Kʼaʼabéet k-ilik eʼesik utsil kex jach kʼasaʼan le yóokʼol kaabaʼ
Kʼaʼabéet k-ilik eʼesik utsil kex jach kʼasaʼan le yóokʼol kaabaʼ
«Lelaʼ letiʼ baʼax kin waʼalikaʼ: Tuukulneneʼex tubeel, yanak xan tiʼ teʼex utsil óolal [...] ta baatsileʼex.» (ZACARÍAS 7:9.)
1. ¿Baʼaxten jach jeʼel u talamtal tiʼ máak u yeʼesik utsileʼ?
TECHEʼ, ¿ka wilik wa a weʼesik utsil? Wa beyoʼ, maʼ xaaneʼ ku talamtaltech a kuxtal teʼ yóokʼol kaab jach kʼasaʼanaʼ. Le Biibliaoʼ kiaʼalikeʼ le utsil óolaloʼ upʼéel «u yich u meyaj Kiliʼich Pixan [wa kiliʼich muukʼ]» (Gálatas 5:22, Le Tumben Nuptʼan, LTN). Baʼaleʼ ¿baʼaxten túun ku jach talamtal u yeʼesaʼal utsil tak teʼ tuʼuxoʼob tuláakal máak kiaʼalikuba kristiaanoʼoboʼ? Jeʼex t-ilaj teʼ yáax xookoʼ, u núukileʼ tiʼ k-ilik tiʼ baʼax tiaʼalaj áapostol Juaneʼ. Letiʼeʼ tiaʼaleʼ le yóokʼol kaabaʼ tiaʼan yáanal u páajtalil utúul kʼasaʼan aanjeleʼ: Sáatanas, le Kʼaasilbaʼaloʼ (1 San Juan 5:19). Jéesukriistoeʼ tiaʼaleʼ le kʼasaʼan aanjelaʼ letiʼe «máax ku tusbel way yóokʼol kaabeʼ» (San Juan 14:30). Le oʼolaleʼ, le yóokʼol kaabaʼ jach chíikaʼan tiʼ le máax ku tusbel tu yóokʼoloʼ, utúul kʼasaʼan aanjel u tsʼaamuba tu koontra Dioos (Tiʼ Efesoiloʼob 2:2).
2. ¿Baʼaxoʼob jeʼel u talamkúuntkoʼob k-eʼesik utsileʼ?
2 U yeʼesaʼaltoʼon kʼaakʼas moodoseʼ jeʼel u beetik xan k-eʼesik kʼaakʼas moodoseʼ. Yaan kʼiineʼ, jeʼel u yeʼesaʼaltoʼon kʼaakʼas moodos tumen utúul besiino u pʼekmoʼoneʼ wa tumen máaxoʼob maʼ k-kʼaj óoloʼobiʼ; tak k-láakʼtsiloʼob wa máaxoʼob yéetel k-bisikba jeʼel u yeʼeskoʼobtoʼon kʼaakʼas moodoseʼ. K-antal xan yéetel máaxoʼob kʼaas baʼax ku jóokʼol tu chiʼob wa tak ku poochʼiloʼobeʼ, jeʼel u beetik k-kʼuuxileʼ. U yeʼesaʼaltoʼon kʼaakʼas moodoseʼ jeʼel u beetik u taaktal k-sutik u jeel tiʼobeʼ, jeʼel tak u beetik k-kʼojaʼantal wa k-náachtal jujumpʼíitil tiʼ Diooseʼ (Tiʼ Romailoʼob 12:17).
3. ¿Baʼaxoʼob jeʼel u talamkúuntik tiʼ máak u yeʼesik utsileʼ?
3 Le talamiloʼob yaan way yóokʼol kaabaʼ jeʼel xan u talamkúuntkoʼob k-eʼesik utsileʼ. Tuláakal máak ku chʼaʼik saajkil yoʼolal le loob ku yaʼalaʼal u beetaʼal wa ku beetaʼal tumen le téerroristaʼoboʼ; yaʼab máakoʼob xaneʼ saajkoʼob u meyaj gaasoʼob wa bombaʼob tiʼ jujumpʼéel gobieernoʼob utiaʼal u kíimskoʼob yaʼabach máakoʼob. Tsʼoʼokol xaneʼ, u miyoonesi máakoʼobeʼ óotsiltakoʼob, jach pʼel yanil baʼax u jaantoʼob, jach óotsil yotochoʼob, minaʼan nookʼ u tsʼáaʼob wa minaʼan tuʼux u tsʼaʼakloʼob. Jach jeʼel u talamtal tiʼ máak u yeʼesik utsil wa yaʼab baʼaxoʼob chiʼichnakkúuntkeʼ (Eclesiastés 7:7, Nuevo Mundo, NM).
4. ¿Baʼax jeʼel k-tuklik tiʼ u yeʼesaʼal utsil óolaleʼ?
4 Jach séeb jeʼel k-tuklik maʼ tu taasiktoʼon mix baʼal k-eʼesik utsil óolaleʼ, jeʼel tak k-tuklik maʼ maʼalobeʼ. Jeʼel k-uʼuyik táan k-chaʼik mixbaʼalkúuntaʼal ikil k-eʼesik utsil óolaleʼ, yéetel wa táan u yeʼesaʼaltoʼon kʼaakʼas moodoseʼ maases jeʼel k-uʼuyikba beyoʼ (Salmo 73:2-9). Baʼaleʼ, le Biibliaoʼ ku tsʼáaiktoʼon le maʼalob tsolnuʼukaʼ: «Jumpʼéel utsil núuk tʼaaneʼ ku jáawsik le kʼuuxiloʼ; jumpʼéel kʼeyaj tʼaaneʼ ku sen pʼuʼujsik» (Proverbios 15:1). Le utsul núuk tʼaan yéetel le utsil óolaloʼ tiʼ u taaloʼob tiʼ u yich le kiliʼich muukʼoʼ; le kaʼapʼéel baʼaloʼobaʼ jach jeʼel u yáantkoʼon ken máankoʼon tiʼ baʼaloʼob jeʼel u beetik k-kʼuuxileʼ.
5. ¿Tuʼuxoʼob kʼaʼabéet k-eʼesik utsil?
5 Tumen jach kʼaʼanan k-ilik eʼesik u yich le kiliʼich muukʼoʼ, jach maʼalob ka k-il bix jeʼel k-eʼesik upʼéel tiʼ le moodos ku taal tiʼ u yichoʼ: le utsil óolaloʼ. ¿Jeʼel wa túun u páajtal k-eʼesik utsil kex jach kʼasaʼan le yóokʼol kaabaʼ? Wa jeʼeleʼ, ¿bix jeʼel k-eʼesik utsil, kex yaan baʼax beetik u talamtal, utiaʼal ka ilaʼak maʼatan k-chaʼik tiʼ Sáatanas u beetik k-tuklik chéen kunel ka k-eʼes utsil? Koʼoneʼex ilik bix jeʼel k-eʼesik utsil ichil k-otoch, tu kúuchil k-meyaj, tu najil a xook, teʼ tuʼux kajaʼanoʼonoʼ, ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytaj bey xan teʼ múuchʼuliloʼ.
Kʼaʼabéet k-ilik eʼesik utsil ichil k-otoch
6. ¿Baʼaxten jach kʼaʼanan k-eʼesik utsil ichil k-otoch, yéetel bix jeʼel u yeʼesaʼaleʼ?
6 Utiaʼal k-kʼamik u yáantaj yéetel u nuʼuktaj Jéeobaeʼ, kʼaʼabéettoʼon u yich le kiliʼich muukʼoʼ yéetel kʼaʼabéet xan k-ilik láaj eʼesik ichil k-kuxtal (Tiʼ Efesoiloʼob 4:32). Koʼoneʼex ilik baʼaxten kʼaʼanan k-eʼesik utsil ichil k-otoch. Le íichamtsil yéetel le atantsiloʼ kʼaʼabéet u yeʼeskoʼob utsil yéetel yaakunaj tu baatsiloʼob, yéetel u yeʼeskoʼob xan tiʼ u paalaloʼob (Tiʼ Efesoiloʼob 5:28-33; 6:1, 2). Le utsil yéetel le yaabilajaʼ, ku chíikpajal yoʼolal bix u tʼankuba le taatatsiloʼob yéetel u paalaloʼoboʼ; le paalaloʼoboʼ kʼaʼabéet u tsikik u taataʼob yéetel le taataʼob xanoʼ unaj u tsikik u paalaloʼob. Le taatatsiloʼoboʼ kʼaʼabéet u jach líiʼsik yóol u paalaloʼob yéetel maʼ kʼaʼabéet u jáan aʼalkoʼobtiʼob maʼ maʼalob baʼax ku beetkoʼobiʼ.
7, 8. 1) ¿Baʼax tiaʼalaj Paablo unaj k-beetik utiaʼal k-eʼesik utsil ichil k-otoch? 2) U tʼankuba máak ich tsikbeʼenil tu yotocheʼ, ¿bix u yáantaj utiaʼal u biskuba tubeel tuláakal le fáamiliaoʼ? 3) ¿Bix jeʼel k-eʼesik utsil ichil le fáamiliaoʼ?
7 Utiaʼal xan k-eʼesik utsil ichil k-otocheʼ, unaj k-beetik le baʼax tiaʼalaj Paabloaʼ: «Pʼateʼex tuláakal le baʼaloʼobaʼ: kʼuuxil, kʼaakʼas tuukul, kʼaasil, poochʼil, yéetel le kʼaakʼas tʼaanoʼob ku páajtal u jóokʼol tiʼ a chiʼexoʼ». Le máaxoʼob yanoʼob ichil upʼéel fáamilia ku meyajtik Jéeobaeʼ mantatsʼ unaj u tʼankubaʼob ich tsikbeʼenil. ¿Baʼaxten? Tumen wa ku tʼankubaʼob ich tsikbeʼenileʼ yaan u láaj maʼalob biskubaʼob tu baatsiloʼob. Ken yanak kʼuuxiloʼobeʼ, baʼax kʼaʼabéet k-kaxkeʼ utskíintik le talmiloʼ, maʼ k-jóokʼol yéetel baʼax k-kʼáatiʼ. Ich upʼéel fáamilia tuʼux yaan kiʼimak óolaleʼ, tuláakal máaxoʼob yanoʼob ichileʼ, tu jaajil yóoloʼob ku yilik u yeʼeskoʼob utsil yéetel maʼalob moodos tu baatsiloʼob (Tiʼ Colosailoʼob 3:8, 12-14).
8 Le utsil óolaloʼ ku péekskoʼon k-eʼes utsil tiʼ uláakʼ máakoʼob. Le oʼolaleʼ, ichil k-otocheʼ, kʼaʼabéet k-ilik eʼesik utsil tiʼ tuláakal. Le taatatsiloʼ, le maamatsiloʼ bey xan le paalaloʼ, tuláakloʼob kʼaʼabéet u yeʼeskoʼob le utsil beetik u yúuchul tʼaan maʼalob tiʼ upʼéel fáamiliaoʼ. Wa ku beetkoʼob lelaʼ, maʼ chéen yaan u kʼamkoʼob u yáantaj Jéeobaeʼ, teʼ múuchʼuliloʼ yéetel teʼ tuʼux kajaʼanoʼoboʼ yaan xan u beetkoʼob u kiʼikiʼtʼantaʼal Jéeoba, le Dioos jach utsoʼ (1 San Pedro 2:12).
Kʼaʼabéet k-ilik eʼesik utsil tu kúuchil k-meyaj
9, 10. Aʼal jujumpʼéel talamiloʼob jeʼel u yantaltoʼon teʼ tuʼux k-meyajoʼ, yéetel aʼal bix jeʼel k-eʼesik utsil ken k-máans le talamiloʼobaʼ.
9 Tiʼ utúul jaajil kristiaanoeʼ jeʼel xan u talamtal u yeʼesik utsil tiʼ u yéet meyajoʼob sáamsamaleʼ. Wa pʼektaʼanoʼon tumen k-éet meyajoʼobeʼ, maʼ xaaneʼ jujuntúul tiʼ letiʼobeʼ jeʼel u yilik u pʼatkoʼon kʼaasil utiaʼal ka luʼsaʼaktoʼon meyajeʼ (Eclesiastés 4:4, NM). Wa táan u beetaʼaltoʼon lelaʼ, jeʼel u talamtaltoʼon k-eʼesik utsul moodoseʼ. Baʼaleʼ, máax meyajtik Jéeobaeʼ yaan yilik u biskuba maʼalob tak yéetel máax kʼaas u moodos, tumen yojel letiʼe unaj u beetkoʼ. Jach jeʼel xan u yáantaj k-eʼesik kʼáat u yutsil u maasileʼ. Wa kʼojaʼan utúul k-éet meyaj bey xan wa kʼojaʼan wa máax ichil u fáamiliaeʼ, maʼ xaaneʼ maʼalob ka k-kʼáat bix yanil le kʼojaʼanoʼ. Lelaʼ jeʼel u beetik u káajal k-lúubul utsil tiʼ máax pʼekmailoʼoneʼ. Toʼoneʼ kʼaʼabéet k-ilik bisikba tubeel yéetel tuláakal bey xan maʼ k-kʼuuxil yéetel k-éet meyajoʼob. Yaan kʼiineʼ, k-kʼáatik tiʼ k-éet meyajoʼob bix yaniloʼobeʼ jach jeʼel u yáantajeʼ.
10 Yaan kʼiineʼ le tsʼuuloʼ ku tsáaik tiʼ u meeyjiloʼob ka táakpajkoʼob tiʼ poliitika wa tiʼ kʼiimbesajiloʼob maʼ tiʼ le Biiblia u taaloʼ. Wa le kristiaano ku yilik maʼ maʼalob ka táakpajak tiʼ le baʼax kiaʼalaʼaltiʼoʼ, maʼ xaaneʼ jeʼel u beetik u kʼuuxil le tsʼuuloʼ. Teʼ súutuk jeʼeloʼ, maʼ xaaneʼ, maʼ maʼalob ka kúunkoʼon k-aʼal tiʼ le tsʼuul maʼ patal baʼax ku kʼáatik ka k-beetoʼ, tumen le máax maʼ tu oksaj óoltik u jaajil tsʼoʼok k-kanik teʼ Biibliaoʼ, jeʼel u tuklik maʼalob baʼax ku beetkeʼ (1 San Pedro 1:21-23). Maʼ xaaneʼ, jeʼel u páajtal k-utsul tsolik tiʼ le tsʼuuloʼ baʼax oʼolal maʼ tu páajtal k-táakpajal tiʼ le baʼax ku kʼáatik toʼonoʼ. Maʼ unaj k-paklan baʼateltʼaan tu yéeteliʼ. Utúul j-jaajkunajeʼ unaj u beetik baʼax kiaʼalik le tsolnuʼuk ku tsʼáaik Paabloaʼ: «Tak tuʼux ku páajtal a beetkeʼexeʼ, yanak teʼex jeetsʼel[il] yéetel tuláakal máakoʼob» (Romanos 12:18, LTN).
Kʼaʼabéet a wilik a weʼesik utsil tu najil a xook
11. ¿Baʼaxoʼob talamkúuntik tiʼe táankelem paalal u yeʼeskoʼob utsil tiʼ u yéet xookoʼoboʼ?
11 Maʼ chéen chaʼabil u yeʼesik máak utsil tu kúuchil u xookiʼ. Óoliʼ tuláakal táankelem paalaleʼ ku kaxtik u lúubul utsil tiʼ u yéet xookoʼob. Le oʼolaleʼ, yaan paalal ku beetik u kʼasaʼaniloʼob wa tak ku káajal u áaprobecharkubaʼob tiʼ u maasil utiaʼal ka lúubkoʼob utsil tiʼ u yéet bisbailoʼob teʼ najil xookoʼ (San Mateo 20:25). Uláakʼoʼobeʼ utstuyichoʼob u nojbaʼalkúunskubaʼob tumen jach maʼalob u bintiʼob tu xookoʼob, tumen jach maʼalob u báaxloʼob wa tumen jach maʼalob u bintiʼob tiʼ uláakʼ baʼaloʼob. Tumen nojbaʼal u yuʼubkubaʼobeʼ, maʼ tu yeʼeskoʼob utsul moodos tiʼ u yéet xookoʼob, tumen ku tuklikoʼobeʼ minaʼan uláakʼ jeʼel letiʼobeʼ. Le táankelem paalal ku meyajtkoʼob Jéeobaoʼ maʼ unaj u beetkubaʼob jeʼex letiʼoboʼ (San Mateo 20:26, 27). Le áapostol Paablooʼ tiaʼaleʼ, máax yaan yaakunaj tiʼeʼ «yaan chowak óolal tiʼ, uts u puksiʼikʼal, [...] maʼ tu nojbaʼalkúunsikuba, maʼ tu kaʼanaltal u yich». Le oʼolaleʼ, le kristiaanoʼoboʼ kʼaʼabéet u biskubaʼob tubeel yéetel u yéet xookoʼob, tumen bey yaʼalik le Biibliaoʼ; maʼ kʼaʼabéet u beetkoʼob le baʼaloʼob maʼ maʼalobtak ku beetik u yéet xookoʼoboʼ (1 tiʼ Corintoiloʼob 13:4).
12. 1) ¿Baʼaxten jeʼel u talamtal tiʼe táankelem paalal u yeʼeskoʼob utsil tiʼ u j-kaʼansajoʼoboʼ? 2) ¿Tiʼ máax kʼaʼabéet u kʼáatkoʼob áantaj le táankelem paalal ken u aktáantoʼob talmiloʼoboʼ?
12 Le táankelem paalaloʼ kʼaʼabéet xan u yeʼeskoʼob utsil tiʼ u j-kaʼansajoʼob. Yaʼab paalal ku xookoʼobeʼ utstutʼaan u beetkoʼob u tsʼíikil le j-kaʼansajoʼoboʼ. Ku tuklikoʼob xaneʼ jach yaan u naʼatoʼob ikil u beetkoʼob maʼ u tsiʼikil le j-kaʼansajoʼob ken u beetoʼob baʼax maʼ chaʼabaʼan teʼ tuʼux ku xookoʼoboʼ. Maʼ xaaneʼ, ku yokskoʼob saajkil tiʼ uláakʼ paalaloʼob utiaʼal ka u beetoʼob xan jeʼex letiʼoboʼ, yéetel wa utúul táankelem j-jaajkunaj maʼ tu beetik baʼax u kʼáatoʼobeʼ, maʼ xaaneʼ jeʼel u káajsik u pʼaʼaskoʼobeʼ yéetel jeʼel u beetik u kʼasaʼaniloʼob tiʼeʼ. U aktáantik le baʼaloʼob tu najil u xookaʼ, ku talamkúuntik tiʼ utúul kristiaano u yeʼesik utsil. Baʼaleʼ, wa utúul táankelem j-jaajkunajecheʼ, maʼ u tuʼubultecheʼ kʼaʼabéet u chúukpajal a wóol tiʼ Jéeoba. Kʼaʼajaktecheʼ, Jéeobaeʼ yaan u yáantkech yéetel u kiliʼich muukʼ ken máankech tiʼ le talamiloʼobaʼ (Salmo 37:28).
Kʼaʼabéet k-ilik eʼesik utsil tiʼ k-besiinoʼob
13-15. ¿Baʼaxoʼob jeʼel u talamkúuntik k-eʼesik utsil tiʼ k-besiinoʼobeʼ, yéetel baʼax jeʼel k-beetik utiaʼal u kʼexpajal u tuukuloʼobeʼ?
13 Jeʼel tuʼuxak kajaʼanoʼoneʼ, kʼaʼabéet k-ilik bix jeʼel k-eʼesik utsil tiʼ k-besiinoʼobeʼ bey xan k-ilik tuukul tu yoʼolaloʼob. Baʼaleʼ, yaan kʼiineʼ, k-beetik lelaʼ, maʼ chéen chʼaʼabiliʼ.
14 Maʼ xaaneʼ k-besiinoʼobeʼ maʼ tu yeʼeskoʼobtoʼon maʼalob moodos tumen maaya wíinikoʼon, tumen yaanal k-kaajal wa tumen yaanal k-réelijion. Maʼ xaaneʼ, yaan kʼiineʼ, ku yaʼalkoʼobtoʼon baʼal wa maʼ tu tʼankoʼonoʼob. Toʼon k-meyajtik Jéeobaeʼ kʼaʼabéet k-ilik k-eʼesik utsil tak le tuʼux ku páajtaleʼ, tumen leloʼ yaan u taasiktoʼon yaʼab utsiloʼob. K-eʼesik jelaʼanoʼon tiʼ letiʼobeʼ yaan u beetik u kiʼikiʼtʼantaʼal Jéeoba, le Máax jach utsoʼ. Wa k-ilik eʼesik maʼalob moodos tiʼ k-besiinoʼobeʼ, maʼ xaaneʼ yaan tiʼ letiʼobeʼ jeʼel wal u kʼuchul u kʼiinil u kʼexik u tuukuloʼobeʼ yéetel jeʼel tak u kʼuchul u meyajtoʼob Jéeobaeʼ (1 San Pedro 2:12).
15 ¿Bix jeʼel k-eʼesik utsil tiʼ k-besiinoʼobeʼ? Yáaxeʼ, tuláakal le fáamiliaoʼ kʼaʼabéet u yilik u beetik baʼax tu beel: le taatatsiloʼ, le maamatsiloʼ yéetel le paalaloʼ, kʼaʼabéet u yeʼeskoʼob u yich le kiliʼich muukʼoʼ. Maʼ xaaneʼ, k-besiinoʼobeʼ táan u yilkoʼob baʼax k-beetik. Yaan kʼiineʼ jeʼel tak u páajtal k-áantkoʼob tiʼ wa baʼaxeʼ; kʼaʼajaktoʼoneʼ le utsil óolaloʼ tiʼ u taal tiʼ u tsʼíibolil u beetaʼal uts tiʼ u maasileʼ (1 San Pedro 3:8-12).
Kʼaʼabéet k-ilik eʼesik utsil ken jóokʼok kʼaʼaytaj
16, 17. 1) ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-ilik eʼesik utsil ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytaj? 2) ¿Bix jeʼel k-eʼesik utsil ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytajeʼ?
16 Kʼaʼabéet k-ilik eʼesik utsil ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytaj. Maʼ unaj u tuʼubultoʼoneʼ táan k-múul meyaj yéetel k-sukuʼunoʼob utiaʼal k-bisik le maʼalob péektsil tiʼ le máakoʼob tu yotochoʼoboʼ, teʼ tuʼux ku meyajoʼoboʼ, wa jeʼel tuʼuxak ka yanakoʼobeʼ. Unaj kʼaʼajsik táan k-tʼaan tu kʼaabaʼ Jéeoba, utúul Dioos muun u puksiʼikʼal (Éxodo 34:6).
17 ¿Bix jeʼel k-eʼesik utsil ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytajeʼ? Yáaxeʼ, ken k-il maʼ u jach xáantal táan k-tsikbaltik le maʼalob péektsil tiʼ le máaxoʼob k-ilik ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytaj teʼ bejoʼoboʼ, tumen maʼ jach yaʼab súutukil yantiʼob utiaʼal u yuʼubkoʼoniʼ. Kʼaʼabéet xan k-ilik maʼ k-kʼatik u beel le máaxoʼob ku máanoʼob teʼ báanketaʼoboʼ. Utiaʼal xan k-eʼesik utsileʼ, tuʼux kiúuchul koonoleʼ kʼaʼabéet u taatsʼ ka k-aʼal baʼax máanoʼob k-beetiʼ, tumen láaj oora táan u yúuchul maaniʼ.
18. Le naʼatiloʼ, ¿bix jeʼel u yáantkoʼon k-eʼes utsil ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytajeʼ?
18 Ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytaj joonaj joonai xaneʼ, unaj k-eʼesik naʼatil. Maʼ unaj k-sen xáantal tiʼ upʼéel najiʼ; wa nookoy wa xan táan tóosaʼeʼ maas maʼ kʼaʼabéet xáantaliʼ. Unaj k-ilik wa tsʼoʼok u káajal u náakal yóol wa tsʼoʼok tak u káajal u tsʼíikil le yuumil najoʼ. Maʼ xaaneʼ kajaʼanoʼon tuʼux mantatsʼ táan u xíimbaltaʼal le máakoʼob tu yotochoʼob tumen u j-jaajkunajoʼob Jéeobaoʼ. Wa beyoʼ, jach kʼaʼabéet k-ilik maʼ k-xáantal yéetel kʼaʼabéet k-eʼesik utsul moodos yéetel k-ilik lúubul utsil tiʼ le máakoʼoboʼ (Proverbios 17:14). Wa le yuumil naj kiaʼaliktoʼon maʼ tu páajtal u yuʼubkoʼon teʼ súutuk jeʼeloʼ, maʼ unaj k-ilik pʼáataliʼ, tumen maʼ xaaneʼ, maʼ tu xáantal ken kaʼa xíimbaltaʼak tumen uláakʼ sukuʼunoʼob. Wa yaan máax ku tsʼíikitkoʼoneʼ, kʼaʼabéet k-ilik eʼesik utsul moodos, maʼ unaj u kʼaʼamtal k-tʼaaniʼ mix k-eʼesik wa kʼuuxilnajaʼanoʼoniʼ; kʼaʼabéet k-utsul tʼaan tu yéetel. Le kristiaano ku yeʼesik utsileʼ maʼ u kʼáat u káajs upʼéel baʼateʼel tʼaan yéetel u yuumil najiʼ (San Mateo 10:11-14). Maʼ xaaneʼ jeʼel u kʼuchul u kʼiinil u chʼenxikintik le maʼalob péektsiloʼ.
Kʼaʼabéet k-ilik eʼesik utsil teʼ múuchʼuliloʼ
19, 20. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-eʼesik utsil teʼ múuchʼuliloʼ, yéetel bix jeʼel k-beetkeʼ?
19 Jach kʼaʼabéet xan k-ilik eʼesik utsil tiʼ k-sukuʼunoʼob (Tiʼ Hebreob 13:1). Tumen láaj sukuʼuntsiloʼoneʼ jach kʼaʼabéet k-eʼesik utsil t-baatsil.
20 Wa maʼ chéen tiʼ upʼéel múuchʼulil ku meyaj le Najil Reeinooʼ, le sukuʼunoʼob tiʼ le múuchʼuliloʼobaʼ kʼaʼabéet u yeʼeskoʼob utsil yéetel tsiikil tu baatsiloʼob. U yantal ketlan ichil le múuchʼuliloʼoboʼ jeʼel u talamkúuntik u yéeyaʼal u yoorai le muchʼtáambaloʼoboʼ yéetel jeʼel u talamkúuntik u beetaʼal uláakʼ meyajoʼob kʼaʼanantakeʼ, jeʼex le líimpiesaoʼ wa uláakʼ meyaj ku kʼaʼabéettal u beetaʼal teʼ Najil Reeinooʼ. Kʼaʼabéet k-eʼesik utsil yéetel tsiikil kex maʼ upʼéeliliʼ bix k-tuukuliʼ. Wa k-beetkeʼexeʼ, jach yaan u yilaʼal utsil teʼ múuchʼuliloʼ, yéetel Jéeobaeʼ yaan u beetik u bintoʼon maʼalobil ikil k-kaxtik u yutsil k-sukuʼunoʼob.
Maʼ u xuʼulul k-eʼesik utsil
21, 22. Jeʼex yaʼalik Tiʼ Colosailoʼob 3:12, ¿baʼax kʼaʼabéet k-chʼaʼatukultik beetkeʼex?
21 Tiʼ tuláakal baʼax k-beetkeʼ jeʼel u páajtal k-eʼesik utsileʼ, tumen le utsiloʼ jach jejeláas bix jeʼel u yeʼesaʼaleʼ. Le oʼolaleʼ, kʼaʼabéet k-búukintik le utsil óolaloʼ, kʼaʼabéet u suuktal k-eʼesik.
22 Mantatsʼ kʼaʼabéet k-ilik eʼesik utsil tiʼ le máakoʼoboʼ utiaʼal beyoʼ ka k-beeteʼex le baʼax kiaʼalik Paabloaʼ: «Kuxleneʼex túun a búukbesmeʼex u páajtalil chʼaʼa óotsilil, utsil puksiʼikʼal, kabal óolalil, suuk óolalil yéetel chúukaʼan óolalil» (Tiʼ Colosailoʼob 3:12).
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 14]
¿Kʼajaʼan wa tech?
• ¿Baʼax talamkúuntik tiʼ utúul kristiaano u yeʼesik utsil?
• ¿Baʼaxten jach kʼaʼanan k-eʼesik utsil ichil k-otoch?
• ¿Baʼaxten jeʼel u talamtal k-eʼesik utsil teʼ tuʼux k-meyajoʼ, teʼ tuʼux k-xookoʼ yéetel tiʼ k-besiinoʼob?
• Tsol bix jeʼel k-eʼesik utsil ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytajeʼ.