Kʼaʼabéet k-paklan muʼukʼankúuntik k-óoleʼex

«Letiʼob xaneʼ tsʼoʼok u muʼukʼankúuntkoʼob in wóol.» (COLOSENSES 4:11, Nuevo Mundo, NM.)

1, 2. Kex jeʼel u taasik kaʼach talamil tiʼobeʼ, ¿baʼaxten jujuntúul u áamigoʼob Paabloeʼ binoʼob u xíimbaltoʼob le kʼalaʼanil kaarseloʼ?

K-BIN xíimbalt utúul k-áamigo kʼalaʼan peeni kex mix baʼal u beetmeʼ, jeʼel u taasiktoʼon talmileʼ. Le máaxoʼob ku kananoʼob teʼ peenioʼ jeʼel u tuukuloʼob kʼaas t-oʼolaleʼ, jeʼel tak u chʼúukkoʼob tuláakal baʼax k-beetik utiaʼal maʼ k-tsʼáaik tiʼ k-áamigo upʼéel baʼal maʼ chaʼabaʼan u yoksaʼaliʼ. Le oʼolaleʼ, kʼaʼabéet maʼ saajkoʼon utiaʼal ka sen xiʼikoʼon k-xíimbaltiʼ.

² Walajki miil nobesieentos jaʼaboʼobaʼ, le tu beetaj jujuntúul u áamigoʼob Paablo. Le kʼalaʼanil Paablo kaarseloʼ, maʼ tu chʼaʼajoʼob saajkil u bin u xíimbaltoʼob utiaʼal u líiʼskoʼob yéetel u muʼukʼankúunskoʼob u yóol tiʼ u bejiloʼob Dioosiʼ. ¿Máaxoʼob túun le áamigoʼob tu yeʼesoʼob chúukaʼan u yaabilajoʼob tiʼ Paablooʼ? ¿Baʼax k-kanik ikil maʼ tu chʼaʼajoʼob saajkil u bin u xíimbaltoʼob Paablo utiaʼal u yeʼeskoʼob u áamigoʼob yéetel chúukaʼan u yaabilajoʼob tiʼiʼ? (Proverbios 17:17.)

«Tsʼoʼok u muʼukʼankúuntkoʼob in wóol»

3, 4. 1) ¿Máaxoʼob le u siinko áamigoʼob kiaʼalik Paablooʼ, yéetel baʼax tu beetoʼob? 2) ¿Baʼax u kʼáat yaʼal le tʼaan ku suʼutul «muʼukʼankúuntkoʼob in wóol»?

³ Óoliʼ tu jaʼabil 60 t.T-kʼ. (teʼ  T-kʼiinoʼobaʼ), Paabloeʼ tiʼ kʼalaʼan kaʼach tu kaajil Roomaeʼ, takaʼan u pool táan u pʼuʼujsik máakoʼob tu koontra le gobieernooʼ, baʼaleʼ leloʼ maʼ jaajiʼ (Baʼaxoʼob [Hechos] 24:5; 25:11, 12). Paabloeʼ kiaʼalik u kʼaabaʼ siinko kristiaanoʼob pʼáatoʼob tu yiknal tu kʼiiniloʼob kʼalaʼan: Tiikiko, utúul tiʼ le máaxoʼob bisik u tʼaanoʼ, utúul u «éet meeyjil tiʼ Yuumtsil», tiʼ u taal tu luʼumil Aasiaeʼ; Oneesimo, utúul sukuʼun chúukaʼan yóol yéetel jach yaabiltaʼan, tiʼ u taal Koloosaseʼ; Áaristarko, utúul téesalonikai tsʼeʼetsʼek kʼiinoʼob tu láakʼintaj Paablo teʼ tuʼux kʼalaʼan kaʼachoʼ; Maarkos, u priimo Béernabe, u éet meeyjil Paablo, Maarkoseʼ letiʼ tsʼíibt le Éebanjelio bisik u kʼaabaʼoʼ; u tsʼook utúuleʼ, Juusto, utúul u éet meeyjil Paablo tiʼ «u Reeino Dioos». Paabloeʼ kiaʼalik tu yoʼolaloʼob: «Letiʼob xaneʼ tsʼoʼok u muʼukʼankúuntkoʼob in wóol» (Colosenses 4:7-11, NM).

⁴ Paabloeʼ jach maʼalob úuchik u tʼaan tiʼ le áantaj tsʼaʼab tiʼ tumen u áamigoʼob chúukaʼan u yaabilajoʼob tiʼoʼ. Le tʼaan ku suʼutul «muʼukʼankúuntkoʼob in wóol», ich grieegoeʼ pa·re·go·rí·a; teʼ Biibliaoʼ chéen teʼ teeksto ku chíikpajal le tʼaanaʼ yéetel yaʼab baʼax u kʼáat u yaʼale. Tiʼ le j-tsʼakyajoʼob jach ku meyaj kaʼach le tʼaanaʼ. * Jeʼel xan u páajtal u suʼutul «líiʼsaj óol», «líiʼsaj óol tʼaanoʼob» wa «xuʼulul mukʼyaj». Le ka kʼaʼabéetchaj u muʼukʼankúuntaʼal u yóol Paabloeʼ, le u áamigoʼobaʼ tu tsʼáajoʼob le áantaj kʼaʼabéet tiʼoʼ.

Baʼaxten kʼaʼabéetchaj u muʼukʼankúuntaʼal u yóol Paablo

5. ¿Baʼax kʼaʼabéetchaj tiʼ Paablo kex utúul áapostol kaʼachi, yéetel baʼax ku kʼaʼabéettal tiʼ tuláakloʼon yaan kʼiin?

⁵ Maʼ xaaneʼ yaan máax jeʼel u tuklikeʼ bix kun kʼaʼabéettal u muʼukʼankúuntaʼal u yóol utúul áapostol jeʼex Paablooʼ. Baʼaleʼ, kʼaʼabéetchaji. Paabloeʼ muʼukʼaʼan u yoksaj óolal kaʼachi yéetel maʼ lúub yóol ka sen jaʼajatsʼaʼabi, ka sen máan u kíimsaʼal bey xan ka máan tiʼ yaʼab uláakʼ mukʼyajiloʼob, baʼaleʼ letiʼ kaʼacheʼ chéen utúul wíinik jeʼex toʼoneʼ (2 tiʼ Corintoiloʼob 11:23-27). U jaajileʼ, yaan kʼiineʼ, tuláakloʼon ku kʼaʼabéettal u líiʼsaʼal k-óol yéetel u muʼukʼankúuntaʼal k-oksaj óolal. Tak tiʼ Jesus kʼaʼabéetchaji. Tu tsʼook áakʼab tu máansaj bey wíinikeʼ, tiaʼan tu jáardinil Géetsemanieʼ, taal utúul aanjel «tsʼáaik muukʼ tiʼ» (San Lucas 22:43).

6, 7. 1) ¿Máaxoʼob beet u lúubul yóol Paablo tu kaajil Rooma, baʼaleʼ máaxoʼob líiʼs u yóol? 2) ¿Baʼax áantajil tsʼaʼab tiʼ Paablo tumen siinko u sukuʼunoʼob, le oʼolal muʼukʼankúuntaʼab u yóol yoʼolal baʼax tu beetoʼob?

⁶ Paablo xaneʼ kʼaʼabéetchaj u muʼukʼankúuntaʼal u yóol. Ka bisaʼab kʼalbil Roomaeʼ, maʼ kʼaʼam maʼalobil tumen u yéet judiiyoiloʼobiʼ, tumen yaʼab tiʼ letiʼobeʼ maʼ tióotoʼob u kʼamoʼob u maʼalob péektsilil le Reeinooʼ. U liibroi Baʼaxoʼobeʼ kiaʼalik baʼax úuch ka bin xíimbaltbil tumen u nojchiloʼob le judiiyoʼob teʼ tuʼux kʼalaʼan tu kaajil Roomaoʼ: «Tsʼeʼetsʼek tiʼobeʼ tu kʼamajoʼob baʼax tu yaʼalaj Paablo, baʼaleʼ uláakʼoʼobeʼ maʼ tu yoksaj óoltoʼobiʼ. Tumen maʼ keet [wa maʼ tu jumpʼéeliʼkúunsoʼob] u tuukuloʼob ichiloʼobeʼ joʼopʼ u binoʼob» (Baʼaxoʼob 28:17, 24, 25).  K-tuklikeʼ, jach yaachaj tu yóol Paablo ka tu yilaj maʼ kʼaʼam tumen le judiiyoʼob le nojoch utsil tu yeʼesaj Jéeoba tiʼ letiʼoboʼ. Óoliʼ kuaatro jaʼaboʼob táanil tiʼ u bisaʼal Roomaeʼ, Paabloeʼ tu túuxtaj upʼéel kaarta tiʼ le kristiaanoʼob kajaʼanoʼob teʼeloʼ, tuʼux kiaʼalik bix u yuʼubkuba yoʼolal baʼax ku beetik le judiiyoʼoboʼ: «Yanten nojoch okʼom óolal yéetel mantatsʼ yaan kʼiʼinam óolal tin puksiʼikʼal. Tumen úuchak in tsʼíiboltik in loolob tʼantaʼal, in jumpáaykuntaʼal tiʼ Kriisto tioʼolal in yaakunaj tiʼ in sukuʼunoʼob [le judiiyoʼoboʼ], le máaxoʼob in láakʼoʼob tiʼ bakʼeloʼ» (Romanos 9:2, 3, Le Tumben Nuptʼan). Kex beyoʼ, tu kaajil Roomaeʼ, Paabloeʼ tu kaxtaj jaajil áamigoʼob chúukaʼan u yaabilajoʼob tiʼ. U x-maʼ saajkiloʼob yéetel u yaabilajoʼob tiʼeʼ, le muʼukʼankúunt u yóol. Letiʼobeʼ tu yeʼesoʼob jach sukuʼuntsiloʼob tiʼ Paablo.

⁷ Le sukuʼunoʼobaʼ, ¿bix úuchik u muʼukʼankúuntkoʼob u yóol Paablo? Maʼ tu chʼaʼajoʼob saajkil u bin u xíimbaltoʼob kex kʼalaʼaniʼ. Yoʼolal u yaabilajoʼob tiʼ Paabloeʼ, tu yáantoʼob yéetel kiʼimak óolal tiʼ le meyajoʼob maʼ tu páajtal u beetik ikil kʼalaʼaniloʼ. Tu bisoʼob u kaartas Paablo bey xan u nuʼuktajiloʼob utiaʼal le múuchʼuliloʼoboʼ. Tu líiʼsoʼob xan u yóol úuchik u tsʼáaikoʼob u yojéelt maʼalob yanik le kristiaanoʼob kajaʼanoʼob Roomaoʼ bey xan le yanoʼob tiʼ uláakʼ kaajoʼoboʼ. Maʼ xaaneʼ, tu taasoʼob jujumpʼéel baʼaloʼob kʼaʼabéet kaʼach tiʼ Paablo: u nookʼil keʼel, juʼunoʼob yéetel u nuʼukulil u yúuchul tsʼíib ( Tiʼ Efesoiloʼob 6:21, 22; 2 tiʼ Timoteo 4:11-13). Tuláakal le utsul baʼaloʼob tu beetoʼobaʼ, tu líiʼsoʼob u yóol Paablo, le oʼolal kex kʼalaʼaneʼ, páajchaj u muʼukʼankúuntik u yóol yaʼab sukuʼunoʼob (Tiʼ Romailoʼob 1:11, 12).

Bix jeʼel k-muʼukʼankúuntik u yóol u maasileʼ

8. ¿Baʼax k-kanik úuchik u chaʼik u muʼukʼankúuntaʼal u yóol Paablo?

⁸ ¿Baʼax k-kanik tiʼ bix úuchik u yáantaʼal Paablo tumen le siinko sukuʼunoʼobaʼ? K-kankeʼ, kʼaʼabéet maʼ u sajaktal máak utiaʼal yáantik máax táan u muʼyajtik upʼéel talamil. Kʼaʼabéet xan k-ilik kaxtik u yutsil u maasil. K-kanik xaneʼ, kʼaʼabéet kabal u yóol máak utiaʼal u kʼáatik wa utiaʼal u chaʼik u yáantaʼal tu kʼiinil táan u máan tiʼ talamiloʼob. Paabloeʼ maʼ chéen tu chaʼaj u yáantaʼaliʼ, tu tsʼáaj xan nib óolal tu yoʼolal yéetel tʼaanaj maʼalob tiʼ máaxoʼob áante. Mix utéen tu tuklaj, wa ku chaʼik u yáantaʼaleʼ, bey táan u yeʼesik minaʼan u muukʼil utiaʼal u aktáantik le talamiloʼoboʼ. Toʼon xaneʼ kʼaʼabéet k-tuukul jeʼex letiʼoʼ. Wa k-aʼalik maʼ kʼaʼabéet ka áantaʼakoʼon tumen uláakʼ máakoʼobeʼ, bey ka k-aʼal chéen t-juunal jeʼel u páajtal k-beetik tuláakal baʼaleʼ. Kʼaʼabéet k-kʼaʼajskeʼ, tak Jesus, utúul máak mix baʼal ku binetiktieʼ, tu kʼáat óoltaj ka áantaʼak (Tiʼ Hebreob 5:7).

9, 10. ¿Baʼaxten le taatatsiloʼob wa le nuxiboʼoboʼ maʼalob ka u éejemtoʼob tak letiʼob kʼaʼabéet áantaj tiʼob?

⁹ Le máaxoʼob ku nuʼuktajoʼob teʼ múuchʼuliloʼ maʼalob ka u éejemtoʼob tak letiʼob ku beetkoʼob baʼal maʼ tu beeliʼ yéetel ku kʼaʼabéettal xan ka áantakoʼob tumen u maasil (Santiago 3:2). U éejemtkoʼob lelaʼ ku beetik u muʼukʼantal le yaabilaj yaan ichiloʼob yéetel le sukuʼunoʼoboʼ. Ku yáantaj xan utiaʼal maʼ u chʼaʼik saajkil le sukuʼunoʼob tʼaan tu yéeteloʼoboʼ. Le máaxoʼob ku chaʼik u  yáantaloʼoboʼ ku yeʼesik baʼax kʼaʼabéet u beetik máaxoʼob táan u máanoʼob tiʼ talamil. Ku yeʼesik xaneʼ, le sukuʼunoʼob ku nuʼuktajoʼob teʼ múuchʼuliloʼ, láayliʼ kʼeban wíinikoʼobeʼ yéetel ku naʼatkoʼob bix xan u yuʼubkuba máak (Eclesiastés 7:20).

¹⁰ Maʼ xaaneʼeʼ, le paalaloʼ maas jeʼel u yóotik u kʼamoʼob le áantaj ku tsʼaʼabaltiʼob tumen u taataʼob, wa ku yojéelkoʼob u taataʼobeʼ máanoʼob xan tiʼ le talamiloʼob yéetel le tsʼíibolaloʼob yaan tiʼ letiʼoboʼ (Tiʼ Colosailoʼob 3:21). Lelaʼ yaan u yáantik le paalal utiaʼal ka u tsikbaltoʼob tiʼ u taataʼob baʼax kiúuchul tiʼoboʼ. Le taatatsiloʼob xanoʼ yaan u yojéelkoʼob baʼax tsolnuʼukil tiʼ le Biiblia kʼaʼabéet u tsʼáaikoʼoboʼ yéetel yaan u maas séebtal u kʼamaʼal (Tiʼ Efesoiloʼob 6:4). Le sukuʼunoʼob tiʼ le múuchʼulil xanoʼ yaan u yóotkoʼob u kʼamoʼob le áantaj ku tsʼáaik le nuxiboʼob wa ku naʼatkoʼob, jeʼex letiʼobeʼ, le nuxiboʼoboʼ láayliʼ ku aktáantkoʼob talamiloʼob, saajkiloʼob yéetel chiʼichnakiloʼobeʼ (Tiʼ Romailoʼob 12:3; 1 San Pedro 5:3). Lelaʼ yaan xan u yáantaj ka u natsʼuba le sukuʼunoʼob tʼaan yéetel le nuxiboʼoboʼ. Le nuxiboʼob xanoʼ yaan u páajtal u tsʼáaikoʼob le tsolnuʼuk ku taal tiʼ le Biibliaoʼ yéetel yaan u muʼukʼankúuntkoʼob u oksaj óolal le sukuʼunoʼoboʼ. Maʼ unaj u tuʼubultoʼoneʼ, bejlaʼeʼ, k-sukuʼunoʼobeʼ, jach kʼaʼabéet u muʼukʼankúuntaʼal u yóoloʼob (2 tiʼ Timoteo 3:1).

11. ¿Baʼaxten tuláakloʼon ku kʼaʼabéettal u muʼukʼankúuntaʼal k-óol tumen uláakʼoʼob?

¹¹ Jeʼel tuʼuxak kajaʼanoʼoneʼ, jeʼel máaxakoʼoneʼ yéetel jeʼel jaypʼéel jaʼab yantoʼoneʼ, tuláakloʼon k-máan tiʼ talamiloʼob yaan kʼiin. Upʼéel baʼal mix máak ku páajtal púutsʼul tiʼ bejlaʼeʼ (Apocalipsis 12:12). Le talamiloʼobaʼ jeʼel u beetik k-kʼojaʼantal wa k-chiʼichnaktaleʼ, yéetel ku beetik u chíikpajal bukaʼaj muʼukʼaʼanil k-oksaj óolal. Tu kúuchil k-meyajeʼ, teʼ najil xookoʼ, ichil k-otoch wa ichil le múuchʼuliloʼ, jeʼel u yantaltoʼon nojoch talamiloʼobeʼ. Upʼéel kʼojaʼanil wa upʼéel baʼal kʼaas uchaʼan tiʼ máak xan úuchileʼ, jeʼel u taasiktoʼon yaʼab chiʼichnakileʼ. Baʼaleʼ, ¡bukaʼaj jeetsʼelil ku taasiktoʼon u líiʼsaʼal k-óol tumen k-íicham wa k-atan, tumen utúul nuxib wa utúul k-áamigo ken u utsul tʼantoʼon yéetel ken u beet utsul baʼaloʼob t-oʼolal! Bey ka choʼobok baalsamo tiʼ k-wíinklil wa táan u yelel kʼiʼinameʼ. Le oʼolaleʼ, wa k-ojéeltik lubaʼan yóol utúul tiʼ k-sukuʼunoʼobeʼ, kʼaʼabéet k-líiʼsik yéetel k-muʼukʼankúuntik u yóol. Wa xan jach chiʼichnakoʼon tumen táan k-máansik upʼéel nojoch talmileʼ, kʼaʼabéet kʼáatik áantaj tiʼ le nuxiboʼoboʼ (Santiago 5:14, 15).

Le áantaj jeʼel u páajtal u tsʼáaik le sukuʼunoʼoboʼ

12. ¿Baʼax jeʼel u beetik tuláakal sukuʼun ichil le múuchʼulil utiaʼal u muʼukʼankúuntik u yóol u yéet sukuʼuntsiloʼobeʼ?

¹² Tuláakaloʼon ichil le múuchʼuliloʼ, tak le táankelem paalaloʼoboʼ, yaan baʼax jeʼel u páajtal k-beetik utiaʼal k-paklan líiʼsik k-óoleʼexeʼ. Jeʼex le k-bin mantatsʼ teʼ muchʼtáambaloʼ wa le k-jóokʼol mantatsʼ teʼ kʼaʼaytajoʼ, ku muʼukʼankúuntik u yóol k-sukuʼunoʼob (Tiʼ Hebreob 10:24, 25). K-táakpajal mantatsʼ tiʼ le baʼaloʼobaʼ ku yeʼesik chúukaʼan k-óol tiʼ Jéeoba yéetel ku yeʼesik maʼ tu náayal k-óol kex táan k-máan tiʼ talamiloʼob (Tiʼ Efesoiloʼob 6:18). Ku beetik xan u muʼukʼantal u yóol k-sukuʼunoʼob (Santiago 2:18).

13. ¿Baʼax jeʼel u beetik u xuʼulul u jóokʼol kʼaʼaytaj jujuntúul sukuʼunoʼobeʼ, yéetel baʼax jeʼel u páajtal u beetaʼal utiaʼal u yáantaloʼobeʼ?

 ¹³ Yaan kʼiineʼ u chiʼichnakiloʼob le kuxtalaʼ wa uláakʼ talamiloʼobeʼ jeʼel u beetik u jóokʼol utúul sukuʼun chéen wa baʼax kʼiin teʼ kʼaʼaytajoʼ wa jach jumpuliʼ maʼ u jóokʼol (San Marcos 4:18, 19). Kex le maʼ tu jóoʼloʼob kʼaʼaytaj maʼ t-ilkoʼob teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ, maʼ xaaneʼ láayliʼ yaan u yaakunajoʼob tiʼ Jéeoba ichil u puksiʼikʼaloʼobeʼ. ¿Baʼax jeʼel k-beetik utiaʼal k-líiʼsik yéetel k-muʼukʼankúuntik yóoloʼobeʼ? Le nuxiboʼoboʼ jeʼel u páajtal u bin u xíimbaltoʼob utiaʼal u tsʼáaikoʼob le áantaj kʼaʼabéettiʼoboʼ (Baʼaxoʼob 20:35). Jeʼel xan u páajtal u kʼáataʼal u yáantaj uláakʼ sukuʼunoʼob tiʼ le múuchʼuliloʼ. Maʼ xaaneʼeʼ, le u bin xíimbaltbiloʼob utiaʼal áantbiloʼobeʼ, letiʼe tsʼaak kʼaʼabéettiʼob utiaʼal u kaʼa muʼukʼantaj u yoksaj óolaloʼoboʼ.

14, 15. ¿Baʼax tsol nuʼukil ku tsʼáaik le Biiblia utiaʼal k-muʼukʼankúuntik u yóol k-sukuʼunoʼoboʼ? Tʼaanen tiʼ upʼéel múuchʼulil tu beetoʼob baʼax kiaʼalik le tsolnuʼukaʼ.

¹⁴ Le Biibliaoʼ kiaʼaliktoʼon: «Ka líikʼseʼex u yóol le máaxoʼob l[u]ubul u yóoloʼoboʼ ka a wáanteʼex le máaxoʼob luubul u muukʼoʼoboʼ» (1 tiʼ Tesalonicailoʼob 5:14). Maʼ xaaneʼ, le máaxoʼob luubul u yóoloʼoboʼ jeʼel u tuklikoʼob maʼ tu páajtal u aktáantkoʼob le talamiloʼob chéen tu juunaloʼoboʼ, kʼaʼabéet utúul máax ka u tichʼ u kʼab utiaʼal áantkoʼob. ¿Jeʼel wa u páajtal k-tichʼik kʼab tiʼobeʼ? Le tʼaan «áanteʼex le máaxoʼob luubul u muukʼoʼoboʼ» jeʼel xan u páajtal u suʼutul «chich macheʼex» wa «yanakeʼex tu tséel le máaxoʼob luubul u muukʼoʼoboʼ». Jéeobaeʼ u yaabilmaj tuláakal u tamanoʼob, mix utúul mix baʼal u beelal tu táan letiʼiʼ. ¿Jeʼel wa u páajtal k-áantik le sukuʼunoʼob u «chich machoʼob» le sukuʼun minaʼan u muukʼ tak ken kaʼa muʼukʼanchajak u yóoloʼ? (Tiʼ Hebreob 2:1.)

¹⁵ Utúul nuxibeʼ tu xíimbaltaj utúul sukuʼun yéetel utúul kiik tsʼokaʼan u beeloʼob. Seeis jaʼaboʼob xuʼuluk u meyajkoʼob Dioos. Le nuxiboʼ tu tsʼíibtaj: «Le yaabilaj yéetel le utsil eʼesaʼabtiʼob tumen tuláakal le sukuʼunoʼoboʼ le áantoʼob kaʼa suut teʼ múuchʼuliloʼ». ¿Baʼax ku tuklik le kiik tiʼ úuchik u sen xíimbaltaʼal tumen le sukuʼunoʼoboʼ? Letiʼeʼ kiaʼalik: «Le sukuʼunoʼob yéetel kiikoʼob xíimbaltoʼonoʼ mix utúul tiʼ letiʼob tu kʼeyoʼon wa tu yaʼaloʼob toʼon baʼaliʼ. Baʼaxeʼ, tu chʼaʼajoʼobtoʼon óotsilil yéetel tu líiʼsoʼob k-óol yéetel baʼax kiaʼalik le Biibliaoʼ. Le áantoʼon utiaʼal u kaʼa káajal k-meyajtik Dioos».

16. ¿Máax mantatsʼ u kʼáat u yáant le máax kʼaʼabéet muukʼ tiʼoʼ?

¹⁶ Utúul jaajil kristiaanoeʼ ku yuʼubik kiʼimak óolal ikil u muʼukʼankúuntik u yóol u maasil. Yéetel tumen ku kʼexpajal bix u kuxtal máakeʼ, tu kʼiinil sáamaleʼ, maʼ xaaneeʼ, letiʼ kun kʼaʼabéettal u muʼukʼankúuntaʼal u yóol. U jaajileʼ, yaan tiʼ talamiloʼob ken k-máan mix máak jeʼel u páajtal u yáantkoʼoneʼ. Baʼaleʼ, yáan utúul Máax jach yaan u páajtalil yéetel u muukʼil utiaʼal u yáantkoʼon, utúul máax mantatsʼ u kʼáat u yáantoʼon ken kʼaʼabéetchajak: Jéeoba Dioos (Salmo 27:10, NM).

Jéeoba, le Máax maas jeʼel u páajtal u yáantkoʼonoʼ

17, 18. Jéeobaeʼ, ¿bix u jejeláasil úuchik u muʼukʼankúuntik yóol Jesus, u Paal?

¹⁷ Bajaʼanil teʼ cheʼoʼ, Jesuseʼ tu kʼaʼam  aʼalaj: «In Yuum, ta kʼab kin kʼubentik in pixan [wa u muukʼil in kuxtal]» (San Lucas 23:46). Ku tsʼoʼokol yaʼalik lelaʼ ka kíimi. Le ka maʼach utiaʼal kíimsbiloʼ, u áamigoʼobeʼ jach tu chʼaʼajoʼob saajkileʼ ka púutsʼoʼob, ka tu xúumpʼattoʼob Jesus (San Mateo 26:56). Jesuseʼ pʼáat tu juunal, baʼaleʼ maʼ pʼaʼat tumen le Máax jeʼel u páajtal u tsʼáaik le áantaj kʼaʼabéettiʼoʼ: u Taata yaan teʼ kaʼanoʼ. Baʼaleʼ, maʼ chéen kunel úuchik u páaʼtaj tiʼ Jéeobaiʼ. U chúukaʼan óolal Jesus tiʼ u Taataeʼ, le beet maʼ u pʼaʼatal tumen Jéeoba (2 Samuel 22:26).

¹⁸ Le táan u beetik le meyaj taal u beet way Luʼumeʼ, Jéeobaeʼ tu tsʼáaj tuláakal baʼax kʼaʼabéet tiʼ Jesus utiaʼal u chúukpajal u yóol tak tu yoorai tu kíimil. Le táant u yokjaʼ utiaʼal u káajsik u meyaj way Luʼumeʼ, Jesuseʼ tu yuʼubaj u tʼaan u Taata táan yaʼalik u kʼammaj yéetel u yaabilmaj u Paal. Le ka kʼaʼabéetchaj áantaj tiʼ Jesuseʼ, Jéeobaeʼ tu túuxtaj aanjeloʼob muʼukʼankúuntik u yóol. Le ka náatsʼ xan u yoorai u kʼubik u kuxtaleʼ, chʼenxikintaʼab u payalchiʼob bey xan le kʼáat óolaloʼob tu beetoʼ. Tuláakal lelaʼ tu jach muʼukʼankúuntaj u yóol Jesus (San Marcos 1:11, 13; San Lucas 22:43).

19, 20. ¿Bix k-ojéeltik Jéeobaeʼ jeʼel u páajtal u muʼukʼankúuntik k-óol ken kʼaʼabéetchajak toʼoneʼ?

¹⁹ Jéeoba xaneʼ u kʼáat ka jach páaʼtanakoʼon tiʼ Letiʼ (2 Crónicas 16:9). Le Máax tiʼ u taal tuláakal muukʼ yéetel tuláakal páajtaliloʼ jeʼel u muʼukʼankúuntik k-óol ken kʼaʼabéetchajak toʼoneʼ (Isaías 40:26). Le baʼateltáambaloʼoboʼ, le óotsililoʼ, le kʼojaʼaniloʼoboʼ, le kíimiloʼ wa le baʼaloʼob k-beetik maʼ maʼalobtakoʼoʼ, jeʼel u taasiktoʼon nojoch chiʼichnakiloʼobeʼ. Baʼaleʼ, wa jach táaj nojochtak le talamiloʼob k-máansikoʼ, ka suunakoʼob bey nojoch «éenemigoʼob» k-tiaʼaleʼ, Jéeobaeʼ jeʼel u tsʼáaiktoʼon u muukʼil yéetel u páajtalil utiaʼal k-aktáantikoʼobeʼ (Salmo 18:17, Los Salmos en Maya; Salmo 28:7). Tu kʼab Jéeobaeʼ yaan upʼéel nojoch áantaj jeʼel u páajtal u tsʼáaiktoʼoneʼ: u kiliʼich muukʼ. Yéetel u kiliʼich muukʼeʼ ku «tsʼáaik u muukʼ máax kaʼanaʼan» utiaʼal ka páatak u xikʼnal bey utúul kóot wa aaguilaeʼ (Isaías 40:29, 31).

²⁰ Minaʼan uláakʼ maas nojoch muukʼ tiʼ u kiliʼich muukʼ Dioos. Paabloeʼ tiaʼalaj: «Tuláakal ku páajtal in beetik, tu yoʼolal ku tsʼáaikten muukʼ». Beyoʼ, Jéeobaeʼ, yoʼolal u yaabilajeʼ, jeʼel u tsʼáaiktoʼon «le nojoch páajtalil» kʼaʼabéettoʼon utiaʼal k-kuchik tuláakal le muʼyajiloʼob táan k-ilik le maʼ kʼuchuk u kʼiinil u «túumbenkunsik tuláakal baʼaloʼob» teʼ Páaraiso u yaʼalmaj u tsʼáaik jach naatsʼ yaniloʼ (Tiʼ Filiposiloʼob 4:13; 2 tiʼ Corintoiloʼob 4:7; Apocalipsis 21:4, 5).

[Tsolajiloʼob]

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 32]

¿Kʼajaʼantech wa?

• ¿Bix úuchik u muʼukʼankúuntkoʼob u yóol Paablo, le sukuʼunoʼob yanoʼob Rooma kaʼachoʼ?

• ¿Bix jeʼel k-muʼukʼankúuntik u yóol le sukuʼunoʼoboʼ?

• ¿Baʼaxten Jéeobaeʼ letiʼe Máax maas jeʼel u páajtal u yáantkoʼonoʼ?