Máaxoʼob meyajtik Diooseʼ kʼaʼabéet u yaabilkoʼob le utsiloʼ
Máaxoʼob meyajtik Diooseʼ kʼaʼabéet u yaabilkoʼob le utsiloʼ
«Ay wíinik, letiʼeʼ tsʼoʼok u yaʼaliktech baʼax uts. ¿Baʼax túun táan u kʼáatik Jéeoba tiʼ teech? Ka beet baʼax toj, ka yaabilt le utsiloʼ yéetel maʼ taaskaba nojbaʼalil le táan a máan yéetel a Dioosoʼ.» (MIQUEAS 6:8, Nuevo Mundo, NM.)
1, 2. 1) ¿Baʼaxten ku kʼáatiktoʼon Jéeoba ka k-eʼes utsil? 2) ¿Baʼax kʼáatchiʼiloʼob ken k-núuke?
JÉEOBAEʼ utúul Dioos jach uts (Tiʼ Romailoʼob 2:4; 11:22). Adan yéetel Eeba, le yáax wíinikoʼoboʼ, kʼaʼabéet kaʼach u tsʼáaikoʼob nib óolal yoʼolal lelaʼ. Tuláakal le yaʼabach baʼaloʼob tu tsʼáaj Dioos tu jáardinil Edenoʼ, tu yeʼesaj u yutsil tiʼ yáax wíinikoʼob, letiʼob xaneʼ ku páajtal kaʼach u kiʼikiʼ óolkoʼob tuláakal le maʼalob baʼaloʼobaʼ. Diooseʼ tak bejlaʼa ku yeʼesik u yutsil tiʼ tuláakal wíinikoʼobeʼ, tak tiʼ máaxoʼob maʼ tu tsʼáaikoʼob nib óolal yoʼolal baʼax ku beetaʼal tu yoʼolaloʼob yéetel tak tiʼ máaxoʼob kʼasaʼanoʼob.
2 Toʼoneʼ jeʼel u páajtal k-eʼesik le utsul moodos yaan tiʼ Dioosoʼ tumen beetaʼanoʼon jeʼel bix letiʼeʼ (Génesis 1:26). Le oʼolal, Jéeobaeʼ ku páajtal u kʼáatiktoʼon ka k-eʼes utsil, tumen u beetmoʼon jeʼel bix letiʼeʼ. Jeʼex u yaʼalik u liibroi Miqueas 6:8 (NM), máaxoʼob meyajtik Diooseʼ kʼaʼabéet u yaabiltkoʼob le utsiloʼ. Baʼaleʼ, ¿baʼax le utsiloʼ? ¿Bix u chíikpajal ichil uláakʼ utsul moodos? Wa ku páajtal k-eʼesik utsil yoʼolal bix beetaʼaniloʼoneʼ, ¿baʼaxten túun jach yaan máakoʼob kʼasaʼan u puksiʼikʼaloʼob maʼ tu chʼaʼikoʼob óotsilil? ¿Baʼaxten xan kʼaʼabéet k-eʼesik utsil?
¿Baʼax le utsiloʼ?
3. ¿Baʼax le utsiloʼ?
3 Le utsil óolaloʼ tiʼ u taal tiʼ u tsʼíibolil u beetaʼal uts tiʼ u maasileʼ. Utúul máak utseʼ ku tʼaan yéetel utsil, yéetel ku yáantik uláakʼ máakoʼob. Máax utseʼ ku beetik baʼax uts tiʼ u yéet máakil, maʼ baʼax kʼaasiʼ; ku biskuba tubeel yéetel tuláakal, ku chʼaʼa óotsilil, maʼ tsʼuʼutiʼ, ku tuukul yoʼolal u maasil. Le áapostol Paablooʼ tiaʼalaj tiʼe kristiaanoʼoboʼ: «Kuxleneʼex túun a búukbesmeʼex [...] chʼaʼa óotsilil, utsil puksiʼikʼal, kabal óolalil, suuk óolalil yéetel chúukaʼan óolalil» (Tiʼ Colosailoʼob 3:12). Le utsil puksiʼikʼal wa le utsiloʼ tiaʼan ichil le jatsʼuts moodos kʼaʼabéet u «búukintik» wa u yeʼesik ichil u kuxtal le jaajil kristiaanooʼ.
4. ¿Baʼax tu beetaj Dioos utiaʼal u yeʼesik u yutsil tiʼ wíinikoʼob?
4 Jéeoba Dioos yáax eʼes u yutsil tiʼ wíinikoʼob, maʼ wíinikoʼob tiʼ letiʼiʼ. Jeʼex tu yaʼalil Paablooʼ, «le ka tu yeʼesaj u yutsil yéetel u yaabilaj k-Sáalbador, Dioos, tu yoʼolal wíinikeʼ, Diooseʼ tu sáalbartoʼon [...] yéetel le ichkíil tu taasoʼon tiʼ le kuxtaloʼ bey xan úuchik u túumbenkunskoʼon yéetel le kiliʼich muukʼoʼ» (Tito 3:4, 5, NM). Yéetel u kʼiʼikʼel Kriistoeʼ, Diooseʼ ku pʼoʼik wa ku saʼasik u kʼeban le kristiaanoʼob yéeyanoʼob utiaʼal u binoʼob kaʼanoʼ, ku beetik xan u kʼamkoʼob le utsiloʼob ku taasik u kʼiʼikʼel Jesus tu wekaj t-oʼolaloʼ. Le j-yéeyanoʼob xanoʼ ku túumbenkunsaʼaloʼob tumen le kiliʼich muukʼoʼ, le oʼolal kaada utúuleʼ ku suut «juntúul túumben máak», ku kʼuchul u beetubaʼob u paalaloʼob Dioos yéeyanoʼob tumen u kiliʼich muukʼ (2 tiʼ Corintoiloʼob 5:17). Tsʼoʼoleʼ, Diooseʼ ku yeʼesik u yutsil yéetel u yaakunaj tiʼ «yaʼabkach máakoʼob». Le yaʼabach máakoʼobaʼ «u pʼoʼomaj u nookʼoʼob yéetel u sakkúuntmajoʼob xan yéetel u kʼiʼikʼel le j-Tamanoʼ» (Apocalipsis 7:9, 14; 1 San Juan 2:1, 2).
5. ¿Baʼaxten le máaxoʼob ku chaʼik u nuʼuktaloʼob tumen u kiliʼich muukʼ Diooseʼ kʼaʼabéet u yeʼeskoʼob utsil?
5 Le utsiloʼ upʼéel tiʼ u yich u kiliʼich muukʼ Dioos. Paabloeʼ tu tsʼíibtaj: «Baʼaleʼ u yich u meyaj Kiliʼich Pixan[eʼ] letiʼelaʼ[:] yaakunaj, kiʼimak óolal, jeetsʼel óolal, chúukaʼan óolal, muumun óolal, utsi óolal, oksaj óolal, suuk óolal, muukʼ óolal; yóokʼol le baʼaloʼobaʼ minaʼan aʼalmajtʼaan [wa leey]» (Gálatas 5:22, 23, Le Tumben Nuptʼan, LTN). Le oʼolaleʼ, le máaxoʼob ku chaʼik u nuʼuktaloʼob tumen u kiliʼich muukʼ Diooseʼ kʼaʼabéet u yeʼeskoʼob utsil.
Kʼaʼabéet k-chʼaʼik óotsilil, baʼaleʼ maʼ unaj k-chéen ilik baʼax ku beetaʼaliʼ
6. ¿Baʼaxten maʼ unaj u píitmáan u yeʼesik u yutsil máakiʼ?
6 Yaan máaxoʼobeʼ ku tuklikoʼobeʼ maʼ maʼalob u beetik u yutsil máakiʼ, maʼ kʼaʼabéet bin k-chʼaʼik óotsililiʼ, kiaʼalkoʼobeʼ yaan kʼiineʼ kʼaʼabéet tak k-tsʼáaik saajkilil utiaʼal ka ilaʼak maʼ tʼonaʼan máakoʼoniʼ. Baʼaleʼ, leloʼ maʼ jaajiʼ. Kʼaʼabéet u muukʼil tiʼ máak utiaʼal u beetik baʼax jach tu jaajil uts yéetel utiaʼal maʼ u chéen ilik baʼax ku beetaʼal. Bey tumen le utsil upʼéel tiʼ u yich u kiliʼich muukʼ Diooseʼ, máax uts u puksiʼikʼaleʼ maʼ tu chéen ilik u beetaʼal baʼax maʼ utsiʼ. Baʼaleʼ, máax ku píitmáan u yeʼesik u yutsileʼ ku chéen ilik u beetaʼal baʼax kʼaas.
7. 1) ¿Baʼax maʼ tu beetaj Eliiʼ? 2) Le nuxiboʼoboʼ, ¿baʼaxten maʼ kʼaʼabéet u chéen ilkoʼob u beetaʼal baʼax maʼ utsiʼ?
7 Koʼoneʼex tʼaan tiʼ Eli, utúul u nojoch j-kʼiinil u kaajil Íisrael úuchi. Letiʼeʼ maʼ tu tojkíintaj u beel u paaloʼobiʼ: Ofni yéetel Fineeas. U paalaloʼobaʼ tiʼ ku beetik kaʼach u j-kʼiiniloʼob teʼ táabernakulooʼ. Maʼ kiʼimak yóoloʼob kaʼach yéetel le baʼax kiaʼalik u Leey Moises unaj u tsʼaʼabaltiʼob ken kʼuʼubuk utúul baʼalcheʼ tiʼ Dioosoʼ. Le oʼolaleʼ, táanil tiʼ u tóokaʼal u tsaatsel le baʼalcheʼ teʼ áaltaroʼ, ku túuxkoʼob le máax áantkoʼoboʼ u kʼáat cheʼecheʼ bakʼ tiʼ le máax síik le baʼalcheʼoʼ. Ku tsʼoʼokoleʼ, táan xan kaʼach u chitaloʼob yéetel le koʼoleloʼob ku meyajoʼob teʼ tu yookbal le táabernakulooʼ. Baʼaleʼ, Elieʼ maʼ tu luʼsaj tiʼ u paalal u beetik u j-kʼiiniloʼobiʼ, chéen tu chan x-wéej kʼeyoʼob (1 Samuel 2:12-29). Le oʼolaleʼ, teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ, «Yuumtsileʼ chéen wa baʼax kʼiin ku tsʼáaik u péektsil tiʼ wa máax» (1 Samuel 3:1). Bejlaʼa xaneʼ, wa le nuxiboʼob ku yilkoʼob táan u beetaʼal upʼéel baʼal maʼ uts tumen utúul sukuʼuneʼ, maʼ kʼaʼabéet u chéen ilkoʼobiʼ, tumen wa maʼeʼ jeʼel u beetik u náachtal le sukuʼunoʼob tiʼ Dioosoʼ. Máax uts u puksiʼikʼaleʼ maʼ tu chéen uʼuyik mix tu chéen ilik u beetaʼal baʼaloʼob maʼ uts tu táan Dioosiʼ.
8. Jesuseʼ, ¿bix tu yeʼesil tu chʼaʼaj óotsilil, baʼaleʼ bix tu yeʼesil maʼ tu chéen ilaj u beetaʼal baʼax kʼaasiʼ?
8 Jesus, le máax kʼaʼabéet k-beetik jeʼex letiʼoʼ, mix utéen tu chéen ilaj u beetaʼal baʼax kʼaas. Letiʼ kaʼacheʼ utúul máak jach uts, le oʼolal tu chʼaʼaj óotsilil tiʼ wíinikoʼob. Le Biibliaoʼ kiaʼalikeʼ, le ka tu yilaj le máakoʼoboʼ, tu chʼaʼaj óotsilil tiʼob tumen yaj anikoʼob yéetel lubaʼan u yóoloʼob jeʼel bix tamanoʼob minaʼan máax kanáantkoʼobeʼ. Le máakoʼob uts u puksiʼikʼaloʼoboʼ ku náatsʼloʼob kaʼach tu yiknal Jesus, tak u mejen paalaloʼob ku biskoʼob kaʼach tu yiknal. Jesuseʼ, le ka tu méekʼaj yéetel le ka tu kiʼikiʼtʼantaj le mejen paalal náatsʼoʼob tu yiknaloʼ, bukaʼaj wal úuchik u yeʼesik u muumun óolal yéetel u chʼaʼa óotsilil tiʼ letiʼobeʼ (San Mateo 9:36; San Marcos 10:13-16). Baʼaleʼ, kex tu chʼaʼaj óotsilileʼ, mix utéen tu chéen ilaj u beetaʼal baʼax maʼ uts tu táan u Taata yaan teʼ kaʼanoʼ. Yéetel u yáantaj u kiliʼich muukʼ Diooseʼ, maʼ tu chʼaʼaj saajkil u yaʼalik maʼ uts baʼax ku beetik le máaxoʼob ku kaʼansajoʼob ichil le judiiyoʼoboʼ. Tu tsʼíib San Mateo 23:13-26 k-ilkeʼ yaʼab u téenel tiaʼalaj: «¡Óotsileʼex u j-kaʼambesajileʼex aʼalmaj tʼaan yéetel fáariseoʼex j-kaʼapʼéel icheʼex!».
Bix u chíikpajal le utsil ichil uláakʼ utsul moodosoʼ
9. ¿Bix u yeʼesaʼal utsil tumen máax chúukaʼan yóol yéetel tumen máax muun yóol?
9 Le utsiloʼ ku chíikpajal ichil uláakʼ utsul moodos u taaloʼob tiʼ u kiliʼich muukʼ Dioos. Teʼ Gálatas 5:22 (LTN) ku chíikpajal le utsil ken tsʼoʼokok «chúukaʼan óolal» yéetel «muumun óolal». U jaajileʼ, máax utseʼ ku yeʼesik ku chúukpajal yóol tak tiʼ máaxoʼob maʼ jatsʼuts u moodosoʼobiʼ. Le utsiloʼ ku yeʼesaʼal xan tumen máax muun yóol. Utúul máak muun yóoleʼ ku beetik uts yoʼolal u chaʼa óotsilil. Yaan tak tuʼuxeʼ, le tʼaan ich grieego ku suʼutul «utsi óolal[oʼ]», jeʼel u páajtal u suʼutul «muumun óolal[eʼ]». Le yáax kristiaanoʼoboʼ jach tu yeʼesoʼob utsil, le oʼolal tak le máakoʼob teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ jaʼakʼ u yóoloʼob yoʼolal lelaʼ. Le beetikeʼ, Téertuliano, utúul máak ku tsʼíibtik liibroʼob úucheʼ, tiaʼaleʼ le kristiaanoʼoboʼ káaj u tʼaʼanloʼob yéetel upʼéel tʼaan «kaʼapʼéel baʼal u kʼáat u yaʼaleʼ: “muunil” yéetel “utsil”».
10. ¿Baʼax yaan yil le utsil yéetel le yaakunajoʼ?
10 Le utsil xanoʼ yaan yil yéetel le yaakunajoʼ. Jesuseʼ tiaʼalaj tiʼ u j-tsaypachoʼob: «Tiʼ lelaʼ tuláakal bíin kʼaj óoltik in j-kaambaleʼex, wa yanteʼex paklan yaakunajil» (San Juan 13:35, LTN). Paablo xaneʼ, le ka tʼaanaj tiʼ le yaakunajaʼ, tiaʼalaj: «Le máax yaan u yaakunajeʼ, yaan chowak óolal tiʼ, uts u puksiʼikʼal» (1 tiʼ Corintoiloʼob 13:4). Le utsiloʼ yaan yil xan yéetel le yaabilaj ku chíikpajal ichil le tʼaan «chúukaʼan yaakunaj» yaʼab u téenel ku chíikpajal ichil le Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ. Le tʼaan ich ebreo ku suʼutul ich maaya «chúukaʼan yaakunaj» u kʼáat yaʼal upʼéel utsil maʼ tu jáawal u yeʼesaʼal tiʼ baʼax yaabiltaʼan utiaʼal ka béeyak baʼax tuklaʼan utiaʼal letiʼ. Jéeobaeʼ jejeláas bix u yeʼesik u chúukaʼan yaakunaj. Upʼéel bix u yeʼeskeʼ letiʼe ken u sáalbart yéetel ken u kanáant u palitsiloʼoboʼ (Salmo 6:4; 40:11).
11. ¿Baʼax k-ojel yoʼolal tumen chúukaʼan u yaakunaj Jéeoba?
11 U chúukaʼan yaakunaj Jéeobaeʼ ku natsʼik tu yiknal máaxoʼob yaabiltmi (Jeremías 31:3). Ken kʼaʼabéetchajak u sáalbartaʼaloʼob wa u kanáantaloʼobeʼ, u yojloʼob maʼ kun pʼatbiloʼob tumen Dioos yoʼolal u chúukaʼan yaakunaj. Le oʼolaleʼ, yéetel oksaj óolal jeʼel u páajtal u yaʼalkoʼob tiʼ Dioos jeʼex tu beetil le salmiista le ka tu kʼayaj: «Teneʼ kin kʼubik in wóol tiʼ a yaakunaj; in puksiʼikʼaleʼ ku kiʼimakchajal u yóol, tumen techeʼ ka tokiken» (Salmo 13:5). Tumen chúukaʼan u yaakunaj Jéeobaeʼ, u palitsiloʼobeʼ jeʼel u páajtal u jach kʼubik u yóoloʼob tiʼ letiʼeʼ. U yojloʼob lelaʼ: «Le Yuumtsiloʼ [wa Jéeobaeʼ] maʼ [...] bíin u xúumpʼat u kaajal, mix xan tu pʼatik chéen tu juunoʼob le utiaʼaloʼoboʼ» (Salmo 94:14).
¿Baʼaxten jach kʼasaʼan u máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ?
12. ¿Baʼax kʼiin yéetel bix úuchik u káajal le kʼasaʼan góobernasionoʼ?
12 Le kʼáatchiʼaʼ jeʼel u páajtal k-núukik ken k-il baʼax úuch tu jáardinil Edeneʼ. Tu káajbal wíinik way Luʼumeʼ, utúul aanjel kaʼanchaj yich yéetel káaj u tuukul chéen tu yoʼolaleʼ tu tuklaj bix jeʼel u taʼabsik wíinik utiaʼal u tsʼáaik tuláakal yóokʼol kaab yáanal u kʼabeʼ. Le ka tu beetaj le baʼax tu tukloʼ kʼuch u beetuba «le máax ku tusbel way yóokʼol kaabeʼ», utúul góobernante jach kʼasaʼan (San Juan 12:31). Le aanjelaʼ kʼuch kʼaabaʼtbil Sáatanas, le Kʼaasilbaʼaloʼ, utúul aanjel jach u pʼekmaj Dioos yéetel wíinikoʼob (San Juan 8:44; Apocalipsis 12:9). U tuukulil u tsʼáaik upʼéel gobieerno utiaʼal u ketlan yéetel u utsul gobieerno Diooseʼ, chíikpaj le ka tu tusaj Eebaoʼ. Bey túunoʼ, le kʼasaʼan góobernasionoʼ káaj le ka tsʼaʼab juntséelil u góobernasion Dioos tumen Adan yéetel Eeba; úuchik u beetkoʼob lelaʼ tu tuʼubskoʼob le utsil eʼesaʼabtiʼob tumen Jéeobaoʼ (Génesis 3:1-6). Baʼaleʼ, maʼ káaj u góobernarkubaʼob tu juunaloʼobiʼ, u jaajileʼ tu tsʼáajubaʼob yáanal u kʼab Kʼaasilbaʼal.
13-15. 1) ¿Baʼax kʼaasil tu taasaj u tsʼaʼabal juntséelil u góobernasion Jéeoba? 2) ¿Baʼaxten jach kʼasaʼan u máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ?
13 Koʼoneʼex ilik jujumpʼéel baʼaloʼob úuch yoʼolal lelaʼ. Adan yéetel Eebaeʼ tojolchʼintaʼaboʼob tiʼ le jáardinoʼ. Jach jatsʼuts kaʼach le kuxtal yantiʼob teʼ páaraisooʼ; yaʼab u yich cheʼob yaan kaʼachiʼ, chéen unaj u tichʼik u kʼaboʼob kaʼach utiaʼal u tʼokik u jaantoʼobeʼ, baʼaleʼ le ka jóoʼsaʼaboʼob tiʼ le jáardinoʼ tiʼ káaj upʼéel yaayaj kuxtal tiʼobiʼ. Diooseʼ tiaʼalaj tiʼ Adan: «Tumen ta wuʼuyaj u tʼaan a watanoʼ ikil ta jaantilak u yich le cheʼ tin waʼalaj maʼ a jaantikoʼ, le luʼumoʼ yaan u mukʼyajtik loolob tʼaan [wa yaan u lúubul kʼaas tu yóokʼol] tu yoʼolal a siʼipil; yéetel talam meyaj [ken] a beet u tsʼáaik baʼal a jaant tuláakal u kʼiiniloʼob a kuxtal. Le luʼumoʼ yaan u tsʼáaik tech kʼiʼixoʼob yéetel j-muloʼob». Lelaʼ u kʼáat yaʼaleʼ yaan u sen talamtal u meyajtaʼal le luʼumoʼ. Le kʼaas lúub yóokʼol le luʼum, chuup yéetel u kʼiʼixeloʼob bey xan yéetel u muliloʼoboʼ, jach nojoch muʼyaj tu taasaj tiʼ u paalal Adan. Le oʼolal tak Lamek, u taata Noeiʼ, tiaʼaleʼ tu kʼiiniloʼobeʼ táan u pʼis mukʼtaʼal u meyajtaʼal le luʼum yoʼolal le kʼaas chaʼab u lúubul tu yóokʼol tumen Jéeobaoʼ (Génesis 3:17-19; 5:29).
14 Adan yéetel Eebaeʼ tu kʼexoʼob upʼéel kuxtal ich jeetsʼelil yoʼolal upʼéel kuxtal ich chiʼichnakil. Diooseʼ tiaʼalaj tiʼ Eeba: «Le ken yanak a paaleʼ yaan in yaʼabkuntik a kʼiʼinamiloʼob, yéetel kʼiʼinamil bíin síijik a paal. Baʼaleʼ a tsʼíibolaleʼ letiʼ [ken] u bisech tiʼ a wíicham, letiʼeʼ yaan u yantal u [p]áajtalil ta wóokʼol». Ku máan xan le kʼiinoʼoboʼ, Kain, u yáax paal Adan yéetel Eebaeʼ, tu beetaj upʼéel baʼal jach kʼaas: tu kíimsaj Abel, u yíitsʼin (Génesis 3:16; 4:8).
15 Le áapostol Juanoʼ tiaʼalaj: «U túulisil yóokʼol kaabeʼ tiʼ yaan yáanal u páajtalil kʼaasibaʼaleʼ» (1 San Juan 5:19). Yaʼab máakoʼobeʼ ku yeʼeskoʼob beyoʼob le Kʼaasilbaʼal ku tusbel way yóokʼol kaabeʼ, kaʼanal yichoʼob yéetel ku tuukuloʼob chéen tu yoʼolaloʼob. Baʼaleʼ, k-ojel baʼaxten jach kʼasaʼanoʼob. Chéen baʼaxeʼ, le kʼasaʼaniloʼ yaan u kʼuchul u kʼiinil u xuʼulul. Jéeobaeʼ yaan u beetik ka sen yanak utsil yéetel chʼaʼa óotsilil yáanal u Reeino, maʼ ken u chaʼa u yantal máaxoʼob kʼasaʼan u puksiʼikʼaloʼobiʼ.
Yáanal u Reeino Diooseʼ jach yaan u yilaʼal utsil
16. ¿Baʼaxten jach yaan u yilaʼal utsil yáanal u góobernasion Jesus, yéetel baʼax kʼaʼabéet u péekskoʼon k-beete?
16 Jéeoba yéetel Jéesukriisto, le máax tsʼaʼan utiaʼal nuʼuktik le Reeinooʼ, u kʼáatoʼob ka eʼesaʼak utsil tumen máaxoʼob ku tsʼáaikubaʼob yáanal u góobernasionoʼob (Miqueas 6:8, NM). Jéesukriistoeʼ tu yeʼesaj bukaʼaj utsil kun ilbil yáanal le góobernasion tsʼaʼan tiʼoʼ (Tiʼ Hebreob 1:3). Letiʼeʼ tiaʼalaj: «Koʼoteneʼex tiʼ teen, tuláakaleʼex máaxeʼex kaʼananeʼex tiʼ a meyajeʼex yéetel máax aal a kuucheʼex, teen bíin in beet a jeʼeleʼex. Biseʼex in kuuch ta wóokʼoleʼex, yéetel kaambalneneʼex tiʼ teen, tumen teneʼ chúukaʼan in wóol yéetel kabal u yóol in puksiʼikʼal; beyoʼ bíin a kaxteʼex jeʼelel [...]: Tumen in kuucheʼ maʼ aaliʼ yéetel sáal u bisaʼal» (San Mateo 11:28-30). Le tʼaanoʼobaʼ maʼ chéen ku yeʼesik bukaʼaj utsil kun ilbil yáanal u góobernasion Jesusiʼ, ku yeʼesik xan bukaʼaj u kʼasaʼanil le j-kaambesajoʼob tiʼ le kʼiinoʼob jeʼeloʼ. Le baʼax ku tsáaikoʼob kaʼach tiʼ le máakoʼob u beetoʼoboʼ, baʼaloʼob talam u tsʼoʼokbesaʼaloʼob. Bejlaʼa xaneʼ, yaʼab jalaʼachoʼob, j-kʼiinoʼob yéetel u maʼalob máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ, ku tsáaikoʼob sen yaʼab baʼaloʼob tiʼ máaxoʼob yanoʼob yáanal u nuʼuktajoʼob, yéetel maʼ tu tsʼáaikoʼob nib óolal yoʼolal le meyaj ku tsʼáaikoʼob beetbiloʼ. Baʼaleʼ, le baʼax ku kʼáatik Jesus ka beetaʼak tumen u j-tsaypachoʼobeʼ ku taasik kiʼimak óolal tiʼob yéetel jeʼel u páajtal u beetkoʼobeʼ. Lelaʼ upʼéel kuuch sáal u bisaʼal. U yutsil Jesuseʼ, ¿maʼ wa tu péeksik a puksiʼikʼal a weʼes utsil tiʼ a wéet máakiloʼob? (San Juan 13:15).
17, 18. ¿Baʼaxten k-ojel yaan u yeʼeskoʼob utsil le máaxoʼob kun góobernar yéetel Kriisto teʼ kaʼanoʼ bey xan le kun nuʼuktajoʼob tu kʼaabaʼ way Luʼumeʼ?
17 Utéenjeakileʼ, upʼéel jach maʼalob tsolnuʼuk tu tsʼáaj Jesus tiʼ u áapostoloʼobeʼ ku yeʼesik u jelaʼanil u Reeino Dioos tiʼ u gobieerno chéen wíinikoʼob. Le Biibliaoʼ kiaʼalik, u j-kaambaloʼob Jesuseʼ, «joʼopʼ u baʼateʼel tʼantikoʼob tu baatsiloʼobeʼ, máax ichiloʼob u maas nojochil. Baʼaleʼ ka j-aʼalaʼab tiʼob tumen Jesus: U reeyiloʼob kaajoʼobeʼ ku beetik u jalaʼachiloʼob [...] tu yóokʼoloʼob, le xan u nuuktakiloʼoboʼ ku yaʼalaʼaleʼ máakoʼob ku beetikoʼob uts. Teʼexeʼ maʼ unaj a béeytaleʼex[ beyoʼoʼ], baʼaleʼ le máax maas nojoch ichileʼexeʼ yaan u beetikuba bey u maas chichanileʼ; le máax noj pooleʼ yaan u beetikuba bey le máax ku meyajoʼ. Tumen ¿máax maas nojoch, le máax ku kutal janaloʼ wa le máax meyajtikoʼ? ¿Maʼ wa letiʼ le máax ku kutal janaloʼ? Baʼaleʼ teneʼ tiʼ yanen ichileʼex bey le máax ku meyajoʼ» (Lucas 22:24-27, NT).
18 Le jalaʼach wíinikoʼoboʼ ku yeʼesik u nojchiloʼob ken u beetubaʼob bey u yuumiloʼob máakeʼ, yéetel ku beetik u tsʼaʼabaltiʼob tsikbeʼen kʼaabaʼob utiaʼal ka ilaʼakoʼob bey maas maʼalob máakoʼob tiʼ u chuukaneʼ. Baʼaleʼ, Jesuseʼ tu yeʼeseʼ u nojchil utúul máakeʼ ku taal tiʼ u meyajtik u maasil máakoʼob, tiʼ u tsʼáaik yóol u meyajtoʼob mantatsʼ. Tuláakal le kun góobernaroʼob yéetel Jesus teʼ kaʼanoʼ, bey xan le kun nuʼuktajoʼob tu kʼaabaʼ way Luʼumeʼ kʼaʼabéet u yeʼeskoʼob utsoʼob yéetel kabal yóoloʼob.
19, 20. 1) ¿Bix úuchik u yeʼesik Jesus tak tuʼux ku náakal u yutsil Jéeoba? 2) ¿Bix jeʼel u páajtal k-beetik jeʼex Jéeobaeʼ?
19 Koʼoneʼex ilik uláakʼ maʼalob tsolnuʼuk tu tsʼáaj Jesus. Utiaʼal u yeʼesik tak tuʼux ku náakal u yutsil Jéeobaeʼ, tiaʼalaj: «Wa teʼex ka yaakuntikeʼex chéen le máaxoʼob yaakuntmaileʼexoʼ, ¿baʼax u maʼalobil ka beetikeʼex? Tumen tak le kʼaakʼas máakoʼoboʼ bey u beetikoʼoboʼ. Wa xan ka beetikeʼex uts chéen tiʼ le máaxoʼob beetik teʼex utsoʼ, ¿baʼax u maʼalobil ka beetikeʼex? Tumen le kʼaakʼas máakoʼoboʼ bey xan u beetikoʼoboʼ. Wa xan ka tsʼáaikeʼex majnil wa baʼax chéen tiʼ le máaxoʼob ka tukultikeʼex a kʼamikeʼex wa baʼaxeʼ, ¿baʼax utsil ka beetikeʼex? Tumen le kʼaakʼas máakoʼoboʼ ku tsʼáaikoʼob majnil tiʼ le kʼaakʼas máakoʼoboʼ utiaʼal u kʼamikoʼob xan wa baʼax tiʼ letiʼob. Baʼaleʼ teʼexeʼ unaj a yaakuntik a éenemigoʼex, unaj a beetikeʼex uts yéetel a tsʼáaikeʼex majan kex maʼ a páaʼtikeʼex u suʼutul teʼex u jeel. Beyoʼ bíin a kʼameʼex jumpʼéel nojoch boʼolal yéetel bíin paalaltaʼakeʼex tumen le Jajal Dioos yaan teʼ j-kaʼanoʼ. Tumen letiʼ xaneʼ ku chʼaʼik óotsilil tiʼ le chich u puksiʼikʼaloʼoboʼ yéetel tiʼ le kʼaakʼas máakoʼoboʼ. Chʼaʼex óotsilil jeʼel bix a Taataʼex ku chʼaʼik óotsilileʼ» (Lucas 6:32-36, NT).
20 Máax uts u puksiʼikʼaleʼ maʼ tu kʼáatik mix tu páaʼtik ka boʼotaʼak le uts ku beetkoʼ. Jéeobaeʼ, utúul Dioos uts u puksiʼikʼal, tumen ku «beetik u jóokʼol kʼiin tu yóokʼol kʼaakʼas máakoʼob yéetel tu yóokʼol utsil máakoʼob; ku túuxtik cháak tu yóokʼol máaxoʼob toj u kuxtaloʼob yéetel tu yóokʼol máaxoʼob maʼ toj u kuxtaloʼobiʼ» (San Mateo 5:43-45; Baʼaxoʼob [Hechos] 14:16, 17). Maʼ chéen maʼ kʼaʼabéet k-beetik loob tiʼ máaxoʼob kʼasaʼanoʼobiʼ, kʼaʼabéet beetik uts tiʼob, tak tiʼ máaxoʼob pekʼmailoʼon, tumen bey u beetik le k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ. Utiaʼal k-eʼesik tiʼ Jéeoba yéetel tiʼ Jesus taak k-kuxtal yáanal le Reeinooʼ kʼaʼabéet k-eʼesik utsil, tumen yáanal le Reeinooʼ tuláakal máak kun eʼesik utsil yéetel uláakʼ jatsʼuts moodosoʼob.
¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-eʼesik utsil?
21, 22. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-eʼesik utsil?
21 Jach kʼaʼabéet ka k-eʼes utsil, tumen beyaʼ k-eʼesik táan u meyaj u kiliʼich muukʼ Dioos ichil k-kuxtal. Tsʼoʼoleʼ, ken k-eʼes utsileʼ, táan k-beetik jeʼex u meentik Jéeoba yéetel Jéesukriistooʼ. Máax xan u kʼáat antal yáanal u Reeino Diooseʼ, kʼaʼabéet u yeʼesik utsil. Le oʼolaleʼ, kʼaʼabéet k-yaabiltik yéetel k-eʼesik utsil.
22 ¿Bix jeʼel k-eʼesik utsil ichil k-kuxtaleʼ? Yaan k-ilik tuláakʼ xookoʼ.
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 8]
¿Baʼax jeʼel a núukikeʼ?
• ¿Baʼax le utsiloʼ?
• ¿Baʼaxten yaʼab máakoʼobeʼ jach kʼasaʼanoʼob yéetel maʼ tu chʼaʼikoʼob óotsilil?
• ¿Baʼaxten k-ojel jach yaan u yantal utsil yáanal u Reeino Dioos?
• ¿Baʼaxten kʼaʼabéet u yeʼeskoʼob utsil máaxoʼob u kʼáatoʼob antal yáanal u Reeino Dioos?