Táankelem paalaleʼex, ¿táan wa beetkeʼex baʼax kʼaʼabéet utiaʼal a kʼamkeʼex le maʼalob kʼiinoʼob bíin taalakoʼ?

«Baʼaxoʼob in tukulmaj [atiaʼal] teʼexeʼ, baʼa[l]oʼob utstak [...], maʼ [baʼaloʼob] utiaʼal [a] kʼaasileʼexiʼ, utiaʼal in tsʼáaik tiʼ teʼex u kʼiiniloʼob nojoch alab óolal.» (JEREMÍAS 29:11.)

1, 2. U jaʼabiloʼob u táankelmil wa u x-lóoʼbaynil máakeʼ, ¿bix yilaʼal tumen nojoch máakoʼob yéetel tumen táankelem paalal?

ÓOLIʼ tuláakal le nukuch wíinkoʼoboʼ kiaʼalkoʼobeʼ u beetik u táankelmil wa u x-lóoʼbaynil máakeʼ upʼéel baʼal jach jatsʼuts. Ku kʼaʼajskoʼob jach yaan u muukʼoʼob yéetel u yóoloʼob kaʼachi, yéetel ku tsʼíibolkoʼob ka suunak le kʼiinoʼob jeʼeloʼoboʼ tumen maʼ sen yaan u meyajoʼob kaʼachiʼ yéetel jach yantiʼob u súutukil utiaʼal u kiʼimakkúuntik u yóoloʼob, yéetel tu táankelmiloʼobeʼ yaʼab jaʼaboʼob pʼaataltiʼob kaʼach utiaʼal u beetkoʼob yaʼab baʼaloʼob maʼalobtak.

² Baʼaleʼ, wa táankelem paalecheʼ, maʼ xaaneʼ maʼ jach jatsʼuts a wilik a táankelmil wa a x-lóoʼbaynil jeʼex u yilik le nojoch máakoʼoboʼ. Maʼ xaaneʼ táan u talamtal u suuktaltech le kʼeexoʼob  ku yantal tiʼ a wíinklil yéetel tiʼ bix a wuʼuykabaoʼ, kʼeexoʼob ku yantal tiʼ tuláakal máak tu táankelmil. Teʼ najil xookoʼ, maʼ xaaneʼ táan a túulchʼintaʼal tumen a wéet xookoʼob utiaʼal ka beet baʼax maʼ maʼalobiʼ, le oʼolal táan a tsʼáaik tuláakal a wóol utiaʼal a náachtal tiʼ le droogaʼoboʼ, tiʼ le káaltaloʼ yéetel tiʼ le baʼaloʼob subtsiltakoʼ. Maʼ xaan xaneʼeʼ, táan a aktáantik le talamiloʼob ku taal ikil maʼ ta sáaludartik le báanderaoʼ wa ikil maʼ ta táakpajal tiʼ uláakʼ baʼaloʼob a wojel maʼ maʼalobtakiʼ. Jach beyoʼ, tu kʼiiniloʼob a táankelmil wa tu x-lóoʼbaynileʼ jach jeʼel u yantal yaʼab talmiloʼob tiʼ techeʼ. Baʼaleʼ, kʼiinoʼob xan tuʼux jeʼel u páajtal a beetik yaʼab baʼaloʼob maʼalobtakeʼ. Baʼaxeʼ ¿yaan wa beetik le maʼalob baʼaloʼoboʼ?

Kiʼikiʼ óolt a táankelmil wa a x-lóoʼbaynil

3. ¿Baʼax tsolnuʼukil yéetel kʼaʼajsajil tu tsʼáaj Sáalomon tiʼe xiʼipalal yéetel tiʼe x-chʼúupalaloʼ?

³ Jach jaaj u tʼaan le nojoch máakoʼob ken u yaʼaloʼobtech jach séeb u máan u táankelmil wa u x-lóoʼbaynil máakoʼ. Maʼ mantatsʼ kan pʼáatal táankelmech wa x-lóoʼbaynechiʼ, le oʼolal ilawil a máansik tubeel le jaʼaboʼobaʼ. Lelaʼ bey tu tsolnuʼuktil le reey Sáalomon le ka tiaʼalaj: «J-táankelem [yéetel x-lóoʼbayan], náays a wóol kaʼalikil tʼaʼajech; tsʼáa uts ta kuxtal kaʼalikil ka páajtal. Chaʼa u jíiltikech u tsʼíibolal a puksiʼikʼal yéetel tuláakal baʼax ka wilik». Baʼaleʼ Sáalomoneʼ ku kʼaʼajsik xan tiʼe táankelem paalaloʼoboʼ: «Náachkunt tiʼ teech tuukuloʼob ku biskoʼob a wenel, jóokʼes xan tiʼ teech yaj óolal». Tiaʼalaj xan: «Tumen tak u asab maʼalobil u kʼiiniloʼob [a] táankelmileʼ [wa x-lóoʼbaynileʼ] chéen wayaʼas» (Eclesiastés 11:9, 10).

4, 5. ¿Baʼaxten jach maʼalob ka tuukulnak tubeel le táankelem paalaloʼ? Ketej.

⁴ ¿Ka naʼatik wa baʼax u kʼáat yaʼal Sáalomonaʼ? Utiaʼal a naʼatkeʼ, tuukulnen tiʼ utúul táankelem paal ku siʼibil upʼéel baʼal maʼalob tiʼ, maʼ xaaneʼ taakʼin. ¿Baʼax ken u beet yéetel? Jeʼel u páajtal u xuʼuxupik chéen tiʼ baʼaloʼob ku taasik kiʼimak óolal tiʼeʼ, jeʼex tu beetil le xiʼipal tiʼ le tʼaanaj Jesus tiʼ upʼéel kettʼaaneʼ (San Lucas 15:11-23). Baʼaleʼ ¿baʼax kun úuchul ken u láaj xup le taakʼinoʼ? Jach u jaajileʼ, yaan u yaatal tu yóol úuchik maʼ tuukulnajik tubeeliʼ. Baʼaleʼ, koʼox aʼalikeʼ le táankelem paaloʼ ku tuukul tubeel yéetel ku yilik u meyajtik tubeel le taakʼinoʼ, maʼ xaaneʼ ku tsʼáaik upʼéel negoosio. Ken joʼopʼok u kʼamik u yich le taakʼin tu meyajtoʼ, ¿yaan wa ta tʼaan u yaatal tu yóol úuchik maʼ tu chéen xuʼuxupaj le taakʼin utiaʼal u kiʼimakkúuntik yóol tu táankelmiloʼ? Maʼatan.

⁵ A táankelmil wa a x-lóoʼbaynileʼ, kʼaʼabéet a wilik bey upʼéel baʼal u siimatech Diooseʼ, tumen u jaajileʼ letiʼ siimaitech. ¿Baʼax ken a beet tu yéetel? Wa maʼ ta tuukul tubeeleʼ, jeʼel a xupik tuláakal a muukʼ yéetel a wóol chéen tiʼ baʼaloʼob uts ta wicheʼ. Baʼaleʼ wa ka beetik leloʼ, u maas «maʼalobil u kʼiiniloʼob a táankelmileʼ [wa a x-lóoʼbaynileʼ, yaan u suutoʼob] chéen wayaʼas». Le oʼolaleʼ, ta táankelmil wa ta x-lóoʼbaynileʼ, ¡maas jach maʼalob ka beet le baʼax kʼaʼabéet utiaʼal a kʼamik le maʼalob kʼiinoʼob bíin taalakoʼ!

6. 1) ¿Baʼax tiaʼalaj Sáalomon unaj u beetik le táankelem paalal utiaʼal ka xiʼiktiʼob utsiloʼ? 2) ¿Baʼax u kʼáat u tsʼáa Jéeoba tiʼe táankelem paalaloʼ, yéetel bix jeʼel u kʼamkoʼobeʼ?

 ⁶ Sáalomoneʼ tiaʼalaj baʼax unaj a beetik utiaʼal u bintech utsil ta táankelmil wa ta x-lóoʼbaynil: «Kaʼalikil táankelmecheʼ, kʼaʼajak tiʼ teech máax beetech» (Eclesiastés 12:1). Wa ka chʼen xikintik yéetel ka beetik baʼax kiaʼalik Jéeobaeʼ, yaan u bintech utsil. Diooseʼ tiaʼalaj tiʼe íisraelitaʼob baʼax u kʼáat utiaʼaloʼoboʼ: «Baʼaxoʼob in tukulmaj [atiaʼal] teʼexeʼ, baʼa[l]oʼob utstak [...], maʼ [baʼaloʼob] utiaʼal [a] kʼaasileʼexiʼ, utiaʼal in tsʼáaik tiʼ teʼex u kʼiiniloʼob nojoch alab óolal» (Jeremías 29:11). Jéeobaeʼ u kʼáat xan u tsʼáa tiʼ teech «baʼa[l]oʼob utstak[oʼob]». Wa le baʼaxoʼob ka beetik, le bix a tuukul yéetel le baʼaxoʼob ka tuklik a beetik ku yeʼeskoʼob kʼajaʼantech máax beetmailecheʼ, yaan a kʼamik le maʼalob baʼal u tukulmaj Dioos u tsʼáaiktech tu kʼiinil sáamaloʼ (Apocalipsis 7:16, 17; 21:3, 4).

«Natsʼabaʼex tiʼ Jajal Dioos»

7, 8. Utúul xiʼipal wa utúul chʼúupaleʼ, ¿bix jeʼel u natsʼkuba tu yiknal Jéeobaeʼ?

⁷ Sáantiagoeʼ kiaʼaliktoʼon ka k-natsba tiʼ Jéeoba. Letiʼeʼ tiaʼalaj: «Natsʼabaʼex tiʼ Jajal Dioos, letiʼ xaneʼ bíin u natsʼuba tiʼ teʼex» (Santiago 4:8, El Nuevo Testamento en Maya, NT). Jéeoba beetmil tuláakal baʼal, letiʼ u Noj Jalaʼachil kaʼan, le oʼolal ku náajmatik u meyajtaʼal yéetel u nojbeʼenkúuntaʼal (Apocalipsis 4:11). Baʼaleʼ, kex letiʼ u Jalaʼachil tuláakal baʼaleʼ, wa k-natsʼikba tu yiknaleʼ, letiʼeʼ yaan u natsʼkuba tiʼ toʼon. U yaabilaj t-oʼolaleʼ, ¿maʼ wa tu péekskech a maas yaabilte? (San Mateo 22:37).

⁸ Jejeláas bix jeʼel k-natsʼikba tiʼ Jéeobaeʼ. Áapostol Paabloeʼ kiaʼaliktoʼon upʼéeliʼ: «Payalchiʼineneʼex mantatsʼ, pʼiilil a wicheʼex yéetel táan a tsʼáaikeʼex graasias tiʼ Jajal Dioos» (Colosailoʼob 4:2, NT). Lelaʼ u kʼáat u yaʼaleʼ kʼaʼabéet a payalchiʼ sáamsamal. Maʼ u kiʼimaktal a wóol chéen a waʼalik «amen» ken tsʼoʼokok u payalchiʼ a taata wa ken payalchiʼinak utúul sukuʼun tu kʼaabaʼ uláakʼoʼob. ¿Jaytéen tsʼoʼok a jeʼik a puksiʼikʼal utiaʼal a waʼalik tiʼ Jéeoba baʼax ka tuklik, baʼax tiʼ saajkech, wa baʼax talamiloʼob yantech? ¿Yaan wa baʼax tsʼoʼok a waʼalik tiʼ Jéeoba jeʼel a chʼaʼik subtal a tsikbaltik tiʼ uláakʼoʼobeʼ? Le payalchiʼob ku jóokʼol tu puksiʼikʼal máakoʼ ku taaskoʼob nojoch jeetsʼelil (Tiʼ Filiposiloʼob 4:6, 7). Ku maas natsʼkoʼon tiʼ Jéeoba, yéetel ku yáantkoʼon k-il, letiʼ xaneʼ, táan u natsʼkuba tiʼ toʼon.

9. ¿Bix jeʼel u yeʼesik utúul táankelem paal táan u chʼenxikintik baʼax kiaʼalik Jéeobaeʼ?

⁹ Uláakʼ bix jeʼel u natsʼkuba máak tiʼ Diooseʼ k-ilik teʼ baʼax tsʼíibtaʼanaʼ: «Chʼaʼa nuʼukt le tsol xikinoʼ[,] éejemt u yaʼalaʼal tiʼ teech u [nuʼuk]; beyoʼ bíin a tiaʼalt le ojéelaloʼ» (Proverbios 19:20). Beyoʼ: wa ka chʼenxikintik yéetel ka beetik baʼax kiaʼaliktech Jéeobaeʼ, táan a beetik baʼax kʼaʼabéet utiaʼal a kʼamik le maʼalob kʼiinoʼob bíin taalakoʼ. ¿Bix jeʼel a weʼesik ka chʼenxikintik baʼax kiaʼaliktech Jéeobaeʼ? Maʼ xaaneʼ ka bin tiʼ tuláakal le muchʼtáambaloʼoboʼ yéetel ka chʼenxikintik baʼax kiaʼalaliʼ, maʼ xaan xaneʼeʼ ka tsikik a taataʼob ikil a wantal teʼ xook ku beetaʼal ich a fáamiliaoʼ (Tiʼ Efesoiloʼob  6:1, 2; Tiʼ Hebreob 10:24, 25). Kex jach maʼalob baʼax ka beetkeʼ, ¿ka jóoʼsik wa xan u súutukil utiaʼal a líiʼskaba yéetel le baʼax kun ilbil teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ, utiaʼal a xokik le Biiblia sáamsamaloʼ wa utiaʼal a kanik u maasil tiʼ jujumpʼéel baʼaloʼoboʼ? ¿Ka wilik wa a beetik baʼax ka kanik utiaʼal ka máankech jeʼel bix máak yaan a naʼateʼ? (Tiʼ Efesoiloʼob 5:15-17; Salmo 1:1-3). Wa ka beetkeʼ, táan a natsʼkaba tiʼ Jéeoba.

10, 11. ¿Baʼax nojoch utsiloʼob ku kʼamik le táankelem paalal ku chʼenxikintkoʼob baʼax kiaʼalik Jéeobaoʼ?

¹⁰ Tu káajbal u liibro Proverbioseʼ, le máax tsʼíibtoʼ tiaʼalaj baʼax u beelal le liibrooʼ: «U biilalil le tʼaanoʼobaʼ utiaʼal u tsʼáa ojéelajil yéetel kaʼansajil, áantaj utiaʼal u maʼalob chʼaʼa nuʼuktaʼal tʼaanoʼob[,] utiaʼal u yantal tiʼ wíinik, utsil tuukul, [...] tojil kuxtal yéetel [yiʼiyij] tuukul; ku beetik u maʼalob tuukul le táankelemoʼob j-maʼ naʼatoʼoboʼ, utiaʼal xan u tsʼáa tiʼob kʼaj óolal» (Proverbios 1:1-4). Le oʼolaleʼ, wa ka xokik yéetel ka beetik baʼax kiaʼalik u liibroi Proverbioseʼ —bey xan le baʼax kiaʼalik u maasil liibroʼob tiʼ le Biibliaoʼ— yaan u yantaltech upʼéel tojil kuxtal, Jéeoba xaneʼ yaan u kiʼimaktal u yóol úuchik a natsʼkaba tiʼ letiʼ (Salmo 15:1-5). Wa ka wilik u maas yantaltech ojéelal bey xan ka wilik u maas maʼalobtal bix a tuukuleʼ, yaan a kanik a chʼaʼatukult tubeel baʼaxoʼob ken a beete.

¹¹ Utúul táankelem paaleʼ, ¿jeʼel wa túun u páajtal u tuukul jach tu beeleʼ? Jeʼeleʼ. Yaʼab táankelem yéetel x-lóoʼbayan paalal ku meyajkoʼob Jéeobaeʼ ku yeʼeskoʼob maʼalob u tuukuloʼob. Yoʼolal le maʼalob baʼaloʼob ku beetkoʼoboʼ ku tsʼáaikoʼob tuʼux u tsiʼikloʼob tumen u maasil yéetel mix máak mixbaʼalkúuntik u táankelmil wa u x-lóoʼbayniloʼob (1 tiʼ Timoteo 4:12). Kiʼimak xan yóol u taataʼob yoʼolal baʼax ku beetik u paalaloʼob, tsʼoʼoleʼ Jéeoba xaneʼ kiaʼalik táan u kiʼimakkúuntkoʼob yóol u puksiʼikʼal (Proverbios 27:11). Kex tiaʼanoʼob tu táankelmiloʼobeʼ, u yojloʼob yaan u béeychajal ichil u kuxtaloʼob le baʼax tsʼíibtaʼanaʼ: «Pakt le utsil máak minaʼan u siʼipiloʼ [tumen] jeetsʼel bíin yanak tiʼ u kuxtal le máakoʼ» (Salmo 37:37).

Yéey tubeel baʼax ken a beete

12. ¿Baʼax unaj u yéeyik le táankelem paalaloʼ, yéetel baʼaxten jeʼel u beetik u bintiʼob utsil wa kʼaasil ichil yaʼab jaʼaboʼobeʼ?

¹² Ta táankelmil wa ta x-lóoʼbaynileʼ yaan u kʼaʼabéettal a yéeyik yaʼab baʼaloʼob. Jujumpʼéel tiʼ le baʼaloʼob ken a yéey a beetoʼ yaan u beetkoʼob u bintech utsil wa kʼaasil ichil yaʼab jaʼaboʼob. Wa ka yéeyik tubeel baʼax ken a beeteʼ, yaan u bintech utsil yéetel yaan u yantaltech kiʼimak óolal, baʼaleʼ wa maʼ ta yéeyaj tubeeleʼeʼ leloʼ jeʼel u kʼaskúuntik tuláakal u kʼiiniloʼob a kuxtaleʼ. Utiaʼal a wilik bix u béeytal le baʼax tsʼoʼok aʼalikaʼ, koʼoneʼex tʼaan tiʼ kaʼapʼéel baʼal tuʼux kʼaʼabéet a yéeyik baʼax ken a beete. Yáax: a yéeyik máax yéetel ken a bisaba. ¿Baʼaxten jach kʼaʼanan a yéeyik tubeel yéetel máax ken a bisaba? Diooseʼ ku núukik yéetel le tʼaanoʼobaʼ: «Bisaba yéetel le j-ojéelaloʼoboʼ ka yanak tiʼ teech ojéelaj; bisaba yéetel j-maʼ naʼatoʼoboʼ beyoʼ bíin kʼasakech» (Proverbios  13:20). Lelaʼ u kʼáat yaʼaleʼ, ken máanak le kʼiinoʼoboʼ yaan a suut jeʼex le máaxoʼob yéetel le ka biskabaʼoʼ: yaan u yantal a naʼat wa yaan a kʼastal. ¿Baʼax a kʼáat? ¿Ka anak a naʼat wa ka kʼasakech?

13, 14. 1) Ken tʼaanakoʼon tiʼ máax yéetel k-bisikbaeʼ, ¿baʼax uláakʼ baʼaloʼob okaʼan ichil? 2) ¿Baʼax tuukulil maʼ unaj u yantal tiʼ le táankelem paalaloʼ?

¹³ Ken tʼaanakoʼon tiʼ máax yéetel ka biskabaeʼ, maʼ xaaneʼ ku máan ta tuukul le máaxoʼob yéetel suuk a biskabaoʼ. Baʼaleʼ, maʼ chéen táan k-tʼaan tiʼ letiʼobiʼ. Ken a chaʼan téelebision, ken a wuʼuy paax, ken a xok upʼéel kueento, ken xiʼikech siine wa ken okkech tiʼ jujumpʼéel kúuchiloʼob tiʼ Íinterneteʼ, táan xan a biskaba yéetel le baʼaloʼobaʼ. Wa táan a kaxtik a kiʼimakkúuntik a wóol yéetel baʼaloʼob tuʼux ku chíikpajal sen loob wa baʼaloʼob subtsiltakeʼ, bey xan wa ku tsʼáaikoʼob ta tuukul ka drogaartaba, ka káalakech wa ka beet uláakʼ baʼaloʼob ku binoʼob tu koontra le baʼax kiaʼalik le Biibliaoʼ, táan a biskaba yéetel le «j-maʼ naʼatoʼoboʼ», le kiaʼalkoʼob minaʼan Dioosoʼ (Salmo 14:1).

¹⁴ Maʼ xaaneʼ jeʼel a tuklik tumen ka bin teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ yéetel tumen a tsʼáamaj a wóol meyaj teʼ múuchʼuliloʼ maʼ ken u kʼaskúunt a tuukul a chaʼantik upʼéel peliikula tuʼux ku sen chíikpajal u beetaʼal loob wa a wuʼuyik upʼéel paax jatsʼuts u yuʼubaʼal, baʼaleʼ baʼax kiaʼalik u leetraileʼ bey maʼ jach maʼalobeʼeʼ. Maʼ xaan xaneʼeʼ jeʼel a tuklik maʼ tu kʼaskúuntik a tuukul ka jáan okkech tiʼ upʼéel kúuchil tiʼ Íinternet tuʼux ku yeʼesaʼal baʼaloʼob subtsiltakeʼ. Baʼaleʼ, Paabloeʼ kiaʼaliktech maʼ maʼalob ka tuukulnakech beyoʼ. Letiʼeʼ tiaʼalaj: «Maʼ a chaʼikeʼex a tuʼusleʼex. [...] Le kʼaakʼas éet xíimbaloʼoboʼ ku kʼaskúuntikoʼob le maʼalob kuxtaloʼ» (1 tiʼ Corintoiloʼob 15:33). Baʼaleʼ, yaʼab xiʼipalal yéetel chʼúupalal jach maʼalob u meyajoʼob teʼ múuchʼuliloʼ, tsʼoʼok u chaʼik u kʼaskúuntaʼal u kuxtaloʼob ikil u biskubaʼob yéetel le maʼ maʼalob éet bisbailoʼoboʼ. Le oʼolaleʼ chʼaʼatukult maʼ a biskaba yéetel le máaxoʼob jeʼel u kʼaskúuntkoʼob a tuukuleʼ yéetel beet le baʼax kiaʼalik Paabloaʼ: «Maʼ a kuxtaleʼex jeʼe bix u yaʼalik le yóokʼol kaabaʼ; baʼaleʼ kʼexeʼex a tuukuleʼex utiaʼal ka túumbenchajak a kuxtaleʼex. Beyoʼ jeʼel a wojéeltikeʼex máakalmáak u yóolal Jajal Diooseʼ, [...] le baʼax maʼaloboʼ, [le] baʼax uts tu tʼaanoʼ yéetel baʼax jach tu beel» (Romailoʼob 12:2, NT).

15. ¿Máakalmáak le u kaʼapʼéel baʼal unaj u yéeyik le táankelem paalaloʼ, yéetel maases baʼax ku yoksaʼal tu tuukuloʼob ka u beetoʼob?

¹⁵ U kaʼapʼéel baʼal yaan u kʼuchul u kʼiinil a yéeyikeʼ letiʼe a wilik baʼax ken a beet ken a tsʼoʼoks a xookoʼ. Wa teʼ luʼumil tuʼux kajaʼanech jach talam u kaxtaʼal meyajeʼ, ken jóokʼok upʼéel meyaj chan maʼalobeʼ jeʼel u taaktal a jáan kʼamikeʼ. Wa xan kajaʼanech tiʼ upʼéel luʼum ayikʼaleʼ, maʼ xaaneʼ jach yaan meyaj a yéey tuʼux jeʼel a náajaltik yaʼab taakʼineʼ. A j-kaʼansajoʼob wa a taataʼobeʼ, tumen u kʼáatoʼob ka xiʼiktech utsileʼ, jeʼel yaʼalkoʼobtech ka xok upʼéel baʼal maʼalob u náajalil wa tak jeʼel u beetik a ayikʼaltaleʼ. Baʼaleʼ, maʼ xaaneʼ a xokik le baʼal jeʼeloʼ jach jeʼel u luʼsiktech u tieempoi utiaʼal a meyajtik Jéeobaeʼ.

16, 17. Tsol bix jeʼel u yáantaʼal le táankelem paalal tumen jujumpʼéel teekstos utiaʼal ka u yéeyoʼob tubeel baʼax meeyjil ken u beetoʼoboʼ.

 ¹⁶ Táanil tiʼ a yéeyik baʼax ken a beeteʼ, kʼaʼabéet a wilik baʼax kiaʼalik le Biibliaoʼ. Le Biibliaoʼ kiaʼalik kʼaʼabéet k-meyaj utiaʼal k-kaxtik kuxtal (2 tiʼ Tesalonicailoʼob 3:10-12). Baʼaleʼ, yaan uláakʼ baʼaloʼob unaj a tuklik. Xok le teekstosaʼ utiaʼal a wilik bix jeʼel u yáantkechoʼob a yéey tubeel baʼax meeyjil ken a beeteʼ: Proverbios 30:8, 9; Eclesiastés 7:11, 12; San Mateo 6:33; 1 tiʼ Corintoiloʼob 7:31, yéetel 1 tiʼ Timoteo 6:9, 10. Beoora tsʼoʼok a láaj xokikoʼobaʼ, ¿ka naʼatik wa baʼax ku tuklik Jéeoba yoʼolal le meyajoʼ?

¹⁷ Le meyajoʼ maʼ kʼaʼabéet u beetik k-tsʼáaik pachil k-meyajtik Jéeobaeʼ. Wa ka wilik jeʼel u páajtal u yantaltech upʼéel maʼalob meyaj ken tsʼoʼokok a xokik le séekundariaoʼ, jach maʼalob. Baʼaleʼ, wa ka wilik kʼaʼabéet u maastal a xookeʼ, maʼalob ka tsikbalt tiʼ a taata yéetel tiʼ a maama. Baʼaleʼ mix utéen kʼaʼabéet a tsʼáaik juntséelil le «baʼax maas maʼalob[oʼ]», le baʼaloʼob ku maas natsʼkoʼon tiʼ Dioosoʼ (Filiposiloʼob 1:9, 10, NT). Maʼ chaʼaik u yúuchultech jeʼex úuchik tiʼ Baruk, le máax tsʼíibtik kaʼach le baʼax kiaʼalik Jéeremiyaseʼ. Letiʼeʼ jáaw u yilik u maʼalobil le meyaj ku beetik kaʼachoʼ, ka joʼopʼ u kaxtik baʼaloʼob nojochtak jeʼel u talamkúuntik u kuxtal kaʼacheʼ (Jeremías 45:5). Barukeʼ tu jáan tuʼubseʼ mix upʼéel tiʼ le baʼaloʼob nojochtak ku tsʼáaik le yóokʼol kaab jeʼel u beetik u maas natsʼkuba tiʼ Jéeobaoʼ, mix xan kun áantik kaʼach utiaʼal ka pʼáatak kuxaʼanil ken xuʼulsaʼak Jéerusalen. Leloʼ maʼ unaj u tuʼubultoʼon xaniʼ.

Ilawil a natsʼkaba tu yiknal Dioos

18, 19. 1) ¿Baʼax ku muʼyajtik óoliʼ tuláakal a besiinoʼob, yéetel baʼax unaj a wuʼuyik tioʼolaloʼob? 2) ¿Baʼaxten yaʼab máakoʼobeʼ maʼ tu yuʼubkoʼob wa kʼaʼabéet u tséentkubaʼob tiʼ u Tʼaan Dioos?

¹⁸ ¿Tsʼoʼok wa wilik u yoochel le mejen paalal kajaʼanoʼob tuʼux ku jach muʼyajtaʼal wiʼijiloʼ? ¿Máasaʼ ta chʼaʼaj óotsililtiʼob ka ta wiloʼob? Kux túun tiʼ a besiinoʼob, ¿ka chʼaʼik wa xan óotsililtiʼob? ¿Baʼaxten unaj a chʼaʼik óotsilil tiʼ letiʼob? Tumen óoliʼ tuláakloʼob táan u muʼyajkoʼob wiʼijil, baʼaleʼ upʼéel wiʼijil jeʼex le tiaʼalaj Amosaʼ: «Yuumtsileʼ ku yaʼalik: táan u taal kʼiinoʼob in túuxtik wiʼij teʼ j-luʼumoʼ; maʼ u wiʼijil waajiʼ, mix u yukʼajil jaʼiʼ baʼaleʼ u wiʼijil a wuʼuyikeʼex u tʼaan Yuumtsil» (Amós 8:11).

¹⁹ U jaajileʼ, le máaxoʼob maʼ tu tséentkubaʼob tiʼ u Tʼaan Diooseʼ maʼ tu «kʼáaj óoltikoʼob u yóotsilil u pixanoʼob» wa u kʼaʼabéetil u natsʼkubaʼob tiʼ Dioos (San Mateo 5:3). Yaʼabeʼeʼ, maʼ tu yuʼubkoʼob wa kʼaʼabéet u tséentkubaʼob tiʼ u Tʼaan Dioos, yaan tak máaxoʼobeʼ naʼaj u yuʼubkubaʼob. Maʼ tu yuʼubkoʼob wiʼijil tumen táan u tséentkubaʼob tiʼ «u naʼatil le yóokʼol kaab» mix baʼal u beelalaʼ. Le naʼataʼ ku túulchʼintik máak utiaʼal ka xiʼik tu paach ayikʼaliloʼob, utiaʼal ka u kʼub yóol tiʼ baʼax kiaʼalik le máakoʼob kaʼanchajaʼan u naʼatoʼoboʼ wa utiaʼal ka u yil maʼ kʼaas le baʼaloʼob maʼ maʼalobtakoʼ. Yaan máaxoʼobeʼ ku tuklikoʼobeʼ le «naʼatil» yaan tiʼ le máakoʼob bejlaʼaʼ ku pʼatik paachil u kaʼansajiloʼob le Biibliaoʼ.  Baʼaleʼ, u máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ, kex kiaʼalikoʼob jach yaan u naʼatoʼobeʼ, maʼ kʼuchuk u kʼaj óoltoʼob Dioosiʼ. U naʼat chéen máakoʼobeʼ maʼ tu natsʼkech tiʼ Jéeoba tumen «u naʼat le yóokʼol kaabaʼ mix baʼal u biilal tu táan Jajal Dioos» (1 Corintoiloʼob 1:20 21; 3:19, NT).

20. ¿Máax yéetel táan u ketkuba le táankelem paalal u kʼáat u beetubaʼob jeʼex le máaxoʼob maʼ tu meyajkoʼob Jéeobaoʼ?

²⁰ Ken a chaʼant le oocheloʼob tuʼux ku chíikpajal le mejen paalal jach tsʼoyaʼantak ku muʼyajtkoʼob wiʼijiloʼ, ¿a kʼáat wa a wilaba jeʼex letiʼoboʼ? Máasaʼ maʼatech. Baʼaleʼ, yaʼab xiʼipalal yéetel chʼúupalal yanoʼob ichil u kaajal Jéeobaeʼ ku yeʼeskoʼob u kʼáat u beetubaʼob jeʼex le máaxoʼob maʼ tu tséentkubaʼob tiʼ u Tʼaan Dioosoʼ. Maʼ xaaneʼ, ku tuklikoʼobeʼ le táankelem paalal maʼ tu meyajkoʼob Dioosoʼ jach táan u kiʼikiʼ óoltkoʼob le kuxtaloʼ yéetel minaʼan chiʼichnakil tiʼob. Baʼaleʼ, ku tuʼubultiʼobeʼ le paalal jeʼeloʼoboʼ náachchajaʼanoʼob tiʼ Dioos (Tiʼ Efesoiloʼob 4:17, 18). Ku tuʼubultiʼob xan baʼax muʼyajiloʼob ku máansaʼal tumen máaxoʼob maʼ tu tséentkubaʼob tiʼ u Tʼaan Dioos, jeʼex le u éembarasar le chʼúupalaloʼoboʼ, bey xan le muʼyaj ku taasik tiʼ máak u lúubul tiʼ baʼal subtsiloʼ, le tsʼuʼutsʼ chamaloʼ, le káaltaloʼ wa le droogaʼoboʼ. Tsʼoʼoleʼ, wa maʼ tu tséentkuba máak tiʼ u Tʼaan Diooseʼ, jeʼel u pʼáatal maʼ u kʼáat u yuʼub tʼaaneʼ, jeʼel u suut utúul máak mantatsʼ lubaʼan u yóol yéetel maʼ tu kaxtik baʼax u beet yéetel u kuxtaleʼ.

21. ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal maʼ k-tuukul jeʼex u tuukul le máaxoʼob maʼ tuʼ meyajkoʼob Jéeobaoʼ?

²¹ Le oʼolaleʼ, maʼ a chaʼik tiʼ a wéet j-xoknáaloʼob maʼatech u meyajkoʼob Jéeoba, ka u yokskoʼob ta tuukul ka beet baʼax u kʼáatoʼob (2 tiʼ Corintoiloʼob 4:18). Yaan tiʼ letiʼob kun pʼaʼastik baʼax ka woksaj óoltik. Tsʼoʼoleʼ, teʼ téelebisionoʼ, teʼ raadiooʼ yéetel tiʼ uláakʼ tuʼuxoʼobeʼ, ku yeʼesaʼal wa kiaʼalaʼal baʼaloʼob jeʼel u beetik a tuklik maʼ kʼaas ka beet baʼaloʼob subtsiltakiʼ, ka káalakech wa ka waʼal baʼaloʼob kʼaastak. Baʼaleʼ, maʼ chaʼik u yokol ta tuukul le baʼaloʼobaʼ. Maʼ u jáawal a muchʼkaba yéetel máaxoʼob yantiʼob «oksaj óolal yéetel [...] maʼalob tuukul». Yéetel «meyajnen[...] mantatsʼ tiʼ u meeyjul Yuumtsil» (1 Timoteo 1:19, Le Tumben Nuptʼan; 1 tiʼ Corintoiloʼob 15:58). Áantajnen tiʼ le meyajoʼob ku beetaʼaloʼob teʼ najil Reeinooʼ yéetel jóokʼen kʼaʼaytaj mantatsʼ. Tu kʼiiniloʼob táan a xookeʼ, beetaba xan j-áantaj táanilkunsaj kaada wa baʼax kʼiin. Beyoʼ yaan a wilik le baʼaloʼob jeʼex u yilik Dioosoʼ yéetel yaan a tuukul tubeel (2 tiʼ Timoteo 4:5).

22, 23. 1) ¿Baʼaxten yaan kʼiineʼ, utúul táankelem j-jaajkunajeʼ jeʼel u chʼaʼatuklik u beetik baʼaloʼob maʼ tu naʼataʼal tumen u maasileʼ? 2) ¿Baʼax k-kʼáat ka u beet le xiʼipalal yéetel le chʼúupalaloʼoboʼ?

²² A wilik le baʼaloʼob jeʼex u yilaʼal tumen Diooseʼ, jeʼel u beetik a chʼaʼatuklik a beetik baʼaloʼob maʼ kun naʼatbil tumen u maasileʼ. Utúul táankelem j-jaajkunajeʼ, jach maʼalob yojlil paax yéetel jach maʼalob u bin u xook kaʼachi. Baʼaleʼ, ka tu tsʼoʼoksaj u xookeʼ káaj u meyaj yéetel u taata. U meyajoʼobeʼ u pʼoʼikoʼob béentanaʼob; lelaʼ tu beetaj utiaʼal ka páatak u beetikuba j-táanilkunsaj. U j-kaʼansajoʼobeʼ maʼ kʼuch u  naʼatoʼob baʼaxten tu beetaj lelaʼaʼ, baʼaleʼ wa teech naatsʼ anikech tiʼ Jéeobaeʼ, a wojel baʼaxten tu chʼaʼatuklaj u beetik leloʼ.

²³ Ken a tukult baʼax ken a beet ta táankelmil wa ta x-lóoʼbaynileʼ ilawil a beetik baʼax kʼaʼabéet utiaʼal a kʼamik le maʼalob kʼiinoʼob bíin taalakoʼ, utiaʼal ka páatak a machik «le kuxtal minaʼan u xuuloʼ» (1 tiʼ Timoteo 6:19). Bejlaʼeʼ, yéetel utiaʼal tuláakal u kʼiiniloʼob a kuxtaleʼ, kʼaʼajaktech Máax beetmailech. Chéen jaʼali bey jeʼel u páajtal a kʼamik le maʼalob kʼiinoʼob bíin taalakoʼ, kʼiinoʼob minaʼan u xuul.

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 27]

¿Baʼax tsʼoʼok kʼuchul k-naʼate?

• ¿Baʼax tsolnuʼukil u tsʼaamaj Dioos teʼ Biiblia utiaʼal u yáantik le táankelem yéetel le x-lóoʼbayan paalal utiaʼal ka u tukultoʼob tubeel baʼax ken u beetoʼoboʼ?

• Le táankelem paalaloʼ, ¿bix jeʼel u natsʼkubaʼob tu yiknal Jéeobaeʼ?

• ¿Baʼaxoʼob unaj u yéeyik le táankelem wa le x-lóoʼbayan paalal jeʼel u beetik u bintiʼob utsil wa kʼaasil tuláakal u kʼiinil u kuxtaloʼobeʼ?