Kiʼ u yóol le máaxoʼob ku nojbeʼenkúuntkoʼob Dioosoʼ

«Yaan u taaloʼob tiʼ teech utiaʼal u kʼuʼultechoʼob [wa u meyajtechoʼob] yéetel utiaʼal u nojbeʼenkúuntoʼob a kʼaabaʼ.» (SALMO 86:9, Los Salmos en Maya, LSM.)

1. ¿Baʼaxten maas maʼalob bix k-nojbeʼenkúuntik Dioos tiʼ le bix u beetik le baʼaloʼob minaʼan kuxtal tiʼoboʼ?

JÉEOBA beet tuláakal baʼal, le oʼolaleʼ tuláakal le baʼaloʼobaʼ kʼaʼabéet u tsʼáaikoʼob nojbeʼenil tiʼ letiʼ. Le baʼaloʼob minaʼan kuxtal tiʼoboʼ x-maʼ tʼaanil u nojbeʼenkúuntkoʼob Dioos, baʼaleʼ toʼoneʼexeʼ ku páajtal k-tuukuleʼex, k-tsʼáaik nib óolal yéetel ku taaktal k-meyajtik Dioos. Le beetkeʼ, le salmiistaoʼ kiaʼaliktoʼon: «Kʼaayneneʼex tiʼ Jajal Dioos yéetel kiʼimak óolal, u kajnáalileʼex tuláakal le luʼumoʼ; kʼayeʼex kʼayoʼob tiʼ u nojbeʼen kʼaabaʼ; kʼayeʼex tiʼeʼ nojbeʼen kiʼikiʼ tʼaanoʼob» (Salmo 66:1, 2, LSM).

2. ¿Máaxoʼob táan u nojbeʼenkúuntkoʼob u kʼaabaʼ Dioos, yéetel baʼaxten?

² Jach yaʼabach máak maʼ u kʼáat éejemt wa yaan Dioosiʼ mix xan u kʼáat u nojbeʼenkúuntiʼ. Baʼaleʼ, tiʼ 235 luʼumoʼobeʼ, maanal seeis miyoones j-jaajkunajoʼob Jéeobaeʼ táan u yeʼeskoʼob ku yilkoʼob «le baʼax maʼ tu páajtal u yilaʼal» tiʼ Dioos, ku chíikpajal tiʼe baʼaloʼob u beetmajoʼ, yéetel ku yeʼeskoʼob táan u «yuʼub[koʼob]» le kʼaʼaytaj x-maʼ tʼaanil ku beetik le baʼaloʼob beetaʼanoʼoboʼ (Tiʼ Romailoʼob 1:20; Salmo  19:2, 3). Ikil u xokkoʼob le Biibliaoʼ tsʼoʼok u kʼuchul u kʼaj óoltoʼob yéetel u yaabiltoʼob Jéeoba Dioos. Salmo 86:9, 10 (LSM), u yaʼalmaj: «Yuumtsil, teech ta beetaj tuláakal le múuchʼ kaajoʼoboʼ; letiʼob túuneʼ yaan u taaloʼob tiʼ teech utiaʼal u kʼuʼultechoʼob [wa u meyajtechoʼob] yéetel utiaʼal u nojbeʼenkúuntoʼob a kʼaabaʼ. Tumen chéen teech Jajal Dioosech; techeʼ nojochech yéetel ka beetik jakʼ óol baʼaloʼob».

3. ¿Bix u meyajtaʼal Dioos «bul kʼiin yéetel bul áakʼab» tumen le «yaʼabkach máakoʼob[oʼ]»?

³ Apocalipsis 7:9, 15 (NT) kieʼesik xaneʼ «yaʼabkach máakoʼob[eʼ]» «táan u meyajtikoʼob [Dioos] bul kʼiin yéetel bul áakʼab tu teemplo». Le tʼaanoʼobaʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa jach bul kʼiin yéetel bul áakʼab ku kʼáatik Jéeoba ka meyajtaʼakiʼ, baʼaleʼ tumen tiʼ tuláakal yóokʼol kaab yaan máaxoʼob meyajtikeʼ, ken áakʼabchajkeʼ tuláakʼ tuʼuxeʼ tsʼoʼok u sáastal utiaʼal u chʼaʼajoʼoltaʼal le kʼaʼaytajoʼ. Le oʼolal jeʼel u páajtal u yaʼalaʼaleʼ maʼatech u tʼúubul Kʼiin yóokʼol le máaxoʼob nojbeʼenkúuntik u kʼaabaʼ Dioosoʼ. Maʼ tu xáantaleʼ, «tuláakal baʼax ku chʼaʼik u yiikʼeʼ» yaan u kiʼikiʼtʼantik Jéeoba (Salmo 150:6). Bey túunoʼ, kaada utúul tiʼ toʼoneʼ, ¿baʼax jeʼel k-beetik utiaʼal k-nojbeʼenkúuntik Diooseʼ? ¿Baʼax talmiloʼob jeʼel k-aktáantikeʼ? ¿Yéetel baʼax utsiloʼob yaan k-kʼamik wa k-nojbeʼenkúuntik Diooseʼ? Utiaʼal k-núukik le kʼáatchiʼobaʼ koʼoneʼex tʼaan tiʼ u chʼiʼibalil Gaad, upʼéel u chʼiʼibalil Íisrael úuchi.

Upʼéel talmil anchaj úuchi

4. ¿Baʼax talmil tu aktáantaj u chʼiʼibalil Gaad?

⁴ U kaʼaj okol le íisraelitaʼob teʼ luʼum u yaʼalmaj Dioos u tsʼáaiktiʼoboʼ, u chʼiʼibalil Gaadeʼ tu kʼáataj ka chaʼabak u pʼáatal tu lakʼinil u áalkab jaʼi Jordan, tuʼux jach yaan maʼalob xíiw utiaʼal u tséentaʼal baʼalcheʼobiʼ (Números 32:1-5). Baʼaleʼ, máaxoʼob ku pʼáatloʼob kajtal kaʼach teʼeloʼ ku aktáantkoʼob nojoch talmiloʼob. U chʼiʼibaliloʼob Íisrael kajaʼanoʼob tu chikʼinil le áalkab jaʼoʼ yaan baʼax kanáantkoʼob utiaʼal maʼ u jáan okol baʼateltbiloʼob: u táax kʼóom luʼumil Jordan (Josué 3:13-17). Baʼaleʼ, tu liibro George Adam Smith ku kʼaabaʼtik Geografía histórica de la Tierra Santa kiaʼalikeʼ teʼ luʼumoʼob yaan tu lakʼinil u áalkab jaʼi Jordan «tak u kʼuchul máak tu luʼumil Araabiaeʼ, óoliʼ minaʼan nukuch muluʼuchoʼob kʼatik u beel máakiʼ. Le oʼolaleʼ mantatsʼ ku taal kaʼach yaʼabach máakoʼob u baʼateltoʼob le luʼumaʼ. Kaada jaʼabeʼ jujuntúul tiʼe máakoʼobaʼ ku yokloʼob teʼ luʼumoʼobaʼ utiaʼal u kaxtoʼob suʼuk utiaʼal u yaalakʼoʼob».

5. ¿Baʼax tiaʼalaj Jakob ka u beet u chʼiʼibalil Gaad wa ku baʼateltaʼal?

⁵ ¿Baʼax kun kʼaʼabéettal u beetik u chʼiʼibalil Gaad utiaʼal u aktáantik le talmil mantatsʼ kun antaltiʼ kaʼachoʼ? Maas úuchileʼ, le jach u kaʼaj kíimil Jakob, u máanjaʼan chʼiʼibal Gaadeʼ, tiaʼalaj lelaʼ: «Yóokʼol Gaadeʼ bíin u pulajubaʼob juntsúuk [wa yaʼabach] j-baʼateloʼob, baʼaleʼ tu pachaleʼ letiʼ bíin u  chʼaʼapachte» (Génesis 49:19). Le tʼaanoʼobaʼ, bey táan u yaʼalikoʼob yaan u taal kʼaas tu yóokʼol u chʼiʼibal Gaadeʼ, baʼaleʼ, u jaajileʼ táan u yaʼalik tiʼe gadiitaʼob ka baʼatelnakoʼob utiaʼal maʼ u beetaʼal loob tiʼob. Jakobeʼ tiaʼaleʼ wa ku baʼateloʼob ken baʼateltaʼakoʼobeʼ, le máaxoʼob baʼatelkoʼoboʼ yaan u púutsʼloʼob yéetel yaan u chʼaʼapachtaʼaloʼob tumen le gadiitaʼoboʼ.

Baʼaloʼob talamkúuntik k-meyajtik Dioos bejlaʼeʼ

6, 7. Jeʼex u chʼiʼibal Gaadeʼ, ¿baʼax talamiloʼob ku aktáantik le kristiaanoʼob bejlaʼoʼ?

⁶ Jeʼex u chʼiʼibal Gaadeʼ, toʼon xaneʼ k-aktáantik yaʼab talmiloʼob yéetel chiʼichnakiloʼob teʼ yóokʼol kaab yaan yáanal u kʼab Sáatanasaʼ. Jeʼex xan tu beetij yéetel u chʼiʼibal Gaadeʼ, Diooseʼ maʼ tu tselik tiʼ toʼon tuláakal kʼaas utiaʼal maʼ k-aktáantik talmiloʼob (Job 1:10-12). Yaʼab tiʼ toʼoneʼ k-aktáantik talmiloʼob tu najil k-xook, tu kúuchil k-meyaj bey xan le táan k-líiʼsik paalaloʼ; kaada utúul tiʼ toʼon xaneʼ k-aktáantik uláakʼ talmiloʼob. Yanoʼob xaneʼ táan u muʼyajtkoʼob bey «jumpʼéel kʼiʼix chʼiikil [tu] wíinklil[oʼobeʼ]», tumen díiskapasitadoʼob wa tumen táan muʼyajtkoʼob upʼéel nojoch kʼojaʼanil (2 tiʼ Corintoiloʼob 12:7-10). Uláakʼoʼobeʼ táan u muʼyajoʼob tumen ku yuʼubkoʼob mix baʼal u beelaloʼob. Tsʼoʼoleʼ, «le kʼiinoʼob talam[tak]» ku máansik máak ken chʼíijkoʼ, maʼ tu chaʼik tiʼ yaʼab kristiaanoʼob u meyajkoʼob Dioos jeʼex u beetkoʼob kaʼachoʼ (Eclesiastés 12:1).

⁷ Áapostol Paablo xaneʼ ku kʼaʼajsiktoʼon yantoʼon upʼéel baʼateʼel «tu koontra u muukʼ kʼaakʼas Pixanoʼob [wa kʼasaʼan aanjeloʼob]» (Tiʼ Efesoiloʼob 6:12). Sáamsamal k-aktáantik u «pixan yóokʼol kaab», wa le maʼ uʼuyaj tʼaanil yéetel le kʼaakʼas kuxtal ku yilaʼal bejlaʼoʼ. Le baʼaloʼobaʼ Sáatanas yéetel u kʼasaʼan aanjeloʼob beetik u yantal (1 tiʼ Corintoiloʼob 2:12; Tiʼ Efesoiloʼob 2:2, 3). Jeʼex Loot, u palitsil Diooseʼ, toʼon xaneʼ ku yaachajal k-óol tioʼolal le kʼaakʼas tʼaan yéetel le baʼaloʼob subtsiltak ku beetik le máakoʼob ichil le kajaʼanoʼonoʼ (2 San Pedro 2:7). Tsʼoʼoleʼ, Sáatanaseʼ jeʼel xan u yilik u beetiktoʼon loobeʼ, tumen letiʼeʼ táan u baʼateʼel tu koontra u yalab le máaxoʼob yéeyaʼanoʼob utiaʼal u binoʼob kaʼanoʼ, «le máaxoʼob ku tsʼoʼokbesikoʼob u yaʼalmaj tʼaan Kʼuoʼ [wa Dioosoʼ] yéetel ku pʼáataloʼob yéetel chúukaʼan óolal tiʼ u jaajkunaj Jéesukriisto» (Apocalipsis 12:17). Sáatanas xaneʼ tiaʼan tu koontra le« uláakʼ j-tamanoʼob[oʼ]», tumen táan u chʼaʼapachkoʼob yéetel táan u beetik maʼ u chaʼabal u kʼaʼaytajoʼob (San Juan 10:16).

¿Yaan wa k-chaʼik u lúubul k-óol?

8. ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal k-aktáantik le talmiloʼob ku taal tiʼ Sáatanasoʼ, yéetel baʼaxten?

⁸ ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal k-aktáantik le talmiloʼob ku taal tiʼ Sáatanasoʼ? Jeʼex u chʼiʼibalil Gaadeʼ, kʼaʼabéet k-muʼukʼankúuntik k-oksaj óolal yéetel k-tsʼáaikba tu koontra Sáatanas,  jeʼex u túuxtiktoʼon Dioosoʼ. Yaaj t-óol k-aʼalik, baʼaleʼ jujuntúul sukuʼunoʼobeʼ, yoʼolal u chiʼichnakiloʼob le kuxtalaʼ, ku yeʼeskoʼob tsʼoʼok u kaʼanloʼob, le oʼolal tsʼoʼok u pʼáatal maʼatech u meyajtkoʼob Dioos jeʼex kaʼacheʼ (San Mateo 13:20-22). Utúul j-jaajkunajeʼ tiaʼalaj baʼax oʼolal tsʼoʼok u pʼáatal maʼ yaʼab sukuʼunoʼob ku binoʼob teʼ muchʼtáambaloʼob tu múuchʼuliloʼ: «Baʼax ku yúuchleʼ, le sukuʼunoʼoboʼ táan u kaʼanloʼob, tumen jach yaan chiʼichnakil tiʼob». U jaajileʼ, yaʼab baʼax jeʼel u beetik u kaʼanal máakeʼ, le oʼolaleʼ séeb jeʼel k-tuklik, u meyajtaʼal Diooseʼ, bey uláakʼ kuuch jach aal u bisaʼaleʼ. Baʼaleʼ ¿bey wa unaj k-ilkoʼ?

9. ¿Bix u beetik k-jeʼelel bisik u kuuch Kriisto?

⁹ Koʼoneʼex ilik baʼax tiaʼalaj Jesus tiʼe máakoʼob kaʼananoʼob tioʼolal u chiʼichnakiloʼob le kuxtaloʼ: «Koʼoteneʼex tiʼ teen, tuláakaleʼex máaxeʼex kaʼananeʼex tiʼ a meyajeʼex yéetel máax aal a kuucheʼex, teen bíin in beet a jeʼeleʼex». ¿Táan wa yaʼalaʼaltiʼob tumen Jesus kaʼ u pʼíitkunsoʼob u meyajkoʼob Dioos utiaʼal ka jeʼelkoʼob? Maʼ, letiʼeʼ tiaʼalajtiʼob: «Biseʼex in kuch ta wóokʼoleʼex, yéetel kaambalneneʼex tiʼ teen, tumen teneʼ chúukaʼan in wóol yéetel kabal u yóol in puksiʼikʼal; beyoʼ bíin a kaxteʼex jeʼelel». ¿Máax jeʼel u taaktal u bisik u kuuch Jesuseʼ? ¿Maʼ wa yaʼab «kuuch» yantoʼoniʼ? Jaaj, baʼaleʼ le tʼaan «biseʼex in kuch ta wóokʼoleʼex», jeʼel xan u páajtal u suʼutul «koʼoneʼex múul bisik in kuuch». Jesus túuneʼ táan yaʼalik jeʼel u yáantkoʼon k-bis k-kuucheʼ. Maʼ chéen t-juun unaj k-biskiʼ (San Mateo 9:36; 11:28, 29; 2 tiʼ Corintoiloʼob 4:7).

10. ¿Baʼax utsiloʼob ken k-kʼam wa k-ilik nojbeʼenkúuntik Dioos?

¹⁰ Le ken k-kʼam beetik baʼax ku páaʼtaʼal tiʼ utúul kristiaanoeʼ, táan k-tsʼáaikba tu koontra Sáatanas. Santiago 4:7 kiaʼalik: «Tokabaʼex tiʼ kʼaasil baʼal, letiʼ xaneʼ bíin áalkabnak teʼex». Baʼaleʼ, leloʼ maʼ u kʼáat yaʼal wa chéen chʼaʼabil u beetaʼaliʼ. Jach yaʼab baʼaloʼob k-muʼyajtik ikil k-meyajtik Dioos (San Lucas 13:24). Baʼaleʼ, le Salmo 126:5 kiaʼaliktoʼon: «Le máaxoʼob ku paakʼaloʼob yéetel u yaʼalil [wa u jaʼi u] yichoʼobeʼ yaan u joochoʼob yéetel u yawatiloʼob kiʼimak óolal». U jaajileʼ, le Dioos k-meyajtkoʼ maʼatech u tuʼubsik le baʼaloʼob maʼalobtak k-beetkoʼ. Letiʼeʼ «ku boʼotik le máaxoʼob kaxtikoʼ», yéetel ku tsʼáaik yaʼab utsiloʼob tiʼ máaxoʼob nojbeʼenkúuntik (Tiʼ Hebreob 11:6).

Máaxoʼob kʼaʼaytik le Reeinooʼ ku kiʼikiʼtʼantkoʼob Dioos

11. Le meeyjil kaʼansajoʼ, ¿bix u kanáantkoʼon tiʼ le kʼaas tak u beetiktoʼon Sáatanasoʼ?

¹¹ Jesuseʼ tu túuxtaj: «Xeeneʼex túun tiʼ u kajnáaliloʼob tuláakal kaajoʼobeʼ kaʼa beeteʼexoʼob j-kaambaloʼob». U maas maʼalobil bix jeʼel «[k-]kiʼikiʼ tʼantik u kʼaabaʼ» Diooseʼ letiʼe ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytajoʼ (San Mateo 28:19; Tiʼ Hebreob  13:15). Upʼéel bix k-búukintkeʼex le «u nuʼukulil baʼateʼel» ku tsʼáaiktoʼon Dioos utiaʼal k-kanáantikba tiʼ le kʼaas taak u beetiktoʼon Sáatanasoʼ, letiʼe «[k-]tseʼektikeʼex u maʼalob péektsilil le jeetsʼeloʼ, jeʼel bix le soldaado ku nuʼuktikuba le ken u tsʼáa xanab tu yookoʼ» (Efesios 6:11-15). K-kiʼikiʼtʼantik Dioos teʼ meeyjil kaʼansajoʼ ku muʼukʼankúuntik k-oksaj óolal, ku yáantaj utiaʼal maʼ k-tuukul tiʼ baʼaloʼob maʼ maʼalobtakiʼ yéetel ku yáantaj utiaʼal k-paklan líiʼsik k-óol yéetel k-sukuʼunoʼob (2 tiʼ Corintoiloʼob 4:13; Tiʼ Filiposiloʼob 4:8).

12, 13. ¿Baʼax utsiloʼob ku taasik tiʼ le fáamiliaʼob u táakpajloʼob mantatsʼ teʼ kʼaʼaytajoʼ?

¹² U jóokʼol le taatatsiloʼob yéetel u paalaloʼob teʼ kʼaʼaytajoʼ jeʼel xan u taasik kiʼimak óolal tiʼobeʼ. U jaajileʼ, le paalaloʼoboʼ kʼaʼabéet u chan náaysik u yóoloʼob. Baʼaleʼ, le taatatsiloʼob yéetel le paalaloʼoboʼ yaan baʼax jeʼel u páajtal u beetkoʼob utiaʼal maʼ u yilkoʼob náak óol le kʼaʼaytajoʼ. Utiaʼal ka maas jatsʼutschajak u yilkoʼobeʼ, le taatatsiloʼoboʼ kʼaʼabéet u kaʼanskoʼob tiʼ u paalaloʼob bix unaj u kʼaʼaytajoʼob. ¿Maasaʼ ku kiʼimaktal u yóol le paalaloʼob ken jóokʼoktiʼob maʼalob le baʼax ku beetkoʼoboʼ? Utiaʼal ka kiʼimakchajak u yóol le paalaloʼob teʼ kʼaʼaytajoʼ, le taatatsiloʼoboʼ maʼ unaj u tsáaik tiʼ u paalaloʼob ka u beetoʼob maas tiʼ le ku páajtal u beetkoʼoboʼ (Génesis 33:13, 14).

¹³ Wa le taatatsiloʼob yéetel u paalaloʼob ku kiʼikiʼtʼantkoʼob Diooso, lelaʼ ku yáantaj utiaʼal ka u maas yaabiltubaʼob. Tuukulnakoʼon tiʼ utúul kiik pʼataʼab yéetel siinko u paalal tumen u yíicham maʼ oksaj óolnajaʼaniʼ. Le kiikaʼ anchaj u kaxtik upʼéel meyaj utiaʼal ka páajchajak u tséentik u paalal, baʼaleʼ kex kaʼanaʼan tu kʼuchul tiʼ u meyajeʼ, tu yilaj u kaʼansik u bejiloʼob Dioos tiʼ u paalal. Letiʼeʼ kiaʼalik: «Jach kin xokik kaʼach le Biiblia yéetel uláakʼ jóoʼsaʼaniloʼoboʼ, yéetel kin wilik in beetik le baʼax kin kankoʼ. Maʼ xuʼul in bisik in paalal teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ mix xan xuʼul in jóokʼol kʼaʼaytaj yéeteloʼobiʼ. ¿Baʼax utsiloʼob tin wilaj úuchik in beetik lelaʼ? Tu siinkoi in paalal tsʼoʼok u yokjaʼob». Ilik túuneʼ, u jach táakpajal máak teʼ kʼaʼaytajoʼ ku yáantaj xan utiaʼal u líiʼsaʼal le paalaloʼob tiʼ upʼéel «[toj] kuxtal yéetel tiʼ u kaʼansajil Yuumtsil» (Tiʼ Efesoiloʼob 6:4).

14. 1) Le táankelem paalaloʼoboʼ, ¿bix jeʼel u nojbeʼenkúuntkoʼob Dioos tu najil u xookoʼobeʼ? 2) ¿Baʼax kun áantik le táankelem paalal utiaʼal maʼ u chʼaʼikoʼob subtal u tsikbaltoʼob le maʼalob péektsiloʼ?

¹⁴ Táankelem paal, wa kajaʼanech tuʼux ku chaʼabal u yúuchul kʼaʼaytaj tumen le gobieernoʼoboʼ, ¿ka kiʼikiʼtʼantik wa Dioos ikil a kʼaʼaytaj tu najil a xook, wa ka chʼaʼik saajkil a beetik? (Proverbios 29:25.) Utúul x-jaajkunaj kajaʼan Puerto Riiko yaan treese jaʼaboʼob tiʼeʼ, tiaʼalaj: «Maʼ tin chʼaʼik subtal in kʼaʼaytik le maʼalob péektsil tu najil in xookoʼ tumen in wojel letiʼ u jaajil. Le táan le xookoʼ mantatsʼ kin tichʼik in kʼab utiaʼal in waʼalik baʼax tsʼoʼok in kanik teʼ  Biibliaoʼ. Le ken yanakten u súutukileʼ kin bin teʼ bíiblioteka in xok le liibro Los jóvenes preguntan». * ¿Baʼax utsiloʼob tsʼoʼok u kʼamik tiʼ Jéeoba ikil u beetik lelaʼ? Letiʼeʼ kiaʼalik xan: «Yaan kʼiineʼ in wéet xookoʼobeʼ ku beetkoʼobten kʼáatchiʼob yéetel ku kʼáatkoʼobten ka in bistiʼob upʼéel liibro jeʼex le kin xokkoʼ». Wa ka chʼaʼik subtal a kʼaʼaytaj tu kúuchil a xookeʼ, maʼ xaaneʼ kʼaʼabéet a kanik «baʼax utstutʼaan» Dioos; baʼax jeʼel u yáantkecheʼ ka xok mantatsʼ le Biibliaoʼ (Tiʼ Romailoʼob 12:2). Le ken a oksaj óolt tsʼoʼok a kanik baʼax uts tu tʼaan Diooseʼ, maʼ ken a chʼaʼa subtal a tsikbaltik le maʼalob péektsiloʼ (Tiʼ Romailoʼob 1:16).

Ku jeʼepajal upʼéel joonaj utiaʼal u maasil meyaj

15, 16. ¿Baʼax «kóokoch jool naj» jeʼepaj tiʼ u jujuntúul kristiaanoʼob, yéetel baʼax utsiloʼob tsʼoʼok u kʼamkoʼob úuchik u yóokloʼobiʼ?

¹⁵ Áapostol Paabloeʼ, tiaʼaleʼ tu táaneʼ jeʼepaj «jumpʼéel kóokoch jool naj» utiaʼal u meyajtik Dioos (1 tiʼ Corintoiloʼob 16:9). Techeʼ, ¿jeʼel wa u páajtal a maas meyajtik Diooseʼ? Jeʼel u páajtal a beetik a j-táanilkunsajil wa a j-áantaj táanilkunsajileʼ, utiaʼal leloʼ ichil upʼéel meeseʼ unaj a jóoʼsik seteenta wa siinkuenta ooraʼob utiaʼal a kʼaʼaytaj. Le sukuʼunoʼoboʼ ku yilkoʼob jach maʼalob meyaj ku beetik le j-táanilkunsajoʼoboʼ. Baʼaleʼ, kex maas yaʼab tieempo ku máanskoʼob táan u kʼaʼaytajoʼobeʼ, leloʼ maʼ tu beetik u nojbaʼalkúuntkubaʼob tiʼ u chuukaʼan sukuʼunoʼob. Baʼaxeʼ kiaʼalikoʼob jeʼex u yaʼalik Jesusaʼ: «Palitsiloʼon mixbaʼal k-biilal, tumen t-beetaj chéen le baʼax unaj k-beetikeʼ» (San Lucas 17:10).

¹⁶ Utiaʼal ka u beet máak u j-táanilkunsajileʼ, kʼaʼabéet u jóoʼsik u yoorai yéetel u tsʼíiboltik u xupkuba yoʼolal u maasil, baʼaleʼ u beetaʼal lelaʼ jach yaʼab utsiloʼob jeʼel u taaskeʼ. Tamika, utúul x-lóoʼbayan táanilkunsajeʼ tiaʼalaj: «U tsolik máak tubeel baʼax kiaʼalik le Biibliaoʼ ku taasik yaʼab utsiloʼob. Tiʼ utúul j-táanilkunsajileʼ jach ku meyaj le Biiblia tiʼoʼ. Bejlaʼeʼ, ken tʼaanaken tiʼ upʼéel najeʼ ku taal tin pool baʼax teekstos jeʼel u meyajten utiaʼal in tsikbal yéetel jeʼel máaxak ka jóoʼkeʼ» (2 tiʼ Timoteo 2:15). Mica, uláakʼ utúul x-táanilkunsajeʼ kiaʼalik: «Uláakʼ nojoch utsil k-kʼamkeʼ, letiʼe k-ilik bix u kʼexik u kuxtal le máakoʼob yoʼolal le baʼax ku kankoʼoboʼ». Utúul xiʼipal u kʼaabaʼ Mattew kiaʼalik xaneʼ jach ku taasik kiʼimak óolal «u yilaʼal u yokol uláakʼ máakoʼob ichil u kaajal Dioos. Le kiʼimak óolalaʼ maʼ tu páajtal u keʼetel yéetel mix baʼal».

17. Utúul kiikeʼ, ¿bix úuchik u yáantaʼal utiaʼal ka u beet u x-táanilkunsajil?

¹⁷ ¿Jeʼel wa u páajtal a beetik a j-táanilkunsajileʼ? Maʼ xaaneʼ taak a beetik, baʼaleʼ ka tuklik maʼ ta páajtal. Utúul kiik u kʼaabaʼ Kenyatteiʼ, tiaʼalaj beyaʼ: «U jaajileʼ maʼ taak kaʼach in beetik in  x-táanilkunsajiliʼ, kin wuʼuyik kaʼach bey maʼ tin páajtaleʼ. Maʼ in wojel kaʼach bix ken in káajsil in tʼaan yéetel u yuumil najiʼ mix xan bix jeʼel in beetik u tuukuloʼob yéetel le Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ». Baʼaleʼ, le nuxiboʼoboʼ tu kaxtoʼob utúul x-táanilkunsaj chan yaan u jaʼabil utiaʼal áantik. Ka tsʼoʼokeʼ Kenyatteiʼ tiaʼalaj: «Jach jatsʼuts tin wilij in meyaj yéetel le kiikoʼ, leloʼ tu péeksen in beet xan in x-táanilkunsajil». Teech xaneʼ jeʼel u páajtal a beetkaba j-táanilkunsajileʼ, chéen baʼax kʼaʼabéeteʼ ka tukult jeʼel u páajtal a beetkeʼ yéetel ka líiʼsaba utiaʼal.

18. ¿Baʼax utsiloʼob ku kʼamik le ku beetkubaʼob míisioneroʼoboʼ?

¹⁸ U beetkuba máak j-táanilkunsajeʼ ku jeʼik xan u joonai utiaʼal u beetaʼal u maasil meyajoʼob. Jujuntúul sukuʼunoʼob yéetel u yatnoʼobeʼ, ku tsʼoʼokbeskoʼob baʼax ku kʼáataʼal utiaʼal ka maas kaʼansaʼakoʼob utiaʼal u beetik u míisioneroiloʼob. Ken u beet u míisioneroiloʼobeʼ, kʼaʼabéet u suuktaloʼob tiʼ uláakʼ luʼum, u suuktaltiʼob u jaanliloʼob yéetel u kankoʼob le tʼaan ku beetaʼal teʼeloʼ, baʼaleʼ yaʼab utsiloʼob ku kʼamkoʼob. Mildred, utúul kiik x-meejikoi, úuch káajak u beetik u míisioneraileʼ, tiaʼalaj: «Mix utéen ku yaatal tin wóol úuchik in beetik in míisionerai. Tin chichnil ka káaj in tsʼíiboltik in beetik le meyaj jeʼelaʼ». ¿Baʼax utsiloʼob tsʼoʼok u jóoʼsik? Letiʼeʼ kiaʼalik: «Teʼ luʼum tuʼux in taaloʼ talam kaʼach u kaxtaʼal máax jeʼel u yóotik u xokik le Biiblia t-éeteloʼ. Baʼaleʼ wayeʼ, utéenjeakileʼ kantúul tiʼ le máaxoʼob kin tsʼáaik xook tiʼoboʼ u puul káajik u jóoʼloʼob kʼaʼaytaj».

19, 20. ¿Baʼax utsiloʼob ku kʼamik le sukuʼunoʼob ku meyajoʼob tu najiloʼob Betel, tuláakʼ luʼumoʼob yéetel le tsʼoʼok u binoʼob teʼ Kaambalil utiaʼal Meeyjil Kaʼansajoʼ?

¹⁹ Le sukuʼunoʼob ku meyajoʼob tu najil Beteloʼ ku kʼamkoʼob xan yaʼab utsiloʼob. Utúul táankelem sukuʼun, u kʼaabaʼ Sven, ku meyaj tu Betelil Áalemaniaeʼ, kiaʼalik yoʼolal le meyaj ku beetkoʼ: «Kin wilikeʼ maʼ chéen kunel le meyaj kin beetkoʼ. Jeʼel kaʼach u páajtal in kanik yaʼab baʼaloʼob utiaʼal u yantalten upʼéel maʼalob meyaj teʼ yóokʼol kaabaʼ, baʼaleʼ leloʼ bey ka in woks kaʼach in taakʼin tiʼ upʼéel baanko u kaʼaj u láaj peʼert u taakʼineʼ». U jaajileʼ, utiaʼal u beetaʼal meyajoʼob minaʼan u náajalileʼ kʼaʼabéet chúukaʼan u yóol máak u tsʼáa táanil u yutsil uláakʼ máakoʼob. Baʼaleʼ, Sveneʼ kiaʼalik xan: «Le ken suunaken tin wotocheʼ, in wojel tuláakal le baʼax tin beetaj teʼ kʼiinoʼ utiaʼal Jéeoba, leloʼ ku beetik u jach kiʼimaktal in wóol».

²⁰ Uláakʼ sukuʼunoʼobeʼ tsʼoʼok u binoʼob tuláakʼ luʼumoʼob utiaʼal u yáantajoʼob teʼ tuʼux ku líiʼsaʼal u maasil najil meyajoʼoboʼ. Utúul sukuʼun yéetel u yatan tsʼoʼok u binoʼob áantaj tiʼ oocho luʼumoʼobeʼ, tiaʼaloʼob beyaʼ: «Le sukuʼunoʼoboʼ jach jatsʼuts u moodosoʼob. Yaan u yaatal k-óol pʼáatkoʼob. U oocho u téenel kun okʼom óolchajal k-puksiʼikʼal ikil k-pʼatik le sukuʼunoʼoboʼ. Baʼaleʼ le kʼiinoʼob t-máansaj yéeteloʼoboʼ jach  jatsʼuts t-ilij». Le sukuʼunoʼob maʼ tsʼokaʼan u beeloʼob ku tsʼoʼokbeskoʼob le baʼax ku kʼáataʼaloʼ, ku maas kaʼansaʼaloʼob xan teʼ xookil ku kʼaabaʼtik Kaambalil utiaʼal Meeyjil Kaʼansaj (Escuela de Entrenamiento Ministerial). Utúul sukuʼun tsʼoʼok u kʼamik le kaʼansajaʼ, tiaʼalaj: «Maʼ tu chúukpajalten u tʼaanil utiaʼal in tsʼáaik nib óolal yoʼolal le jach táaj maʼalob kaʼansajil tin kʼamaʼ. Minaʼan uláakʼ moʼolay jeʼel u yilik u kaʼanskoʼon jach tubeeleʼ».

21. ¿Baʼax kʼaʼabéet u yilik u beetik kaada kristiaano?

²¹ Jeʼex tsʼoʼok k-ilikaʼ, yaʼab bix jeʼel k-maas meyajtik Diooseʼ. U jaajileʼ, maʼ tuláakloʼon jeʼel u páajtal k-bin meyaj tu najil Betel wa tiʼ uláakʼ luʼumeʼ. Tak Jesus aʼal maʼ upʼéeliliʼ u yaʼabil «ich» kun páajtal u tsʼáaik le kristiaanoʼoboʼ (San Mateo 13:23). Baʼaleʼ, baʼax ku páaʼtaʼaleʼ ka k-il beetik tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-meyajtik Jéeoba. Wa k-beetik beyoʼ, yaan k-maas tsʼáaik nojbeʼenil tiʼ Dioos, yéetel yaan k-kiʼimakkúuntik u yóol. Kʼaʼabéet beetik jeʼex Ethel, utúul kiik tsʼoʼok u chan yantal u jaʼabil, tiʼ kajaʼan tu najil tuʼux ku kanáantaʼal máakoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ. Letiʼeʼ ku jach ilik u kʼaʼaytaj tiʼ u chuukaʼan máakoʼob kajaʼanoʼob teʼeloʼ, yéetel ku kʼaʼaytaj xan tiʼ teleefono. Kex yaʼab baʼal maʼ tu páajtal u beetkeʼ, le ku páajtal u beetkoʼ ku meentik yéetel tuláakal u puksiʼikʼal (San Mateo 22:37).

22. 1) ¿Bix uláakʼ jeʼel k-nojbeʼenkúuntik Diooseʼ? 2) ¿Baʼax maʼalob baʼal jeʼel k-kʼuchul ileʼ?

²² Maʼ u tuʼubultoʼoneʼ, le kʼaʼaytajoʼ upʼéel tiʼ le jejeláas bix k-nojbeʼenkúuntik Dioosoʼ. K-kiʼimakkúuntik xan u yóol Jéeoba ken k-bestiirtba tubeel yéetel ken k-beet baʼax maʼalob tu kúuchil k-meyaj, tu najil k-xook bey xan ichil k-otoch (Proverbios 27:11). Proverbios 28:20 kiaʼalikeʼ máax ku chúukpajal u yóol u meyajt Diooseʼ «bíin kiʼikiʼtʼantaʼak». Le oʼolaleʼ, koʼoneʼex beetik tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-meyajtikeʼex Jéeobaoʼ. Maʼ u tuʼubultoʼoneʼ yaan k-kʼamik yaʼab utsiloʼob (2 tiʼ Corintoiloʼob 9:6). Wa k-beetik beyoʼ, yaan u kʼuchul u kʼiinil k-ilik u tsʼaʼabal tiʼ Jéeoba tumen «tuláakal baʼax ku chʼaʼik u yiikʼ» le nojbeʼenil ku sen náajmatikoʼ (Salmo 150:6).

[Tsolajiloʼob]

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 32]

¿Baʼax kʼajaʼantoʼon?

• ¿Bix u meyajtaʼal Jéeoba «bul kʼiin yéetel bul áakʼab» tumen u kaajal?

• ¿Baʼax talmil tu aktáantaj u chʼiʼibalil Gaad, yéetel baʼax k-kanik tiʼ lelaʼ?

• Le meeyjil kaʼansajoʼ, ¿bix u kanáantkoʼon tiʼ le kʼaas tak u beetiktoʼon Sáatanasoʼ?

• ¿Baʼax le «kóokoch jool naj» tuʼux tsʼoʼok u yokol jujuntúul kristiaanoʼoboʼ, yéetel baʼax utsiloʼob tsʼoʼok u kʼamkoʼob?