Tuláakal baʼax beetaʼaneʼ táan u kʼaʼaytik u nojbeʼenil Dioos

«Le kaʼanoʼoboʼ ku kʼaʼaytikoʼob u nojbeʼenil Jajal Dioos; tu yoʼolal baʼaxoʼob u beetmajoʼ ku tʼaan u nakʼ kaʼan.» (SALMO 19:1, Los Salmos en Maya, LSM.)

1, 2. 1) ¿Baʼaxten wíinkoʼobeʼ maʼ tu páajtal u yilkoʼob u juul u nojbeʼenil Dioos? 2) ¿Bix u nojbeʼenkúuntkoʼob Dioos le «béeintikuatro áansianoʼob[oʼ]»?

JÉEOBAEʼ tiaʼalaj tiʼ Moises: «Maʼ bíin páatchajak a wilik u táan in wichiʼ, tumen mix máak jeʼel u páajtal u yilik u táan in wich, wa maʼ yaan u kíimil» (Éxodo 33:20). Tioʼolal bix beetaʼanik wíinikeʼ jumpuliʼ maʼ tu páajtal u yilkoʼob u juul u nojbeʼenil Dioos. Baʼaleʼ, tiʼ áapostol Juaneʼ tsʼaʼab u náayt upʼéel jakʼ óolal baʼal: tu yilaj kulukbal Jéeoba tiʼ upʼéel kiʼichkelem jalaʼach kʼáancheʼ (Apocalipsis 4:1-3).

² Kex wíinikoʼob maʼ tu páajtal u yilkoʼob u táan yich Jéeobaeʼ, le aanjeloʼob yéetel le «béeintikuatro áansianoʼob» (wa le 144.000 j-yéeyaʼanoʼob) tu yilaj Juan ichil le náayoʼ, ku páajtal u yilkoʼob Dioos (Apocalipsis 4:4; 14:1-3, El Nuevo Testamento en Maya, NT). ¿Baʼax túun ku beetkoʼob ken u yiloʼob u nojbeʼenil Dioos? Apocalipsis 4:11 kieʼesik baʼax kiaʼalikoʼob: «Yuumtsil yéetel k-Kʼu [wa k-Dioos], techeʼ a náajmatik a kʼamik nojbeʼenil, tsiikil bey xan páajtalil; tumen teech ta beetaj tuláakal baʼaloʼob, tu yoʼolal a wóolajeʼ yanoʼob yéetel j-beetaʼaboʼob».

Baʼaxten «minaʼan tuʼux u yaʼalikoʼob wa minaʼan u siʼipiloʼob»

3, 4. 1) U oksaj óoltaʼal yaan Diooseʼ, ¿baʼaxten maʼtiaʼan tu koontra le Sieensiaoʼ? 2) Yaan kʼiineʼ, ¿baʼaxten kiaʼalaʼal minaʼan Dioos?

³ ¿Ku taaktal wa xan k-tsʼáaik nojbeʼenil tiʼ Dioos? Yaʼabach máak maʼatech u tsʼáaik nojbeʼenil tiʼ Dioos, yaan tak máax ku kʼuchul u yaʼal minaʼan Dioos. Utúul máak ku xokik bix le kaʼanoʼoboʼ, tu tsʼíibtaj: «¿Dioos wa beet tuláakal baʼal yéetel tu tsʼáaj jach tu nuʼuk utiaʼal k-utsil? [...] Yaʼabeʼ bey u tuukuloʼoboʼ, baʼaleʼ in tiaʼal teneʼ maʼ beyiʼ. [...] Maʼ tu páajtal in oksaj óoltik yaan Dioos yéetel letiʼ beet tuláakal baʼal».

⁴ Le máakoʼob kaʼanchajaʼan u naʼatoʼoboʼ utiaʼal u jaajkúuntikoʼob yaan upʼéel baʼaleʼ kʼaʼabéet u jach ilkoʼob yéetel u páajtal u yeʼeskoʼob bix u yúuchul, wa maʼ tu páajtal u yeʼesaleʼ maʼ jaaj utiaʼaloʼobiʼ, chéen tuusoʼob. Baʼaleʼ, le bix u jaajkúuntikoʼob yaan upʼéel baʼaleʼ maʼ tu páajtal u meyajtiʼob utiaʼal u yeʼeskoʼob yaan Dioos, tumen letiʼeʼ «Pixan» wa espiiritu (San Juan 4:24). Le oʼolaleʼ, le máaxoʼob kiaʼalikoʼob tiaʼan tu koontra le Sieensia u  oksaj óoltaʼan yaan Diooseʼ, chéen táan u taaskubaʼob u yojloʼob tuláakal baʼal. Sir Vincent Wigglesworth, tiʼ u Úunibersidadil Cambridge, tiaʼaleʼ le bix u jaajkúuntik le baʼaloʼob le máaxoʼob kaʼanal u naʼatoʼoboʼ «tiʼ u taal xan tiʼ upʼéel oksaj óolaleʼ». ¿Baʼax u kʼáat u yaʼal lelaʼ? Letiʼeʼ kiaʼalik: «Tumen ku jach oksaj óolkoʼobeʼ tuláakal baʼax ku yúuchleʼ, yaan leeyoʼob nuʼuktik utiaʼal ka úuchuk beyoʼ». Le beetkeʼ, kex kiaʼalikoʼob maʼ tu oksaj óolkoʼob yaan Diooseʼ, ku oksaj óolkoʼob yaanal baʼal. Yaan kʼiineʼ, le máaxoʼob kiaʼalikoʼob minaʼan Dioosoʼ ku tuukuloʼob beyaʼ tumen ku pixik u yichoʼob tiʼ u jaajil. Le salmiistaoʼ kiaʼalikeʼ le kʼasaʼan máakoʼ «ku kaʼanalkúunsik u yicheʼ yéetel ku yaʼalik: “Minaʼan Jajal Dioos. Mix máak yaan utiaʼal u kʼáat baʼax kin beetik.” Bey u tuukul letiʼoʼ», maʼu kʼáat yil baʼax eʼesik wa yaan Dioosiʼ (Salmo 10:4, LSM).

5. ¿Baʼaxten maʼ tu páajtal u yaʼalaʼal minaʼan Dioos?

⁵ Yaʼab baʼaloʼob eʼesik jeʼel u páajtal u oksaj óoltaʼal yaan Diooseʼ (Tiʼ Hebreob 11:1). Allan Sandage, utúul máak ku xokik bix le kaʼanoʼoboʼ, tiaʼalaj: «In tuklikeʼ, le bix maʼalob tsoolil [tuláakal baʼal teʼ kaʼanoʼ] maʼ páajchaj u tsolkubaʼob chéen tu juunaloʼobiʼ. Yanchaj u tsolaʼaloʼob. Kex maʼ tu páajtal in jaajkúuntik wa yaan Diooseʼ, baʼaleʼ jaʼali wa yaan Diooseʼ jaʼali bey jeʼel u páajtal u tsolaʼal bix úuchik u yantal tuláakal baʼaloʼoboʼ yéetel baʼaxten yanoʼob». Le áapostol Paablooʼ tiaʼalaj tiʼe kristiaanoʼob yanoʼob Roomaoʼ «le baʼax maʼ tu páajtal u yilaʼal tiʼ Jajal Dioosoʼ ku páajtal u kʼaj óoltaʼal tu yoʼolal le baʼaloʼob u beetmajoʼ». Le oʼolal Paabloeʼ kiaʼalikeʼ u kiliʼichil Dioos yéetel u páajtalil minaʼan u xuuleʼ káaj u yilaʼal «ka j-beetaʼab yóokʼol kaab», tumen ku yilaʼal yoʼolal le baʼaloʼob beetaʼanoʼoboʼ, le beetikeʼ le máaxoʼob kiaʼalikoʼob minaʼan Dioosoʼ «minaʼan tuʼux u yaʼalikoʼob wa minaʼan u siʼipiloʼob» (Romailoʼob 1:20, NT). Le «ka j-beetaʼab yóokʼol kaab» tak bejlaʼeʼ (wa le ka beetaʼab wíinkoʼob yéetel u páajtalil u yilkoʼob yaan Diooseʼ), yaʼab baʼaxoʼob eʼesik yaan Máax beetmail tuláakal baʼal, utúul Dioos jach yaan u páajtalil ku náajmatik ka meyajtaʼak. Máaxoʼob maʼ u kʼáatoʼob u yiloʼob u nojbeʼenileʼ minaʼan tuʼux u yaʼalikoʼob wa minaʼan u siʼipiloʼob. Baʼaleʼ, le baʼaloʼob beetaʼanoʼoboʼ, ¿baʼax ku kaʼansiktoʼon yoʼolal Máax beetmailoʼob?

«Le kaʼanoʼoboʼ ku kʼaʼaytikoʼob u nojbeʼenil Jajal Dioos»

6, 7. Le kaʼanoʼoboʼ, ¿bix u kʼaʼaytkoʼob u nojbeʼenil Dioos?

⁶ Salmo 19:1 (LSM) ku núukik le kʼáatchiʼ tsʼoʼok u beetaʼaloʼ: «Le kaʼanoʼoboʼ ku kʼaʼaytikoʼob u nojbeʼenil Jajal Dioos; tu yoʼolal baʼaxoʼob u beetmajoʼ ku tʼaan u nakʼ kaʼan». Utiaʼal Dabideʼ le eekʼoʼob yéetel le planeetaʼob ku yilaʼaloʼob teʼ «nakʼ kaʼan[oʼ]», ku jaajkúuntikoʼob yaan utúul jach nojoch Dioos. Letiʼeʼ tiaʼalaj xan: «Jumpʼéel kʼiineʼ ku tsikbatik [...] tiʼ uláakʼ kʼiin; jumpʼéel áakʼabeʼ ku yaʼalik xan tiʼ uláakʼ áakʼab» (Salmo 19:2, LSM).  Le kaʼanoʼob beetaʼanoʼob tumen Dioosoʼ sáamsamal u kʼaʼaytkoʼob u naʼat yéetel u páajtalil le Máax beetmailoʼoboʼ, bey táan u tʼaanoʼob utiaʼal u kiʼikiʼtʼantkoʼob Diooseʼ.

⁷ Baʼaleʼ, kʼaʼabéet naʼat tiʼ máak utiaʼal ka páajchajak u chʼenxikintik bix u tʼaan le kaʼanoʼoboʼ. «Kex tumen maʼatan u yuʼubaʼal [u] tʼaanoʼobeʼ», le baʼax kʼaʼaytik le kaʼanoʼob yéetel x-maʼ tʼaaniloʼ ku yeʼesik u nojbeʼenil Dioos. «Le péektsilaʼ táan u bin u yáalkab tu yóokʼol tuláakal le luʼumoʼ, tak jach tu xuul u nakʼlil le yóokʼol kaaboʼ.» (Salmo 19:3, 4, LSM.)

8, 9. ¿Baʼaxoʼob tsʼoʼok k-kanik yoʼolal le Kʼiinoʼ?

⁸ Ku tsʼoʼokoleʼ, Dabideʼ ku tʼaan tiʼ uláakʼ baʼal beetaʼan ku beetik u jaʼakʼal k-óol: «Teʼ kaʼanliloʼ tu tsʼáaj tuʼux u kajtal le kʼiinoʼ, yéetel le kʼiinoʼ ku káajal u yáalkabtik u beeleʼ kiʼimak u yóol bey juntúul atleetaeʼ, bey juntúul íichamtsil táan u jóokʼol tu naileʼ. Tiʼ juntséelil le kaʼanoʼ ku jóokʼol le kʼiinoʼ yéetel ku baʼpachtik tak u kʼuchbal tuláakʼ tséelil, baʼaleʼ mix máak ku páajtal u púutsʼul tiʼ u yooxo[l]» (Salmo 19:4-6, LSM).

⁹ Le Kʼiinoʼ upʼéel tiʼ le eekʼoʼob maʼ jach nojochtakoʼoboʼ, baʼaleʼ jach sen nojoch tu tséel le planeetaʼob ku suutoʼob tu baʼpaachoʼ. Upʼéel liibroeʼ kiaʼalikeʼ 330,000 utéenel maas aalil le Kʼiin tiʼ le Luʼumoʼ, lelaʼ u kʼáat yaʼaleʼ u aalil le Kʼiinoʼ óoliʼ letiʼ tuláakal u aalil le sistema solaaroʼ. Le muukʼ yaan tiʼe Kʼiinoʼ ku beetik maʼu náachtal le Luʼum maas tiʼ 150 miyoones kiloometros tiʼ letiʼoʼ. Kex u chan pʼíit u muukʼ u yooxol le Kʼiin ku kʼuchul way Luʼumeʼ, yéetel leloʼ ku páajtal u kuxtal tuláakal baʼal.

10. 1) ¿Bix u yokol yéetel bix u jóokʼol le Kʼiin teʼ tuʼux ku «kajtal[oʼ]»? 2) ¿Baʼaxten ku keʼetel yéetel «juntúul atleeta»?

¹⁰ Le salmiistaoʼ tu ketaj le Kʼiin yéetel «juntúul atleeta» ku yáalkabtik lakʼin tak chikʼin ichil upʼéel kʼiin, yéetel ku yokol wenel teʼ naj tsʼaʼan utiaʼal u «kajtal[oʼ]». Ken tʼúubuk le Kʼiin teʼ chikʼinoʼ, tu táan yich máakeʼ bey táan u yokol jeʼelel tu yotocheʼ. Tu sáastal tuláakʼ kʼiin túuneʼ, ku jóokʼol «bey juntúul íichamtsil táan u jóokʼol tu naileʼ». U meyaj Dabid kaʼacheʼ u kanáantik tamanoʼob, le oʼolal u yojel bukaʼaj keʼelil ku yuʼubaʼal ken áakʼabchajak (Génesis 31:40), baʼaleʼ u yojel xan bix séebil u kʼíinkuntaʼal u wíinklil tumen u juul le Kʼiinoʼ yéetel bix u séeb antal ooxol ken jóokʼok Kʼiin. Chíikaʼan anik túuneʼ, le Kʼiinoʼ maʼatech u kaʼanal u yáalkabt lakʼin tak chikʼin sáamsamal, letiʼeʼ bey «juntúul atleeta» u líiʼsmuba utiaʼal u káajal u yáalkab tu kaʼatéeneʼ.

Le nukuch eekʼoʼob yéetel le galaaksiaʼoboʼ

11, 12. 1) ¿Baʼax u kʼáat u yaʼal le Biiblia ken u ket le eekʼoʼob yéetel u áarenail le jáal kʼáaʼnáaboʼ? 2) ¿Baʼax eʼesik jach táaj nojoch le kaʼanoʼ?

¹¹ Dabid kaʼacheʼ, ken u líiʼs u yich teʼ kaʼanoʼ, ku páajtal u paktik u miilesi eekʼoʼob. Baʼaleʼ, upʼéel xakʼalxook beetaʼab maʼ úucheʼ kiaʼalikeʼ, yéetel  le téeleskoopioʼob yanoʼob bejlaʼoʼ, ku páajtal u yilaʼal 70.000 triyoonesi eekʼoʼob (upʼéel sieete yéetel béeintidos seeros). Jéeobaeʼ tu ketaj le eekʼoʼob yéetel u áarenai wa u «saʼam luʼumil u jáal [le] kʼáaʼnáab[oʼ]» (Génesis 22:17). Lelaʼ ku yeʼeskeʼ minaʼan u xookil le eekʼoʼob yanoʼob teʼ kaʼanoʼ.

¹² Le máaxoʼob kaʼanchajaʼan u naʼatoʼoboʼ, máan yaʼaboʼob jaʼab táan u yilkoʼob teʼ kaʼan mejen wóowolal baʼaloʼob bey sáaskʼaleʼen múuyaloʼobeʼ. Ku tuklaʼal kaʼacheʼ, le wóowolal baʼaloʼob bey múuyal yilaʼaloʼoboʼ, tiaʼanoʼob ich le galaaksia ku kʼabaʼtik Biiya Laakteaoʼ, le galaaksia tuʼux yaan le Luʼumaʼ. Baʼaleʼ, tu jaʼabil 1924 kʼuch ilbileʼ upʼéel tieʼ wóowolal baʼaloʼob bey múuyaloʼob kʼaabaʼtaʼan Androomedaeʼ u jaajileʼ upʼéel galaaksia. Lelaʼ letiʼe galaaksia maas naatsʼ anik tiʼ le Luʼumaʼ, baʼaleʼ u sáasileʼ ku bisik dos miyoones jaʼaboʼob u kʼuchul way Luʼumeʼ. * Bejlaʼeʼ ku tuklaʼaleʼ yaan maas tiʼ sieen miil miyoones galaaksiaʼob, yéetel yaʼabach u miyoonesi eekʼoʼob yaan tiʼ kaada galaaksia. Baʼaleʼ, Jéeobaeʼ ku xokik wa ku «[y]aʼalik jaypʼéel eekʼoʼob yaan, yéetel ku tsʼáaik u kʼaabaʼob tu jujumpʼéelil» (Salmo 147:4, LSM).

13. 1) Kex táan u péek le múuchʼ eekʼoʼob ku chíikbeskoʼob u yoochel wa baʼaxoʼ, ¿baʼax ku beetik u jaʼakʼal k-óol yoʼolal letiʼob? 2) ¿Baʼax eʼesik le máaxoʼob kaʼanchajaʼan u naʼatoʼoboʼ, maʼ u yojeloʼob «bix u meyaj tuláakal baʼaxoʼob yanoʼob teʼ j-kaʼanoʼ»?

¹³ Jéeobaeʼ tu kʼáataj tiʼ Joob: «¿Teech wa beetik u múuchʼul le mejen eekʼoʼob[oʼ,] u tʼitʼikuba u eekʼiloʼob Orion?» (Job 38:31). Yéetel le tʼaanoʼobaʼ Jéeobaeʼ táan u tʼaan tiʼ le múuchʼ eekʼoʼob ku chíikbeskoʼob u yoochel wa baʼaxoʼ (constelación). Kex náach yanil upʼéel eekʼ tiʼ uláakʼeʼ yéetel kex táan u péekoʼobeʼ, way Luʼumeʼ ku yilaʼal bey maʼtu péekoʼob tu kúuchiloʼobeʼ. Bey tumen le eekʼoʼob tiaʼanoʼob tuʼux unaj u yantaloʼoboʼ, «ku meyaj tiʼe máaxoʼob máanejartik le cheemoʼob yéetel le abionoʼoboʼ, ku meyaj xan utiaʼal u nuʼuktikuba le áastronautaʼob ken xiʼikoʼob tu naabeʼoboʼ yéetel ku meyaj xan utiaʼal u kaxtaʼal uláakʼ eekʼoʼob» (The Encyclopedia Americana). Baʼaleʼ, mix máak jach naʼatik baʼaxten maʼ tu «tʼitʼikuba» wa maʼtu júubul le eekʼoʼob chíikbesik u yoochel wa baʼaxoʼ. U jaajileʼ le máaxoʼob kaʼanchajaʼan u naʼatoʼoboʼ maʼ páajchajak u núukikoʼob le kʼáatchiʼ ku beetaʼal tu liibroi Job 38:33: «¿A wojel wa bix u meyaj tuláakal baʼaxoʼob yanoʼob teʼ j-kaʼanoʼ?».

14. ¿Baʼaxten jeʼel u páajtal u yaʼalaʼal maʼ kʼuchuk naʼatbil bix u kʼiʼitpajal le sáasiloʼ?

¹⁴ Le máaxoʼob kaʼanchajaʼan u naʼatoʼoboʼ maʼ tu páajtal xan u núukikoʼob le uláakʼ kʼáatchiʼ beetaʼab tiʼ Joobaʼ: «¿Baʼax bejil ku bisik le sáasil utiaʼal u kʼiʼitbesikubaʼo[ʼ]?» (Job 38:24). Utúul máak ku tsʼíibtik liibroʼobeʼ, tiaʼaleʼ «le kʼáatchiʼaʼ utiaʼal le máaxoʼob kaʼanchajaʼan u naʼatoʼob bejlaʼoʼ maʼ utiaʼal le yanchajoʼob úuchiloʼ». Úuchjeakileʼ, jujuntúul grieegoʼob  kaʼanal u naʼatoʼobeʼ, tiaʼaloʼobeʼ le sáasiloʼ tiʼ ku jóokʼol tiʼ u yich máakeʼ. Teʼ t-kʼiinoʼobaʼ, le máaxoʼob kaʼanal u naʼatoʼoboʼ káaj u tuklikoʼobeʼ le sáasiloʼ mejen pʼayach wóolis baʼaloʼob, uláakʼoʼobeʼ tiaʼaloʼobeʼ le sáasiloʼ bey u oolasi kʼáaʼnáabeʼ. Baʼaleʼ, bejlaʼeʼ ku tuklaʼaleʼ le sáasiloʼ letiʼe kaʼapʼéel baʼaloʼobaʼ. U jaajileʼ maʼ jach kʼuchuk naʼatbil baʼax le sáasiloʼ yéetel bix u «kʼiʼitbesikub[a]».

15. ¿Bix unaj k-uʼuyikba ken k-pakt le kaʼanoʼoboʼ?

¹⁵ Ken tuukulnakoʼon tiʼ tuláakal le baʼaloʼobaʼ, k-uʼuyikba jeʼex tu yuʼubiluba Dabidaʼ: «Le ken in líikʼes in wich utiaʼal in paktik le kaʼan ta beetajoʼ, bey xan le luuna yéetel le eekʼoʼob ta tsʼáaj teʼeloʼ, kin kʼuchul in tukulteʼ: ¿Baʼax le máak utiaʼal ka a kʼaʼajesoʼ? ¿Baʼax le wíinik utiaʼal ka a táan óoltoʼ [wa utiaʼal ka kanáantoʼ]?» (Salmo 8:3, 4, LSM).

Le Luʼum yéetel tuláakal baʼax yaan tu yóokʼoleʼ ku kʼaʼaytkoʼob u nojbeʼenil Jéeoba

16, 17. ¿Bix u kiʼikiʼtʼantaʼal Dioos tumen le nukuch baʼalcheʼob yanoʼob teʼ «taamtam kʼáaʼnáaboʼ»?

¹⁶ Le Salmo 148 (LSM) kieʼesik uláakʼ bix u nojbeʼenkúuntaʼal Dioos tumen le baʼaxoʼob u beetmajoʼ. U 7 chichan xookileʼ kiaʼalik: «Kiʼikiʼtʼanteʼex le Yuumtsil desde tej luʼumoʼ, u nukuch baʼalcheʼileʼex le kʼáaʼnáaboʼ yéetel tumen le taamtam kʼáaʼnáaboʼ». Jach u jaajileʼ le «taamtam kʼáaʼnáaboʼ» chuup yéetel baʼaloʼob jatsʼutstak kieʼeskoʼob le naʼat yéetel le páajtalil yaan tiʼ Dioosoʼ. Koʼoneʼex tʼaan tiʼ le báayena áasuloʼ; u aalileʼ 120 tóoneladas, u aalil 30 elefaantes. U aalil u puksiʼikʼaleʼ maas tiʼ 450 kiilos; le u puksiʼikʼalaʼ ku beetik u yáalkab le óoliʼ 6.500 kiilos kʼiʼikʼ yaan tu wíinkliloʼ. ¿Xaan wa u péek le u nukuch báayenaʼobaʼ? Maʼatech. Upʼéel moʼolay yaan Euroopa ku kanáantik le báayenaʼobaʼ, tiaʼaleʼ le báayenaʼoboʼ «jach chich u máanoʼob ich le kʼáaʼnáaboʼ». Yéetel upʼéel sateeliteiʼ páajchaj u yilaʼaleʼ «utúul báayenaeʼ tu yáalkabtaj maas tiʼ 16.000 kiloometros ich diees meses».

¹⁷ Le delfin ku kʼaabaʼtaʼal mulaaroʼ suuk u kʼuchloʼob 45 meetros tu taamil le kʼáaʼnáaboʼ, baʼaleʼ tsʼoʼok u yilaʼaleʼ jeʼel u páajtal u kʼuchul tak 547 meetros tu taamil le kʼáaʼnáaboʼ. ¿Bix u beetik utiaʼal maʼ u kíimil wa maʼ táan u chʼaʼik u yiikʼ tu taamil le kʼáaʼnáaboʼ? Le tiaʼan tu taamil le jaʼoʼ, u puksiʼikʼaleʼ ku pʼáatal jach maʼ chich u meyajiʼ yéetel u kʼiʼikʼeleʼ ku pʼáatal aktal tu puksiʼikʼal, tu pulmonoʼob yéetel tu tsʼoʼomel. Tsʼoʼoleʼ, tu xiichʼel u wíinklileʼ tiʼ ku líiʼsik le iikʼ kʼaʼabéettiʼoʼ. Uláakʼ baʼalcheʼob kʼaj óoltaʼanoʼob u elefaanteiloʼob kʼáaʼnáab yéetel le báayenaʼob ku kʼaabaʼtaʼaloʼob káachalotesoʼ, ku maas taamtaloʼob ichil le kʼáaʼnáaboʼ. Upʼéel rebiista ku kʼaabaʼtik Discover, tiaʼalaj yoʼolal le baʼalcheʼobaʼ: «Maʼatech u tsʼáaik u muukʼoʼob, ku chaʼikoʼob u tsʼumaʼal u pulmoonoʼob tumen u aalil le jaʼoʼ». Baʼaleʼ, ichil u xiichʼel u wíinkliloʼobeʼ tiʼ ku pʼáatal le iikʼ kʼaʼabéettiʼoboʼ. Jach tu  jaajileʼ, le nukuch baʼalcheʼobaʼ kieʼeskoʼob le naʼat yaan tiʼe Dioos jach yaan u páajtaliloʼ.

18. U jaʼi le kʼáaʼnáaboʼ, ¿bix u yeʼesik u naʼat Jéeoba?

¹⁸ Tak u jaʼi le kʼáaʼnáab eʼesik jach yaan u naʼat Jéeobaoʼ. Le rebiista ku kʼaabaʼtik Investigación y Ciencia, kiaʼalik: «Ichil kaada u chʼáaj jaʼ yaan tu yáax 100 meetrosil u taamil le kʼáaʼnáaboʼ, yaan u miilesi mejen xíiwoʼob maʼ tu páajtal u yilaʼaloʼob, u kʼaabaʼobeʼ, fíitoplankton». Le mejen xíiwoʼob maʼ chíikaʼan u yilaʼaloʼobaʼ ku líimpiarkoʼob le iikʼoʼ: ku kóolkoʼob le u miyoonesi tóoneladas diooksido de karboono yaan ichiloʼ. Ken u meyajtoʼob le diooksido de karboono ku jáalkʼabkoʼob maas tiʼ táanchumuk le iikʼ kʼaʼabéet tiʼ tuláakal baʼal kuxaʼanoʼ.

19. ¿Bix u meyaj tiʼ Jéeoba le kʼáakʼ yéetel le nieebe utiaʼal u beetik baʼax u kʼáatoʼ?

¹⁹ Teʼ Salmo 148:8 k-xokik: «¡U léembal cháak [wa kʼáakʼ], u lúubul bat, u kʼáaxal nieebe bey le yeʼeboʼ! ¡Bey xan tumen chak iikʼal, máaxeʼex ka tsʼoʼokbesik[eʼex] u yaʼalmaj tʼaan!». Jach tu jaajileʼ, tiʼ Jéeobaeʼ ku meyaj u muukʼ le baʼaloʼob minaʼan kuxtal tiʼoboʼ utiaʼal u beetik baʼax u kʼáat. Tuukulnakoʼon tiʼ le kʼáakʼoʼ. Úuchileʼ, ku tuklaʼaleʼ u yelel le kʼáaxoʼoboʼ chéen kʼaskúunaj ku beetik, baʼaleʼ bejlaʼeʼ ku tuklaʼaleʼ yaan utsil ku taasik, tumen ku luʼsik le cheʼob tikintakoʼoboʼ yéetel le tsʼoʼok u laʼabloʼoboʼ; ku yáantaj xan utiaʼal ka jóokʼok le neekʼoʼob yanoʼob teʼ luʼumoʼ, ku beetik xan u tʼaʼajtal le luʼumoʼ yéetel ku jabik u xóotʼ kʼaax utiaʼal maʼu máan u kʼáakʼil uláakʼ kʼáax ken elek. Le nieebeoʼ jach kʼaʼabéet xan, tumen ku jóoyabtik yéetel ku beetik u chʼaʼik u yóol le luʼumoʼ. Ku yaʼabkúuntik xan u jaʼi le áalkab jaʼoboʼ, ku pixik le cheʼoboʼ yéetel ku tsʼáaik tuʼux u taʼakkuba le baʼalcheʼob utiaʼal maʼ u kíimloʼob yoʼolal le senkech keʼeloʼ.

20. ¿Baʼax utsiloʼob ku jóoʼsik máak tiʼ le puʼukoʼob yéetel le cheʼoboʼ?

²⁰ Salmo 148:9 (LSM) kiaʼalik: «Le puʼukoʼoboʼ yéetel le kaʼanal joʼol luʼumoʼoboʼ; tuláakal le seedroʼoboʼ yéetel le cheʼob ku tsʼíikoʼob janalbil ichoʼoboʼ». Le jach kaʼanal puʼukoʼoboʼ kieʼeskoʼob xan le nojoch muukʼ yaan tiʼ Jéeobaoʼ, baʼaleʼ maʼ chéen sen kaʼanloʼobiʼ, yaan xan u beelaloʼob (Salmo 65:6). U múuchʼ máakoʼob tiʼ u kaajil Berna (Suiisa) táan u xokkoʼob bix beetaʼanik le luʼumoʼ, tiaʼaloʼob: «U jaʼi tuláakal le nukuch áalkab jaʼob yaan teʼ yóokʼol kaabaʼ tiʼ u taal teʼ puʼukoʼoboʼ yéetel maas tiʼ táanchumuk tiʼ tuláakal u máakiloʼob yóokʼol kaabeʼ kuxaʼanoʼob yéetel le jaʼ ku yaktal teʼ puʼukoʼoboʼ. [...] Le nukuch chukjaʼobaʼ jach kʼaʼananoʼob utiaʼal u kuxtal wíinikoʼob». Le cheʼob xanoʼ ku kʼaʼaytkoʼob u nojbeʼenil le Máax beetmailoʼoboʼ. Le máakoʼob tiʼ Nasiones Úunidas ku yilkoʼob ka kanáantaʼak le Luʼumaʼ, kiaʼalikoʼobeʼ le kʼáaxoʼoboʼ «jach kʼaʼananoʼob utiaʼal u toj óolal tuláakal máak [...]. Yaʼab jejeláas cheʼobeʼ jach kʼaʼananoʼob tumen yaʼab utsil ku taaskoʼob, tumen yaʼab baʼaloʼob ku  jóoʼsaʼal tiʼ le cheʼoboʼ: u taablailoʼob, u yichoʼob, u neekʼoʼob, u yiitsoʼob yéetel ku jóoʼsaʼal xan baʼaloʼob tataʼkiloʼobiʼ. Teʼ yóokʼol kaabaʼ tiʼ maas tiʼ 2.000 miyoones máakoʼob ku meyajtiʼob siʼ utiaʼal u takʼakúuntik u yoʼochoʼob yéetel utiaʼal u kʼíinkuntik yotochoʼob».

21. ¿Baʼaxten jeʼel u páajtal k-aʼalik, u leʼ upʼéel cheʼiʼ kieʼesik jach yaan u naʼat le Máax beetmailoʼ?

²¹ Le bix beetaʼanil le cheʼoboʼ, kieʼesikeʼ jach yaan u naʼat Máax beetoʼob. Koʼoneʼex tʼaan tiʼ u leʼ cheʼ. Utiaʼal maʼ u tijleʼ u táaneʼ pixaʼan tumen u yáal baʼal bey seeraeʼ. Tu yáanal le baʼal bey seeraoʼ yaan mejen yaʼax baʼaloʼob maʼ chíikaʼan u yilaʼaloʼob ku kʼaabaʼtaʼal klóoroplastos, ichiloʼobeʼ yaan bey yaʼax jaʼ ku kʼaabaʼtaʼal klóorofila, leloʼobaʼ ku kóolikoʼob u juul le Kʼiin utiaʼal u beetik yoʼochoʼoboʼ. U meeyjil u beetik yoʼochoʼobeʼ ku kʼaabaʼtik fóotosintesis. Ichil u wíinklil upʼéel cheʼiʼ yaan baʼaloʼob bey tuubos naʼaksik le jaʼ ku tsʼuʼutsʼik yéetel u mootsoʼ. Tu paach upʼéel leʼiʼ yaan u miilesi mejen jooloʼob ku jeʼepajloʼob utiaʼal u kóolkoʼob le diooksidoi karboono jeʼel u beetiktoʼon looboʼ. Yoʼolal u juul le Kʼiinoʼ ku páajtal u beetik u yoʼochoʼob tumen ku tsʼáaik u muukʼiltiʼob utiaʼal u xaʼakʼbeskoʼob yéetel jaʼ le diooksido de karboonooʼ. Le cheʼoboʼ bey jach maʼalob «faabrikaʼob» maʼatech u yuʼubal u meyajoʼobeʼ, yéetel maʼatech u kʼaskúunajoʼob tumen le «buutsʼ» ku jóoʼskoʼoboʼ letiʼe iikʼ kʼaʼabéettoʼon utiaʼal k-kuxtaloʼ.

22, 23. 1) ¿Baʼax ku páajtal u beetik jujuntúul chʼíichʼoʼob yéetel uláakʼ baʼalcheʼob, ku beetik u jaʼakʼal k-óol? 2) ¿Baʼax kʼáatchiʼ ken k-núuk tuláakʼ xookoʼ?

²² Salmo 148:10, kiaʼalik: «¡Bey xan kiʼikiʼ tʼantaʼak tumen alakʼtbil baʼalcheʼob yéetel u baʼalcheʼiloʼob kʼáax! ¡Chʼíichʼoʼob yéetel baʼalcheʼob ku jíiltkubaʼoboʼ!». Jujuntúul chʼíichʼoʼob yéetel uláakʼ baʼalcheʼobeʼ ku páajtal u beetkoʼob yaʼab baʼaloʼob ku beetik u jaʼakʼal k-óol. Utúul chʼíichʼ ku kʼaabaʼtaʼal u albaatrosi Laysaneʼ, jach ku náachtal u xikʼnal. Utéenjeakeʼ, utúul tiʼ le chʼíichʼoʼobaʼ tu yáalkabtaj 40.000 kiloometros chéen ichil 90 kʼiinoʼob. Uláakʼ chʼíichʼ ku kʼaabaʼtaʼal reiniita  rayaadaeʼ, ku lukʼul Nóorteamerikaeʼ ku bin tak Súudamerika; le chan chʼíichʼaʼ jeʼel tak u máan 80 ooras táan u xikʼnaleʼ. Le káameyooʼ, tu nakʼ ku pʼatik le jaʼ ku yuʼkoʼ maʼ tu pʼuus jeʼex u tuklaʼaloʼ, lelaʼ ku yáantaj utiaʼal maʼ u kíimil yéetel ukʼaj kex ka máanak yaʼab kʼiinoʼob maʼ u yukʼ jaʼiʼ. Le oʼolaleʼ, le máaxoʼob kaʼanchajaʼan u naʼatoʼoboʼ táanil tiʼ u patkoʼob wa baʼaxeʼ ku jach ilkoʼob bix u meyaj u wíinklil le baʼalcheʼoboʼ. Utúul koʼolel ku tsʼíibtik liibroʼob u kʼaabaʼ Gail Cleere, tiaʼalaj: «Wa teech a kʼáat a beet upʼéel baʼal ka meyajnak tubeel yéetel maʼ u kʼaskúuntik uláakʼ baʼaloʼobeʼ, jeʼel u taal ta tuukul bix jeʼel a beetik wa ka jach il bix beetaʼanil le cheʼoboʼ, le baʼalcheʼoboʼ yéetel uláakʼ baʼaloʼob yanoʼoboʼ».

²³ Beyoʼ, tuláakal baʼax beetaʼaneʼ ku kʼaʼaytik u nojbeʼenil Dioos. Le eekʼoʼob yanoʼob teʼ kaʼanoʼ, le xíiwoʼob yéetel le baʼalcheʼoboʼ, tuláakloʼobeʼ táan u kiʼikiʼtʼantkoʼob le Máax beetmailoʼoboʼ. Baʼaleʼ ¿kux túun toʼon? ¿Bix jeʼel k-kʼaʼaytik xan u nojbeʼenil Dioos jeʼex u chuukaʼan baʼaloʼoboʼ?

[Tsolajiloʼob]

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 1]

¿Baʼax kʼajaʼantoʼon?

• Le máaxoʼob aʼalik minaʼan Dioosoʼ, ¿baʼaxten minaʼan tuʼux u yaʼalikoʼob wa minaʼan u siʼipiloʼob?

• ¿Bix u kʼaʼaytkoʼob u nojbeʼenil Dioos le eekʼoʼob yéetel le planeetaʼoboʼ?

• U baʼalcheʼiloʼob le kʼáaʼnáab yéetel u baʼalcheʼiloʼob le Luʼumaʼ, ¿bix u yeʼeskoʼob jach yaan u naʼat yéetel u páajtalil le Máax beetmailoʼoboʼ?

• ¿Bix u meyaj tiʼ Jéeoba le baʼaloʼob minaʼan kuxtal tiʼob utiaʼal u beetik baʼax u kʼáatoʼ?