Xeeneʼex ka beeteʼex j-kaambaloʼob

«Tiʼ teen tsʼaʼan tuláakal páajtalil kaʼan yéetel luʼum. Xeeneʼex túun tiʼ u kajnáaliloʼob tuláakal kaajoʼobeʼ k[a] beeteʼexoʼob j-kaambaloʼob.» (SAN MATEO 28:18, 19.)

1, 2. 1) ¿Baʼax meyajil tu kʼubéentaj Jesus tiʼ u j-kaambaloʼob? 2) ¿Baʼax kʼáatchiʼob ken k-núukeʼex?

TU JAʼABIL 33 t.T-kʼ. (teʼ T-kʼiinoʼobaʼ), le taʼaytak u kaʼa suut Jesus teʼ kaʼanoʼ, u j-kaambaloʼobeʼ tiʼ muchʼukbaloʼob tiʼ upʼéel u puʼukil Gáalileaeʼ. Jesus, u Yuumtsiloʼobeʼ, táanil tiʼ u suut teʼ kaʼanoʼ yaan upʼéel baʼal jach kʼaʼanan kʼaʼabéet u yaʼaliktiʼob. Yaan u kʼubéentiktiʼob upʼéel meyaj. ¿Máakalmáak le meyajaʼ? U j-kaambaloʼobeʼ, ¿bix tu yililoʼob le meyaj kʼubéentaʼabtiʼoboʼ? Kux túun toʼon, ¿baʼax yaan k-il yéetel le meyaj pʼaʼattiʼobaʼ?

² Le baʼax tiaʼalaj Jesus tiʼoboʼ tiʼ tsʼíibtaʼan teʼ San Mateo 28:18-20: «Tiʼ teen tsʼaʼan tuláakal páajtalil kaʼan yéetel luʼum. Xeeneʼex túun tiʼ u kajnáaliloʼob tuláakal kaajoʼobeʼ k[a] beeteʼexoʼob j-kaambaloʼob; yéetel tsʼáaʼex u yokjaʼob tu kʼaabaʼ le Taatao[ʼ], le Paaloʼ yéetel le Kiliʼich Pixanoʼ, yéetel kaʼanseʼexoʼob u tsʼoʼokbesoʼob tuláakal baʼax in waʼalmaj tiʼ teʼex. Yéetel ojéelteʼexeʼ teneʼ tiʼ yanen ta wéeteleʼexeʼ tuláakal kʼiinoʼob tak tu xuul yóokʼol kaab». Teʼelaʼ Jesuseʼ tʼaanaj tiʼ kampʼéel baʼaloʼob: «tuláakal páajtalil», «tuláakal kaajoʼob», «tuláakal baʼax» yéetel«tuláakal kʼiinoʼob». Le kampʼéel baʼaloʼob tiaʼalaj Jesusaʼ ku beetik u chíikpajal le kʼáatchiʼobaʼ: baʼaxten kʼaʼabéet k-beetik j-kaambaloʼob, tuʼuxiʼ, baʼax kun kaʼansbil, yéetel tak baʼax kʼiin. Koʼoneʼex núukik le kʼáatchiʼobaʼ. *

«Tiʼ teen tsʼaʼan tuláakal páajtalil»

3. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-beetik j-kaambaloʼob?

³ Yáaxeʼ, ¿baʼaxten kʼaʼabéet k-beetik j-kaambaloʼob? Jesuseʼ tiaʼalaj: «Tiʼ teen tsʼaʼan tuláakal páajtalil kaʼan yéetel luʼum. Xeeneʼex túun tiʼ u kajnáaliloʼob tuláakal kaajoʼobeʼ k[a] beeteʼexoʼob j-kaambaloʼob». Le tʼaan «túun» táan u yeʼesik baʼax oʼolal kʼaʼabéet k-beetik j-kaambaloʼob: Jesus, le máax túuxtik ka k-beeteʼexoʼ, yaan «tuláakal páajtalil» tiʼ. ¿Máaxoʼob yaan yáanal u páajtalil?

4. 1) ¿Máaxoʼob yanoʼob yáanal u páajtalil Jesus? 2) ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-beetik j-kaambaloʼob?

⁴ Jesuseʼ táan u tusbel tu yóokʼol u j-tsaypachoʼob, yéetel tu jaʼabil 1914 tsʼaʼab xan le Reeino yáanal u kʼaboʼ (Tiʼ Colosailoʼob 1:13; Apocalipsis 11:15). Letiʼeʼ áarkanjel yanik, lelaʼ u kʼáat yaʼaleʼ letiʼ nuʼuktik u miyoonesi aanjeloʼob  (1 tiʼ Tesalonicailoʼob 4:16; 1 San Pedro 3:22; Apocalipsis 19:14-16). Jéeobaeʼ tu tsʼáaj páajtalil tiʼ Jesus, u Paal, utiaʼal u xuʼulsik «tuláakal [y]uumtsiloʼob, jalaʼachiloʼob yéetel páajtaliloʼob» táan u tsʼáaikubaʼob tu koontra baʼax kiaʼalik Dioos (1 tiʼ Corintoiloʼob 15:24-26; Tiʼ Efesoiloʼob 1:20-23). Maʼ chéen máaxoʼob kuxaʼanoʼob tiaʼanoʼob yáanal u páajtalil Kriistoiʼ; letiʼeʼ u Jueesil «kuxaʼanoʼob yéetel kimenoʼob», yéetel tsʼaʼan xan u páajtalil u kaʼa kuxkíintik le kimenoʼoboʼ (Baʼaxoʼob [Hechos] 10:42; San Juan 5:26-28). K-ilik túuneʼ, u kʼuben tʼaanil u beetaʼal j-kaambaloʼobeʼ tiʼ u taal tiʼ le Máax tsʼaʼan le nojoch páajtalilaʼ, le oʼolaleʼ wa letiʼ aʼalik ka beetaʼak le meyajaʼ kʼaʼabéet u beetaʼal. Le oʼolaleʼ, koʼoneʼex k-beetkeʼex le baʼax tiaʼalaj Kriistoaʼ: «Xeeneʼex [...] k[a] beeteʼexoʼob j-kaambaloʼob».

5. 1) ¿Baʼax tu beetaj Peedro ka aʼalaʼab tiʼ tumen Jesus ka u pul u kʼáanil u chuk kay teʼ kʼáaʼnáaboʼ? 2) ¿Baʼax utsil tu kʼamaj úuchik u yuʼubik u tʼaan u J-kaambesaj?

⁵ Le táant u káajal u kʼaʼaytaj Jesus way Luʼumeʼ, jach maʼalob bix úuchik u kaʼansik tiʼ u j-kaambaloʼob ka u yuʼuboʼob u tʼaan; tu yeʼeseʼ wa ku beetkoʼobeʼ yaan u kʼamkoʼob yaʼab utsiloʼob. Utéenjeakileʼ tiaʼalaj tiʼ Peedro (u meyaj Peedro kaʼachileʼ chuk kay): «Bis le cheem tu taamil le jaʼoʼ, ka pul u kʼáanil a chuk kayeʼex». Peedroiʼ u yojel minaʼan kayoʼobiʼ, le oʼolaleʼ tu núukaj: «J-kaʼambesaj, j-meyajnajoʼon bul áakʼab, mix baʼal t-chukaj». Baʼaxeʼ, Peedroiʼ tu tsʼok aʼalaj yéetel kabal óolal: «Baʼaleʼ bey teech aʼalikaʼ bíin in kaʼaj in pul le u kʼáanil chuk kayaʼ». Tumen tu yuʼubaj u tʼaan Jesuseʼ, tu chukaj jach yaʼabach kayoʼob. Jakʼaʼan u yóoleʼ, Peedroiʼ xolaj tu táan Jesus, ka tiaʼalaj tiʼ: «Pʼaten, in Yuum; tumen teneʼ j-kʼeban wíiniken». Baʼaleʼ, Jesuseʼ tu núukaj tiʼ: «Maʼ a chʼaʼik sajakil, bej[laʼeʼ] bíin a kaʼaj a chuk wíinikoʼob» (San Lucas 5:1-10; San Mateo 4:18). ¿Baʼax ku kaʼansiktoʼon lelaʼ?

6. 1) U tsikbalil tiʼ bix úuchik u chukkoʼob yaʼabach kay le áapostoloʼoboʼ, ¿bix u yeʼesik Jesuseʼ maʼ chéen tiaʼalaj kʼaʼabéet yuʼubaʼal u tʼaaniʼ? 2) ¿Bix jeʼel k-beetik jeʼex Jesuseʼ?

⁶ Wa k-ilkeʼ, le ka tsʼoʼok u chukkoʼob le sen yaʼabach kayoʼoboʼ, tiʼ aʼalaʼab tiʼ Peedro, tiʼ Áandres yéetel tiʼ u chuukan áapostoloʼob ka suunakoʼob «[j-]chuk wíinik[oʼob]» (San Marcos 1:16, 17). Jesuseʼ maʼ chéen tiaʼalaj kʼaʼabéet u yuʼubal u tʼaaniʼ; yáaxeʼ tu yeʼesaj ku taasik utsil u yuʼubal u tʼaan. Jeʼex úuchik u chukkoʼob yaʼabach kayoʼob le ka aʼalaʼabtiʼob ka u pul u kʼáanil u chuk kayoʼob teʼ kʼáaʼnáaboʼ, wa xan ku suutoʼob «[j-]chuk wíinik[oʼobeʼ]», yaan xan u kʼamkoʼob yaʼab utsiloʼob. Le baʼax túun tu beetaj le áapostoloʼoboʼ tu yeʼesaj nojoch u yoksaj óolaloʼob. U tsʼoʼokbal u tsikbalil tiʼ baʼax úucheʼ, kiaʼalik: «Le ka túun tu bisoʼob le cheemoʼob teʼ j-luʼumoʼ, tu pʼatoʼob tuláakaleʼ ka j-binoʼob yéetel Jesus» (San Lucas 5:11). Bejlaʼa xaneʼ, ken k-líiʼs u yóol le sukuʼunoʼob utiaʼal ka táakpajkoʼob tiʼ u meeyjil u beetaʼal j-kaambaloʼobeʼ, táan k-beetik jeʼex Jesusoʼ. Maʼ chéen k-aʼaliktiʼob ka táakpajkoʼob teʼ meeyjilaʼ, k-eʼesiktiʼob baʼaxten jach maʼalob ka u yuʼuboʼob u tʼaan Jesus.

 Baʼaxten kʼaʼabéet k-beetik yéetel baʼax unaj u péekskoʼon

7, 8. 1) Aʼal jujumpʼéel baʼax oʼolal kiaʼalik le Biiblia kʼaʼabéet k-kʼaʼaytik le Reeino yéetel k-beetik j-kaambaloʼoboʼ. 2) ¿Baʼax teekstoi tiʼ le Biiblia tsʼáaiktech u muukʼil utiaʼal maʼ u xuʼulul a jóokʼol kʼaʼaytajoʼ? (Ilaʼak le chan tsolajiloʼ.)

⁷ K-kʼaʼaytik u Reeino Dioos yéetel k-ilik beetik j-kaambaloʼob tumen k-éejemtik tiaʼanoʼon yáanal u páajtalil Kriistoeʼ. Baʼaleʼ, ¿baʼax uláakʼ jeʼel u páajtal k-eʼesik tiʼ le sukuʼunoʼob utiaʼal ka maas táakpajkoʼob teʼ meeyjil kaʼansajoʼ? Le Biibliaoʼ kieʼesik jujumpʼéeliʼ. Koʼoneʼex ilik baʼax kiaʼalik jujuntúul J-jaajkunajoʼob jejeláas luʼumoʼob u taaloʼob úuch joʼopʼok u meyajtkoʼob Dioos; koʼoneʼex xan ilik bix le teekstoʼoboʼ ku jaajkúuntikoʼob le baʼax kiaʼalkoʼoboʼ.

⁸ Roy, okjaʼanaj tu jaʼabil 1951: «Ka tin kʼubimba tiʼ Jéeobaeʼ, tin waʼalaj yaan in meyajtik utiaʼal mantatsʼ; in chʼaʼatukulmaj xan in tsʼoʼokbesik in tʼaan» (Salmo 50:14; San Mateo 5:37). Heather, okjaʼanaj tu jaʼabil 1962: «Ken in tukult tuláakal baʼax tsʼoʼok u beetik Jéeoba tin woʼolaleʼ, in puksiʼikʼaleʼ ku péeksken in meyajt yéetel chúukaʼan óolal» (Salmo 9:1, 9-11; Tiʼ Colosailoʼob 3:15). Hannelore, okjaʼanaj tu jaʼabil 1954: «Kaada ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytajeʼ, táan k-kʼamik u yáantaj le aanjeloʼoboʼ, lelaʼ jach ku taasikten kiʼimak óolal tumen maʼ chéen tiʼ jeʼel máaxak jeʼel u tsʼaʼabal le áantajaʼ» (Baʼaxoʼob 10:30-33; Apocalipsis 14:6, 7). Honor, okjaʼanaj tu jaʼabil 1969: «Ken kʼuchuk u kʼiinil u pʼis óoltaʼal máakoʼob tumen Diooseʼ, maʼ in kʼáat ka aʼalaʼak tumen mix utúul tiʼ in wéet bejiloʼob mix baʼal tu beetaj Jéeoba wa u J-jaajkunajoʼob utiaʼal tsʼáaikoʼob ojéelbil baʼax ku taal u kʼiinil tu yóokʼol wíinikoʼob» (Ezequiel 2:5; 3:17-19; Tiʼ Romailoʼob 10:16, 18). Claudio, okjaʼanaj tu jaʼabil 1974: «Ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytajeʼ táan k-paktaʼal tumen Dioos yéetel Kriisto. Lelaʼ ¡jach táaj maʼalob!, tumen u kʼáat yaʼaleʼ ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytajeʼ láakʼintaʼanoʼob tumen le maas maʼalob áamigoʼob yantoʼonoʼ» (2 tiʼ Corintoiloʼob 2:17). *

9. 1) Le ka tu chukoʼob yaʼabach kay le áapostoloʼob úuchik u beetkoʼob baʼax aʼalaʼabtiʼob tumen Jesuseʼ, ¿baʼax kieʼesiktoʼon? 2) Bejlaʼeʼ, ¿baʼax unaj u péekskoʼon k-uʼuy u tʼaan Jéeoba yéetel Jesus, yéetel baʼaxten?

⁹ Le ka tu chukoʼob yaʼabach kay le áapostoloʼob úuchik u beetkoʼob baʼax aʼalaʼabtiʼob tumen Jesuseʼ ku yeʼesiktoʼon letiʼe yaabilaj unaj u péekskoʼon k-beet baʼax kiaʼalik Kriistooʼ. Le ka aʼalaʼab tumen Peedro: «Pʼaten, in Yuum; tumen teneʼ j-kʼeban wíiniken», Jesuseʼ maʼ náachchaj tiʼ Peedroiʼ mix tu kʼeyaj tioʼolal u kʼebanoʼobiʼ (San Lucas 5:8). Maʼ xan tu kʼeyaj Peedro úuchik u kʼáatik ka náachchajak tiʼ letiʼiʼ, baʼaxeʼ Jesuseʼ tu utsul aʼalaj tiʼ Peedro: «Maʼ a chʼaʼik sajakil». U beetik Peedro baʼax kiaʼalik Jesus chéen tumen sajak tiʼeʼ, maʼ maʼalobiʼ. Baʼaxeʼ, Jesuseʼ tiaʼalaj tiʼ Peedro yéetel tiʼ u yéet meyajoʼob yaan u suutoʼob maʼalob chuk kayiloʼob, baʼaleʼ tiʼ máakoʼob. Bejlaʼa xaneʼ, toʼoneʼ maʼ t-oksik saajkil tiʼ mix máak mix k-beetik u chʼaʼik subtal utiaʼal ka u beet baʼax kiaʼalik Kriisto. Baʼax beetik u kiʼimaktal u  yóol u puksiʼikʼal Jéeobaeʼ, ka k-uʼuy u tʼaan tumen k-yaabilmaj yéetel k-yaabilmaj u Paal (San Mateo 22:37).

Beeteʼex j-kaambaloʼob tiʼ u kajnáaliloʼob tuláakal kaajoʼob

10. 1) Tiʼ le baʼaxoʼob tiaʼalaj Jesusoʼ, ¿baʼax maʼ chéen chʼaʼabil kun beetbiliʼ? 2) U j-tsaypachoʼob Jesuseʼ, ¿bix tu beetiloʼob baʼax aʼalaʼabtiʼob?

¹⁰ Lelaʼ letiʼe uláakʼ kʼáatchiʼ ku chíikpajal yoʼolal le baʼax tiaʼalaj Jesusoʼ: ¿tuʼux kun kaxbil le j-kaambaloʼoboʼ? Jesuseʼ tu túuxtaj tiʼ u j-tsaypachoʼob: «Xeeneʼex túun tiʼ u kajnáaliloʼob tuláakal kaajoʼobeʼ k[a] beeteʼexoʼob j-kaambaloʼob». Maʼiliʼ taalak Jesus way Luʼumeʼ, Jéeobaeʼ ku kʼamik le áadorasion ku tsʼaʼabal tiʼ kaʼach tumen le táanxel luʼumiloʼob ku binoʼob tu luʼumil Íisrael utiaʼal u meyajtoʼoboʼ (1 Reyes 8:41-43). Kex maases chéen tiʼ judiiyoʼob kʼaʼaytnaj Jesuseʼ, beooraaʼ táan u yaʼalik tiʼ u j-tsaypachoʼob ka xiʼikoʼob tiʼ u kajnáaliloʼob tuláakal kaajoʼob. Bey túunoʼ, le tuʼux unaj u kaxtaʼal le kaambaloʼoboʼ, wa le tuʼux unaj u beetaʼal le meyaj ku keʼetel yéetel chuk kayoʼ, maas nojochchaji. Kaʼacheʼ chéen bey ichil upʼéel chan chichan kʼáaʼnáabeʼ, chéen ichil le judiiyoʼoboʼ, baʼaleʼ Jesuseʼ tu yeʼeseʼ yaan u kʼaʼabéettal u jóokʼol u kaxtoʼob teʼ tu nojoch «kʼáaʼnáabil» le yóokʼol kaabaʼ. Kex maʼ chéen chʼaʼabil u beetaʼal baʼax aʼalaʼabtiʼobeʼ, tu beetoʼob yéetel kiʼimak óolal. Maʼ máanak treeinta jaʼaboʼob kíimik Jesuseʼ, Paabloeʼ tu yaʼaleʼ le maʼalob péektsiloʼ tsʼokaʼaniliʼi u kʼaʼaytaʼal «tuláakal jejeláas tuʼuxoʼob [teʼ] yóokʼol kaaboʼ» (Tiʼ Colosailoʼob 1:23)

11. Tu yáax jaʼabiloʼob le siiglo 20 tak bejlaʼeʼ, ¿bix úuchik u bin u maas yaʼabtal tuʼux ku yúuchul le kʼaʼaytaj ku keʼetel yéetel chuk kayoʼ?

¹¹ Bejlaʼa xaneʼ, le tuʼuxoʼob táan u yúuchul le kʼaʼaytajoʼ táan u maas yaʼabtal. Tu yáax jaʼabiloʼob le siiglo 20, le kʼaʼaytaj ku keʼetel yéetel chuk kayoʼ chéen tiʼ jujumpʼéel luʼumoʼob ku  beetaʼal kaʼachi. Baʼaleʼ, u j-tsaypachoʼob Jesus kajaʼanoʼob teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ tu beetoʼob jeʼex le yáax kristiaanoʼoboʼ, tu kʼubaj yóoloʼob u bisoʼob le maʼalob péektsil tuʼux maʼ uʼuyakoʼoʼ (Tiʼ Romailoʼob 15:20). Tu jaʼabil 1930 tak 1935, táan kaʼach u beetaʼal j-kaambaloʼob tiʼ óoliʼ sieen luʼumoʼob. Bejlaʼeʼ, táan yúuchul kʼaʼaytaj tiʼ 235 luʼumoʼob (San Marcos 13:10).

«Tiʼ tuláakal tʼaanoʼob»

12. Le baʼax tiaʼalaj Sáakariyasoʼ, ¿baʼax talmil kieʼesik kun antal utiaʼal u beetaʼal j-kaambaloʼob?

¹² U beetaʼal j-kaambaloʼob tiʼ tuláakal kaajoʼobeʼ maʼ chéen chʼaʼabiliʼ; yáaxeʼ yaʼab luʼumoʼob tuʼux kʼaʼabéet u kaxtaʼaloʼob, baʼaleʼ le yaʼabach tʼaanoʼob ku beetaʼal teʼ luʼumoʼobaʼ le maas talamkúuntik le meyajaʼ. Jéeobaeʼ tu beetaj u yaʼalaʼal tumen le profeeta Sáakariyasoʼ: «Tiʼ le kʼiinoʼob túunoʼ diees j-táanxel luʼumiloʼobeʼ [«tiʼ tuláakal tʼaanoʼobeʼ», Nuevo Mundo] bíin u cháachoʼob juntúul judiiyo tu nookʼ utiaʼal ka u yaʼaloʼob tiʼ: Toʼoneʼ k-kʼáat bin ta wéeteleʼex tumen tsʼoʼok k-uʼuyik tiʼ yaan Kʼu ta wéeteleʼexeʼ» (Zacarías 8:23). Le «judiiyo» kiaʼalaʼal teʼelaʼ táan u tʼaan tiʼ le kristiaanoʼob yéeyanoʼob utiaʼal u binoʼob kaʼanoʼ; le «diees j-táanxel luʼumiloʼob[o]ʼ» táan u tʼaan tiʼ le «yaʼabkach máakoʼob» kun pʼáatloʼob way Luʼumeʼ (Apocalipsis 7:9, 10; Tiʼ Galaciailoʼob 6:16). * Tiʼ tuláakal luʼumoʼob kun antal yaʼabach máakoʼob ken u beetubaʼob u j-tsaypachoʼob Kriisto, le oʼolal yaan u yantaltiʼob jach jejeláas tʼaanoʼob, jeʼex tu yaʼalil Sáakariyasoʼ. Teʼ t-kʼiinoʼobaʼ, ichil u káajal Diooseʼ ¿táan wa yúuchul le baʼax aʼalaʼanaʼ? Táan.

13. 1) ¿Baʼax kʼeexiloʼob tsʼoʼok u yantal ichil u kaajal Dioos teʼ t-kʼiinoʼobaʼ? 2) Tu yoʼolal kʼaʼabéet jóoʼsaniloʼob ich le jejeláas tʼaanoʼobeʼ, ¿baʼax tsʼoʼok u beetik le palitsil chúukpajaʼan u yóoloʼ? (Ilaʼak le xóotʼ ku kʼaabaʼtik «Jóoʼsaniloʼob utiaʼal le minaʼan u sáasiloʼoboʼ».)

¹³ Tu jaʼabil 1950, óoxtúul tiʼ kaada siinko j-jaajkunajoʼob tiʼ tuláakal yóokʼol kaabeʼ u tʼaanoʼobeʼ íingles. Tu jaʼabil 1980, éemi, kaʼatúul tiʼ kaada siinkoiʼ; bejlaʼeʼ chéen utúul tiʼ kaada siinkoiʼ. Tu  yoʼolal jejeláas u tʼaanoʼob le máaxoʼob yaan ichil u káajal Dioosoʼ, ¿baʼax tsʼoʼok u beetik le palitsil chúukpajaʼan u yóol yéetel yaan u naʼatoʼ? Táan u beetik u kʼuchul jach ich yaʼabach tʼaanoʼob le kaʼansaj yaan teʼ Biblia ku keʼetel yéetel janaloʼ (San Mateo 24:45). Tu jaʼabil 1950, le jóoʼsaniloʼoboʼ ku sutaʼal kaʼach ich nobeenta tʼaanoʼob, bejlaʼeʼ ku sutaʼal ich maas tiʼ kuaatrosientos tʼaanoʼob. ¿Tsʼoʼok wa u taasik utsil le baʼax ku beetaʼalaʼ? Tsʼoʼoki. Láalaj semaanaeʼ, maanal siinko miil máakoʼob tiʼ tuláakal «jejeláas tʼaanoʼob» táan u beetkubaʼob u j-kaambaloʼob Kriisto (Apocalipsis 7:9). Maʼ tu xuʼulul u yaʼabtal máaxoʼob kʼamik le maʼalob péektsiloʼ, yaan tak tuʼuxeʼ u «kʼáanil [le] chuk kayoʼ» jach táan u molik yaʼabach j-kaambaloʼob (San Lucas 5:6; San Juan 21:6).

Táakpajkoʼon teʼ meeyjil ku taasik kiʼimak óolalaʼ

14. ¿Bix jeʼel k-áantik le máaxoʼob kajaʼanoʼob tuʼux yanoʼonoʼ, baʼaleʼ yaanal u tʼaanoʼob? (Ilaʼak le xóotʼ ku kʼaabaʼtik «Táan u kaʼansaʼal máakoʼob ich péeksajkʼab tʼaan».)

¹⁴ Yaʼab máakoʼobeʼ táan u binoʼob meyaj wa táan u binoʼob kajtal yaanal luʼum, lelaʼ táan u kʼaʼabéetkuntik u beetaʼal j-kaambaloʼob tiʼ tuláakal «jejeláas tʼaanoʼob» (Apocalipsis 14:6). ¿Bix jeʼel k-áantik le máaxoʼob kajaʼanoʼob tuʼux yanoʼonoʼ, baʼaleʼ yáanal u tʼaanoʼob? (1 tiʼ Timoteo 2:4.) Utiaʼal u chuʼukul le kayoʼoboʼ kʼaʼabéet u meyaj le nuʼukulil beetaʼan utiaʼal u chuʼukloʼoboʼ; utiaʼal xan k-áantik le máakoʼob yáanal u tʼaanoʼoboʼ kʼaʼabéet u meyajtoʼon le baʼax beetaʼan utiaʼal u yáantaʼaloʼoboʼ. Jeʼel u páajtal k-bisiktiʼob le  liibroʼob, foyeetoʼob, trataadoʼob wa bideoʼob beetaʼan ichil u tʼaanoʼoboʼ. Wa ku páajtaleʼ kʼaʼabéet k-ilik ka xíimbaltaʼakoʼob tumen utúul J-jaajkunaj tʼanik u tʼaanoʼob (Baʼaxoʼob 22:2). Bejlaʼeʼ tsʼoʼok u maas yaʼabtal máaxoʼob jeʼel u tsʼáaikoʼob le áantajaʼ, tumen yaʼab J-jaajkunajoʼobeʼ tsʼoʼok u kankoʼob uláakʼ tʼaan utiaʼal u yáantkoʼob uláakʼ máakoʼob u beetubaʼob u j-kaambaloʼob Kriisto. Yaʼab sukuʼunoʼobeʼ kiaʼalikoʼobeʼ, u yáantaʼal le máaxoʼob yáanal u tʼaanoʼoboʼ upʼéel baʼal jach ku taasik kiʼimak óolal.

15, 16. 1) ¿Baʼax eʼesik jach ku taasik kiʼimak óolal u yáantaʼal le máaxoʼob yaanal u tʼaanoʼoboʼ? 2) ¿Baʼax kʼáatchiʼiloʼob jeʼel u páajtal k-beetik utiaʼal k-ilik wa jeʼel u páajtal k-áantik le máaxoʼob yaanal u tʼaanoʼoboʼ?

¹⁵ Kaʼapʼéel baʼax úuch tu luʼumil Páaises Baajoseʼ ku yeʼesik ku taasik kiʼimak óolal le meyajaʼ; teʼelaʼ le kʼaʼaytajoʼ táan u beetaʼal ich 34 jejeláas tʼaanoʼob. Utúul sukuʼun yéetel u yataneʼ tu yaʼaloʼob jeʼel u binoʼob kʼaʼaytaj tiʼ máaxoʼob ku tʼankoʼob polaakoeʼ. Jach maʼalob úuchik u bintiʼob, le oʼolal le sukuʼunoʼ tu chʼaʼatuklaj u jóoʼsik uláakʼ upʼéel kʼiin ichil upʼéel semaana utiaʼal u kaʼansik baʼax kiaʼalik le Biiblia tiʼ le máaxoʼob taak u kaambaloʼoboʼ. Maʼ xáanjieʼ, ichil tu kaʼatulaloʼobeʼ maanal beinte máakoʼob táan u xookoʼob tu yéeteloʼob láalaj semaana. Letiʼobeʼ kiaʼalikoʼob: «Le meeyjil kaʼansaj k-beetkaʼ jach ku taasiktoʼon kiʼimak óolal». Le sukuʼunoʼob áantik le máaxoʼob yaanal u tʼaanoʼoboʼ jach ku yuʼubkoʼob kiʼimak óolal ken u yuʼuboʼob u tsʼaʼabal diosboʼotik tumen le máaxoʼob ku kaʼanskoʼoboʼ. Jeʼex le táan u yúuchul upʼéel muchʼtáambal ich biéetnamileʼ, utúul máak tsʼoʼok u chan yantal u jaʼabileʼ waʼalajeʼ ka tiaʼalaj taak u tʼaan. Táan u jóokʼol u jaʼi u yicheʼ, ka tiaʼalaj tiʼe sukuʼunoʼoboʼ: «Jach diosboʼotik ikil a tsʼáaik a wóoleʼex a kaneʼex in talam tʼaanaʼ. Jach kin tsʼáaik diosboʼotik yoʼolal le yaʼabach maʼalob baʼaloʼob táan in kanik teʼ Biiblia kex tsʼokaʼan in chʼíijlaʼ».

¹⁶ Le sukuʼunoʼob ku binoʼob áantaj tiʼ upʼéel múuchʼulil yaanal u tʼaanoʼobeʼ suuk u yuʼubal u yaʼalkoʼob jach kiʼimak u yóoloʼob. Utúul sukuʼun yéetel u yatan gran bretaaniailoʼobeʼ tiaʼaloʼob: «K-áantik le máaxoʼob yáanal u tʼaanoʼoboʼ, letiʼe upʼéel tiʼ le maas jatsʼuts baʼaloʼob tsʼoʼok u yúuchultoʼon ichil le kuáarenta jaʼaboʼob joʼopʼok k-kʼaʼaytik le Reeinooʼ». ¿Yaan wa baʼax jeʼel xan u páajtal a beetik utiaʼal a wáantik le máaxoʼob yáanal u tʼaanoʼoboʼ? Xiʼipal, chʼúupal, wa láayliʼ táan a xookeʼ, ¿maʼ wa ta tsʼíiboltik a kanik yaanal tʼaan utiaʼal ka páatak a wáantik le máaxoʼob yaanal u tʼaanoʼoboʼ? Wa ka beetkeʼ, yaʼab kiʼimak óolal kun antal ichil a kuxtal tumen yaʼab utsiloʼob ken a kʼame (Proverbios 10:22). Maʼalob ka tsikbalt tiʼ a taataʼob baʼax ka tuklik yoʼolal lelaʼ.

Kʼaʼabéet kʼexik u yoorai yéetel k-bin tak tuʼux yanoʼob

17. ¿Baʼax jeʼel u páajtal k-beetik utiaʼal k-tʼaan yéetel u maasil máakoʼob ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytajeʼ?

¹⁷ K-ojleʼ, maʼ tuláakal jeʼel u páajtal u bin u puloʼob u «kʼáanil u chuk u kayoʼob»  teʼ tuʼux kajaʼan le máaxoʼob yáanal u tʼaanoʼoboʼ. Baʼaleʼ, jeʼel u páajtal k-ilik tʼaan yéetel u maasil máakoʼob ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytajeʼ. ¿Bix jeʼel u páajtal k-beetkeʼ? Kʼaʼabéet kʼexik u yoorai ikil k-xíimbaltkoʼob yéetel k-bin tak tuʼux yanoʼob. Bejlaʼeʼ yaʼabach máakoʼobeʼ kajaʼanoʼob tiʼ nukuch najoʼob tuʼux maʼ tu chaʼabal u yokol máakiʼ; uláakʼoʼobeʼ maʼ kulaʼanoʼob ken máankoʼon k-xíimbaltoʼobiʼ. Le oʼolaleʼ, maʼ xaaneʼ yaan u kʼaʼabéettal k-jóokʼol kʼaʼaytaj u jejeláasil ooraʼob yéetel u jejeláasil tuʼuxoʼob; lelaʼ bey ka k-pul u «kʼáanil [le] chuk kay» tu jejeláasil ooraʼob yéetel jejeláas tuʼuxoʼoboʼ. Wa k-beetkeʼex beyaʼ, táan k-beetkeʼex jeʼex Jesuseʼ; letiʼeʼ tu yilaj u tʼaan yéetel le máakoʼob jeʼel tuʼuxak ka u yiloʼobeʼ (San Mateo 9:9; San Lucas 19:1-10; San Juan 4:6-15).

18. ¿Baʼax utsiloʼob tsʼoʼok u taasik u bisaʼal le maʼalob péektsil jeʼel tuʼuxak yaan máakoʼobeʼ? (Ilaʼak le xóotʼ ku kʼaabaʼtik «Táan u beetaʼal j-kaambaloʼob ichil le máaxoʼob yaan u negoosioʼoboʼ».)

¹⁸ Yaan tuʼuxoʼobeʼ, yaʼab j-kaambaloʼob táan u beetaʼal ikil u kʼaʼaytaj le sukuʼunoʼob jeʼel tuʼuxak yaan máakoʼobeʼ. Le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u jach kankoʼob kʼaʼaytajoʼ maʼ chéen táan u xíimbalkoʼob le máakoʼob tu yotochoʼoboʼ, táan xan u xíimbalkoʼob tiʼ áaeropuertoʼob, kúuchil meyajoʼob, kúuchil koonoloʼob, tuʼux ku pʼaʼatal le koocheʼoboʼ, tuʼux ku jeʼelel le buusoʼoboʼ, teʼ bejoʼoboʼ, tu jaal jaʼ yéetel jeʼel tuʼuxak yaan máakoʼobeʼ. Jeʼex tu iislai Jawayeʼ, yaʼab tiʼ le túumben J-jaajkunajoʼoboʼ maʼ tu yotoch tu yáax uʼuyoʼob le maʼalob péektsiloʼ. Utiaʼal k-beetik j-kaambaloʼob jeʼex tu túuxtajtoʼon Jesusoʼ, kʼaʼabéet k-ilik bisik le maʼalob péektsil tu yoorai kulaʼan le máakoʼob tu yotochoʼoboʼ yéetel k-bin xíimbaltoʼob tak tuʼux yanoʼob (1 tiʼ Corintoiloʼob 9:22, 23).

19. ¿Baʼax kʼáatchiʼiloʼob kun núukbil teʼ tuláakʼ xookoʼ?

¹⁹ Ka tu túuxtaj ka beetaʼak j-kaambaloʼobeʼ, Jesuseʼ maʼ chéen tu yeʼesaj baʼaxten yéetel tuʼux kʼaʼabéet u beetaʼaliʼ, tu yeʼesaj xan baʼax kun kaʼansbil yéetel tak baʼax kʼiin ken tsʼoʼokok. Le u tsʼook kaʼapʼéel kʼáatchiʼob ku chíikpajloʼob yoʼolal le baʼax tiaʼalaj Jesus le ka tu kʼubéentajtoʼon le meyajaʼ, yaan u núukaʼal teʼ tuláakʼ xookoʼ.

[Tsolajiloʼob]

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 1]

¿Kʼajaʼantoʼon wa?

• ¿Baʼax oʼolal kʼaʼabéet k-kʼaʼaytik le Reeino yéetel k-beetik j-kaambaloʼoboʼ, yéetel baʼax unaj u péekskoʼon k-beet le meyajaʼ?

• ¿Tak tuʼux tsʼoʼok u kʼuchul u j-jaajkunajoʼob Jéeoba utiaʼal u beetkoʼob j-kaambaloʼob jeʼex tu túuxtilak Jesuseʼ?

• ¿Baʼax jeʼel k-beetik utiaʼal k-kʼexik bix kaxtik le j-kaambaloʼoboʼ, yéetel baʼaxten kʼaʼabéet k-beetik?

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 21]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 21]

Jóoʼsaniloʼob utiaʼal le minaʼan u sáasiloʼoboʼ

Alberteʼ u nuxibil upʼéel u múuchʼulil yéetel j-táanilkunsaj xan, tiʼ kajaʼan Estaados Úunidoseʼ. Letiʼeʼ minaʼan u sáasil. Le jóoʼsaniloʼob ku tʼaanoʼob tiʼ le Biiblia yanoʼob ich braaileoʼ le áantik ka u beet maas maʼalob u meeyjil kaʼansaj yéetel u j-ilaj meeyjil kaʼansaj teʼ múuchʼuliloʼ (superintendente de servicio). ¿Bix túun u beetik u meyaj teʼ múuchʼuliloʼ?

James, le sukuʼun ku beetik u noj j-ilaj meeyjil (superintendente presidente) teʼ múuchʼulil tuʼux yaan Albertoʼ, kiaʼalik: «Mix utéen yanaktoʼon utúul j-ilaj meeyjil kaʼansaj ku beetik jach maʼalob u meyaj». Alberteʼ utúul tiʼ le óoliʼ siinko miil estaados úunidosiloʼob tsʼoʼok u kʼamkoʼob jóoʼsaʼaniloʼob ich u braailei íingles wa ich u braailei kastlan. Tu jaʼabil 1912 tak bejlaʼeʼ, le palitsil chúukpajaʼan u yóol yéetel yaan u naʼatoʼ tsʼoʼok u jóoʼsik maas tiʼ sieen jejeláas jóoʼsaniloʼob ich braaile. Yéetel u yáantaj le túumben maakinaʼob ku jóoʼloʼob bejlaʼoʼ, u j-jaajkunajoʼob Jéeobaeʼ, kaada jaʼabeʼ ku jóoʼskoʼob ich braaileiʼ u miyoonesi liibroʼob yéetel foyeetoʼob ich maas tiʼ diees jejeláas tʼaanoʼob; le jóoʼsaʼaniloʼobaʼ ku tʼoʼoxloʼob tiʼ maas tiʼ setenta luʼumoʼob. ¿Yaan wa máax a kʼaj óol minaʼan u sáasil jeʼel u páajtal u jóoʼsik utsil tiʼ le jóoʼsaʼaniloʼobaʼ?

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 22]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 22]

Táan u kaʼansaʼal máakoʼob ich péeksajkʼab tʼaan

U miilesi táankelem yéetel x-lóoʼbayan paalal J-jaajkunajoʼob tiʼ tuláakal yóokʼol kaabeʼ tsʼoʼok u kankoʼob péeksajkʼab tʼaan utiaʼal u yáantkoʼob le máaxoʼob maʼ sáasil u xiknoʼoboʼ utiaʼal ka u beetubaʼob u j-kaambaloʼob Kriisto. Yoʼolal le kʼaʼaytaj ich péeksajkʼab tʼaan táan u beetaʼalaʼ, chéen tu luʼumil Brasileʼ, ich u jaʼabeʼ okjaʼanaj 63 utúulul máakoʼob maʼ sáasil u xiknoʼobiʼ, yéetel 35 sukuʼunoʼob maʼ sáasil u xiknoʼobeʼ táan u beetik u j-táanilkunsajiloʼob teʼ luʼum jeʼelaʼ. Tuláakal yóokʼol kaabeʼ yaan maas tiʼ miil dosieentos múuchʼuliloʼob yéetel mejen múuchʼuloʼob ich péeksajkʼab tʼaan. Le upʼéeliliʼ baʼpaachil (circuito) yaan Ruusiaoʼ jeʼel u páajtal yaʼalaʼal letiʼ u maas nojchil way yóokʼol kaabeʼ, tumen ku baʼpachtik tuláakal u nojoch luʼumil Ruusia.

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 23]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 23]

Táan u beetaʼal j-kaambaloʼob ichil le máaxoʼob yaan u negoosioʼoboʼ

Utúul kiik x-jawayileʼ, le táan u kʼaʼaytaj tiʼ u yuumil negoosioʼob yéetel tiʼ le ku meyajoʼob tiʼ óofisinaʼoboʼ, tʼaanaj yéetel utúul u nojchil upʼéel nojoch negoosio. Kex tumen jach yaʼab meyaj yaan tiʼe máakaʼ, tiaʼalaj jeʼel u xook treeinta minuutos láalaj semaana tu óofisinaiʼ. Utiaʼal u chʼenxikintik tubeel baʼax ku kaʼansaʼal tiʼeʼ, tuláakal sáastal mieerkolesoʼobeʼ kiaʼalik tiʼ u j-meyajoʼobeʼ, wa ku tʼaʼanal tiʼ teleefonoeʼ, maʼ u máansaʼal tiʼ. Uláakʼ kiik láayliʼ x-jawayileʼ, láalaj semaanaeʼ ku xokik le Biiblia yéetel u yuumil upʼéel kúuchil tuʼux ku yutskíintaʼal xanab. Tumen tiʼ ku xookoʼob teʼ móostradoroʼ, ken kʼuchuk wa máaxeʼ, le kiikoʼ ku chan jutsʼkuba, ken túun xiʼik le máax taaloʼ, ku kaʼa chʼaʼajoʼolkoʼob le xookoʼ.

Le kaʼatúul máakoʼobaʼ tu yuʼuboʼob le maʼalob péektsiloʼ tumen le kiikoʼobaʼ tu yilaj u kʼaʼaytajoʼob tuláakal tuʼux, bey ka u pul u «kʼáanil u chuk kayoʼob» tuʼux yaan kayoʼobeʼ. Teʼ tuʼux ka kʼaʼaytajoʼ, ¿tuʼux jeʼel kaxtik le máaxoʼob maʼatech a wilkoʼob tu yotochoʼob utiaʼal ka tʼaanakech yéeteloʼoboʼ?