Jéeobaeʼ bey upʼéel maʼalob kúuchil tuʼux jeʼel u páajtal k-taʼakikba tu kʼiinil talamiloʼobeʼ
Jéeobaeʼ bey upʼéel maʼalob kúuchil tuʼux jeʼel u páajtal k-taʼakikba tu kʼiinil talamiloʼobeʼ
«U yáantaj le utsil máakoʼoboʼ tiʼ Yuumtsil u taal, letiʼeʼ u taʼakbesajil tiʼ le talam kʼiinoʼoboʼ.» (SALMO 37:39.)
1, 2. 1) ¿Baʼax tu kʼáat óoltaj Jesús tiʼ u Taata tu yoʼolal u j-tsaypachoʼob? 2) ¿Baʼax u kʼáat Dios tiʼ máaxoʼob meyajtik?
JÉEOBAEʼ minaʼan u xuul u páajtalil. Jejeláas bix jeʼel u páajtal u kanáantik máaxoʼob meyajtikeʼ. Jeʼel tak u páajtal u tsʼáaikoʼob jumpáayil tiʼ u máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ, tuʼux mix máak jeʼel u beetik loob tiʼobeʼ yéetel tuʼux jeʼel u páajtal u kuxtaloʼob ich jeetsʼelileʼ. Baʼaleʼ, ka payalchiʼinaj Jesús tiʼ u Taata yaan teʼ kaʼanoʼ, tu kʼáat óoltaj tu yoʼolal u j-tsaypachoʼob: «Maʼ táan in kʼáatik teech ka a lukʼesoʼob [wa ka a jóoʼsoʼob] tiʼ le yóokʼol kaabaʼ, táan in kʼáatik ka a tokoʼob tiʼ kʼaasilbaʼal» (San Juan 17:15).
2 Jéeobaeʼ tsʼoʼok u chʼaʼatuklik maʼ u jóoʼskoʼon tiʼ le yóokʼol kaabaʼ. U kʼáat ka kuxlakoʼon ichil u máakiloʼob utiaʼal k-kʼaʼaytiktiʼob le maʼalob péektsil ku tsʼáaik alab óolal yéetel ku líiʼsaj óoloʼ (Tiʼ Romailoʼob 10:13-15). Baʼaleʼ, tumen tiʼ kajaʼanoʼon teʼ yóokʼol kaabaʼ, le «kʼaasilbaʼal[oʼ]» taak u beetiktoʼon loob. Bey tu yeʼesilak le payalchiʼ tu beetaj Jesusoʼ. Le kʼasaʼan máakoʼob yéetel le kʼasaʼan ángeloʼoboʼ táan u beetkoʼob u yantal yaʼab mukʼyaj yéetel chiʼichnakiloʼob way yóokʼol kaabeʼ. Le cristianoʼoboʼ, jeʼex u chuukan máakoʼobeʼ, maʼ xan tu púutsʼloʼob tiʼ le yaayaj óolaloʼobaʼ (1 San Pedro 5:9).
3. ¿Baʼax ku yúuchul tak tiʼ máaxoʼob meyajtik Jéeoba, baʼaleʼ baʼax líiʼsaj óol tʼaanoʼob ku tsʼáaiktoʼon le Bibliaoʼ?
3 Tu yoʼolal baʼaxoʼob k-muʼyajtikeʼ, yaan kʼiineʼ jeʼel k-uʼuyik lubaʼan k-óoleʼ (Proverbios 24:10). Le Bibliaoʼ ku tʼaan tiʼ yaʼab máaxoʼob chúukpaj u yóol u meyajtoʼob Dios, baʼaleʼ tu muʼyajtoʼob talamiloʼob. Upʼéel salmoeʼ kiaʼalik: «Máak toj u kuxtaleʼ ku mukʼyajtik yaʼabkach kʼaasoʼob, baʼaleʼ tiʼ tuláakal baʼal ku toʼokol tumen Yuumtsil» (Salmo 34:19). Jach beyoʼ, tak «máak toj u kuxtaleʼ» ku yúuchul baʼaloʼob kʼaastak tiʼ. Jeʼex úuch tiʼ Davideʼ, yaan kʼiineʼ jeʼel k-uʼuyik bey «takʼan yaj» k-wíinklileʼ yéetel jeʼel k-uʼuyik «jach minaʼan [k-muukʼeʼ]» (Salmo 38:8). Baʼaleʼ Jéeobaeʼ naatsʼ anik «utiaʼal u tok le máaxoʼob kʼiilil u puksiʼikʼaloʼoboʼ, le máaxoʼob minaʼan u alab óolaloʼoboʼ» (Salmo 34:18; 94:19). ¡Bukaʼaj ku líiʼsik k-óol ojéeltik lelaʼ!
4, 5. 1) Jeʼex u yaʼalik Proverbios 18:10, ¿baʼax unaj k-beetik utiaʼal ka kanáantakoʼon tumen Jéeoba? 2) ¿Baʼax óoxpʼéel baʼal kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal ka áantaʼakoʼon tumen Dios?
4 Jéeobaeʼ jach tu jaajil ku kanáantkoʼon, jeʼex u yeʼesik le payalchiʼ tu beetaj Jesusoʼ. Jéeobaeʼ bey upʼéel maʼalob kúuchil tuʼux jeʼel u páajtal k-taʼakikba tu kʼiinil talamiloʼobeʼ (Salmo 37:39). U libroi Proverbioseʼ óoliʼ bey xan yaʼalikoʼ: «U kʼaabaʼ Yuumtsileʼ bey u kúuchil maʼalob taʼakbesajeʼ[,] tuʼux ku binoʼob [...] [le máaxoʼob toj u] kuxtaloʼob utiaʼal ka kanáantaʼakoʼob[oʼ]» (Proverbios 18:10). Le baʼax kiaʼalik le Bibliaaʼ ku kaʼansiktoʼoneʼ Jéeobaeʼ, yoʼolal u yaabilajeʼ, ku kanáantik le máaxoʼob ku séeb natsʼkubaʼob tu yiknal ken yanchajak talamil tiʼoboʼ, bey ka xiʼik u yáalkaboʼob tiʼ upʼéel kaʼanal kúuchil tuulumtaʼan tuʼux jeʼel u páajtal u taʼakkubaʼob tiʼ máaxoʼob u kʼáat u beet loob tiʼobeʼ.
5 ¿Bix jeʼel k-áalkab tak tu yiknal k-Taatatsil yaan teʼ kaʼan, utiaʼal u kanáantikoʼon tu kʼiinil nojoch talamiloʼoboʼ? Koʼoneʼex ilik óoxpʼéel baʼal kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal k-kʼamik u yáantaj. Yáaxeʼ, kʼaʼabéet k-natsʼikba tu yiknal ich payalchiʼ. U kaʼapʼeleʼ, kʼaʼabéet k-chaʼik nuʼuktaʼal tumen u kiliʼich muukʼ. Yéetel u yóoxpʼéeleʼ, kʼaʼabéet k-muchʼikba yéetel k-sukuʼunoʼob, tumen letiʼobeʼ jeʼel u yáantkoʼonoʼob tiʼ k-talamiloʼobeʼ. Wa k-beetkeʼ táan k-uʼuyik baʼax u yaʼalmaj Jéeoba.
Le payalchiʼoʼ ku tsʼáaiktoʼon muukʼ
6. Toʼoneʼexeʼ, ¿bix k-ilkeʼex le payalchiʼoʼ?
6 Yaan j-tsʼakyajoʼobeʼ ku yaʼalikoʼobeʼ, wa máak lubaʼan yóol bey xan wa jach chiʼichnakeʼ, maʼalob ka u jetsʼ u tuukul utiaʼal ka búuyuk ich payalchiʼ utiaʼal u jetsʼik u chiʼichnakiloʼob. Kex jaaj baʼax kiaʼalik le j-tsʼakyajoʼoboʼ, máakeʼ jeʼel xan u páajtal u jetsʼik u chiʼichnakiloʼob wa ka búuyuk u yuʼub u kʼaay le chʼíichʼoʼoboʼ wa u juum le kʼáaʼnáaboʼ bey xan wa ka páatsʼtaʼak u puʼuch. Baʼaleʼ, toʼoneʼ maʼ t-ilik le payalchiʼ chéen bey upʼéel baʼal ku yáantkoʼon utiaʼal k-uʼuyikba maʼalobileʼ. K-tiaʼaleʼ le payalchiʼoʼ upʼéel bix jeʼel k-tsikbal yéetel Dios ich tsiikileʼ. Le payalchiʼoʼ ku yeʼesik u nojchil k-oksaj óolal tiʼ Dios yéetel ku yeʼesik kʼubmaj k-óol tiʼ. Jach beyoʼ, le payalchiʼoʼ upʼéel bix k-adorartik Dios.
7. 1) ¿Baʼax u kʼáat yaʼal u payalchiʼ máak yéetel k-oksaj óolal? 2) Le payalchiʼob beyaʼ, ¿bix u yáantkoʼon k-aktáant le muʼyajiloʼoboʼ?
7 Ken payalchiʼinakoʼon tiʼ Jéeobaeʼ kʼaʼabéet k-oksaj óoltik jach tu jaajil yaan u yuʼubkoʼon yéetel yaan u yáankoʼon. Le apóstol Juanoʼ tu tsʼíibtaj: «Yaan toʼon kʼub óolal tiʼ Jajal Dios, tumen k-ojel wa k-kʼáatik wa baʼax jeʼebix uts tu tʼaaneʼ, letiʼeʼ ku yuʼubikoʼon» (1 Juan 5:14, El Nuevo Testamento en Maya, NT). Jéeoba, u Noj Jalaʼachil tuláakal baʼal, le utúuliliʼ jaajil Dios yéetel minaʼan u xuul u páajtaliloʼ, ku chʼenxikintik u payalchiʼ le máaxoʼob meyajtikoʼ. Jach ku líiʼsik k-óol ojéeltik ku chʼenxikintkoʼon ken k-aʼal tuláakal k-chiʼichnakiloʼob yéetel k-talamiloʼob tiʼ, tumen u yaabiltmoʼon (Tiʼ Filiposiloʼob 4:6).
8. Le cristianoʼob chúukaʼan u yóoloʼoboʼ, ¿baʼaxten mix utéen kʼaʼabéet u chʼaʼikoʼob subtal u yaʼalkoʼob tiʼ Jéeoba baʼax ku yuʼubkoʼob mix xan u tuklikoʼob maʼ u náajalmaj u natsʼkubaʼob tu yiknaliʼ?
8 Le cristianoʼob chúukaʼan u yóoloʼoboʼ mix utéen kʼaʼabéet u chʼaʼaikoʼob subtal u tsikbalkoʼob tiʼ Jéeoba baʼax ku yuʼubkoʼob mix u tuklikoʼob maʼ kun uʼuybil u payalchiʼob; maʼ xan unaj u tuklikoʼob maʼ u náajalmaj u natsʼkubaʼob ich payalchiʼ tu yiknaliʼ. U jaajileʼ, yaan kʼiineʼ, jeʼel k-uʼuyik bey maʼ jach taak k-payalchiʼeʼ; maʼ xaaneʼ lubaʼan k-óol tumen yaan baʼax k-beetmaj maʼ tu beeliʼ wa yoʼolal le sen talamiloʼob k-máansikoʼ. Teʼ súutukiloʼobaʼ, kʼaʼabéet kʼaʼajskeʼexeʼ Jéeobaeʼ «ku chʼaʼik óotsilil tiʼ» máaxoʼob meyajtik, baʼaleʼ táan u muʼyajoʼob, yéetel ku «líikʼsik u yóol» le máaxoʼob lubaʼan u yóoloʼoboʼ (Isaías 49:13; 2 tiʼ Corintoiloʼob 7:6). Le kʼiin jach chiʼichnakoʼon wa le kʼiin táan k-mukʼyajeʼ, tiʼ maas jach kʼaʼabéet k-natsʼikba tu yiknal k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ, teʼ kʼiin jeʼeloʼ tiʼ maas kʼaʼabéet k-ilik Jéeoba bey upʼéel maʼalob kúuchil utiaʼal k-taʼakikba tiʼ le talam kʼiinoʼoboʼ.
9. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-payalchiʼ yéetel oksaj óolal?
9 Utiaʼal ka páatak k-jóoʼsik chúukaʼan utsil tiʼ le payalchiʼoʼ kʼaʼabéet jach k-oksaj óoltik Dios. Le Bibliaoʼ kiaʼalikeʼ «maʼ tu páajtal u lúubul máak utsil tu táan Jajal Dios wa minaʼan oksaj óolal [tiʼ], tumen utiaʼal u natsʼikuba máak tiʼeʼ, kʼaʼabéet u yoksaj óoltaʼal yaan Jajal Dios yéetel letiʼeʼ ku boʼotik le máaxoʼob kaxtikoʼ» (Hebreoʼob 11:6, NT). U jach oksaj óoltaʼal Dioseʼ maʼ chéen u kʼáat yaʼal kʼaʼabéet «u yoksaj óoltaʼal yaan» letiʼiʼ, kʼaʼabéet xan u yoksaj óoltaʼal jeʼel u páajtal u beetik le baʼax ku kʼáataʼal tiʼoʼ yéetel kʼaʼabéet u yoksaj óoltaʼal u kʼáat u boʼot yéetel uts le máaxoʼob uʼuyik u tʼaanoʼ. «Yuumtsileʼ ku kanáantik le máaxoʼob toj u kuxtaloʼoboʼ yéetel ku yuʼubik u payalchiʼob.» (1 San Pedro 3:12.) Wa mantatsʼ k-kʼaʼajsik yaabiltaʼanoʼon tumen Jéeoba yéetel u kʼáat k-utsileʼ, lelaʼ yaan u beetik k-jeʼik puksiʼikʼal ken payalchiʼinakoʼon tiʼ letiʼ.
10. ¿Bix kʼaʼabéet k-payalchiʼ tiʼ Jéeoba utiaʼal u tsʼáaiktoʼon u muukʼil u líikʼil k-óol?
10 Jéeobaeʼ ku chʼenxikintik le payalchiʼob k-beetik jach tu jaajil k-óoloʼ. Le salmistaoʼ tu tsʼíibtaj: «Yuumtsil, yéetel tuláakal in puksiʼikʼal kin tʼanikech; ¡núukeniʼ[!]» (Salmo 119:145). U máakiloʼob yaʼabach religionoʼobeʼ suuk u payalchiʼob upʼéeliliʼ bixi, baʼaleʼ toʼoneʼ maʼ t-payalchiʼ beyoʼ mix t-payalchiʼ bey maʼ taak k-beetkeʼ. Wa k-payalchiʼ yéetel tuláakal k-puksiʼikʼaleʼ, yaan k-tʼaan yéetel u jaajil k-óol. Ken tsʼoʼokok payalchiʼ yéetel tuláakal k-puksiʼikʼaleʼ yaan u káajal k-uʼuyik le jeetsʼelil ku taal tiʼ k-pʼatik yaayam óolaloʼob tu kʼab Jéeobaoʼ. Yéetel jeʼex yaʼalik le Bibliaoʼ, «letiʼ túuneʼ yaan u tsʼáaik [toʼon] jeetsʼel[il]» (Salmo 55:22; 1 San Pedro 5:6, 7).
U kiliʼich muukʼ Dioseʼ ku yáantkoʼon
11. ¿Bix u núukik Jéeoba k-payalchiʼob wa maʼ tu xuʼulul k-kʼáatik u yáantaj?
11 Jéeobaeʼ maʼ chéen ku yuʼubik k-payalchiʼobiʼ, ku núukik xan (Salmo 65:2). Davideʼ tu tsʼíibtaj: «Ichil in yaj óolaleʼ kin kʼáat óolal tiʼ teech, tumen techeʼ ka núukiken» (Salmo 86:7). Le oʼolaleʼ, Jesuseʼ tu yaʼalaj tiʼ u j-kaambaloʼob maʼ u xuʼulul u kʼáatkoʼob u yáantaj Jéeoba, tumen «[k-]Taataʼex yaan teʼ j-kaʼanoʼ bíin u tsʼáa le Kiliʼich Pixan [wa le kiliʼich muukʼ] tiʼ le máaxoʼob kʼáatik tiʼeʼ» (San Lucas 11:9-13). Jach beyoʼ, u kiliʼich muukʼ Dioseʼ ku yáantik wa ku líiʼsik yóol máaxoʼob meyajtik Jéeoba (San Juan 14:16).
12. ¿Bix u yáantkoʼon u kiliʼich muukʼ Dios ken k-uʼuy táan k-peʼechʼel tumen le talamiloʼoboʼ?
12 U kiliʼich muukʼ Dioseʼ ku tsʼáaiktoʼon «le nojoch páajtalil» kʼaʼabéettoʼon utiaʼal u chúukpajal k-óol tu táan le talamiloʼoboʼ (2 tiʼ Corintoiloʼob 4:7). Le apóstol Pablooʼ chúukpaj yóol tu táan yaʼabach nojoch talamiloʼob, le oʼolal tiaʼalaj: «Tuláakal ku páajtal in beetik, tu yoʼolal ku tsʼáaik teen muukʼ [Dios]» (Tiʼ Filiposiloʼob 4:13). Bejlaʼaʼ xaneʼ, yaʼab sukuʼunoʼobeʼ ku yuʼubkoʼob bix u kaʼa líikʼil yóoloʼob ken tsʼoʼokok u kʼáat óoltikoʼob u yáantaj Jéeoba. Ken tsʼoʼokok k-kʼamik u yáantaj u kiliʼich muukʼeʼ, yaʼab u téeneleʼ k-ilkeʼ le talamiloʼoboʼ bey ku pʼáatloʼob maʼ jach nuuktakeʼ. Tu yoʼolal le muukʼ ku tsʼáaiktoʼon Diosaʼ, ku páajtal k-aʼalik jeʼex Pabloeʼ: «Kex yaan toʼon yaayaj óolaloʼob tuláakal tuʼuxeʼ, mix juntéen ku pʼáatal minaʼan tuʼux k-jóokʼol. Kex yaan baʼax k-sen tukulteʼ, mix juntéen ku saʼatal k-óol. Kex k-chʼaʼapachtaʼaleʼ, maʼ táan k-xúumpʼattaʼal; kex k-lúubsaʼal luʼumeʼ, maʼ táan k-xuʼulsaʼal» (2 tiʼ Corintoiloʼob 4:8, 9).
13, 14. 1) Tu yoʼolal baʼax kiaʼalik u Tʼaaneʼ, Jéeobaeʼ ¿bix tsʼoʼok u suut bey upʼéel maʼalob kúuchil tuʼux jeʼel k-taʼakikbaeʼ? 2) A beetik baʼax kiaʼalik le Bibliaoʼ, ¿bix tsʼoʼok u yáantkech?
13 Le kiliʼich muukʼ xanoʼ meyajnaj utiaʼal u tsʼíibtaʼal yéetel u kanáantaʼal u Tʼaan Dios utiaʼal k-utsil. Tu yoʼolal baʼax kiaʼalik u Tʼaaneʼ, Jéeobaeʼ, tsʼoʼok u suut bey upʼéel maʼalob kúuchil tuʼux jeʼel k-taʼakikba tu kʼiinil talamiloʼobeʼ. U Tʼaaneʼ ku yáantkoʼon utiaʼal ka yanaktoʼon naʼat yéetel ka tuukulnakoʼon maʼalob (Proverbios 3:21-24). Le Bibliaoʼ ku beetik u meyaj k-tuukul yéetel ku yáantaj utiaʼal ka yiijchajak k-naʼat (Tiʼ Romailoʼob 12:1). Wa mantatsʼ k-xokik yéetel k-xakʼalxoktik u Tʼaan Dios utiaʼal k-ilik baʼax ku kaʼansiktoʼoneʼ yéetel wa k-ilik k-kuxtal jeʼex u yaʼaliktoʼonoʼ, yaan u yáantkoʼon «[k-]chʼaʼa nuʼukt[...] baʼax le utsoʼ bey xan baʼax le kʼaasoʼ» (Tiʼ Hebreob 5:14). Maʼ xaneʼeʼ tak toʼoneʼ tsʼoʼok k-ilkeʼ le baʼax kiaʼalik le Bibliaoʼ ku yáantkoʼon k-beet baʼax maʼalob ken máankoʼon tiʼ talamiloʼob. Le Bibliaoʼ ku tsʼáaiktoʼon u naʼatil utiaʼal k-ilik bix jeʼel k-utskíintik le talamiloʼob chiʼichnakkúunskoʼonoʼ (Proverbios 1:4).
14 Le Bibliaoʼ ku tsʼáaiktoʼon xan muukʼ ikil yaʼalik jeʼel u páajtal k-páaʼtik ka salvartaʼakoʼoneʼ (Tiʼ Romailoʼob 15:4). Kiaʼalik xaneʼ le kʼaas ku beetaʼal yéetel le nojoch yajiloʼob ku yilaʼaloʼoboʼ maʼ utiaʼal mantatsʼiʼ, le oʼolaleʼ jeʼel baʼalak muʼyajileʼ chéen utiaʼal u súutuk (2 tiʼ Corintoiloʼob 4:16-18). Yantoʼon «u alab óolil le kuxtal minaʼan u xuuloʼ. Jajal Dios, máax maʼ tu tuuseʼ, tu yaʼalaj u tsʼáaik le kuxtalaʼ maʼiliʼ káajak yóokʼol kaab[iʼ]» (Tito 1:2, NT). Wa kiʼimak k-óol yoʼolal le baʼax táan k-páaʼtikaʼ, bey xan wa sáamsamal kʼaʼajsik le kiʼichkelem kuxtal u yaʼalmaj Jéeoba u tsʼáaiktoʼonoʼ, yaan u chúukpajal k-óol tu táan le muʼyajiloʼoboʼ (Tiʼ Romailoʼob 12:12; 1 tiʼ Tesalonicailoʼob 1:3).
Le sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ, upʼéel bix u yeʼesiktoʼon u yaabilaj Dios
15. ¿Bix jeʼel u páajtal k-paklan áantikbaʼexeʼ?
15 Uláakʼ baʼax u tsʼaamaj Jéeoba utiaʼal u yáantkoʼon tu kʼiinil talamiloʼobeʼ letiʼe k-antal yéetel k-sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ. Le Bibliaoʼ kiaʼalikeʼ utúul jach jaajil amigoeʼ ku yeʼesik u yaabilaj tuláakal kʼiin, yéetel «tu kʼiiniloʼob yaj óoleʼ» ku suut bey utúul «sukuʼuneʼ» (Proverbios 17:17). Le Bibliaoʼ kiaʼalik tiʼ tuláakal le cristianoʼoboʼ ka u yeʼesoʼob tsiikil tu baatsiloʼob yéetel ka u paklan yaabiltubaʼob (Tiʼ Romailoʼob 12:10). Pabloeʼ tiaʼalaj: «Mix máak ka u kaxant uts utiaʼal tu juunal, baʼaleʼ unaj u kaxantik uts utiaʼal uláakʼ máakoʼob» (1 tiʼ Corintoiloʼob 10:24). Wa k-beetik beyaʼ, yaan k-ilik áantik u maasil yéetel maʼ ken k-sen tuukul tiʼ le talamiloʼob táan k-máansikoʼ. Wa k-ilik xupikba tu yoʼolal u maasileʼ, maʼ chéen táan k-áantkoʼobiʼ, táan xan k-kʼamik upʼéel kiʼimak óolal ku yáantkoʼon k-bis k-kuuchoʼob (Baʼaxoʼob [Hechos] 20:35).
16. Tuláakal cristianoeʼ, ¿bix jeʼel u páajtal u líiʼsik u yóol u yéet sukuʼuniloʼobeʼ?
16 Le sukuʼunoʼob yéetel le kiikoʼob yiijchajaʼan tubeel u naʼatoʼoboʼ jeʼel u páajtal u muʼukʼankúuntkoʼob u yóol u maasileʼ. Utiaʼal lelaʼ, kʼaʼabéet jeʼel u páajtal u tsikbal máak tu yéeteloʼobeʼ yéetel kʼaʼabéet jeʼel u yóotkoʼob áantajeʼ (2 tiʼ Corintoiloʼob 6:11-13). Le múuchʼuliloʼ ku kʼamik yaʼab utsiloʼob wa tuláakloʼob ku jóoʼskoʼob u súutukil utiaʼal u líiʼskoʼob u yóol le táankelem paalaloʼ, bey xan utiaʼal u muʼukʼankúuntkoʼob u yóol le túumbenoʼoboʼ yéetel utiaʼal u líiʼskoʼob u yóol le maʼ jach maʼalob u yuʼubkubaʼoboʼ (Tiʼ Romailoʼob 15:7). Wa k-yaabilmaj k-sukuʼunoʼobeʼ maʼ ken k-tuukul kʼaas tu yoʼolaloʼob. Maʼ ken k-jáan tukleʼ le talamiloʼob táan u máanskoʼoboʼ táan u yúuchultiʼob tumen maʼ muʼukʼaʼan u yoksaj óoloʼobiʼ. Pabloeʼ tu tsʼáaj le maʼalob tsol nuʼuk tiʼe cristianoʼobaʼ: «Líikʼseʼex u yóol le máaxoʼob luubul u yóoloʼoboʼ» (1 tiʼ Tesalonicailoʼob 5:14). Le Bibliaoʼ kieʼesikeʼ tak le máaxoʼob chúukaʼan u yóoloʼob u meyajtoʼob Diosoʼ ku muʼyajoʼob (2 tiʼ Corintoiloʼob 4:17)
17. ¿Baʼax súutukiloʼob yantoʼon utiaʼal k-maas muʼukʼankúuntik le yaabilaj yaan ichiloʼonoʼ?
17 Le muchʼtáambaloʼoboʼ jach ku tsʼáaik tuʼux k-muʼukʼankúuntik óoleʼex yéetel k-líiʼsik óoleʼex t-baatsileʼex (Tiʼ Hebreob 10:24, 25). Baʼaleʼ, le yaabilaj yaan ichiloʼonoʼ maʼ chéen unaj k-eʼesik teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ, kʼaʼabéet xan k-kaxtik uláakʼ súutukiloʼob utiaʼal k-máansik tubeel yéetel k-sukuʼunoʼob. Ken máankoʼon tiʼ nojoch talamiloʼobeʼ, le yaabilaj tsʼoʼok k-muʼukʼankúuntik ichiloʼonoʼ, yaan u péekskoʼon utiaʼal k-paklan áantikbaʼex yéetel kiʼimak óolal. Pabloeʼ tu tsʼíibtaj: «Maʼ u yantal jatslantáambail tiʼ le wíinkliloʼ, baʼaleʼ tuláakal u xéexetʼal le wíinkliloʼ ka u paklan kanáantubaʼob. Wa junxéetʼ le wíinklil ku mukʼyajoʼ, tuláakal le uláakʼ u xéexetʼaloʼ ku mukʼyajoʼob xan. Wa junxéetʼ ku táan óoltaʼal jach maʼal[o]beʼ, tuláakal le uláakʼ u xéexetʼaloʼ ku kiʼimaktal u yóoloʼob junmúuchʼ» (1 tiʼ Corintoiloʼob 12:25, 26).
18. ¿Baʼax maʼ kʼaʼabéet k-beetik ken k-uʼuy jach lubaʼan k-óoliʼ?
18 Yaan kʼiineʼ, maʼ xaaneʼ, jeʼel k-uʼuyik jach lubaʼan k-óol utiaʼal k-antal yéetel k-sukuʼunoʼobeʼ. Baʼaleʼ, maʼ unaj k-chaʼik k-uʼuyikba beyaʼaʼ, tumen wa maʼeʼ t-juunal táan k-náachkuntikba tiʼ u líiʼsaj óol yéetel tiʼ u yáantaj uláakʼ sukuʼunoʼob. Le Bibliaoʼ ku tsʼáaiktoʼon le tsol nuʼukaʼ: «Le máax u kʼáat antal chéen tu juunaleʼ yaan u kaxtik chéen u yutsil, yaan u bin tu contra tuláakal baʼax maʼalob» (Proverbios 18:1, Nuevo Mundo). K-sukuʼunoʼob yéetel k-kiikoʼobeʼ upʼéel u yeʼesaj yaabilaj Dios tiʼ toʼon. Wa jach k-yaabilmaj le baʼax u tsʼaamajtoʼon Diosaʼ yaan u yantal tuʼux k-kaxtik áantaj tu kʼiinil talamiloʼob.
Kʼaʼabéet k-tuukul tubeel
19, 20. ¿Bix u yáantkoʼon le Biblia utiaʼal k-tuukul tubeel?
19 Tu kʼiinil lubaʼan k-óoleʼ jach séeb jeʼel u káajal k-tuukul maʼ tubeeliʼ. Yaan máaxeʼ, yoʼolal le talamil táan u máansikoʼ, ku káajal u tuklik maʼ utúul maʼalob cristianoiʼ yéetel ku kʼuchul u tukult tsʼoʼok maʼ kʼamaʼan tumen Diosiʼ. Baʼaleʼ, kʼaʼajaktoʼoneʼ Jéeobaeʼ maʼ tu beetik «kʼaas» tiʼ mix máak utiaʼal yilik wa chúukaʼan u yóol tiʼ letiʼ (Santiago 1:13). Le Bibliaoʼ kiaʼalik: «Maʼ uts tu tʼaan u beetik u mukʼyaj, mix u tsʼáaik kʼiʼinamil tiʼ wíinikoʼobiʼ» (Lamentaciones 3:33). U jaajileʼ, Jéeobaeʼ jach ku yaatal tu yóol u yilik u muʼyaj máaxoʼob meyajtik (Isaías 63:8, 9; Zacarías 2:8).
20 Jéeobaeʼ letiʼe «Taata[tsil] ku chʼaʼik toʼon óotsililoʼ yéetel le Jajal Dios ku kiʼimakkúuntik k-óol mantatsʼoʼ» (2 tiʼ Corintoiloʼob 1:3). Letiʼeʼ ku kanáantkoʼon, yéetel ken kʼuchuk u kʼiinileʼ yaan u luʼsik tuláakal baʼax beetik k-muʼyaj (1 San Pedro 5:6, 7). Wa k-kʼaʼajsik mantatsʼ yaabiltaʼanoʼon tumen Dioseʼ yaan u yantaltoʼon upʼéel maʼalob tuukul yéetel yaan u kiʼimaktal k-óol. Santiagoeʼ kiaʼalik: «In sukuʼuneʼex, teʼexeʼ unaj u jach kiʼimaktal a wóoleʼex le ken máanakeʼex tiʼ jejeláas túuntaj óoloʼob» (Santiago 1:2). ¿Baʼax oʼolal? Santiagoeʼ ku núukik: «Tumen le ken jóokʼok kʼambeʼeneʼ, bíin u kʼam le siibaloʼ, [...] le kuxtal u yaʼalmaj Jajal Dios u tsʼáaik tiʼ le máaxoʼob yaabiltmailoʼ» (Santiago 1:12, NT).
21. Jeʼel baʼalak talamil táan k-máanskeʼ, ¿baʼax ku jaajkúuntik Dios tiʼ máaxoʼob chúukaʼan u yóoloʼob tiʼ letiʼ?
21 Jeʼex tu yaʼalil Jesusoʼ, teʼ yóokʼol kaabaʼ yaan k-máansik muʼyajiloʼob (San Juan 16:33). Baʼaleʼ le Bibliaoʼ ku jaajkúuntiktoʼoneʼ, le mukʼyajoʼ, le talmiloʼoboʼ, le chʼaʼapachtajiloʼ, le wiʼijiloʼ, le x-maʼ nookʼiloʼ, le sajbeʼentsililoʼ, maʼ tun páajtal u náachkuntkoʼon tiʼ u yaabilaj Jéeoba yéetel tiʼ u yaabilaj Jesús (Tiʼ Romailoʼob 8:35, 39). ¡Bukaʼaj u líiʼsik k-óol ojéeltik tuláakal baʼax k-muʼyajkeʼ maʼ tun xáantal ken láaj xuʼulsaʼak! Baʼaleʼ, maʼiliʼ kʼuchuk u kʼiinileʼ, Jéeobaeʼ táan u kanáantkoʼon, tumen letiʼeʼ utúul Taatatsil jach u yaabiltmoʼon. Wa k-natsʼikba tu yiknal utiaʼal u kanáantkoʼoneʼ, letiʼeʼ yaan u beetik, tumen «ku kanáantik le máaxoʼob yetsʼaʼanoʼoboʼ; letiʼ[eʼ ku] kanáantikoʼob tiʼ u kʼiinil yaj óolal» (Salmo 9:9).
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 14]
¿Baʼax t-kanaj?
• Tumen tiʼ kuxaʼanoʼob teʼ kʼasaʼan yóokʼol kaabaʼ, ¿baʼax unaj k-páaʼtik ka úuchuktoʼon?
• K-jeʼik k-puksiʼikʼal tiʼ Jéeoba ich payalchiʼ tu kʼiinil táan k-muʼyajeʼ, ¿bix u yáantkoʼon?
• ¿Bix jejeláas u yáantkoʼon u kiliʼich muukʼ Dios?
• ¿Baʼax jeʼel u páajtal k-beetik utiaʼal k-paklan áantikbaʼexeʼ?