Pʼektaʼanoʼon yoʼolal mix baʼal
Pʼektaʼanoʼon yoʼolal mix baʼal
«Tu pʼektajenoʼob kex minaʼan baʼax oʼolal.» (SAN JUAN 15:25.)
1, 2. 1) ¿Baʼaxten yaan máakoʼobeʼ maʼ tu naʼatkoʼob baʼax oʼolal ku yaʼalaʼal baʼal tiʼ u j-jaajkunajoʼob Jéeoba, baʼaleʼ baʼaxten maʼatech u jaʼakʼal k-óol yoʼolal lelaʼ? 2) Tiʼ le baʼaxoʼob u kʼáat u yaʼal le tʼaan pʼektajoʼ, ¿máakalmáak kun ilbil teʼ xookaʼ? (Ilaʼak le tsolajiloʼ.)
U J-JAAJKUNAJOʼOB JÉEOBAEʼ ku beetkoʼob tuláakal le ku páajtal utiaʼal u kuxtaloʼob jeʼex u yaʼalik u Tʼaan Diosoʼ. Le oʼolal yaʼab tuʼuxeʼ ku yúuchul jach maʼalob tʼaan tu yoʼolaloʼob. Baʼaleʼ, yaan kʼiineʼ kiaʼalaʼal baʼaloʼob maʼ jaajtak tu yoʼolaloʼobiʼ. Jeʼex utúul máak ku meyaj tiʼ u gobiernoi Rusia tu kaajil San Petersburgoeʼ tiaʼalaj: «Tiʼ toʼoneʼ aʼalaʼabeʼ u j-jaajkunajoʼob Jéeobaeʼ upʼéel kʼaakʼas secta taʼakumbai u muchʼkubaʼob utiaʼal u kíimskoʼob mejen paalaloʼob yéetel utiaʼal u kíimskubaʼob tu juunaloʼob». Baʼaleʼ le ka tsʼoʼok u meyaj yéetel u j-jaajkunajoʼob Jéeoba utiaʼal upʼéel noj muchʼtáambal tuʼux kʼuch yaʼabach sukuʼunoʼob tiʼ jejeláas luʼumiloʼobeʼ, le máakaʼ tiaʼalaj: «Bejlaʼeʼ kin wilkeʼ letiʼobeʼ máakoʼob jeʼex u chuukaneʼ, máakoʼob kiʼimak u yóoloʼob [...]. Maʼatech u kaxkoʼob baʼateʼel, maʼ tu yilaʼal wa chiʼichnakoʼob yéetel jach u yaabiltmubaʼob». Letiʼeʼ tiaʼalaj xan: «Jach u jaajileʼ, maʼ tin naʼatik baʼaxten kiaʼalaʼal baʼaloʼob maʼ jaajtak tu yoʼolaloʼobiʼ» (1 San Pedro 3:16).
2 U palitsiloʼob Dioseʼ maʼatech u taasik kiʼimak óolal tiʼob u yilaʼaloʼob bey kʼaakʼas máakoʼobeʼ, baʼaleʼ maʼ tu jaʼakʼal u yóoloʼob ikil u yaʼalaʼal baʼal tiʼob. Jesuseʼ tu yaʼalaj tiʼ u j-tsaypachoʼob: «Wa yóokʼol kaab ku pʼektikeʼexeʼ ojéelteʼexeʼ teen táanil tu pʼektajen. [...] Baʼaleʼ le baʼaloʼobaʼ ku yúuchul tumen kʼaʼanan ka tsʼoʼokpajak le tʼaanoʼob tsʼíibaʼan tiʼ u yaʼalmaj tʼaanoʼoboʼ: Tu pʼektajenoʼob kex minaʼan baʼax oʼolal» (San Juan 15:18-20, 25; Salmo 35:19; 69:4). * Tiʼ u j-kaambaloʼobeʼ tsʼokaʼaniliʼ u yáax aʼaliktiʼobeʼ: «Wa tiʼ u yuumil naj aʼalaʼab Beelzebub [tiʼeʼ], bukaʼaj maas tun bíin aʼalaʼak tiʼ le máaxoʼob yanoʼob yáanal u nail[oʼ]» (San Mateo 10:25, Le Tumben Nuptʼan). U j-jaajkunajoʼob Jéeobaeʼ u yojloʼobeʼ, le aʼalaj baʼal ku beetaʼal tiʼoboʼ, upʼéel bix u kuchkoʼob u cheʼi le muʼyaj tu kʼamoʼob le ka tu beetubaʼob u j-kaambaloʼob Jesucristooʼ (San Mateo 16:24).
3. ¿Baʼax kʼiin káajak u chʼaʼapachtaʼal máaxoʼob meyajtik Dios yéetel tak tuʼux tsʼoʼok u náakal?
3 U chʼaʼapachtaʼal máaxoʼob meyajtik Jéeobaeʼ upʼéel baʼal jach úuch káajak; káaj yéetel Abel, utúul u palitsil Dios «toj u kuxtal» kaʼachi (San Mateo 23:34, 35). Tsʼoʼoleʼ, maʼ chéen upʼéel tuʼux tsʼoʼok u yúuchuliʼ yéetel maʼ chéen wa baʼax kʼiiniʼ. Jesuseʼ tiaʼalaj tiʼ u j-kaambaloʼob: «Yaan a pʼektaʼaleʼex tumen tuláakal yóokʼol kaab tin woʼolal» (San Mateo 10:22). Le apóstol Pablo xanoʼ tu tsʼíibteʼ tuláakal u palitsiloʼob Dioseʼ yaan u chʼaʼapachtaʼaloʼob, leloʼ u kʼáat yaʼaleʼ tak toʼon (2 tiʼ Timoteo 3:12). ¿Baʼax oʼolal?
Le máax beetik k-pʼektaʼal kex minaʼan baʼax oʼolaloʼ
4. ¿Bix u yeʼesik le Biblia máax beetik u chʼaʼapachtaʼal u kaajal Diosoʼ?
4 U Tʼaan Dioseʼ kieʼesikeʼ tu káajbal wíinikoʼob tak bejlaʼeʼ yaan utúul ángel beetik k-pʼektaʼaleʼex. Tuukulnakoʼon tiʼ le yaayaj kíimil tu bisaj Abel, le yáax wíinik chúukpaj u yóol tiʼ Diosoʼ. Le Bibliaoʼ kiaʼalikeʼ, Abeleʼ kíimsaʼab tumen Caín, u sukuʼun, «máax utiaʼal kʼaasibaʼal» kaʼachi (1 San Juan 3:12). Caineʼ tu yeʼeseʼ letiʼeʼ bey jeʼex le Kʼaasilbaʼaloʼ, le oʼolal Satanaseʼ tu tsʼáaj tu tuukul Caín ka u kíims u yíitsʼin. Le Biblia xanoʼ kieʼesik bix táakpajik Satanás tiʼ le yaayaj baʼaloʼob tu muʼyajtaj Job yéetel Jesucristooʼ (Job 1:12; 2:6, 7; San Juan 8:37, 44; 13:27). U libroi Apocalipsiseʼ, jach tʼáalkab yeʼesik máax yaan tu paach tuláakal le chʼaʼapachtajil ku beetaʼal tiʼ u j-tsaypachoʼob Jesusoʼ. Le libroaʼ kiaʼalik: «Le kʼaasilbaʼaloʼ yaan u beetik u kʼaʼalal tsʼeʼetsʼek tiʼ teʼexeʼ tu yoʼolal u túuntaʼal a wóoleʼex tuláakalileʼex» (Apocalipsis 2:10). Jach beyoʼ, Satanás beetik u pʼektaʼal u kaajal Dios kex minaʼan baʼax oʼolal.
5. ¿Baʼax oʼolal Satanaseʼ jach u pʼekmaj máaxoʼob meyajtik Dios?
5 ¿Baʼaxten Satanaseʼ jach u pʼekmaj tuláakal máax meyajtik Dios? Satanaseʼ, tumen kʼuch u yuʼububa jach noj baʼaleʼ, tu tuklaj bix jeʼel u tokik le gobernación tiʼ Diosoʼ, le oʼolal káaj u baʼateʼel tu contra «u Reyil le kʼiinoʼob minaʼan u xuuloʼ», Jéeoba Dios (1 Timoteo 1:17, Nuevo Mundo; 1 tiʼ Timoteo 3:6). Satanaseʼ ku táabal u yaʼaleʼ le bix u gobernar Jéeoba yóokʼol u palitsiloʼoboʼ maʼ tu chaʼik u beetik baʼax u kʼáatoʼob. Ku tsʼáaik naʼatbil xaneʼ le máaxoʼob meyajtik Jéeobaoʼ ku beetkoʼob chéen yoʼolal le maʼalob baʼaloʼob jeʼel u kʼamkoʼob tiʼ letiʼoʼ, maʼ tumen wa u yaabiltmoʼobiʼ. Ku yaʼalik xaneʼ, wa ka chaʼabak u beetik u muʼyaj wíinikoʼobeʼ, jeʼel u beetik u láaj pʼatik u meyajkoʼob Dioseʼ (Génesis 3:1-6; Job 1:6-12; 2:1-7). Satanaseʼ táan u yaʼalikeʼ Jéeobaeʼ utúul Dios jach kʼasaʼan, ku tuus yéetel maʼatan u páajtal u béeykuntik baʼax u kʼáat, tumen táan yilik u gobernar tu yóokʼol tuláakal baʼax ku gobernartik Jéeoba. K-ilik túuneʼ, Satanaseʼ u jach pʼekmaj máaxoʼob meyajtik Dios tumen letiʼ u kʼáat ka adorartaʼak tumen wíinikoʼob (San Mateo 4:8, 9).
6. 1) ¿Bix u táakpajal cada utúul tiʼ toʼon tiʼ le baʼax kiaʼalik Satanás yoʼolal u gobernación Jéeobaoʼ? 2) K-naʼatik lelaʼ, ¿bix u yáantkoʼon utiaʼal u chúukpajal k-óol? (Ilaʼak le cuadro yaan teʼ t.j. 7.)
6 ¿Ka wilik wa túun baʼax yaan yil yéetel toʼon le baʼax ku tsʼáaik naʼatbil Satanasoʼ? Maʼ xaaneʼ, techeʼ tsʼoʼok a wilkeʼ, kex maʼ chéen chʼaʼabil u beetaʼal baʼax u kʼáat Jéeobaeʼ, jach táaj yaʼab u yutsiloʼob k-kʼamik. Baʼaleʼ, ¿baʼax jeʼel a beetik wa yoʼolal baʼaxoʼob ku yúuchultecheʼ jeʼel u talamtaltech, wa jeʼel tak a muʼyajtik a beetik baʼax kiaʼalik Jéeobaeʼ? ¿Kux túun wa bey mix upʼéel utsil ka kʼamik ikil a beetik baʼax u kʼáateʼ? ¿Jeʼel wa a kʼuchul a tukult chéen kunel a kʼubik a wóol a meyajteʼ? ¿Wa yaan u túulchʼinkech le nojoch yaabilaj ka wuʼuyik yoʼolal letiʼ, yéetel yoʼolal u sen kiʼichkelmil, utiaʼal maʼ pʼatik a beetik tuláakal baʼax kiaʼalikoʼ? (Deuteronomio 10:12, 13.) Ken u chaʼa tiʼ Satanás u beetiktoʼon u kʼasaʼanileʼ, Jéeobaeʼ táan u tsʼáaik tiʼ cada utúul tiʼ toʼon u páajtalil k-eʼesik wa jaaj baʼax ku yaʼalik Satanás (Proverbios 27:11).
«Ken poʼochʼokeʼex»
7. ¿Máakalmáak upʼéel tiʼ le baʼaxoʼob ku meyaj tiʼ Satanás utiaʼal u náachkuntkoʼon tiʼ Jéeobaoʼ?
7 Koʼoneʼex tʼaan tiʼ upʼéel tiʼ le baʼaxoʼob ku meyaj tiʼ Satanás utiaʼal u yilik u jaajkúuntik baʼax kiaʼalikoʼ: u pʼatik kʼaasil máak yéetel tuusoʼob. Jesuseʼ tiaʼaleʼ Satanaseʼ «u taata[i] le tuusoʼ» (San Juan 8:44). Le kʼaabaʼ Diablo xanoʼ u kʼáat yaʼal «J-aʼalaj baʼal». Le kʼaabaʼaʼ ku yeʼesikeʼ Satanaseʼ letiʼ jach aʼalik baʼal tiʼ Dios yéetel letiʼ aʼalik maʼ jaaj baʼax kiaʼalik u Kiliʼich Tʼaaniʼ yéetel letiʼ taasik subtsilil yóokʼol u kiliʼich kʼaabaʼ. Le Kʼaasilbaʼaloʼ, utiaʼal u yeʼesik maʼ chéen Jéeoba ku náajmatik ka gobernarnak yóokʼol tuláakaleʼ, ku líiʼsik tuusoʼob yéetel ku yaʼalik baʼaloʼob jach upuliʼ maʼ jaajtak tu yoʼolal Jéeobaiʼ. Bey xan u beetik yéetel le máaxoʼob meyajtik Dios yéetel chúukaʼan óolaloʼ. Maʼ tu jáawal u beetik u yaʼalaʼal baʼal tiʼob, tumen beyaʼ jeʼel u maas talamkúuntiktiʼob u aktáantkoʼob upʼéel nojoch yajileʼ.
8. Satanaseʼ, ¿baʼax tuusoʼob tu líiʼsaj tu yóokʼol Job, yéetel bix tu yuʼubiluba Job yoʼolal lelaʼ?
8 Kʼaʼajaktech baʼax úuch tiʼ Job; u kʼaabaʼeʼ u kʼáat yaʼal «máax ku beetaʼal loob tiʼ». Satanaseʼ tu luʼsaj tuláakal baʼax yaan tiʼ, tu kíimsaj u paalal yéetel tu beetaj u jach kʼojaʼantal. Ku tsʼoʼokol xaneʼ, ka tu beetaj u tuklaʼal Jéeoba meentik u muʼyaj yoʼolal u kʼebanoʼob. Kex jach ku tsiʼikil kaʼacheʼ, pʼektaʼab tak tumen u láakʼtsiloʼob yéetel tumen máaxoʼob ku jach biskubaʼob kaʼach tu yéetel (Job 19:13-19; 29:1, 2, 7-11). U tsʼook xaneʼ, le Kʼaasilbaʼaloʼ tu beetaj u jach lúubsaʼal u yóol Job tumen le máaxoʼob bin líiʼsik u yóol kaʼachoʼ; yaʼaxeʼ tu tsʼáajoʼob naʼatbileʼ táan u muʼyaj tumen yaan baʼax kʼaas u beetmaj, ku tsʼoʼoleʼ ka tu yaʼaloʼob jach kʼasaʼan (Job 4:6-9; 19:2; 22:5-10). ¡Bukaʼaj wal jach lúubik u yóol Jobeʼ!
9. ¿Bix tu beetil Satanás utiaʼal ka ilaʼak Jesús bey utúul kʼeban wíinikeʼ?
9 Jesuseʼ letiʼ u maas nojchil tiʼ le máaxoʼob ku tsʼáaikubaʼob tu tséel u gobernación Jéeobaoʼ, le oʼolal Satanaseʼ tu yilaj u jach chʼaʼapachtik jeʼel bix ku páajtaleʼ. Ka taal Jesús way Luʼumeʼ, le Kʼaasilbaʼaloʼ tu yóotaj u pʼat kʼaasil tu táan máakoʼob le ka tu beetaj u yilaʼal bey utúul kʼeban wíinik jeʼex tu beetil yéetel Jobeʼ (Isaías 53:2-4; San Juan 9:24). Ku tsʼoʼokol xaneʼ joʼopʼ yaʼalaleʼ Jesuseʼ utúul máak ku káaltal yéetel yaʼab u janal, yéetel «okaʼan kʼaakʼas pixan tiʼ» (San Mateo 11:18, 19; San Juan 7:20; 8:48; 10:20). Tsʼoʼoleʼ, kʼuch tak aʼalbileʼ tu pochʼaj Dios (San Mateo 9:2, 3; 26:63-66; San Juan 10:33-36). Tuláakal le baʼaloʼobaʼ tu beetoʼob u jach yaatal u yóol Jesús, tumen le tuusoʼob aʼalaʼab tu yoʼolaloʼ ku taaskoʼob kaʼach subtsilil yóokʼol u kʼaabaʼ Dios (San Lucas 22:41-44). U tsʼookeʼ, ka kíimsaʼab bajaʼan tiʼ upʼéel cheʼ bey utúul j-kíimsaj wíinikeʼ (San Mateo 27:38-44). Jesuseʼ chúukpaj u yóol tiʼ Dios tiʼ tuláakal baʼax tu beetaj, kex yanchaj u muʼyajtik «jach yaʼab chʼaʼa pʼektajil» (Tiʼ Hebreob 12:2, 3).
10. Teʼ t-kʼiinoʼobaʼ, Satanaseʼ, ¿bix u chʼaʼapachtik u yalab tiʼ le kun binoʼob kaʼanoʼ?
10 Teʼ kʼiinoʼob xanaʼ, u yalab tiʼ u j-tsaypachoʼob Jesús kun binoʼob teʼ kaʼanoʼ ichtaʼanoʼob tumen Satanás utiaʼal u chʼaʼapachtaʼaloʼob. Le Bibliaoʼ kiaʼalikeʼ Satanaseʼ «u j-takpool [u] sukuʼunoʼob [Cristo], le máax takik u pooloʼob yéetel kʼiin yéetel áakʼab tu táan» k-Diosoʼ (Apocalipsis 12:9, 10). Le ka jóoʼsaʼab teʼ kaʼan utiaʼal pulbil way Luʼumeʼ, le Kʼaasilbaʼaloʼ káaj u jach beetik ka tuklaʼak mix máak unaj u biskuba tu yéetel u «sukuʼunoʼob» Cristo bey xan ka tuklaʼak maʼ unaj u yaabiltaʼaloʼobiʼ (1 tiʼ Corintoiloʼob 4:13). Yaan tuʼuxoʼobeʼ tsʼoʼok u yaʼalaʼaleʼ letiʼobeʼ upʼéel kʼaakʼas sectaʼob, jeʼex aʼalaʼabik tiʼ le yáax cristianoʼoboʼ (Baʼaxoʼob (Hechos) 24:5, 14; 28:22). Jeʼex t-aʼalil tu káajbaleʼ, tsʼoʼok u sen tsʼaʼabal ojéelbil baʼaloʼob maʼ jaajtak tu yoʼolaloʼobiʼ. Baʼaleʼ kex yaan kʼiin «ku yúuchul tʼaan maʼalob» tu yoʼolaloʼob yéetel yaan kʼiin kʼaaseʼ, yéetel u yáantaj le «uláakʼ j-tamanoʼob[oʼ]», u sukuʼunoʼob Cristo, wa le cristianoʼob kun binoʼob kaʼanoʼ, yéetel kabal óolaleʼ táan yilik u beetkoʼob baʼax kiaʼalik Dios yéetel táan yilik u tʼaanoʼob tiʼ Jesús (2 tiʼ Corintoiloʼob 6:8; San Juan 10:16; Apocalipsis 12:17).
11, 12. 1) Yaan kʼiineʼ, ¿baʼax oʼolal ku muʼyaj le cristianoʼoboʼ? 2) ¿Baʼax muʼyajiloʼob jeʼel u máansik le cristiano tu yoʼolal u kʼub óolal tiʼ Dioseʼ?
11 Baʼaleʼ, le aʼalaj baʼal ku beetaʼal tiʼ cada utúul cristianoeʼ, maʼ tuláakal kʼiin ku yúuchul tumen táan u beetik «baʼax uts tu tʼaan» Diosiʼ (San Mateo 5:10). Yaan talamiloʼobeʼ jeʼel u taaloʼob yoʼolal yaan baʼax maʼ patal ku beetkeʼ. Wa táan k-beetikeʼex baʼax maʼ maʼalob yéetel «k-jaʼatsʼaleʼex» tu yoʼolaleʼ, mix baʼal k-náajaltik ikil k-muʼyajtik yéetel chúukaʼan óolal. Baʼaleʼ, wa utúul cristiano «ku mukʼyajtik yaayaj óolaloʼob [...] tu yoʼolal u kʼub óolal tu táan Jajal Dios[eʼ]», leloʼ «jumpʼéel baʼal maʼalob» tu táan Jéeoba (1 Pedro 2:19, 20, El Nuevo Testamento en Maya, NT). ¿Bix jeʼel u yúuchul lelaʼ?
12 Jujuntúul sukuʼunoʼobeʼ tsʼoʼok u sen aʼalaʼal baʼal tiʼob wa u pʼektaʼaloʼob tumen maʼ tu yóotkoʼob táakpajal tiʼ baʼaloʼob suuk u beetaʼal ken kíimik wa máax, baʼaleʼ maʼ tiʼ le Biblia u taaloʼoboʼ (Deuteronomio 14:1). Yaʼab xan táankelem yéetel x-lóoʼbayan j-jaajkunajoʼobeʼ tsʼoʼok u muʼyajkoʼob u sen aʼalaʼal baʼal tiʼob mantatsʼ ikil u kuxtaloʼob jeʼex u yaʼalik Jéeobaeʼ (1 San Pedro 4:4). Yaan xan sukuʼunoʼobeʼ, ikil u kaxkoʼob ka tsʼaʼakak u paalaloʼob maʼ yéetel kʼiʼikʼeʼ, ku yaʼalaʼal ku chaʼikoʼob bin u «kíimil» u paalaloʼob yéetel maʼ bin u «yaabiltmoʼobiʼ» (Baʼaxoʼob 15:29). Yaan xan sukuʼunoʼobeʼ, tumen táan u meyajkoʼob Jéeobaeʼ, maʼatech u tʼaʼanloʼob tumen u láakʼtsiloʼob wa tumen u vecinoʼob (San Mateo 10:34-37). U j-jaajkunajoʼob Jéeobaeʼ ku chúukpajal u yóol u muʼyajtoʼob tuláakal le kʼaas ku beetaʼal tiʼobaʼ, jeʼex tu beetil le profetaʼoboʼ yéetel jeʼex tu beetil Jesuseʼ (San Mateo 5:11, 12; Santiago 5:10; 1 San Pedro 2:21).
Bix jeʼel u chúukpajal k-óol wa táan u yaʼalaʼaltoʼon baʼaleʼ
13. Wa táan u yaʼalaʼaltoʼon baʼaleʼ, ¿baʼax kun áantkoʼon utiaʼal maʼ u lúubul k-óol meyajt Dios?
13 Le sen aʼalaj baʼal ku beetaʼaltoʼon ikil k-meyajtik Jéeobaoʼ jeʼel u beetik u lúubul k-óoleʼ. Jeʼel xan u beetik k-tuklik tsʼoʼok maʼ tu páajtal k-meyajtik Dios, jeʼex úuchik tiʼ le profeta Jeremíaseʼ (Jeremías 20:7-9). Le baʼax kun áantkoʼon utiaʼal maʼ u lúubul k-óol meyajt Diosoʼ letiʼe k-ojéeltik bix u yilaʼal tumen Jéeoba le máaxoʼob ku muʼyajoʼob ikil u beetkoʼob baʼax utsoʼ. Utiaʼal Jéeobaeʼ, le máaxoʼob ku chúukpajal u yóoloʼob tu táan le muʼyajiloʼoboʼ táan u tsʼáanchaʼatkoʼob le Kʼaasilbaʼaloʼ, maʼ letiʼob ku tsʼáanchaʼtaʼaloʼobiʼ (Tiʼ Romailoʼob 8:37). Tuukulnen tiʼ le máaxoʼob tsʼoʼok u chúukpajal yóoloʼob u muʼyajtoʼob tuláakal le baʼaloʼob ku beetaʼaltiʼob tumen le Kʼaasilbaʼaloʼ, utiaʼal u yeʼeskoʼob chéen Jéeoba ku náajmatik u beetik u Noj Jalaʼachil. Tuukulnen tiʼ koʼoleloʼob yéetel xiiboʼob jeʼex Abel, María u maama Jesús, Job yéetel uláakʼ máakoʼob chúukpaj u yóoloʼob úuchjeakil; tuukulnen xan tiʼ sukuʼunoʼob ku chúukpajal u yóoloʼob teʼ t-kʼiinoʼobaʼ (Tiʼ Hebreob 11:35-37; 12:1). Tuukulnen tiʼ bix úuchik u chúukpajal u yóoloʼob. Le yaʼabach máakoʼobaʼ bey táan u tʼankoʼonoʼob utiaʼal ka naʼakakoʼon xan teʼ kúuchil tsʼaʼan utiaʼal u yantal le máaxoʼob tsʼoʼok u tsʼáanchaʼatkoʼob u kʼaasil le yóokʼol kaabaʼ (1 San Juan 5:4).
14. ¿Bix u yáantkoʼon utiaʼal ka chúukpajak k-óol kʼáat óoltik u yáantaj Jéeoba ich payalchiʼ?
14 Wa k-uʼuyik jach táan u yaʼabtal k-chiʼichnakiloʼobeʼ, jeʼel u páajtal k-kʼáat óoltik u yáantaj Jéeoba ich payalchiʼeʼ, letiʼ túuneʼ yaan u líiʼsik k-óol yéetel yaan u tsʼáaiktoʼon muukʼ (Salmo 50:15; 94:19). Yaan u tsʼáaiktoʼon u naʼatil utiaʼal k-aktáantik le talamiloʼoboʼ yéetel yaan u yáantkoʼon k-kʼaʼajseʼ Satanaseʼ táan yaʼalik maʼ chéen Jéeoba unaj u beetik u Noj Jalaʼachiliʼ, le oʼolal táan u chʼaʼapachtik máaxoʼob meyajtik Dios (Santiago 1:5). Baʼaleʼ, Jéeobaeʼ jeʼel u páajtal u tsʼáaiktoʼon upʼéel «jeetsʼel óolal, [...] maas nojoch tiʼ le ku páajtal u naʼatik máakoʼ» (Tiʼ Filiposiloʼob 4:6, 7). Le jeetsʼelil k-kʼamik tiʼ Diosaʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-jach chiʼichnaktal yéetel utiaʼal ka chúukpajak k-óol tu táan le nojoch muʼyajiloʼoboʼ, bey túunoʼ maʼ kun káajal k-tuklik baʼaloʼob maʼ tu beeliʼ mix ken k-chʼaʼa saajkilil. Yéetel u yáantaj u kiliʼich muukʼeʼ, Jéeobaeʼ jeʼel u tsʼáaiktoʼon u muukʼil utiaʼal k-aktáantik jeʼel baʼalak muʼyajil ku chaʼik u yantaltoʼoneʼ (1 Tiʼ Corintoiloʼob 10:13).
15. ¿Baʼax kun áantkoʼon utiaʼal maʼ k-kʼuuxil yéetel utiaʼal maʼ k-pʼektik máaxoʼob beetiktoʼon kʼaas?
15 Utiaʼal maʼ k-kʼuuxil yéetel mix k-pʼektik máaxoʼob ku pʼekkoʼonoʼob yoʼolal mix baʼaleʼ, kʼaʼabéet k-kʼaʼajsikeʼ máaxoʼob jach taak u beetkoʼobtoʼon kʼaaseʼ Satanás yéetel u kʼasaʼan ángeloʼob (Tiʼ Efesoiloʼob 6:12). Kex yaan máaxoʼob u yóoliliʼob yéetel u chʼaʼatukulmaj u beetkoʼobtoʼon kʼaaseʼ, yaʼab tiʼ le máaxoʼob pʼektik u kaajal Diosoʼ ku beetkoʼob tumen maʼ tu naʼatkoʼob baʼax k-oksaj óoltik wa tumen ku chaʼik u yoksaʼal baʼaloʼob maʼ jaajtak tu pooloʼobiʼ (Daniel 6:4-16; 1 tiʼ Timoteo 1:12, 13). Jéeobaeʼ u kʼáat ka u salvartuba «tuláakal máakoʼob yéetel ka kʼuchuk u chúukaʼan kʼaj óoltoʼob le jaajoʼ» (1 tiʼ Timoteo 2:4). Jujuntúul tiʼ le máaxoʼob jach pʼekmailoʼon kaʼachoʼ bejlaʼeʼ k-sukuʼunoʼob tumen tsʼoʼok u kʼexik u tuukuloʼob úuchik u yilkoʼob le maʼalob baʼaloʼob k-beetikoʼ (1 San Pedro 2:12). Yaan xan baʼax jeʼel k-kanik tiʼ José, u paal Jacobeʼ. Kex yaʼab úuchik u muʼyaj yoʼolal baʼax beetaʼab tiʼ tumen u majan sukuʼunoʼobeʼ, maʼ tu pʼektoʼobiʼ. ¿Baʼax oʼolal? Tumen tu naʼateʼ, Jéeobaeʼ tiaʼan tu paach tuláakal baʼax úuchtiʼeʼ; Joseiʼ tu yilaj bix úuchik u bin u béeychajal tuláakal baʼax u kʼáat Jéeoba (Génesis 45:4-8). Bejlaʼaʼ xaneʼ, jeʼel baʼalak kʼaasil ka beetaʼaktoʼoneʼ, Jéeobaeʼ jeʼel u beetik u meyaj utiaʼal u kiʼikiʼtʼantaʼal u kʼaabaʼeʼ (1 San Pedro 4:16).
16, 17. ¿Baʼaxten maʼ kʼaʼabéet k-jach chiʼichnaktal wa le máaxoʼob pʼekmailoʼonoʼ bey táan u jóoʼloʼob yéetel le baʼax ku tuklikoʼoboʼ?
16 Maʼ unaj chaʼik k-jach chiʼichnaktal wa le máaxoʼob pʼekmailoʼonoʼ bey táan u jóoʼloʼob yéetel le baʼax ku tuklikoʼob utiaʼal u xuʼulsikoʼob le kʼaʼaytajoʼ. Jéeobaeʼ, yéetel le kʼaʼaytaj ku beetaʼal tuláakal yóokʼol kaaboʼ bey táan u yúuntik le kaajoʼoboʼ, le máaxoʼob túun toj u puksiʼikʼaloʼoboʼ táan u yookloʼob ichil u kaajal (Ageo 2:7). Jesucristo, le jach maʼalob J-kanan tamanoʼ, tiaʼalaj: «In tamanoʼobeʼ ku kʼaj óoltikoʼob in tʼaan, teneʼ in kʼaj óoloʼob yéetel ku taaloʼob tin paach. Teen tsʼáaik kuxtal minaʼan u xuul tiʼob, [...] yéetel maʼ bíin jáanpaytaʼakoʼob tin kʼab tumen mix máakiʼ» (San Juan 10:27-29). Le kiliʼich ángeloʼob xanoʼ táan xan u táakpajloʼob teʼ kʼaʼaytaj ku keʼetel yéetel joochoʼ (San Mateo 13:39, 41; Apocalipsis 14:6, 7). Le oʼolaleʼ, mix upʼéel tiʼ le baʼax kiaʼalaʼal wa ku beetaʼal tumen le máaxoʼob pʼekmailoʼon jeʼel u beetik maʼ u béeychajal baʼax u yaʼalmaj Dioseʼ (Isaías 54:17; Baʼaxoʼob 5:38, 39).
17 Yaʼab u téeneleʼ, le kʼaas ku beetaʼal tiʼ u kaajal Dios tumen le máaxoʼob pʼekmailoʼ, ku suut utsil. Jeʼex tiʼ upʼéel kaaj yaan tu luʼumil Áfricaeʼ, káaj u sen aʼalaʼal kʼaakʼas tuusoʼob tu yoʼolal u j-jaajkunajoʼob Jéeoba, kʼuch tak aʼalbil ku meyajtikoʼob Kʼaasilbaʼal. Yoʼolal lelaʼ, jeʼel baʼalak kʼiin kaʼach ka máanak xíimbaltbil Grace tumen le J-jaajkunajoʼoboʼ, ku bin yáalkab u baluba tu paach yotoch tak ken xiʼik le sukuʼunoʼoboʼ. Upʼéel kʼiineʼ, u pastoril u temploeʼ, u tichʼmaj upʼéel tiʼ le juʼunoʼob ku pʼatik le J-jaajkunajoʼoboʼ, ka tiaʼalaj tiʼ tuláakloʼob bik táabak u xokoʼob, tumen jeʼel u beetik u pʼatik u religiónoʼobeʼ. Graceʼ taakchaj u yojéeltik baʼax oʼolal kiaʼalik leloʼ. Ka kaʼa xíimbaltaʼab tumen le sukuʼunoʼoboʼ maʼ bin u balubaiʼ, baʼaxeʼ tsikbalnaj tu yéeteloʼob yéetel tu kʼamaj le juʼun aʼalaʼabtiʼob tumen le pastor bik táabak u kʼamoʼoboʼ. Grace túuneʼ káaj u xokik le Bibliaoʼ, yéetel okjaʼanaj tu jaʼabil 1996. Bejlaʼeʼ ku yilik u yáantik le máaxoʼob maʼ xaaneʼ maʼ jaaj le baʼax aʼalaʼantiʼob tu yoʼolal u j-jaajkunajoʼob Jéeobaoʼ.
Jach kʼaʼanan ka a muʼukʼankúunt a oksaj óolal bejlaʼeʼ
18. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-muʼukʼankúuntik k-oksaj óolal táanil tiʼ u taal le nojoch talamiloʼoboʼ, yéetel bix jeʼel u páajtal k-beetikeʼ?
18 Satanaseʼ jach jeʼel baʼalak súutukil jeʼel u jáan beetik k-chʼaʼapachtaʼaleʼexeʼ, le oʼolal jach kʼaʼanan k-muʼukʼankúuntik k-oksaj óolal bejlaʼeʼ. ¿Bix jeʼel k-beetkeʼ? Tiʼ upʼéel luʼumil tuʼux tsʼoʼok u jach chʼaʼapachtaʼal u kaajal Dioseʼ, le sukuʼunoʼob nuʼuktik le kʼaʼaytaj teʼeloʼ, tu tsʼíibtoʼob: «Tsʼoʼok u jach ilaʼaleʼ le máaxoʼob mantatsʼ ku jóoʼloʼob kʼaʼaytaj yéetel ku binoʼob teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ yéetel u yaabiltmoʼob le jaajil yaan teʼ Bibliaoʼ, maʼ talam u chúukbesik u yóoloʼob tiʼ Dios ken taalak talamiloʼobiʼ. Baʼaleʼ, le máaxoʼob tu kʼiinil minaʼan talamiltiʼob, suuk u pʼáatal maʼ u binoʼob teʼ muchʼtáambaloʼob, maʼatech u jach jóoʼloʼob kʼaʼaytaj yéetel maʼ tu beetkoʼob baʼax kiaʼalik Dios tak tiʼ baʼaloʼob bey maʼ jach kʼaʼanantakeʼ, maases maʼatech u chúukpajal u yóoloʼob tu táan le nojoch talamiloʼoboʼ» (2 tiʼ Timoteo 4:2). Le oʼolal túuneʼ, wa teech ka wilik yaan baʼaxoʼob ku binetik a maas beetikeʼ, beet beoraaʼ (Salmo 119:60).
19. Wa ku chúukpajal k-óol tu táan le pʼektajil ku taal tiʼ Satanasoʼ, ¿baʼax k-eʼesik yéetel leloʼ?
19 Wa ku chúukpajal k-óol tu táan le pʼektajil ku taal tiʼ Satanasoʼ táan k-eʼesik chéen Jéeoba ku náajmatik u beetik u Noj Jalaʼachil tu yóokʼol tuláakal baʼal, yéetel táan k-eʼesik xaneʼ tuláakal baʼax ku beetkeʼ toj. Wa xan ku chúukpajal k-óoleʼ táan k-kiʼimakkúuntik u yóol Jéeoba. Kex yaan máaxoʼob maʼ tu xuʼulul u yaʼalkoʼobtoʼon baʼaleʼ, Jéeoba, u Noj Jalaʼachil kaʼan yéetel Luʼumeʼ, «maʼ táan u chʼaʼik subtal u yaʼalaʼal letiʼ [k-Jajal Dios]». Tuláakal le máaxoʼob ku chúukpajal u yóoloʼob u meyajtoʼob Dioseʼ, mantatsʼ kun aʼalbil tu yoʼolaloʼob: «Maʼ tu náajmataʼaloʼob tumen yóokʼol kaab» (Tiʼ Hebreob 11:16, 38, NT).
[Tsolajiloʼob]
^ xóot’ol 2 Teʼ Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ, le tʼaan pʼektajoʼ maʼ chéen upʼéel baʼal u kʼáat u yaʼaliʼ. Yaan tuʼuxeʼ u kʼáat u yaʼal u maas eʼesaʼal yaabilaj tiʼ yaanal (Deuteronomio 21:15, 16). Uláakʼ tuʼuxoʼobeʼ u kʼáat yaʼal u náachkuntkuba máak tiʼ upʼéel baʼal wa tiʼ utúul máak tumen u pʼekmaj, maʼ tumen wa taak u beetik kʼaas tiʼiʼ. Baʼaleʼ, le tʼaanaʼ u kʼáat xan yaʼal u yeʼesik mantatsʼ u kʼasaʼanil utúul máak tiʼ yaanal tumen jach u pʼekmaj yéetel taak u beetik loob tiʼ. Le u tsʼook baʼax u kʼáat u yaʼal le tʼaan pʼektajoʼ, le kun ilbil teʼ xookaʼ.
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 9]
¿Jeʼel wa u páajtal a tsolikeʼ?
• ¿Baʼax oʼolal pʼektaʼan máaxoʼob meyajtik Dios?
• ¿Baʼax tuusiloʼob meyajnaj tiʼ Satanás utiaʼal u yilik maʼ u chúukpajal u yóol Job yéetel Jesús?
• ¿Bix u tsʼáaiktoʼon muukʼ Jéeoba utiaʼal u chúukpajal k-óol tu táan le pʼektajil ku taal tiʼ Satanasoʼ?
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 7]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 7]
Tu naʼatoʼob baʼax oʼolal táan u muʼyajoʼob
Utúul j-jaajkunaj tiʼ Jéeoba ucraniaileʼ, tuʼux maas tiʼ 50 jaʼaboʼob maʼ tu chaʼabal kaʼach u kʼaʼaytaʼal le maʼalob péektsiloʼ, tiaʼalaj: «Le baʼaxoʼob tu muʼyajtaj u j-jaajkunajoʼob Jéeobaoʼ maʼ kʼaʼabéet u yilaʼal chéen tiʼ máakoʼob u taaliʼ. [...] Óoliʼ tuláakal le máaxoʼob ku meyajoʼob tiʼ le gobiernooʼ chéen táan kaʼach u beetik u meyajoʼob. Ka kʼexpaj le gobiernooʼ, letiʼob xaneʼ kʼexpaj máax ku yuʼubkoʼob u tʼaan, baʼaleʼ toʼoneʼ maʼ kʼexpaj máax k-uʼuyik u tʼaaniʼ. Le Bibliaoʼ tu yeʼesajtoʼon jach máax beetik k-chʼaʼapachtaʼal.
»Mix utéen t-tuklaj táan u beetaʼaltoʼon loob chéen tumen jach kʼasaʼan le wíinikoʼoboʼ. Baʼax áantoʼon utiaʼal ka chúukpajal k-óol tu táan le chʼaʼapachtajiloʼ, letiʼe k-naʼatik tubeel táan k-muʼyaj yoʼolal le baʼax tu tsʼáaj naʼatbil Satanás tu jardinil Edenoʼ. T-naʼateʼ táan k-muʼyaj tumen maʼ jach núukpajak chéen Dios unaj u beetik u Noj Jalaʼachil tu yóokʼol tuláakal baʼaliʼ. [...] Maʼ chéen táan k-ilik eʼesik kaʼach maʼ jaaj baʼax kiaʼalik Satanás yoʼolal wíinikoʼobiʼ, táan k-ilik eʼesik maʼ jaaj baʼax tiaʼalaj yoʼolal u Noj Jalaʼachil tuláakal baʼaloʼobiʼ. Tumen k-ojel baʼax oʼolal táan k-chʼaʼapachtaʼaleʼ tu tsʼáajtoʼon muukʼ yéetel tu yáantoʼon utiaʼal u chúukpajal k-óol tak tu táan le maas nojoch muʼyajiloʼoboʼ.»