«Búukinteʼex tuláakal le u nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaik teʼex Jajal Diosoʼ»
«Búukinteʼex tuláakal le u nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaik teʼex Jajal Diosoʼ»
«Búukinteʼex tuláakal le u nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaik teʼex Jajal Diosoʼ, utiaʼal ka páatak a jéetsʼel pʼáataleʼex tu contra u táabsajiloʼob kʼaasibaʼal.» (EFESIOILOOB 6:11, El Nuevo Testamento en Maya, NT.)
1, 2. Aʼal bix le nuʼukulil baʼateʼel kʼaʼabéet u búukintik le cristianooʼ.
TEʼ YÁAX siglooʼ, Romaeʼ jach nojoch u páajtalil kaʼachi. Yoʼolal u ejércitoeʼ páajchaj u gobernar tu yóokʼol óoliʼ tuláakal le kaajoʼob kʼaj óolaʼanoʼob teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ. Utúul máak ku tsʼíibtik baʼaxoʼob uchaʼantakeʼ kiaʼalikeʼ u ejército Roma kaʼacheʼ letiʼe «maas maʼalob ejército tsʼoʼok u yantaloʼ». Le ejércitoaʼ jach maʼalob kaʼansaʼanil kaʼachi, u soldadoʼobeʼ jach ku beetkoʼob baʼax kiaʼalaʼaltiʼob yéetel jach maʼalob kaʼansaʼaniloʼob baʼateʼel. Baʼaleʼ, baʼax xan áantoʼob utiaʼal u ganaroʼobeʼ letiʼe u nuʼukulil u baʼateloʼoboʼ. Le apóstol Pablooʼ tu ketaj le nuʼukuloʼobaʼ yéetel le u nuʼukulil baʼateʼel kʼaʼabéet tiʼ le cristiano utiaʼal ka páatak u ganartik le baʼateʼel yaan tiʼ yéetel Satanasoʼ.
2 Tiʼ Efesioiloob 6:14-17 (NT) tiʼ ku yúuchul tʼaan tiʼ le nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaiktoʼon Dios utiaʼal k-búukintoʼ. Teʼeloʼ Pabloeʼ tu tsʼíibtaj: «Jeetsʼel pʼáateneʼex [...] a kʼaxnakʼtmajeʼex le jaajoʼ [...], yéetel kanáantaʼaneʼex tumen le toj[il]oʼ jeʼebix le u búukil baʼateʼel ku kanáantik u tseem le soldadooʼ. Nuʼuktabaʼex [wa líiʼsabaʼex] utiaʼal a tseʼektikeʼex u maʼalob péektsilil le jeetsʼeloʼ, jeʼebix le soldado ku nuʼuktikuba le ken u tsʼáa xanab tu yookoʼ. Tu yóokʼol tuláakaleʼ yanak teʼex le oksaj óolal bey jeʼebix jumpʼéel pixibeʼ, utiaʼal ka páatak a tupikeʼex tuláakal u tʼabaʼan juluboʼob kʼaasibaʼal. Yanak teʼex le toksajil [wa salvación] bey jeʼebix jumpʼéel chichich pʼóokeʼ yéetel chʼaʼex u kiliʼich tʼaan Jajal Dios bey jeʼebix le espada ku tsʼáaik teʼex le Kiliʼich Pixanoʼ». Le búukintbil nuʼukulil baʼateʼel tiʼ le tʼaanaj Pablooʼ jach maʼalob bix u kanáantik le soldado romano kaʼachoʼ. Le soldado romanooʼ yaan xan kaʼach u táatsʼ máaskab, u maas maʼalob nuʼukulil utiaʼal u baʼateʼel ken u aktáantuba yéetel u enemigo.
3. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-uʼuyik u tʼaan Jesucristo yéetel baʼaxten kʼaʼabéet k-beetik jeʼex letiʼeʼ?
3 Kex jach maʼalob u nuʼukulil u baʼateʼel le ejército romano yéetel kex jach maʼalob kaʼansaʼanil baʼateʼel kaʼacheʼ, utiaʼal u ganar le ejércitoaʼ u soldadoʼobeʼ kʼaʼabéet xan kaʼach u yuʼubkoʼob u tʼaan u nojchiloʼob. Toʼon xaneʼ kʼaʼabéet uʼuyik u tʼaan Jesucristo, tumen le Bibliaoʼ kiaʼalikeʼ letiʼ tsʼaʼan tumen Jéeoba utiaʼal u nuʼuktik le kaajoʼoboʼ (Isaías 55:4). Jesús xaneʼ letiʼ «u pool» wa u Nojchil le cristianoʼoboʼ (Tiʼ Efesoiloʼob 5:23). Jesuseʼ ku nuʼuktiktoʼon bix unaj k-baʼateʼel tu contra Satanás yéetel ku yeʼesiktoʼon bix unaj k-búukintik le nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaiktoʼon Diosoʼ (1 San Pedro 2:21). Le búukintbil nuʼukulil baʼatelaʼ yaan yil yéetel ka kuxlakoʼon jeʼel bix Jesuseʼ, le oʼolal le Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ kiaʼalik ka «yanak t[oʼon] xan le tuukul» yanchaj tiʼ Cristooʼ (1 Pedro 4:1, Le Tumben Nuptʼan). Le beetikeʼ, ken k-il cada upʼéel tiʼ le u nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaik Diosoʼ, yaan k-tʼaan tiʼ bix úuchik u búukintaʼal tumen Jesús utiaʼal k-eʼesik u kʼaʼabéetil yéetel u maʼalobil ka k-búukint xan.
U kʼaxnakʼil, u pix tseemil, yéetel u xanabil
4. ¿Baʼax ikil u meyaj u kʼaxnakʼ utúul soldado kaʼachi, yéetel baʼax u kʼáat u yaʼal k-kʼaxnakʼtikba yéetel le jaajoʼ?
4 Kʼaxnakʼtabaʼex yéetel le jaajoʼ. Le soldadoʼob tu kʼiiniloʼob Pablooʼ ku kʼaxnakʼtikubaʼob kaʼach yéetel upʼéel kʼaxnakʼ óoliʼ cinco tak quince centímetros u kóochil. Jujuntúul máakoʼob ku sutkoʼob u tʼaaniloʼob le Bibliaoʼ kiaʼalikoʼobeʼ le versículoaʼ bey kʼaʼabéet u yaʼalikaʼ: «a kʼaxnakʼtmabaʼex yéetel le jaaj bey upʼéel kʼaxnakʼeʼ». U kʼaxnakʼ le soldadooʼ ku meyaj kaʼach utiaʼal u jepʼik u paach, yéetel utiaʼal u lechik u táatsʼ máaskab. U kʼaxnakʼtikubaeʼ u kʼáat yaʼal táan u líiʼskuba utiaʼal le baʼateloʼ. Pabloeʼ tu yaʼalaj kʼaʼabéet k-kʼaxnakʼtikba yéetel le jaajoʼ, lelaʼ u kʼáat yaʼaleʼ kʼaʼabéet jach k-nuʼuktikba yoʼolal baʼax kiaʼalik le Bibliaoʼ. Kʼaʼabéet k-kuxtal jeʼex u yaʼalikoʼ yéetel jeʼel baʼalak súutukileʼ kʼaʼabéet k-eʼesik jaaj baʼax ku yaʼalik, lelaʼ bey ka k-jéepʼ kʼaxnakʼtba tu yéeteleʼ (Salmo 43:3; 1 San Pedro 3:15). Utiaʼal k-beetik lelaʼ, kʼaʼabéet k-xakʼalxoktik le Biblia mantatsʼoʼ yéetel kʼaʼabéet k-jóoʼsik u súutukil utiaʼal k-tuklik baʼax ku kaʼansiktoʼon. U ley Dios kaʼacheʼ tiaʼan ichil u «puksiʼikʼal» Jesuseʼ (Salmo 40:8). Le oʼolaleʼ, le ka kʼáataʼab u chiʼ tumen máaxoʼob pʼekmaileʼ, taal tu tuukul baʼax tekstosi tiʼ le Biblia jeʼel u chʼaʼachiʼitik utiaʼal u núukik le baʼax ku kʼáataʼal tiʼoʼ (San Mateo 19:3-6; 22:23-32).
5. Ken k-aktáant baʼaloʼob jeʼel u beetik k-lúubul tiʼ baʼal kʼaaseʼ wa ken máankoʼon tiʼ muʼyajiloʼobeʼ, ¿bix u yáantkoʼon le nuʼuktaj ku tsʼáaik le Bibliaoʼ?
5 Wa k-nuʼuktikba yoʼolal baʼax kiaʼalik le Bibliaoʼ yaan k-tuukul tubeel yéetel yaan k-chʼaʼatuklik beetik baʼax maʼalob. Ken k-aktáant baʼaloʼob jeʼel u beetik k-lúubul tiʼ baʼal kʼaas bey xan ken máankoʼon tiʼ muʼyajiloʼobeʼ, le nuʼuktaj ku tsʼáaik le Bibliaoʼ yaan u yáantkoʼon k-beet baʼax uts. Bey ka k-ileʼex Jéeoba, le jach táaj maʼalob J-kaambesaj yantoʼonoʼ, yéetel bey ka k-uʼuyeʼex upʼéel tʼaan u taal pachil tiʼ toʼon, ku yaʼalik: «Way yaan le bejaʼ, xeeneʼex teʼelaʼ» (Isaías 30:20, 21).
6. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet kanáantik k-puksiʼikʼal, yéetel bix u kanáantaʼal tumen le tojiloʼ?
6 Le tojiloʼ bey upʼéel pix tseemeʼ. U pix tseemil utúul soldado kaʼacheʼ le kanáantik u puksiʼikʼal, upʼéel baʼal jach kʼaʼabéet u kanáantaʼal. K-puksiʼikʼal xaneʼ, wa le máaxoʼon ichiloʼonoʼ, maas chiinil tiʼ baʼax kʼaas, le oʼolal kʼaʼabéet k-jach kanáantik (Génesis 8:21). Utiaʼal lelaʼ, kʼaʼabéet k-kanik le maʼalob baʼaloʼob ku yaʼalik Jéeobaoʼ yéetel kʼaʼabéet k-yaabiltkoʼob (Salmo 119:97, 105). K-yaabiltik baʼax tojeʼ ku tsʼáaiktoʼon u muukʼil utiaʼal maʼ k-kʼamik bix u tuukul u máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ; letiʼobeʼ maʼ u kʼáat u yuʼuboʼob u tʼáalkab nuʼuktajoʼob Diosiʼ wa ku mixbaʼalkuntkoʼob baʼaxoʼob kiaʼalik. Tsʼoʼokol xaneʼ, wa k-yaabiltik baʼax toj yéetel k-pʼektik baʼax kʼaaseʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-beetik baʼax jeʼel u kʼaskúuntik k-kuxtaleʼ (Salmo 119:99-101; Amós 5:15). Jesuseʼ tu yaabiltaj baʼax toj yéetel tu pʼektaj baʼax kʼaas. Le Bibliaoʼ kiaʼalik tu yoʼolal: «Tsʼoʼok a yaabiltik le baʼax tojoʼ yéetel tsʼoʼok a pʼektik le baʼax kʼaasoʼ» (Tiʼ Hebreob 1:9). *
7. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet maʼalob u xanab utúul soldado romano kaʼachi, yéetel baʼax u kʼáat yaʼal k-xanabtik le maʼalob péektsiloʼ?
7 A líiʼsmabaʼex a xanabmeʼex u maʼalob péektsil le jeetsʼeliloʼ. Le soldadoʼob romanoʼob kaʼachoʼ kʼaʼabéet maʼalob u xanaboʼob yéetel le xanaboʼobaʼ kʼaʼabéet maʼ u jáan tʼóokloʼob kaʼachi, tumen tu kʼiinil táan u baʼateloʼobeʼ suuk u xíimbaltkoʼob tak 30 kilómetros sáamsamal, u kuchmoʼob u nuʼukulil u baʼateloʼob óoliʼ 30 kilos u aalil. Pabloeʼ tʼaanaj tiʼ u xanab utúul soldado utiaʼal u yeʼesik kʼaʼabéet k-líiʼsmakba utiaʼal k-kʼaʼaytik le maʼalob péektsil tiʼ jeʼel máaxak jeʼel u yuʼubkoʼoneʼ. Lelaʼ jach kʼaʼabéet k-beetik, tumen ¿bix jeʼel u kʼaj óoltaʼal Jéeoba tumen uláakʼ máakoʼob wa toʼon maʼ k-líiʼsmakba utiaʼal k-tsʼáaik u yojéeltoʼob le maʼalob péektsiloʼ? (Tiʼ Romailoʼob 10:13-15.)
8. ¿Bix jeʼel k-kʼaʼaytik le maʼalob péektsil jeʼex tu beetil Jesusoʼ?
8 ¿Baʼax meyajil chʼíik u beet Jesús ka taal way yóokʼol kaabeʼ? Utéenjeakileʼ tiaʼalaj tiʼ Poncio Pilato, utúul jalaʼach romanoi: «Teneʼ [...] j-taalen way yóokʼol kaabeʼ utiaʼal in tʼaan tu yoʼolal le jaajoʼ». Jesuseʼ tu kʼaʼaytaj le maʼalob péektsil tiʼ jeʼel máaxak u kʼáat u chʼenxikint kaʼacheʼ. Letiʼeʼ jach ku kiʼimaktal yóol kaʼach ikil u kaʼansik le maʼalob péektsil tiʼ le máakoʼoboʼ, le oʼolal tu tsʼáaj táanil u yutsiloʼob (San Juan 4:5-34; 18:37). Toʼon xaneʼ, jeʼex Jesusoʼ, wa k-tsʼíiboltik kʼaʼaytik le maʼalob péektsiloʼ, yaan kaxtik bix jeʼel k-kʼaʼaytik tiʼ u maasileʼ. Tsʼoʼokol xaneʼ, wa mantatsʼ k-jóokʼol kʼaʼaytajeʼ lelaʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ u lúubul k-óol meyajt Dios (Baʼaxoʼob [Hechos] 18:5).
U pixibil, u chichich pʼóokil yéetel u táatsʼ máaskabil
9. ¿Bix u kanáantaʼal kaʼach utúul soldado tumen u nojoch pixib?
9 Le oksaj óolaloʼ bey upʼéel nojoch pixibeʼ. Le tʼaan ich griego ku suʼutul «pixib[oʼ]» táan u tʼaan tiʼ upʼéel pixib wa escudo ku balik óoliʼ tuláakal u wíinklil le soldado kaʼachoʼ. Le nojoch pixibaʼ le kanáantik tiʼ le «tʼabaʼan juluboʼob» wa le mejen flechas ku yaʼalaʼal teʼ Efesioiloob 6:16. Tu kʼiiniloʼob Pabloeʼ, yaan upʼéel julub ku meyaj tiʼe soldadoʼoboʼ maʼ jach chowaktakiʼ yéetel u cheʼileʼ jóojochil ichil. Tu puntaeʼ ku tsʼáaikoʼob kaʼach upʼéel chan nuʼukul beetaʼan yéetel fierro jeʼel u páajtal u chuʼupul yéetel upʼéel gas u kʼaabaʼ naftaeʼ. Utúul máak u yojel baʼax u kʼáat u yaʼal u tʼaaniloʼob le Bibliaoʼ kiaʼalikeʼ le juluboʼob jeʼeloʼobaʼ «tiaʼanoʼob ichil le baʼaloʼob maas séeb jeʼel u beetkoʼob loob teʼ úuchben baʼateloʼob kaʼachoʼ». Le soldado minaʼan u nojoch pixib utiaʼal u balikuba tiʼ le juluboʼobaʼ jach séeb jeʼel u kíimsaʼal wa u beetaʼal nojoch loob tiʼeʼ.
10, 11. 1) ¿Baʼax «tʼabaʼan juluboʼob» u taal tiʼ Satanás jeʼel u tʼoʼonaʼankúunsik k-oksaj óolaleʼ? 2) ¿Bix tu yeʼesil Jesús jach kʼaʼabéet k-kʼubik óol tiʼ Dios tu kʼiinil táan k-máansik yaayaj talamiloʼob?
10 ¿Baʼax «tʼabaʼan juluboʼob» ku meyaj tiʼ Satanás utiaʼal u yilik u kʼaskúuntik wa u tʼoʼonaʼankúunsik k-oksaj óolal? Maʼ xaaneʼ jeʼel u beetik k-chʼaʼapachtaʼal wa k-pʼektaʼal tumen k-láakʼoʼob, k-éet meyajoʼob wa k-éet xookoʼobeʼ. U tsʼíibolil u sen yantal baʼaloʼob tiʼ máakeʼ, bey xan u kʼaakʼas tsʼíibolal le bakʼoʼ, tsʼoʼok xan u kʼaskúuntik jujuntúul sukuʼunoʼob. Utiaʼal k-kanáantikba tiʼ le baʼaloʼobaʼ, kʼaʼabéet u yantaltoʼon upʼéel nojoch «oksaj óolal» bey upʼéel nojoch «pixibeʼ». Utiaʼal lelaʼ kʼaʼabéet jach k-kʼaj óoltik Jéeoba, kʼaʼabéet xan k-tsikbal mantatsʼ tu yéetel ich payalchiʼ, yéetel kʼaʼabéet k-ilik bix u kanáantkoʼon yéetel u yáantkoʼon sáamsamal (Josué 23:14; San Lucas 17:5; Tiʼ Romailoʼob 10:17).
11 Ka taal way Luʼumeʼ, Jesuseʼ tieʼeseʼ jach kʼaʼabéettoʼon upʼéel nojoch oksaj óolal tu kʼiinil táan k-máansik yaayaj talamiloʼob. Jesuseʼ mix utéen tu tuklaj wa maʼ maʼalob baʼax ku beetik u Taataiʼ, baʼaxeʼ yéetel kiʼimak óolal tu beetaj baʼax u kʼáat Dios (San Mateo 26:42, 53, 54; San Juan 6:38). Tak le jach chiʼichnak tiaʼan tu jardinil Getsemanieʼ, tiaʼalaj: «Maʼ u beetchajal le baʼax in kʼáat tenoʼ baʼaleʼ [le] baʼax a kʼáat techeʼ» (San Mateo 26:39). Jesuseʼ mantatsʼ tu yilaj u kʼaʼananil u chúukpajal u yóol yéetel u kiʼimakkúuntik u yóol u Taata (Proverbios 27:11). Wa k-kʼubik óol tiʼ Jéeoba jeʼex tu beetil Jesusoʼ, maʼ kun lúubul k-óol meyajt Dios ken aʼalaʼaktoʼon baʼal wa ken pʼektaʼakoʼon. Wa k-natsʼikba tu yiknal, wa k-eʼesik bukaʼaj k-yaabiltmai yéetel wa k-uʼuyik u tʼaaneʼ, yaan u muʼukʼantal k-oksaj óolal (Salmo 19:7-11; 1 San Juan 5:3). Jach mix baʼal, mix le u chan súutukil kiʼimak óolal ku taal tiʼ u lúubul máak tiʼ núupkʼeban, jeʼel u páajtal u keʼetel yéetel le maʼalob baʼaloʼob ken u tsʼáaj Jéeoba tiʼ máaxoʼob yaabiltmailoʼ (Proverbios 10:22).
12. ¿Baʼax ku kanáantiktoʼon le u cascoi le salvacionoʼ, yéetel baʼaxten jach kʼaʼanan kanáantik k-tuukuloʼob?
12 U chichil pʼóokil le salvacionoʼ. U chichich pʼóok wa u casco le soldadooʼ le pixik kaʼach u pool yéetel u tsʼoʼomel, le tuʼux u taal le naʼatoʼ. Le maʼalob baʼaloʼob k-páaʼtikoʼ ku keʼetel yéetel u casco le soldadooʼ, tumen ku kanáantik k-tuukuloʼob (1 tiʼ Tesalonicailoʼob 5:8). Le jaajil yaan teʼ Bibliaoʼ tsʼoʼok u yáantkoʼon kʼex k-tuukul, baʼaleʼ séeb jeʼel u kaʼa kʼastaleʼ, tumen láayliʼ kʼeban wíinikoʼoneʼ yéetel séeb jeʼel k-lúubul tiʼ baʼax maʼ maʼalobeʼ. Maʼ xaaneʼ jeʼel u káajal k-tsʼáaik táanil le baʼaloʼob yaan teʼ yóokʼol kaabaʼ, ka tak k-tsʼáa juntséelil le maʼalob baʼaloʼob k-páaʼtik u tsʼáaiktoʼon Diosoʼ (Tiʼ Romailoʼob 7:18; 12:2). Le Kʼaasilbaʼaloʼ tu yaʼalaj u tsʼáaik tiʼ Jesús «tuláakal u nukuch kaajiloʼob yóokʼol kaab; bey xan u ayikʼaliloʼob», utiaʼal u yilik u kʼaskúuntik u tuukul Jesús, baʼaleʼ maʼ béeychajiʼ (San Mateo 4:8). Jesuseʼ maʼ tu kʼamaj le baʼax ku tsʼaʼabal tiʼ tumen le Kʼaasilbaʼaloʼ, tumen jeʼex tu yaʼalil Pablooʼ, «u yojeleʼ ku tsʼoʼokol u mukʼyajeʼ yaan u yantal kiʼimak óolal tiʼ», yéetel yaan u kutal «tu x-noʼoj u trono Jajal Dios» (Hebreob 12:2, NT).
13. ¿Bix jeʼel k-muʼukʼankúuntik k-oksaj óolal tiʼ le maʼalob baʼaloʼob k-páaʼtikoʼ?
13 Upʼéel nojoch oksaj óolal, jeʼex le anchaj tiʼ Jesusoʼ, maʼ tu taal chéen beyoʼ. Wa ku káajal k-tsʼíiboltik le baʼaloʼob yaan way yóokʼol kaabaʼ, jeʼel u káajal u xuʼulul k-oksaj óoltik le baʼaxoʼob u yaʼalmaj Dios u tsʼáaiktoʼonoʼ. Ken máanak kʼiineʼ, jeʼel tak u xuʼulul k-páaʼtikoʼobeʼ. Baʼaleʼ, wa k-tuukul mantatsʼ tiʼ baʼaxoʼob u yaʼalmaj u tsʼáaiktoʼon Dioseʼ, maʼ tun jáawal u yantaltoʼon kiʼimak óolal yoʼolal le maʼalob baʼaloʼob k-páaʼtikoʼ (Tiʼ Romailoʼob 12:12).
14, 15. 1) ¿Baʼax ku keʼetel yéetel upʼéel táatsʼ máaskab, yéetel bix jeʼel u meyajtoʼoneʼ? 2) Eʼes bix u yáantkoʼon le Kiliʼich Tsʼíiboʼob utiaʼal maʼ k-lúubul tiʼ baʼal kʼaasoʼ.
14 U táatsʼ máaskabil le kiliʼich muukʼoʼ. U tʼaan Dios yaan teʼ Bibliaoʼ bey upʼéel espada wa táatsʼ máaskab jach yaan u yej ku chʼakik le maʼ jaajil kaʼansajoʼob ku taaloʼob tiʼ le maʼ jaajil religionoʼoboʼ, yéetel ku jáalkʼabtik le máakoʼob tiʼ kaʼansajoʼob maʼ jaajtakoʼ (San Juan 8:32; Tiʼ Hebreob 4:12). Le kiliʼich máaskabaʼ ku kanáantkoʼon xan tiʼ le kʼaakʼas tsʼíibolaloʼoboʼ yéetel tiʼ le máaxoʼob taak u náachkuntkoʼonoʼob tiʼ Jéeobaoʼ (2 tiʼ Corintoiloʼob 10:4, 5). ¡Jach kʼaʼabéet k-tsʼáaik nib óolal, tumen tuláakal le Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ Dios beet u tsʼíibtaʼal yéetel ku nuʼuktikoʼon utiaʼal tuláakal baʼal! (2 tiʼ Timoteo 3:16, 17.)
15 Jesuseʼ, le ka óotaʼab lúuʼsbil tiʼ kʼeban tumen le Kʼaasilbaʼaloʼ, tu chʼaʼachiʼitaj le Kiliʼich Tsʼíiboʼob utiaʼal u kanáantkuba tiʼ tuukuloʼob yéetel tiʼ tsʼíibolaloʼob maʼ maʼalobtakiʼ. Jeʼel jaytéen óotaʼab táabsbil tumen Satanaseʼ, Jesuseʼ tu núukaj: «Le Kiliʼich Tsʼíiboʼ ku yaʼalik» (San Mateo 4:1-11). David, utúul j-jaajkunaj tiʼ Jéeoba españaileʼ, áantaʼab xan tumen le Kiliʼich Tsʼíiboʼob utiaʼal maʼ u lúubul tiʼ baʼal kʼaasoʼ. Tu táankelmileʼ, utúul x-kiʼichpam chʼúupal ku meyaj láayliʼ teʼ tuʼux ku meyajoʼ, tu yaʼalaj tiʼ David, wa u kʼáateʼ, jeʼel u páajtal «u múul máanskoʼob upʼéel jatsʼuts súutukeʼ». Davideʼ maʼ tu yóotiʼ, yéetel tu kʼáataj tiʼ le máax ilkoʼob teʼ tu meyajoʼoboʼ ka kʼeʼexek tuʼux ku meyaj utiaʼal maʼ u kaʼa aʼalaʼal mix baʼal tiʼ tumen le chʼúupaloʼ. Davideʼ kiaʼalik: «Kʼaʼajten José. Letiʼeʼ maʼ tu chaʼaj u lúubul tiʼ baʼal kʼaasiʼ, púutsʼi. Le xan tin beetaj» (Génesis 39:10-12).
16. Aʼal baʼaxten kʼaʼabéet k-kanik tsol maʼalob «u tʼaaniloʼob le jaajoʼ».
16 Yéetel xan u táatsʼ máaskabil le Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ, Jesuseʼ tu jáalkʼabtaj yaʼab máakoʼob tiʼ u kʼab Satanás. Utéenjeakileʼ tiaʼalaj: «In kaʼansajeʼ maʼ in tiaʼaliʼ baʼaleʼ utiaʼal le máax túuxtenoʼ» (San Juan 7:16). Utiaʼal k-kaʼansaj jach maʼalob jeʼex Jesuseʼ, kʼaʼabéet k-líiʼsikba tubeel. Josefo, utúul máak tu tsʼíibtaj baʼaxoʼob uchaʼantakeʼ, tiaʼalaj yoʼolal u soldadoiloʼob Roma: «Sáamsamal u jóoʼloʼob kaambal kaʼachi, ku beetkoʼob bey jach táan u baʼateloʼobeʼ. Le oʼolal maʼ tu jáan kaʼanloʼob kaʼach le táan u jach baʼateloʼoboʼ». Utiaʼal k-ganartik le baʼateʼel yantoʼon tu contra Satanasoʼ, maʼ chéen unaj u meyajtoʼon le Bibliaoʼ, kʼaʼabéet xan k-ilik antal tu táan Dios «jeʼel bix juntúul j-meyaj kʼambeʼen, minaʼan baʼax oʼolal u chʼaʼik subtaleʼ, tumen ku tsolik maʼalob u tʼaaniloʼob le jaajoʼ» (2 tiʼ Timoteo 2:15). ¡Bukaʼaj kiʼimak óolal ku taasiktoʼon k-núukik yéetel le Biblia upʼéel kʼáatchiʼ ku beetaʼaltoʼon tumen utúul máak jach tu jaajil taak u kaambaloʼ!
Kʼaʼabéet k-payalchiʼ tuláakal súutukil
17, 18. 1) ¿Bix u yáantkoʼon le payalchiʼ utiaʼal u chúukpajal k-óol tu contra Satanasoʼ? 2) ¿Bix u yilaʼal ku jach áantaj le payalchiʼoʼ?
17 Ka tsʼoʼok u tʼaan tiʼ tuláakal le u nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaiktoʼon Diosoʼ, Pabloeʼ tu tsʼáaj uláakʼ jach maʼalob tsolnuʼuk. Utiaʼal u chúukpajal k-óol aktáant Satanaseʼ, kʼaʼabéet k-payalchiʼex yéetel k-kʼáat óolkeʼex u yáantaj Dios. ¿Cada baʼax kʼiin? Pabloeʼ ku yaʼalikeʼ «mantatsʼ» (Tiʼ Efesoiloʼob 6:18). Le payalchiʼoʼ jach jeʼel u tsʼáaiktoʼon u muukʼil utiaʼal maʼ k-lúubul tiʼ baʼal kʼaaseʼ, utiaʼal u chúukpajal k-óol tu táan le muʼyajiloʼoboʼ yéetel utiaʼal u líikʼil k-óol (San Mateo 26:41). Jesuseʼ «j-payalchiʼinaj yéetel j-kʼáat óolnaj yéetel kʼaʼam tʼaan bey xan yéetel u jaʼil u yich, tiʼ Jajal Dios, máax yaan páajtalil tiʼ utiaʼal u tokik tiʼ kíimil», yéetel uʼuyaʼab «tu yoʼolal u kʼub óolal» (Hebreob 5:7, NT).
18 Utúul kiik ku kʼaabaʼtik Milagroseʼ, tsʼoʼok u máan quince jaʼaboʼob joʼopʼok u kanáantik u yíicham kʼojaʼan, letiʼeʼ kiaʼalik: «Le kʼiin kin wuʼuyik jach lubaʼan in wóoleʼ, kin natsʼkimba tiʼ Jéeoba ich payalchiʼ. Mix máak jeʼel u yáantken jeʼex letiʼeʼ. Yaan kʼiineʼ kin wuʼuyik tsʼoʼok maʼ tin páajtal, baʼaleʼ cada ken tsʼoʼokok in payalchiʼ tiʼ Dioseʼ, kin wuʼuyik ku kaʼa yantal in muukʼ yéetel ku kaʼa líikʼil in wóol».
19, 20. ¿Baʼax kʼaʼabéettoʼon utiaʼal k-ganartik le baʼateʼel yantoʼon tu contra Satanasoʼ?
19 Le Kʼaasilbaʼaloʼ u yojel maʼ yaʼab kʼiinoʼob pʼaatal tiʼiʼ, le oʼolal bejlaʼeʼ jach táan yilik u beetiktoʼon loob (Apocalipsis 12:12, 17). Kʼaʼabéet k-tsʼáaikba tu contra le kʼasaʼan angelaʼ yéetel kʼaʼabéet «baʼatelt[ik] u maʼalob baʼatelil le oksaj óolaloʼ» (1 tiʼ Timoteo 6:12). Utiaʼal lelaʼ kʼaʼabéettoʼon le nojoch muukʼ u taal tiʼ Diosoʼ (2 tiʼ Corintoiloʼob 4:7). Kʼaʼabéettoʼon xan u kiliʼich muukʼ, le oʼolal kʼaʼabéet k-kʼáatik tiʼ. Jesuseʼ tiaʼalaj: «Bey túunoʼ wa teʼex, kex kʼaakʼas máakeʼex, a wojel a tsʼaʼex maʼalob baʼaloʼob tiʼ a paalaleʼexeʼ, jach tu jaajil a Taataʼex yaan teʼ j-kaʼanoʼ bíin u tsʼáa le Kiliʼich Pixan tiʼ le máaxoʼob kʼáatik tiʼeʼ» (San Lucas 11:13).
20 K-ilik túuneʼ, jach kʼaʼabéet k-búukintik tuláakal le nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaiktoʼon Jéeobaoʼ. Lelaʼ u kʼáat yaʼaleʼ kʼaʼabéet u yantaltoʼon oksaj óolal yéetel kʼaʼabéet k-yaabiltik baʼax toj. Kʼaʼabéet xan k-yaabiltik le jaajiloʼ, bey ka k-kʼaxnakʼba tu yéeteleʼ, yéetel kʼaʼabéet k-ilik kʼaʼaytik le maʼalob péektsil jeʼel baʼaxak súutukiloʼ yéetel mantatsʼ kʼaʼabéet k-tuukul tiʼ le maʼalob baʼaloʼob k-páaʼtikoʼ. Kʼaʼabéet xan k-kanik tsol maʼalob baʼax kiaʼalik le Kiliʼich Tsʼíiboʼob ku keʼetloʼob yéetel upʼéel táatsʼ máaskaboʼ. Wa k-búukintik tuláakal le u nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaiktoʼon Diosaʼ, yaan k-ganartik le baʼateʼel yantoʼon tu contra le kʼasaʼan angeloʼoboʼ, yéetel yaan k-tsʼáaik nojbeʼenil tiʼ u kiliʼich kʼaabaʼ Dios (Tiʼ Romailoʼob 8:37-39).
[Tsolajiloʼob]
^ xóot’ol 6 Tiʼ u tsʼíiboʼob Isaíaseʼ, Jéeobaeʼ ku yeʼeskuba u takmaj le tojil bey u búukil ikil u pixikubaeʼ. Le oʼolaleʼ, letiʼeʼ ku kʼáatik tiʼ le sukuʼunoʼob nuʼuktik le múuchʼuliloʼoboʼ ka toj nuʼuknakoʼob yéetel ka toj kuxlakoʼob (Isaías 59:14, 15, 17, Nuevo Mundo).
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 1]
¿A wojel wa u núukil?
• ¿Máax eʼesiktoʼon bix kʼaʼabéet k-búukintik le nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaiktoʼon Diosoʼ, yéetel baʼaxten maʼalob ka k-il bix úuchik u takik?
• ¿Bix jeʼel u páajtal kanáantik k-tuukul yéetel k-puksiʼikʼaleʼ?
• ¿Bix jeʼel k-kanik tsol «maʼalob u tʼaaniloʼob le jaajoʼ»?
• ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-payalchiʼ sáamsamal?