jach yaabiltabaʼex ta baatsileʼex
jach yaabiltabaʼex ta baatsileʼex
«Unaj a yaabiltikabaʼex [«a jach yaabiltkabaʼex», Nuevo Mundo, NM] ta baatsileʼex yéetel u yaakunajil sukuʼuntsiloʼob.» (TIʼ ROMAILOʼOB 12:10.)
1, 2. Le apóstol Pablo yéetel utúul misionero teʼ t-kʼiinoʼobaʼ, ¿bix tu bisilubaʼob yéetel u yéet sukuʼuniloʼob?
TULÁAKAL le 43 jaʼaboʼob tu beetaj u misioneroi tu lakʼinil le yóokʼol kaabaʼ, Doneʼ kʼaj óoltaʼab jach ku yaabiltik le máaxoʼob ku kaʼansikoʼ. Le jach táan u muʼyajtik le kʼojaʼanil kun kíimsikoʼ, yaʼab tiʼ le máaxoʼob tu tsʼáaj xook tiʼoboʼ náach tuʼux lukʼoʼob chéen utiaʼal u taal u yaʼaloʼob tiʼ: «¡Kamsahamnida, kamsahamnida!» (lelaʼ u kʼáat yaʼal «¡diosboʼotik, diosboʼotik!», ich coreano). Le nojoch yaabilaj tu yeʼesaj le misionero tiʼobaʼ jach kʼuch tu puksiʼikʼaloʼob.
2 Baʼaleʼ maʼ chéen Don tsʼoʼok u yeʼesik u yaabilmaj máaxoʼob ku kaʼansikiʼ. Teʼ yáax siglooʼ, le apóstol Pablooʼ tu yeʼesaj jach u yaabilmaj le máaxoʼob tu yilaj u yáantkoʼ. Kex letiʼ maʼ tu chʼaʼik saajkil u yaʼal u jaajil kaʼacheʼ, ku chʼaʼik óotsilil tiʼ u maasil yéetel tu yeʼesaj muun u puksiʼikʼal «jeʼel bix juntúul maamatsil ku tséentik yéetel ku kanáantik u mejen paalaloʼobeʼ». Tiʼ le múuchʼulil yaan Tesalónica kaʼachoʼ tu tsʼíibtaj le tʼaanoʼobaʼ: «Jach k-yaabiltmajeʼex le oʼolaleʼ jeʼel k-óoltik kaʼach k-tsʼáa teʼex maʼ chéen u maʼalob péektsil Jajal Diosiʼ, baʼaleʼ tak k-kuxtal, tumen tsʼoʼok k-kʼuchul k-yaabilteʼex jach yaʼab» (1 Tésalonicáiloob 2:7, 8, El Nuevo Testamento en Maya, NT). Le ka tiaʼalaj xan tiʼ le sukuʼunoʼob yanoʼob Éfeso maʼ ken u kaʼa iloʼoboʼ «tuláakaloʼob okʼolnajoʼob ka tu méekʼajoʼob yéetel tu tsʼuʼutsʼajoʼob Pablo» (Baʼaxoʼob 20:25, 37). Jeʼex tun k-ilkoʼ Pablo yéetel u yéet cristianoiloʼobeʼ maʼ chéen sukuʼuntsiloʼob tumen upʼéeliliʼ u oksaj óolaloʼobiʼ, jach u yaabiltmubaʼob tu baatsiloʼob kaʼachi.
Baʼaxoʼob jach yaan yil yéetel le yaabilajoʼ
3. ¿Baʼaxoʼob jach yaan yil yéetel le yaabilajoʼ?
3 Teʼ Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ ku yeʼesaʼaleʼ le yaabilajoʼ jach yaan yil yéetel u naʼataʼal baʼax ku yúuchul tiʼ u maasil yéetel u chʼaʼabal óotsilil tiʼob. Jeʼex u tséeliloʼob upʼéel jatsʼuts diamanteiʼ, le jatsʼuts modosoʼobaʼ ku nupikubaʼob utiaʼal u maas muʼukʼankúuntik le yaabilaj yaan ichil le cristianoʼoboʼ yéetel utiaʼal u maas muʼukʼankúuntik le yaabilaj yantiʼob yéetel u Taataʼob teʼ kaʼanoʼ. Le beetikeʼ Pabloeʼ tiaʼalaj tiʼ u yéet sukuʼunoʼob: «Yanak teʼex yaakunaj x-maʼ kaʼapʼéel ichil ta baatsileʼex. [...] Unaj a yaabiltikabaʼex [«a jach yaabiltkabaʼex», NM] ta baatsileʼex yéetel u yaakunajil sukuʼuntsiloʼob» (Tiʼ Romailoʼob 12:9, 10).
4. ¿Baʼax u kʼáat yaʼal le tʼaan «a jach yaabiltkabaʼex»?
4 Le tʼaan ich griego meyajnaj tiʼ Pablo utiaʼal u yaʼalik «a jach yaabiltkabaʼex», kaʼapʼéel tʼaanoʼob nupaʼantak. Le yáaxoʼ u kʼáat yaʼal maʼalob bisbail, yéetel u kaʼapʼéeloʼ u kʼáat yaʼal upʼéel yaabilaj tu juunal ku síijil. Utúul máak u yojel baʼax u kʼáat u yaʼal u tʼaaniloʼob le Bibliaoʼ kiaʼalikeʼ le tʼaanaʼ ku tsʼáaik naʼatbileʼ le cristianoʼoboʼ «kʼaʼabéet u kʼaj óoltaʼaloʼob bey upʼéel familia maʼalob u biskubaʼob tumen u yaabiltmubaʼobeʼ, tumen upʼéeliliʼ bix u tuukuloʼob yéetel tumen ku paklan áantkubaʼob». ¿Bey wa le yaabilaj ka wuʼuyik yoʼolal a sukuʼunoʼoboʼ? Le máaxoʼob yanoʼob ichil u kaajal Diosoʼ kʼaʼabéet u maʼalob biskubaʼob jeʼex upʼéel familiaeʼ (Tiʼ Galaciailoʼob 6:10). Le Tumben Nuptʼanoʼ (LTN) bey u sutik Tiʼ Romailoʼob 12:10: «Yaakuntabaʼex ta baatsileʼex yéetel láakʼtsil yaakunaj». Le cristianoʼoboʼ maʼ chéen unaj u yaabilkubaʼob tumen ku páaʼtaʼal ka u beetoʼobiʼ. Le Bibliaoʼ kiaʼalik: «Ichil láakʼtsil yaakunaj x-maʼ tuusil, paklan yaakuntabaʼex yéetel u jaaj-óolal a puksiʼikʼaleʼex» (1 Pedro 1:22, LTN).
Jajal Dioseʼ táan u kaʼansiktoʼon ka k-yaabiltbaʼex t-baatsileʼex
5, 6. 1) Le noj muchʼtáambaloʼob tuʼux ku muchʼkuba sukuʼunoʼob tiʼ jejeláas luʼumoʼoboʼ, ¿bix u meyajoʼob tiʼ Jéeoba utiaʼal u kaʼansik u kaajal ka u yaabiltubaʼob tu baatsiloʼob? 2) Le jaʼaboʼob k-máansik táan k-múul meyajtik Jéeoba yéetel k-sukuʼunoʼobeʼ, ¿bix u maas muʼukʼankúuntik le yaabilaj yaan ichiloʼonoʼ?
5 Teʼ yóokʼol kaab tuʼux táan u maas síistal u yaabilaj wíinikoʼobeʼ, Jéeobaeʼ táan u kaʼansik máaxoʼob meyajtik ka u yaabiltubaʼob tu baatsiloʼob (San Mateo 24:12; 1 tiʼ Tesalonicailoʼob 4:9). Le noj muchʼtáambaloʼob ku beetik u j-jaajkunajoʼob Jéeoba tuʼux ku muchʼkuba sukuʼunoʼob tiʼ jejeláas luʼumoʼobeʼ, tiʼ ku maas ilaʼal táan u tsʼaʼabaltiʼob le kaʼansajaʼ. Le sukuʼunoʼob kajaʼanoʼob teʼ tuʼux ku yúuchul le muchʼtáambaloʼobaʼ ku kʼaj óoltkoʼob sukuʼunoʼob jejeláas tuʼux u taaloʼob, yéetel yaʼab tiʼ letiʼobeʼ ku jeʼik u jool u yotochoʼob utiaʼal u kʼamkoʼob le uʼulaboʼobaʼ. Tiʼ upʼéel muchʼtáambal anchaj maʼ úucheʼ, jujuntúul sukuʼunoʼobeʼ tiʼ u taaloʼob tiʼ luʼumoʼob tuʼux le máakoʼoboʼ maʼ suukaʼan u yaʼalkoʼob baʼax ku yuʼubkoʼob ich u puksiʼikʼaloʼobiʼ. Utúul sukuʼun áantajnaj utiaʼal u kʼaʼamal le sukuʼunoʼobaʼ, tiaʼalaj: «Le ka kʼuch le sukuʼunoʼobaʼ wéej saajkoʼob yéetel suʼlakoʼob kaʼachi, baʼaleʼ pʼel máanik seis kʼiinoʼobeʼ, le ka orachaj u suutoʼob tu luʼumoʼobeʼ, letiʼob yéetel le sukuʼunoʼob kʼamoʼoboʼ tu méekʼubaʼob táan u yooʼloʼob, tumen péeksaʼab u yóoloʼob yoʼolal upʼéel yaabilaj anchaj ichiloʼob mix bikʼin ken u tuʼubsoʼob». K-kʼamik k-sukuʼunoʼob yéetel utsil kex jeʼel tuʼuxak u taaloʼobeʼ, ku beetik k-eʼesik u maas maʼalobil tiʼ toʼon yéetel ka u yeʼesoʼob u maas maʼalobil tiʼ letiʼob (Tiʼ Romailoʼob 12:13).
6 Kex le noj muchʼtáambaloʼob ku taaskoʼob kiʼimak óolaloʼ, upʼéel baʼal ku jach muʼukʼankúuntik le yaabilaj yaan ichiloʼonoʼ letiʼe jaʼaboʼob k-máansik yéetel k-sukuʼunoʼob táan k-múul meyajtik Jéeobaoʼ. K-kʼaj óoltik tubeel k-sukuʼunoʼobeʼ ku beetik k-maas yaabiltkoʼob tumen k-kʼuchul maas kʼaj óolt u jatsʼuts modosoʼob. Maʼ xaaneʼ ku káajal k-maas yaabiltkoʼob tumen k-ilkeʼ mantatsʼ ku yaʼalkoʼob u jaajil, chúukaʼan u yóoloʼob, jach utsoʼob, ku tuukuloʼob tu yoʼolal u maasil, ku chʼaʼikoʼob óotsilil yéetel ku kaxkoʼob u yutsil u chuukan (Salmo 15:3-5; Proverbios 19:22). Mark, utúul sukuʼun tu beetaj u misioneroi tu lakʼinil Áfricaeʼ tiaʼalaj lelaʼ: «Ken múul meyajnakoʼon yéetel k-sukuʼunoʼobeʼ ku maas jach muʼukʼanchajal le yaabilaj yaan ichiloʼonoʼ».
7. Utiaʼal k-maas yaabiltikbaʼex teʼ múuchʼuliloʼ, ¿baʼax kʼaʼabéet k-beetkeʼex?
7 Utiaʼal ka maas yanak yaabilaj ichiloʼoneʼex teʼ múuchʼuliloʼ, kʼaʼabéet k-ilik maas kʼaj óoltikbaʼex. Upʼéel baʼax ku yáantaj utiaʼal lelaʼ letiʼe k-antal mantatsʼ teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ. K-kʼuchul maʼ káajak le muchʼtáambaloʼ, k-táakpajal ichil yéetel k-pʼáatal u súutuk ken tsʼoʼokokeʼ, ku yáantaj utiaʼal k-paklan líiʼsik k-óoleʼex yéetel ku péekskoʼon xan «utiaʼal k-beetik baʼax uts» (Tiʼ Hebreob 10:24, 25). Utúul u nuxibil upʼéel múuchʼulil yaan Estados Unidoseʼ tiaʼalaj: «Ku taasikten kiʼimak óolal in kʼaʼajsik, tin chichnileʼ, tiʼ tuláakal le familiaʼoboʼ in familia ku tsʼok jóokʼol teʼ tu kúuchil muchʼtáambaloʼ, tumen jach ku kiʼital le tsikbaloʼ, le oʼolal maʼ k-kʼáat lukʼul kaʼachiʼ».
¿Kʼaʼabéet wa k-maas jeʼik k-puksiʼikʼal?
8. 1) ¿Baʼax tu yóotaj u yaʼal Pablo le ka tiaʼalaj tiʼe corintoiloʼob ka u maas jeʼe u puksiʼikʼaloʼoboʼ? 2) ¿Baʼax jeʼel k-beetik utiaʼal k-maas eʼesik tsiikil yéetel yaabilaj tiʼ k-sukuʼunoʼobeʼ?
8 Utiaʼal u maastal k-eʼesik yaabilajeʼ, maʼ xaaneʼ kʼaʼabéet k-maas jeʼik k-puksiʼikʼal. Pabloeʼ tu tsʼíibtaj tiʼ le sukuʼunoʼob yanoʼob Corintooʼ: «Tsʼoʼok k-tʼanikeʼex tu jaajil k-óol[,] tsʼoʼok k-jeʼik teʼex tuláakal k-puksiʼikʼal». Baʼaleʼ, Pabloeʼ tu yaʼalaj xan tiʼ letiʼobeʼ kʼaʼabéet u maas jeʼik u puksiʼikʼaloʼob (2 tiʼ Corintoiloʼob 6:11-13). Techeʼ, ¿jeʼel wa u páajtal a maas jeʼik a puksiʼikʼaleʼ? Maʼ unaj k-páaʼtik ka yáax beetaʼak tumen u chuukaniʼ. Teʼ carta tu túuxtaj tiʼ le romailoʼoboʼ, Pabloeʼ le ka tsʼoʼok u yaʼaliktiʼob ka u yaabiltubaʼobeʼ, tiaʼalaj xan: «Tiʼ a weʼeskeʼex tsiikil ta baatsileʼexeʼ, teʼex kʼaʼabéet a yáax beetkeʼex» (Romanos 12:10, NM). Teech xaneʼ jeʼel u páajtal a weʼesik tsiikil tiʼe sukuʼunoʼob wa ka natsʼkaba tu yiknaloʼob utiaʼal a tsikbal tu yéeteloʼob, wa ka wuʼuyiktiʼob wa jeʼel u jóoʼloʼob kʼaʼaytaj ta wéeteleʼ bey xan wa ka líiʼskaba tu yéeteloʼob utiaʼal upʼéel muchʼtáambal. Wa ka beetik beyaʼ bey ka jóoyaʼt le yaabilaj utiaʼal u maas nojochtaloʼ.
9. Jujuntúul sukuʼunoʼobeʼ, ¿baʼax tsʼoʼok u beetkoʼob utiaʼal u maas nojochtal le yaabilaj ichiloʼoboʼ? (Jeʼel u páajtal a waʼalik bix a beetkeʼex teʼ múuchʼuliloʼ.)
9 Tuláakloʼon ich familiaeʼ bey xan wa chéen t-juunaleʼ jeʼel u páajtal k-maas jeʼik k-puksiʼikʼaleʼ. Lelaʼ k-beetik ken xíimbalt k-sukuʼunoʼob, ken k-invitartoʼob janal kex maʼ nojoch baʼal ka k-beetiʼ, yéetel ken k-múul beet uláakʼ baʼaloʼob jeʼel u yáantaj utiaʼal ka maas muʼukʼanchajak le yaabilaj yaan ichiloʼonoʼ (San Lucas 10:42; 14:12-14). Hakop, utúul sukuʼun cada wa baʼax kʼiin ku invitartik le sukuʼunoʼob utiaʼal ka xiʼikoʼob janal tiʼ upʼéel kúuchil tuʼux yaan jatsʼuts cheʼob yéetel looloʼobeʼ, kiaʼalik: «Ku taal paalal, nojoch máakoʼob, le tsʼoʼok u chan yantal u jaʼabiloʼoboʼ, bey xan taatatsiloʼob tu juunaloʼob táan u líiʼsik u paalaloʼob. Tuláakloʼob kiʼimak yóoloʼob táan u suutoʼob tu yotochoʼob, yéetel ku yuʼubkoʼob ku maas nojochtal le yaabilaj yaan ichiloʼoboʼ». Toʼoneʼex xaneʼ maʼ chéen unaj k-ilikbaʼex sukuʼuntsiloʼoniʼ, kʼaʼabéet k-ilik jach amigotikbaʼex (3 San Juan 14).
10. ¿Baʼax jeʼel k-beetik wa yaan baʼax talamkúuntik bisikbaʼex tubeeleʼ?
10 Baʼaleʼ, maʼ xaneʼ, le maʼ maʼalob modos yantoʼonoʼ jeʼel u beetik maʼ u yantal maʼalob bisbai yéetel yaabilaj ichiloʼoneʼexeʼ. ¿Baʼax jeʼel k-beetik utiaʼal maʼ u yúuchul lelaʼ? Yáaxeʼ kʼaʼabéet k-kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u yáantoʼon utiaʼal ka k-bisba tubeel yéetel k-sukuʼunoʼob. Dioseʼ u kʼáat ka k-bisbaʼex tubeel, le oʼolaleʼ wa k-kʼáatik tiʼ yéetel u jaajil k-óoleʼ, yaan u yáantkoʼon utiaʼal ka béeyak (1 San Juan 4:20, 21; 5:14, 15). Ku tsʼoʼokoleʼ, kʼaʼabéet xan k-meyaj yoʼolal le baʼax tsʼoʼok k-kʼáatikoʼ. Ric, utúul sukuʼun ku xíimbaltik le múuchʼuliloʼob tu lakʼinil Áfricaoʼ, ku kʼaʼajsik utúul sukuʼun jach táaj séeb u kʼeyaj kaʼachi, le oʼolal ku talamtal u biskuba yéetel u maasil. ¿Baʼax tu beetaj Ric? Letiʼeʼ kiaʼalik: «Maʼ tin náachkuntinba tiʼ le sukuʼunaʼaʼ, baʼaxeʼ tin chʼaʼatuklaj in maas kʼaj óoltik tubeel. Tin wojéelteʼ jach yaʼab u kʼeʼekʼeyaʼal kaʼach tumen u taata. Le ka tin wojéeltaj bukaʼaj tsʼoʼok u sen baʼateltik u tuʼubsik baʼaxoʼob úuch tiʼ tu paalileʼ yéetel bukaʼaj kʼeexoʼob tsʼoʼok u beetik ichil u kuxtaleʼ tin wilaj jach maʼalob baʼax tsʼoʼok u beetik. Joʼopʼ k-bisikba jach maʼalob» (1 San Pedro 4:8).
¡Jeʼe a puksiʼikʼal!
11. 1) ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal ka maas yanak yaabilaj ichiloʼoneʼex? 2) ¿Baʼaxten jeʼel u beetiktoʼon kʼaas wa maʼ k-ilik bisikba yéetel u maasileʼ?
11 Yaʼab máakoʼob bejlaʼeʼ ken kʼuchuk u yoorai u kíimloʼobeʼ mix utéen yanchaj utúul u amigoʼob. ¡Bukaʼaj yajil! Baʼaleʼ toʼoneʼexeʼ maʼ kʼaʼabéet k-chaʼik u yúuchultoʼon beyoʼ. Jach k-yaabiltikba jeʼex u yaabiltkuba le sukuʼuntsiloʼoboʼ maʼ chéen u kʼáat yaʼal ka utsul tsikbalnakoʼon yéetel ka k-eʼes tsiikil tiʼ u maasiliʼ, mix xan u kʼáat yaʼal unaj u píit máan k-eʼesik kiʼimakchajaʼan k-óol yéetel k-sukuʼunoʼob, ka tak uʼuyaʼak náach u kʼaʼamil k-tʼaan yéetel k-cheʼej. Baʼaxeʼ, kʼaʼabéet ilik jeʼik k-puksiʼikʼal jeʼex tu jeʼaj u puksiʼikʼal Pablo tiʼ le cristianoʼob yanoʼob Corinto kaʼachoʼ. K-sukuʼunoʼobeʼ kʼaʼabéet u yilkoʼob jach tu jaajil táan k-kaxtik u yutsiloʼob. Kex maʼ tuláakloʼon jach séeb k-tʼaan mix xan tuláakloʼon jach séeb k-aʼalik baʼax k-uʼuyik ichil k-puksiʼikʼaleʼ, baʼaleʼ wa maʼ t-ilik bisikba yéetel u maasiloʼobeʼ, leloʼ jeʼel u beetiktoʼon kʼaaseʼ. Le Bibliaoʼ kiaʼalik: «Le máax u kʼáat antal chéen tu juunaleʼ yaan u kaxtik chéen u yutsil, jeʼel baʼalak maʼalob tsol nuʼukil ka tsʼaʼabak tiʼeʼ maʼ ken u yóot u kʼame» (Proverbios 18:1, NM).
12. U tsikbaltik máak jach baʼax ku yuʼubik ichil u puksiʼikʼaleʼ, ¿bix u yáantaj utiaʼal ka yanak upʼéel maʼalob bisbai ichiloʼoneʼex?
12 U tsikbaltik máak jach baʼax ku yuʼubik ichil u puksiʼikʼaleʼ jach jeʼel u yáantaj utiaʼal ka yanak upʼéel maʼalob bisbaileʼ (San Juan 15:15). Tuláakloʼon kʼaʼabéettoʼon amigoʼob tiʼ máax jeʼel u páajtal k-tsikbaltik jach baʼaxoʼob k-tuklik yéetel baʼaxoʼob chiʼichnakkúuntkoʼoneʼ. Tsʼoʼoleʼ, wa k-ilik kʼaj óoltikbaʼex tu beeleʼ, maas maʼ talam ken k-paklan áantbaʼexiʼ. Wa k-beetik lelaʼ yaan k-ilik jach jaaj le baʼax tiaʼalaj Jesusaʼ: «Yaan maas kiʼimak óolal u tsʼaʼabal wa baʼax tiʼ u kʼaʼamal wa baʼax» (Baaxoob 20:35, NT; Tiʼ Filiposiloʼob 2:1-4).
13. ¿Bix jeʼel k-eʼesik jach tu jaajil k-yaabilmaj k-sukuʼunoʼobeʼ?
13 Utiaʼal ka u taas utsil le yaabilaj k-uʼuyikoʼ, kʼaʼabéet k-eʼesik (Proverbios 27:5). Wa jach tu jaajil yantoʼon yaabilajeʼ, maʼ xaaneʼ jeʼel u chíikpajal t-icheʼ. Upʼéel proverbioeʼ kiaʼalikeʼ le máax léembalnak u paakateʼ kiʼimak yóol u puksiʼikʼal (Proverbios 15:30). K-tuukul tu yoʼolal k-sukuʼunoʼobeʼ ku muʼukʼankúuntik le yaabilaj yaan ichiloʼonoʼ. Kex maʼ tu páajtal u maʼanal u yaabilaj le sukuʼunoʼoboʼ, wa t-puksiʼikʼal ku jóokʼol tsʼáaik wa baʼax tiʼobeʼ, leloʼ jach jeʼel u kiʼimakkúuntik u yóoloʼobeʼ. Uláakʼ bix jeʼel k-eʼesik yaabiltmoʼobeʼ letiʼe ka k-síi upʼéel postal tiʼoboʼ, ka k-tsʼíib upʼéel carta tiʼob bey xan ka k-aʼaltiʼob «tʼaanoʼob ku yaʼalaʼal [jach] tu kʼiinil» (Proverbios 25:11; 27:9). Wa tsʼoʼok k-amigotik utúul sukuʼuneʼ, mantatsʼ kʼaʼabéet k-eʼesik yaabilaj tiʼ, lelaʼ maas kʼaʼabéet k-beetik tu kʼiinil táan u máan tiʼ talamiloʼob. Le Bibliaoʼ kiaʼalikeʼ utúul jaajil amigoeʼ «uts u biskuba» mantatsʼ, yéetel «tu kʼiiniloʼob yaj óoleʼ bey juntúul a sukuʼuneʼ» (Proverbios 17:17).
14. ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik wa k-ilik yaan máax maʼ tu jach eʼesiktoʼon yaabilaj jeʼex k-kʼáateʼ?
14 U jaajileʼ, maʼ tu páajtal k-páaʼtik jach k-amigotik tuláakal le sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ, yaan yéetel máaxoʼob ken k-bisba maas maʼalob. Le oʼolaleʼ, wa k-ilik yaan máax maʼ tu jach eʼesiktoʼon yaabilaj jeʼex k-kʼáateʼ, maʼ unaj k-jáan tuklik yaan baʼax maʼ maʼalob táan k-beetkiʼ wa yaan baʼax maʼ maʼalob táan u beetik letiʼiʼ, mix xan unaj k-chokʼikba utiaʼal u biskuba t-éeteliʼ. Wa k-eʼesik jatsʼuts modos tiʼ tak tuʼux ku chaʼikeʼ, yaan k-pʼatik jeʼekʼabil u joonai utiaʼal u páajtal k-maas bisikba tu yéetel ken máanak le kʼiinoʼoboʼ.
«Jach kiʼimak in wóol ta woʼolal»
15. ¿Bix u yuʼubkuba máak ken u yuʼub u yaʼalaʼal yaabiltaʼan, yéetel bix u yuʼubkuba wa maʼatech u yaʼalaʼal tiʼ?
15 Le ka okjaʼanaj Jesuseʼ jach kiʼimakchaj wal u yóol le ka tu yuʼubaj u yaʼalaʼal tiʼ tumen u Taata yaan teʼ kaʼanoʼ: «Jach kiʼimak in wóol ta woʼolal» (San Marcos 1:11). Bey úuchik u yeʼesaʼal kʼamaʼanoʼ. Le baʼax aʼalaʼabtiʼaʼ tu maas eʼesaj tiʼ Jesús bukaʼaj yaabiltaʼanil tumen u Taata (San Juan 5:20). Bukaʼaj yajil, baʼaleʼ yaan máaxoʼobeʼ mix utéen ku yuʼubik u yaʼalaʼaltiʼob yaabiltaʼanoʼob tumen le máaxoʼob u yaabiltmoʼob yéetel ku yeʼeskoʼob tsiikil tiʼoboʼ. Utúul kiik u kʼaabaʼ Anneʼ tiaʼalaj: «Yaʼab xiʼipalal yéetel chʼúupalal jeʼex tenoʼ mix utúul tiʼ k-láakʼoʼob ku oksaj óoltkoʼob u jaajil. T-otocheʼ chéen baʼax k-sen uʼuykeʼ u sen aʼalaʼal baʼal toʼon, leloʼ jach ku beetik u lúubul k-óol». Baʼaleʼ, ken káajak u taaloʼob teʼ múuchʼuliloʼ, ku yilkoʼob yaabiltaʼanoʼob, kʼaʼabéetkuntaʼanoʼob yéetel ku yilkoʼob bix u yáantaʼaloʼob tumen le sukuʼunoʼoboʼ. Le sukuʼunoʼoboʼ ku suutoʼob bey u taataʼob, u maamaʼob, u sukuʼunoʼob yéetel u kiikoʼobeʼ (San Marcos 10:29, 30; Tiʼ Galaciailoʼob 6:10).
16. ¿Baʼax jeʼel u yúuchul wa mantatsʼ táan k-aʼalik tiʼ u maasil maʼ maʼalob bix tu beetiloʼob wa baʼaxiʼ?
16 Yaan tuʼuxoʼobeʼ le taatatsiloʼoboʼ, le nojoch wíinkoʼoboʼ yéetel le j-kaʼansajoʼoboʼ, óoliʼ maʼatech u yaʼalikoʼob yéetel u jaajil yóoloʼob maʼalob baʼax ku beetik le paalaloʼob wa le táankelem paalaloʼoboʼ, tumen saajkoʼob ka maʼakʼóolchajkoʼob wa ka kaʼanchajak u yichoʼob. Le tuukul beyaʼ jeʼel u yantal tak ichil upʼéel familia ku meyajtik Dioseʼ wa tak ichil le sukuʼunoʼoboʼ. Ken tsʼoʼokok u máansaʼal upʼéel tseʼek wa ken tsʼoʼokok u beetaʼal wa baʼax tumen utúul táankelem paaleʼ, le nojoch wíinikoʼoboʼ maʼ xaaneʼ jeʼel u yaʼalkoʼob tiʼeʼ: «Maʼalob ta beeti, baʼaleʼ jeʼel u páajtal a beetik maas maʼalobeʼ». Maʼ xan xaneʼ, maʼ tu yaʼalkoʼob mix baʼal tiʼe táankelem paaloʼ, baʼaleʼ ku yeʼeskoʼob maʼ uts tu tʼaanoʼob bix tu beetiliʼ. Yaʼab máakoʼobeʼ ku tuklikoʼobeʼ ken u beetoʼob beyaʼ táan u yáantkoʼob le táankelem paalal utiaʼal ka jóokʼok jach tubeel le baʼax ku beetkoʼoboʼ, baʼaleʼ lelaʼ maases ku beetik u lúubul yóoloʼob wa ku beetik u tuklikoʼob maʼ tu páajtal u beetkoʼob le baʼax ku páaʼtaʼal tiʼ letiʼoboʼ.
17. ¿Baʼaxten maʼalob ka k-kiʼikiʼtʼant u maasil yoʼolal le maʼalob baʼaloʼob ku beetkoʼoboʼ?
17 Maʼ chéen unaj u yaʼalaʼal tiʼ utúul sukuʼun maʼalob baʼax ku beetik chéen tu yoorai u kaʼaj tsʼaabil upʼéel tsolnuʼuk tiʼiʼ. Wa le nojoch wíinikoʼob yéetel u jaajil yóoloʼob ku kiʼikiʼtʼantkoʼob le maʼalob baʼaloʼob ku beetik u maasiloʼ, ku yáantaj utiaʼal ka anak yaabilaj ichil le familiaoʼ bey xan ichil le múuchʼuliloʼ, tumen ku líiʼsik u yóol le táankelem paalal utiaʼal ka u kʼáatoʼob áantaj tiʼe sukuʼunoʼob yiijchajaʼan u naʼatoʼoboʼ. Le oʼolaleʼ, kex maʼ kaʼansaʼantoʼon ka k-kiʼikiʼtʼant le maʼalob baʼaloʼob ku beetik u maasiloʼ, kʼaʼabéet «[k-]búukint[keʼex] le túumben [wíinik] beetaʼan jeʼel bix u kʼáat Jajal Dioseʼ yéetel ku chíikbesaʼal yéetel jumpʼéel kuxtal tu jaajil toj yéetel kiliʼich». Le beetikeʼ, koʼoneʼex líiʼsik u yóol u maasil jeʼex u beetik Jéeobaoʼ (Efesioiloob 4:24, NT).
18. 1) Xiʼipalal yéetel chʼúupalaleʼex, ¿bix kʼaʼabéet a wilkeʼex le tsolnuʼuk ku tsʼaʼabalteʼex tumen le nojoch wíinkoʼoboʼ? 2) Le nojoch wíinkoʼoboʼ, ¿baʼaxten kʼaʼabéet u kanáantkoʼob baʼax ken u yaʼaloʼob ken u tsʼáaʼob upʼéel tsolnuʼuk?
18 Baʼaleʼ teʼexeʼ, xiʼipalal yéetel chʼúupalaleʼex, mix utéen kʼaʼabéet a tuklikeʼex wa pʼektaʼaneʼex ikil u tsoʼololteʼex u nuʼuk tumen a taataʼex wa tumen le sukuʼunoʼoboʼ (Eclesiastés 7:9). Letiʼobeʼ ku tsolkoʼobteʼex u nuʼuk, maʼ tumen wa u pʼekmeʼexoʼobiʼ, baʼaxeʼ ku beetkoʼob tumen u yaabiltmeʼexoʼob yéetel u kʼáatoʼob ka xiʼikteʼex utsil. Wa maʼ yoʼolal lelaʼaʼ, bejlaʼaʼ maʼ tu tsolkoʼobteʼex u nuʼukeʼ. Le nojoch wíinkoʼob yéetel u nuxibiloʼob le múuchʼuliloʼ u yojloʼobeʼ le bix u yaʼalaʼal upʼéel baʼaleʼ jeʼel u líiʼsik yóol wa jeʼel u lúuʼsik u yóol máakeʼ. Le oʼolaleʼ, le nuxiboʼoboʼ táanil tiʼ u tsʼáaikoʼob upʼéel tsol nuʼukeʼ, yaʼab súutukil ku jóoʼskoʼob utiaʼal u tuklikoʼob bix ken u yaʼaliloʼob yéetel utiaʼal u kʼáatkoʼob u yáantaj Dios ich payalchiʼ; lelaʼ ku beetkoʼob tumen u kʼáatoʼob áantaj (1 San Pedro 5:5).
Jéeobaeʼ jach nojoch u yutsil
19. Le máaxoʼob tsʼoʼok u yúuchultiʼob baʼaloʼob maʼ jatsʼutstak ikil u yeʼesik u yutsiloʼobeʼ, ¿baʼaxten jeʼel u páajtal u kʼáatkoʼob u yáantaj Jéeobaeʼ?
19 Yaneʼeʼ yoʼolal baʼaloʼob maʼ jatsʼutstak tsʼoʼok u yúuchultiʼob ikil u yeʼesik u yutsiloʼobeʼ ku kʼuchul u tukultoʼob maas maʼalob maʼ u ka eʼeskoʼob u yutsiloʼob, utiaʼal maʼ u lúubul yóoloʼob wa ka pʼaʼatkoʼob kʼaasil. Utiaʼal u kaʼa jeʼik u puksiʼikʼaloʼobeʼ, kʼaʼabéet u luʼsik u saajkiloʼob yéetel kʼaʼabéet u jach kʼubik u yóoloʼob tiʼ Dios. Maʼ kʼaʼabéet k-tuʼubsikeʼ Jéeobaeʼ «maʼ náach yanil tiʼ cada juntúul tiʼ toʼoniʼ» yéetel ku yaʼaliktoʼon ka k-natsʼba tu yiknal (Baaxoob 17:27, NT; Santiago 4:8). Jéeobaeʼ ku naʼatik baʼaxten k-chʼaʼik saajkil u beetaʼaltoʼon wa baʼax jeʼel u beetik u lúubul k-óoleʼ, le oʼolal ku yaʼalik u yáantkoʼon. Le salmista Davidoʼ ku yaʼaliktoʼon: «Yuumtsileʼ naatsʼ yaan utiaʼal u tok le máaxoʼob kʼiilil u puksiʼikʼaloʼoboʼ» (Salmo 34:18).
20, 21. 1) ¿Baʼax eʼesiktoʼon jeʼel u páajtal k-bisikba yéetel Jéeobaeʼ? 2) ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal ka páatak k-jach bisikba tu yéetel?
20 Máax yéetel kʼaʼabéet maas k-bisikbaeʼ yéetel Jéeoba. ¿Jeʼel wa tun u béeytal k-bisikba tu yéeteleʼ? Jeʼeleʼ. Le Bibliaoʼ kiaʼalikeʼ yaʼab máakoʼob yéetel koʼoleloʼob tu beetoʼob baʼax maʼalobeʼ naatsʼ tu yuʼubilubaʼob tiʼ k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ. U líiʼsaj óol tʼaanoʼobeʼ beetaʼab u tsʼíibtaʼal utiaʼal ka k-ileʼ toʼon xaneʼ jeʼel u páajtal k-natsʼikba tu yiknal Jéeobaeʼ (Salmo 23, 34, 139; San Juan 16:27; Tiʼ Romailoʼob 15:4).
21 Tuláakloʼon jeʼel u páajtal k-beetik le baʼax u kʼáat Jéeoba utiaʼal ka páatak k-jach bisikba tu yéeteleʼ. Davideʼ tiaʼalaj: «Yuumtsil, ¿máax jeʼel u páajtal u kajtal teʼ ta templooʼ?». Tsʼoʼoleʼ ka tu núukaj: «Chéen le máax toj u kuxtaleʼ yéetel ku beetik xan le utsoʼ, le máax ku yaʼalik [baʼax] jaaj yéetel tuláakal u puksiʼikʼaleʼ» (Salmo 15:1, 2, Los Salmos en Maya; 25:14). Jeʼex u bin k-kʼamik le utsiloʼob ku taasik k-meyajtik Diosoʼ, yéetel jeʼex u bin k-ilik u yáantaj ichil k-kuxtaleʼ, ku kʼuchul k-ileʼ Jéeobaeʼ «jach nojoch [...] u yutsil» (Santiago 5:11).
22. ¿Bix le yaabilaj u kʼáat Dios ka yanak ichil u kaajaloʼ?
22 Kʼaʼabéet k-tsʼáaik yaʼabach nib óolal tiʼ Jéeoba tumen kex kʼeban wíinkoʼoneʼ ku yóotik u bisuba t-éetel. Lelaʼ kʼaʼabéet u péekskoʼon utiaʼal k-jach yaabiltikbaʼex t-baatsileʼex. Yéetel u yáantaj Dioseʼ, cada utúul tiʼ toʼoneʼ jeʼel u páajtal u tsʼáaik yéetel jeʼel u páajtal u kʼamik le nojoch yaabilaj ku yilaʼal ichil u kaajal Dios bejlaʼoʼ. Yáanal u Reino Dioseʼ tuláakal le máaxoʼob kun kajtaloʼob way Luʼumeʼ mantatsʼ ken u jach yaabiltubaʼob tu baatsiloʼob.
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 32]
¿Jeʼel wa u páajtal a tsolkeʼ?
• ¿Bix kʼaʼabéet u biskuba le máaxoʼob yanoʼob ichil u kaajal Diosoʼ?
• ¿Baʼax jeʼel u páajtal u beetik cada utúul tiʼ toʼon utiaʼal u maas nojochtal le yaabilaj ichiloʼonoʼ?
• U yaʼalaʼal tiʼ utúul sukuʼun maʼalob baʼax ku beetikeʼ, ¿bix u yáantaj utiaʼal u maas nojochtal le yaabilaj yaan ichiloʼonoʼ?
• ¿Bix u yáantkoʼon le nojoch yaabilaj ku yuʼubik Jéeoba t-oʼolaloʼ?