Techeʼ, ¿Yaan wa wantal teʼ paraísooʼ?

«In kʼaj óol juntúul máak u yoksaj óoltmaj Cristoeʼ [...] j-bisaʼab paraíso tuʼux tu yuʼubaj tʼaanoʼob [...] mix máak ku páajtal u yaʼalik.» (2 CORINTOILOʼOB 12:2-4)

1. ¿Baʼax jatsʼuts baʼaloʼob kiaʼalik le Biblia tsʼoʼok u natsʼik yaʼabach máakoʼob tiʼ Diosoʼ?

¡UPʼÉEL PARAÍSO! ¿Kʼajaʼan wa tech bix ta wuʼuyilaba ka ta wojéeltaj yaan u suʼutul upʼéel paraíso tuláakal le Luʼum tumen Diosoʼ? Maʼ xaneʼ, kʼajaʼantech bix ta wuʼuyilaba ka ta kanaj yaan u kʼuchul u kʼiinil u sáasiltal u yich le chʼóopoʼoboʼ, yaan u jeʼepajal u xikin le kóokoʼoboʼ yéetel le x-tokoy luʼumoʼ yaan u suut upʼéel kiʼichkelem kúuchil tuʼux yaan yaʼabach looloʼob. ¿Bix xan ta wuʼuyilaba ka ta kanaj le lobooʼ bíin kajlak yéetel le tamanoʼ yéetel le chan yuukoʼ bíin kajlak yéetel le chak moʼoloʼ? Ka xan ta xokaj teʼ Biblia jeʼel u páajtal u kaʼa kuxtal a láakʼoʼob kimentakoʼob utiaʼal ka kuxlakoʼob teʼ paraísooʼ, ¿máasaʼ jach kiʼimakchaj a wóol? (Isaías 11:6; 35:5, 6; San Juan 5:28, 29.)

2, 3. 1) ¿Baʼaxten k-aʼalik yaan u béeytal le baʼax kiaʼalik le Biblia tiʼ u suut paraísoi tuláakal le Luʼumaʼ? 2) ¿Baʼax uláakʼ eʼesik jach yaan yantal le paraíso táan k-páaʼtikoʼ?

² Yaʼab baʼaxoʼob eʼesik yaan u suut upʼéel paraíso tuláakal le Luʼum, jeʼex u yaʼalik le Bibliaoʼ. Techeʼ a wojel jach yaan u béeytal le baʼax tiaʼalaj Jesús tiʼ le kʼasaʼan máak chʼuykíintaʼab tu tséeloʼ: «Yaan a wantal tin wéetel teʼ paraísooʼ» (Lucas 23:43; NM). A wojel xan jach yaan u béeytal le uláakʼ tʼaanoʼobaʼ: «Toʼoneʼ táan k-páaʼtik le túumben kaʼanoʼoboʼ yéetel le túumben luʼum u [yaʼalmaj u tsʼáaik] Jajal Diosoʼ, tuʼux tuláakal baʼal toj». Tsʼoʼoleʼ, a wojel xan yaan u kʼuchul u kʼiinil u jaajtal le tʼaanoʼobaʼ: «Jajal Dios kun choʼik tuláakal u jaʼil u yichoʼob, maʼ túun yantal kíimil, mix okʼol, mix yaj óolal, mix kʼiʼinamil». Tuláakal le baʼaxoʼob ken u beet Diosaʼ ku yeʼesik yaan u kaʼa antal upʼéel paraíso way Luʼumeʼ (2 San Pedro 3:13; Apocalipsis 21:4).

³ Uláakʼ baʼax eʼesik jach yaan u yantal le paraíso táan k-páaʼtikoʼ letiʼe baʼax ku yilaʼal ichil u kaajal Dios bejlaʼoʼ. ¿Tiʼ baʼax táan k-tʼaan? Tiʼ le jeetsʼelil yéetel le jaajil adoración tsʼoʼok u beetik u yantal Dios ichil u kaajaloʼ. Le jeetsʼelil yéetel le jaajil adoracionaʼ ku keʼetel yéetel upʼéel paraíso. Le paraísoaʼ aʼalaʼaniliʼi yaan u yantaleʼ, yéetel táan u yilaʼal bejlaʼeʼ.

Ku yilaʼal le paraíso ichil upʼéel náayoʼ

4. ¿Tiʼ baʼax náayil ku yúuchul tʼaan teʼ 2 tiʼ Corintoiloʼob 12:2-4, yéetel tiʼ máax ku tuklaʼal yanchaj le náayaʼ?

⁴ Le apóstol Pablooʼ tʼaanaj tiʼ le paraíso yaan ichil u kaajal Dios bejlaʼoʼ.  Letiʼeʼ tu tsʼíibtaj: «In kʼaj óol juntúul máak u yoksaj óoltmaj Cristoeʼ [walajki] catorce jaʼaboʼobaʼ j-bisaʼab tak tu yóoxpʼéel kaʼan. Maʼ in wojel wa bisaʼab [paʼteʼ yéetel] u wíinklil wa x-maʼ wíinklil[iʼ], Jajal Dios u yojel. Baʼaleʼ in wojeleʼ le máakoʼ, (wa yéetel u wíinklil wa x-maʼ wíinklileʼ, leloʼ maʼ in wojeliʼ, chéen Jajal Dios u yojel), j-bisaʼab [teʼ] paraíso tuʼux tu yuʼubaj tʼaanoʼob [...] mix máak ku páajtal u yaʼalik» (2 tiʼ Corintoiloʼob 12:2-4). Ku tuklaʼaleʼ tiʼ Pablo anchaj le náayaʼ, tumen le tekstoaʼ ku chíikpajal ken tsʼoʼokok le versículoʼob tuʼux kiaʼalaʼal tumen Pablo letiʼeʼ jach tu jaajil utúul apóstol. Tsʼoʼoleʼ, le Bibliaoʼ mix tuʼux uláakʼ kiaʼalik wa yaan tiʼ uláakʼ máak úuch lelaʼ, yéetel chéen Pablo tʼaanaj tiʼ le náayaʼ. ¿Tiʼ baʼax «paraíso[i]» bisaʼab Pablo teʼ náay yanchaj tiʼoʼ? (2 tiʼ Corintoiloʼob 11:5, 23-31.)

5. Le u «yóoxpʼéel kaʼan» tu yilaj Pablo teʼ náayoʼ, ¿baʼax maʼ u kʼáat yaʼaliʼ, yéetel baʼax le tu yiloʼ?

⁵ Tiʼ le baʼax táan u tʼaan Pablooʼ ku yeʼesikeʼ le u «yóoxpʼéel kaʼan[oʼ]» maʼ letiʼe kaʼan k-paktikeʼexoʼ mix xan u kʼáat yaʼal wa yaan uláakʼ kaʼanoʼob maʼ tu páajtal k-ilkeʼexoʼobiʼ. Teʼ Bibliaoʼ, yaʼab u téeneleʼ le número 3 ku meyaj utiaʼal u maas tsʼaʼabal u muukʼ upʼéel baʼal (Eclesiastés 4:12; Isaías 6:3; San Mateo 26:34, 75; Apocalipsis 4:8). Le oʼolal túuneʼ, le baʼax tu yilaj Pablo teʼ náayoʼ upʼéel baʼal jach nojbeʼen, upʼéel baʼal jach maʼalob ku keʼetel yéetel upʼéel paraíso.

6. ¿Baʼaxoʼob úuch tiʼ u kaajil Israel ku yáantkoʼon k-naʼat le baʼax tu yilaj Pablooʼ?

⁶ Jujumpʼéel profesíaʼob yanoʼob teʼ Bibliaoʼ ku yáantkoʼon k-naʼat le baʼax tu náaytaj Pablooʼ. Le israelitaʼoboʼ káaj u adorarkoʼob uláakʼ diosoʼob, le oʼolal Jéeobaeʼ tu chaʼaj u taal le babilonioʼob tu contra Judá yéetel Jerusalén utiaʼal u kʼaskúuntoʼob le kaajoʼ; jeʼex u yeʼesik le fechaʼob ku tsʼáaik le Bibliaoʼ, lelaʼ úuch tu jaʼabil 607 táanil tiʼ u taal Cristo. Baʼaleʼ, aʼalaʼabeʼ u luʼum le judíoʼoboʼ yaan u kʼáaxtal tumen yaan u máan setenta jaʼaboʼob mix máak kun kajtaliʼ, ken tsʼoʼokok túun u máan le setenta jaʼaboʼoboʼ, Dioseʼ yaan u chaʼik u kaʼa suut le judíoʼob tu luʼumoʼoboʼ utiaʼal u kaʼa chʼaʼajoʼolkoʼob u adorarkoʼob Jéeoba jeʼex u kʼáateʼ. Le judíoʼoboʼ suunajoʼob tu luʼumoʼob tu jaʼabil 537 táanil tiʼ u taal Cristo (Deuteronomio 28:15, 62-68; 2 Reyes 21:10-15; 24:12-16; 25:1-4; Jeremías 29:10-14). Baʼaleʼ, ¿bix túun jach pʼáatik u luʼumoʼob tu kʼiinil táan le setenta jaʼaboʼoboʼ? Kʼáaxchaji yéetel suunaj u kúuchilil utiaʼal u kajtal u peekʼiloʼob kʼáax (Jeremías 4:26; 10:22). Baʼaleʼ, Jéeobaeʼ u yaʼalmaj: «Teneʼ bíin in chʼaʼa óotsilil tiʼ Sión, le kaaj suunajaʼan jeenel kaajiloʼ. Le j-tikin luʼumoʼoboʼ bíin in sutoʼob u luʼumil [...] paakʼaloʼob, jeʼel bix le pakʼaʼan tumen Yuumtsil teʼ j-Edenoʼ» (Isaías 51:3).

7. ¿Baʼax aʼalaʼab kun úuchul ken tsʼoʼokok le setenta jaʼaboʼoboʼ?

⁷ Le baʼaxoʼob u yaʼalmaj Isaíasaʼ, káaj u béeytal le ka tsʼoʼok le setenta jaʼaboʼo boʼ. Yoʼolal u yutsil Jéeobaeʼ, le luʼumoʼ kaʼa jatsʼutschaji. Chéen máans ta tuukul bix aʼalaʼabik kun kaʼa pʼáatal: «Kiʼimakchajak u yóol le x-tokoyoʼ, luʼum tikin; sen kiʼimakchajak u yóol, ka loolnak, loolnak jeʼex u lool x-tsʼulaʼeʼ, sen yanak kiʼimak óolal tiʼ. [...] [Le] móochoʼoboʼ bíin síitʼnakoʼob bey kéejoʼobeʼ le tootoʼob xanoʼ, bíin awatnakoʼob. Teʼ j-tikin x-tokoy luʼumoʼ bíin yanak yaʼabach jaʼiʼ. Le x-tokoy luʼumoʼ bíin suunak xéel jaʼil, le j-tikim luʼumoʼ bíin chuʼupuk yéetel sayab jaʼob. Le tuʼux [u] kajnáal bej[laʼa] u peekʼiloʼob kʼáaxeʼ, bíin jóokʼok jalaloʼob yéetel tajoʼobiʼ» (Isaías 35:1-7).

Upʼéel kaaj ku suut tu luʼumil yéetel ku maʼalobkíintaʼal u kuxtal

8. ¿Baʼax eʼesik u capítulo 35 tiʼ Isaíaseʼ táan u tʼaan tiʼ máakoʼob?

⁸ U luʼum le israelitaʼob kʼaschajaʼan yéetel tuʼux mix máak kajaʼan kaʼachoʼ, suunaj paraísoi, ¡bukaʼaj jaʼtsil! Baʼaleʼ, le baʼax u yaʼalmaj Isaías yéetel le baʼax u yaʼalmaj uláakʼ profetaʼoboʼ, ku yeʼeskoʼob xan yaan u kʼexpajal u kuxtal u kajnáaliloʼob Israel, bey ka káajak u yichankil upʼéel luʼum tuʼux mix baʼal ku jóokʼol kaʼacheʼeʼ. ¿Baʼax oʼolal k-aʼalik lelaʼ? Tumen Isaíaseʼ táan u tʼaan tiʼ le «máaxoʼob» jáalkʼabtaʼaboʼob «tumen Yuumtsiloʼ», tiʼ le máaxoʼob suunajoʼob tu «kaajil Sión yéetel u kʼaayiloʼob kiʼimak óolal[oʼ]» (Isaías 35:10). Isaíaseʼ táan u tʼaan tiʼ u kajnáaliloʼob le luʼumoʼ. Tsʼoʼoleʼ, uláakʼ tekstos tiʼ u tsʼíiboʼob Isaíaseʼ kieʼeskoʼobeʼ u máakiloʼob u kaajil Israeleʼ yaan u suutoʼob Sión yéetel bíin aʼalaʼak beyoʼob «béekoʼob [...] pakʼaʼanoʼob tumen Yuumtsil[eʼ] [...]. Tumen jeʼel bix u jóokʼol u cheʼiloʼob luʼumeʼ [...] bey bíin u beet Yuumtsil» u beetaʼal baʼax toj, «yéetel u kʼaʼayal kiʼikiʼtʼaanoʼob tumen tuláakal múuchʼ kaajoʼob». Isaías xaneʼ tu tsʼíibtaj uláakʼ baʼaloʼob u yaʼalmaj Jéeoba tu yoʼolal u kaajal: «Teen bíin in nuʼukbes a beel mantatsʼ, [...] bíin in tsʼaa u muukʼ a wíinklil, bíin béeyakech [bey] jumpʼéel x-péet paach [wa kúuchil pakʼal] maʼalob jóoyabtaʼanileʼ» (Isaías 58:11; 61:3, 11; Jeremías 31:10-12). Jeʼex túun k-ilkoʼ, jeʼex yaan u kaʼa jatsʼutstal le luʼumoʼ, yaan xan u kaʼa maʼalobtal u kuxtal le judíoʼob ken suunakoʼoboʼ.

9. ¿Baʼax «paraíso[i]» tu yilaj Pablo, yéetel baʼax kʼiin ka yanchaji?

⁹ Le baʼax úuch yéetel u kaajil Israeloʼ ku yáantkoʼon k-naʼat le baʼax tu yilaj Pablo ichil le náayoʼ. Le baʼax tu náaytaj Pablooʼ yaan yil yéetel le cristianoʼoboʼ. Pabloeʼ tu ketaj le cristianoʼob yéetel upʼéel «luʼum ku meyajtaʼal tumen Jajal Dios» yéetel ku yichankil (1 tiʼ Corintoiloʼob 3:9). ¿Baʼax kʼiin káaj u béeytal le baʼax tu náaytajaʼ? Pabloeʼ tiaʼaleʼ le baʼax tu náaytoʼ upʼéel baʼal chíikbesaʼab tiʼ tumen Yuumtsil. Lelaʼ u kʼáat yaʼaleʼ le baʼax tu yiloʼ maʼiliʼ kʼuchuk u kʼiinil u yúuchuliʼ. Letiʼeʼ u yojel kaʼacheʼ ken kíimikeʼ yaʼab cristianoʼobeʼ  yaan u xúumpʼatkoʼob u jaajil (2 tiʼ Corintoiloʼob 12:1; Beetaʼanoʼob [Hechos] 20:29, 30; 2 tiʼ Tesalonicailoʼob 2:3, 7). Tu kʼiiniloʼob tuʼux jach yaʼab cristianoʼob xuʼul u adorarkoʼob Dios jeʼex utstutʼaanoʼ, ka tak pʼáat maʼ chíikaʼan le u jaajil cristianoʼoboʼ, maʼ tu páajtal u yaʼalaʼal wa beyoʼob upʼéel luʼum ku tsʼáaik yicheʼ. Baʼaleʼ, yaniliʼi u kʼuchul u kʼiinil u kaʼa antal upʼéel jaajil adoracioneʼ. Le u jaajil cristianoʼoboʼ yaniliʼi u kaʼa chíikpajloʼobeʼ, «le máaxoʼob ku beetikoʼob baʼax u kʼáat Jajal Diosoʼ, yaan u léembaloʼob tu reinoil u Taataʼob jeʼebix u léembal le kʼiinoʼ» (San Mateo 13:24-30, 36-43, NT). Lelaʼ joʼopʼ u béeytal maʼ yaʼab jaʼaboʼob káajak u reinar Cristo teʼ kaʼanoʼ. Jeʼex máanik le jaʼaboʼoboʼ u kaajal Dioseʼ tsʼoʼok u jach chíikpajal táan u kuxtal ich jeetsʼelil yéetel táan u meyajtik Dios jeʼex u kʼáateʼ, le oʼolal ku yaʼalaʼal bey tiaʼanoʼob tiʼ upʼéel paraísoeʼ. Lelaʼ letiʼe paraíso tu yilaj Pablo teʼ náayoʼ.

10, 11. ¿Baʼaxten, kex kʼeban wíinkoʼoneʼ, jeʼel u páajtal k-aʼalik tiaʼanoʼon bey tiʼ upʼéel paraísoeʼ?

¹⁰ Baʼaleʼ k-ojel kʼeban wíinkoʼon, le oʼolal maʼ tu jaʼakʼal k-óol wa ku yantal wa baʼax talmil ichiloʼon, jeʼex yanchajik ichil le cristianoʼob tu kʼiiniloʼob Pablooʼ (1 tiʼ Corintoiloʼob 1:10-13; Tiʼ Filiposiloʼob 4:2, 3; 2 tiʼ Tesalonicailoʼob 3:6-14). Baʼaleʼ, jach u jaajileʼ tiaʼanoʼon bey tiʼ upʼéel paraísoeʼ. Le yaayaj kuxtal yantoʼon kaʼach le maʼ k-kʼaj óolt u jaajiloʼoʼ, ken k-ket yéetel le maʼalob kuxtal yantoʼon bejlaʼoʼ, k-ilkeʼ bey kʼojaʼanoʼon kaʼacheʼ, baʼaleʼ tsʼoʼok k-tsʼaʼakal. Kaʼacheʼ beyoʼon le máakoʼob ku muʼyajtikoʼob wiʼijiloʼ, baʼaleʼ bejlaʼeʼ jach naʼajoʼon tumen k-tséentikba yéetel u tʼaan Dios. Maʼ kuxaʼanoʼon bey tiʼ upʼéel tikin luʼum tuʼux ku muʼyajtaʼal óotsililiʼ, kiʼimak k-óol tumen Dioseʼ u kʼammoʼon yéetel táan u beetik u kʼáaxal u yutsil t-óokʼol (Isaías 35:1, 7). Maʼ kuxaʼanoʼon ich éekʼjochʼeʼenil bey tiʼ upʼéel éekʼjochʼeʼen carceleʼ, baʼaxeʼ tsʼoʼok k-jóokʼol tiʼ u sáasilil le jaajiloʼ yéetel táan k-ilik Dioseʼ utstutʼaan bix k-meyajtik. Yaʼab máakoʼobeʼ bey kóoktakoʼob kaʼach utiaʼal u yuʼubkoʼob baʼax kiaʼalik u Tʼaan Dioseʼ, baʼaleʼ bejlaʼeʼ tsʼoʼok u yuʼubkoʼob yéetel tsʼoʼok u naʼatkoʼob baʼaxoʼob kiaʼalik le Bibliaoʼ (Isaías 35:5). U millonesi j-jaajkunajoʼob tiʼ Jéeoba tiʼ tuláakal yóokʼol kaabeʼ tsʼoʼok u xakʼal xokkoʼob cada versiculoʼob tiʼ u profecíailoʼob Daniel. Tsʼoʼok xan u xakʼal xokkoʼob tuláakal u capitulosi u libroi Isaías. Tuláakal le kaʼansaj k-kʼamkeʼexaʼ, ¿máasaʼ jach táan yeʼesik kuxaʼanoʼon bey tiʼ upʼéel paraísoeʼ?

¹¹ Tuukulnen tiʼ lelaʼ: yaʼabach máakoʼob u taaloʼob tiʼ tuláakal tuʼuxoʼobeʼ, jeʼex u bin u naʼatkoʼon yéetel u beetkoʼob baʼax kiaʼalik u Tʼaan Dioseʼ, táan u bin u kʼexik u kuxtaloʼob. Yaʼab tiʼ letiʼobeʼ, yoʼolal u kʼaakʼas modosoʼobeʼ, beyoʼob tsʼíitsʼik baʼalcheʼob kaʼacheʼ, baʼaleʼ tsʼoʼok u yilik u pʼatkoʼob le kʼaakʼas modosoʼobaʼ. Maʼ xaaneʼ, techeʼ utúulech tiʼ le yaʼabach cristianoʼob tsʼoʼok  u kʼexik u kuxtaloʼoboʼ (Tiʼ Colosailoʼob 3:8-14). Tu yoʼolal lelaʼ, tu kaajal Dioseʼ tiaʼanoʼon ichil máaxoʼob táan yilik u maas jatsʼutskíintik u modosoʼob yéetel táan yilik u kuxtaloʼob ich jeetsʼelil tu baatsiloʼobeʼ. U j-jaajkunajoʼob Jéeobaeʼ láayliʼ kʼeban wíinkoʼobeʼ, baʼaleʼ maʼ tu páajtal yaʼalaʼal wa beyoʼob leonoʼob wa beyoʼon uláakʼ tsʼíitsʼik baʼalcheʼobeʼ. ¿Baʼax kieʼesik le jeetsʼelil yaan ichil u kaajal Diosaʼ? Kieʼesikeʼ jach tu jaajil kuxaʼanoʼon bey tiʼ upʼéel paraísoeʼ, yéetel le paraísoaʼ táan u yeʼesik jach jaaj yaan yantal upʼéel paraíso way Luʼumeʼ, tuʼux ken k-kuxtaleʼex wa ku chúukpajal k-óol meyajteʼex Dios.

12, 13. ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal k-pʼáatal ichil le paraíso yaan ichil u kaajal Diosoʼ?

¹² Baʼaxeʼ, yaan upʼéel baʼal maʼ tu páajtal k-tuʼubsik. Dioseʼ tiaʼalaj tiʼ le israelitaʼoboʼ: «Tsʼoʼokbeseʼex bejelaʼaʼ tuláakal le nuʼukbeʼen tʼaanoʼob tsʼoʼok in tsʼáaik teʼexaʼ, ka muʼukʼaʼanchajkeʼex utiaʼal a tiaʼalintikeʼex le luʼum bin a kaʼaj a jáampayteʼexoʼ» (Deuteronomio 11:8). Teʼ Levítico 20:22, 24 ku kaʼa chʼaʼachiʼitaʼal le luʼum ken u kʼam le israelitaʼoboʼ: «Kuxleneʼex ichil in waʼalmaj tʼaanoʼob yéetel in túuchiʼ tʼaanoʼob; láaj tsʼoʼokbeseʼexoʼob. Beyoʼ maʼ bíin áalkabansaʼakeʼex tumen le luʼum tuʼux kin bisikeʼex kajtaloʼ. Teneʼ kin [waʼalikteʼex], teʼexeʼ bíin a tiaʼalinteʼex u luʼumoʼob; teen tin kʼabil bíin in kʼub tiʼ teʼex le luʼum tuʼux ku yáalkab leche yéetel kaab bey jaʼeʼ». K-ilik túuneʼ, le israelitaʼoboʼ utiaʼal u tiaʼalintkoʼob le luʼum u yaʼalmaj Dios u tsʼáaiktiʼoboʼ kʼaʼabéet u yuʼubkoʼob u tʼaan kaʼachi. Baʼaleʼ, letiʼobeʼ maʼ tu yuʼuboʼob u tʼaaniʼ, le oʼolal Dioseʼ tu chaʼaj u lúubloʼob tu kʼab Babilonia yéetel tu chaʼaj u bisaʼaloʼob náach tiʼ u luʼumoʼob.

¹³ Yaʼab utsiloʼob k-kʼamik teʼ paraíso tuʼux yanoʼonaʼ. Yaan jeetsʼelil ichil yéetel jatsʼuts u yilaʼal le kuxtal yaan ichiloʼ. Maʼalob k-bisikba yéetel le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u baʼateltik u pʼatkoʼob kʼaakʼas modosoʼoboʼ yéetel bejlaʼeʼ táan yilik u meyajkoʼob u maasil yéetel yaabilaj. Chéen baʼaleʼ, utiaʼal k-pʼáatal ichil le paraíso yaan ichil u kaajal Diosaʼ, maʼ chéen kʼaʼabéet k-bisikba tubeel yéetel k-sukuʼunoʼobiʼ. Kʼaʼabéet xan k-bisikba jach maʼalob yéetel Jéeoba yéetel kʼaʼabéet k-beetik baʼax ku yaʼalik (Miqueas 6:8). Kex t-juunal t-óotaj okol teʼ paraísoaʼ, wa maʼ t-kanáantik bisikba tubeel yéetel Dioseʼ, jujumpʼíitileʼ jeʼel k-náachtal tiʼe paraísoaʼ wa jeʼel tak k-jóoʼsaʼal ichileʼ.

14. ¿Baʼax kun áantkoʼon utiaʼal k-pʼáatal ichil le paraíso yaan ichil u kaajal Diosoʼ?

¹⁴ Baʼax xan kun áantkoʼon utiaʼal k-pʼáatal ichil le paraísoaʼ letiʼe ka k-xok sáamsamal le Bibliaoʼ. Il le kettʼaanoʼob ku beetaʼal teʼ salmoaʼ: «Sen kiʼ u yóol le máak maʼ táan u béeykuntik u kʼaakʼas tsolxikin le máakoʼob kʼasaʼantakoʼoboʼ, [...] baʼaleʼ u yaakunajeʼ ku tsʼáaik tiʼ u yaʼalmajtʼaan Yuumtsil, yéetel ku tsʼáaik u tuukul [«ku mukul xokik u ley», NM] bulkʼiin yéetel bul áakʼab [...]. Letiʼ le máak ku beetik beyoʼ u kuxtaleʼ bey  u kuxtal junkúul cheʼ pakʼaʼan tu jáal jumpʼéel áalkab jaʼeʼ, tumen ku tsʼáaik u yich tu kʼiinil yéetel mix bikʼin ku kʼankʼantal u leʼob. Tuláakal baʼax ku beetikeʼ ku jóokʼol utsil tiʼ» (Salmo 1:1-3, LSM). Le Biblia yéetel tuláakal le baʼaxoʼob ku tsʼaʼabaltoʼon utiaʼal k-naʼatikoʼ, bey janal utiaʼal le máaxoʼob yanoʼon ichil le paraíso yaan ichil u kaajal Diosoʼ (San Mateo 24:45-47).

Uláakʼ baʼaxoʼob eʼesik yaan u yantal upʼéel paraíso

15. ¿Baʼaxten maʼ chaʼab tiʼ Moisés u yoksik le kaaj teʼ luʼum aʼalaʼan u tsʼaʼabaltiʼoboʼ, baʼaleʼ baʼax chaʼab u yilik?

¹⁵ Koʼoneʼex ilik uláakʼ baʼax eʼesik yaan u yantal upʼéel paraíso way Luʼumeʼ. Ka tsʼoʼok cuarenta jaʼaboʼob chéen táan u máan le israelitaʼob teʼ x-tokoy luʼumoʼ, Moiseseʼ tu bisaj le kaaj tak tu táax luʼumil Moaboʼ (le kúuchil jeʼelaʼ tiʼ pʼaatal tu lakʼinil u áalkab jaʼi le Jordanoʼ). Yoʼolal upʼéel baʼal maʼ maʼalob tu beetaj Moiseseʼ, Jéeobaeʼ maʼ tu chaʼaj u máansik le kaaj tak tuláakʼ u tséel u áalkab jaʼi le Jordanoʼ (Números 20:7-12; 27:12, 13). Moisés túuneʼ tu kʼáat óoltaj: «Chaʼa in chʼaktik le uláakʼ juntséel le u jaʼil [le] Jordanoʼ, tumen in kʼáat in wil le maʼalob luʼumoʼ». Kex maʼ ook teʼ luʼum aʼalaʼab u tsʼaʼabaltiʼoʼoboʼ, Moiseseʼ naʼak tak tu kaʼanlil u witsil Pisgá utiaʼal u chaʼantik bix u luʼumil, teʼeloʼ páajchaj u yilik jach jaaj upʼéel «maʼalob luʼum». ¿Bix kaʼach u yilaʼal le luʼumaʼ? (Deuteronomio 3:25-27.)

16, 17. 1) ¿Bix u yilaʼal úuchjeakil le luʼum aʼalaʼab u tsʼaʼabal tiʼe israelitaʼoboʼ yéetel bix u yilaʼal bejlaʼeʼ? 2) ¿Baʼax oʼolal jeʼel u páajtal u yaʼalaʼal bey upʼéel paraíso kaʼacheʼ?

¹⁶ Yoʼolal bix u yilaʼal bejlaʼa óoliʼ tuláakal u luʼumil Israeleʼ, maʼ xaaneʼ jeʼel u máan ta tuukul luʼumoʼob chéen arena yaneʼeʼ, tikin luʼumoʼob tuʼux mix baʼal ku jóoʼliʼ yéetel tuʼux jach yaan ooxoliʼ yéetel puʼukoʼob tuʼux chéen tuunich yaniʼ. Baʼaleʼ, yaan baʼaxoʼob eʼesik tu kʼiinil ka tsʼíibtaʼab le Bibliaoʼ maʼ bey u yilaʼal kaʼachoʼ. Utúul agrónomo u kʼaabaʼ Walter C. Lowdermilkeʼ, teʼ revista Scientific American tu tsoleʼ le luʼum jeʼelaʼ «tsʼoʼok maas tiʼ mil jaʼaboʼob joʼopʼok u kʼaskúuntaʼal». Le agronomoaʼ kiaʼalikeʼ «le jach maʼalob luʼum suunaj tikin luʼumiloʼ maʼ tu juunal úuch tiʼ beyaʼaʼ, wíinik beete». Le xook tu beetaj tiʼ le luʼum jeʼelaʼ tu yeʼeseʼ «kaʼach úuchileʼ le luʼumaʼ  upʼéel luʼum jach maʼalob utiaʼal meyajtbil, bey upʼéel paraísoeʼ», upʼéel paraíso tsʼoʼok u kʼaskúuntaʼal tumen wíinik. *

¹⁷ Ken k-il le baʼax kiaʼalik le Bibliaoʼ, k-ilkeʼ jach jaaj le baʼax tiaʼalaj le máakaʼ. Kʼaʼajaktoʼon le baʼax tiaʼalaj Jéeoba tiʼ le israelitaʼoboʼ: «Baʼaleʼ le luʼum bíin a tiaʼalinteʼexoʼ, u luʼumil witsoʼob yéetel táax luʼumoʼob, ku jóoyabtaʼal tumen u jaʼil kaʼan. Jumpʼéel luʼum ku kanáantaʼal tumen Yuumtsil» (Deuteronomio 11:8-12).

18. Le tʼaanoʼob ku chíikpajal teʼ Isaías 35:2, ¿baʼax wal tu beetaj u taal tu tuukul le israelitaʼoboʼ?

¹⁸ Le luʼum aʼalaʼab u tsʼaʼabal tiʼe israelitaʼoboʼ jach táaj jatsʼuts u cheʼiloʼob yéetel jach táaj maʼalob u luʼumil kaʼachi, le oʼolal tak chéen u chʼaʼachiʼitaʼal kaʼach jujumpʼéel kúuchiloʼob tiʼ le luʼum jeʼelaʼ le israelitaʼob kaʼachoʼ ku taal tu tuukuloʼob upʼéel paraíso. Lelaʼ ku yilaʼal yoʼolal baʼax kiaʼalik le capítulo 35 tiʼ u libroi Isaíasoʼ; le baʼax kiaʼalikaʼ yáax béeychaj le ka jóokʼ le israelitaʼob tu kaajil Babilonia utiaʼal u suutoʼob tu luʼumoʼoboʼ. Isaíaseʼ tu yaʼalaj: «Loolnak jeʼel bix u lool x-tsʼulaʼeʼ, sen yanak kiʼimak óolal tiʼ. [Dios] bíin u sen jatsʼutskíintik jeʼel bix Libanoeʼ, yaan u sen maʼalobchajal u luʼumil jeʼel bix Carmeloeʼ yéetel [jeʼel bix] u táax luʼumil Saroneʼ. Tuláakal máax bíin ilik u nojbeʼenil Yuumtsil, u tsikbeʼenil [k-Dios]» (Isaías 35:2). Ka chʼaʼachiʼitaʼab u luʼumil Carmelo yéetel u luʼumil Sarón tumen le profeta Isaíasoʼ, jach wal tu beetaj u taal tu tuukul le israelitaʼob upʼéel jatsʼuts kúuchiloʼ yéetel jach wal tu beetaj u kiʼimaktal u yóoloʼob yoʼolal le baʼax ku páaʼtikoʼoboʼ.

19, 20. 1) Tsol bix u úuchben luʼumil Sarón kaʼachi. 2) ¿Bix jeʼel k-maas muʼukʼankúuntik u tuukulil k-kuxtal teʼ paraíso kun antal way Luʼumeʼ?

¹⁹ Koʼoneʼex tʼaan tiʼ Sarón, upʼéel táax luʼum pʼaatal ichil u puʼukiloʼob Samaria yéetel u jáal jaʼi le Nojoch kʼáaʼnáaboʼ. Saroneʼ jach kʼaj óolaʼan kaʼach yoʼolal u sen jatsʼutsil yéetel tumen jach maʼalob u luʼumil. Tumen mantatsʼ kaʼach chʼuul u luʼumil yéetel tumen jach yaan jaʼeʼ, maʼalob kaʼach utiaʼal u tséentaʼal baʼalcheʼobiʼ, yéetel tu noojolil kaʼacheʼ yaan kʼáaxoʼob tuʼux ku nuuktal béekoʼobiʼ (1 Crónicas 27:29; Cantares 2:1; Isaías 65:10). K-ilik túuneʼ, Isaías 35:2 táan yaʼalikeʼ le luʼumoʼ yaan u jatsʼutstal tu kaʼatéen, yaan u pʼáatal bey upʼéel paraísoeʼ. Le baʼaxoʼob xan tiaʼalaj Isaíasaʼ tu yeʼesaj yaan u yantal le paraíso táan k-ilik ichil u kaajal Dios bejlaʼoʼ, le  paraíso ilaʼab tumen le apóstol Pablo teʼ náay yanchaj tiʼoʼ. Le baʼax tiaʼalaj Isaíasaʼ, yéetel uláakʼ baʼaxoʼob tsʼíibaʼanoʼob teʼ Bibliaoʼ, ku maas jaajkúuntiktoʼon wíinikoʼobeʼ yaan u kuxtaloʼob tiʼ upʼéel paraíso way Luʼumeʼ.

²⁰ Kʼaʼabéet ilkeʼex k-maas yaabiltik le paraíso tuʼux yanoʼon bejlaʼaʼ yéetel kʼaʼabéet ilkeʼex k-maas muʼukʼankúuntik u tuukulil k-kuxtaleʼex teʼ paraíso kun antal way Luʼumeʼ. ¿Bix jeʼel k-beetkeʼexeʼ? Kʼaʼabéet ilik k-jach naʼatkeʼex le baʼax k-xokik teʼ Bibliaoʼ. Ichil le baʼaxoʼob tsʼíibaʼan teʼ Bibliaoʼ ku chʼaʼachiʼitaʼal u kʼaabaʼ kaajoʼob wa kúuchiloʼobiʼ. ¿A kʼáat wa a wojéelt jach tuʼux pʼaatloʼob yéetel baʼax yaan yil yéetel uláakʼ kaajoʼob? Tuláakʼ xookoʼ le ken k-ileʼex.

[Tsolajiloʼob]

¿Kʼajaʼan wa tech?

• ¿Baʼax paraísoi tu yilaj le apóstol Pablo ichil upʼéel náayoʼ?

• ¿Bix yáax béeychajik le baʼax kiaʼalik le capítulo 35 tiʼ Isaíasoʼ, yéetel baʼax yaan yil yéetel le baʼax tu náaytaj Pablooʼ?

• ¿Bix jeʼel k-maas yaabiltkeʼex le paraíso tuʼux yanoʼon bejlaʼa ichil u kaajal Diosoʼ, yéetel bix jeʼel k-maas muʼukʼankúuntik u tuukulil k-kuxtaleʼex teʼ paraíso kun antal way Luʼumeʼ?

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]