Le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ jeʼel u bin utsil tiʼob teʼ talam kʼiinoʼob bejlaʼaʼ

«Yanak teʼex yaakunaj, tumen lelaʼ letiʼ ku nupik [...] tuláakal baʼal.» (TIʼ COLOSAILOʼOB 3:14.)

1, 2. 1) ¿Baʼax jatsʼuts u yilaʼal tiʼ le sukuʼunoʼob tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ? 2) ¿Baʼax u kʼáat u yaʼal u bin utsil tiʼ le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ?

YAʼAB sukuʼunoʼobeʼ maas tiʼ diez, veinte wa treinta jaʼaboʼob tsʼoʼokok u beeloʼob. Jatsʼuts u yilaʼal maʼ u pʼatubaʼobiʼ, beyoʼob upʼéel barco táan u bin tu contra kʼaʼamkach iikʼoʼobeʼ (Génesis 2:24).

² Baʼaleʼ óoliʼ tuláakal jeʼel u yaʼalik maʼ upʼéel bej chéen chʼaʼabil u bisaʼaliʼ. Utúul koʼolel ku tʼaan tiʼ le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ tiaʼalaj: «Le máaxoʼob kiʼimak u yóol tsʼokaʼanil u beeloʼoboʼ láayliʼ ku máanskoʼob talmiloʼobeʼ. Tsʼoʼok u máanoʼob tiʼ maʼalob bey xan tiʼ maʼ maʼalob kʼiinoʼobiʼ. Baʼaleʼ [...] maʼ u pʼatubaʼob kex jach yaan talmiloʼob bejlaʼeʼ». Tsʼoʼok u kanik u tséeltoʼob u talmiloʼob yéetel u chiʼichnakiloʼob le kuxtalaʼ, maases wa tsʼoʼok u líiʼsik u paalaloʼob. Tsʼoʼok u yilkoʼob le jaajil yaabilajoʼ «mix bikʼin ku kíimil» (1 tiʼ Corintoiloʼob 13:8).

3. ¿Baʼax tsʼoʼok u yilaʼal táan u yúuchul tiʼ le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ, yéetel baʼax kʼáatchiʼiloʼob ken k-il u núukil?

 ³ Baʼaleʼ yaʼab máaxoʼob tsʼokaʼan u beeloʼobeʼ tsʼoʼok u bin kʼaasil tiʼob, bey ka búuluk u barcoʼobeʼ. Upʼéel xook beetaʼabeʼ ku yeʼesik lelaʼ: «U táanchumuk tiʼ le estados unidosiloʼob ku tsʼoʼokol u beeloʼobeʼ ku pʼatkubaʼob. U táanchumukeʼ ku pʼatkubaʼob óoliʼ 8 jaʼaboʼob tsʼoʼokok u beeloʼob [...]. Tiʼ cada 100 tiʼ le ku pʼatkubaʼoboʼ, 75 ku kaʼa tsʼoʼokol u beel, baʼaleʼ 60 ku kaʼa pʼatkubaʼob». Tak tuʼuxoʼob maʼ suuk u yilaʼal kaʼach u pʼatkuba le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ, táan u maas yaʼabtal máaxoʼob ku pʼatkubaʼobiʼ. Jeʼex tu luʼumil Japoneʼ, teʼ tu tsʼook jaʼaboʼobaʼ, tsʼoʼok u chukik u doblei tiʼ le ku pʼatkubaʼob kaʼachoʼ. ¿Baʼaxoʼob beetik u yaʼabtal máaxoʼob ku pʼatkubaʼob, jeʼel xan u beetik u pʼatkuba le jaajil cristianoʼoboʼ? ¿Baʼax kʼaʼabéet utiaʼal ka xiʼik utsil tiʼ le cristianoʼob tsʼokaʼan u beeloʼob, kex Satanás táan u yilik u beetik u pʼatkubaʼoboʼ?

Tuunchoʼob unaj k-tséeltik

4. ¿Baʼaxoʼob jeʼel u beetik u bin kʼaasil tiʼ le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ?

⁴ Le Bibliaoʼ ku yáantkoʼon k-il baʼaxoʼob jeʼel u beetik u bin kʼaasil tiʼ le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ. Koneʼex ilik baʼaxoʼob tiaʼalaj Pablo kun ilbil teʼ kʼiinoʼobaʼ: «Tiʼ u tsʼook jaʼaboʼobeʼ bíin taalak talam kʼiinoʼob. Máakoʼobeʼ bíin tsʼuʼutchajkoʼob, bíin u yaabiltoʼob taakʼin, bíin kaʼanalchajak u yichoʼob yéetel bíin u nojbaʼalkunsubaʼob. Bíin tʼaanakoʼob tu contra Jajal Dios, maʼ tun u yuʼuboʼob u tʼaan u taataʼob, maʼ tun u tsʼaʼob nib óolal yéetel maʼ tun u tsikiltoʼob u maʼalob kuxtalil le oksaj óolaloʼ. Ma tun yantal u yaakunajoʼob mix u chʼaʼa óotsililoʼob, bíin u beetoʼob u j-líikʼsaj tʼaaniloʼob, maʼ tun páajtal u tsʼáancheʼetikoʼob u kʼaakʼas tsʼíibolaloʼobiʼ, bíin jach kʼasaʼanchajak u puksiʼikʼaloʼob yéetel bíin u pʼektoʼob tuláakal baʼal maʼalob. Bíin u kúulpachkuntoʼob máak, bíin u yoksubaʼob tuʼux maʼ unajiʼ, chuupoʼob yéetel nonojbáail, bíin u yaabiltoʼob u kʼaakʼas tsʼíibolaloʼob baʼaleʼ maʼ bin u yaabiltoʼob Jajal Diosiʼ. Bíin [...] u kúulpachkuntoʼob u páajtalil le maʼalob kuxtaloʼ» (2 tiʼ Timoteo 3:1-5).

5. Le máax u yaabiltmuba chéen letiʼeʼ, ¿baʼaxten jeʼel u kʼaskúuntik bix u biskuba yéetel u núupeʼ, yéetel baʼax tsolnuʼukil ku tsʼáaik le Biblia yoʼolal lelaʼ?

⁵ Yaʼab tiʼ le baʼaloʼobaʼ jeʼel u kʼaskúuntik u kuxtal le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ. Pabloeʼ tʼaanaj tiʼ le j-tsʼuʼutoʼoboʼ wa tiʼ le máaxoʼob u yaabiltmubaʼob chéen letiʼoboʼ. Le íichamtsil wa atantsil u yaabiltmuba chéen letiʼeʼ, mantatsʼ  u kʼáat jóokʼol chéen yéetel baʼax u kʼáat. Máax beyaʼ, ¿ku yáantaj wa utiaʼal ka yanak kiʼimak óolal? Maʼatech. Pabloeʼ tiaʼalaj tiʼ le cristianoʼoboʼ, tak tiʼ le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ, maʼ u beetkoʼob mix baʼal chéen utiaʼal u yutsiloʼob mix tu yoʼolal kaʼanal ichil, baʼaleʼ cada utúuleʼ ka u yil le uláakʼoʼoboʼ bey maas maʼaloboʼob tiʼ letiʼeʼ. Maʼ chéen u yutsil ka u kaxtiʼ, unaj xan u kaxtik u yutsil u maasil (Tiʼ Filiposiloʼob 2:3, 4).

6. U yaabiltaʼal taakʼineʼ, ¿bix jeʼel u beetik u yantal talmil ichil le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ?

⁶ Le yaabilaj yoʼolal le taakʼinoʼ jeʼel xan u beetik u yantal talmil ichil le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ. Pabloeʼ tiaʼalaj: «Le máaxoʼob u kʼáatoʼob ayikʼaltaloʼ, ku lúubuloʼob tiʼ le túuntaj óolaloʼ yéetel tiʼ u sat óolil yaʼabkach chéen kunel tsʼíibolaloʼob ku loobiltikoʼob máak yéetel ku bisikoʼob máak tiʼ kʼaskúunajil yéetel tiʼ xuʼulsajil. Tumen u yaakunaj le taakʼinoʼ u moots tuláakal u jejeláasil kʼaas; yaan tsʼeʼetsʼek máakeʼ tu yoʼolal u tsʼíiboltikoʼobeʼ, tsʼoʼok u tselikubaʼob tiʼ le oksaj óolaloʼ yéetel tsʼoʼok u chupikoʼob yéetel yaayaj óolal u kuxtaloʼob» (1 tiʼ Timoteo 6:9, 10). Yaj, baʼaleʼ le baʼax tiaʼalaj Pablooʼ táan u yúuchul tiʼ yaʼab máaxoʼob tsʼokaʼan u beeloʼob. Yaneʼeʼ, tumen chéen tiaʼanoʼob tu paach taakʼineʼ, maʼatech u jóoʼskoʼob u súutukil utiaʼal u líiʼsik yóol yéetel u yeʼesik u yaabiltmaj u núupoʼob.

7. ¿Baʼax beetik u pʼatik u núup jujuntúuloʼobiʼ?

⁷ Pablo xaneʼ tiaʼaleʼ yaan u yantal máakoʼob «bíin u kúulpachkuntoʼob máak». Le baʼax ku jalaʼachtʼantik máak ken tsʼoʼok u beeloʼ ku nupik u kuxtal tiʼ núup utiaʼal mantatsʼ, maʼ tu tsʼáaik tuʼux u pʼatik (Malaquías 2:14-16). Baʼaleʼ, yaan máaxeʼ ku yilik u yeʼesik jatsʼuts modos tiʼ máax maʼ u núupiʼ utiaʼal u yilik u lúubul utsil tiʼ. Utúul koʼolel pʼataʼan tumen u yíicham yéetel yaan kex 30 jaʼaboʼob tiʼeʼ, tiaʼaleʼ u yíicham kaʼacheʼ jach ku yeʼesik jatsʼuts modos tiʼ uláakʼ koʼoleloʼob yéetel jach ku báaxal tʼaan tu yéeteloʼob. Maʼ tu yilik wa le baʼax ku beetik kaʼachoʼ maʼ maʼalob utiaʼal utúul máak tsʼokaʼan u beeliʼ. Le koʼolelaʼ jach yaachaj u yóol u yilik baʼax ku beetik u yíicham, le oʼolal yéetel maʼalob modoseʼ, tiaʼalaj tiʼ u yíicham jeʼel u lúubul tiʼ baʼax kʼaas wa maʼ tu kanáantikubaeʼ, kex beyoʼ lúub tiʼ núup kʼeban. Kex tsoʼol u nuʼuk tiʼ yéetel utsileʼ maʼ tu yuʼubaj tʼaaniʼ, tu chaʼaj u lúubul tiʼ baʼax kʼaas (Proverbios 6:27-29).

8. ¿Baʼax jeʼel u bisik máak u tus u núupeʼ?

⁸ Le Bibliaoʼ tʼáalkab u yaʼalik jach nojoch kʼeban u tusik u núup máak yéetel yaanal. «¡J-maʼ naʼat le máax ku máan yéetel u yatan u láakʼ j-xiib! ¡Le máax beetik beyoʼ tu juunal ku kíimsikuba!» (Proverbios 6:32). U tusik u núup máakeʼ maʼ chéen ichil u chan súutuk ku jáan úuchliʼ. Jeʼex tiaʼalil Santiago, utúul u j-tsaypach Jesuseʼ, u suukileʼ, táanil ku jach tuklaʼal yéetel ku tsʼíiboltaʼal (Santiago 1:14, 15). Jujumpʼíitileʼ, le máax tsʼokaʼan u beeloʼ ku bin u tusik u núup, le máax tiaʼalaj maʼ ken tusoʼ. Jesuseʼ tiaʼalaj: «Teʼexeʼ a wuʼuymajeʼex j-aʼalaʼab tiʼ le úuchben máakoʼoboʼ: Maʼ a núupkʼebantal. Baʼaleʼ teneʼ kin waʼalik tiʼ teʼexeʼ jeʼel máaxak ku paktik juntúul koʼolel utiaʼal u tsʼíibolteʼ tsʼoʼok u núupkʼebantal tu puksiʼikʼal tu yéetel» (San Mateo 5:27, 28).

9. ¿Baʼax maʼalob tsolnuʼuk ku tsʼáaik Proverbios 5:18-20?

⁹ Baʼaleʼ, baʼax jeʼel u yáantaj utiaʼal maʼ u tusik u núup máakeʼ letiʼe baʼax kiaʼalik Proverbiosaʼ: «¡Kiʼimakchajak a wóol yéetel u koʼolelil a táankelmil[,] letiʼeʼ x-lóoʼbayan kéej muun u yaakunaj! ¡Mix bikʼin ka u binet tiʼ teech u kiʼ óoltajil! ¡Mantatsʼ ka u méekʼech yéetel u yaakunaj! ¿In j-xibil paal baʼax oʼolal bíin a kʼax[aba] yéetel le koʼolel jelaʼan u kuxtaloʼ? ¿Baʼaxten bíin a pulaba utiaʼal u méekʼech juntúul koʼolel maʼ a kʼaj óoliʼ?» (Proverbios 5:18-20).

Maʼ jáan kaxkaba utiaʼal ka tsʼoʼokok a beel

10. ¿Baʼaxten maʼalob ka u kʼaj óolt máak tubeel máax yéetel taak u tsʼoʼokol u beel?

¹⁰ Wa utúul xiib yéetel utúul koʼolel ku  jáan kaxtik u tsʼoʼokol u beeloʼobeʼ, jeʼel u yantal talmil ichiloʼob ken tsʼoʼokkeʼ. Maʼ xaaneʼ jach paaltakoʼob wa xan xaneʼ maʼ tu yilaj u kʼaj óoltkubaʼob tubeeliʼ, lelaʼ u kʼáat u yaʼaleʼ maʼ tu yilaj baʼax utstutʼaanoʼob yéetel baʼax maʼ utstutʼaanoʼobiʼ mix xan baʼax u kʼáat u beet cada utúul yéetel u kuxtaliʼ mix tu kʼaj óoltoʼob bix líiʼsaʼanil cada utúuliʼ. Le oʼolaleʼ, maas maʼalob ka páaʼtanak máak yéetel ka u yil u kʼaj óoltik tubeel le máax yéetel ku tuklik u tsʼoʼokol u beeloʼ. Tuukulnakoʼon tiʼ baʼax tu beetaj Jacob, u iijo Isaac. Yanchaj u meyaj siete jaʼaboʼob tiʼ u suegro táanil tiʼ u chaʼabal u tsʼoʼokol u beel yéetel Raquel. Baʼaleʼ Jacobeʼ tu beetaj, tumen jach tu jaajil u yaabilmaj Raquel, maʼ chéen uts tu yichiʼ (Génesis 29:20-30).

11. 1) ¿Bix le máaxoʼob ku nuʼuploʼob tumen le tsʼoʼokol beeloʼ? 2) ¿Baʼaxten táanil kʼaʼabéet u tuklaʼal baʼax kun aʼalbil?

¹¹ U kuxtalil le tsʼoʼokol beeloʼ maʼ jeʼex u yeʼesaʼal tiʼ upʼéel novelaeʼ. Le tsʼoʼokol beeloʼ ku nupik u kuxtal utúul xiib yéetel utúul koʼolel jejeláas bix líiʼsaʼaniloʼob, jejeláas bix u modosoʼob, jejeláas baʼax ku yuʼubikoʼob, yéetel yaan kʼiineʼ, jejeláas kaʼansaj u kʼammoʼob. Yaan kʼiin xaneʼ yaanal bix u kuxtalil tuʼux u taal cada utúul yéetel yaanal tʼaan ku beetaʼaliʼ. Baʼaleʼ kex wa maʼ beyeʼ, tuláakal íichamtsiloʼob yéetel atantsiloʼobeʼ maʼ upʼéeliliʼ bix u tuukuloʼob tiʼ tuláakal baʼaliʼ. Yaneʼeʼ maʼ yéetel tsiikil ku yaʼalik baʼax ku tuklikiʼ, baʼaleʼ uláakʼoʼobeʼ jatsʼuts u tʼankubaʼob yéetel ku paklan líiʼsik u yóoloʼob. Jach beyoʼ, le bix u tʼanik máak u núupoʼ jeʼel u beetik loob tiʼeʼ wa jeʼel u beetik uts tiʼeʼ. Wa maʼatech u tuklaʼal táanil baʼax kun aʼalbileʼ, jeʼel u beetik u yantal talmileʼ (Proverbios 12:18; 15:1, 2; 16:24; 21:9; 31:26).

12, 13. ¿Baʼax unaj u kʼaʼajsik le máaxoʼob táan u tuklik u tsʼoʼokol u beeloʼoboʼ?

¹² Le oʼolal maʼalob ka u kʼaj óolt máak tubeel yéetel máax taak u tsʼoʼokol u beel. Utúul kiik úuch tsʼoʼokok u beeleʼ tiaʼalaj: «Wa yaan máax utstawich utiaʼal u tsʼoʼokol a beel tu yéeteleʼ, tuukulnen tiʼ diez baʼaxoʼob a kʼáat ka yanak tiʼ. Wa chéen siete yantiʼeʼ, tuklej: “¿Jach wa kʼaʼabéet le uláakʼ óoxpʼéeloʼ? ¿Jeʼel wa u páajtal in máansik in kuxtal utiaʼal mantatsʼ tu yéetel kex beyoʼ?”. Wa maʼ a jach wojleʼeʼ, jach tukult baʼax ken a beete». Baʼaleʼ le máax táan u tuklik u tsʼoʼokol u beeleʼ, kʼaʼabéet u kʼaʼajsik upʼéel baʼal jach jaaj: mix bikʼin jeʼel u kaxtik u núup jach jeʼex u kʼáatoʼ. Baʼaleʼ le máax yéetel ku tsʼoʼokol u beel máakoʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa tsʼoʼok u kaxtik utúul núup jach jeʼex xan u kʼáatoʼ (San Lucas 6:41).

¹³ Le tsʼoʼokol beeloʼ ku kʼaʼabéetkuntik ka yanak chúukaʼan óolal tiʼ máak. Pabloeʼ bey tu yeʼesil le ka tiaʼalaj: «Maʼ in kʼáat ka yanak teʼex seesen tuukuloʼobiʼ. Le máax maʼ tsʼokaʼan u beeleʼ, ku táan óoltik u baʼalubaʼob Yuumtsil yéetel bix kun lúubul utsil tiʼ. Baʼaleʼ le ken tsʼoʼokok u beeleʼ, yaan u táan óoltik u baʼalubaʼob yóokʼol kaab yéetel bix kun lúubul utsil tiʼ u yatan. Bey xan yaan u jelaʼanil  ichil le koʼolel tsʼokaʼan u beeloʼ yéetel le minaʼan u yíichamoʼ. Le maʼ tsʼokaʼan u beeloʼ, ku táan óoltik u baʼalubaʼob Yuumtsil, utiaʼal u kiliʼichtal tiʼ u wíinklil bey xan tiʼ u [tuukul]. Baʼaleʼ le tsʼokaʼan u beeloʼ ku táan óoltik u baʼalubaʼob yóokʼol kaab yéetel bix kun lúubul utsil tiʼ u yíicham» (1 tiʼ Corintoiloʼob 7:32-34).

Baʼaxten ku pʼatkuba jujuntúuloʼobiʼ

14, 15. ¿Baʼaxoʼob jeʼel u beetik u xuʼulul u yaabiltkuba le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ?

¹⁴ Maʼ úucheʼ, utúul kiikeʼ jach muʼyajnaj úuchik u divorciarkuba, tumen pʼaʼat tumen yíicham yoʼolal yaanal koʼolel, kex doce jaʼaboʼob tsʼoʼokok u beeloʼob. Táanil tiʼ u pʼaʼatleʼ, ¿yaan wa baʼax eʼes maʼ maʼalob yanik yíichamiʼ? Le kiikaʼ kiaʼalik: «In wíichameʼ tu xulaj u payalchiʼ, ku kaxtik xan kaʼach baʼal u yaʼal utiaʼal maʼ u bin muchʼtáambal yéetel utiaʼal maʼ u jóokʼol kʼaʼaytaj. Kiaʼalik kaʼacheʼ jach kaʼanaʼan yéetel minaʼan u súutukil utiaʼal u yantal tin wéetel. Chéen wa baʼax kʼiin ku tsikbalken. Joʼopʼ u náachtal tiʼ Dios. Jach yaj baʼax úuch tiʼ, tumen jach jelpaji».

¹⁵ Tsʼoʼok u yilaʼaleʼ u pʼatik u xook máak, u pʼatik u payalchiʼ yéetel u pʼatik u bin teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ, le eʼesik yaan baʼax ku yúuchul tiʼ. K-ilik túuneʼ, yaʼab tiʼ le máaxoʼob tsʼoʼok u pʼatik u núupoʼoboʼ, táanileʼ tu chaʼaj u náachtaloʼob tiʼ Jéeoba. Yoʼolal lelaʼ xuʼul u oksaj óolkoʼob baʼax kiaʼalik le Bibliaoʼ. Utiaʼaloʼobeʼ pʼáat bey maʼ kuxaʼan Jéeobaeʼ, xuʼul u oksaj óoltikoʼob yaan u yantal upʼéel jatsʼuts túumben yóokʼol kaab. Tiʼ jujuntúuloʼobeʼ, tuláakal lelaʼ, úuchtiʼob táanil tiʼ u tusik u núupoʼob (Tiʼ Hebreob 10:38, 39; 11:6; 2 San Pedro 3:13, 14).

16. ¿Baʼax beetik u maas muʼukʼantal u yaabilaj le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ?

¹⁶ Baʼaleʼ, utúul íichamtsil yéetel u yatan jach kiʼimak u yóoloʼob tsʼokaʼanil u beeloʼobeʼ tiaʼaloʼob táan u bin utsiltiʼob tumen muʼukʼaʼan u yoksaj óolaloʼob tiʼ Dios. Ku múul payalchiʼob yéetel ku múul xookoʼob. Le íichamtsiloʼ kiaʼalik: «K-múul xokik le Bibliaoʼ. K-múul jóokʼol kʼaʼaytaj. Uts t-ich múul beetik yaʼab baʼaloʼob». Jach chíikaʼan baʼax k-kanik: utiaʼal u maas muʼukʼantal u yaabilaj le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ kʼaʼabéet u yantaloʼob naatsʼ tiʼ Jéeoba.

Yaan u yantal talmiloʼob yéetel kʼaʼabéet a tsikbaleʼex

17. 1) ¿Baʼax kaʼapʼéel baʼal ku yáantaj utiaʼal ka yanak kiʼimak óolal tiʼ le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ? 2) ¿Baʼax tiaʼalaj Pablo yoʼolal le jaajil yaabilajoʼ?

¹⁷ Uláakʼ kaʼapʼéel baʼal ku yáantaj utiaʼal ka yanak kiʼimak óolal tiʼ le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ letiʼe jaajil yaabilajoʼ yéetel ka tsikbalnakoʼob tu baatsiloʼob. Tu kʼiinil táan u biskubaʼobeʼ, le noviotsiloʼoboʼ maases maʼatech u beetkoʼob u cuentai baʼax modos maʼ jatsʼutstak yaan tiʼ cada utúuliʼ. Maʼ xaaneʼ ku tuklikoʼobeʼ ken tsʼoʼokok u beeloʼobeʼ jach maʼalob kun bintiʼob jeʼex teʼ novelaʼob wa peliculaʼoboʼ. Baʼaleʼ ku kʼuchul u kʼiinil u yilkoʼob u jaajil, yéetel le baʼaxoʼob maʼ jach utstuyich tiʼ u núupoʼoboʼ, kex maʼ jach kʼaastakeʼ, ken máanak kʼiineʼ, jeʼel u suut nojoch talmiloʼobeʼ. Baʼaleʼ le cristianoʼoboʼ ku páaʼtaʼal ka u yeʼesoʼob u yich le kiliʼich muukʼoʼ, upʼéel tiʼ le baʼaxoʼob táakaʼan ichiloʼ letiʼe yaabilajoʼ (Tiʼ Galaciailoʼob 5:22, 23). Le yaabilajaʼ jach yaan u muukʼ, tumen letiʼe ku yeʼesik le jaajil cristianoʼoboʼ, maʼ letiʼe ku yuʼubik le máaxoʼob chéen utstuyichubaʼoboʼ. Pabloeʼ bey úuchik u tʼaan tiʼ le yaabilaj jeʼelaʼ: «Le máax yaan u yaakunajeʼ, yaan chowak óolal tiʼ, uts u puksiʼikʼal [...], maʼ tu kaxtik baʼal utiaʼal, maʼ tu pʼuʼujul, maʼ tu chʼaʼa kʼux[il]tik mix máak. [...] Tuláakal ku mukʼyajtik» (1 tiʼ Corintoiloʼob 13:4-7). Jeʼex k-ilkoʼ, máax jach tu jaajil yaan u yaabilajeʼ ku saʼatsik u siʼipil u núup, tumen u yojel tuláakloʼon keban wíinikoʼon (Proverbios 10:12).

18. ¿Bix u yáantaj u múul tsikbal le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ?

¹⁸ Le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ kʼaʼabéet xan u  múul tsikbaloʼob. Jeʼel jaypʼéel jaʼab tsʼoʼokok u beeloʼobeʼ, le íichamtsil yéetel le atantsiloʼ kʼaʼabéet u tsikbaloʼob yéetel u chʼenxikintikoʼob baʼax kiaʼalik cada utúul. Utúul íichamtsileʼ tiaʼalaj: «K-jach aʼalik baʼax k-uʼuyik, baʼaleʼ yéetel tsiikil». Ken máanak le jaʼaboʼoboʼ, le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ ku kanik u kʼaj óoltoʼob baʼax ku tuklik yéetel baʼax ku yuʼubik u núup, kex maʼ u yaʼalik. Yaan koʼoleleʼ kiaʼalikeʼ, jach u jaajileʼ, maʼatech u chʼenxikintaʼal baʼax kiaʼalik tumen u yíicham. Baʼaleʼ yaan íichamtsil xaneʼ, kiaʼalik u yatneʼ u kʼáat tsikbal tu yorai maʼ tu páajtal u chʼenxikintik. Ken tsikbalnak le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ kʼaʼabéet u yilik u naʼatkubaʼob yéetel u yeʼesik u yutsiloʼob, lelaʼ ku taasik uts tiʼ tu kaʼatulil (Santiago 1:19).

19. 1) ¿Baʼaxten maʼ chéen chʼaʼabil u kʼáatik máak ka saʼasaʼak u siʼipiliʼ? 2) ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-beetik?

¹⁹ Yaan kʼiineʼ ku kʼaʼabéettal u kʼáatik máak ka saʼasaʼak u siʼipil, kex maʼ chéen chʼaʼabiliʼ. Utiaʼal lelaʼ, kʼaʼabéet kabal u yóol máak, baʼaleʼ jach kʼaʼanan tiʼ le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ. U kʼáatik tu jaajil yóol máak ka saʼasaʼak u siʼipileʼ jeʼel u beetik maʼ u yantal kʼuuxilileʼ yéetel jeʼel u jeʼik u bejil u saʼasaʼal u siʼipil utiaʼal maʼ u maastal le talmiloʼ. Pabloeʼ tiaʼalaj: «Yanakteʼex chowak óolalil [wa soportartabaʼex] ta baatsileʼex, yéetel paklan saʼatsabaʼex wa yaan wa máax yaan baʼal tiʼ tu contra uláakʼ, jeʼel bix tu saʼatseʼex [Jéeobaeʼ] bey xan a beeteʼex ta baatsileʼexoʼ. Tu yóokʼol tuláakaleʼ yanak teʼex yaakunaj, tumen lelaʼ letiʼ ku nupik [...] tuláakal baʼal» (Tiʼ Colosailoʼob 3:13, 14).

20. Utúul cristianoeʼ, ¿bix unaj u biskuba yéetel u núup tu táan u maasil bey xan wa tiaʼanoʼob tu juunaloʼobeʼ?

²⁰ Le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ jach kʼaʼabéet xan u paklan áantkubaʼob. Mix utúul tiʼ letiʼob unaj u tuukul wa u tʼaan kʼaas tiʼ u núupiʼ, mix xan unaj u mixbaʼalkúuntikiʼ. Le cristianoʼoboʼ unaj u tʼaanoʼob maʼalob tiʼ u núupoʼob yéetel maʼ unaj u kʼeʼekʼeykoʼobiʼ (Proverbios 31:28, tsʼook xéetʼ). Maʼ unaj xan u pajik u subtal u núupoʼob ikil u beetik u cheʼejtaʼaloʼobiʼ  (Tiʼ Colosailoʼob 4:6). Mantatsʼ xan kʼaʼabéet u yeʼesik u yaabiltmubaʼob. U méekʼik wa u tsʼuʼutsʼik máak u núupeʼ jeʼel u tsʼáaik naʼatbil lelaʼ: «Láayliʼ in yaabiltmecheʼ. Kiʼimak in wóol tsʼokaʼanil in beel ta wéetel». Teʼ xookaʼ tsʼoʼok k-ilik chéen jujumpʼéel baʼaloʼob jeʼel u yáantik le tsʼokaʼan u beeloʼob utiaʼal ka xiʼik utsil tiʼob teʼ talam kʼiinoʼob bejlaʼaʼ. Teʼ tuláakʼoʼ yaan k-ilik uláakʼ tsolnuʼukoʼob ku tsʼáaik le Biblia tiʼ le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ. *

[Tsolajiloʼob]

¿Jeʼel wa u páajtal a tsolkeʼ?

• ¿Baʼaxoʼob jeʼel u beetik u pʼatkuba le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ?

• ¿Baʼaxten maʼ maʼalob ka u jáan kaxtuba máak utiaʼal ka tsʼoʼokok u beeliʼ?

• ¿Baʼax utsil ku taasik tiʼ le tsʼokaʼan u beeloʼob u yantaloʼob naatsʼ tiʼ Jéeobaoʼ?

• ¿Baʼaxoʼob jeʼel u yáantaj utiaʼal ka xiʼik utsil tiʼ le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ?

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 20]

U kuxtalil le tsʼoʼokol beeloʼ maʼ jeʼex u yeʼesaʼal tiʼ upʼéel novelaeʼ

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 22]

Le tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ ku bin utsil tiʼob wa ku yantaloʼob naatsʼ tiʼ Jéeoba