Jéeobaeʼ ku kanáantik máaxoʼob ku kʼubik u yóoloʼob tiʼ letiʼ
Jéeobaeʼ ku kanáantik máaxoʼob ku kʼubik u yóoloʼob tiʼ letiʼ
«¡Mantatsʼ ka u kanáanten a yaakunaj yéetel a jaajil!» (SALMO 40:11.)
1. ¿Baʼax tu kʼáataj rey David tiʼ Jéeoba, yéetel bix u núukaʼal bejlaʼa le baʼax tu kʼáatoʼ?
DAVID, u reyil u úuchben kaajil Israeleʼ, mantatsʼ «páaʼtaj[naj] tiʼ Yuumtsil», le oʼolaleʼ tu yaʼalaj: «Yuumtsil túuneʼ tu chinjuba utiaʼal u yuʼub in awatoʼob» (Salmo 40:1). Letiʼeʼ yaʼab u téenel tu yilaj bix u kanáantik Jéeoba le máaxoʼob yaabiltmailoʼ, le oʼolal letiʼeʼ tu kʼáataj xan ka kanáantaʼak mantatsʼ (Salmo 40:11). U kʼaabaʼeʼ ku chíikpajal tuʼux yaan u kʼaabaʼ le máaxoʼob kun «kaʼa púut kuxtaloʼob tiʼ jumpʼéel kuxtal [maas] maʼalob[oʼ]», le oʼolal Davideʼ táan u páaʼtik u kaʼa kuxkíintaʼal, tumen tiaʼan tu tuukul Jéeobaeʼ (Hebreob 11:32-35). Jeʼel u páajtal k-aʼalikeʼ letiʼeʼ jach maʼalob yanik, tumen bejlaʼeʼ tiaʼan u kʼaabaʼ teʼ «juʼun tuʼux ku kʼaʼajsaʼal máaxoʼob tsikik» Jéeobaoʼ (Malaquías 3:16).
2. ¿Bix u yáantkoʼon le Biblia utiaʼal ka k-naʼat bix u kanáantkoʼon Jéeobaoʼ?
2 Kex le máaxoʼob ku chʼaʼachiʼitaʼaloʼob teʼ capítulo 11 tiʼ Hebreob kuxlajoʼob táanil tiʼ u taal Cristo way Luʼumeʼ, letiʼobeʼ tu beetoʼob le baʼax tu kaʼansajaʼ: «Le máax ku yaabiltik u kuxtaleʼ bíin u sate, baʼaleʼ le máax ku pʼektik u kuxtal way tiʼ le yóokʼol kaabaʼ, ku kanáantik utiaʼal kuxtal minaʼan u xuul» (Juan 12:25). Baʼaleʼ, u kanáantkoʼon Jéeobaeʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa maʼ ken k-máans muʼyajiliʼ mix ken chʼaʼapʼektbiliʼ, u kʼáat u yaʼaleʼ ku kanáantkoʼon utiaʼal maʼ u xuʼulul k-meyajtik jeʼex u kʼáatoʼ.
3. ¿Baʼax eʼesik kanáantaʼab Cristo tumen Jéeoba, yéetel baʼax utsiloʼob ku taasik leloʼ?
3 Tak Jesuseʼ aʼalaʼab baʼal tiʼ, chʼaʼapʼektaʼabi yéetel kíimsaʼab chʼuykíintaʼan tiʼ upʼéel cheʼ bey utúul kʼasaʼan máakeʼ. Baʼaleʼ, lelaʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa maʼ kanáantaʼab tumen Jéeoba jeʼex úuchik u yaʼalik yaan u kanáantikoʼoʼ (Isaías 42:1-6). Le úuchik u kaʼa kuxkíintik Jesús tu yóoxpʼéel kʼiin kíimsaʼakoʼ, ku yeʼesikeʼ Jéeobaeʼ tu yuʼubaj u kʼáat óolaloʼob, jeʼex úuchik u yuʼubik u kʼáat óolaloʼob Davideʼ, yéetel tu tsʼáaj xan muukʼ tiʼ utiaʼal u chúukpajal u yóol (Mateo 26:39). Úuchik u kanáantaʼal Jesús beyaʼ, ka suunaj teʼ kaʼanoʼ tsʼaʼab tiʼ upʼéel kuxtal mix máak jeʼel u páajtal u luʼsik tiʼeʼ, yéetel úuchik u tsʼáaik u kuxtaleʼ, u millonesi máakoʼob tsʼoʼok u oksaj óoltkoʼob u kʼiʼikʼel tu wekoʼ jeʼel u páajtal u yantaltiʼob kuxtal minaʼan u xuuleʼ.
4. ¿Baʼax ku yaʼalik Dios tiʼ le kun binoʼob kaʼan yéetel tiʼ le kun pʼáatloʼob way Luʼumeʼ?
4 Jéeobaeʼ láayliʼ u kʼáat u kanáant máaxoʼob meyajtikeʼ, yéetel láayliʼ yaan u páajtalil tiʼ utiaʼal u kanáantkoʼob jeʼex tu beetil yéetel David bey xan yéetel Jesuseʼ (Santiago 1:17). U chan múuchʼ sukuʼunoʼob Jesús kun binoʼob teʼ kaʼan pʼaatloʼob way Luʼumoʼ, jeʼel u páajtal u oksaj óolkoʼob le baʼax ku yaʼalik le Bibliaaʼ: «[Jéeobaeʼ] bíin u beet a kʼamikeʼex le ayikʼalil u kanáantmaj a tiaʼal teʼex [...] teʼ j-kaʼanoʼ, jumpʼéel ayikʼalil maʼ tu páajtal u kʼaskúuntaʼal mix u paʼapakʼaʼal, mix tu tijil jeʼel bix le nikteʼoboʼ. Tumen teʼex yaan a woksaj óoleʼex tiʼ Jajal Dioseʼ, letiʼeʼ ku kanáantikeʼex tiʼ kʼaas yéetel u páajtalil utiaʼal ka yanakteʼex le toksajil u nuʼuktmaj utiaʼal u tsʼáa kʼaj óoltbil tu tsʼook kʼiin» (1 Pedro 1:4, 5). Le «uláakʼ j-tamanoʼob» kun pʼáatloʼob way Luʼumeʼ jeʼel xan u páajtal u oksaj óolkoʼob Dios bey xan le baʼax ku yaʼalikaʼ: «Tuláakaleʼex máaxeʼex ka woksaj óoltikeʼex le Yuumtsiloʼ [...] yaabilteʼex; tumen letiʼ kanáantik tuláakal le máaxoʼob aʼalikoʼob baʼal jaajoʼ» (Juan 10:16; Salmo 31:23).
Ku kanáantkoʼon utiaʼal maʼ u xuʼulul k-meyajtik
5, 6. 1) ¿Bix u kanáantik Dios u kaajal teʼ kʼiinoʼobaʼ? 2) ¿Bix u biskuba Jéeoba yéetel le máaxoʼob yéeyaʼanoʼob utiaʼal u binoʼob kaʼanoʼ yéetel le kun pʼáatloʼob way Luʼumeʼ?
5 Teʼ kʼiinoʼobaʼ, Jéeobaeʼ jejeláas bix u kanáantik máaxoʼob meyajtik. Kex maʼ u luʼs tiʼob le chʼaʼapʼektajil yéetel u talamiloʼob le kuxtalaʼ, maʼ jáawak u yáantkoʼob yéetel u líiʼsik u yóoloʼob utiaʼal maʼ u jáawal u biskubaʼob tu yéeteliʼ. Letiʼob xaneʼ ku páajtal u biskubaʼob yéetel Dios yoʼolal le boʼol tu tsʼáaj le ka tu túuxtaj Jesús kíimil yoʼolal tuláakal máakoʼoboʼ. Jujuntúul tiʼ le cristianoʼobaʼ tsʼoʼok u yéeyaloʼob tumen u kiliʼich muukʼ Dios utiaʼal ka xiʼikoʼob gobernar yéetel Cristo teʼ kaʼanoʼ. Tu táan Dioseʼ utsoʼob yéetel tsʼoʼok u kʼamkoʼob bey u palitsiloʼobeʼ, le oʼolal ku páajtal u yaʼalikoʼob: «Jajal Dioseʼ tu tokajoʼon tiʼ u páajtalil le éekʼjochʼeʼeniloʼ, yéetel tu tsʼáajoʼon tiʼ u [reino] u yaabilaj [...] paal, tiʼ máax yaan toʼon [salvación]: u saʼatsajil kʼebanoʼob» (Colosailoʼob 1:13, 14).
6 Le uláakʼ u millonesi máakoʼob meyajtik Diosoʼ jeʼel xan u páajtal u jóoʼskoʼob utsil tiʼ le boʼol tu tsʼáajoʼ, tumen le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «U Paal Máakeʼ maʼ j-taal utiaʼal ka meyajtaʼakiʼ, baʼaleʼ utiaʼal meyaj yéetel utiaʼal u tsʼáa u kuxtal bey jumpʼéel boʼol utiaʼal [...] [u salvarkuba] yaʼabkach máakoʼob[eʼ]» (Marcos 10:45). Le cristianoʼobaʼ táan u tsʼíibolkoʼob u kʼuchul u kʼiinil u yantaltiʼob «u nojbeʼen jáalkʼabtajil u paalaloʼob Jajal Dios» (Romailoʼob 8:21). Baʼaleʼ, le maʼ kʼuchuk le kʼiin jeʼeloʼ, jach nojoch baʼal u yilkoʼob u biskubaʼob yéetel Jéeoba, le oʼolal táan u yilkoʼob u maas natsʼkubaʼob tiʼ letiʼ.
7. ¿Baʼaxoʼob ku meyaj tiʼ Jéeoba utiaʼal u kanáantik u kaajal?
7 Uláakʼ bix u kanáantik Jéeoba máaxoʼob meyajtikeʼ letiʼe u tsʼáaiktiʼob kaʼansaj mantatsʼoʼ. Tsʼoʼoleʼ, Jéeobaeʼ ku nuʼuktikoʼob xan yéetel le Bibliaoʼ, yéetel u kaajal bey xan yéetel u kiliʼich muukʼ. U kaajal Dios yaan way Luʼumeʼ bey upʼéel nojoch familia ku nuʼuktaʼal tumen «le palitsil chúukpajaʼan u yóol yéetel yaan u naʼat[oʼ]». Le palitsilaʼ ku tsʼáaik kaʼansaj bey xan uláakʼ baʼaloʼob kʼaʼabéet tiʼ le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ yéetel maʼatech u yéeyik tiʼ máax ken u tsʼáa yoʼolal u luʼumil wa tumen wa óotsiloʼob wa ayikʼaloʼob (Mateo 24:45).
8. ¿Baʼax u yojel Jéeoba tiʼ máaxoʼob meyajtik, yéetel baʼax maʼ ken u beet mix bikʼin?
8 Jeʼex Jéeoba maʼ tu tokaj Jesús tiʼ le baʼaxoʼob beetaʼab tiʼ tumen le máaxoʼob pʼekmiloʼ, bejlaʼa xaneʼ maʼ tu tokik u kaajal tiʼ máaxoʼob chʼaʼapachtik. Baʼaleʼ, leloʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa maʼ u kʼammoʼobiʼ. U kʼáat u yaʼaleʼ Jéeobaeʼ u yojel letiʼobeʼ yaan u tsʼáaikubaʼob tu tséel utiaʼal u yeʼeskoʼob chéen letiʼ unaj u gobernar yóokʼol tuláakal (Job 1:8-12; Proverbios 27:11). Jéeobaeʼ mix bikʼin ken u pʼat máaxoʼob meyajtik, tumen letiʼeʼ «u yaakuntmaj baʼax noʼojaʼan; maʼ táan u xúumpʼattik le máakoʼob u kʼubmajoʼob u yóoloʼob [tiʼoʼ]» (Salmo 37:28).
Ku kanáantkoʼon yoʼolal u yaakunaj yéetel yoʼolal u jaajil
9, 10. 1) ¿Bix u kanáantikoʼon le jaajil ku taal tiʼ Jéeobaoʼ? 2) Le Bibliaoʼ, ¿bix u yeʼesik Jéeobaeʼ ku kanáantik máaxoʼob meyajtik yoʼolal u yaabilaj?
9 Teʼ Salmo 40, Davideʼ tu kʼáataj ka kanáantaʼak tumen le yaabilaj yéetel tumen le jaajil ku taal tiʼ Jéeobaoʼ. U tʼaanoʼob Jéeobaeʼ letiʼ u jaajiloʼ, le oʼolaleʼ, tumen u yaabilmaj u tʼaanoʼobeʼ ku tsʼáaiktoʼon nuʼuktaj. Le máaxoʼob ku kuxtaloʼob jeʼex u yaʼalikoʼ ku púutsʼloʼob tiʼ le muʼyajiloʼob yéetel tiʼ le talamiloʼob ku aktáantik le máaxoʼob maʼatech u beetkoʼoboʼ. Jeʼel u páajtal k-kanáantikba bey xan k-kanáantik k-láakʼtsiloʼob tiʼ le yaayaj talamiloʼob wa k-náachkuntikba tiʼ le káaltaloʼ, le drogaʼoboʼ, u máan máak yéetel yaʼab koʼoleloʼob yéetel u beetik máak loob tiʼ u maasil. Tak le máaxoʼob ku lúubloʼob tiʼ kʼeban jeʼex úuchik tiʼ Davideʼ, jeʼel u kaʼa kanáantaʼaloʼob tumen Jéeoba wa ku yutskíintik u kuxtaloʼobeʼ. Yéetel jeʼel u páajtal u yaʼalikoʼobeʼ: «Teech [...] kanáantiken tiʼ sajbeʼentsilil» (Salmo 32:7). ¡Jach túun nojoch le yaabilaj ku yeʼesiktoʼon Diosoʼ!
10 Uláakʼ bix u yeʼesiktoʼon u yaabilaj Jéeobaeʼ letiʼe ken u yaʼaltoʼon maʼ k-táakpajal teʼ yóokʼol kaab tsʼoʼok u náatsʼal u kʼiinil u xuʼulsikaʼ. Yoʼolal lelaʼ le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Maʼ a yaabiltikeʼex yóokʼol kaab, mix le baʼaloʼob yaan yóokʼol kaaboʼ. Wa yaan máax ku yaabiltik yóokʼol kaabeʼ, maʼ u yaabiltmaj Jajal Dios le Taataoʼ; tumen mix baʼal tiʼ le baʼaxoʼob ku yaʼalik u tsʼáaik yóokʼol kaaboʼ tiʼ Jajal Dios le [T]aata u taaloʼ, baʼaleʼ tiʼ yóokʼol kaab u taal. U kʼaakʼas tsʼíibolaloʼob le luʼumkabil wíinkliloʼ, u kʼaakʼas tsʼíibolalil le ichoʼ, yéetel u kaʼanal ichil ku yantal tu yoʼolal u baʼaliloʼob le kuxtaloʼ, tuláakal lelaʼ letiʼ le baʼaxoʼob ku yaʼalik yóokʼol kaab u tsʼáaikoʼ». K-beetik le baʼax ku yaʼalik Diosaʼ jeʼel u kanáantik k-kuxtal utiaʼal mantatsʼeʼ, tumen le tekstoaʼ ku yaʼalik xan: «Le yóokʼol kaaboʼ táan u bin u xuʼulul yéetel tuláakal le kʼaakʼas tsʼíibolaloʼob yaan tu yóokʼoloʼ; baʼaleʼ le máax ku beetik baʼax u kʼáat Jajal Dioseʼ ku pʼáatal utiaʼal kʼiinoʼob minaʼan u xuul» (1 Juan 2:15-17).
Le naʼat, le ojéelalil yéetel le maʼalob tuukuloʼ ku kanáantkoʼon
11, 12. ¿Bix u kanáantkoʼon le naʼat, le ojéelalil yéetel le maʼalob tuukuloʼ?
11 Tiʼ Salomón, u iijo Davideʼ, tsʼaʼab tu tuukul tumen Dios ka u tsʼíib le tʼaanoʼobaʼ: «Le naʼatoʼ [letiʼ] bíin u [kanáantech] mantatsʼ». Tu tsʼíibtaj xan: «Yanak tiʼ teech ojéelajil yéetel maʼalob tuukulil [...]. Yaabilt le ojéelajiloʼ maʼ a xúumpʼattik[,] letiʼeʼ bíin u kanáantech» (Proverbios 2:11; 4:5, 6).
12 Wa k-tuukul yoʼolal baʼax k-xokik teʼ Bibliaoʼ yaan u yantaltoʼon upʼéel maʼalob tuukul. Yaan xan u maas yantal k-naʼat utiaʼal k-ilik tsʼáaik táanil ichil k-kuxtal k-meyajtik Dios. Lelaʼ jach kʼaʼanan tumen k-ojleʼ jeʼel u yantaltoʼon talamiloʼob wa maʼ k-kanik il baʼax ken k-tsʼáa táanil ichil k-kuxtaleʼ. U yóokʼol kaab Satanaseʼ ku yeʼesikeʼ maas kʼaʼanan ka u tsʼáa u yóol máak u kaxt taakʼin, fama wa páajtalil, baʼaleʼ Jéeobaeʼ ku yaʼalikeʼ maas jach kʼaʼanan k-tsʼáaik táanil k-meyajtik letiʼ. K-tsʼáaik táanil le baʼax ku yaʼalik le yóokʼol kaabaʼ jeʼel u beetik u júubul k-familiaeʼ, k-pʼaʼatal tumen k-amigoʼob yéetel u xuʼulul k-tsʼáaik óol k-meyajt Dios; yéetel tuláakal lelaʼ jeʼel tak u beetik u yúuchultoʼon le baʼax tu yaʼalaj Jesusaʼ: «¿Tumen baʼax u biilal tiʼ máak u náajaltik tuláakal yóokʼol kaab wa ku satik u [kuxtal]?» (Marcos 8:36). Le ojéelaliloʼ ku péekskoʼon k-beet le baʼax tu yaʼalaj Jesusaʼ: «Kaxteʼex táanil u [reino] Jajal Dios yéetel le toj kuxtal utstutʼaan letiʼoʼ, tuláakal túun le baʼaloʼobaʼ bíin tsʼaʼabak teʼex xan» (Mateo 6:33).
Maʼ unaj k-tuukul chéen t-oʼolaliʼ
13, 14. ¿Bix utúul máak ku tuukul chéen tu yoʼolal, yéetel baʼaxten maʼ unaj u yúuchultoʼon leloʼ?
13 Tumen kʼeban wíinkoʼoneʼ k-chíinil kaxt chéen k-utsil, baʼaleʼ jeʼel u yantaltoʼon talmiloʼob wa ku joʼopʼol k-tuukul jach chéen tiʼ baʼax k-kʼáateʼ. Le oʼolaleʼ, utiaʼal maʼ u xuʼulul k-bisikba yéetel Jéeobaeʼ, letiʼeʼ ku yaʼaliktoʼon maʼ k-tuukul chéen t-oʼolal. Utúul máak ku tuukul chéen tu yoʼolaleʼ, ku tuukul jach chéen tiʼ u yutsil, yéetel baʼax u kʼáat tiʼ jeʼel baʼaxak ka úuchuk tiʼ u maasileʼ. ¿Maʼ wa jach bey u tuukul le máakoʼob bejlaʼoʼ? Tak le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ tu «tsʼook jaʼaboʼob» tiʼ u kʼasaʼan yóokʼol kaab Satanaseʼ, le máakoʼoboʼ «bíin tsʼuʼutchajkoʼob», wa bíin tuukulnakoʼob chéen tu yoʼolaloʼob (2 Timoteo 3:1, 2).
14 Tuláakal cristianoeʼ u yojel jach maʼalob baʼax ku yaʼalik le Biblia ken u yaʼal ka k-kaxt u yutsil u maasil yéetel ka k-yaabilt u maasil jeʼex k-yaabiltikbaeʼ (Lucas 10:27; Filiposiloʼob 2:4). Kex óoliʼ tuláakal máak maʼ kʼaʼanan u yilik le tsolnuʼukaʼ, wa k-kʼáat ka yanak kiʼimak óolal ichil k-otoch bey xan wa k-kʼáat bisba maʼalob yéetel k-amigoʼobeʼ, jach kʼaʼabéet k-beetik. Bey túunoʼ, máax meyajtik Jéeobaeʼ mix utéen kʼaʼabéet u tsʼáaik táanil jach chéen baʼax u kʼáat ka tak u tuʼubs baʼaloʼob maas kʼaʼanantak, yéetel mix utéen unaj u tsʼáaik paachil u meyajtik u Dios.
15, 16. 1) ¿Baʼax jeʼel k-beetik wa k-tuukul chéen t-oʼolaleʼ, yéetel máaxoʼob beet beyoʼ? 2) ¿Baʼax ku taasik tu yóokʼol le máax ku pʼis óoltik u maasiloʼ?
15 Wa k-tuukul chéen t-oʼolaleʼ, jeʼel u beetik k-uʼuyikba maas nojchil tiʼ u maasileʼ, jeʼel u beetik k-tuklik chéen toʼon maas maʼalob baʼax k-beetikeʼ yéetel jeʼel u beetik maʼ k-eʼesik tsiikil tiʼ u maasileʼ. Le oʼolaleʼ le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Minaʼan tuʼux a tselikaba tiʼ a siʼipil, teech ka pʼis óoltik [...] yaanal [...]. Tumen le ken a pʼis óolt uláakʼeʼ, táan a xotʼkʼíintikaba ta juunal, tumen táan a beetik xan le baʼaloʼob ka pʼis óoltikoʼ» (Romailoʼob 2:1; 14:4, 10). U nojchiloʼob le judíoʼob tu kʼiiniloʼob Jesusoʼ tu tukloʼobeʼ jach toj u pʼis óoloʼob, le oʼolal tʼaanajoʼob tu contra Jesús yéetel tu contra u j-tsaypachoʼob. Maʼ tu yóotaj u yil u siʼipiloʼobiʼ, le oʼolal tu taasoʼob kʼaas tu yóoʼloʼob.
16 Judas, le máax kʼub Jesús utiaʼal ka kíimsaʼakoʼ, maʼ tu chʼaʼaj saajkil u pʼis óolt u maasiliʼ. Utéenjeakileʼ, María, u láakʼtsil Lázaroeʼ, tu jiʼikʼabtaj u yookoʼob Jesús yéetel kiʼibok aceite, baʼaleʼ Judaseʼ jach tsʼíikilnajeʼ ka tu yaʼalaj: «¿Baʼaxten maʼ j-koʼon le kiʼibok aceiteaʼ utiaʼal ka tsʼaʼabak tiʼ óotsiloʼob?». Baʼaleʼ, le tekstooʼ ku yaʼalikeʼ «tu yaʼalaj lelaʼ, maʼ tumen jach ku táan óoltik le óotsiloʼoboʼ, baʼaleʼ tumen j-ookol, tumen letiʼ tsʼaʼan u kanáant le taakʼinoʼ[,] baʼaleʼ ku yoklik le baʼax ku tsʼaʼabaloʼ» (Juan 12:1-6). Mix utéen unaj k-beetikba jeʼex Judas wa jeʼex u nojchiloʼob le judíoʼoboʼ, tumen ikil tu pʼis óoltoʼob u maasiloʼobeʼ tu juunaloʼob tu taasoʼob kʼaas tu yóoʼloʼob.
17. ¿Baʼax eʼesik maʼ tu taasik utsil u kaʼantal u yich máak wa u yuʼubik jach maʼalob yanil?
17 Jujuntúul tiʼ le yáax cristianoʼoboʼ maʼ tu beetubaʼob j-ookolil jeʼex Judaseʼ, baʼaleʼ kaʼanchaj u yichoʼob. Santiagoeʼ tu tsʼíibtaj tu yoʼolaloʼob: «Teʼexeʼ a tsʼaamaj a wóoleʼex tʼaan yéetel kaʼanal ichil». Tu yaʼalaj xan: «Tuláakal le kaʼanal ichil beyaʼ kʼaas» (Santiago 4:16). Toʼoneʼ jach upuliʼ maʼ maʼalob ka k-taasba maas nojchil yoʼolal baʼax yantoʼon wa yoʼolal le meyaj tsʼaʼan k-beet teʼ múuchʼuliloʼ (Proverbios 14:16). Kʼaʼajaktoʼon baʼax úuch tiʼ le apóstol Pedrooʼ. Letiʼeʼ tu yuʼubaj jach maʼalob yanileʼ ka tak tu yaʼalaj: «Kex tuláakal ka lúubuk u yóol ta woʼolaleʼ teneʼ maʼ. [...] Kex ka yanak in kíimil ta wéeteleʼ, maʼ bíin in waʼal maʼ in kʼaj óolechiʼ». U jaajileʼ, minaʼan baʼax oʼolal k-uʼuyikba maas maʼaloboʼon tiʼ u maasil, tumen tuláakal baʼax yantoʼoneʼ Jéeoba tsʼaamiltoʼon yoʼolal u yutsil. Wa k-kʼaʼajsik lelaʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ u kaʼantal k-ich (Mateo 26:33-35, 69-75).
18. ¿Bix u yilik Jéeoba le máaxoʼob ku yuʼubikubaʼob nojbaʼaliloʼ?
18 Le Bibliaoʼ ku kʼaʼajsiktoʼon: «Tu tséel x-kaʼanal ichileʼ ku taal sublakil; tu tséel nonoj baʼaileʼ, ku taal lúubul». ¿Baʼaxten? Jéeobaeʼ ku núukik: «Teneʼ in pʼeek le j-kaʼanal ichoʼoboʼ bey [xan] le j-nonoj baʼailoʼ» (Proverbios 8:13; 16:18). Le oʼolal bakáan jach tsʼíikilnaj Jéeoba «yoʼolal le baʼax tu beetaj [u reyil Asiria] yéetel u kaʼanal ichiloʼ, bey xan tu yoʼolal ku yuʼubikuba noj baʼalil» (Isaías 10:12). Jéeobaeʼ tu xuʼulsaj tiʼ le reyaʼ. Maʼ kun xáantaleʼ u kʼasaʼan yóokʼol kaab Satanás paʼteʼ yéetel u kʼasaʼan angeloʼob bey xan yéetel le jalaʼachoʼob kaʼanal u yichoʼoboʼ, yaan xan u xuʼulsaʼaltiʼob. Le oʼolaleʼ, ¡mix utéen unaj k-tuukul jeʼex le máaxoʼob u pʼekmoʼob Jéeobaoʼ!
19. ¿Baʼaxten ku jach kiʼimaktal k-óol, baʼaleʼ, baʼaxten maʼ unaj u kaʼantal k-ichiʼ?
19 Toʼoneʼ jach yaan baʼax oʼolal utiaʼal u kiʼimaktal k-óol ikil k-meyajtik Jéeoba (Jeremías 9:24). Jach yaan xan baʼax oʼolal utiaʼal maʼ u kaʼantal k-ich. ¿Baʼaxten? Tumen tuláakaloʼon tsʼoʼok k-kʼebantal yéetel náach yaniloʼon tiʼ u nojbeʼenil Dios (Romailoʼob 3:23.) Le oʼolaleʼ, utiaʼal maʼ u jáawal u kʼamkoʼon Jéeobaeʼ, kʼaʼabéet k-tuukul jeʼex tuukulnajik apóstol Pabloeʼ, letiʼeʼ tu yaʼalaj: «Cristo Jesuseʼ j-taal way yóokʼol kaabeʼ utiaʼal u tok le j-kʼebanoʼoboʼ, ichil leloʼobaʼ teen u yáaxil» (1 Timoteo 1:15).
20. ¿Bix u kanáantik u kaajal Jéeoba teʼ kʼiinoʼobaʼ, yéetel bix ken u beetil teʼ kʼiinoʼob ku taaloʼ?
20 Toʼon táan k-meyajtik Dioseʼ, k-tsʼáaik táanil ichil k-kuxtal baʼax u kʼáat, le oʼolaleʼ k-ojel yaan u kanáantkoʼon utiaʼal maʼ u xuʼulul k-meyajtik jeʼex u kʼáatoʼ, yéetel k-ojel xaneʼ ken káajak le nojoch yaayaj óolaloʼ yaan u salvarkoʼon. Bey túunoʼ ken oojkoʼon teʼ túumben yóokʼol kaab ken u tsʼáa Diosoʼ, yaan u páajtal k-aʼalik yéetel kiʼimak óolal: «Letiʼ [k-Dios], tiʼ letiʼ k-tsʼaamaj oksaj óol, letiʼ tu tokajoʼon. Kiʼimakchajak k-óol tumen tsʼoʼok u tokikoʼon» (Isaías 25:9).
¿Kʼajaʼan wa toʼon?
• ¿Bix úuchik u kanáantaʼal David yéetel Jesús tumen Jéeoba?
• ¿Bix u kanáantik Dios u kaajal teʼ kʼiinoʼobaʼ?
• ¿Baʼaxten maʼ unaj k-tuukul chéen t-oʼolaliʼ?
• ¿Baʼaxten ku jach kiʼimaktal k-óol, baʼaleʼ, baʼaxten maʼ unaj u kaʼantal k-ichiʼ?
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 21]
¿Bix úuchik u kanáantaʼal David yéetel Jesús tumen Jéeoba?
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 22]
¿Bix u kanáantik Jéeoba u kaajal teʼ kʼiinoʼobaʼ?
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 24]
Kex jach ku kiʼimaktal k-óol ikil k-meyajtik Jéeobaeʼ, baʼaleʼ maʼ unaj u kaʼantal k-ichiʼ