Kʼaʼabéet k-kʼaj óoltik u beeloʼob Jéeoba
Kʼaʼabéet k-kʼaj óoltik u beeloʼob Jéeoba
«Tsʼáa in wojéelt baʼax bíin a beete, ka páatchajak xan in woksik in wóol tiʼ teech.» (ÉXODO 33:13.)
1, 2. 1) ¿Baʼaxten Moiseseʼ tu kíimsaj le egipcio beetik loob kaʼach tiʼ utúul ebreooʼ? 2) ¿Baʼax kʼaʼabéetchaj u kanik Moisés táanil tiʼ u meyajtik Jéeoba?
MOISESEʼ tiʼ nojochchaj tu yotoch Faraoneʼ, le oʼolaleʼ tu kʼamaj le kaʼansaj ku tsʼaʼabal kaʼach tiʼ le jalaʼachoʼob tu kaajil Egiptooʼ. Baʼaleʼ, Moiseseʼ u yojel letiʼeʼ maʼ egipcioiʼ, u yojel u taataʼobeʼ ebreoʼob. Cuarenta jaʼaboʼob yaan tiʼ ka bin u yil bix u bin tiʼ u láakʼtsiloʼob, le israelitaʼoboʼ. Ka tu yilaj táan u beetaʼal loob tiʼ utúul ebreo tumen utúul egipcioeʼ, tu kíimsaj le egipciooʼ. Tu tsʼáajuba tu tséel u kaajal Jéeoba, tumen tu tukleʼ táan u yáantaʼal tumen Dios utiaʼal u jáalkʼabtik u láakʼtsiloʼob (Beetaʼanoʼob [Hechos] 7:21-25; Hebreob 11:24, 25). Le ka tu yojéeltaj Faraón baʼax tsʼoʼok u beetik Moiseseʼ, tu túuxtaj kíimsbil, le oʼolal Moiseseʼ púutsʼi (Éxodo 2:11-15). Wa Moisés kun jáalkʼabtik le ebreoʼob kaʼachoʼ, táanil kʼaʼabéet u kanik bix u kʼáat Dios ka u beete. ¿Tu yóotaj wa túun u kane? (Salmo 25:9.)
2 Ichil uláakʼ cuarenta jaʼaboʼob tiʼ u kuxtaleʼ, Moiseseʼ kajlaj táanxel luʼumil yéetel tu beetuba j-kanan tamanil. Maʼ tu chaʼaj u lúubul yóol kex tumen bey mix baʼal taasaʼabik tumen le israelitaʼoboʼ, tu kanaj u máans u kuxtal jeʼel bix chaʼabik tumen Dioseʼ. Yéetel kex máan yaʼab jaʼaboʼob mix baʼal u taasaʼal tumen yaʼab máakoʼobeʼ, tu chaʼaj u nuʼuktaʼal tumen Jéeoba. Ka máan kʼiineʼ letiʼeʼ tu tsʼíibtaj: «Moiseseʼ juntúul jach kabal óolal máak teʼ j-luʼumaʼ». Lelaʼ maʼ tu tsʼíibtaj utiaʼal u nojbaʼalkúuntkubaiʼ, u kiliʼich muukʼ Dios beet u tsʼíibtik (Números 12:3). Jéeobaeʼ tu tsʼáaj upʼéel nojoch meyaj tiʼ Moisés. Wa k-eʼesik kabal óolal jeʼex letiʼeʼ, Jéeobaeʼ yaan xan u yeʼesiktoʼon u yutsil (Sofonías 2:3).
Tsʼaʼab upʼéel meyaj tiʼ
3, 4. 1) ¿Baʼax meyajil tsʼaʼab tiʼ Moisés tumen Jéeoba? 2) ¿Baʼax áantajiloʼob tsʼaʼab tiʼ Moisés?
3 Upʼéel kʼiineʼ, Jéeobaeʼ tu túuxtaj u ángel tʼaan yéetel Moisés naatsʼ tiʼ u witsil Oreb, tu luʼumil Sinaí. Le ángel túunoʼ tu yaʼalaj tiʼ Moisés: «Tsʼoʼok in maʼalob ilik bix u mukʼyaj in kaajal yaan tu luʼumil Egiptooʼ. Tsʼoʼok in wuʼuyik u jajakʼ iikʼoʼob ikil u loobiltaʼaloʼob tumen u j-mayoloʼob, jach maʼalob in wojelil baʼax ku mukʼyajtikoʼob. Le t-oʼolaleʼ tsʼoʼok in wéemel in tokoʼob tiʼ u páajtalil le j-egipcioboʼ; bin in kaʼaj in jóokʼesoʼob tiʼ le múuchʼ kaajoʼ, utiaʼal ka in bisoʼob tiʼ jumpʼéel nojoch yéetel maʼalob luʼum tuʼux ku yáalkab leche yéetel kaab, bey u yáalkab jaʼeʼ» (Éxodo 3:2, 7, 8). Utiaʼal túun u béeykuntik le baʼax tsʼoʼok u tuklikaʼ Jéeobaeʼ tu yéeyaj Moisés utiaʼal u beetik, baʼaleʼ unaj u beetik jeʼex ken u yaʼalil tiʼeʼ.
4 U ángel Jéeobaeʼ tu yaʼalaj xan tiʼ Moisés: «Líikʼsaba, tumen bin in kaʼaj in túuxtech tu táan le Faraonoʼ, utiaʼal ka jóokʼes in kaajal le j-israelitaʼob tu luʼumil Egiptooʼ». Ka tu yuʼubaj Moisés lelaʼ sajakchaji. Tu yuʼubaj maʼ kun páajtal u beetik kaʼachi, yéetel u jaajileʼ, chéen tu juunaleʼ maʼ kun béeytal kaʼach yéetel le meyajoʼ. Baʼaleʼ, Jéeobaeʼ tu yaʼalaj tiʼ: «Teneʼ yaan in wantal ta wéetel» (Éxodo 3:10-12). Jéeobaeʼ tu tsʼáaj tiʼ Moisés u páajtalil u beetik milagroʼob utiaʼal u yeʼesik jach tu jaajil letiʼ túuxte. Aarón, u sukuʼun Moiseseʼ, letiʼ kun láakʼintik kaʼach utiaʼal u tʼaan tu yoʼolal, yéetel Jéeoba kun aʼaliktiʼob baʼax ken u yaʼaloʼob yéetel baʼax ken u beetoʼob (Éxodo 4:1-17). ¿Yaan wa ta tʼaan u beetik Moisés le meyaj tsʼaʼabtiʼoʼ?
5. ¿Baʼaxten talamchaj tiʼ Moisés u nuʼuktik le israelitaʼoboʼ?
5 Tu káajbaleʼ, u nuxibiloʼob Israeleʼ tu oksaj óoltoʼob baʼax aʼalaʼabtiʼob tumen Moisés yéetel Aarón (Éxodo 4:29-31). Baʼaleʼ, ka máan wa jaypʼéel kʼiineʼ, «u nuukil u j-meyajoʼob le j-israelitaʼoboʼ» joʼopʼ u yaʼalikoʼobeʼ tu yoʼolal Moisés yéetel Aarón ku «kʼaakʼas [paktaʼaloʼob]» tumen u nuukiloʼob u j-meyajoʼob faraón (Éxodo 5:19-21; 6:9). Ka joʼopʼ xan u bin u náachtal le israelitaʼob tiʼ Egiptooʼ, tu chʼaʼajoʼob saajkil le ka tu yiloʼob táan u tsaypachtaʼaloʼob tumen le egipcioʼoboʼ. Tu tukloʼobeʼ minaʼan tuʼux u púutsʼloʼob, tumen aktáan tiʼobeʼ tiaʼan kaʼach le Chak kʼáaʼnáaboʼ, le oʼolaleʼ joʼopʼ u yaʼalikoʼobeʼ chéen jóoʼsaʼaboʼob tumen Moisés utiaʼal ka kíimsaʼakoʼob. Wa tiʼ yanech kaʼacheʼ, ¿baʼax jeʼel a beetikeʼ? Kex minaʼan barcoʼob tiʼobeʼ, Jéeobaeʼ tu túuxtaj tiʼ Moisés ka u yaʼaltiʼob ka u líiʼsubaʼob utiaʼal ka xiʼikoʼob. Ka tsʼoʼokeʼ Dioseʼ tu jeʼekʼabtaj u jaʼi le Chak kʼáaʼnáaboʼ, ka pʼáat tiknil upʼéel bej tu chúumuk utiaʼal u kʼáatmáanoʼobiʼ (Éxodo 14:1-22).
Upʼéel baʼax maas kʼaʼanan tiʼ u jáalkʼabtaʼaloʼob
6. ¿Baʼax tu yaʼalaj Jéeoba tiʼ Moisés le ka tu túuxtaj u jáalkʼabt u kaajaloʼ?
6 Ka túuxtaʼab Moisés tumen Jéeoba u jáalkʼabt le israelitaʼoboʼ, tu yaʼalaj xan tiʼeʼ jach kʼaʼanan ka nojbeʼenkúuntaʼak u kʼaabaʼ. Jach kʼaʼanan kaʼach u yeʼesaʼal tsiʼikik tiʼ Dios bey xan tiʼ u kʼaabaʼ. Ka tu kʼáataj Moisés tiʼ Dios bix u kʼaabaʼeʼ, letiʼeʼ tu núukaj: «Teneʼ yaan in kʼuchul in beetimba le baʼax kʼaʼabéet in kʼuchul in beetimbaeʼ». Aʼalaʼab xan tiʼ Moisés ka u yaʼal tiʼ le israelitaʼoboʼ: «Jéeoba, u Dios a úuchben chʼiʼilankabileʼex, u Dios Abraham, u Dios Isaac yéetel u Dios Jacobeʼ, tsʼoʼok u túuxtiken tiʼ teʼex». Dios xaneʼ tu yaʼalaj: «Lelaʼ letiʼ in kʼaabaʼ utiaʼal mantatsʼoʼ, utiaʼal upʼéel chʼiʼilankabil tak uláakʼ chʼiʼilankabileʼ bey in kʼáat ka kʼaʼajsaʼakenoʼ» (Éxodo 3:13-15, NM). Jéeobaeʼ maʼ u kʼex u kʼaabaʼiʼ, le máaxoʼob meyajtik teʼ kʼiinoʼobaʼ láayliʼ bey u kʼaj óoltmailoʼoboʼ (Isaías 12:4, 5; 43:10-12, NM).
7. ¿Baʼax aʼalaʼab tiʼ Moisés tumen Jéeoba ka u beet kex jach chich u puksiʼikʼal Faraón?
7 Moisés yéetel Aaroneʼ tʼaanajoʼob tu kʼaabaʼ Jéeoba tu táan Faraón. Baʼaleʼ, Faraoneʼ tu núukaj: «¿Máax Jéeoba utiaʼal ka in wuʼuy u tʼaan ka in túuxt Israel? Jumpuliʼ maʼ in kʼaj óol Jéeobaiʼ, yéetel maʼ ken in chaʼa u bin Israel» (Éxodo 5:1, 2, NM). Kex Faraón maʼatech u beetik baʼax ku yaʼalik yéetel kex jach tsʼuʼuy u puksiʼikʼaleʼ, Jéeobaeʼ yaʼab utéenel tu túuxtaj Moisés utiaʼal ka tʼaanak tu yéetel (Éxodo 7:14-16, 20-23; 8:1, 2, 20). Moiseseʼ ku yilik kaʼach jach pʼujaʼan Faraón. Le oʼolaleʼ, ¿maʼalob wa túun ka xiʼik tʼaan tu yéetel tu kaʼatéen? Le israelitaʼoboʼ u kʼáatoʼob kaʼach séeb jóokʼol, baʼaleʼ, Faraoneʼ láayliʼ maʼ taak u chaʼikeʼ. ¿Baʼax jeʼel k-beetik kaʼach wa tiaʼanoʼoneʼ?
8. ¿Baʼax utsil tu taasaj maʼ u jáan xuʼulsaʼal tiʼ Faraón tumen Jéeoba, yéetel baʼax ku kaʼansiktoʼon leloʼ?
8 Moiseseʼ tu yaʼalaj xan tiʼ Faraón: «Lelaʼ letiʼ le baʼax tsʼoʼok u yaʼalik Jéeoba u Dios le ebreoʼoboʼ: “Chaʼa u bin in kaajal utiaʼal ka u meyajten”» (Éxodo 9:13, NM). Dioseʼ tu yaʼalaj xan tiʼ Moisés ka u yaʼal tiʼ Faraón: «Páatchaj kaʼach in weʼesik teech in páajtalil utiaʼal in jatsʼikech paʼteʼ yéetel a kaajal ich jumpʼéel j-báan kíimil, bejelaʼa tsʼoʼok kaʼach a saʼatal way yóokʼ[ol] luʼumeʼ; baʼaleʼ tin pʼataj a kuxtal yoʼolal a wilik in páajtalil, yéetel utiaʼal in tsʼáaikimba kʼaj óoltbil tiʼ tuláakal luʼum» (Éxodo 9:14-16). Yéetel le castigo tu yaʼalaj u taasik tu yóokʼol Faraonoʼ, Jéeobaeʼ yaan kaʼach u yeʼesik u páajtalil utiaʼal ka ilaʼak baʼax kun úuchul tiʼ máaxoʼob ku binoʼob tu contraoʼ. Ichil leloʼobaʼ tiaʼan Satanasiʼ, le máax aʼalaʼab tumen Jesús «ku tusbel way yóokʼol kaabeʼ» (Juan 14:30; Romailoʼob 9:17-24). Yéetel jeʼel bix aʼalaʼabikoʼ, u kʼaabaʼ Jéeobaeʼ kʼuch kʼaj óoltbil tuláakal yóokʼol kaab. Yéetel tumen maʼ jáan xuʼulsaʼab tiʼ Faraón tumen Dioseʼ, le israelitaʼob yéetel uláakʼ máakoʼob tu nupubaʼob yéeteloʼoboʼ tu salvartubaʼob (Éxodo 9:20, 21; 12:37, 38). Teʼ kʼiinoʼob jeʼel tak bejlaʼoʼ, tumen táan u kʼaʼaytaʼal u kʼaabaʼ Dioseʼ tsʼoʼok u joʼopʼol u meyajtaʼal tumen u millonesi máakoʼob.
Upʼéel kaaj tsʼuʼuy u puksiʼikʼal
9. ¿Bix úuchik u x-maʼ uʼuyajtʼantaʼal Jéeoba tumen le israelitaʼoboʼ?
9 Le israelitaʼoboʼ u yojloʼob kaʼach u kʼaabaʼ Dios, yéetel Moisés xaneʼ tu chʼaʼachiʼitaj u kʼaabaʼ Dios le ka tʼaanaj tu yéeteloʼoboʼ, baʼaleʼ, letiʼobeʼ maʼ mantatsʼ tu yeʼesoʼob tsiikil tiʼ u yuumil le kʼaabaʼaʼ. Maʼ úuch jóoʼsaʼakoʼob tumen Jéeoba tu luʼumil Egiptoeʼ, joʼopʼ u yilkoʼob talam u kaxtaʼal jaʼ utiaʼal ukʼbil. ¿Baʼax túun tu beetoʼob? Joʼopʼ u tʼaanoʼob tu contra Moisés. Tsʼoʼoleʼ, joʼopʼ xan u kʼuuxiloʼob yoʼolal baʼax ku tsʼaʼabal u jaantoʼob. Baʼaleʼ, Moiseseʼ tu yaʼalajtiʼobeʼ maʼ chéen tu contra letiʼ mix chéen tu contra Aarón ku tʼaanoʼob kaʼachiʼ, tak tu contra Jéeoba (Éxodo 15:22-24; 16:2-12). Tu witsil Sinaí, le táan u yúuchul baʼaloʼob ku beetik u jaʼakʼal u yóol máakoʼ, Jéeobaeʼ tu tsʼáaj u Ley tiʼ le israelitaʼoboʼ. Baʼaleʼ letiʼobeʼ tu x-maʼ uʼuyajtʼantoʼob, yéetel tu beetoʼob utúul chan wakax de oro utiaʼal u adorartoʼob táan u yaʼalikoʼobeʼ upʼéel «kʼiimbesajil tiʼ u nojbeʼenil Yuumtsil» (Éxodo 32:1-9).
10. ¿Baʼaxten unaj u kʼáataʼal xan tumen le nuxiboʼob le baʼax tu kʼáataj Moisés teʼ Éxodo 33:13?
10 ¿Bix jeʼel u páajtal kaʼach u nuʼuktaʼal le israelitaʼob tumen Moisés wa tak Jéeoba aʼalik jach tsʼuʼuy u puksiʼikʼaloʼoboʼ? Moiseseʼ tu kʼáat óoltaj tiʼ Jéeoba: «Tsʼáa in wojéelt baʼax bíin a beete, ka páatchajak xan in woksik in wóol tiʼ teech, utiaʼal maʼ u xóotʼol in kʼamik a wutsil» (Éxodo 33:13). Teʼ kʼiinoʼobaʼ, le nuxiboʼoboʼ ku nuʼuktikoʼob u kaajal Jéeoba, upʼéel kaaj maas kabal u yóol tiʼ le israelitaʼob kaʼachoʼ. Baʼaleʼ, ku kʼáatkoʼob xan ich payalchiʼ: «Eʼes teen a beeloʼob; bisen tiʼ a tʼuʼutʼul bejoʼob» (Salmo 25:4). U kʼaj óoltikoʼob u beeloʼob Jéeobaeʼ le áantik le nuxiboʼob u yutskíintoʼob le talamiloʼob jeʼex u kʼáat Jéeobaoʼ, yéetel utiaʼal ka u yeʼesoʼob u jatsʼuts modos.
Baʼax u kʼáat Jéeoba ka beetaʼak tumen u kaajal
11. ¿Baʼax nuʼuktajiloʼob tsʼaʼab tiʼ Moisés tumen Jéeoba, yéetel baʼaxten jeʼel xan u meyajtoʼoneʼ?
11 Tu witsil Sinaieʼ, Jéeobaeʼ tu yaʼalaj baʼax u kʼáat ka beetaʼak tumen le israelitaʼoboʼ, tsʼoʼoleʼ tu tsʼíibtaj tiʼ kaʼapʼéel jaajay tuunich le Diez Leyoʼoboʼ ka tu tsʼáajoʼob tiʼ Moisés. Baʼaleʼ ka éem Moisés teʼ witsoʼ tu yilaj táan u adorartaʼal utúul chan wakax de oro tumen le israelitaʼoboʼ, jach kʼuuxilnajeʼ ka tu táajchʼintaj le jaajay tuunichoʼoboʼ ka paʼapajoʼob. Jéeoba túuneʼ tu kaʼa tsʼíibtaj le Diez Leyoʼob tiʼ u jeel jaajay tuunichoʼob póolaʼab tumen Moisesoʼ (Éxodo 32:19; 34:1). Le leyoʼobaʼ jach jeʼex le tu yáax tsʼíibtoʼ, yéetel Moiseseʼ unaj u beetik kaʼach le baʼax ku yaʼalikoʼoboʼ. Jéeobaeʼ jach tu yaʼalaj bix letiʼ utiaʼal u yeʼesik tiʼ Moisés baʼax ku páaʼtaʼal tiʼ máax yéeyaʼan utiaʼal u tʼaan tu kʼaabaʼ Dios. Bejlaʼeʼ, maʼ kuxaʼanoʼon yáanal u Ley Moisesiʼ, kex beyoʼ yaʼab tiʼ le baʼaxoʼob aʼalaʼab tiʼ Moisés tumen Jéeobaoʼ láayliʼ jeʼel u meyajtoʼon teʼ kʼiinoʼobaʼ (Romailoʼob 6:14; 13:8-10). Koʼoneʼex ilik jujumpʼéel tiʼobiʼ.
12. ¿Baʼax unaj u beetik kaʼach le israelitaʼob tumen u yojloʼob Jéeobaeʼ u kʼáat ka adorartaʼak chéen letiʼ?
12 Kʼaʼabéet k-meyajtik chéen Jéeoba. Le israelitaʼoboʼ tu yuʼuboʼob u yaʼalik Jéeoba u kʼáat ka meyajtaʼak chéen letiʼ (Éxodo 20:2-5). Letiʼobeʼ jach yaʼab baʼax tsʼoʼok u yilkoʼob utiaʼal u oksaj óoltikoʼob chéen Jéeoba u jaajil Dios (Deuteronomio 4:33-35). Jéeobaeʼ jach tu yaʼalajtiʼobeʼ, upuliʼ maʼ u kʼáat ka u adorartoʼob uláakʼ diosoʼobiʼ mix ka u yoksubaʼob tiʼ baʼaloʼob yaan yil yéetel j-meenil, jeʼex u beetaʼal tumen uláakʼ kaajoʼoboʼ. Letiʼobeʼ kʼaʼabéet kaʼach u kʼubkubaʼob tiʼ Jéeoba yéetel tuláakal u puksiʼikʼaloʼob bey xan yéetel tuláakal u muukʼoʼob (Deuteronomio 6:5, 6). U yaabilajoʼob tiʼ Jéeobaeʼ unaj u yeʼeskoʼob tiʼ tuláakal baʼax ku yaʼalikoʼob bey xan tiʼ tuláakal baʼax ku beetikoʼob (Levítico 20:27; 24:15, 16; 26:1). Tak Jesuseʼ tu yaʼalaj Jéeobaeʼ u kʼáat ka adorartaʼak chéen letiʼ (Marcos 12:28-30; Lucas 4:8).
13. ¿Baʼaxten Israeleʼ kʼaʼabéet kaʼach u beetik tuláakal baʼax aʼalaʼab tiʼ tumen Jéeoba, yéetel baʼax unaj u péekskoʼon k-tsʼoʼokbes baʼax ku yaʼalik Jéeoba? (Eclesiastés 12:13.)
13 Kʼaʼabéet k-beetik jach jeʼex u yaʼalik Jéeobaoʼ. Le israelitaʼoboʼ maʼ unaj u tuʼubskoʼobeʼ, le ka tu yaʼaloʼob yaan u meyajkoʼob Jéeobaeʼ tu yaʼaloʼob xaneʼ yaan u beetikoʼob jach jeʼex kun aʼalbiltiʼobeʼ. Yaʼab baʼaloʼob jeʼel u páajtal u beetkoʼob chéen jeʼel bix u tuklikoʼob kaʼacheʼ, baʼaleʼ, tiʼ le baʼaloʼob yaan yil yéetel u leyoʼob Jéeobaeʼ, kʼaʼabéet u beetkoʼob jach jeʼex aʼalaʼabiktiʼoboʼ. Wa ku beetkoʼob kaʼach beyoʼ yaan u yeʼesikoʼob jach u yaabiltmoʼob Dios yéetel yaan u bin utsil tiʼob bey xan tiʼ u paalaloʼob, tumen tuláakal baʼax ku kʼáataʼaltiʼob tumen Jéeobaeʼ utiaʼal u yutsiloʼob kaʼachi (Éxodo 19:5-8; Deuteronomio 5:27-33; 11:22, 23).
14. ¿Bix úuchik u yeʼesik Jéeoba tiʼ le israelitaʼob u kʼaʼananil u tsʼáaikoʼob táanil u meyajtikoʼoboʼ?
14 Kʼaʼabéet k-tsʼáaik táanil k-meyajtik Jéeoba. Le israelitaʼob kaʼachoʼ maʼ unaj u chʼíikloʼob u kaxtoʼob chéen le baʼaxoʼob kʼaʼabéettiʼob ka tak u tsʼaʼob paachil u meyajtikoʼob Jéeobaiʼ. Jéeobaeʼ tu yaʼalajtiʼob baʼax kʼiinil tiʼ cada semana kʼaʼabéet u kʼubkoʼob chéen tiʼ letiʼ. Teʼ kʼiin jeʼeloʼ maʼ unaj u beetkoʼob uláakʼ baʼal minaʼan mix baʼal u yil yéetel u meyajtikoʼob Jéeobaiʼ (Éxodo 35:1-3; Números 15:32-36). Tsʼoʼoleʼ, cada jaʼabeʼ unaj xan u jóoʼskoʼob u kʼiiniloʼob utiaʼal u beetkoʼob kʼiimbesajiloʼob utiaʼal Jéeoba (Levítico 23:4-44). Le muchʼtáambaloʼobaʼ ku tsʼáaiktiʼob u páajtalil u tsikbalkoʼob le jakʼ óol baʼaloʼob u beetmaj Jéeobaoʼ, u kʼaʼajskoʼob le nuʼuktajoʼob u tsʼaamoʼ yéetel u tsʼáaikoʼob nib óolal tiʼ Jéeoba yoʼolal u yutsil. Wa ku beetkoʼob beyoʼ yaan u maas yaabiltkoʼob Jéeoba, yaan xan u maas chʼaʼaikoʼob maʼalob saajkilil tiʼ yéetel yaan u kʼamkoʼob áantaj utiaʼal ka xíimbalnakoʼob tu beeloʼob (Deuteronomio 10:12, 13). Tuláakal le nuʼuktajoʼob tsʼaʼab tiʼe israelitaʼoboʼ yaʼab xan baʼax jeʼel u kaʼansik tiʼ le máaxoʼob meyajtik Dios bejlaʼaʼ (Hebreob 10:24, 25).
Kʼaʼabéet k-maas kʼaj óoltik u modos Jéeoba
15. 1) ¿Baʼax páajchaj u beetik Moisés ka kʼuch u jach kʼaj óolt u jatsʼuts modos Jéeoba? 2) ¿Baʼax kʼáatchiʼiloʼob jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal ka tuukulnakoʼon tiʼ u jatsʼuts modos Jéeobaeʼ?
15 Uláakʼ baʼax jeʼel u yáantik kaʼach Moisés utiaʼal u nuʼukt le israelitaʼoboʼ letiʼe ka kʼuchuk u jach kʼaj óolt u jatsʼuts modos Jéeobaoʼ. Éxodo 34:5-7 ku yaʼalikeʼ Jéeobaeʼ máan tu táan Moisés táan u yaʼalik baʼax Diosil letiʼ: «[¡]Yuumtsil! ¡[Utúul Dios] muun u puksiʼikʼal ku chʼaʼa óotsilil, chúukaʼan yóol, nojoch u yaakunaj bey xan u jaajil! Tiʼ mil chʼiʼibaloʼobeʼ maʼ [tu] kʼexik u yaakunaj, ku saʼatsik le loobiloʼ, le kʼoʼox óolaloʼ bey le kʼebanoʼ; baʼaleʼ maʼ bíin u pʼat x-maʼ jaatsʼil le máax [siʼipilchajaʼanoʼ], [...] yaan u jatsʼik tu yoʼolal u siʼipil le taataʼoboʼ le paalaloʼ, le áabiloʼoboʼ, le kaʼa áabiloʼoboʼ tak le óox áabiloʼoboʼ». Kʼaʼabéet k-jóoʼsik u súutukil utiaʼal ka tuukulnakoʼon tiʼ le tʼaanoʼobaʼ. Jeʼel u páajtal k-tuklik lelaʼ: «¿Baʼax táakaʼan ichil cada upʼéel tiʼ le jatsʼuts modosoʼobaʼ? ¿Bix tsʼoʼok u yeʼesaʼaloʼob tumen Jéeoba? ¿Bix jeʼel u yeʼesaʼaloʼob xan tumen le nuxiboʼoboʼ? ¿Bix unaj k-eʼeskoʼob tiʼ tuláakal baʼax k-beetik?». Koʼoneʼex ilik jujumpʼéel tiʼobiʼ.
16. ¿Bix jeʼel u páajtal k-maas naʼatik bix u chʼaʼik óotsilil Dioseʼ, yéetel baʼaxten jach kʼaʼanan ka k-naʼate?
16 Jéeobaeʼ utúul Dios «muun u puksiʼikʼal» yéetel «ku chʼaʼa óotsilil». Wa yantoʼon le libro Perspicacia para comprender las Escrituras, jeʼel u páajtal k-kaxtik le xook ku kʼaabaʼtik “Misericordia”. Jeʼel xan u páajtal k-kaxtik teʼ Índice de las publicaciones Watch Tower wa teʼ CD-ROM Watchtower Library. * Jeʼel u páajtal xan k-kaxtik tiʼ upʼéel concordancia utiaʼal k-ilik uláakʼ tekstos tiʼ le Biblia ku tʼaanoʼob tiʼ le jatsʼuts modosaʼ. Wa k-beetik beyaʼ yaan k-ilikeʼ Jéeobaeʼ maʼ chéen ku chʼaʼik óotsil ken u tsʼáa castigoiʼ, ku yeʼesik xan «muun u puksiʼikʼal». Le jatsʼuts modosaʼ ku péeksik xan Dios utiaʼal ka u yáant máaxoʼob meyajtik. Jeʼex le táan u bin le israelitaʼob teʼ luʼum u yaʼalmaj u tsʼáaiktiʼoboʼ, Jéeobaeʼ tu tsʼáaj baʼal u jaantoʼob yéetel tu tsʼáaj xan nuʼuktaj tiʼob (Deuteronomio 1:30-33; 8:4). Tu yeʼesaj xan u chʼaʼa óotsilaj tiʼob úuchik u saʼatsik u siʼipiloʼob. Beyoʼ k-ilkeʼ, Jéeobaeʼ tu chʼaʼaj óotsilil tiʼ u kaajal úuchil. Le oʼolaleʼ, máaxoʼob meyajtik bejlaʼeʼ jach kʼaʼabéet xan u paklan chʼaʼaikoʼob óotsilil tu baatsiloʼob (Mateo 9:13; 18:21-35.)
17. K-maas naʼatik u muunil u puksiʼikʼal Jéeobaeʼ, ¿bix u yáantikoʼon utiaʼal ka k-áant u maasil utiaʼal ka okokoʼob ichil u kaajal Jéeoba?
17 Ken u chʼaʼa óotsilil Dioseʼ ku yeʼesik xan u muunil u puksiʼikʼal. Techeʼ, ¿baʼax ka naʼatik yéetel le tʼaan «muun u puksiʼikʼaloʼ»? Le bix a naʼatkoʼ, ket yéetel le tekstos tuʼux ku yaʼalik Jéeobaeʼ «muun u puksiʼikʼal». Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ ken u yeʼes u muunil u puksiʼikʼal Dioseʼ táakaʼan xan u yeʼesik u yutsil tiʼ le máaxoʼob óotsiloʼob yanoʼob ichil u kaajaloʼ (Éxodo 22:26, 27). Tiʼ jeʼel baʼalak kaajileʼ, utúul j-táanxel luʼumileʼ maas talam yanil tiʼ u kajnáaliloʼob le kaajoʼ. Le oʼolaleʼ, ka tu kaʼansaj Jéeoba tiʼ u kaajal ka u yeʼes u yutsiloʼob tiʼ le j-táanxel luʼumiloʼoboʼ tu kʼaʼajsajtiʼob letiʼob xaneʼ kuxlajoʼob bey táanxel luʼumiloʼobeʼ (Deuteronomio 24:17-22). ¿Kux túun toʼon táan k-meyajtik Dios bejlaʼeʼ? U muunil k-puksiʼikʼaleʼ le xan áantkoʼon utiaʼal k-bisikba tubeel yéetel k-sukuʼunoʼob, yéetel ku péeksik u maasil máakoʼob ka okokoʼob ichil u kaajal Jéeoba (Beetaʼanoʼob 10:34, 35; Apocalipsis 7:9, 10).
18. ¿Baʼax k-kanik tiʼ baʼaxoʼob aʼalaʼab tiʼe israelitaʼob maʼ u beetkoʼoboʼ?
18 Baʼaleʼ, u yeʼesik kaʼach u muunil u puksiʼikʼal le israelitaʼob tiʼ le j-táanxel luʼumiloʼoboʼ maʼ unaj u beetik u xuʼulul u yaabiltkoʼob Jéeobaiʼ mix u xuʼulul u beetkoʼob baʼaxoʼob ku yaʼalikiʼ. Bey túunoʼ, kaʼansaʼab tiʼ le israelitaʼob maʼ u adorarkoʼob yaanal diosoʼob mix u biskoʼob upʼéel kʼaakʼas kuxtal jeʼex u beetaʼal tumen uláakʼ kaajoʼoboʼ (Éxodo 34:11-16; Deuteronomio 7:1-4). Lelaʼ láayliʼ bey u yaʼalaʼal ka k-beet xanoʼ. Kʼaʼabéet k-beetikba upʼéel kaaj kiliʼich, tumen Jéeoba, k-Dioseʼ, kiliʼich (1 Pedro 1:15, 16).
19. K-naʼatik bix u yilik Jéeoba le baʼaxoʼob kʼaastakoʼ, ¿bix u kanáantikoʼon?
19 Utiaʼal ka kʼaj óoltaʼak u beeloʼob Jéeoba tumen Moiseseʼ, Jéeobaeʼ tu jach aʼalaj tiʼeʼ kex maʼ utstutʼaan ka beetaʼak baʼaxoʼob kʼaastakeʼ letiʼeʼ maʼatech u séeb pʼuʼujul. Ku tsʼáaik u tiempoi utiaʼal u kanaʼal baʼax utstutʼaan yéetel ka beetaʼak. Tsʼoʼoleʼ, wa ku kʼexik u tuukul máakeʼ, Jéeobaeʼ ku saʼatsik u siʼipil, baʼaleʼ maʼatech u luʼsik le muʼyaj ku taasik u beetik máak baʼax kʼaasoʼ. Jéeobaeʼ tu yaʼalaj tiʼ Moiseseʼ le baʼax ken u beet le israelitaʼoboʼ jeʼel tak u beetik u bin utsil wa u bin kʼaasil tiʼ u paalaloʼobeʼ. K-kʼaj óoltik u beeloʼob Jéeobaeʼ ku kanáantkoʼon, tumen ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-tuklik wa Dioseʼ jach xaan u beetik baʼax ku yaʼalik, yéetel ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-tuklik wa letiʼ beetik k-muʼyaj.
20. ¿Baʼax jeʼel u yáantikoʼon utiaʼal k-bisikba tubeel yéetel k-sukuʼunoʼob bey xan yéetel le máaxoʼob k-tʼaan ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytajoʼ? (Salmo 86:11.)
20 Wa k-kʼáat ka maas yanaktoʼon u naʼat Jéeoba yéetel ka k-maas kʼaj óolt u beeloʼobeʼ, kʼaʼabéet maʼ k-xulik xokik le Bibliaoʼ yéetel k-tuukul tiʼ baʼax k-kankiʼ. Kʼaʼabéet k-jach ilik kʼaj óoltik u jatsʼuts modosoʼob Jéeoba. Kʼaʼabéet xan k-kʼáatik u yáantaj ich payalchiʼ utiaʼal k-beetik jeʼex letiʼeʼ yéetel ka kuxlakoʼon jeʼex u yaʼalikeʼ. Wa k-beetik beyoʼ yaan k-tséeltik yaʼab muʼyajiloʼob, yaan k-bisikba maʼalob yéetel k-sukuʼunoʼob yéetel yaan k-áantik xan u maasil utiaʼal ka u kʼaj óoltoʼob yéetel utiaʼal ka u yaabiltoʼob xan Jéeoba, k-kiʼichkelem Jajal Dios.
[Tsolajiloʼob]
^ xóot’ol 16 Le jóoʼsaʼaniloʼobaʼ beetaʼanoʼob tumen u j-jaajkunajoʼob Jéeoba.
¿Baʼax tsʼoʼok k-kanik?
• ¿Baʼaxten jach kʼaʼabéetchaj kabal óolal tiʼ Moisés, yéetel baʼaxten jach kʼaʼanan xan tiʼ toʼon bejlaʼeʼ?
• ¿Baʼax utsil tu taasaj úuchik u bin Moisés yaʼab utéenel u yaʼal tiʼ Faraón baʼax ku yaʼalik Jéeoba?
• ¿Baʼax nuʼuktajiloʼob tsʼaʼab tiʼ Moisés tumen Jéeoba láayliʼ jeʼel xan u meyajtoʼon bejlaʼeʼ?
• ¿Bix jeʼel k-maas kʼaj óoltik u jatsʼuts modosoʼob Jéeobaeʼ?
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 7]
Moiseseʼ chúukpaj yóol u yaʼal tiʼ Faraón baʼax ku yaʼalik Jéeoba
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 9]
Jéeobaeʼ tu tsʼáaj u nuʼuktajoʼob tiʼ Moisés