Xíimbalnakoʼon yéetel Dios teʼ kʼiinoʼob jach talamtakoʼobaʼ
Xíimbalnakoʼon yéetel Dios teʼ kʼiinoʼob jach talamtakoʼobaʼ
«Tu yoʼolal kuxlajik Enoc jach jeʼel bix tu yóoltilak [Dioseʼ]; jumpʼéel kʼiineʼ samkʼaj [wa saʼat] tu yoʼolal j-bisaʼab tumen [Dios].» (GÉNESIS 5:24.)
1. ¿Baʼax talmiloʼob ku sen ilaʼal teʼ kʼiinoʼobaʼ?
¡TALAM kʼiinoʼob! Le kaʼapʼéel tʼaanoʼobaʼ jach maʼalob u yeʼeskoʼob le baʼaloʼob jeʼex le loobil yéetel le baʼateltáambaloʼob joʼopʼ u yúuchloʼob le ka káaj u reinar Jesús tu Reino Dios tu jaʼabil 1914. Teʼ jaʼab jeʼel tak bejlaʼaʼ káaj k-kuxtal teʼ tu «tsʼook jaʼaboʼob[oʼ]». Joʼopʼ u yantal talamiloʼob jeʼex wiʼijil, kʼojaʼaniloʼob, u tíitkuba luʼum yéetel baʼateltáambaloʼob; le baʼaloʼobaʼ maʼatech u yilaʼal u sen úuchul kaʼachi (2 Timoteo 3:1; Apocalipsis 6:1-8). Tak máaxoʼob meyajtik Dioseʼ ku yilkoʼob xan talamiloʼob beyaʼ. Tuláakloʼon k-ilik wa baʼax talmil yéetel wa baʼax chiʼichnakil ku yilaʼal tiʼ le kʼiinoʼobaʼ. Le u sen koʼojtal baʼaloʼoboʼ, le sen kʼeexoʼob ku yantal teʼ politicaoʼ, le u beetaʼal loob tiʼ máak yéetel le kʼojaʼaniloʼoboʼ chéen jujumpʼéel tiʼ le baʼaloʼob beetik u sen talamtal le kuxtal teʼ kʼiinoʼobaʼ.
2. ¿Baʼax talmil ku aktáantik máaxoʼob ku meyajtikoʼob Dios?
2 Tsʼoʼoleʼ, yaʼab tiʼ máaxoʼob meyajtik Jéeobaeʼ, tsʼoʼok xan u muʼyajtikoʼob le chʼaʼapachtajil ku beetaʼal u yantal tumen Satanás, le máax táan u baʼateʼel tu contra «le máaxoʼob ku tsʼoʼokbesikoʼob u yaʼalmaj tʼaan Jajal Diosoʼ yéetel ku pʼáataloʼob yéetel chúukaʼan óolal tiʼ u jaajkunaj Jesucristo» (Apocalipsis 12:17). Kex maʼ tuláakloʼon k-chʼaʼapachtaʼaleʼ, baʼaleʼ tuláakloʼon táan k-ilik maʼ k-táabsaʼal tumen u Kʼaasilbaʼal yéetel maʼ k-tuukul jeʼex u tuukul le máakoʼob yanoʼob yáanal u páajtaliloʼ (Efesoiloʼob 2:2; 6:12). Tsʼoʼoleʼ, tu kúuchil k-xook, tu kúuchil k-meyaj wa tuláakʼ tuʼuxeʼ k-máansik súutukiloʼob yéetel máaxoʼob maʼatech u meyajtikoʼob Dios, le oʼolaleʼ mantatsʼ kʼaʼabéet k-kanáantikba utiaʼal maʼ k-tuukul jeʼex letiʼoboʼ.
Xíimbalnakoʼon yéetel Dios, maʼ yéetel chéen máakoʼobiʼ
3, 4. ¿Baʼax jelaʼankúuntik le cristianoʼob tiʼ u chúukaʼan máakoʼoboʼ?
3 Teʼ yáax siglooʼ, le cristianoʼoboʼ anchaj u jach kanáantkubaʼob utiaʼal maʼ u tuukuloʼob jeʼex le yóokʼol kaabaʼ; úuchik u beetkoʼob lelaʼ tu yeʼesoʼob maʼ beyoʼob jeʼex le máakoʼob maʼatech u meyajkoʼob Diosoʼ. Pabloeʼ tu yaʼalaj baʼax jelaʼankúuntkoʼon tiʼ u maasil máakoʼob: «Letiʼ le kin waʼalik teʼex túunaʼ, yéetel kin kʼubentik teʼex tu kaabaʼ Yuumtsil: Maʼ a kuxtaleʼex jeʼel bix u kuxtaloʼob le máaxoʼob maʼ u kʼaj óoloʼob Jajal Diosoʼ, máaxoʼob kuxaʼanoʼob keet yéetel u chéen kunel tuukuloʼob, yéetel tsʼoʼok u éekʼjochʼeʼentaʼal u naʼatoʼob. Tiʼ letiʼobeʼ minaʼan le kuxtal ku taal tiʼ Jajal Diosoʼ, tumen mix baʼal u yojeloʼob tu yoʼolal u chichil u puksiʼikʼaloʼob. Tsʼoʼok u minaʼantal u sublaktakiloʼob yéetel tsʼoʼok u kʼubikubaʼob tiʼ kʼaas utiaʼal u beetikoʼob yéetel kiʼimak óolal tuláakal u jejeláasil kʼaakʼas baʼaloʼob» (Efesoiloʼob 4:17-19).
4 Yéetel le tʼaanoʼobaʼ Pabloeʼ tu yeʼesaj u yéet kʼiiniloʼobeʼ kuxaʼanoʼob tiʼ upʼéel yóokʼol kaab u náachkuntmuba tiʼ Dios yéetel chuup yéetel kʼaakʼas kuxtaliloʼob, jeʼex kuxlik xan yaʼab máakoʼob teʼ kʼiinoʼobaʼ. Jeʼex le cristianoʼob teʼ yáax siglooʼ, toʼoneʼexeʼ maʼ táan k-kuxtal «jeʼel bix u [kuxtal] le máaxoʼob maʼ u kʼaj óoloʼob Jajal Diosoʼ», baʼaxeʼ táan k-xíimbal yéetel Dios. Kex yaan máax aʼalik maʼ tu páajtal k-máan yéetel Dios tumen mix baʼaloʼon yéetel chéen kʼeban wíinkoʼoneʼ, u jaajileʼ jeʼel u páajtaleʼ, tumen teʼ Bibliaoʼ k-ilkeʼ letiʼ aʼaliktoʼon ka xíimbalnakoʼon tu yéetel. Ochocientos jaʼaboʼob táanil tiʼ u taal Cristoeʼ, profeta Miqueaseʼ nuʼuktaʼab tumen Dios ka u tsʼíibt le tʼaanoʼobaʼ: «Yuumtsileʼ tsʼoʼok u yaʼalik tiʼ teech baʼax uts baʼax utsil xan u kʼáat ka beete: beet baʼax tu noʼojaʼan, yéetel ka yanak a chúukaʼan óolal yéetel ka wuʼuyajtʼant [Dios] yéetel kabal óolal» (Miqueas 6:8). Uláakʼ Bibliaʼobeʼ le u tsʼook tʼaaniloʼob le tekstoaʼ ku sutkoʼob beyaʼ: xíimbalnak máak yéetel Dios.
Bix jeʼel k-xíimbal yéetel Dioseʼ, yéetel baʼaxten
5. ¿Bix jeʼel u xíimbal utúul kʼeban wíinik yéetel Dioseʼ?
5 ¿Bix jeʼel u páajtal u xíimbal máak yéetel le Dios yaan tuláakal páajtalil tiʼ yéetel maʼ tu páajtal u yilaʼal tumen wíinikoʼoboʼ? U jaajileʼ, maʼ tu páajtal k-xíimbal tu yéetel jeʼex k-xíimbal yéetel k-éet wíinikileʼ. Teʼ Bibliaoʼ le tʼaan «xíimbaloʼ», yaan kʼiineʼ u kʼáat u yaʼal «u bisik máak upʼéel kuxtal». * Bey túunoʼ, u xíimbal máak yéetel Dioseʼ u kʼáat u yaʼaleʼ u kuxtal máak jeʼex utstutʼaaneʼ yéetel u beetik máak baʼax u kʼáat. Kex jelaʼan ka ilaʼak tumen u maasil u bisik máak upʼéel kuxtal beyaʼ, letiʼ le baʼax unaj u beetaʼal tumen utúul cristianooʼ. ¿Baʼaxten? Yaʼab baʼax oʼolal.
6, 7. ¿Baʼaxten u xíimbal máak yéetel Dioseʼ letiʼ u maas maʼalobiloʼ?
6 Upʼéel baʼax oʼolal unaj k-xíimbal yéetel Jéeobaeʼ tumen letiʼ beetmail tuláakal baʼal, letiʼ tsʼáaiktoʼon kuxtal yéetel tuláakal baʼax kʼaʼabéettoʼon (Apocalipsis 4:11). Le oʼolaleʼ, chéen tiʼ letiʼ yaan u páajtalil u yaʼaliktoʼon bix unaj k-kuxtal. Tsʼoʼoleʼ, k-xíimbal yéetel Dioseʼ letiʼe baʼax maas jeʼel u taasiktoʼon utsiloʼ, tumen yéetel u kuxtal Jesús tu kʼuboʼ, ku saʼasik k-siʼipil yéetel ku tsʼáaiktoʼon u páajtalil u yantaltoʼon kuxtal minaʼan u xuul. Jéeoba xaneʼ, yoʼolal u yaabilajeʼ ku tsʼáaiktoʼon maʼalob tsolnuʼukoʼob, utiaʼal ka xiʼiktoʼon utsil kex kʼeban wíinkoʼon yéetel kex kuxaʼanoʼon ichil máaxoʼob yanoʼob yáanal u páajtalil Satanás (Juan 3:16; 2 Timoteo 3:15, 16; 1 Juan 1:8; 2:25; 5:19). Uláakʼ baʼax oʼolal unaj k-xíimbal yéetel Dioseʼ tumen beyoʼ k-áantaj utiaʼal ka yanak jeetsʼelil yéetel kiʼimak óolal teʼ múuchʼuliloʼ (Colosailoʼob 3:15, 16).
7 U maas nojchil baʼax oʼolal unaj k-xíimbal yéetel Dioseʼ, tumen ken xíimbalnakoʼon tu yéeteleʼ k-eʼesik maʼ jaaj le baʼax tu yaʼalaj Satanás teʼ tu jardinil Edenoʼ (Génesis 3:1-6). Yéetel baʼax k-beetik ichil k-kuxtaleʼ k-eʼesik táan k-tsʼáaikba tu tséel u gobernación Jéeoba yéetel maʼatech k-chʼaʼik saajkil k-kʼaʼayt chéen letiʼ unaj u gobernar (Salmo 83:18). Beyoʼ k-nojbeʼenkúuntik u kʼaabaʼ yéetel k-beetik baʼax u kʼáat jeʼex k-kʼáatik ken payalchiʼinakoʼonoʼ (Mateo 6:9, 10). Le máaxoʼob ku yéeyik u xíimbaloʼob yéetel Dioseʼ jach yaan u naʼatoʼob. U yojloʼobeʼ jach maʼalob le baʼax ku beetkoʼoboʼ, tumen Jéeobaeʼ utúul Dios «chéen letiʼ yaan u naʼat» yéetel tuláakal baʼax ku yaʼalikeʼ jach bey u yúuchloʼ (Romailoʼob 16:27).
8. ¿Tiʼ baʼax chíikaʼan u kʼiiniloʼob Enoc yéetel Noé tiʼ le kʼiinoʼob bejlaʼaʼ?
8 Teʼ kʼiinoʼob jach talamtak tuʼux óoliʼ tuláakal máak maʼ u kʼáat u meyajt Jéeobaeʼ, toʼoneʼ ¿jeʼel wa u páajtal k-kuxtal jeʼex u kʼáateʼ? Le kʼáatchiʼaʼ yaan k-ilik u núukil le ken k-xok bix kuxlajik jujuntúul máakoʼob chúukpaj u yóoloʼob u meyajtoʼob Dios kex tu máansoʼob nukuch talmiloʼob. Kaʼatúul tiʼ letiʼobeʼ Enoc yéetel Noé. Letiʼobeʼ kuxlajoʼob tiʼ kʼiinoʼob tuʼux jach ku beetaʼal baʼaloʼob kʼaastak jeʼex u beetaʼal teʼ kʼiinoʼobaʼ. Tu kʼiiniloʼob Noeiʼ, le yóokʼol kaaboʼ chuup kaʼach yéetel loobil bey xan yéetel núup kʼeban. Kex beyoʼ, le kaʼatúul máakoʼobaʼ maʼ kuxlajoʼob jeʼex u chúukaʼan máakoʼoboʼ, letiʼobeʼ xíimbalnajoʼob yéetel Jéeoba. ¿Bix úuchik u páajtal u beetkoʼob? Utiaʼal k-núukik le kʼáatchiʼaʼ, teʼ xookaʼ yaan k-ilik bix kuxlajik Enoc, yéetel teʼ tuláakʼoʼ yaan k-ilik bix kuxlajik Noé.
Enoqueʼ xíimbalnaj yéetel Dios kex kuxlaj tiʼ kʼiinoʼob jach talamtak
9. ¿Baʼax k-ojel yoʼolal Enoc?
9 Enoqueʼ letiʼ le yáax máak ku yaʼalik le Biblia xíimbalnaj yéetel Diosoʼ: «Enoqueʼ kuxlaj jach jeʼel bix tu yóoltilak [Dioseʼ]. Ku tsʼoʼokol u síijil Matusalén» (Génesis 5:22). Ka tsʼoʼok u yaʼalik le Biblia jaypʼéel jaʼaboʼob kuxlaj Enoqueʼ, kex bejlaʼa yaʼab u yuʼubaʼaleʼ tu kʼiiniloʼobeʼ chéen upʼíit, ku yaʼalik xaneʼ «tu yoʼolal kuxlajik Enoc jach jeʼel bix tu yóoltilak [Dioseʼ]; jumpʼéel kʼiineʼ samkʼaj [wa saʼat] tu yoʼolal j-bisaʼab tumen [Dios]» (Génesis 5:24). K-ilik túuneʼ Enoque kíimi, maʼ chaʼab u seguer u kuxtal tumen Jéeoba utiaʼal maʼ u beetaʼal loob tiʼ tumen le kʼasaʼan máakoʼoboʼ (Hebreob 11:5, 13). Le Bibliaoʼ maʼatech u sen chʼaʼachiʼitik Enoc, maʼ yaʼab versiculoʼob ku tʼaanoʼob tiʼ letiʼ. Baʼaleʼ le baʼax ku yaʼalik le Biblia tu yoʼolaloʼ ku yáantikoʼon k-naʼateʼ Enoqueʼ kuxlaj tiʼ kʼiinoʼob jach talamtak.
10, 11. 1) ¿Bix úuchik u bin u yaʼabtal u beetaʼal baʼax kʼaas le ka tsʼoʼok u lúubul tiʼ kʼeban Adán yéetel Evaoʼ? 2) ¿Baʼax tu kʼaʼaytaj Enoc, yéetel maʼ xaaneʼ bix tu yuʼubiluba le máaxoʼob chʼenxikintoʼ?
10 Koʼoneʼex kʼaʼajsik bix úuchik u séeb yaʼabtal u beetaʼal baʼax kʼaas tumen le máakoʼob le ka tsʼoʼok u kʼebanchajal Adanoʼ. Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ Caín, u yáax paal Adaneʼ, letiʼ le máax tu yáax kíimsaj u yéet wíinikiloʼ, tumen tu kíimsaj Abel, u yíitsʼin (Génesis 4:8-10). Le tsʼoʼok u kíimsaʼal Abeloʼ, Adán yéetel Evaeʼ yanchaj uláakʼ utúul u paaloʼob, letiʼobeʼ tu tsʼáajoʼob u kʼaabaʼeʼ Set. Le Bibliaoʼ ku yaʼalik yoʼolal Set: «Set xaneʼ yanchaj juntúul u paal, lelaʼ tu tsʼáaj u kʼaabaʼint Enos. Tiʼ le kʼiinoʼobaʼ joʼopʼ u chʼaʼachiʼitaʼal u kʼaabaʼ Yuumtsil» (Génesis 4:25, 26). Baʼaleʼ, ken u yaʼal le teksto «joʼopʼ u chʼaʼachiʼitaʼal u kʼaabaʼ Yuumtsil[eʼ]» u kʼáat yaʼaleʼ joʼopʼ chʼaʼachiʼitaʼal u kʼaabaʼ Dios utiaʼal u adorartaʼal uláakʼ diosoʼob. * Ka máan jaʼaboʼob síijik Enoseʼ, síij Lamec, utúul máak taal tiʼ u chʼiʼibal Caín. Utéenjeakileʼ, le máakaʼ tu yaʼalaj upʼéel poema tiʼ u yatanoʼob tuʼux ku yaʼalik tsʼoʼok u kíimsik utúul xiʼipal beet loob tiʼ, ka tu yaʼalaj xan: «Wa le máax bíin kíimsik Caín yaan u sen jaʼatsʼaleʼ, tin woʼolaleʼ yaan u sen babal jaʼatsʼal» (Génesis 4:10, 19, 23, 24).
11 Le baʼax tsʼoʼok k-ilkaʼ ku yeʼesikeʼ le baʼaxoʼob kʼaastak beetaʼab u yantal tumen Satanás teʼ tu jardinil Edenoʼ jach séeb úuchik u chupik tuláakal yóokʼol kaab. K-ilik túuneʼ Enoqueʼ tu beetaj u profetai tiʼ Jéeoba tiʼ upʼéel yóokʼol kaab jach kʼaschajaʼan, yéetel le baʼaxoʼob tu kʼaʼaytoʼ tak bejlaʼa ku kʼaʼajsaʼaleʼ. Judaseʼ ku yaʼalik le baʼax tu kʼaʼaytaj Enocoʼ: «Tin wilaj Yuumtsil táan u taal yéetel u mililoʼob le máaxoʼob u tiaʼaloʼoboʼ utiaʼal u pʼis óolt tuláakal máak yéetel utiaʼal u xotʼkint tuláakal le máaxoʼob kʼasaʼanoʼoboʼ tu yoʼolal tuláakal le kʼaas u beetmajoʼob ichil u kʼasaʼaniloʼoboʼ, yéetel tu yoʼolal tuláakal le chichich tʼaanoʼob tsʼoʼok u yaʼalaʼal tu contra tumen le kʼaakʼas j-kʼebanoʼoboʼ» (Judas 14, 15). Le tʼaanoʼobaʼ yaan u láaj béeytaloʼob ken taalak Armagedón (Apocalipsis 16:14, 16). U jaajileʼ, «le kʼaakʼas j-kʼebanoʼoboʼ» jach kʼuuxilnajoʼob le ka tu yuʼuboʼob le baʼax tu yaʼalaj Enocoʼ. Le oʼolaleʼ, Jéeobaeʼ yoʼolal u yaabilaj tiʼ Enoqueʼ maʼ tu chaʼaj u seguer u kuxtal utiaʼal maʼ u beetaʼal loob tiʼ tumen le j-kʼasaʼanoʼoboʼ.
¿Baʼax áant Enoc utiaʼal ka xíimbalnak yéetel Dios?
12. ¿Baʼax jelaʼankúuns Enoc tiʼ u yéet kʼiiniloʼob?
12 Jeʼex Evaeʼ, Adaneʼ tu beetaj xan le baʼax tu yaʼalaj le Kʼaasilbaʼaloʼ. Tsʼoʼoleʼ tu tsʼáajuba xan tu contra Dios (Génesis 3:1-6). Baʼaleʼ, Abel, u paaleʼ maʼ bey tu beetiliʼ, le oʼolaleʼ kʼaʼam tumen Dios (Génesis 4:3, 4). Baʼaleʼ, u maas yaʼabil u paalal Adaneʼ maʼ tu beetoʼob baʼax maʼalob jeʼex Abeleʼ. Baʼaleʼ ka máan yaʼab jaʼaboʼobeʼ ka síij Enoc, letiʼeʼ tu beetaj baʼax maʼalob. ¿Baʼax jelaʼankúuns Enoc tiʼ u yéet kʼiiniloʼob? Le apóstol Pablooʼ ku núukik yéetel le tʼaanoʼobaʼ: «Tu yoʼolal le oksaj óolaloʼ Enoqueʼ j-bisaʼabi kex maʼ tu yilaj kíimiliʼ; maʼ j-kaxtaʼabi tumen j-bisaʼab tumen Jajal Dios. Le Kiliʼich Tsʼíiboʼ ku yaʼalikeʼ maʼiliʼ bisaʼakeʼ Enoqueʼ j-lúub utsil tu táan Jajal Dios» (Hebreob 11:5). Enoqueʼ tiaʼan ichil le «yaʼab máaxoʼob tsʼoʼok u yeʼesikoʼob u yoksaj óolaloʼob[oʼ]» (Hebreob 12:1). U jaajileʼ, le oksaj óolal yaan tiʼ Enoc kaʼachoʼ le áant utiaʼal ka kuxlak jeʼex u kʼáat Dios ichil maas tiʼ trescientos jaʼaboʼobeʼ, maas tiʼ óoxtéen yaʼabil tiʼ le ku páajtal u kuxtal máak teʼ kʼiinoʼobaʼ.
13. ¿Bix le oksaj óolal anchaj tiʼ Enocoʼ?
13 Pabloeʼ tu yaʼalaj baʼax u kʼáat u yaʼal le oksaj óolal tu yeʼesaj Enoc yéetel le tu yeʼesaj uláakʼ j-jaajkunajoʼob yéetel le tʼaanoʼobaʼ: «U yantal oksaj óolal tiʼ toʼoneʼ u kʼáat u yaʼal túuneʼ, u yantal tiʼ toʼon u chúukaʼan jeetsʼelil yaan k-kʼamik le baʼax k-páaʼtikoʼ, yéetel u yokol tiʼ k-tuukuleʼ jumpʼéel baʼal maʼ táan k-ilikeʼ jach u jaajil» (Hebreob 11:1). Bey túunoʼ, u yantal oksaj óolal tiʼ máakeʼ u kʼáat u yaʼaleʼ u jach pʼáatal tu tuukul máak yaan u béeytal le baʼax ku páaʼtikoʼ. Le oksaj óolal beyaʼ ku yáantkoʼon ken k-chʼaʼatukult baʼax ken k-tsʼáa táanil ichil k-kuxtal. Lelaʼ le áant Enoc xíimbal yéetel Dios kex u yéet kʼiiniloʼob maʼ tu beetoʼobiʼ.
14. ¿Baʼax áant Enoc utiaʼal ka yanak upʼéel muʼukʼaʼan oksaj óolal tiʼ?
14 Upʼéel oksaj óolal jeʼex le tu yaʼalaj Pablooʼ ku taal tiʼ u kʼaj óoltik wa yojéeltik máak u jaajil. ¿Baʼax túun u yojel kaʼach Enoc? (Romailoʼob 10:14, 17; 1 Timoteo 2:4.) Letiʼeʼ u yojel kaʼach le baʼax úuch tu jardinil Edenoʼ. Maʼ xaaneʼ u yuʼubmaj u tsikbalil bix jaʼtsil le kuxtal kaʼachoʼ, yéetel maʼ xaaneʼ le jardinoʼ láayliʼ tsʼakaʼan kaʼacheʼ, baʼaleʼ maʼ tu chaʼabal u yokol mix máak tumen Diosiʼ (Génesis 3:23, 24). U yojel xaneʼ Dioseʼ u kʼáat kaʼach ka chuʼupuk le Luʼum tumen u paalaloʼob Adán yéetel ka u sutoʼob upʼéel Paraíso jeʼex le u jardinil Edenoʼ (Génesis 1:28). Tsʼoʼoleʼ Enoqueʼ jach ku oksaj óoltik xan le Chʼiʼibal u yaʼalmaj Jéeoba u tsʼáaik utiaʼal u xuʼulsik tiʼ le Kʼaasilbaʼaloʼ yéetel utiaʼal u xuʼulsik tuláakal le muʼyajiloʼob u beetmaj Satanás u yantaloʼ (Génesis 3:15). Le baʼax u yaʼalmaj Enoc tsʼíibtaʼab tumen Judas tu cartaoʼ ku tʼaan tiʼ u xuʼulsaʼal tiʼ u chʼiʼibalil le Kʼaasilbaʼaloʼ. Yoʼolal le nojoch oksaj óolal yaan kaʼach tiʼ Enocoʼ ku yáantkoʼon k-naʼateʼ letiʼeʼ tu adorartaj Jéeoba bey utúul Dios «ku boʼotik le máaxoʼob kaxtikoʼ» (Hebreos 11:6). Le baʼaxoʼob u yojel kaʼach Enocoʼ jach upʼíit tiʼ le bukaʼaj tsʼoʼok kanik toʼonoʼ, baʼaleʼ le baʼaxoʼob u yojel kaʼachoʼ le áant utiaʼal ka yanak upʼéel muʼukʼaʼan oksaj óolal tiʼ, le oksaj óolal yanchajtiʼaʼ le áant utiaʼal ka chúukpajak u yóol u aktáant baʼaloʼob jach talamtak.
Unaj k-beetik jeʼex Enoqueʼ
15, 16. ¿Bix k-beetik jeʼex tu beetil Enoqueʼ?
15 Toʼon xaneʼ k-kʼáat kiʼimakkúunt u yóol Jéeoba teʼ kʼiinoʼob jach yaan baʼaloʼob kʼaastakaʼ, le oʼolaleʼ k-ilik k-beetik jeʼex Enoqueʼ. Jach unaj k-chúukaʼan kʼaj óoltik Jéeoba bey xan le baʼaxoʼob u tukulmaj u beetikoʼ yéetel k-ilik maʼ k-tuʼubsik mix bikʼin. Baʼaleʼ maʼ chéen le unaj k-beetkiʼ. Kʼaʼabéet k-chaʼik u nuʼuktaʼal k-kuxtal tumen le baʼaxoʼob tsʼoʼok k-kanikoʼ (Salmo 119:101; 2 Pedro 1:19). Kʼaʼabéet chaʼik k-nuʼuktaʼal tumen u tuukul Dios yéetel k-ilik beetik tuláakal le ku páajtal utiaʼal ka tuukulnakoʼon yéetel ka kuxlakoʼon jeʼex utstutʼaaneʼ.
16 Kex le Biblia maʼatech u yaʼalik wa yaan kaʼach uláakʼ máaxoʼob meyajt Jéeoba tu kʼiiniloʼob Enocoʼ, jach chíikaʼan yanil, maʼ xaaneʼ chéen letiʼ meyajte wa jach chéen upʼíit máaxoʼob meyajte. Bejlaʼeʼ jach upʼíitoʼon xan, kex beyoʼ maʼatech u beetik u lúubul k-óol. Jéeobaeʼ yaan u kanáantkoʼon tiʼ jeʼel máaxak ka u tsʼáauba t-contraeʼ (Romailoʼob 8:31). Enoqueʼ maʼ tu chʼaʼaj saajkil u kʼaʼayt le xuʼulsajil kun taal kaʼach tu yóokʼol le j-kʼasaʼanoʼoboʼ. Jeʼex letiʼeʼ, kex k-pʼaʼastaʼal yéetel k-chʼaʼapʼektaʼaleʼ maʼatech xan k-chʼaʼik saajkil k-kʼaʼayt «u maʼalob péektsil[il]» le Reinooʼ (Mateo 24:14). Enoqueʼ maʼ kuxlaj jach yaʼab jaʼaboʼob jeʼex u yéet kʼiiniloʼobeʼ. Kex beyoʼ letiʼeʼ maʼ tu tsʼáaj u tuukul tiʼ u baʼalubaʼob le yóokʼol kaaboʼ, tu tsʼáaj u tuukul tiʼ baʼax maas maʼalob (Hebreob 11:10, 35). Toʼon xan bejlaʼeʼ k-tsʼáaik k-tuukul tiʼ baʼaxoʼob u yaʼalmaj u beetik Jéeoba. Le oʼolaleʼ maʼatech k-tsʼáaik k-tuukul tiʼ u baʼalubaʼob le yóokʼol kaabaʼ, baʼaxeʼ k-xupik k-muukʼ bey xan baʼaxoʼob yantoʼon utiaʼal k-meyajtik Jéeoba (1 Corintoiloʼob 7:31).
17. ¿Baʼax k-ojel toʼon, maʼ páajchaj u yojéeltik Enoquiʼ, yéetel le oʼolaleʼ baʼax unaj k-beetik?
17 Enoqueʼ tu oksaj óolteʼ le Chʼiʼibal aʼalaʼan kun antaloʼ yaan u chíikpajal le kʼiin tuklaʼan tumen Jéeobaeʼ. Tsʼoʼok u máan óoliʼ dos mil jaʼaboʼob chíikpajak Jesucristo, le Chʼiʼibal aʼalaʼan kun yantaloʼ, yéetel tsʼoʼok óoliʼ dos mil jaʼaboʼob u tsʼáa u kuxtal tu yoʼolal tuláakal máak yéetel u tsʼáa u páajtalil u yantaltoʼon kuxtal minaʼan u xuul, bey xan tiʼ Enoc yéetel tiʼ tuláakal máaxoʼob kun chúukpajal u yóoloʼob u meyajtoʼob Jéeoba. Jesús, le Chʼiʼibaloʼ, tsʼoʼok u kutal tu trono utiaʼal u beetik u Reyil tiʼ u Reino Dios; tsʼoʼok xan u pulik le Kʼaasilbaʼal way Luʼumeʼ, leloʼ tuláakal tuʼux tsʼoʼok u taasik yaʼab muʼyajil tiʼ wíinikoʼob (Apocalipsis 12:12). Jeʼex k-ilik túunoʼ, toʼoneʼ maas yaʼab baʼaxoʼob tsʼoʼok ojéeltik tiʼ le tu yojéeltaj Enocoʼ. Le oʼolaleʼ, unaj u yantaltoʼon upʼéel oksaj óolal jach muʼukʼaʼan jeʼex le anchaj tiʼoʼ. Unaj k-oksaj óoltik Dioseʼ yaan u béeykuntik baʼaxoʼob u yaʼalmaj u beetik, yéetel unaj k-eʼesik oksaj óoltik tiʼ tuláakal baʼaxoʼob k-beetik. Yéetel, jeʼex Enoqueʼ, xíimbalnakoʼon yéetel Dios kex kuxaʼanoʼon tiʼ kʼiinoʼob jach talamtak.
[Tsolajiloʼob]
^ xóot’ol 5 Ilaʼak Perspicacia para comprender las Escrituras, u kaʼapʼéel libro, táan juʼun 692, xóotʼol 4. Beetaʼan tumen u j-jaajkunajoʼob Jéeoba.
^ xóot’ol 10 Ka síij Enoseʼ, Jéeobaeʼ tsʼokaʼaniliʼ u tʼaan yéetel Adaneʼ, tsʼokaʼaniliʼ u kʼamik u siibaloʼob Abeleʼ yéetel tsʼokaʼaniliʼ u tʼaan yéetel Caín táanil tiʼ u kíimsik Abel, u yíitsʼin, tumen tu jach pʼekteʼ. Le oʼolaleʼ ken u yaʼal le Biblia «joʼopʼ u chʼaʼachiʼitaʼal u kʼaabaʼ Yuumtsil[eʼ]» maʼ xaaneʼ joʼopʼ u meyaj u kʼaabaʼ utiaʼal u adorartaʼal yaanal diosoʼob.
¿Baʼax jeʼel a núukikeʼ?
• ¿Baʼax u kʼáat yaʼal u xíimbal máak yéetel Dios?
• ¿Baʼaxten k-aʼalikeʼ u xíimbal máak yéetel Dioseʼ letiʼe baʼax maas maʼalob unaj u beetaʼaloʼ?
• ¿Baʼax áant Enoc utiaʼal ka xíimbalnak yéetel Dios kex kuxlaj tiʼ talam kʼiinoʼob?
• ¿Bix jeʼel u páajtal k-beetik jeʼex tu beetil Enoqueʼ?
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 21]
U yoochel utúul koʼolel yaan ta x-noʼojoʼ chʼaʼabaʼan tumen FAO/B. Imevbore; u yoochel upʼéel nojoch pakʼil naj táan u júutloʼ chʼaʼabaʼan tumen San Hong R-C Picture Company
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 23]
Tu yoʼolal u oksaj óolaleʼ, Enoqueʼ maʼ xuʼul u kuxtal «jach jeʼel bix tu yóoltilak [Dioseʼ]»