«Teneʼ in yaakuntmaj a tsol tʼaanoʼob»

«Tuláakal baʼax aʼalaʼab tiʼ le Kiliʼich Tsʼíiboʼ, tsʼíibtaʼan utiaʼal ka kaambalnakoʼon.» (ROMAILOʼOB 15:4.)

1. ¿Bix u kʼaʼajsiktoʼon Jéeoba baʼax unaj k-beetik, yéetel baʼaxten unaj u kʼaʼajsaʼaltoʼon?

JÉEOBAEʼ ku tsʼáaiktoʼon tsol tʼaanoʼob wa kʼaʼajsajiloʼob utiaʼal u yáantkoʼon k-aktáant u talamiloʼob le kuxtalaʼ. Yaʼab tiʼ le kʼaʼajsajiloʼob ku tsʼáaiktoʼonoʼ k-xokkoʼob ichil le Bibliaoʼ yéetel k-uʼuykoʼob ken xiʼikoʼon teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ. Yaʼab tiʼ le baʼaxoʼob k-xokik yéetel k-uʼuyikoʼ, maʼ xaaneʼ k-ojel. Baʼaleʼ tumen jach séeb u tuʼubultoʼon baʼax k-kankeʼ, mantatsʼ kʼaʼabéet u kʼaʼajsaʼaltoʼon baʼax u kʼáat Jéeoba ka k-beete. Le oʼolaleʼ jach kiʼimak k-óol yoʼolal le kʼaʼajsajiloʼob ku tsʼáaiktoʼonoʼ, tumen jach ku líiʼskoʼob k-óol yéetel ku yáantkoʼonoʼob utiaʼal maʼ u tuʼubultoʼon baʼaxten táan k-meyajtik Dios. Le beetikeʼ, le salmistaoʼ tu kʼayaj tiʼ Jéeoba: «Teneʼ in yaakuntmaj a tsol tʼaanoʼob» (Salmo 119:119).

2, 3. 1) Jéeobaeʼ, ¿baʼaxten tu beetaj u tsʼíibtaʼal teʼ Biblia le baʼax úuch ichil u kuxtal yaʼab máakoʼoboʼ? 2) ¿Baʼax tsikbaliloʼob ken k-il teʼ xookaʼ?

² Le Bibliaoʼ, kex úuch tsʼíibtaʼakeʼ, láayliʼ jach yaan u páajtalileʼ (Hebreob 4:12). Ichileʼ tsʼíibtaʼan jach baʼax uchaʼan ichil u kuxtal yaʼab máakoʼob. Tsʼíibtaʼak le Biblia tak bejlaʼoʼ tsʼoʼok u jelpajal bix u kuxtal yéetel bix u tuukul wíinikoʼob, baʼaleʼ le talamiloʼob k-aktáantik teʼ kʼiinoʼobaʼ láayliʼ jeʼex le tu aktáantaj le máakoʼob teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼoboʼ. Yaʼab tiʼ le tsikbaliloʼob tsʼíibtaʼanoʼob teʼ Bibliaoʼ ku tʼanoʼob tiʼ xiiboʼob yéetel tiʼ koʼoleloʼob tu yaabiltoʼob Jéeoba yéetel chúukpaj u yóoloʼob u aktáantoʼob talamiloʼob. Uláakʼ tsikbaliloʼobeʼ ku yeʼesikoʼob baʼax maʼ utstutʼaan Diosiʼ. Tuláakal le tsikbaliloʼobaʼ, Jéeobaeʼ tu beetaj u tsʼíibtaʼal utiaʼal u kʼaʼajsiktoʼon baʼax unaj k-beetik yéetel baʼax maʼ. Tumen jeʼex tu yaʼalil le apóstol Pablooʼ: «Tuláakal baʼax aʼalaʼab tiʼ le Kiliʼich Tsʼíiboʼ, tsʼíibtaʼan utiaʼal ka kaambalnakoʼon, utiaʼal ka yanaktoʼon alab óolal [wa esperanza] tu yoʼolal le chúukaʼan óolal yéetel le kiʼimak óolal k-ilik teʼ j-tsʼíiboʼoboʼ» (Romailoʼob 15:4).

³ Koʼoneʼex tʼaan tiʼ óoxpʼéel tsikbaliloʼob yanoʼob teʼ Bibliaoʼ: tiʼ u tsikbalil Saúl yéetel David, tiʼ Ananías yéetel Safira, yéetel tiʼ José yéetel u yatan Potifar. Tsʼoʼoleʼ yaan k-ilik baʼax ku kaʼansiktoʼon cada upʼéel tiʼ le tsikbaliloʼobaʼ.

Unaj u chúukpajal k-óol meyajt Dios

4, 5. 1) ¿Bix u yilaʼal kaʼach David tumen Saúl? 2) ¿Baʼax tu beetaj David kex táan kaʼach u chʼaʼapachtaʼal tumen Saúl?

⁴ Le rey Sauloʼ xuʼul u chúukpajal u yóol u meyajt Dios, le oʼolal maʼ unaj kaʼach u seguer u gobernartik u kaajal Diosiʼ. Le beetikeʼ Jéeobaeʼ tu kaxtaj u jeel, tu túuxtaj profeta Samuel utiaʼal u yéeyik David utiaʼal u beetik u reyil yóokʼol u kaajil Israel. Ka kʼuch u beetuba David utúul jach maʼalob soldado yéetel ka joʼopʼ u kiʼikiʼtʼantaʼal tumen le kaajoʼ, káaj u pʼektaʼal tumen Saúl. Sauleʼ yaʼab utéenel tu yóotaj u kíims David, baʼaleʼ maʼ béeychaj u beetkiʼ, tumen Jéeobaeʼ tu kanáantaj David (1 Samuel 18:6-12, 25; 19:10, 11).

⁵ Davideʼ máan yaʼab jaʼaboʼob táan u púutsʼul tiʼ Saúl. Baʼaleʼ ka anchaj u páajtalil u kíimsik Sauleʼ, kex táan u sen aʼalaʼal tiʼ tumen u soldadoʼob ka u kíimseʼ, letiʼeʼ maʼ tu beetiʼ tumen chúukpaj u yóol tiʼ Jéeoba yéetel tumen u yojel Dios yéeymil Saúl utiaʼal u beet u reyil. Tumen Jéeoba yéeymil Sauleʼ chéen letiʼ jeʼel u páajtal kaʼach u yaʼalik baʼax kʼiin ken u luʼs u beet u reyileʼ. Davideʼ u yojel kaʼach lelaʼ. Le oʼolaleʼ, ka tsʼoʼok u beetik tuláakal le ku páajtal  utiaʼal ka xuʼuluk u pʼektaʼal tumen Sauleʼ, letiʼeʼ tu yaʼalaj: «Yuumtsileʼ, letiʼ máax bíin lukʼesik u kuxtal le ken kʼuchuk u kʼiinil u kíimil, wa kex bíin kíimik ich baʼateʼel. Yuumtsil ka u lukʼes tin tuukul in kíimsik le [rey] u yéeymajoʼ» (1 Samuel 24:3-15; 26:7-20).

6. ¿Baʼax k-kanik tiʼ u tsikbalil Saúl yéetel David?

⁶ U tsikbalil David yéetel Sauleʼ yaan baʼax jach kʼaʼanan ku kaʼansiktoʼon. ¿Baʼax beetik u yantal talamiloʼob teʼ múuchʼuliloʼ? Yaan kʼiineʼ, letiʼe u yantal utúul wa máax beetik baʼax maʼ jach maʼaloboʼ yéetel kex maʼ nojoch kʼeban le baʼax ku beetkoʼ, maʼ xaaneʼ leloʼ jeʼel u beetik k-kʼuuxileʼ. Baʼaleʼ, ¿baʼax unaj k-beetik? Tumen k-kʼáat ka chúukpajak k-óol tiʼ Jéeoba yéetel tumen k-yaabiltmaj k-sukuʼuneʼ, maʼ xaaneʼ k-ilik tʼaan tu yéetel utiaʼal ka u yutskíint bix u tuukul. Baʼaleʼ ¿kux túun wa maʼ tu kʼexik bix u tuukul le sukuʼunoʼ? Wa tsʼoʼok k-beetik tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-áantikeʼ, maas maʼalob ka k-pʼat tu kʼab Jajal Dios, jeʼex tu beetil Davidoʼ.

7. Jeʼex Davideʼ, ¿baʼax unaj k-beetik wa k-pʼektaʼal bey xan wa ku yaʼalaʼal baʼaloʼob maʼ jaajtak t-oʼolaliʼ?

⁷ Maʼ xaaneʼ k-pʼektaʼal wa ku yaʼalaʼal baʼaloʼob maʼ jaajtak yoʼolal k-religioniʼ, baʼaleʼ maʼ xaneʼ maʼ tu páajtal k-beetik mix baʼal tu yoʼolal leloʼ. Kex jeʼel u talamtaltoʼon k-aktáantik lelaʼ, jach jeʼel u yáantkoʼon k-ilik baʼax tu beetaj David le ka chʼaʼapachtaʼaboʼ. Teʼ salmoʼob tu tsʼíibtoʼ, maʼ chéen tu kʼáataj tiʼ Jéeoba ka kanáantaʼak tiʼ Sauliʼ, le salmoʼobaʼ ku yeʼeskoʼob xan chúukpaj u yóol u meyajt Jéeoba yéetel ku yeʼeskoʼob xan u kʼáat kaʼach ka nojbeʼenkúuntaʼak u kʼaabaʼ Dios (Salmo 18:1-6, 25-27, 30-32, 48-50; 57:1-11). Davideʼ chúukpaj u yóol tiʼ Jéeoba kex máan yaʼab jaʼaboʼob táan u chʼaʼapachtaʼal tumen Saúl. Toʼon xaneʼ unaj u chúukpajal k-óol tiʼ Jéeoba yéetel tiʼ u kaajal, kex ka chʼaʼapachtaʼakoʼon yéetel kex jeʼel baʼalak ka beetaʼaktoʼon tumen u maasileʼ. K-ojeleʼ, Dioseʼ táan u yilik baʼax táan u beetaʼaltoʼon (Salmo 86:2).

8. ¿Baʼax tu beetaj le sukuʼunoʼob yanoʼob Mozambique le ka chʼaʼapachtaʼaboʼoboʼ?

⁸ Le sukuʼunoʼob yanoʼob Mozambiqueoʼ jach chúukpaj u yóoloʼob u meyajtoʼob Jéeoba le ka tu aktáantoʼob nojoch talamiloʼoboʼ. Tu jaʼabil 1984, u múuchʼ máakoʼob ku baʼateloʼob tu contra le gobiernooʼ yaʼab utéenel ookoʼob ichil le kaajoʼob tuʼux yaan le sukuʼunoʼoboʼ ka tu kíimsoʼob yaʼab máakoʼob, tu tóokoʼob yaʼab najoʼob yéetel tu yokoltoʼob yaʼab baʼaloʼobiʼ. Le sukuʼunoʼoboʼ, bey maʼ tu páajtal kaʼach u beetkoʼob mix baʼal utiaʼal u kanáantikubaʼobeʼ. U kajnáaliloʼob le kaajoʼoboʼ obligartaʼaboʼob utiaʼal ka u yáantoʼob wa ka ookkoʼob ichil le múuchʼ máakoʼob ku baʼateloʼoboʼ. U j-jaajkunajoʼob Jéeobaeʼ maʼ tu yóotoʼob u beetoʼob baʼax aʼalaʼabtiʼobiʼ, tumen u yojloʼob maʼ maʼalob  ka táakpajak utúul cristiano tiʼ baʼaloʼob beyaʼ. Yoʼolal lelaʼ káaj u chʼaʼapachtaʼaloʼob yéetel kíimsaʼab treinta utúulul j-jaajkunajoʼob teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼoboʼ; baʼaleʼ kex u yojloʼob jeʼel u kíimsaʼaloʼob kaʼacheʼ chúukpaj u yóoloʼob u beetoʼob baʼax ku yaʼalik Dios. * Jeʼex Davideʼ, chúukpaj u yóoloʼob u aktáantoʼob chʼaʼapachtajil.

Maʼ unaj k-beetik jeʼex letiʼoboʼ

9, 10. 1) ¿Baʼax k-kanik tiʼ jujumpʼéel tiʼ le tsikbaliloʼob ku taasik le Bibliaoʼ? 2) ¿Baʼaxten maʼ maʼalob le baʼax tu beetaj Ananías yéetel Safiraoʼ?

⁹ Le Bibliaoʼ ku tʼaan tiʼ baʼax tu beetaj jujuntúul máakoʼob utiaʼal u yeʼesiktoʼon baʼax maʼ unaj k-beetikiʼ. Ku tʼaan tiʼ yaʼab máakoʼob tu beetoʼob baʼaxoʼob maʼ maʼalobtakiʼ yéetel ku yeʼesik xan bix biniktiʼob; ku tʼaan tak tiʼ máakoʼob tu meyajtoʼob Dios tu beetoʼob beyaʼ (1 Corintoiloʼob 10:11). Upʼéel tiʼ le tsikbaloʼobaʼ ku tʼaan tiʼ Ananías yéetel Safira, utúul máak yéetel u yatan tiaʼanoʼob ichil le múuchʼulil yaan kaʼach Jerusalenoʼ.

¹⁰ Le ka tsʼoʼok u kʼiimbesajil le Pentecostés tiʼ u jaʼabil 33 teʼ yáax siglooʼ, kʼaʼabéetchaj u yáantaʼal le túumben disipuloʼob pʼáatoʼob Jerusalén utiaʼal ka u yuʼuboʼob u kaʼansaj le apostoloʼoboʼ. Yaʼab tiʼ le sukuʼunoʼob kajaʼanoʼob kaʼach Jerusalenoʼ tu konoʼob baʼaxoʼob yantiʼob utiaʼal u yáantkoʼob le túumben disipuloʼoboʼ (Beetaʼanoʼob [Hechos] 2:41-45). Ananías yéetel Safiraeʼ tu konoʼob u xóotʼ luʼum yantiʼobeʼ ka tu bisoʼob u jaats tiʼ u tojol tiʼ le apostoloʼoboʼ, baʼaleʼ tu yaʼaloʼob táan u kʼubkoʼob tuláakal u tojol le luʼum tu konoʼoboʼ. Ananías yéetel Safiraeʼ jeʼel u páajtal kaʼach u tsʼáaikoʼob le bukaʼaj u kʼáatoʼobeʼ, baʼaleʼ maʼ maʼalob baʼax tu beetoʼobiʼ. Letiʼobeʼ tuusnajoʼob utiaʼal u pʼáatloʼob utsil tu táan u maasil. Apóstol Pedroeʼ, yéetel u yáantaj le kiliʼich muukʼoʼ, tu tsʼáaj cuenta táan u tuusoʼob; letiʼob túuneʼ beetaʼab u kíimloʼob tumen Jéeoba (Beetaʼanoʼob 5:1-10).

11, 12. 1) Le Bibliaoʼ, ¿bix u kʼaʼajsiktoʼon mantatsʼ unaj k-aʼalik u jaajil? 2) ¿Baʼax utsiloʼob k-kʼamik ikil k-aʼalik u jaajil?

¹¹ Wa yaan kʼiin ku taaktal k-aʼalik upʼéel baʼal maʼ jach jaaj chéen utiaʼal ka pʼáatkoʼon maʼalobil tu táan u maasileʼ, maʼalob ka kʼaʼajaktoʼon le  baʼax úuch tiʼ Ananías yéetel Safiraoʼ. Maʼ xaneʼ jeʼel u páajtal k-tusik wíinikoʼobeʼ, baʼaleʼ Dioseʼ maʼatan (Hebreob 4:13). Le Bibliaoʼ mantatsʼ ku yaʼaliktoʼon ka k-aʼal u jaajil, tumen le máaxoʼob ku tuusoʼoboʼ maʼ kun antaloʼob teʼ túumben yóokʼol kaab tuʼux tuláakal máak ken u beet baʼax maʼaloboʼ (Proverbios 14:2; Apocalipsis 21:8; 22:15). Maʼ unaj u tuʼubultoʼoneʼ mantatsʼ unaj k-aʼalik u jaajil, tumen u taatai le tuusoʼ letiʼe Kʼaasilbaʼaloʼ (Juan 8:44).

¹² K-aʼalik u jaajil mantatsʼeʼ ku taasiktoʼon yaʼab utsiloʼob, jeʼex u yantaltoʼon jeetsʼelil tumen k-ojel maʼ táan k-tuusiʼ yéetel u yantaltoʼon kiʼimak óolal tumen k-creertaʼal tumen u maasil. Yaʼab utéeneleʼ, tiʼ le sukuʼunoʼoboʼ tsʼoʼok u tsʼaʼabaltiʼob meyaj wa tsʼoʼok u yúuchtal káajak u meyajoʼob wa tuʼux, tumen ojéelaʼan maʼatech u tuusoʼob yéetel maʼatech u yookoloʼob. Baʼaleʼ le maas maʼalob utsil k-jóoʼsikoʼ letiʼe k-antal utsil tu táan Diosoʼ (Salmo 15:1, 2).

Unaj k-kanáantikba tiʼ le núup kʼebanoʼ

13. ¿Baʼax úuch tiʼ José, yéetel baʼax tu beetaj?

¹³ José, u hijo Jacobeʼ, diecisiete jaʼaboʼob yaan tiʼ ka koʼon utiaʼal ka palitsiltaʼak, yéetel ka kʼujsaʼab Egiptoeʼ joʼopʼ u meyaj tu yotoch Potifar, utúul u nojchil le soldadoʼob egipcioʼoboʼ. Teʼeloʼ u yatan Potifareʼ utschaj tu yich José. Le koʼolel túunaʼ taakchaj u múul chital tu yéetel, le oʼolal sáamsamal kaʼach u yaʼalik tiʼ: «Chilen tin wéetel». José kaʼacheʼ náach yanik tiʼ u familia yéetel mix máak kʼaj óoltmail kaʼach teʼ luʼum tuʼux yanoʼ. Wa ka u yóot múul chital kaʼach yéetel le koʼolelaʼ mix máak kun ojéeltik kaʼachi. Baʼaleʼ, le ka machaʼab tu nookʼ tumen le koʼoleloʼ, Joseiʼ jóokʼ u yáalkab (Génesis 37:2, 18-28; 39:1-12).

14, 15. 1) ¿Baʼaxten unaj k-kaambal tiʼ u tsikbalil José? 2) Utúul kiikeʼ, ¿baʼaxten jach ku tsʼáaik nib óolal tiʼ Dios yoʼolal le kʼaʼajsajiloʼob ku tsʼáaikoʼ?

¹⁴ Joseiʼ líikʼ ichil upʼéel familia ku meyajtik Jéeoba, yéetel letiʼeʼ u yojel kaʼach maʼ maʼalob ka múul chilak máak yéetel máax maʼ tsʼokaʼan u beel tu yéeteliʼ. Letiʼeʼ tu yaʼalaj: «Bix ku j-bin in beet baʼal kʼaas, ka u beet in kʼebanchajal tu táan [Dios]». Maʼ xaaneʼ letiʼeʼ tuukulnaj beyaʼ, tumen u yojel tu jardinil Edeneʼ Dioseʼ tu tsʼáaj naʼatbil chéen utúul u yatan wa u yíicham máak unaj u yantal (Génesis 2:24). Máaxoʼob meyajtik Jéeoba bejlaʼeʼ yaʼab baʼax jeʼel u kankoʼob tiʼ le baʼax tu beetaj Joseoʼ. Yaʼab tuʼuxeʼ upuliʼ maʼ kʼaas u yilaʼal u múul chital máaxoʼob maʼ tsʼokaʼan u beeloʼobiʼ yéetel ku pʼaʼastaʼal le táankelem paalaloʼob maʼatech u beetkoʼob lelaʼ. Tsʼoʼoleʼ jach suuk u yilaʼal máaxoʼob, kex tsʼokaʼan u beeloʼobeʼ, ku múul chitaloʼob yéetel máaxoʼob maʼ u yíichamoʼob wa u yatanoʼobiʼ. Le oʼolaleʼ jach unaj k-kʼaʼajsik baʼax ku kaʼansiktoʼon u tsikbalil José. Dioseʼ láayliʼ kʼeban u  yilik u chital máak yéetel máax maʼ tsʼokaʼan u beeliʼ mix yéetel máax maʼ u núupiʼ (Hebreob 13:4). Yaʼab tiʼ le máaxoʼob tsʼoʼok u lúubloʼob tiʼ le kʼebanoʼobaʼ ku yaʼalikoʼobeʼ jach yaʼab baʼax oʼolal unaj u kanáantikubaʼob kaʼachi. Jujumpʼéel tiʼ le talamiloʼob ku taasik le núupkʼebanoʼ, letiʼe u kʼojaʼantal le koʼoleloʼob tiʼ chaambaloʼ, u jáawal u yaabiltikuba máak, u sen antal chiʼichnakil tiʼ, u celosochajal wa u tsaʼayal tiʼ máak upʼéel kʼaakʼas kʼojaʼanil ku taal yoʼolal núup chital. Jeʼex u yaʼalik le Bibliaoʼ, «le máax ku núupkʼebaneʼ ku kʼebankúuntik u wíinklil» (1 Corintoiloʼob 5:9-12; 6:18; Proverbios 6:23-29, 32).

¹⁵ Utúul kiik maʼ tsʼokaʼan u beel ken k-kʼaabaʼt Jennyeʼ, jach ku tsʼáaik nib óolal tiʼ Dios yoʼolal le kʼaʼajsajiloʼob ku tsʼáaikoʼ. Teʼ tuʼux ku meyajoʼ utúul xiʼipal jatsʼuts u yilaʼaleʼ joʼopʼ u yeʼesik taak u noviatik le kiikaʼ. Le xiʼipalaʼ ka tu yilaj maʼ tu núukaʼal u tʼaaneʼ joʼopʼ u beetik maas yaʼab baʼaloʼob utiaʼal ka núukaʼak u tʼaan. Jennyeʼ ku yaʼalik: «Jach talamchajten in kanáantkimba, tumen jach jatsʼuts u yuʼubikuba máak ken u yojéelt yaan máax utsech tu yich». Baʼaleʼ Jennyeʼ u yojeleʼ le xiʼipalaʼ chéen u kʼáat kaʼach chital tu yéetel jeʼex tsʼoʼok u beetik yéetel yaʼab koʼoleloʼoboʼ. Ken u yuʼub kaʼach jach taak u núukik u tʼaan le xiʼipaloʼ ku kʼáatik u yáantaj Jéeoba utiaʼal ka chúukpajak u yóol. Le kiikaʼ ku yaʼalikeʼ le baʼax tu xokaj teʼ Biblia yéetel teʼ libroʼob yéetel revistaʼoboʼ le kʼaʼajs tiʼ unaj u kanáantikuba. Upʼéel baʼax áanteʼ letiʼe u tsikbalil Joseoʼ. Jennyeʼ ku yaʼalik: «Wa mantatsʼ kin kʼaʼajsik bukaʼaj in yaabilmai Jéeobaeʼ maʼ ken in beet baʼax kʼaas ka kʼebanchajken tu táan letiʼ».

Unaj k-chʼaʼanuʼuktik le kʼaʼajsajiloʼob ku tsʼáaik Diosoʼ

16. ¿Baʼax utsiloʼob ku taasiktoʼon k-xokik yéetel k-tuukul tu yoʼolal le baʼax tu beetaj jujuntúul máakoʼob ku chʼaʼachiʼitaʼaloʼob teʼ Bibliaoʼ?

¹⁶ Tuláakloʼon jeʼel u páajtal k-maas yaabiltik u leyoʼob Dios wa k-ilik naʼatik baʼaxten tu beetaj Jéeoba ka tsʼíibtaʼak teʼ Biblia le baʼax tu beetaj jujuntúul máakoʼob úuchiloʼ. ¿Baʼax k-kanik tiʼ le baʼax tu beetoʼoboʼ? Tiʼ le baʼax tu beetoʼoboʼ, ¿baʼax unaj k-beetik yéetel baʼax maʼ unaj k-beetkiʼ? Le Bibliaoʼ ku taasik u tsikbalil baʼax uchaʼan ichil u kuxtal yaʼab máakoʼob. Tuláakal máax u yaabiltmaj baʼax ku kaʼansik Jéeobaeʼ unaj u yilik u yantal tiʼ le naʼat ku taal tiʼ Dios yéetel ku tsʼáaik kuxtaloʼ. Upʼéel bix jeʼel u yantaltoʼon le naʼatilaʼ, letiʼe k-ilik baʼax ku kaʼansiktoʼon le tsikbaliloʼob tu beetaj Jéeoba u tsʼíibtaʼaloʼob teʼ Bibliaoʼ. Teʼ revista U Pʼíich Tulumil Kananoʼ tsʼoʼok u jóoʼsaʼal xookoʼob ku yeʼeskoʼob baʼax ku kaʼansiktoʼon le baʼax tu beetaj jujuntúul máakoʼob úuchiloʼ. Le oʼolaleʼ maʼalob ka k-jóoʼs tiempo utiaʼal k-xokikoʼob.

17. ¿Bix a wilik le kʼaʼajsajiloʼob ku tsʼáaik Jéeobaoʼ, yéetel baʼaxten?

¹⁷ Jach kiʼimak k-óol tumen k-ojel Jéeobaeʼ ku kanáantik le máaxoʼob u tsʼaamaj u yóoloʼob u beetoʼob baʼax u kʼáatoʼ. Toʼoneʼ láayliʼ kʼeban wíinkoʼon jeʼex le xiiboʼob yéetel koʼoleloʼob ku chʼaʼachiʼitaʼaloʼob teʼ Bibliaoʼ. Baʼaleʼ u tsikbalil baʼax úuch ichil u kuxtaloʼobeʼ jach jeʼel u yáantkoʼoneʼ. Wa k-chʼaʼanuʼuktik le kʼaʼajsajiloʼob ku tsʼáaiktoʼon Jéeobaoʼ, leloʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-oksikba tiʼ nojoch talamiloʼob yéetel yaan u yáantkoʼon utiaʼal k-beetik jeʼex tu beetil le máaxoʼob kuxlajoʼob jeʼex utstutʼaan Diosoʼ. Beyoʼ yaan k-aʼalik jeʼex tu kʼayaj le salmistaoʼ: «Kiʼ yóoloʼob le máaxoʼob ku [chʼaʼanuʼuktikoʼob] u yaʼalmaj tʼaan Yuumtsil, ku kaxtikoʼob xan yéetel tuláakal puksiʼikʼal; teneʼ kin wuʼuyaj tʼantik a tsolbeʼen tʼaanoʼob, in yaakuntmajoʼob xan yéetel tuláakal in puksiʼikʼal» (Salmo 119:2, 167).

[Tsolajiloʼob]

¿Baʼax jeʼel a núukikeʼ?

•¿Baʼax k-kanik tiʼ baʼax tu beetaj David kex táan kaʼach u chʼaʼapachtaʼal tumen Saúl?

•¿Baʼax k-kanik tiʼ le baʼax tu beetoʼob Ananías yéetel Safiraoʼ?

•¿Baʼaxten jach unaj k-kaambal tiʼ u tsikbalil José?

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 18]

¿Baʼaxten maʼ tu chaʼaj David ka kíimsaʼak Sauliʼ?

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 19]

¿Baʼax k-kanik tiʼ le baʼax tu beetoʼob Ananías yéetel Safiraoʼ?

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 20]

¿Baʼaxten maʼ tu yóotaj José chital yéetel u yatan Potifariʼ?