K-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ ku yáantkoʼon k-beet baʼax maʼalob
K-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ ku yáantkoʼon k-beet baʼax maʼalob
«Le ojéelajoʼ ku chúunul yéetel a tsiikil [wa a «chʼaʼik saajkilil», NM] tiʼ Yuumtsil.» (PROVERBIOS 9:10.)
1. ¿Baʼaxten yaʼab máakoʼobeʼ maʼ tu naʼatkoʼob bix jeʼel u chʼaʼabal saajkilil tiʼ Dioseʼ?
ÚUCHILEʼ, ken aʼalaʼak tiʼ wa máax jach ku chʼaʼik saajkilil tiʼ Dioseʼ, ku kiʼimaktal u yóol ken u yuʼub u yaʼalaʼal tiʼ. Baʼaleʼ, bejlaʼeʼ yaʼab máaxoʼobeʼ maʼ tu naʼatkoʼob bix jeʼel u chʼaʼabal saajkilil tiʼ Dioseʼ. Maʼ xaaneʼ ku tuklikoʼob: «Wa Dios jach yaan u yaabilajeʼ, ¿baʼaxten unaj k-chʼaʼik saajkilil tiʼ?». Letiʼobeʼ ku tuklikoʼobeʼ chéen unaj u chʼaʼabal saajkil tiʼ baʼaxoʼob jeʼel u beetkoʼob kʼaas wa loob tiʼ máakeʼ. Baʼaleʼ, u chʼaʼabal saajkilil tiʼ Dioseʼ maas yaʼab baʼaloʼob táakaʼan ichil, jeʼex ken k-ililoʼ.
2, 3. ¿Baʼax u kʼáat u yaʼal yéetel baʼax táakaʼan tiʼ u chʼaʼabal saajkilil tiʼ Dios?
2 Le Bibliaoʼ, ken u yaʼal kʼaʼabéet u chʼaʼabal saajkilil tiʼ Dioseʼ, táan u tʼaan tiʼ upʼéel maʼalob saajkilil yéetel ku yeʼesik bey upʼéel baʼal unaj u tsʼíiboltaʼal u beetaʼaleʼ. K-chʼaʼik saajkilil tiʼ Dioseʼ u kʼáat u yaʼal k-eʼesik upʼéel nojoch tsiikil tiʼ yéetel k-ilik maʼ k-beetik baʼax maʼ utstutʼaaniʼ * (Salmo 115:11; Isaías 11:3). Lelaʼ u kʼáat u yaʼaleʼ yaan k-ilik beetik tuláakal baʼax ku yaʼalik; u kʼáat xan u yaʼaleʼ táanil tiʼ k-beetik wa baʼaxeʼ yáaxeʼ yaan k-tuklik wa maʼalob u yilaʼal tumen Dios. Upʼéel libroeʼ bey u tsolik baʼax u kʼáat yaʼal u chʼaʼik saajkil máak tiʼ Diosaʼ: «Ku túulchʼintik máak u beet baʼax maʼalob tu táan Dios, yéetel ku beetik u náachtal máak tiʼ baʼax maʼ utsiʼ». Le oʼolal le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Le ojéelajoʼ ku chúunul yéetel a tsiikil [wa a «chʼaʼik saajkilil», NM] tiʼ Yuumtsil» (Proverbios 9:10).
3 U chʼaʼabal upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ yaan yil yéetel yaʼab baʼaloʼob. Wa k-chʼaʼik saajkilil tiʼ Dioseʼ yaan xan u yantaltoʼon kiʼimak óolal, jeetsʼelil, yaan u bintoʼon utsil, yaan u beetik u chowaktal k-kuxtal, yaan u beetik k-páaʼtik u yáantaj Dios yéetel yaan u beetik xan k-kʼubik k-óol tiʼ letiʼ (Salmo 2:11; Proverbios 1:7; 10:27; 14:26; 22:4; 23:17, 18; Beetaʼanoʼob [Hechos] 9:31). Wa k-chʼaʼik saajkilil tiʼ Dioseʼ yaan xan u nojochtal k-fe yéetel k-yaabilaj tiʼ letiʼ. U jaajileʼ, k-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkil tiʼ Dioseʼ yaan yil yéetel bix k-bisikba yéetel letiʼ bey xan yéetel bix k-bisikba yéetel k-éet wíinikiloʼob (Deuteronomio 10:12; Job 6:14, NM; Hebreob 11:7). U kʼáat xan u yaʼaleʼ jach k-ojel Jéeobaeʼ u yaabiltmoʼon yéetel u kʼáat u perdonart k-kʼebanoʼob (Salmo 130:4). Le oʼolaleʼ, máaxoʼob unaj u sajaktal u xuʼulsaʼaloʼob tumen Dioseʼ letiʼe kʼasaʼan máakoʼob maʼ tu pʼatkoʼob baʼax ku beetkoʼoboʼ (Hebreob 10:26-31). *
Unaj k-kanik chʼaʼik saajkil tiʼ Jéeoba
4. ¿Bix jeʼel k-kanik chʼaʼa saajkilil tiʼ Jéeobaeʼ?
4 Wa k-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ yaan k-chʼaʼatuklik k-beetik baʼax maʼalob, yéetel letiʼeʼ yaan u yeʼesiktoʼon u yutsil, le oʼolaleʼ, ¿bix jeʼel k-kanik chʼaʼa saajkilil tiʼ Jéeobaeʼ? (Deuteronomio 17:19.) Le Bibliaoʼ ku tʼaan tiʼ yaʼab xiiboʼob yéetel koʼoleloʼob tu chʼaʼajoʼob maʼalob saajkilil tiʼ Dios, yéetel le baʼaxoʼob tu beetoʼoboʼ «tsʼíibtaʼan utiaʼal ka kaambalnakoʼon» tiʼ letiʼob (Romailoʼob 15:4). Utiaʼal k-maas naʼatik baʼax u kʼáat u yaʼal k-chʼaʼik saajkil tiʼ Dioseʼ, koʼoneʼex ilik baʼax tu beetaj David u reyil u úuchben kaajil Israel.
5. ¿Bix úuchik u kanik David u chʼaʼa saajkilil tiʼ Jéeoba?
5 Davideʼ maʼ tu beetaj jeʼex Saúl u yáax reyil Israeliʼ. Sauleʼ, maʼ tu chʼaʼaj saajkil tiʼ Jéeobaiʼ, baʼaxeʼ sajakchaj tiʼ le kaajoʼ le oʼolal luʼsaʼab u beet u reyil, baʼaleʼ Davideʼ tu chʼaʼaj maʼalob saajkil tiʼ Dios (1 Samuel 15:24-26). Lelaʼ tu yeʼesaj yéetel u kuxtal bey xan yéetel bix úuchik u biskuba yéetel Jéeoba. Desde tu paalileʼ Davideʼ tu kanáantaj u tamanoʼob u taata, le áakʼaboʼob tu máansaj táan u kanáantik le tamanoʼoboʼ tu chaʼantaj le estrellaʼoboʼ, leloʼ le kaʼans u chʼaʼa upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Jéeoba (1 Samuel 16:11). Kex chéen u jats tiʼ le u millonesi estrellaʼob páajchaj u yilkoʼ, tu tsʼáaj cuentaeʼ Dioseʼ ku náajaltik ka k-eʼes tsiikil tiʼ yéetel ka k-adorarte. Ka nojochchajeʼ letiʼeʼ tu tsʼíibtaj: «Le ken in líikʼes in wich utiaʼal in paktik le kaʼan ta beetajoʼ, bey xan le [luna] yéetel le [estrellaʼob] ta tsʼáaj teʼeloʼ, kin kʼuchul in tukult: ¿Baʼax le máak utiaʼal ka a kʼaʼajesoʼ? ¿Baʼax le wíinik utiaʼal ka a [kanáantoʼ]?» (Salmo 8:3, 4).
6. ¿Bix tu yuʼubiluba David ka tu yilaj bukaʼaj nojchil u páajtalil Jéeoba?
6 David kaʼacheʼ, ken u chaʼant le yaʼabach estrellaʼoboʼ ku yuʼubikuba kaʼach jach chichan. Baʼaleʼ le baʼax tu yiloʼ maʼ tu beetaj u sajaktaliʼ, baʼaxeʼ tu beetaj u nojbeʼenkúuntik Jéeoba yéetel u yaʼalik: «Le kaʼanoʼoboʼ ku kʼaʼaytikoʼob u nojbeʼenil [Jajal Dios]; tu yoʼolal baʼaxoʼob u beetmajoʼ ku tʼaan u nakʼ kaʼan» (Salmo 19:1). Le maʼalob saajkilil tu yuʼubaj David yoʼolal Jéeobaoʼ le beet u maas natsʼikuba tiʼ letiʼ yéetel le beet u maas kaambal tiʼ u leyoʼob Dios yéetel u tsʼoʼokbeskoʼob. Tuukulnakoʼon tiʼ bix tu yuʼubiluba le ka tu kʼayaj le kʼaay tiʼ Jéeobaaʼ: «Chéen teech Jajal Diosech; techeʼ nojochech yéetel ka beetik jakʼ óol baʼaloʼob. Yuumtsil, eʼesten a beel, utiaʼal [...] ka in tʼuʼulpacht yéetel oksaj óolal. Beet ka tsiʼikik a kʼaabaʼ tumen in puksiʼikʼal» (Salmo 86:10, 11).
7. ¿Baʼaxten jeʼel u páajtal k-aʼalikeʼ le maʼalob saajkil tu chʼaʼaj David tiʼ Jéeobaoʼ, le áant utiaʼal ka baʼatelnak yéetel Goliat?
7 Ka bin le filisteoʼob baʼateʼel tu contra u kaajil Israeloʼ, Goliat, utúul soldado filisteo yaan kex óoxpʼéel metro u kaʼanlileʼ, tu yaʼalaj tiʼ le israelitaʼoboʼ taak u baʼateʼel yéetel utúul tiʼ letiʼobiʼ. Letiʼeʼ tu tsʼáaj naʼatbil lelaʼ: «¡Taaseʼex utúul israelita utiaʼal ka baʼatelnak tin wéetel! Wa ku ganarkeneʼ, yaan k-kʼubikba utiaʼal ka a palitsiltoʼoneʼex» (1 Samuel 17:4-10). Saúl yéetel tuláakal u soldadoʼobeʼ jach sajakchajoʼob, baʼaleʼ Davideʼ maʼ sajakchajiʼ. Letiʼeʼ u yojel chéen tiʼ Jéeoba unaj u chʼaʼabal saajkilil, maʼ tiʼ utúul wíinik, kex jeʼel bukaʼaj u muukʼeʼ. Davideʼ tu yaʼalaj tiʼ Goliat: «Teneʼ kin taal ta wóokʼol tu kaabaʼ Yuumtsil tiʼ máax yaan tuláakal páajtalil, u [Jajal Dios] u múuchʼ j-baʼateloʼob Israel [...]. Tuláakal le máaxoʼob muchʼukbaloʼob wayeʼ, bíin u yojéeltoʼob, Yuumtsileʼ maʼ tu [salvar] yéetel máaskab mix yéetel [lanzaiʼ]. Le baʼatelaʼ, u baʼateʼel Yuumtsil». Yéetel u yúuntun bey xan yéetel upʼéel tuunicheʼ, baʼaleʼ maases yéetel u yáantaj Jéeobaeʼ, Davideʼ tu kíimsaj le nuxiʼ filisteooʼ(1 Samuel 17:45-47).
8. ¿Baʼax k-kanik tiʼ jujuntúul máaxoʼob tu chʼaʼajoʼob saajkilil tiʼ Dios?
8 Maʼ xaaneʼ, toʼon xaneʼ yantoʼon nojoch talamiloʼob jeʼex le yanchaj tiʼ Davidoʼ. ¿Baʼax jeʼel u páajtal k-beetkeʼ? Jeʼel u páajtal k-aktáantik wa k-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkil tiʼ Jéeoba jeʼex tu beetil David yéetel uláakʼ máakoʼob tu meyajtoʼob Dios úuchiloʼ. Jach beyoʼ, wa k-chʼaʼik saajkilil tiʼ Dioseʼ maʼ ken sajaktal yoʼolal wíinikoʼob. Nehemías, uláakʼ máax jach chúukpaj u yóol tiʼ Dioseʼ, le ka joʼopʼ u sajakkúuntaʼal le israelitaʼob tumen máaxoʼob pʼekmailoʼoboʼ, tu yaʼalaj tiʼob: «Maʼ a chʼaʼikeʼex sajakil, kʼaʼajak tiʼ teʼex Yuumtsileʼ nojoch yéetel sajbeʼentsil» (Nehemías 4:14). Yéetel u yáantaj Dioseʼ, David, Nehemías yéetel uláakʼ máakoʼobeʼ páajchaj u tsʼoʼokbeskoʼob le baʼax aʼalaʼabtiʼoboʼ. Wa toʼon xan k-chʼaʼik saajkilil tiʼ Dioseʼ, yaan xan u páajtal k-tsʼoʼokbesik le meyaj u kʼubéentmajtoʼonoʼ.
K-chʼaʼik saajkilil tiʼ Dioseʼ ku yáantkoʼon k-aktáant le talamiloʼoboʼ
9. ¿Baʼax talamiloʼob tu aktáantaj David, yéetel baʼax maʼ xuʼul u beetkiʼ?
9 Davideʼ, ka tsʼoʼok u kíimsik Goliateʼ, áantaʼab xan tumen Jéeoba utiaʼal ka u ganart uláakʼ baʼateloʼob. Baʼaleʼ, Sauleʼ jach tu pʼektaj David ka tu yóotaj u kíimse, yáaxeʼ yéetel upʼéel lanza, tsʼoʼoleʼ tu túuxtaj baʼateʼel utiaʼal ka kíimsaʼak yéetel tu tsʼookeʼ tu chʼaʼapachtaj yéetel u soldadoʼob. Kex Jéeoba tsʼokaʼaniliʼ u yaʼalik tiʼ David yaan u beetik reyileʼ, Davideʼ ich yaʼab jaʼaboʼob yanchaj u taʼakikuba, u baʼateʼel yéetel u páaʼtik u kʼuchul u kʼiinil u beetaʼal reyil tumen Jéeoba. Baʼaleʼ, kex tu aktáantaj tuláakal le talamiloʼobaʼ mix utéen xuʼul u chʼaʼik maʼalob saajkilil tiʼ Jéeoba (1 Samuel 18:9, 11, 17; 24:2).
10. Davideʼ, le ka tu aktáantaj upʼéel nojoch talamileʼ, ¿bix tu yeʼesil u chʼaʼamaj upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dios?
10 Utéenjeakileʼ, Davideʼ bin tak tuʼux yaan Laquis (wa Akís), u reyil Gat, le kaaj tuʼux síij Goliatoʼ (1 Samuel 21:10-15). Teʼeloʼ le máaxoʼob meyajtik le reyoʼ, tu yaʼaloʼobeʼ Davideʼ tiaʼan tu contra le kaajoʼ. ¿Baʼax tu beetaj David le ka tu aktáantaj le nojoch talamilaʼ? Orarnaj tiʼ Jéeoba yéetel u jaajil u yóol (Salmo 56:1-4, 11-13). Utiaʼal ka páatak u púutsʼleʼ, yanchaj u beetik bey chokochajaʼan u pooleʼ, baʼaleʼ Davideʼ u yojleʼ Jéeoba áant utiaʼal ka púutsʼuk tiʼ le kaajoʼ. Úuchik u jach kʼubik u yóol tiʼ Jéeobaeʼ, Davideʼ tu yeʼesaj u chʼaʼamaj upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ letiʼ (Salmo 34:4-6, 9-11).
11. Jeʼex Davideʼ, ¿bix jeʼel u páajtal k-eʼesik k-chʼaʼik saajkilil tiʼ Dios ken k-aktáant talamiloʼobeʼ?
11 Jeʼex Davideʼ, toʼon xaneʼ jeʼel u páajtal k-eʼesik k-chʼaʼamaj upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ. ¿Bix jeʼel k-eʼeskeʼ? Letiʼe ken k-creert yaan u yáantkoʼon ken aktáant talamiloʼoboʼ. Rey Davideʼ tu tsʼíibtaj: «Tsʼáa a kuxtal tu kʼab Yuumtsil; kʼub óolnen tiʼ, letiʼ túuneʼ bíin u yáantech» (Salmo 37:5). Baʼaleʼ, leloʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa chéen yaan k-kutal k-páaʼt u láaj utskíintaʼal k-talamiloʼob tumen Jéeobaiʼ. Davideʼ, le ka tu kʼáataj áantaj tiʼ Dioseʼ, maʼ chéen kulaj u páaʼt u yáantaʼaliʼ. Baʼaxeʼ, yéetel le muukʼ bey xan yéetel le naʼatil tsʼaʼan tiʼ tumen Jéeobaoʼ tu yilaj u aktáantik le talamiloʼoboʼ. Baʼaleʼ, letiʼeʼ u yojleʼ mix utúul wíinik jeʼel u páajtal u aktáantik le talamiloʼob chéen yéetel u muukʼoʼ. Toʼon xaneʼ bey unaj k-tuukuloʼ. Wa tsʼoʼok k-beetik tuláakal le ku páajtaleʼ, kʼaʼabéet k-pʼatik le talamil tu kʼab Jéeobaoʼ. U jaajileʼ, yaʼab utéeneleʼ, chéen baʼax kun páajtal k-beetkeʼ, letiʼe k-pʼatik tu kʼab Jéeoba le talamiloʼ. Ken k-beet lelaʼ, k-eʼesik jach tu jaajil k-chʼaʼamaj saajkilil tiʼ Dios. Le oʼolaleʼ, le baʼax tu yaʼalaj Davidaʼ, jach ku líiʼsik k-óol: «Yuumtsil[eʼ] ku maʼalob bisikuba yéetel le máaxoʼob tsikik» wa chʼaʼik saajkil tiʼoʼ (Salmo 25:14).
12. Tsol baʼaxten kʼaʼabéet k-ilik jach kʼaʼanan k-orar tiʼ Dios, yéetel aʼal bix maʼ unaj k-tuukuliʼ.
12 Le oʼolaleʼ, k-orar tiʼ Dios yéetel k-bisikba tu yéeteleʼ kʼaʼabéet k-ilik bey baʼaloʼob jach kʼaʼanantakoʼobeʼ. Ken orarnakoʼoneʼ kʼaʼabéet jach creertik «yaan Jajal Dios yéetel letiʼeʼ ku boʼotik le máaxoʼob kaxtikoʼ» (Hebreob 11:6; Santiago 1:5-8). Yéetel ken u yáantoʼoneʼ, jeʼex tu yaʼalil Pabloeʼ kʼaʼabéet k-tsʼáaik nib óolal tiʼ (Colosailoʼob 3:15, 17). Le oʼolaleʼ, mix utéen unaj k-tuukul jeʼex u tuukul le máaxoʼob maʼatech u chʼaʼikoʼob saajkilil tiʼ Diosoʼ, tu yoʼolaloʼobeʼ utúul sukuʼun yéeyaʼan utiaʼal u bin kaʼaneʼ, tu yaʼalaj: «Utiaʼal le máakoʼob beyaʼ, Dioseʼ bey utúul máax chéen tusbeelbil u beetaʼaleʼ. Ken kʼaʼabéetchajaktiʼob wa baʼaxeʼ, u kʼáatoʼobeʼ chéen u béechʼkʼabkoʼobeʼ ka jáan taalak utiaʼal ka áantaʼakoʼob. Baʼaleʼ ken tsʼoʼokok u yáantaʼaloʼobeʼ u kʼáatoʼob ka xiʼik». Jeʼex k-ilkaʼ, le máakoʼobaʼ minaʼan u saajkiloʼob tiʼ Dios.
Baʼax ku yúuchul wa maʼ k-chʼaʼik saajkilil tiʼ Dios
13. ¿Tiʼ baʼax súutukil maʼ tu yeʼesaj David tsiikil tiʼ u Ley Diosiʼ?
13 Davideʼ áantaʼab tumen Dios le ka tu aktáantaj talamiloʼoboʼ, leloʼ tu beetaj u maas chʼaʼik saajkilil tiʼ Jéeoba yéetel u maas kʼubik u yóol tiʼ letiʼ (Salmo 31:22-24). Baʼaleʼ, óoxtéen jáaw u chʼaʼik saajkil tiʼ Dios, yéetel leloʼ tu taasaj yaʼab muʼyajiloʼob tiʼ. Yáaxeʼ, letiʼe ka tu beetaj u bisaʼal u arcai le pacto tu kaajil Jerusalenoʼ. Letiʼeʼ tu beetaj u bisaʼal tiʼ upʼéel carro, kex u Ley Dios ku yaʼalik páajkalbil kʼaʼabéet u bisaʼal kaʼach tumen le levitaʼoboʼ. Baʼaleʼ le táan u bisaʼaloʼ, Uza, le máax nuʼuktik le carrooʼ, tu machaj le arca utiaʼal maʼ u lúubuloʼ, baʼaleʼ Jéeobaeʼ, «j-pʼuʼuj tu yoʼolal maʼachik u [arcai le pacto] tumen Uzaeʼ, ka tu kíimsaj teʼeloʼ». U jaajileʼ, Uzaeʼ jach maʼ maʼalob le baʼax tu beetoʼ, baʼaleʼ tuláakal lelaʼ úuch tumen Davideʼ maʼ tu yeʼesaj tsiikil tiʼ baʼax ku yaʼalik u Ley Diosiʼ. Jeʼex túun k-ilkoʼ, k-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ u kʼáat u yaʼal k-beetik tuláakal jach jeʼex u yaʼalikoʼ (2 Samuel 6:2-9; Números 4:15; 7:9).
14. ¿Baʼax úuch ikil tu xokil David jaytúul israelitaʼob jeʼel u páajtal u binoʼob baʼateleʼ?
14 Uláakʼ utéen maʼ tu chʼaʼaj saajkilil David tiʼ Jéeobaeʼ letiʼe ka tu chaʼaj u yoksaʼal tu pool tumen Satanás ka u beet u xokaʼal jaytúul israelitaʼob jeʼel u páajtal u binoʼob baʼateleʼ (1 Crónicas 21:1). Úuchik u beetik lelaʼ, tu yeʼesaj maʼ tu chʼaʼaj saajkilil tiʼ Jéeoba, yéetel tu beetaj u kíimil setenta mil utúulul israelitaʼob. Kex ka tsʼoʼok tu kʼáataj tiʼ Jéeoba ka perdonartaʼakeʼ, letiʼ yéetel le kaajoʼ yanchaj u muʼyajoʼob yoʼolal le baʼax tu beetoʼ (2 Samuel 24:1-16).
15. ¿Baʼax beet u kʼebantal David yéetel Betsabe?
15 U yóoxtéen maʼ tu yeʼesaj David saajkilil tiʼ Dioseʼ, letiʼe ka tu kʼebankúuntuba yéetel Betsabe (wa Bat-seba), u yatan Urías. Davideʼ, u yojel nojoch kʼeban u chital máak yéetel u yatan yaanal bey xan tak chéen u tsʼíiboltik (Éxodo 20:14, 17). Le baʼax úuch tiʼ Davidoʼ káaj le ka tu yilaj táan u yichkíil Betsabeoʼ. Le saajkilil ku yuʼubik yoʼolal Jéeobaoʼ unaj kaʼach u beetik u jáawal u yilik le koʼolelaʼ yéetel ka joʼopʼok u tuukul tiʼ yaanal baʼal. Baʼaleʼ, letiʼeʼ maʼ jáaw u paktikiʼ, baʼaxeʼ tu chaʼaj u maas nojochtal u kʼaakʼas tsʼíibolal ke u chʼaʼa saajkilil tiʼ Dios (Mateo 5:28; 2 Samuel 11:1-4). Davideʼ tu tuʼubseʼ, tiʼ tuláakal baʼax ku beetkeʼ, kʼaʼabéet kaʼach u chʼaʼik en cuenta Jéeoba (Salmo 139:1-7).
16. ¿Baʼax muʼyajiloʼob tu máansaj David úuchik u kʼebantal?
16 Úuchik u kʼebantal David yéetel Betsabeeʼ yanchaj utúul u chaambaloʼob. Maʼ úuch tiʼ leloʼ, Jéeobaeʼ tu túuxtaj Natán, u profeta, utiaʼal u yaʼalik tiʼ David jach kʼeban le baʼax tu beetoʼ. Le ka tu tsʼáaj cuenta jach maʼ maʼalob le baʼax tu beetoʼ, Davideʼ joʼopʼ u kaʼa chʼaʼik saajkilil tiʼ Dios yéetel tu kʼáataj ka perdonartaʼak. Tu kʼáat óoltaj tiʼ Jéeoba maʼ u náachtal tiʼ letiʼ, mix u luʼsik u kiliʼich muukʼ tiʼ (Salmo 51:7, 11). Jéeobaeʼ tu perdonartaj David, yéetel maʼ tu tsʼáaj le castigo ku náajaltik kaʼachoʼ, baʼaleʼ maʼ tu luʼsaj tiʼ David le nojoch muʼyajiloʼob taal tu yóokʼol yoʼolal baʼax tu beetoʼ. Le chaambal anchajoʼ kíimi, yéetel yanchaj xan yaʼab talamiloʼob yéetel muʼyajiloʼob ichil u familia David. ¡Jach túun koʼoj jóokʼik tiʼ úuchik u jáawal u chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dios! (2 Samuel 12:10-14; 13:10-14; 15:14.)
17. Aʼal bukaʼaj muʼyajil ku taasik u lúubul máak tiʼ kʼeban.
17 Bejlaʼa xaneʼ, wa ku jáawal k-chʼaʼik saajkilil tiʼ Dioseʼ jeʼel k-lúubul tiʼ núup kʼebaneʼ, yéetel leloʼ jeʼel u taasiktoʼon yaʼab talamiloʼob yéetel muʼyajiloʼobeʼ. Tuukulnakoʼon tiʼ bix tu yuʼubiluba utúul kiik ka tu yojéeltaj tuʼus tumen u yíicham yéetel yaanal koʼolel, le bijaʼan meyaj u yíicham táanxel luʼumiloʼ. Le kiikaʼ, jach yaachaj u yóol yoʼolal le baʼax beetaʼabtiʼoʼ, ka tu pixaj u yicheʼ ka túupʼ u yokʼol. ¿Bukaʼaj tiempo ka tuklik kun máan utiaʼal u kaʼa eʼesik tsiikil tiʼ u yíicham yéetel u confiar tiʼ letiʼ? Wa jach tu jaajil k-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkil tiʼ Dioseʼ, maʼ ken k-muʼyaj yoʼolal baʼaloʼob jeʼex le tsʼoʼok k-ilkaʼ (1 Corintoiloʼob 6:18).
K-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ ku náachkuntkoʼon tiʼ le kʼebanoʼ
18. ¿Baʼax u kʼáat u beet Satanás, yéetel baʼax ku beetik utiaʼal u béeykuntik?
18 Satanaseʼ táan u beetik u maas kʼastal bix kuxlik u máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ. Baʼax ku kaxkeʼ ka lúubuk tiʼ kʼeban le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ. Utiaʼal u táabskoʼoneʼ ku beetik u yantal yaʼab baʼaloʼob kʼaastak utiaʼal ilbil yéetel uʼuybil (Efesoiloʼob 4:17-19). Le oʼolaleʼ, ¿baʼax ken a beet wa, kex maʼ táan a páaʼtikeʼ, ku jáan chíikpajal ta táan baʼaloʼob kʼaastak wa subtsiltak bey xan wa ku káajal a wuʼuyik baʼaloʼob maʼ maʼalobtakiʼ?
19. ¿Bix áantaʼabik utúul cristiano tumen u chʼaʼa saajkilil tiʼ Dios utiaʼal u náachtal tiʼ baʼax kʼaas?
19 Tuukulnakoʼon tiʼ Andrés, * utúul anciano yaan u paalal yéetel ku meyaj bey doctor tu luʼumil Europaeʼ. Ken tocarnak kaʼach u meyaj de áakʼab teʼ hospitaloʼ, jujuntúul tiʼ le koʼoleloʼob ku meyajoʼob tu yéeteloʼ ku pʼatkoʼob kaʼach upʼéel chan juʼun yóokʼol u cama tuʼux ku yaʼalikoʼob tiʼ ka chilak tu yéeteloʼob. Baʼaleʼ, Andreseʼ mix utéen tu yóotaj u beet baʼal beyaʼ. Tsʼoʼoleʼ, tu kʼexaj tuʼux ku meyaj utiaʼal u náachtal tiʼ baʼax kʼaas. Jeʼex k-ilkoʼ, u chʼaʼa saajkilil tiʼ Dioseʼ, le péeks u beet baʼax maʼalob. Yoʼolal le baʼax tu beetaʼ tu kʼamaj yaʼab utsiloʼob, bejlaʼeʼ ku bin áantaj teʼ tu najil Betel yaan teʼ luʼumil tuʼux kajaʼanoʼ.
20, 21. 1) K-chʼaʼik saajkilil tiʼ Dioseʼ, ¿bix u yáantkoʼon utiaʼal k-náachtal tiʼ le kʼebanoʼ? 2) ¿Baʼax ken k-il teʼ tuláakʼ xookoʼ?
20 Wa utúul máak ku suuktal u tuklik baʼaloʼob maʼ maʼalobtakeʼ yaan u kʼuchul u kʼiinil u yóotik u beet le baʼax kʼaas ku tuklikoʼ, kex u yojel ken u beeteʼ yaan u jáawal u kʼaʼamal tumen Jéeoba (Santiago 1:14, 15). Baʼaleʼ wa k-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ yaan k-náachtal tiʼ le máaxoʼob, tiʼ le kúuchiloʼob yéetel tiʼ le náaysaj óoloʼob jeʼel u beetkoʼob k-lúubul tiʼ baʼax kʼaasoʼ (Proverbios 22:3). Maʼ xaaneʼ ken k-beet lelaʼ yaan k-cheʼejtaʼal wa yaan u kʼaʼabéettal k-pʼatik beetik wa baʼax, baʼaleʼ leloʼ mix baʼal tu táan le muʼyajil jeʼel u taasiktoʼon u jáawal k-kʼaʼamal tumen Diosoʼ (Mateo 5:29, 30). K-chʼaʼik saajkilil tiʼ Jéeobaeʼ u kʼáat xan u yaʼal maʼ ken kaxt k-ilik baʼaloʼob kʼaastak jeʼex le pornografíaoʼ. Baʼaxeʼ unaj k-kanáantikba utiaʼal maʼ k-paktik baʼax maʼ patliʼ. Wa k-beetik beyoʼ, Jéeobaeʼ yaan u tsʼáaiktoʼon kuxtal yéetel yaan xan u tsʼáaiktoʼon baʼax kʼaʼabéettoʼon (Salmo 84:11; 119:37).
21 Jeʼex tsʼoʼok k-ilkoʼ: k-chʼaʼik maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ letiʼe baʼax maas maʼaloboʼ. Yéetel letiʼe baʼax jach jeʼel u taasiktoʼon kiʼimak óolaloʼ (Salmo 34:9). Teʼ tuláakʼ xookoʼ tiʼ ken k-il bix u taasiktoʼon kiʼimak óolaliʼ.
[Tsolajiloʼob]
^ xóot’ol 2 Le oʼolaleʼ, le Quiliʼich Bibliaoʼ maases maʼ tu yaʼalik unaj k-chʼaʼik saajkil tiʼ Dios, jeʼex u yaʼalik le ka tsʼíibtaʼab le Bibliaoʼ, baʼaxeʼ ku yaʼalik unaj k-tsikik wa respetartik Dios.
^ xóot’ol 3 Ilaʼak le xook “El punto de vista bíblico: ¿Cómo se puede temer a un Dios de amor?”, teʼ revista ¡Despertad! 8 tiʼ enero tiʼ 1998, beetaʼan tumen u j-jaajkunajoʼob Jéeoba.
^ xóot’ol 19 Kʼexaʼan u kʼaabaʼ.
¿Jeʼel wa u páajtal a tsolkeʼ?
• ¿Baʼax u kʼáat u yaʼal yéetel baʼax táakaʼan tiʼ u chʼaʼabal saajkilil tiʼ Dios?
• ¿Baʼaxten jeʼel u páajtal k-aʼalikeʼ, wa k-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ maʼ ken k-sajaktal tiʼ wíinikoʼob?
• ¿Bix unaj k-ilik k-orar tiʼ Dios?
• K-chʼaʼik saajkilil tiʼ Dioseʼ, ¿bix u yáantkoʼon utiaʼal k-náachtal tiʼ le kʼebanoʼ?
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 23]
Davideʼ tu kanaj u chʼaʼa upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dios úuchik u chaʼantik le baʼaxoʼob u beetmaj Diosoʼ
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 24]
¿Baʼax jeʼel a beetik wa, kex maʼ táan a páaʼtikeʼ, ku chíikpajal ta táan upʼéel baʼal maʼ unaj a wilkiʼ?