K-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Jéeobaeʼ ku taasiktoʼon kiʼimak óolal

«Uts yanil máax tsikik Yuumtsil.» (SALMO 112:1.)

1, 2. ¿Baʼax utsiloʼob ku taasiktoʼon k-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Jéeoba?

MAʼ CHÉEN chʼaʼabil u yantaltoʼon kiʼimak óolaliʼ. Utiaʼal u yantaltoʼon kiʼimak óolaleʼ, unaj k-kanik chʼaʼatukult baʼax ken k-beete, unaj k-beetik baʼax maʼalob yéetel unaj k-náachkuntikba tiʼ baʼax kʼaas. Jéeoba, le Máax beetmailoʼonoʼ, u tsʼaamajtoʼon le Biblia utiaʼal u kaʼansiktoʼon bix unaj k-kuxtaloʼ. Le oʼolaleʼ, unaj k-kaxtik u nuʼuktaj yéetel k-beetik baʼax ku yaʼalik, beyoʼ yaan k-eʼesik k-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Letiʼ. Wa k-beetik lelaʼ, yaan u yantaltoʼon kiʼimak óolal (Salmo 23:1; Proverbios 14:26).

² Teʼ xookaʼ yaan k-ilik baʼax utsiloʼob ku taasiktoʼon k-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dios, utiaʼal lelaʼ yaan k-ilik baʼax tu beetaj jujuntúul máakoʼob úuchjeakil yéetel teʼ kʼiinoʼobaʼ. Yaan k-ilkeʼ, wa k-chʼaʼik saajkil tiʼ Dioseʼ, leloʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-beetik baʼax kʼaas. Yaan xan k-kankeʼ, wa k-chʼaʼik saajkilil tiʼ Jéeobaeʼ yaan u taasiktoʼon kiʼimak óolal, tumen ku yáantik máak u yutskíint u kuxtal, jeʼex kʼaʼabéetchaj u beetik le rey Davidoʼ. Yaan xan k-ilkeʼ, le taatatsiloʼoboʼ jach maʼalob ka u kaʼans u paalaloʼob u chʼaʼob upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Jéeoba. Jeʼex ken k-iloʼ k-chʼaʼik saajkilil tiʼ Dioseʼ ku taasiktoʼon yaʼab utsiloʼob, le oʼolal le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Uts yanil máax tsikik Yuumtsil» (Salmo 112:1).

Kaʼa yanchaj kiʼimak óolal tiʼob

3. ¿Baʼax áant David utiaʼal u yutskíintik u kuxtal?

³ Teʼ xook máanikoʼ, t-ilaj óoxpʼéel bix úuchik u lúubul tiʼ kʼeban David tumen jáaw u chʼaʼik saajkilil tiʼ Dios. Baʼaleʼ, le bix úuchik u kʼamik le tsolnuʼuk tsʼaʼab tiʼ tumen Jéeobaoʼ, tu yeʼeseʼ letiʼeʼ tu chʼaʼaj upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dios. Le tsiikil tu yuʼubaj tu yoʼolal Diosoʼ, le beet u éejemtik u kʼebanoʼob, u kʼexik u kuxtal yéetel le beet xan u kaʼa bisikuba yéetel Jéeoba. Davideʼ jach muʼyajnaji, yéetel tu beetaj xan u muʼyaj uláakʼ máakoʼob yoʼolal le baʼaxoʼob maʼ maʼalobtak tu beetoʼ, baʼaleʼ Jéeobaeʼ maʼ jáaw u yáantik Davidiʼ mix jáaw u tsʼáaik yaʼab utsiloʼob tiʼiʼ, tumen tu yilaj Davideʼ tu yutskíintaj bix u kuxtal. Bejlaʼeʼ, le baʼax tu beetaj Davidaʼ, jach jeʼel u yáantik le máaxoʼob tsʼoʼok u lúubloʼob tiʼ upʼéel nojoch kʼebanoʼ.

4. U chʼaʼik máak upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ, ¿bix jeʼel u yáantaj utiaʼal ka kaʼa anak kiʼimak óolal tiʼeʼ?

⁴ Koʼoneʼex tʼaan tiʼ baʼax úuch tiʼ Sonia. * Letiʼeʼ precursora kaʼachi, baʼaleʼ káaj u bisikuba yéetel máaxoʼob ku beetkoʼob baʼaloʼob kʼaastakeʼ ka lúub tiʼ nojoch kʼebanoʼob, le oʼolaleʼ anchaj u jóoʼsaʼal ichil u kaajal Dios. Baʼaleʼ, Soniaeʼ, maʼ jáaw u yaabiltik Jéeobaiʼ. Ka tu tsʼáaj cuenta maʼ maʼalob baʼax tu beeteʼ, tu beetaj tuláakal baʼax kʼaʼabéet utiaʼal u joʼopʼol u kaʼa bisikuba yéetel Jéeoba, yéetel ka máan kʼiineʼ kʼamaʼab tukaʼaten ichil u kaajal Dios. Ka tsʼoʼokeʼ, tu kaʼa beetaj u precursorai yéetel tsʼoʼok u beel yéetel utúul anciano. Bejlaʼeʼ, tu kaʼatulaloʼob kiʼimak u yóoloʼob táan u meyajtkoʼob Jéeoba. Kex tumen yaj tu yóol úuchik u náachtal tiʼ u kaajal Jéeobaeʼ, Soniaeʼ kiʼimak u yóol, tumen yoʼolal u chʼaʼa saajkilil tiʼ Dioseʼ suunaj tu kaʼatéen tu yiknal.

Maas maʼalob ka muʼyajnakoʼon ke ka kʼebanchajkoʼon

5, 6. ¿Jaytéen maʼ tu yóotaj David u kíims Sauliʼ, yéetel baʼaxten maʼ tu beetiʼ?

⁵ Baʼaleʼ, maas maʼalob ka k-chʼaʼa saajkilil tiʼ  Jéeoba, tumen leloʼ jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-lúubul tiʼ kʼebaneʼ. Lelaʼ bey u yeʼesik le baʼax tu beetaj Davidoʼ. Utéenjeakil, le táan u chʼaʼapachtaʼal tumen Saúl láakʼintaʼan tumen tres mil soldadoʼobeʼ, Sauleʼ ook teʼ áaktun tuʼux u taʼakmuba David yéetel u soldadoʼoboʼ. U soldadoʼob Davideʼ tu yaʼaloʼob tiʼ ka u kíims Saúl. Tu yaʼaloʼob xan tiʼeʼ, Jéeobaeʼ táan u tsʼáaik tu kʼab le máax pʼekmiloʼ. David túuneʼ náatsʼ chaambelil tu yiknal Sauleʼ ka tu xotʼaj u xéetʼ u nookʼ. Baʼaleʼ, tumen ku chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkil tiʼ Dioseʼ, kex maʼ nojoch baʼal le baʼax tu beetoʼ, yaachaj u yóol yoʼolal le baʼax tu beetaʼ. Le oʼolal utiaʼal u jáawal u pʼujaʼanil u soldadoʼobeʼ tu yaʼalaj tiʼob: «¡Yuumtsil ka u yáanten utiaʼal maʼ in líikʼesik in kʼab tu yóokʼol le [rey] in tsʼuuliloʼ! ¡Wa letiʼ [reyeʼ], Yuumtsil yéeymail utiaʼal [reyil]!» (1 Samuel 24:1-7). *

⁶ Uláakʼ utéeneʼ, le ka jeʼel Saúl yéetel u soldadoʼob utiaʼal u weenloʼobeʼ, Jéeobaeʼ tu beetaj u jach tʼúubul u weenloʼob. David túuneʼ, chaambelil úuchik u náatsʼal yéetel Abisai, u sobrino, tak tuʼux táan u wenel Sauloʼ. Abisaieʼ tu yóotaj u kíims Saúl, baʼaleʼ Davideʼ maʼ tu chaʼaj u beetkiʼ; letiʼeʼ tu yaʼalaj tiʼ: «Maʼ a kíimsik, tumen mix máak ku yóoltik u kíims juntúul [rey] yéeyaʼan ku pʼáatal x-maʼ jaatsʼil» (1 Samuel 26:9, 12).

7. ¿Baʼax áant David utiaʼal maʼ u lúubul tiʼ kʼeban?

⁷ Davideʼ, ¿baʼaxten maʼ tu kíimsaj Saúl kex kaʼatéen páajchaj u beetikiʼ? Tumen maas u chʼaʼamaj saajkilil tiʼ Jéeoba ke tiʼ Saúl. Tumen u jach chʼaʼamaj upʼéel maʼalob saajkil tiʼ Dioseʼ maases tu yóotaj muʼyaj ke ka kʼebanchajak (Hebreob 11:25). Davideʼ u yojel kaʼacheʼ, Jéeobaeʼ yaan u kanáantik u kaajal yéetel yaan xan u kanáantaʼal letiʼ tumen Jéeoba. Tsʼoʼoleʼ u yojel xaneʼ, wa ku beetik baʼax ku yaʼalik Dios yéetel ku kʼubik u yóol tiʼeʼ, yaan u yantal kiʼimak óolal tiʼ yéetel yaan u kʼamik yaʼab utsiloʼob, baʼaleʼ u yojel wa maʼ u beetkeʼ yaan u jáawal u kʼaʼamal tumen Dios (Salmo 65:4). Letiʼ xan kaʼacheʼ u yojel yaan u beetaʼal reyil tumen Dios utiaʼal u jeelintik Saúl, baʼaleʼ leloʼ yaan u yúuchul tak ken kʼuchuk le kʼiin u tukulmaj Jéeobaoʼ (1 Samuel 26:10).

K-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Jéeobaeʼ ku taasiktoʼon kiʼimak óolal

8. ¿Baʼaxten unaj k-beetik jeʼex tu beetil David le ka tu aktáantaj talamiloʼoboʼ?

⁸ Toʼon k-meyajtik Jéeobaeʼ ku yaʼalaltoʼon baʼal, k-chʼaʼapachtaʼal yéetel ku yantaltoʼon  uláakʼ talamiloʼob (Mateo 24:9; 2 Pedro 3:3). Yaan kʼiineʼ, jeʼel tak u yantaltoʼon talamiloʼob yéetel k-sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ. Baʼaleʼ, maʼ unaj k-tuʼubsikeʼ, Jéeobaeʼ ku yilik tuláakal baʼal, ku chʼenxikintik k-oracionoʼob yéetel ken kʼuchuk u kʼiinileʼ, yaan u yutskíintik le talamiloʼob k-máansikoʼ (Romailoʼob 12:17-21; Hebreob 4:16). Le oʼolaleʼ, maʼ unaj k-sajaktal tiʼ máaxoʼob pʼekmailoʼoniʼ, baʼaxeʼ unaj k-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dios yéetel k-kʼáatik tiʼ ka u yáantoʼon. Jeʼex Davideʼ, maʼ unaj k-sutik u jeel le kʼaas ku beetaʼaltoʼonoʼ, mix xan unaj u jáawal k-beetik baʼax ku yaʼalik Dios utiaʼal maʼ u yantaltoʼon talamiloʼobiʼ. Wa k-beetik beyaʼ, ken máanak kʼiineʼ yaan u taasiktoʼon kiʼimak óolal. ¿Baʼaxten k-aʼalik lelaʼ?

9. Aʼal máaxoʼob, ikil tu chʼaʼajoʼob saajkilil tiʼ Dioseʼ, jach anchaj kiʼimak óolal tiʼob kex tu aktáantajoʼob muʼyajiloʼob.

⁹ Utúul misionero úuch joʼopʼok u kʼaʼaytaj tu luʼumil Africaeʼ, ku yaʼalik: «Jach kin kʼaʼajsik le baʼax tu beetaj utúul maamatsil yéetel u x-lóoʼbayan hijaoʼ. Letiʼobeʼ, tumen chúukpaj u yóoloʼob u meyajtoʼob Dioseʼ, maʼ tu yóotoʼob u manoʼob upʼéel tarjeta yaan yil yéetel politicaeʼ. Tu yoʼolal lelaʼ, jaʼajatsʼaʼaboʼob tumen u múuchʼ máakoʼob, yéetel ka tsʼoʼokeʼ aʼalaʼabtiʼob ka xiʼikoʼob tu yotochoʼob. Le táan u binoʼob tu yotochoʼoboʼ, le maamatsiloʼ tu yilaj u líiʼsik u yóol u hija tumen jach táan u yokʼol yéetel maʼ tu naʼatik baʼaxten úuchtiʼob leloʼ. U jaajileʼ, teʼ súutukil jeʼeloʼ maʼ tu páajtal kaʼach u kiʼimaktal u yóoloʼob, baʼaleʼ ka tsʼoʼokeʼ kiʼimakchaj u yóoloʼob tumen u yojloʼobeʼ tu beetoʼob baʼax u kʼáat Dios. Wa ka u manoʼob kaʼach le tarjetaʼoboʼ maʼ kun muʼyajoʼob kaʼachi, tumen le máakoʼoboʼ yaan kaʼach u kiʼimaktal u yóoloʼob, yaan u síikoʼob refresco tiʼob yéetel yaan u yóokʼotoʼob tu baʼpaach le kiikoʼoboʼ. Baʼaleʼ, le kiikoʼobaʼ wa ka u manoʼob kaʼach le tarjetaʼob jeʼex u sen aʼalaʼabtiʼoboʼ u puliʼ maʼ kun antal kiʼimak óolal tiʼob kaʼachi». Baʼaleʼ, u chʼaʼa saajkiloʼob tiʼ Dioseʼ tu jach beetaj u yantaltiʼob kiʼimak óolal.

10, 11. ¿Baʼax utsiloʼob tu kʼamaj utúul koʼolel yoʼolal u saajkil tiʼ Dios?

¹⁰ K-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ ku taasiktoʼon xan kiʼimak óolal, tumen ku yáankoʼon k-il le kuxtal jeʼex u yilik Diosoʼ. U yóoxtéen ka embarazarnaj Maríaeʼ, aʼalaʼab tiʼ tumen le doctor ka abortarnakoʼ. Le doctoroʼ tu yaʼalaj tiʼ: «Wa maʼ a abortareʼ jeʼel a kíimileʼ. Tumen maʼ xaaneʼ chéen ken jáan anak upʼéel talamil ta wíinklil jeʼel u beetik a kíimil ich veinticuatro oraseʼ. Tsʼoʼoleʼ tak le chaambal kun kíimloʼ. Maʼ tu páajtal xan k-aʼalik wa normal ken síijik». Le ka aʼalaʼab tiʼ María lelaʼ, tsʼoʼok u chan máan kʼiin joʼopʼok u xokik le Biblia yéetel u j-jaajkunajoʼob Jéeobaoʼ, baʼaleʼ maʼ okjaʼanak kaʼachiʼ. Baʼaleʼ, letiʼeʼ ku yaʼalik: «Teneʼ tsʼokaʼaniliʼ in chʼaʼa tuklik in meyajtik Jéeoba yéetel in beetik baʼax utstutʼaan kex jeʼel baʼaxak ka úuchkeʼ» (Éxodo 21:22, 23).

¹¹ Le maʼ kʼuchuk u kʼiinil u síijil le chaambaloʼ, Maríaeʼ maʼ xuʼul u xokik le Biblia yéetel u kanáantik u familiaoʼ. Letiʼeʼ ku yaʼalik baʼax úuch ka kʼuch u kʼiinil u síijil le chaambaloʼ: «Le táan u síijil le chaambaloʼ maas chan talamchaj ke le ka síij le yáax kaʼatúuloʼ, baʼaleʼ maʼ yanchajten mix upʼéel nojoch talamiliʼ mix tiʼ le chaambaloʼ». Le maʼalob saajkilil ku yuʼubik María tu yoʼolal Diosoʼ le áant utiaʼal ka u beet baʼax utstutʼaan Dios, yéetel maʼ úuch síijik u chaambaleʼ ka okjaʼanaji. U hijo xaneʼ, jeʼex binik u nojochtaleʼ, tu kanaj u chʼaʼa upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Jéeoba, yéetel bejlaʼeʼ tiʼ ku meyaj tiʼ upʼéel najil Beteleʼ.

Jéeobaeʼ ku tsʼáaiktoʼon muukʼ

12. ¿Bix áantaʼabik David tumen le saajkilil tu yuʼubaj tu yoʼolal Diosoʼ?

¹² Jeʼex tsʼoʼok k-ilkoʼ, u saajkilil David tiʼ Jéeobaeʼ le áant utiaʼal maʼ u kʼebantal. Baʼaleʼ le chʼaʼa saajkilil xan tu yuʼuboʼ le tsʼáa u muukʼil tiʼ utiaʼal u beetik baʼax maʼalob le ka tu aktáantaj nojoch talamiloʼoboʼ. Le táan kaʼach u chʼaʼapachtaʼal tumen Sauloʼ, David yéetel u soldadoʼobeʼ, u jaʼab yéetel cuatro meses anchaj u taʼakikubaʼob Siglag (Ziqlag), tu luʼumil le filisteoʼoboʼ (1 Samuel 27:5-7). Utéenjeakil jokʼaʼan David yéetel u soldadoʼobeʼ, u jaats amalequitaʼobeʼ ookoʼob Siglagueʼ, ka tu yokoltoʼob baʼax yaniʼ, tu tóokoʼob xan le kaajoʼ yéetel tu bisoʼob tuláakal le koʼoleloʼoboʼ, le mejen paalaloʼoboʼ yéetel tuláakal u yalakʼ baʼalcheʼob. Le ka  suunaj David yéetel u soldadoʼobeʼ, le ka tu yiloʼob baʼax tsʼoʼok u yúuchleʼ, joʼopʼ u yokʼoloʼob. Baʼaleʼ, le soldadoʼoboʼ ichil u yaj óolaloʼobeʼ joʼopʼ u chʼaʼa kʼuuxiltkoʼob David ka tak tu yaʼaloʼob yaan u muruxtuntkoʼob. Kex jach yaj u yóol kaʼacheʼ, Davideʼ, maʼ tu chaʼaj u jach lúubul u yóoliʼ (Proverbios 24:10). Tumen ku chʼaʼik saajkilil tiʼ Dioseʼ, letiʼeʼ tu kʼáataj muukʼ tiʼ. Yéetel u yáantaj Jéeobaeʼ, David yéetel u soldadoʼobeʼ bin u chukpachtoʼob le amalequitaʼoboʼ ka tu tokoʼob tiʼob tuláakal le baʼax tu bisoʼoboʼ (1 Samuel 30:1-20).

13, 14. ¿Bix áantaʼabik utúul kiik tumen u saajkilil tiʼ Dios utiaʼal u chʼaʼatuklik u beetik baʼax maʼalob?

¹³ Bejlaʼa xaneʼ, le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ láayliʼ ku kʼaʼabéettal u kʼubik u yóoloʼob tiʼ letiʼeʼ yéetel ku kʼaʼabéettal tiʼob xan u muukʼil utiaʼal u chʼaʼatuklik u beetkoʼob baʼax maʼalob. Tuukulnakoʼon tiʼ baʼax anchaj u beetik Cristina. Letiʼeʼ, tu paalileʼ tu xokaj le Biblia yéetel u j-jaajkunajoʼob Jéeobaoʼ, baʼaleʼ u kʼáat kaʼach u kan u pax jach maʼalob le piano utiaʼal u páajtal u paax tu táan yaʼab máakoʼoboʼ, le oʼolal tu jach tsʼáaj u yóol u kane. Tsʼoʼoleʼ, tumen jach suʼlakeʼ, jach talam u yilik u kʼaʼaytaj kaʼachi yéetel sajak kaʼach okjaʼ. Baʼaleʼ, jeʼex binik u xokik le Bibliaoʼ, joʼopʼ u yuʼubik kʼaʼabéet u beetik baʼax ku kanik. Joʼopʼ u chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Jéeobaeʼ, ka tu naʼataj kʼaʼabéet u yaabiltik yéetel tuláakal u puksiʼikʼal, u tuukul, u yóol yéetel u muukʼ (Marcos 12:30). Leloʼ le péeks utiaʼal ka u kʼub u kuxtal tiʼ Jéeoba yéetel utiaʼal ka okjaʼanak.

¹⁴ Cristinaeʼ tu kʼáataj u yáantaj Jéeoba utiaʼal ka u maas tsʼáa u yóol u meyajte. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «In wojel kaʼacheʼ utúul pianistaeʼ ku kʼaʼabéettal u sen viajar yéetel u paax tu táan yaʼab máakoʼob tak 400 utéenel ichil upʼéel jaʼab. Le oʼolal maʼ tin beetaj in pianistailiʼ, baʼaxeʼ tin beetaj in profesorai, utiaʼal beyoʼ u páajtal u yantalten upʼíit taakʼin utiaʼal in beetik in precursorai». Le ka tu chʼaʼatukultaj u beetik lelaʼ, tsʼokaʼaniliʼ u yaʼalaʼal tiʼ baʼax kʼiin ken yáax paaxnak teʼ kúuchil maas jach kʼaj óolaʼan teʼ luʼum tuʼux kajaʼanoʼ. Letiʼeʼ ku kʼaʼajsik: «Le kʼiin jeʼeloʼ, u yáax yéetel u tsʼook úuchik in paax tu táan yaʼab máakoʼoboʼ». Ka máan kʼiineʼ, Cristinaeʼ tsʼoʼok u beel yéetel utúul anciano, yéetel bejlaʼeʼ tu kaʼatúulaloʼob tiʼ ku meyajoʼob tiʼ upʼéel najil Beteleʼ. Cristinaeʼ kiʼimak u yóol ikil tsʼaʼabik u muukʼil tiʼ tumen Dios utiaʼal u chʼaʼatuklik u beetik baʼax maʼalob, tumen bejlaʼeʼ ku páajtal u jach kʼubik u kuxtal utiaʼal u meyajte.

Upʼéel baʼal jach unaj u kaʼansaʼal

15. ¿Baʼax tu kaʼansaj David tiʼ u paalal, yéetel bix tu beetil?

¹⁵ Davideʼ tu tsʼíibtaj le tʼaanoʼobaʼ: «Koʼoteneʼex, in paalaleʼex, uʼuyeʼeneʼex xaniʼ: bin in kaʼaj in kaʼambeseʼex a tsikeʼex le Yuumtsiloʼ» (Salmo 34:11). Davideʼ anchaj xan u paalal, yéetel tu yilaj u kaʼansiktiʼob upʼéel baʼal jach maʼalob: u chʼaʼikoʼob upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Jéeoba. Yéetel baʼax tu yaʼalaj bey xan yéetel baʼax tu beeteʼ, Davideʼ tu kaʼansaj tiʼ u paalal bix Jéeoba. Tu kaʼansajtiʼobeʼ, Jéeobaeʼ maʼ utúul Dios ku kʼáatik baʼax maʼ tu páajtal u beetik wíinikiʼ, mix utúul Dios ku tsʼáaik saajkiliʼ yéetel maʼ láalaj ora táan u chʼinik tu yich máak le baʼax maʼ maʼalob tsʼoʼok u beetkoʼ. Baʼaxeʼ, Jéeobaeʼ utúul Taatatsil jach yaan u yaabilaj yéetel ku perdonartik máak. Davideʼ tu yaʼaleʼ, mix máak «ku kʼuchul u yojéelt [tuláakal] le baʼaxoʼob kʼaastak ku beetik» wíinikoʼ. Baʼaleʼ, utiaʼal u yeʼesik u yojel Jéeoba maʼ chéen táan u yilik le baʼaxoʼob maʼ maʼalobtak k-beetikoʼ, Davideʼ tu yaʼalaj xan: «Yuumtsil, [perdonart] tiʼ teen, le siʼipiloʼob baalal yaniloʼob  tiʼ tenoʼ». Letiʼeʼ u yojleʼ wa ku yilik u kanáantkubaeʼ, le baʼax ken u yaʼal yéetel le baʼax ken u beetoʼ yaan u lúubul utsil tiʼ Dios (Salmo 19:12, 14).

16, 17. Le taatatsiloʼoboʼ, ¿bix jeʼel u páajtal u kaʼansik tiʼ u paalaloʼob u chʼaʼob upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ?

¹⁶ Le taatatsiloʼob bejlaʼoʼ unaj xan u beetkoʼob le baʼax tu beetaj Davidoʼ. Utúul cristiano ku kʼaabaʼtik Rafael, ku meyaj yéetel u sukuʼun tiʼ upʼéel najil Beteleʼ ku yaʼalik: «Le bix líiʼsaʼabikoʼon tumen k-taataʼobeʼ tu beetaj k-ilik jatsʼuts u yantal máak ichil u kaajal Dios. Le mejentakoʼonoʼ, ken joʼopʼok u tsikbaloʼob kaʼach tiʼ baʼaloʼob yaan yil yéetel le kʼaʼaytaj bey xan yéetel le muchʼtáambaloʼoboʼ ku beetkoʼob k-táakpajal ichil le tsikbaloʼ; lelaʼ tu yáantoʼon utiaʼal ka k-uʼuy xan le kiʼimak óolal ku yuʼubkoʼob ikil u meyajkoʼob Diosoʼ. Tu beetoʼob k-ilik yaʼab baʼal jeʼel u páajtal k-beetik utiaʼal k-meyajtik Jéeobaeʼ. K-taataʼobeʼ tu bisoʼonoʼob kajtal ich yaʼab jaʼaboʼob tiʼ upʼéel luʼum tuʼux chéen upʼíit j-jaajkunajoʼob yaniʼ; teʼeloʼ áantajnajoʼon utiaʼal ka yanak túumben múuchʼuliloʼobiʼ.

¹⁷ »K-taataʼobeʼ maʼ tu tsʼáajoʼobtoʼon upʼéel nojoch lista ku yaʼalik tuláakal baʼax maʼ unaj k-beetikiʼ, baʼaxeʼ tu yeʼesoʼobtoʼon Jéeobaeʼ utúul Dios jach yaan, jach uts yéetel jach yaan u yaabilaj, leloʼ le áantoʼon utiaʼal maʼ k-jóokʼol tiʼ u kaajal. Letiʼobeʼ mantatsʼ tu yiloʼob u maas kʼaj óoltkoʼob Dios yéetel u beetkoʼob baʼax ku yaʼalik; le baʼax tu beetoʼobaʼ tu kaʼansajtoʼon baʼax u kʼáat u yaʼal u chʼaʼabal upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dios yéetel u yaabiltaʼal. Tsʼoʼoleʼ, mix utéen tu beetoʼob k-uʼuyik tsʼoʼok u jáawal k-yaabiltaʼal tumen Jéeoba, mix ken k-beet kaʼach baʼax maʼ maʼalobiʼ; yéetel mix utéen tu castigartoʼonoʼob chéen tumen tsʼíikilnajaʼanoʼob. U suukileʼ wa k-beetik wa baʼax maʼ maʼalobeʼ, ku beetkoʼob k-kutal utiaʼal ka u tsoloʼobtoʼon u nuʼuk [...] yéetel ku yilkoʼob kaʼach ka kʼuchuk t-puksiʼikʼal le baʼax ku yaʼalikoʼoboʼ. Yéetel béeychaj u beetkoʼob. Yoʼolal le baʼax tu yaʼaloʼob bey xan yoʼolal le baʼax tu beetoʼoboʼ, t-kaneʼ jach jatsʼuts u chʼaʼik máak upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Jéeoba, t-kanaj xaneʼ jach ku taasik kiʼimak óolal u beetikuba máak j-jaajkunaj tiʼ Letiʼ, yéetel maʼ unaj k-ilik bey upʼéel baʼal jach talmeʼ.» (1 Juan 5:3.)

18. ¿Baʼax utsiloʼob ken k-kʼam wa k-chʼaʼik saajkilil tiʼ Jajal Dios?

¹⁸ Ichil «u tsʼook u tʼaanoʼob David[eʼ]» tu yaʼalaj lelaʼ: «Le máax ku [gobernartik] le j-xiiboʼob yéetel tojil, le máax ku [gobernar] yéetel u kiliʼich sajakilil [Jajal Dios], bíin pʼáatak bey u jáampikʼeʼenil u taal u sáastaleʼ, bey u juul kʼiin tu jaʼatskabil x-maʼ múuyaloʼobeʼ» (2 Samuel 23:1, 3, 4). U jaajileʼ Salomón, u hijo Davideʼ, tu naʼataj tubeel le baʼax tu yaʼalaj u taataaʼ, tumen tu kʼáataj tiʼ Jéeoba «jumpʼéel [maʼalob] puksiʼikʼal» utiaʼal u yuʼubik u tʼaan yéetel tu kʼáataj ka páatak u «kʼaj óoltik baʼax uts yéetel baʼax kʼaas» (1 Reyes 3:9). Salomoneʼ, tu tsʼáaj cuentaeʼ wa yaan u saajkilil tiʼ Jéeobaeʼ yaan u beetik baʼax maʼalob yéetel yaan u yantal kiʼimak óolal tiʼ. Ka máan yaʼab jaʼaboʼobeʼ, letiʼeʼ tu tsʼíibtaj tu libroi Eclesiastés le tʼaanoʼobaʼ: «Tsik [Jajal Dios], tsʼoʼokbes u yaʼalmaj tʼaanoʼob, tumen leloʼ tuláakal utiaʼal wíinik. [Jajal Dioseʼ] bíin u kʼáatchiʼit tiʼ toʼon baʼaxoʼob t-beetaj, utstak wa kʼaastak, kex ka k-beet mukulil» (Eclesiastés 12:13, 14). Wa k-beetik baʼax ku yaʼalik le tekstoaʼ, yaan k-ilkeʼ wa k-eʼesik kabal óolal yéetel k-chʼaʼik saajkilil tiʼ Jéeobaeʼ yaan k-beetik baʼax maʼalob yéetel yaan u yantaltoʼon kiʼimak óolal, tsʼoʼoleʼ yaan xan u yantaltoʼon «ayikʼalil, tsiikil yéetel kuxtal» (Proverbios 22:4).

19. ¿Baʼax kun áantkoʼon k-naʼat baʼax u kʼáat u yaʼal u yeʼesaʼal tsiikil wa u chʼaʼabal upʼéel maʼalob saajkil tiʼ Jéeoba?

¹⁹ Tuláakal le baʼax tsʼoʼok k-ilkaʼ, ku kaʼansiktoʼoneʼ jach ku bin utsil tiʼ le máaxoʼob ku chʼaʼikoʼob upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Jéeobaoʼ. Tsʼoʼoleʼ, t-kanaj xaneʼ le saajkililaʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-beetik baʼax maʼ utstutʼaan Jéeobaiʼ, ku tsʼáaik xan toʼon u muukʼil utiaʼal maʼ k-chʼaʼik saajkilil tiʼ máaxoʼob pʼekmailoʼon yéetel utiaʼal k-aktáantik le nojoch talamiloʼoboʼ. Le oʼolaleʼ, tuláakloʼon, kex wa táankelmoʼon wa nojoch máakoʼoneʼ, unaj k-xokik le Bibliaoʼ, k-tuukul tiʼ baʼax tsʼoʼok xokik yéetel k-orar tu jaajil k-óol tiʼ Jéeoba utiaʼal k-natsʼikba tiʼ letiʼ. Wa k-beetik beyoʼ yaan k-ojéeltik «baʼax u kʼáat u yaʼal u kʼaj óoltaʼal [Jajal Dios]», yéetel yaan xan k-naʼatik baʼax «u kʼáat u yaʼal [u yeʼesaʼal] tsiikil tiʼ Yuumtsil» (Proverbios 2:1-5).

[Tsolajiloʼob]

¿Jeʼel wa u páajtal a tsolkeʼ?

• Wa utúul máax ku lúubul tiʼ upʼéel nojoch kʼebaneʼ, ¿bix jeʼel u yáantaʼal tumen u chʼaʼa saajkilil tiʼ Dioseʼ?

• K-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ, ¿bix jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal ka yanaktoʼon kiʼimak óolal kex táan k-aktáantik talamiloʼob wa muʼyajiloʼobeʼ?

• U yantaltoʼon saajkilil tiʼ Dioseʼ, ¿bix u tsʼáaiktoʼon muukʼ utiaʼal k-chʼaʼatuklik k-beetik baʼax maʼalob?

• Le taatatsiloʼoboʼ, ¿baʼaxten maʼalob ka u kaʼansoʼob tiʼ u paalaloʼob u chʼaʼob upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dios?

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 28]

Davideʼ, tu chʼaʼaj upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Jéeoba, le oʼolal maʼ tu yóotaj u kíims rey Sauliʼ