«Teʼexeʼ a wuʼuymajeʼex» bix chúukpajik u yóol Job
«Teʼexeʼ a wuʼuymajeʼex» bix chúukpajik u yóol Job
«Teʼexeʼ a wuʼuymajeʼex u chúukaʼan óolal Job, yéetel tsʼoʼok a wojéeltikeʼex baʼax tsʼaʼab tiʼ tumen Yuumtsil tu xuul u kuxtaloʼ; tumen Yuumtsileʼ jach nojoch u chʼaʼa óotsilil yéetel u yutsil.» (SANTIAGO 5:11.)
1, 2. ¿Baʼax muʼyajiloʼob tu aktáantaj utúul sukuʼun yéetel u yatan?
UTÚUL sukuʼun ku kʼaabaʼtik Harald Abteʼ, maʼiliʼ u tsʼáa upʼéel jaʼab káajak u beetik u j-jaajkunajil tiʼ Jéeoba le ka lúub u noj kaajil Danzig (bejlaʼeʼ Gdańsk), tu kʼab u ejército Hitleriʼ, le kaajaʼ tiʼ pʼaatal tu xamanil Poloniaeʼ. Teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼoboʼ, káaj u yantal yaʼab talamiloʼob tiʼ le sukuʼunoʼob yanoʼob teʼeloʼ. U policíaʼob Hitlereʼ (Gestapo) tu yóotoʼob u obligartoʼob Harald utiaʼal ka u firmart upʼéel juʼun tuʼux ku yaʼalik táan u pʼatik u beetik u j-jaajkunajil tiʼ Jéeoba, baʼaleʼ letiʼeʼ maʼ tu yóotaj u firmartiʼ. Le beetik oksaʼab cárcel, ka tsʼoʼok u máansik wa jaypʼéel semanas teʼ carceloʼ, bisaʼab tiʼ upʼéel nojoch cárcel yaan Sachsenhausen beetaʼab tumen le naziʼob utiaʼal u beetkoʼob u muʼyaj le presoʼoboʼ. Utéenjeakileʼ, utúul tiʼ u nojchil le soldadoʼoboʼ, tu tuchʼubtaj le tuʼux ku jóokʼol u buutsʼil le kimenoʼob ku tóokaʼaloʼoboʼ, ka tu yaʼalaj tiʼ Harald: «Wa maʼ tu xuʼulul a meyajtik a Dioseʼ ichil 14 kʼiinoʼobeʼ teʼ jool jeʼeloʼ tiʼ kun jóokʼol a buutsʼil utiaʼal ka xiʼikech tu yiknal a Diosiʼ».
2 Le ka oksaʼab Harald carceleʼ, Elsa, u yataneʼ yaan utúul u chaambal de diez meses maʼ u lúuʼs u chuʼuchiʼ. Baʼaleʼ, u policíaʼob Hitlereʼ maʼ úuch u bisoʼob cárcel u yíicham le kiikaʼ ka tu tokoʼob u chan hija yéetel ka tu bisoʼob le kiik tiʼ upʼéel nojoch kúuchil yaan Auschwitz tuʼux ku beetaʼal u sen muʼyaj le presoʼob utiaʼal ka kíimkoʼoboʼ. Baʼaleʼ, le kiikaʼ kex yaʼab jaʼaboʼob beetaʼab u muʼyajeʼ, maʼ kíimiʼ mix xan u yíicham. Le revista La Atalaya 15 tiʼ mayo tiʼ 1980 ku tsolik bix úuchik u chúukpajal u yóol le sukuʼunoʼobaʼ. Haraldeʼ tu tsʼíibtaj: «Ikil in meyajtik Dioseʼ tsʼoʼok in máansik 14 jaʼaboʼob tiʼ carceloʼob yéetel tiʼ kúuchiloʼob tuʼux ku beetaʼal u muʼyaj máak. Yaan kʼiineʼ ku kʼáataʼalten: “¿Tu yáantech wa a watan utiaʼal ka chúukpajak a wóol a aktáant tuláakal le baʼax ta muʼyajtoʼ?”. ¡U jaajileʼ jach tu yáanten! Teen kaʼacheʼ in wojeleʼ kex ka jach muʼyajnakeʼ letiʼeʼ yaan u chúukpajal u yóol tiʼ Dios, in wojéeltik lelaʼ le xan áanten utiaʼal ka chúukpajak in wóol. In wojel xan kaʼacheʼ, in wataneʼ, maas jeʼel u yóotik ka kíimsaʼaken ke ka jáalkʼabtaʼaken tumen tsʼoʼok u jáawal in beetik baʼax u kʼáat Dioseʼ. [...] Elsaeʼ jach yaʼab baʼaxoʼob tu muʼyajtaj teʼ jaʼaboʼob kʼalaʼan teʼ kúuchiloʼob tu beetaj le alemanoʼob utiaʼal u beetkoʼob u muʼyaj máakoʼ».
3, 4. 1) ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal ka chúukpajak k-óol k-muʼyajt jeʼel baʼalakeʼ? 2) ¿Baʼaxten maʼalob ka kaambalnakoʼon tiʼ le baʼax úuch tiʼ Joboʼ?
3 Jeʼex k-ilkoʼ, u aktáantaʼal le muʼyajiloʼoboʼ maʼ chéen chʼaʼabiliʼ. Le oʼolal le Bibliaoʼ ku yaʼalik tiʼ máaxoʼob meyajtik Dios: «Kaambalneneʼex tiʼ u mukʼyaj yéetel tiʼ u chúukaʼan óolal le [profetaʼob] j-tʼaanajoʼob tu kʼaabaʼ Yuumtsiloʼ» (Santiago 5:10). Yaʼab tiʼ máaxoʼob meyajtik Jéeobaeʼ tsʼoʼok u chʼaʼapachtaʼaloʼob kex mix baʼal kʼaas u beetmoʼob, yéetel le chúukaʼan óolal tu yeʼesoʼoboʼ ku yáantkoʼon xan utiaʼal ka chúukpajak k-óol meyajt Dios (Hebreob 11:32-38; 12:1).
4 Le Bibliaoʼ ku yeʼesikeʼ, Jobeʼ, utúul tiʼ le máaxoʼob jach chúukpaj u yóoloʼoboʼ. Santiagoeʼ tu tsʼíibtaj: «Kiʼ u yóol le máaxoʼob ku mukʼyajoʼob yéetel chúukaʼan óolaloʼ. Teʼexeʼ a wuʼuymajeʼex u chúukaʼan óolal Job, yéetel tsʼoʼok a wojéeltikeʼex baʼax tsʼaʼab tiʼ tumen Yuumtsil tu xuul u kuxtaloʼ; tumen Yuumtsileʼ jach nojoch u chʼaʼa óotsilil yéetel u yutsil» (Santiago 5:11). Le utsiloʼob tu kʼamaj Job tiʼ Jéeoba ka tsʼoʼok u muʼyajoʼ ku yeʼesikeʼ yaan xan k-kʼamik yaʼab utsiloʼob wa ku chúukpajal xan k-óol. Le baʼaxoʼob tu aktáantaj Joboʼ, ku kaʼansiktoʼon yaʼab baʼaloʼob jach jeʼel u yáantkoʼon tu yorai táan k-aktáantik talamiloʼobeʼ. Le baʼax tsʼíibtaʼab tu yoʼolal Joboʼ ku yáantkoʼon k-núuk le kʼáatchiʼobaʼ: ¿Baʼax unaj k-kʼaʼajsik ken k-aktáant muʼyajiloʼob? ¿Baʼaxoʼob kun áantkoʼon utiaʼal ka chúukpajak k-óol? ¿Bix jeʼel k-líiʼsik u yóol le sukuʼunoʼob táan u aktáantkoʼob muʼyajiloʼoboʼ?
Baʼaloʼob maʼ unaj k-tuʼubsikiʼ
5. Ken k-aktáant talmiloʼob wa muʼyajiloʼobeʼ, ¿baʼax jach maʼ unaj k-tuʼubsikiʼ?
5 Utiaʼal maʼ u jáawal k-meyajtik Jéeoba ken k-aktáant muʼyajiloʼobeʼ, yaan baʼaloʼob maʼ unaj k-tuʼubsikiʼ. Tumen wa k-tuʼubsikoʼobeʼ jeʼel u joʼopʼol k-tuklik chéen táan k-muʼyaj yoʼolal mix baʼaleʼ. Le oʼolaleʼ, maʼ unaj k-tuʼubsikeʼ baʼax maas jach kʼaʼananeʼ letiʼe u chúukpajal k-óol meyajt Jéeoba kex jeʼel baʼalak muʼyajil ka k-aktáanteʼ. Unaj k-kʼaʼajsikeʼ k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ ku yaʼaliktoʼon lelaʼ: «[In] paal, yanak a wojéelajil utiaʼal a beetik u kiʼimaktal in wóol; beyoʼ bíin yanak baʼax in waʼal tiʼ máaxoʼob u kʼáatoʼob u pajoʼob in subtal» (Proverbios 27:11). Chéen tukult lelaʼ, kex kʼeban wíinkoʼoneʼ, jeʼel u páajtal k-kiʼimakkúuntik u yóol Jéeobaeʼ. Toʼoneʼ kiʼimakkúuntik u yóol letiʼ ken chúukpajak k-óol k-aktáant le muʼyajiloʼob wa talamiloʼoboʼ. Le yaabilaj k-uʼuyik tu yoʼolaloʼ, ku beetik u chúukpajal k-óol k-aktáant jeʼel baʼalakeʼ (1 Corintoiloʼob 13:7, 8).
6. Satanaseʼ, ¿bix u yilik u pajik u subtal Jéeoba?
6 U libroi Jobeʼ ku yeʼesikeʼ Satanaseʼ letiʼe máax u kʼáat u paj u subtal Jéeobaoʼ. Ku yeʼesik xaneʼ u Kʼaasilbaʼaleʼ jach kʼasaʼan yéetel u kʼáat u náachkuntoʼon tiʼ Dios. Jeʼex tu beetil yaʼalil yoʼolal Jobeʼ, Satanaseʼ ku yaʼalikeʼ le máaxoʼob meyajtik Jéeobaoʼ ku beetkoʼob chéen yoʼolal le baʼaloʼob maʼalobtak ku kʼamkoʼob tiʼ letiʼoʼ yéetel u kʼáat xan u yeʼeseʼ jeʼel u jáawal u yaabiltkoʼob Jéeobaeʼ. Tsʼoʼoleʼ úuch xan joʼopʼok u tsʼáaikuba tu contra Jéeoba. Le ka jóoʼsaʼab Satanás teʼ kaʼanoʼ, upʼéel tʼaaneʼ tu yaʼaleʼ, Satanaseʼ letiʼ «le máax takik u pool» k-sukuʼunoʼob «yéetel kʼiin [bey xan] yéetel áakʼab tu táan k-Jajal Dios[oʼ]» (Apocalipsis 12:10). Wa ku chúukpajal k-óol tiʼ Dioseʼ, k-eʼesik jach maʼ jaaj le baʼax ku yaʼalik u Kʼaasilbaʼaloʼ.
7. ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal k-aktáantik jeʼel baʼalak kʼojaʼanil wa talmileʼ?
7 Maʼ u tuʼubultoʼoneʼ leʼ Kʼaasilbaʼaloʼ yaan u aprovechartik jeʼel baʼalak talmil ka yanaktoʼon utiaʼal u yilik u náachkuntkoʼon tiʼ Jéeobaeʼ. Bey tu beetil yéetel Jesusoʼ. Tu yóotaj u beet u lúubul Jesús tiʼ baʼax maʼ maʼalob le ka tu yilaj jach wiʼijchajaʼan tumen tsʼoʼok u máan yaʼab kʼiinoʼob maʼ jaankiʼ (Lucas 4:1-3). Kex beyoʼ, Jesuseʼ maʼ tu chaʼaj u táabsaʼaliʼ tumen u tsʼaamaj u yóol u beet baʼax u kʼáat Dios. Jeʼex k-ilkoʼ, utiaʼal k-aktáantik jeʼel baʼalak kʼojaʼanil wa talmileʼ jach kʼaʼanan k-ilik jach k-tsʼáaik k-óol beet baʼax ku yaʼalik Dios. «Kex le [k-]wíinklil táan u xuʼupulaʼ, k-pixan[ wa u tuukulil k-meyajtik Dioseʼ] sáamsamal ku túumbenchajal» (2 Corintoiloʼob 4:16).
8. 1) ¿Baʼax kʼaasil jeʼel u taasiktoʼon u joʼopʼol k-kʼuuxil yoʼolal baʼax ku yúuchultoʼoneʼ? 2) ¿Baʼax tuukulil anchaj tiʼ Jesús?
8 Tsʼoʼoleʼ wa ku joʼopʼol k-kʼuuxil yoʼolal baʼax ku yúuchultoʼoneʼ, leloʼ jeʼel u beetik k-náachtal tiʼ Dioseʼ. Maʼ xaaneʼ jeʼel k-tuklikeʼ: «¿Baʼaxten ku chaʼik Jéeoba u yúuchulten lelaʼ?». Wa k-aʼalik xan: «Wa utúul sukuʼuneʼ, ¿baʼaxten túun jach kʼaas u tratarken?». Wa ku joʼopʼol k-tuukul beyaʼ, jeʼel u tuʼubultoʼon unaj u chúukpajal k-óol tiʼ Dioseʼ yéetel jeʼel u káajal k-tuukul chéen tiʼ le talamil yantoʼonoʼ. Jobeʼ jach muʼyajnaj yoʼolal le baʼaxoʼob aʼalaʼab tiʼ tumen le óoxtúul máakoʼob ku yaʼalikubaʼob u amigoʼob kaʼachoʼ (Job 16:20; 19:2). Le apóstol Pablo xanoʼ, tu yaʼaleʼ wa ku xáantal kʼuxilnajaʼanoʼoneʼ jeʼel k-tsʼáaikeʼex «tuʼux u meyaj [u] kʼasilbaʼal[eʼ]» (Efesoiloʼob 4:26, 27). Le oʼolaleʼ, maʼ unaj k-chʼaʼa kʼuuxiltik k-sukuʼunoʼob yoʼolal wa baʼax talamil yantoʼoniʼ mix unaj xan k-jach chʼíikil k-tukult maʼ justo baʼax ku yúuchultoʼoniʼ, baʼaxeʼ unaj k-beetik jeʼex tu beetil Jesuseʼ; letiʼeʼ «tu kʼuben[tuba] tiʼ Jajal Dios máax ku [juzgar] jach tu beel» (1 Pedro 2:21-23). Jeʼex k-ilkoʼ, u yantaltoʼon «le tuukul» anchaj tiʼ Cristooʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-lúubul tiʼ u táabsajiloʼob Satanás (1 Pedro 4:1, LTN).
9. ¿Baʼax ku yaʼalik Dios u beetik?
9 Mix utéen unaj k-tuklik wa le baʼaxoʼob k-muʼyajtikoʼ ku yeʼeskoʼob tsʼoʼok k-pʼaʼatal tumen Jéeoba. Jobeʼ tuukulnaj beyaʼ, le oʼolal sen muʼyajnaj ka aʼalaʼab baʼaloʼob maʼ jaajtak tu contraiʼ (Job 19:21, 22). Le Bibliaoʼ ku yaʼaliktoʼon: «Jajal Dioseʼ maʼ tu páajtal u túuntaʼal u yóol tiʼ kʼaas, mix xan letiʼ ku túuntik u yóol wa máax» (Santiago 1:13, LTN). Jéeobaeʼ ku yaʼalik yaan u yáantkoʼon utiaʼal k-aktáantik jeʼel baʼalak talmil wa muʼyajileʼ (Salmo 55:22; 1 Corintoiloʼob 10:13). Wa k-natsʼikba tiʼ letiʼ ken k-aktáant upʼéel muʼyajileʼ, maʼ ken k-jach chiʼichnaktal yéetel yaan u páajtal k-tsʼáaikba tu contra le Kʼaasilbaʼaloʼ (Santiago 4:7, 8).
Áantajoʼob utiaʼal u chúukpajal k-óol
10, 11. 1) ¿Baʼax áant Job utiaʼal u chúukpajal u yóol? 2) ¿Baʼax utsil tu taasaj tiʼ Job u yojéeltik tu beetaj baʼax maʼalob?
10 Jobeʼ chúukpaj u yóol tiʼ Dios kex tu sen muʼyajtaj yaʼab baʼaloʼob, kex aʼalaʼab baʼaloʼob tu contra yéetel kex maʼ tu naʼataj baʼaxten táan u muʼyaj kaʼachiʼ. ¿Baʼax k-kanik tiʼ bix chúukpajik u yóol tiʼ Dios? Job kaʼacheʼ utúul máak «sen toj kaʼach u kuxtal, jach u yokesmaj u yóol u meyajtik [Jajal Dios], [yéetel ku] kanáantik maʼ u beetik kʼaas tiʼ mix máak» (Job 1:1). Letiʼeʼ bey u kuxtal kaʼachoʼ. Le oʼolal maʼ tu pʼataj Jéeobaiʼ, kex maʼ tu naʼatik kaʼach baʼaxten chéen ka joʼopʼ u bin kʼaasil tiʼ. Letiʼ kaʼacheʼ u chʼaʼatukulmaj u meyajtik Dios, úuchuk jeʼel baʼaxak bíin úuchkeʼ (Job 1:21; 2:10).
11 Upʼéel baʼax taas jeetsʼelil tiʼ Jobeʼ, letiʼe u yojéeltik tu beetaj baʼax maʼaloboʼ. Kex tu tuklaj kaʼach yaan u kíimleʼ, yanchaj jeetsʼelil tiʼ tumen u yojel tu beetaj tuláakal le ku páajtal utiaʼal u yáantik u maasil, tu beetaj baʼax u kʼáat Jéeoba, yéetel u yojel maʼ tu adorartaj yáanal diosoʼobiʼ (Job 31:4-11, 26-28).
12. ¿Bix tu kʼamil Job le áantaj tsʼaʼab tiʼ tumen Elihuoʼ?
12 Kex beyoʼ, Jobeʼ, kʼaʼabéet kaʼach u yáantaʼal u yutskíint bix u tuukul yoʼolal jujumpʼéel baʼaloʼob. Letiʼeʼ tu kʼamaj le áantaj tsʼaʼab tiʼoʼ yéetel maʼ kʼuuxilnajiʼ, lelaʼ uláakʼ baʼax áant utiaʼal ka chúukpajak u yóol. Jobeʼ jach tu chʼenxikintaj le baʼax aʼalaʼab tiʼ tumen Elihuoʼ yéetel tu chaʼaj u yutskíintaʼal bix u tuukul tumen Jéeoba. Jobeʼ tu yaʼalaj: «Táan kaʼach in waʼalik baʼaxoʼob maʼ tu páajtal in naʼatik». Yéetel tu yaʼalaj xan: «Bejlaʼeʼ, kin waʼalik maʼ jaaj baʼaxoʼob tin waʼalajiʼ, kin kʼexik in tuukul kin kutal ichil maʼay luʼum yéetel ichil taʼanil kʼáakʼ» (Job 42:3, 6). Kex láayliʼ jach kʼojaʼan kaʼacheʼ, Jobeʼ kiʼimakchaj u yóol, tumen tu maas natsʼuba tiʼ Dios úuchik u yutskíintik bix u tuukul. Letiʼeʼ tu yaʼalaj: «Teneʼ in wojel ku páajtal a beetik tuláakal baʼal» (Job 42:2). Jéeobaeʼ, úuchik u yaʼalik tiʼ Job bukaʼaj nojchil u páajtalil yéetel u nojbeʼenileʼ, Jobeʼ kʼuch u naʼat mix máak jeʼel u páajtal u ketikuba yéetel Dioseʼ.
13. ¿Baʼax utsil tu taasaj tiʼ Job úuchik u chʼaʼik óotsilil?
13 Le baʼax tu beetaj Joboʼ, ku kaʼansiktoʼon xan unaj k-chʼaʼik óotsilil. Le máakoʼob tu yaʼaloʼob binoʼob kaʼach u líiʼsoʼob u yóol Joboʼ jach tu beetoʼob u sen muʼyaj, baʼaleʼ le ka aʼalaʼab tiʼ Job tumen Jéeoba ka kʼáat óolnak tu yoʼolaloʼobeʼ, letiʼeʼ tu beetaj. Yoʼolal le baʼax tu beetaʼ, Jéeobaeʼ tu kaʼa sutaj u toj óolal Job (Job 42:8, 10). Jeʼex túun k-ilkoʼ k-chʼaʼa kʼuuxiltik u maasileʼ maʼ ken u yáantoʼon utiaʼal ka chúukpajak k-óol, baʼax jeʼel u yáantoʼoneʼ letiʼe k-eʼesik yaabilaj yéetel chʼaʼa óotsilil tiʼ u maasiloʼ. Wa maʼ k-chʼaʼa kʼuuxiltik u maasileʼ, yaan u yantaltoʼon u muukʼil utiaʼal u chúukpajal k-óol tiʼ Jéeoba. Yéetel letiʼeʼ yaan u yeʼesiktoʼon u yutsil (Marcos 11:25).
Bix unaj u tsʼaʼabal upʼéel maʼalob tsolnuʼuk
14, 15. 1) ¿Bix utúul máax u yojel u tsol u nuʼuk? 2) ¿Elihueʼ baʼax tu beetaj utiaʼal u yáantik Job?
14 U tsikbalil Jobeʼ ku kaʼansik xan toʼoneʼ jach nojoch áantaj ku tsʼáaikoʼob le máaxoʼob u yojloʼob u tsʼaʼob upʼéel maʼalob tsolnuʼukoʼ. Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ le máakoʼobaʼ, «tu kʼiiniloʼob yaj óoleʼ», beyoʼob juntúul «sukuʼuneʼ» (Proverbios 17:17). Baʼaleʼ le baʼax úuch tiʼ Joboʼ ku yeʼesik xaneʼ, yaan máakoʼobeʼ ken u tsoloʼob u núukeʼ chéen ku maas lúubskoʼob u yóol le máax ku tsolnuʼukkoʼoboʼ. Máax u yojel u tsol u nuʼukeʼ ku naʼatik bix u yuʼubkuba le máax ku tsolnuʼukkoʼ, ku yeʼesik tsiikil tiʼ yéetel ku yeʼesik xan jatsʼuts modos, jeʼex tu beetil Elihueʼ. Le ancianoʼob yéetel uláakʼ sukuʼunoʼob yiijchajaʼan u tuukuloʼobeʼ jeʼel u jóoʼskoʼob yaʼab utsil tiʼ u libroi Jobeʼ, tumen yaan kʼiineʼ ku kʼaʼabéettal u yáantkoʼob le sukuʼunoʼob utiaʼal ka u yutskíintoʼob bix u tuukuloʼoboʼ (Galaciailoʼob 6:1; Hebreob 12:12, 13).
15 Yaʼab baʼax k-kanik tiʼ bix úuchik u yáantaʼal Job tumen Elihú utiaʼal u yutskíintik bix u tuukul. Elihueʼ, táanil tiʼ u yaʼalik maʼ maʼalob baʼax tu yaʼalaj Elifaz, Bildad yéetel Zofareʼ, tu jach chʼenxikintaj le baʼax tu yaʼaloʼoboʼ (Job 32:11; Proverbios 18:13). Tu tʼanaj Job tu kʼaabaʼ yéetel tʼaanaj tu yéetel jeʼex utúul amigoeʼ (Job 33:1). Elihueʼ maʼ tu taasuba noj baʼalil jeʼex tu beetil Elifaz, Bildad yéetel Zofareʼ. Letiʼeʼ, tu yaʼalaj: «Teneʼ, láayliʼ paʼaten yéetel kʼateʼ». Maʼ xan tu beetaj u maas muʼyaj Job yéetel le baʼax tu yaʼalaj tiʼoʼ (Job 33:6, 7; Proverbios 12:18). Letiʼeʼ maʼ tu yaʼalaj wa yaan baʼax kʼaas u beetmaj Jobiʼ, baʼaxeʼ tʼaanaj maʼalob tu yoʼolal (Job 33:32). Elihú xaneʼ tu yeʼesaj tiʼ Job bix u tuukul Jéeoba yéetel tu yáantaj xan utiaʼal ka u yil Jéeobaeʼ mix utéen ku beetik baʼax maʼ maʼalobiʼ (Job 34:10-12). Tu yaʼalaj xan tiʼ Jobeʼ maʼ chéen unaj u kaxtik u yeʼesik jach justoiʼ, baʼaxeʼ ka u yil u maas kʼubik u yóol tiʼ Dios (Job 35:2; 37:14, 23). Le ancianoʼob yéetel uláakʼ sukuʼunoʼobeʼ jach jeʼel u kaambaloʼob tiʼ le baʼax tu beetaj Elihuoʼ.
16. ¿Baʼaxten jeʼel u páajtal k-aʼalikeʼ Elifaz, Bildad yéetel Zofareʼ meyajnajoʼob tiʼ Satanás?
16 Le tsolnuʼuk tu tsʼáaj Elihuoʼ jach maʼ bey jeʼex le tu tsʼáaj Elifaz, Bildad yéetel Zofaroʼ. Jéeobaeʼ tu yaʼalaj tiʼ le óoxtúul máakoʼobaʼ: «[Teʼexeʼ] maʼ ta waʼalajeʼex baʼal jaaj tin woʼolaliʼ» (Job 42:7). Kex ku yaʼalikoʼob kaʼach u kʼáat u yáantoʼob Jobeʼ, u jaajileʼ letiʼobeʼ meyajnajoʼob tiʼ Satanás. Le óoxtúul máakoʼobaʼ tu yaʼaloʼobeʼ Jobeʼ táan u muʼyaj tumen yaan baʼax kʼaas u beetmaj (Job 4:7, 8; 8:6; 20:22, 29). Elifazeʼ, tu yaʼaleʼ, Dioseʼ maʼ tu kʼubik u yóol tiʼ mix máak yéetel baʼax u kʼáat tiʼ wa k-beetik baʼax uts wa baʼax kʼaas (Job 15:15; 22:2, 3). Kʼuch tak u yaʼal baʼaloʼob maʼ jaajtak tu yoʼolal Jobiʼ (Job 22:5, 9). Baʼaleʼ, Elihueʼ maʼ bey tu beetiliʼ, letiʼeʼ tu yáantaj Job utiaʼal ka u maas natsʼuba tiʼ Dios; lelaʼ letiʼe baʼax unaj u kaxtik máak ken u tsol u nuʼuk tiʼ wa máaxoʼ.
17. ¿Baʼax unaj k-kʼaʼajsik ken k-aktáant nojoch muʼyajiloʼob?
17 U libroi Jobeʼ ku kaʼansik xaneʼ, Jéeobaeʼ ku yilik baʼax ku yúuchultoʼon yéetel u kʼáat u yáantoʼon yéetel yaan xan u páajtalil tiʼ utiaʼal u beetik. Tu káajbal le xookaʼ tʼaanajoʼob tiʼ baʼax úuch tiʼ Elsa Abt. Koʼox ilik baʼax tu yaʼalaj ka tsʼoʼoki: «Táanil tiʼ in bisaʼal kʼalbiloʼ, tin xokaj upʼéel carta tuʼux utúul kiikeʼ, ku yaʼalikeʼ ken u aktáant máak nukuch talamiloʼobeʼ u kiliʼich muukʼ Dioseʼ ku tsʼáaik upʼéel nojoch jeetsʼelil tiʼ máak. Teen kaʼacheʼ kin tuklikeʼ maʼ tu yúuchul jach jeʼex u yaʼalik le kiikoʼ. Baʼaleʼ le ka tin aktáantaj le nojoch muʼyajiloʼoboʼ, tin wilaj jach jaaj le baʼax tu yaʼaloʼ. Jach jaaj bey u yúuchloʼ. Upʼéel baʼal maʼ tu páajtal u naʼatik máak wa mix utéen uchaʼan tiʼiʼ. Baʼaleʼ, tiʼ teneʼ bey úuchikoʼ. Jéeobaeʼ jach tu yáanten». Elsaeʼ maʼ táan u tʼaan kaʼach tiʼ le baʼax tu beetaj Jéeoba tu kʼiiniloʼob Joboʼ. Letiʼ kaʼacheʼ táan u tʼaan tiʼ le áantaj ku tsʼáaik Jéeoba teʼ kʼiinoʼobaʼ. Jeʼex tsʼoʼok k-ilkoʼ, ¡Jéeobaeʼ jach tu jaajil ku yáantik máak!
Kiʼ u yóol le máax ku chúukpajal u yóol u aktáant le muʼyajiloʼoboʼ
18. ¿Bix binik tiʼ Job úuchik u chúukpajal u yóol tiʼ Dios?
18 Maʼ yaʼab tiʼ toʼon kun aktáantik nukuch muʼyajiloʼob jeʼex le tu máansaj Joboʼ. Baʼaleʼ kex jeʼel baʼalak ka k-muʼyajt teʼ yóokʼol kaabaʼ, jach yaan baʼax oʼolal u chúukpajal k-óol jeʼex Jobeʼ. Letiʼeʼ, úuchik u chúukpajal u yóoleʼ anchaj maas kiʼimak óolal tiʼ ichil u kuxtal. Tu beetaj u maas maʼalobkíintik u modos, yéetel tu yáantaj utiaʼal ka maas chúukaʼanchajak bix u meyajtik Dios (Santiago 1:2-4). Tsʼoʼoleʼ, tu beetaj u maas natsʼikuba tiʼ Dios. Jobeʼ tu yaʼalaj: «Chéen in kʼaj óoltmaech kaʼach yéetel in xikin, baʼaleʼ bejlaʼeʼ kin wilikech tin wichil» (Job 42:5). Satanaseʼ maʼ páajchaj u náachkuntik Job tiʼ Jéeobaiʼ, lelaʼ tu yeʼeseʼ Satanaseʼ maʼ jaaj baʼax ku yaʼalikiʼ. Ka máan xan yaʼab jaʼaboʼobeʼ, Jéeobaeʼ tu chʼaʼachiʼitaj Job utiaʼal u yeʼesik bix utúul máak toj u kuxtal (Ezequiel 14:14). Le bix úuchik u chúukpajal u yóol Joboʼ tak bejlaʼa ku líiʼsik u yóol máaxoʼob meyajtik Dioseʼ.
19. Techeʼ, ¿baʼaxten ka tuklik jach maʼalob ka chúukpajak a wóol?
19 Teʼ carta tu tsʼíibtaj Santiago tiʼ le sukuʼunoʼob teʼ yáax siglooʼ, tʼaanaj tiʼ le kiʼimak óolal ku taasik tiʼ máak u chúukpajal u yóoloʼ. Tu chʼaʼachiʼitaj baʼax úuch tiʼ Job, utiaʼal u kʼaʼajsiktiʼobeʼ Jéeobaeʼ ku yeʼesik u yutsil tiʼ le máaxoʼob ku chúukpajal u yóoloʼoboʼ (Santiago 5:11). Tu libroi Job 42:12 k-xokik: «[Jéeobaeʼ] tu [maas] kiʼ tʼantaj u tsʼook u jaʼabiloʼob Job tiʼ le yáaxoʼoboʼ». Jach beyoʼ, Jobeʼ tu kʼamaj u doblei tiʼ tuláakal le baʼax tu peʼertoʼ yéetel yaʼab jaʼaboʼob kuxlaj ich kiʼimak óolal (Job 42:16, 17). Toʼon xaneʼ, kex ka yanak k-aktáantik jeʼel baʼalak muʼyajil wa talamil teʼ tsʼook kʼiinoʼobaʼ, k-ojel yaan u xuʼulul, yéetel ken kuxlakoʼon teʼ tu túumben yóokʼol kaab Diosoʼ yaan u tuʼubultoʼon tuláakal le baʼaxoʼob t-muʼyajtoʼ (Isaías 65:17; Apocalipsis 21:4). Toʼoneʼ tsʼoʼok k-uʼuyik bix chúukpajik u yóol Job, le oʼolal, yéetel u yáantaj Jéeobaeʼ, yaan u chúukpajal k-óol, jeʼex chúukpajik u yóol Jobeʼ. Le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Kiʼi u yóol le máak ku mukʼyajtik yéetel chúukaʼan óolal le túuntaj óoloʼoboʼ; tumen le ken jóokʼok kʼambeʼeneʼ, bíin u kʼam le siibaloʼ, bey jumpʼéel [coronaeʼ], le kuxtal u yaʼalmaj Jajal Dios u tsʼáaik tiʼ le máaxoʼob yaabilmajiloʼ» (Santiago 1:12).
¿Baʼax jeʼel a núukikeʼ?
• ¿Bix jeʼel k-kiʼimakkúuntik u yóol Jéeobaeʼ?
• ¿Baʼaxten maʼ unaj k-tuklik wa le baʼaxoʼob k-muʼyajtikoʼ ku yeʼeskoʼob tsʼoʼok k-pʼaʼatal tumen Jéeoba?
• ¿Baʼax áant Job utiaʼal ka chúukpajak u yóol?
• ¿Bix jeʼel k-beetik jeʼex Elihú le ken k-il líiʼsik u yóol le sukuʼunoʼoboʼ?
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 20]
Máax u yojel u tsol u nuʼukeʼ ku naʼatik bix u yuʼubkuba le máax ku tsolnuʼukkoʼ, ku yeʼesik tsiikil tiʼ yéetel ku yeʼesik xan jatsʼuts modos
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 21]
Elsa yéetel Harald Abt