Baʼaloʼob maʼalobtak ku kanaʼal tiʼ u libroi Eclesiastés
U Tʼaan Jéeobaeʼ kuxaʼan
Baʼaloʼob maʼalobtak ku kanaʼal tiʼ u libroi Eclesiastés
JOB, utúul máak kuxlaj úuchjeakileʼ, tu yaʼalaj: «Le j-xiib sijnal tiʼ koʼoleleʼ, jach kóom u kuxtal chuup xan tu yéetel mukʼyajiloʼob» (Job 14:1). Jach beyoʼ, u kuxtal máakeʼ jach maʼatech u xáantal, le oʼolaleʼ, jach maʼalob maʼ k-chéen máansik súutukil tiʼ baʼaloʼob minaʼan u beelaloʼob. Baʼaleʼ, ¿baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal k-ilik wa unaj k-xupik tiempo, k-muukʼ yéetel k-taakʼin tiʼ upʼéel wa baʼaxeʼ? Le baʼaxoʼob ku yaʼalik u libroi Eclesiastesoʼ jach jeʼel u yáantkoʼoneʼ. Le baʼaxoʼob ku yaʼalikoʼ «ku jóokʼesik tiʼ sáasil u tuukuloʼob yéetel baʼaxoʼob u kʼáat u beet le puksiʼikʼaloʼ», tsʼoʼoleʼ, ku yáantikoʼon utiaʼal ka kuxlakoʼon jeʼex u kʼáat Dioseʼ (Hebreob 4:12).
U libroi Eclesiasteseʼ ku taasik tsolnuʼukoʼob ku yáantik máak u yil baʼax maʼalob ka u beete yéetel baʼax maʼ maʼalobiʼ. Le libroaʼ Salomón, u reyil u úuchben kaajil Israel tsʼíibte, letiʼeʼ utúul máak jach yanchaj u naʼat. Ichil le libro tu tsʼíibtaʼ tʼaanaj xan tiʼ jujumpʼéel tiʼ le najoʼob tu beetoʼ, lelaʼ ku yeʼesik tsʼokaʼaniliʼ u beetik le meyajoʼob ka tu tsʼíibtaj u libroi Eclesiastesoʼ, yéetel tu tsʼíibtaj táanil tiʼ u náachkuntikuba tiʼ Jéeoba (Nehemías 13:26). Le oʼolal maʼ xaaneʼ, 1000 jaʼaboʼob táanil tiʼ u taal Cristo ka tsʼoʼok u tsʼíibtaʼal u libroi Eclesiastés tumen Salomón, tu tsʼoʼokbal le cuarenta jaʼaboʼob gobernarnajoʼ.
¿BAʼAX LE BAʼALOʼOB MAʼ CHÉEN KUNELOʼOBOʼ?
Salomoneʼ tu yaʼalaj: «¡Tuláakal [chéen] kunel!», ka tsʼoʼokeʼ ka tu kʼáataj: «¿Baʼax utsil ku kʼamik wíinik ikil u sen meyaj way yóokʼol kaabeʼ?» (Eclesiastés 1:2, 3). Le tʼaan «kunel» yéetel le tʼaan «way yóokʼol kaabeʼ», yaʼab utéenel ku chʼaʼachiʼitaʼaloʼob tu libroi Eclesiastés. Le tʼaan hebreo ku suʼutul «kuneloʼ» u kʼáat u yaʼaleʼ «múus iikʼ» wa u «yooxol jaʼ», yéetel ku taasik tu tuukul máak upʼéel baʼal séeb u saʼatal yéetel minaʼan u beelal. Le oʼolal Salomoneʼ tu yaʼalaj tuláakal chéen kunel. Le tʼaan «tuláakal» meyajnaj tiʼoʼ táan u tʼaan tiʼ tuláakal baʼaxoʼob ku beetik le máaxoʼob maʼatech u chʼaʼikoʼob en cuentai baʼaxoʼob u kʼáat Dios ka u beetoʼoboʼ.
Salomoneʼ ku yaʼalik: «Le ken xiʼikech tu [templo Dioseʼ] tukult maʼalob baʼax bíin a beete»; yéetel unaj a «[natsʼkaba] yéetel u tuukulil a wuʼuyajtʼantik» (Eclesiastés 5:1). K-ilik túuneʼ, u meyajtaʼal Dioseʼ maʼ chéen kuneliʼ, baʼaxeʼ ku beetik u yantal u beelal u kuxtal máak.
U núukil kʼáatchiʼob:
1:4-10. ¿Baʼaxten ku yaʼalik le versiculoʼobaʼ le baʼaxoʼob tsʼáaik u páajtalil u yantal kuxtal way Luʼumeʼ baʼaloʼob ku «náaksaj óolal»? Salomoneʼ ku chʼaʼachiʼitik óoxpʼéel tiʼ le baʼaloʼobaʼ: Le iikʼoʼ, u jóokʼol yéetel u tʼúubul le Kʼiinoʼ yéetel u kʼáaxal jaʼ. Baʼaleʼ, maʼ chéen letiʼe óoxpʼéel baʼaloʼob tsʼáaik u páajtalil le kuxtaloʼ, yaan uláakʼoʼob yéetel maʼ chéen chʼaʼabil u naʼataʼaloʼobiʼ; jeʼel u máansik tuláakal u kʼiinil u kuxtal máak utiaʼal u xokikoʼobeʼ, baʼaleʼ maʼ tu páajtal u kʼuchul u naʼat tubeel. Le oʼolal ku yaʼalaʼaltiʼob baʼaloʼob ku náaksaj óolaloʼob. Tsʼoʼoleʼ, u kuxtal máakeʼ jach chéen upʼíit tu táan le baʼaloʼob minaʼan xuʼulul tiʼobaʼ. Tak chéen u tsʼíiboltik máak u kʼuchul u kʼaj óolt upʼéel túumben baʼal teʼ yóokʼol kaabaʼ, nak óol. Tsʼoʼoleʼ, tuláakal túumben baʼal ku pataʼal tumen wíinikeʼ, tiʼ ku chʼaʼik u tuukulil tiʼ le baʼaloʼob u beetmaj Diosoʼ.
2:1, 2. ¿Baʼaxten le versiculoʼobaʼ ku yaʼalikeʼ le cheʼejoʼ chéen «chokopoolal»? Maʼ xaaneʼ, u sen cheʼej máakeʼ jeʼel u beetik u tuʼubul tiʼ máak u chiʼichnakiloʼob ichil u chan súutukeʼ, yéetel le náaysaj óoloʼ, jeʼel u beetik k-ilik maʼ jach talam le baʼaxoʼob k-aktáantikoʼ. Baʼaleʼ le sen cheʼejoʼ maʼ tu luʼsik le talamiloʼoboʼ. Le oʼolal ku yaʼalaʼaleʼ, u sen cheʼej máak utiaʼal ka yanak kiʼimak óolal tiʼeʼ chéen «chokopoolal».
3:11. ¿Baʼaxoʼob táakaʼan ichil le baʼaxoʼob sen «kiʼichkelem» tu beetaj Dios jach tu súutukiloʼ? Ichil le baʼaxoʼob «kiʼichkelem» tu beetaj Diosoʼ, tiaʼan Adán yéetel Evaiʼ, le pacto tu beetaj le ka tu tsʼáaj le chéeloʼ, le pacto tu beetaj yéetel Abrahamoʼ, le pacto tu beetaj yéetel Davidoʼ, le úuchik u túuxtik le Mesíasoʼ yéetel le úuchik u tsʼáaik Cristo u beet u Reyil tiʼ u Reinooʼ. Toʼoneʼ k-ojel xaneʼ, maʼ kun xáantaleʼ, yaan uláakʼ baʼax kun beetbil «kiʼichkelem» tumen Jéeoba, yaan u tsʼáaik upʼéel túumben yóokʼol kaab teʼ kʼiin u tukulmaj letiʼoʼ (2 Pedro 3:13).
Baʼaxoʼob ku kaʼansiktoʼon:
1:15. Chéen kunel ka k-máans tiempo yéetel ka k-xup k-muukʼ utiaʼal k-ilik utskíintik le talamiloʼob bey xan le baʼaloʼob maʼ maʼalobtak ku beetaʼal teʼ kʼiinoʼobaʼ, tumen chéen u Reino Dios jeʼel u páajtal u xuʼulsikoʼobeʼ (Daniel 2:44).
2:4-11. U beetik máak najoʼob, paakʼaloʼob, u kʼubikuba máak u kan paax wa tiʼ uláakʼ baʼaloʼob suukaʼan u beetaʼal, bey xan u bin máak tu paach ayikʼaliloʼobeʼ chéen bey ka u yóot máak u «lapʼ iikʼeʼ», tumen le baʼaloʼobaʼ maʼatech u tsʼáaik u beelal u kuxtal máak yéetel maʼatech u taasik kiʼimak óolal utiaʼal mantatsʼ.
2:12-16. Le ojéelajoʼ ku yáantik máak u yutskíint wa baʼax talamiloʼob. Baʼaleʼ, ken kʼuchuk u yorai u kíimil máakeʼ, le ojéelajoʼ maʼ tu páajtal u beetik mix baʼal tu yoʼolal máak. Tak le máak ku jach kʼaj óoltaʼal yoʼolal le sen ojéelal yanchaj tiʼoʼ, séeb u tuʼubsaʼal.
2:24; 3:12, 13, 22. Maʼ kʼaas ka kiʼimakchajak u yóol máak yoʼolal u yich u meyajiʼ.
2:26. Le «ojéelaj» ku taal tiʼ Diosoʼ ku tsʼáaik kiʼimak óolal, yéetel letiʼeʼ ku tsʼáaik chéen tiʼ «le máax uts u lúubul tu táan[oʼ]», bey túunoʼ le ojéelajiloʼ chéen jeʼel u páajtal u yantal tiʼ máak wa ku biskuba maʼalob yéetel Dioseʼ.
3:16, 17. Teʼ kʼiinoʼobaʼ, maʼ unaj k-páaʼtik ka beetaʼak baʼaloʼob maʼalobtak tumen tuláakal máakiʼ. Yéetel maʼ unaj k-jach chiʼichnaktal yoʼolal le talmiloʼob yaan teʼ yóokʼol kaabaʼ, baʼaxeʼ kʼaʼabéet u chúukpajal k-óol páaʼt u yutskíintaʼaloʼob tumen Jéeoba.
4:4. U jach tsʼáaik u yóol máak meyajeʼ jeʼel u beetik u yuʼubikuba maʼalobileʼ. Baʼaleʼ, u jach tsʼáaik u yóol máak meyaj chéen utiaʼal u ayikʼaltaleʼ, ku tsʼáaik tuʼux u pʼektaʼal yéetel u chʼaʼakʼuuxiltaʼal tumen u maasil. Le oʼolaleʼ, ken k-beet tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-táakpajal teʼ meeyjil kʼaʼaytajoʼ unaj k-beetik yéetel maʼalob tuukul.
4:7-12. U maʼalob biskuba máak yéetel u maasileʼ maas maʼalob tiʼ le ayikʼaliloʼ. Le oʼolaleʼ, maʼ unaj u xuʼulul u biskuba máak yéetel u maasil chéen utiaʼal u bin tu paach ayikʼaliloʼobiʼ.
4:13. Le meyaj ku beetik máak bey xan u jaʼabiloʼobeʼ maases maʼ letiʼe baʼaxoʼob beetik u tsʼaʼabal tsiikil tiʼoʼ. Le oʼolaleʼ, le máaxoʼob tsʼaʼan nojoch meyaj u beetoʼobeʼ unaj u beetkoʼob tuláakal baʼal yéetel naʼatil.
4:14, 15, 16. Maʼ xaaneʼ, ken káajak u reinar utúul «j-táankelem wíinik[eʼ]» ku lúubul utsil tiʼ «tuláakal u luʼumiloʼob yóokʼol kaab», baʼaleʼ, tu tsʼook u kʼiiniloʼob u reinareʼ ku xuʼulul u lúubul utsil tiʼ le máaxoʼob ku gobernarkoʼ. Jeʼex túun k-ilkoʼ, u lúubul utsil máak tiʼ u maasileʼ, maʼatech u xáantal.
5:2. Le payalchiʼob k-beetikoʼ unaj u yeʼesikoʼob jach k-tukulmaj tubeel le baʼaxoʼob k-aʼalikoʼ yéetel unaj u yeʼesikoʼob tsiikil tiʼ Dios.
5:3-7. U bin máak tu paach ayikʼaliloʼobeʼ jeʼel u beetik u tsʼíiboltik máak u kaxt chéen u yutsil ka tak u tuʼubs Jéeobaeʼ yéetel jeʼel u beetik maʼ u tʼúubul u wenel máakeʼ. U jáajan tʼaan máakeʼ yaan kʼiineʼ jeʼel u beetik u yilaʼal bey minaʼan u naʼateʼ, wa maʼ xaaneʼ, jeʼel u beetik u jáan prometertik máak upʼéel wa baʼax tiʼ Dios táanil tiʼ u tuklik wa jeʼel u páajtal u béeykuntikeʼ. Baʼaleʼ, le máax ku yeʼesik «tsiikil tiʼ» Jéeobaeʼ ku kanáantik maʼ u lúubul tiʼ le baʼaloʼobaʼ.
6:1-9. Tumen jach yaʼab baʼaloʼob ku muʼyajtaʼal teʼ kʼiinoʼobaʼ, mix baʼal u beelal u sen ayikʼaltal máak, u chowaktal u kuxtal, u jach kʼaj óoltaʼal yéetel u jach yaʼabtal u paalal. Le oʼolal le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ, baʼax maʼalobeʼ letiʼe baʼax ku yilik wíinikoʼ maʼ letiʼeʼ baʼax chéen ku tukultikoʼ, lelaʼ u kʼáat u yaʼaleʼ maas maʼalob maʼ u bin máak tu paach baʼaloʼob maʼatan u taasik kiʼimak óolal. Baʼaxeʼ «wa yantoʼon janal yéetel nookʼeʼ» unaj u kiʼimaktal k-óol. Uláakʼ baʼax jeʼel u taasiktoʼon kiʼimak óolaleʼ, letiʼe ka k-maas natsʼba tiʼ Jéeoba yéetel ka k-náays k-óol yéetel baʼaxoʼob maʼalobtak utiaʼal utúul cristianooʼ (1 Timoteo 6:8).
TSOLNUʼUKOʼOB UTIAʼAL LE MÁAXOʼOB JACH YAAN U NAʼATOʼOBOʼ
¿Baʼax k-beetik utiaʼal maʼ k-tsʼáaik tuʼux u yúuchul tʼaan kʼaas tiʼ k-kʼaabaʼ? ¿Baʼax tuukulil unaj u yantaltoʼon tiʼ le gobiernoʼob bey xan tiʼ le baʼaloʼob kʼaastak ku beetaʼaloʼob teʼ kʼiinoʼobaʼ? Tumen ku pʼáatal mix baʼal u yojel máak ken kíimikeʼ, ¿baʼax unaj k-beetik yéetel k-kuxtal bejlaʼeʼ? ¿Tiʼ baʼax maas maʼalob ka u xup u muukʼ yéetel ka u máans u tiempo máak tu kʼiiniloʼob u táankelmil? Le capítulos 7 tak 12 tiʼ u libroi Eclesiastesoʼ ku taasik tsolnuʼukoʼob yaan yil yéetel le baʼaloʼobaʼ.
U núukil kʼáatchiʼob:
7:19. ¿Baʼaxten le tekstooʼ ku yaʼalikeʼ le ojéelajoʼ maas yaan u muukʼ tiʼ «diez méekʼtáanoʼob» wa soldadoʼob? Yaan kʼiineʼ, ichil le Bibliaoʼ ku meyaj le número diez utiaʼal u yúuchul tʼaan tiʼ upʼéel baʼal chúukaʼanoʼ. Baʼaleʼ teʼ versiculoaʼ, Salomoneʼ chéen táan u yaʼalik le ojéelajoʼ maas ku kanáantik máak ke tuláakal le soldadoʼob kanáantik upʼéel kaajoʼ.
11:7, 8. ¿Baʼaxten ku yaʼalaʼaleʼ «sáasileʼ jumpʼéel baʼal uts, [yéetel] maʼalob xan u sáasilil kʼiin utiaʼal [k-ichoʼob]»? Le Kʼiin yéetel le sáasiloʼ ku beetik u jatsʼutstal u yilik máak le kuxtaloʼ. Bey túunoʼ, teʼ versiculoaʼ Salomoneʼ táan u yeʼesikeʼ unaj u kiʼimaktal u yóol máak tumen kuxaʼan yéetel unaj u kiʼimaktal u yóol máak táanil tiʼ u kʼuchul le kʼiinoʼob éekʼjochʼeʼenoʼoboʼ, lelaʼ u kʼáat u yaʼaleʼ táanil tiʼ u chʼíijil máak.
11:10. ¿Baʼaxten chéen kunel u «maʼalobil u kʼiiniloʼob [u] táankelemil» máak? U kʼiiniloʼob u táankelmil máakeʼ ku pʼáatal chéen kunel wa maʼ meyajnaj tiʼ utiaʼal u beetik baʼaloʼob maʼalobtakiʼ, tumen le kʼiinoʼobaʼ séeb u kʼáat máanoʼob, jeʼex u saʼatal u yooxol jaʼeʼ.
Baʼaxoʼob ku kaʼansiktoʼon:
7:6. Maʼ unaj u cheʼejtik máak baʼaloʼob maʼ utiaʼal cheʼejbiliʼ, tumen leloʼ jeʼel u beetik u yuʼubikuba maʼ maʼalobil u maasileʼ, yéetel minaʼan u beelal jeʼex minaʼan u beelal u wáakʼal le kʼiʼix ken tóokaʼakoʼ.
7:21, 22. Maʼ unaj k-chiʼichnakkúuntikba tu yoʼolal baʼaxoʼob ku yaʼalik u maasil t-óolaliʼ.
8:2, 3; 10:4. Wa ku criticarkoʼon k-patrón bey xan wa ku yaʼaliktoʼon bix unaj k-beetik upʼéel meyajeʼ, maʼ unaj k-jáan kʼuuxiliʼ. Yéetel maas maʼalob maʼ k-jóokʼol «jach séebaʼan tu táan», lelaʼ u kʼáat u yaʼaleʼ maʼ k-jáan aʼalik maʼatan u seguer k-meyaj tu yéetel.
8:8; 9:5-10, 12. Jeʼex u meyaj upʼéel u kʼáanil chuk kay yéetel jeʼex u meyaj upʼéel léech utiaʼal u chukaʼal chʼíichʼeʼ, le kíimiloʼ bey xan u meyaj, tumen jach séeb jeʼel u chukik máakeʼ. Tsʼoʼoleʼ, ken kʼuchuk u súutukil u kíimil máakeʼ, mix baʼal jeʼel u páajtal u beetik máak utiaʼal maʼ u jóokʼol u muukʼil le kuxtal tu wíinkliloʼ; k-ilik túuneʼ mix máak jeʼel u páajtal u jechik le kíimiloʼ. Le oʼolaleʼ, maʼ unaj k-chéen máansik súutukil tiʼ baʼaloʼob maʼ kʼaʼanantakiʼ. Jéeobaeʼ u kʼáat ka k-il jach jatsʼuts le kuxtaloʼ yéetel ka kuxlakoʼon tubeel. Utiaʼal lelaʼ, unaj k-tsʼáaik táanil ichil k-kuxtal k-meyajtik Jéeoba.
8:16, 17. Maʼ tu páajtal k-kʼuchul kʼaj óolt tubeel cada upʼéel tiʼ le baʼaloʼob u beetmaj Diosoʼ mix le baʼaloʼob u chaʼamaj u yantaloʼoboʼ. Kex tak máan áakʼab táan k-xook utiaʼal k-kʼaj óoltikoʼobeʼ, maʼ tu páajtal k-kʼuchul kʼaj óoltoʼob tubeel. Wa k-jach chiʼichnakkuntikba yoʼolal le baʼaloʼob kʼaastak ku sen beetaʼaloʼ, jeʼel u beetik u pʼáatal maʼ kiʼimak k-óoleʼ.
9:16-18. Kex u maasil máakoʼob maʼ u yilkoʼob beyoʼ, toʼoneʼ unaj k-ilik jach maʼalob le ojéelaloʼ. Maas maʼalob maʼ u jáajan tʼaan máak jeʼex utúul máax yaan u naʼateʼ ke ka tʼaanak máak chéen minaʼan u cuentai jeʼex utúul máak minaʼan u naʼateʼ.
10:1. Unaj k-kanáantik baʼaxoʼob k-beetik bey xan baʼaxoʼob k-aʼalik. U séeb kʼuuxil máak, u píit máan u yukʼik aguardiente yéetel u lúubul tiʼ núupkʼebaneʼ, jeʼel u beetikoʼob u xuʼulul u tsʼaʼabal tsiikil tiʼeʼ yéetel jeʼel u beetik u yúuchul tʼaan kʼaas tiʼ u kʼaabaʼeʼ.
10:5-11. Maʼ unaj k-tsʼíiboltik le puesto yaan tiʼ le j-maʼ ojéelajoʼ, tumen ku bin kʼaasil tiʼ kex maʼ talam le meyaj ku beetkoʼ. Baʼaxeʼ, maas maʼalob ka u yil máak u yantal ojéelajil tiʼ utiaʼal u beetik «baʼaloʼob tubeel». Lelaʼ, ku yeʼesiktoʼon u kʼaʼananil k-kʼaʼaytik tubeel le maʼalob péektsililoʼ yéetel k-kaʼansik tubeel uláakʼ máakoʼob yéetel le Bibliaoʼ.
11:1, 2. Unaj k-eʼesik utsil tiʼ tuláakal máak. Wa k-beetik beyoʼ yaan k-péeksik uláakʼ máakoʼob u yeʼesoʼob xan u yutsiloʼob (Lucas 6:38).
11:3-6. Kex maʼ u yojel máak baʼax kun úuchul tuláakʼ kʼiineʼ, kʼaʼabéet u beetik le baʼaxoʼob kʼaʼanan u beetkoʼ.
11:9; 12:1-7. Jéeobaeʼ yaan u kʼáatik tiʼ le táankelem paalaloʼob ka u yaʼaloʼob baʼax tu beetoʼob yéetel u kuxtaloʼoboʼ. Le oʼolaleʼ, jach maʼalob ka meyajnak u tiempoʼob yéetel u muukʼoʼob utiaʼal u meyajtikoʼob Jéeoba táanil tiʼ u chʼíijloʼob yéetel táanil tiʼ u xuʼupul u muukʼoʼob.
UNAJ K-NUʼUKTIKBA YÉETEL U «KAʼAMBESAJ [LE] J-OJÉELAJOʼOB[Oʼ]»
¿Bix unaj k-ilik «le tʼaanoʼob [jach] jatsʼutstak» tsʼíibtaʼab tumen rey Salomonoʼ? Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ u «kaʼambesaj j-ojéelajoʼobeʼ beyoʼob u múuchʼul u niʼ xúuleʼ. Le ken tsʼoʼokok u chʼiʼikiloʼob tu tsoololeʼ beyoʼob tsʼopcheʼ maʼalob chʼikaʼanil tumen juntúul j-kanan tamaneʼ», wa tumen Jéeoba. Le kaʼansajoʼob ku taal tiʼ Jéeobaoʼ ku yáantkoʼon ichil k-kuxtal, baʼaleʼ maʼ bey u yúuchul yéetel le kaʼansajoʼob ku taal chéen tiʼ wíinikoʼoboʼ (Eclesiastés 12:10-12).
Wa k-tsʼáaik ichil k-kuxtal le maʼalob tsolnuʼukoʼob ku taasik u libroi Eclesiastesoʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal ka yanaktoʼon kiʼimak óolal yéetel utiaʼal ka yanak u beelal k-kuxtal. Le Bibliaoʼ ku yaʼaliktoʼon: «Máaxoʼob ku tsikikoʼob [Dios] yéetel ku chíin poolaloʼob tu táaneʼ ku bíin utsiltiʼob». Bey túunoʼ, unaj k-chʼaʼatuklik k-eʼesik tsiikil tiʼ Dios yéetel k-beetik baʼax utstutʼaan (Eclesiastés 8:12; 12:13).
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 15]
Ken kʼuchuk u kʼiinileʼ, yaan u béeytal upʼéel tiʼ u jach «kiʼichkelem» meyajoʼob Dios
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 16]
U janal máak, u yukʼul yéetel u yilik u yutsil tuláakal u meyajeʼ, baʼaloʼob tiʼ Dios u taal