Unaj u chúukpajal k-óol k-páaʼt u noj kʼiinil Jéeoba
Unaj u chúukpajal k-óol k-páaʼt u noj kʼiinil Jéeoba
«Unaj a tsʼáaikeʼex [...] tiʼ a woksaj óolaleʼex; [...] chúukaʼan óolal.» (2 PEDRO 1:5, 6.)
1, 2. ¿Baʼax le chúukaʼan óolaloʼ, yéetel baʼaxten kʼaʼabéet u yantaltoʼon?
U NOJ KʼIINIL Jéeobaeʼ jach tsʼoʼok u náatsʼal (Joel 1:15; Sofonías 1:14). Toʼon táan k-meyajtik Jéeobaeʼ jach k-tsʼíiboltik ka kʼuchuk u kʼiinil tuʼux ken u yeʼes Jéeoba chéen tiʼ letiʼ yaan derecho utiaʼal u gobernar. Baʼaleʼ, táanil tiʼ u kʼuchul le kʼiin jeʼeloʼ k-chʼaʼatukultmaj u chúukpajal k-óol k-meyajt Jéeoba kex ka pʼektaʼakoʼon, kex ka aʼalaktoʼon baʼal, kex ka chʼaʼapachtaʼakoʼon yéetel kex tak ka kíimsaʼakoʼon ikil k-meyajtik Jéeoba (Mateo 5:10-12; 10:22; Apocalipsis 2:10). Le oʼolal jach kʼaʼabéet u chúukpajal k-óol k-aktáant le muʼyajiloʼoboʼ. Le apóstol Pedrooʼ ku yaʼaliktoʼon: «Unaj a tsʼáaikeʼex [...] tiʼ a woksaj óolaleʼex; [...] chúukaʼan óolal» (2 Pedro 1:5, 6). U jaajileʼ jach kʼaʼabéettoʼon le chúukaʼan óolaloʼ, tumen tak Jesús tu yaʼaleʼ, «le máax ku muʼukʼantal u yóol tak tu xuuleʼ, bíin toʼokok [wa salvartaʼak]» (Mateo 24:13).
2 Teʼ kʼiinoʼob xanaʼ k-muʼyajtik kʼojaʼaniloʼob, u kíimil utúul máax k-yaabiltmaj yéetel uláakʼ talamiloʼob. ¡Jach jeʼel u kiʼimaktal u yóol Satanás wa ka xuʼuluk meyajtik Jéeobaeʼ! (Lucas 22:31, 32.) Baʼaleʼ, yéetel u yáantaj Jéeobaeʼ jeʼel u páajtal u chúukpajal k-óol aktáant jeʼel baʼalak talamileʼ (1 Pedro 5:6-11). Koʼox ilik jujumpʼéel baʼaxoʼob uchaʼantak ku yeʼesiktoʼon jeʼel u páajtal k-páaʼtik u noj kʼiinil Jéeoba yéetel chúukaʼan óolal bey xan yéetel upʼéel muʼukʼaʼan fejeʼ.
Kex tumen kʼojaʼanoʼobeʼ maʼ xuʼul u meyajkoʼob Jéeobaiʼ
3, 4. Tsikbalt baʼax úuch tiʼ utúul kiik ku yeʼesik jeʼel u páajtal u chúukpajal k-óol meyajt Jéeoba kex kʼojaʼanoʼoneʼ.
3 Bejlaʼeʼ, Jéeobaeʼ maʼatech u beetik milagroʼob utiaʼal u tsʼakik máak, baʼaxeʼ ku tsʼáaiktoʼon u muukʼil utiaʼal u chúukpajal k-óol aktáant le kʼojaʼaniloʼoboʼ (Salmo 41:1-3). Utúul kiik Sharon u kʼaabaʼeʼ, tu yaʼalaj: «Tak tuʼux in wojlileʼ, desde tin paalil joʼopʼok in máan tiʼ silla de ruedas. Ka síijeneʼ paralizado in wíinklil, le oʼolal minaʼanten kaʼach kiʼimak óolal». Baʼaleʼ le ka tu kʼaj óoltaj Jéeoba yéetel le baʼax u yaʼalmaj ken u beet yéetel le kʼojaʼaniloʼ tu beetaj u líikʼil u yóol le kiikaʼ, yéetel bejlaʼeʼ kex istikiaj u tʼaan yéetel u xíimbaleʼ, kiʼimak u yóol ikil u jóokʼol kʼaʼaytaj. Quince jaʼaboʼob tak bejlaʼeʼ, Sharoneʼ tu yaʼalaj: «Maʼ xaaneʼ yaan u bin in maas kʼojaʼantal, baʼaleʼ in kʼubik in wóol tiʼ Dios yéetel in maas natsʼkimba tiʼ letiʼeʼ yaan u seguer u yáantken. ¡Jach kiʼimak in wóol ikil mantatsʼ u yáantken Jéeoba yéetel tumen tiʼ yanen ichil u kaajaleʼ!».
4 Le apóstol Pablooʼ tu yaʼalaj tiʼ le sukuʼunoʼob yanoʼob Tesalonicaoʼ: «Líiʼkʼseʼex u yóol le máaxoʼob lúubul u yóoloʼoboʼ» (1 Tesalonicailoʼob 5:14). Yaan oraeʼ jach jeʼel u lúubul u yóol máak wa maʼ tu jóokʼol tubeel le baʼax u tukultmaj u beetikoʼ. Tu jaʼabil 1993, Sharoneʼ tu yaʼalaj: «Jach tin tuklajeʼ tsʼokaʼan tiʼ teen kaʼach beyoʼ, [...] le oʼolal jach lúub in wóol ichil óoxpʼéel jaʼaboʼob. [...] Le ancianoʼoboʼ jach tu líiʼsoʼob in wóol yéetel tu tsʼáajoʼob ten maʼalob tsolnuʼukoʼob. [...] Yéetel le revista La Atalayaoʼ, Jéeobaeʼ tu yáanten in naʼat baʼaxten jach lubaʼan in wóol. Letiʼeʼ jach u yaabiltmaj u kaajal yéetel ku naʼatik bix k-uʼuyikba» (1 Pedro 5:6, 7). Tak bejlaʼeʼ, le kiikaʼ láayliʼ táan u meyajtik Jéeoba yéetel chúukaʼan óolaleʼ yéetel táan u páaʼtik u kʼuchul u noj kʼiinil Yuumtsil.
5. ¿Baʼax eʼesik jeʼel u páajtal u chúukpajal u yóol máak u aktáant baʼaloʼob ku beetik u jach chiʼichnaktaleʼ?
5 Le baʼax kʼaas u aktáantmaj jujuntúul sukuʼunoʼobeʼ ku beetik u jach chiʼichnaktaloʼob. Harley, utúul máax tu yilaj bix úuchik u sen kíimsaʼal yaʼab máakoʼob teʼ Kaʼapʼéel Nojoch Baʼateloʼ, maʼatech u chaʼabal u wenel kaʼach yoʼolal le baʼax u yilmajoʼ. Ichil u weneleʼ ku yawtik: «¡Bik tsaʼayakteʼex! ¡Bik tsaʼayakteʼex!», ken ajakeʼ táan u yichíintik u kʼíilkab. Ka máan kʼiineʼ xuʼul u sen wayakʼ beyoʼ, tsʼoʼoleʼ tu kʼexaj u kuxtal ka joʼopʼ u beetik baʼax u kʼáat Dios.
6. ¿Bix tu aktáantil utúul sukuʼun le baʼax beetik u jach chiʼichnaktaloʼ?
6 Utúul sukuʼun yaan tiʼ upʼéel kʼojaʼanil ku beetik u jach séeb kʼexpajal bix u yuʼubikuba, yaan oraeʼ kiʼimak u yóol yéetel yaan ora maʼatecheʼ, jach talam kaʼach u yilik u jóokʼol kʼaʼaytaj. Baʼaleʼ maʼ xuʼul u jóokʼol kʼaʼaytajiʼ, tumen u yojel leloʼ jeʼel u beetik u salvarkubaeʼ bey xan le máaxoʼob uʼuyikoʼ (1 Timoteo 4:16). Le sukuʼunaʼ tu yaʼalaj: «Le ken chan xáanak joʼopʼok in kʼaʼaytajeʼ, ku pʼáatal maʼ jach chiʼichnak in wuʼuykibaiʼ yéetel kin tʼaan tiʼ uláakʼ naj. In jach táakpajal teʼ kʼaʼaytaj kex kʼojaʼaneneʼ, tu yáanten utiaʼal in maas natsʼkimba tiʼ Jéeoba». Láayliʼ xan jach talam u yilik u bin kaʼach teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ. Baʼaleʼ tumen u yojel kʼaʼabéet u yantal máak yéetel le sukuʼunoʼoboʼ, jach ku xachkuba bin teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ (Hebreob 10:24, 25).
7. ¿Baʼax maʼalob baʼal k-kanik tiʼ jujuntúul sukuʼunoʼob jach saajkoʼob tʼaan tu táan yaʼab máakoʼob yéetel u binoʼob muchʼtáambal?
7 Uláakʼ sukuʼunoʼobeʼ jach ku sajaktaloʼob tiʼ jeʼel baʼaxakeʼ. Maʼ xaaneʼ ku sajaktaloʼob tʼaan tu táan yaʼab máakoʼob wa ku sajaktaloʼob bin muchʼtáambal. Chéen tukult bukaʼaj talam u yilik u comentaroʼob teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ wa u máanskoʼob upʼéel discurso teʼ Kaambalil utiaʼal Kaʼansajoʼ. Kex beyoʼ, ku yeʼesikoʼob chúukaʼan u yóoloʼob, yéetel toʼoneʼ jach nojoch baʼal k-ilik u tsʼáaik u yóoloʼob bin teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ yéetel u táakpajloʼobiʼ.
8. ¿Baʼax maas jeʼel u yáantik máak u aktáant le baʼaxoʼob beetik u chiʼichnaktaloʼ?
8 Upʼéel baʼax jeʼel u yáantik máak utiaʼal u aktáantik le baʼax chiʼichnakkúunskoʼ letiʼe ka jeʼelek yéetel ka wenek maʼaloboʼ. Maʼ xaaneʼ, maʼalob ka xiʼik máak u yil utúul doctor utiaʼal ka tsʼaʼabak tsʼaak tiʼ. Baʼaleʼ, maas jach maʼalob ka u kʼub u yóol tiʼ Dios yéetel ka orarnak tiʼ. Salmo 55:22 ku yaʼalik: «Pʼat a yaayam óolaloʼob tiʼ Yuumtsil, letiʼ túuneʼ yaan u tsʼáaiktech jeetsʼel; mix bikʼin bíin u [chaʼa] u lúubul le máax toj u kuxtaloʼ». Le oʼolaleʼ, maʼ u xuʼulul k-kʼubik óol tiʼ Jéeoba yéetel tuláakal k-puksiʼikʼal (Proverbios 3:5, 6).
Le ken kíimik utúul máax k-yaabilmaj
9-11. 1) ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon aktáant le muʼyajil ku taasik u kíimil utúul máax k-yaabiltmajoʼ? 2) ¿Bix jeʼel u yáantkoʼon le baʼax tu beetaj Anaoʼ?
9 Le ken kíimik wa máax ichil k-familiaeʼ jeʼel u beetik k-jach muʼyajeʼ. Jeʼex Abrahameʼ jach okʼolnaj ka kíim Sara, u yatan (Génesis 23:2). Tak Jesús, utúul máak minaʼan u kʼebaneʼ «j-okʼolnaj» le ka kíim Lázaro, u amigo (Juan 11:35). Le oʼolaleʼ, maʼ jelaʼan u lúubul k-óol ken kíimik utúul máax k-yaabilmajiʼ. Baʼaleʼ, toʼoneʼ k-ojel yaan u kaʼa kuxkíintaʼal le kimenoʼoboʼ (Beetaʼanoʼob [Hechos] 24:15). Leten túuneʼ, toʼoneʼ maʼ tu okʼomtal k-óol «jeʼel bix le uláakʼ máakoʼob [...] minaʼan alab óolal tiʼob[oʼ]» (1 Tesalonicailoʼob 4:13).
10 ¿Bix jeʼel u páajtal k-aktáantik le muʼyajil ku taasik u kíimil utúul máax k-yaabilmajeʼ? Utiaʼal k-ilik bixeʼ koʼox ketik beyaʼ. U suukaʼanileʼ maʼ tu xáantal lúubul k-óol ken xiʼik viaje utúul k-amigo, tumen k-ojel yaan k-kaʼa ilik tu kaʼatéen. Bey túun xanoʼ, k-ojéeltik yaan u kaʼa kuxtal le kimenoʼoboʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-sen muʼyaj ken kíimik utúul sukuʼun chúukpaj u yóol u meyajt Dios (Eclesiastés 7:1).
11 Wa k-kʼubik óol tiʼ «le Jajal Dios ku kiʼimakkúuntik k-óol mantatsʼoʼ» jeʼel u yáantikoʼob k-aktáant le muʼyajil ku taasik le u kíimil utúul máax k-yaabiltmajoʼ (2 Corintoiloʼob 1:3, 4). Maʼalob xan ka tuukulnakoʼon tiʼ Ana, utúul koʼolel kimen u yíicham, máax kuxlaj tu kaajil Israel úuchjeakil. Siete jaʼaboʼob tsʼoʼokok u beeleʼ ka kíim u yíicham. Baʼaleʼ, ochenta y cuatro jaʼaboʼob yantiʼeʼ láayliʼ ku bin teʼ templo utiaʼal u meyajtik Jéeobaoʼ (Lucas 2:36-38). Úuchik u tsʼáaik u yóol u meyajt Jéeobaeʼ, Anaeʼ áantaʼab tumen Jéeoba utiaʼal maʼ u sen muʼyaj yéetel maʼ u yuʼubikuba jach chéen tu juunal. Bey xanoʼ, wa k-ilik tsʼáaik óol maas meyajt Dios, jeʼex k-jóokʼol kʼaʼaytajeʼ, jeʼel u yáantkoʼon k-aktáant le muʼyajil ku taasik le u kíimil utúul máax k-yaabiltmajoʼ.
Áantaj utiaʼal u aktáantaʼal uláakʼ talamiloʼob
12. ¿Baʼax talamil tsʼoʼok u aktáantik jujuntúul sukuʼunoʼob tsʼokaʼan u beeloʼob?
12 Yaan jujuntúul sukuʼunoʼob tsʼokaʼan u beeloʼobeʼ ku aktáantikoʼob talamil yéetel u núupoʼob. Maʼ xaaneʼ, le ken u núupkʼebankuntuba utúul tiʼ letiʼobeʼ jeʼel u beetik u sen muʼyaj u núupeʼ. Tumen utúul máax maʼ tu páaʼtik ka úuchuk upʼéel baʼal beyoʼ yéetel tumen jach yaj u yóol úuchik u tuʼusleʼ, maʼ xaaneʼ jeʼel u sen okʼoleʼ yéetel jeʼel u pʼáatal maʼ tu páajtal u weneleʼ. Maʼ xaan xaneʼ tumen jach chiʼichnakeʼ maʼ tu béeytal u beetik upʼéel meyaj kex maʼ nojchiʼ, wa maʼ u jóokʼol maʼalobil wa tak jeʼel u yúuchul upʼéel accidente tiʼeʼ. Maʼ xaan xaneʼ jeʼel u pʼáatal maʼ taak u janaleʼ, jeʼel u joʼopʼol u tsʼoʼoyleʼ wa jeʼel u chʼíikil chéen sen tuukuleʼ. Maʼ xaaneʼ jeʼel u talamtal u bin muchʼtáambal yéetel u jóokʼol kʼaʼaytajeʼ. ¡Jach jeʼel xan u muʼyaj u paalaloʼobeʼ!
13, 14. 1) ¿Bix u líiʼsik k-óol le oración tu beetaj Salomón le ka tu kʼubaj le templooʼ? 2) ¿Baʼaxten unaj k-kʼáatik u kiliʼich muukʼ Dios?
13 Le ken k-aktáant talamiloʼob jeʼex leloʼobaʼ, Jéeobaeʼ jeʼel u tsʼáaiktoʼon le áantaj kʼaʼabéettoʼonoʼ (Salmo 94:19). Dioseʼ ku yuʼubik le oración ku beetik le máaxoʼob meyajtikoʼ, lelaʼ bey u yeʼesik le oración tu beetaj Salomón utiaʼal u kʼubik le templo tiʼ Jéeobaoʼ: «Uʼuy túun tuláakal [oración] wa kʼáat óolal ku beetaʼal tumen jeʼel máaxak, wa tumen tuláakal a kaajal Israel, wa ken u tichʼ u kʼaboʼob ich [oración] tu tojil le [temploaʼ], le ken u yiloʼob u núumyajoʼob yéetel u yaayaj óolaloʼobeʼ. Uʼuy ta kaʼanil tuʼux kajakbalechoʼ, ka a tsʼáa a saʼatsajil, taʼakbesaba utiaʼal ka a tsʼáa tiʼ jujuntúuleʼ jeʼel bix ku náajmatik baʼax tu beetajeʼ; tumen chéen teech a wojel baʼax ku tuklik u puksiʼikʼal máak. Beyoʼ bíin u tsikechoʼob kaʼalikil kuxaʼanoʼob teʼ j-luʼum ta tsʼáaj tiʼ u máanjaʼan chʼiʼibaloʼobaʼ» (1 Reyes 8:38-40).
14 Toʼon xaneʼ maʼ unaj u xuʼulul k-kʼáatik u kiliʼich muukʼ Diosiʼ (Mateo 7:7-11). Le kiʼimak óolal yéetel le jeetsʼel óolaloʼ jujumpʼéel tiʼ le jatsʼuts modos ku tsʼáaik le kiliʼich muukʼoʼ (Galaciailoʼob 5:22, 23). Le oʼolaleʼ, le ken u tsʼáatoʼon Jéeoba u kiliʼich muukʼ ken k-kʼáat tiʼoʼ, k-uʼuyik ku xuʼulul k-sen chiʼichnaktal bey xan ku xuʼulul k-muʼyaj, tumen ku yantaltoʼon kiʼimak óolal yéetel jeetsʼelil.
15. ¿Baʼax tekstosil jeʼel u páajtal u yáantkoʼon utiaʼal ka xuʼuluk k-sen chiʼichnaktaleʼ?
15 Yaan oraeʼ le ken k-aktáant upʼéel talamileʼ k-uʼuyik jach chiʼichnakoʼon. K-chiʼichnakiloʼobeʼ jeʼel u xuʼulul wa ku kʼaʼajaltoʼon le tʼaanoʼob tu yaʼalaj Jesusaʼ: «Maʼ a sen tuukuleʼex tu yoʼolal a kuxtaleʼex, baʼax kan a jaanteʼex wa baʼax kan a wukʼeʼex, mix tu yoʼolal a wíinklileʼex, baʼax kan a búukinteʼex. [...] Bey túunoʼ kaxteʼex táanil u ajawil Jajal Dios yéetel le toj kuxtal utstutʼaan letiʼoʼ, tuláakal túun le baʼaloʼobaʼ bíin tsʼaʼabak teʼex xan» (Mateo 6:25, 33, 34). Le apóstol Pedrooʼ ku yaʼaliktoʼon ka k-pʼat tuláakal k-yaayam óolal tu kʼab Dios, tumen letiʼeʼ u tsʼaamaj u yóol u kanáantoʼon (1 Pedro 5:6, 7). U jaajileʼ, toʼon unaj k-ilik utskíint le talamiloʼob k-máansikoʼ. Baʼaleʼ ken tsʼoʼokok ilik k-beetik tuláakal le ku páajtaleʼ, le baʼax ken u yáantoʼonoʼ letiʼe oracionoʼ, maʼ letiʼe k-sen chiʼichnaktaloʼ. Le salmistaoʼ tu kʼayaj: «Tsʼáa a kuxtal tu kʼab Yuumtsil; kʼub óolnen tiʼ, letiʼ túuneʼ bíin u yáantech» (Salmo 37:5).
16, 17. 1) ¿Baʼaxten maʼ tu páajtal k-tokikba tiʼ le chiʼichnakiloʼoboʼ? 2) ¿Baʼax jeʼel k-uʼuyik wa k-beetik le baʼax ku yaʼalik Filiposiloʼob 4:6, 7?
16 Pabloeʼ tu tsʼíibtaj: «Maʼ a sen sen tuukuleʼex tu yoʼolal mix baʼal, baʼaleʼ tuláakal baʼax kʼaʼabéetteʼexeʼ aʼaleʼex mantatsʼ tiʼ Jajal Dios ich [oración], kʼáat óolneneʼex tiʼ yéetel tsʼaʼex gracias tiʼ xan. Jajal Dios túuneʼ bíin u tsʼáateʼex u jeetsʼel óolal, lelaʼ maas nojoch tiʼ le ku páajtal u naʼatik máakoʼ; le jeetsʼel óolal bíin u kanáant a puksiʼikʼaleʼex yéetel a tuukuleʼex tiʼ Cristo Jesús» (Filiposiloʼob 4:6, 7). U jaajileʼ, tumen kʼeban wíinkoʼoneʼ maʼ tu páajtal tokikba tiʼ le chiʼichnakiloʼoboʼ (Romailoʼob 5:12). Jeʼex Isaac yéetel Rebecaeʼ, máaxoʼob chúukpaj u yóol u meyajtoʼob Dioseʼ, beetaʼab u «kʼáajtal u kuxtaloʼob» tumen le hititaʼob tsʼoʼok u beeloʼob yéetel Esaú, u paaloʼoboʼ (Génesis 26:34, 35). Timoteo yéetel Trófimoeʼ maʼ xaan xaneʼ chiʼichnakchajoʼob yoʼolal le kʼojaʼanil yantiʼob kaʼachoʼ (1 Timoteo 5:23; 2 Timoteo 4:20). Pabloeʼ chiʼichnakchaj xan yoʼolal le baʼax ku aktáantik u sukuʼunoʼoboʼ (2 Corintoiloʼob 11:28). Baʼaleʼ Jéeobaeʼ mantatsʼ jach u kʼáat u núuk le oración ku beetik le máaxoʼob meyajtikoʼ (Salmo 65:2).
17 Le táan k-páaʼtik u kʼuchul u noj kʼiinil Jéeobaeʼ, u «[Diosil] le jeetsʼel óolaloʼ» ku yáantikoʼon yéetel ku líiʼsik k-óol (Filiposiloʼob 4:9). Letiʼeʼ «muun u puksiʼikʼal ku chʼaʼa óotsilil», ku «saʼatsaj siʼipil» yéetel «maʼalob u yojelil, toʼoneʼ maʼay luʼumoʼon» (Éxodo 34:6; Salmo 86:5; 103:13, 14). Le oʼolaleʼ, tuláakal baʼax kʼaʼabéettoʼoneʼ unaj k-aʼalik mantatsʼ tiʼ Dios ich oración, beyoʼ jeʼel u páajtal k-uʼuyik le jeetsʼelil ku tsʼáaik u «[Diosil] jeetsʼel óolaleʼ»: upʼéel jeetsʼelil maʼ tu páajtal u kʼuchul u naʼat máak.
18. Jeʼex u yaʼalik Job 42:5, ¿bix jeʼel u páajtal kʼuchul k-il wa kʼaj óolt maʼalob Dioseʼ?
18 Le ken u núuk Dios k-oracionoʼobeʼ, k-tsʼáaik cuentaeʼ letiʼeʼ ku kanáantikoʼon. Le ka tsʼoʼok u chúukpajal u yóol u aktáant le talamiloʼob yanchaj tiʼoʼ, Jobeʼ tu yaʼalaj: «Tak walkilaʼ, chéen in kʼaj óoltmajech kaʼach yéetel in xikin, baʼaleʼ bejelaʼeʼ kin wilikech tin wichil» (Job 42:5). Toʼon xaneʼ jeʼel u kʼuchul k-il wa k-kʼaj óol maʼalob Jéeoba, wa k-tuukul yéetel naʼatil yéetel fe bey xan wa k-tsʼáaik nib óolal tiʼ yoʼolal bix tsʼoʼok u kanáantikoʼon. Le k-bisikba maʼalob yéetel Jéeobaoʼ yaan u tsʼáaiktoʼon jeetsʼel óolal t-puksiʼikʼal yéetel t-tuukul.
19. ¿Baʼax kun úuchul wa k-pʼatik tu kʼab Jéeoba tuláakal k-chiʼichnakiloʼob?
19 Wa k-pʼatik tuláakal k-chiʼichnakiloʼob tu kʼab Jéeobaeʼ, jeʼel u páajtal u chúukpajal k-óol aktáant le talamiloʼob yéetel upʼéel jeetsʼel óolal ken u kanáant k-puksiʼikʼal yéetel k-tuukul. Ichil u maas taamil k-puksiʼikʼaleʼ yaan k-uʼuyik maʼ saajkoʼoniʼ yéetel maʼ chiʼichnakoʼoniʼ. Ichil k-tuukul xaneʼ maʼ ku antal chiʼichnakiloʼob yoʼolal baʼaxoʼob talam k-aktáantik.
20, 21. 1) ¿Baʼax k-kanik tiʼ le jeetsʼelil yanchaj tiʼ Esteban le ka tu aktáantaj chʼaʼapachtajiloʼ? 2) Tsikbalt bix tu yuʼubil jeetsʼelil utúul sukuʼun chúukpaj u yóol u aktáant le talamiloʼoboʼ.
20 Le disipulo Estebanoʼ maʼ sen chiʼichnakchaj le ka tu aktáantaj upʼéel nojoch talamiliʼ. Táanil tiʼ u tsʼoʼoksik u tʼaaneʼ, tuláakal le máaxoʼob yanoʼob teʼ Sanedrinoʼ «tu yilajoʼob u táan icheʼ bey u yich juntúul angeleʼ» (Beetaʼanoʼob 6:15). Tu táan yich Estebaneʼ ilaʼab yaan jeetsʼelil tiʼ, jeʼex u táan yich utúul angeleʼ. Le ka tu yaʼalaj tiʼ le juesoʼob letiʼob kíims Jesusoʼ «j-chuʼup u puksiʼikʼaloʼob yéetel kʼuuxil ka joʼopʼ u jachʼ kojoʼob tu contra Esteban». Esteban túuneʼ, «chuup yéetel Kiliʼich Pixaneʼ, j-paakatnaj kaʼaneʼ ka tu yilaj u kiʼichkelemil Jajal Dios, ka tu yilaj xan Jesús waʼalakbal tu x-noʼoj Yuum Jajal Dios». Letiʼeʼ muʼukʼaʼankúunsaʼab u yóol yoʼolal le baʼax tu yilajoʼ, le oʼolal chúukpaj u yóol tak ka kíimiʼ (Beetaʼanoʼob 7:52-60). Bejlaʼeʼ kex maʼatech k-ilik mix upʼéel visioneʼ, le ken chʼaʼapachtaʼakoʼoneʼ Dioseʼ jeʼel u tsʼáaiktoʼon u jeetsʼelileʼ.
21 Tuukulnakoʼon tiʼ bix tu yuʼubiluba jujuntúul sukuʼunoʼob táanil tiʼ u kíimsaʼaloʼob tumen le naziʼob teʼ Kaʼapʼéel Nojoch Baʼateʼel yanchajoʼ. Utúul sukuʼuneʼ, le táan u tsikbaltik bix úuchik u bin tiʼ tu táan le juesoʼoboʼ, tu yaʼalaj: «Aʼalaʼab yaan in kíimsaʼal. Tin wuʼuyaj le baʼax aʼalaʼaboʼ, yéetel tin waʼalaj “Chúukpajak a wóol tak ken kíimkech” yéetel tin waʼalaj xan uláakʼ tʼaanoʼob u yaʼalmaj Jesús, tiʼ kun tsʼoʼokol tuláakaliʼ. Baʼaleʼ leloʼ maʼ tin tuklik, tumen yanten upʼéel nojoch jeetsʼelil maʼ tu jáan naʼataʼal». Koʼox ilik xan baʼax tu tsʼíibtaj tiʼ u taataʼob utúul táankelem sukuʼun táan u páaʼtik u kíimsaʼal: «Óoliʼ chúumuk áakʼab beoraeʼ. Jeʼel u páajtal in kʼexik in tuukuleʼ. Baʼaleʼ ¿jeʼel wa u páajtal u kaʼa kiʼimaktal in wóol ken tsʼoʼokok in pʼatik in tsaypachtik Cristoeʼ? ¡Maʼatan! Baʼaleʼ, ojéelteʼexeʼ kin kíimil yéetel kiʼimak óolal yéetel jeetsʼelil». Le baʼax úuch tiʼ le sukuʼunoʼobaʼ ku yeʼesikeʼ jach tu jaajileʼ Jéeobaeʼ ku yáantik le máaxoʼob meyajtik yéetel chúukaʼan óolaloʼ.
Techeʼ jeʼel u páajtal u chúukpajal a wóol a aktáant le talamiloʼoboʼ
22, 23. Le táan k-páaʼtik yéetel chúukaʼan óolal u noj kʼiinil Jéeobaeʼ, ¿baʼax jach k-ojel?
22 Maʼ xaaneʼ techeʼ maʼ táan a aktáantik talamiloʼob jeʼex le tsʼoʼok aʼalikoʼ. Baʼaleʼ, Jobeʼ u yojel baʼax tiʼ ku tʼaan le ka tu yaʼalaj: «Le j-xiib sijnal tiʼ koʼoleleʼ, jach kóom u kuxtal chuup xan tu yéetel mukʼyajiloʼob» (Job 14:1). Maʼ xaaneʼ utúul taatatsilech wa maamatsilech jach táan a xupkaba utiaʼal a kaʼansik a paalaloʼob utiaʼal ka u meyajtoʼob Dios. A paalaloʼobeʼ ku aktáantikoʼob xan talamiloʼob tu najiloʼob xook, baʼaleʼ techeʼ jach ku kiʼimaktal a wóol le ken chúukpajak u yóoloʼob u meyajtoʼob Jéeoba yéetel u beetkoʼob baʼax u kʼáat. Maʼ xaan xaneʼ tuʼux ka meyajeʼ ka aktáantik talamiloʼob yéetel uláakʼ baʼaloʼob jeʼel u beetik a lúubul tiʼ kʼebaneʼ. Wa táan a máansik talamiloʼob beyaʼ wa uláakʼ talamiloʼobeʼ jeʼel u páajtal u chúukpajal a wóol a aktáantoʼobeʼ, tumen Jéeobaeʼ sáamsamal ku bisik k-kuuchoʼob (Salmo 68:19).
23 Maʼ xaaneʼ techeʼ ka tuklikeʼ maʼ tu chʼaʼabal en cuentai baʼax ka beetik, baʼaleʼ maʼ u tuʼubultecheʼ Jéeobaeʼ maʼ ken u tuʼubs le meyaj ka beetikoʼ mix le yaabilaj ka weʼesik tiʼ u kiliʼich kʼaabaʼoʼ (Hebreob 6:10). Yéetel u yáantaj Jéeobaeʼ jeʼel u páajtal u chúukpajal a wóol a aktáant le talamiloʼob jeʼel u beetik u xuʼulul a meyajtik Dioseʼ. Le oʼolal, tiʼ tuláakal baʼax ka chʼaʼatuklik a beetkeʼ, kʼáat tiʼ Dios ka u yáantech ka a beet jeʼex u kʼáat letiʼeʼ. Wa ka beetik beyoʼ, Jéeobaeʼ jach tu jaajil yaan u tsʼáaiktech yaʼab utsiloʼob yéetel yaan u yáantkech le táan a páaʼtik yéetel chúukaʼan óolal u kʼuchul le u noj kʼiinil Yuumtsiloʼ.
¿Baʼax jeʼel a núukikeʼ?
• ¿Baʼaxten kʼaʼabéet u yantaltoʼon chúukaʼan óolal?
• ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon k-aktáant le kʼojaʼaniloʼ bey xan u kíimil utúul máax k-yaabiltmaj?
• ¿Bix jeʼel u yáantkoʼon le oración utiaʼal u chúukpajal k-óol aktáant le talamiloʼoboʼ?
• ¿Baʼaxten jeʼel u páajtal k-páaʼtik yéetel chúukaʼan óolal u noj kʼiinil Jéeobaeʼ?
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 19]
Kʼubik k-óol tiʼ Jéeobaeʼ ku yáantkoʼon aktáant le muʼyajil ku taasik ken kíimik utúul máax k-yaabiltmajoʼ