¿Yaan wa k-kuxtal mantatsʼ «jeʼel bix ku yaʼalik le Kiliʼich Pixanoʼ»?
¿Yaan wa k-kuxtal mantatsʼ «jeʼel bix ku yaʼalik le Kiliʼich Pixanoʼ»?
«Kuxleneʼex jeʼel bix ku yaʼalik le Kiliʼich Pixanoʼ, beyoʼ maʼ bíin a beeteʼex le kʼaakʼas tsʼíibolaloʼob yaan tiʼ teʼexoʼ.» (GALACIAILOʼOB 5:16.)
1. ¿Baʼax unaj u beetik máak utiaʼal maʼ u kʼebantal tu contra le kiliʼich muukʼoʼ?
YAAN baʼax jeʼel u páajtal u beetik máak utiaʼal maʼ u kʼebantal tu contra u kiliʼich pixan wa u kiliʼich muukʼ Jéeobaeʼ. Apóstol Pabloeʼ tu yaʼalaj baʼaxiʼ: «Kuxleneʼex jeʼel bix ku yaʼalik le Kiliʼich Pixanoʼ, beyoʼ maʼ bíin a beeteʼex le kʼaakʼas tsʼíibolaloʼob yaan tiʼ teʼexoʼ» (Galaciailoʼob 5:16). Wa k-chaʼik k-nuʼuktaʼal tumen u kiliʼich muukʼ Dioseʼ, maʼ ken k-lúubul tiʼ le kʼaakʼas tsʼíibolaloʼob ku yantaltoʼonoʼ (Romailoʼob 8:2-10).
2, 3. ¿Baʼax utsiloʼob ku taasiktoʼon k-kuxtal jeʼex u yaʼalik le kiliʼich muukʼoʼ?
2 K-kuxtal «jeʼel bix ku yaʼalik le Kiliʼich Pixan» wa kiliʼich muukʼoʼ, ku yáantkoʼon k-beet baʼax u kʼáat Jéeoba. K-eʼesik u jatsʼuts modos Dios ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytaj, teʼ múuchʼuliloʼ, ichil k-otoch yéetel tiʼ uláakʼ tuʼuxoʼob. Le jatsʼuts modos ku taal tiʼ le kiliʼich muukʼoʼ ku yilaʼal tiʼ bix k-bisikba yéetel k-núup, k-paalal, k-sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ yéetel tiʼ bix k-bisikba yéetel u maasil máakoʼob.
3 K-kuxtal jeʼex u kʼáat Dioseʼ ku yáantikoʼon utiaʼal maʼ k-lúubul tiʼ kʼeban (1 Pedro 4:1-6). Wa k-chaʼik xan k-nuʼuktaʼal tumen le kiliʼich muukʼoʼ, maʼ ken k-lúubul tiʼ upʼéel kʼeban maʼ tu páajtal u perdonartaʼal. Baʼaleʼ ¿baʼax uláakʼ utsiloʼob ku yantaltoʼon wa k-kuxtal jeʼex u yaʼaliktoʼon le kiliʼich muukʼoʼ?
Maʼ k-náachtal tiʼ Dios yéetel tiʼ Cristo
4, 5. Wa k-chaʼik k-nuʼuktaʼal tumen le kiliʼich muukʼoʼ, ¿baʼax ken k-éejemt tu yoʼolal Jesús?
4 Wa k-kuxtal jeʼex u yaʼaliktoʼon le kiliʼich muukʼoʼ, mantatsʼ jeʼel u páajtal k-bisikba maʼalob yéetel Dios bey xan yéetel u Hijo. Ka tʼaanaj le apóstol Pablo tiʼ le jejeláas páajtalil ku tsʼáaik Diosoʼ, tu tsʼíibtaj tiʼ le sukuʼunoʼob yanoʼob Corinto ku adorarkoʼob kaʼach yaanal diosoʼoboʼ: «In kʼáat ka wojéelteʼex beoraaʼ mix máak ka u yaʼal: ¡Kʼaakʼas tʼantaʼak Jesús! wa táan u tʼaan tu yoʼolal u páajtalil Kiliʼich Pixan. Mix máak xan ku páajtal u yaʼalik: ¡Jesuseʼ Yuumtsil! wa maʼ táan u tʼaan tu yoʼolal u páajtalil Kiliʼich Pixan» (1 Corintoiloʼob 12:1-3). Satanaseʼ letiʼe máax túulchʼintik máak ka tʼaanak kʼaas tu contra Jesusoʼ. Baʼaleʼ toʼon k-meyajtik Dioseʼ k-kuxtal jeʼex u yaʼaliktoʼon le kiliʼich muukʼoʼ, k-ojel kaʼa kuxkíintaʼab Jesús tumen Jéeoba yéetel tu tsʼáaj tu yóokʼol tuláakal baʼax u beetmaj (Filiposiloʼob 2:5-11). Yaan xan k-fe tiʼ le kʼiʼikʼ tu wekaj Cristooʼ yéetel k-éejemtik letiʼ tsʼaʼan tumen Dios utiaʼal nuʼuktikoʼon.
5 Teʼ yáax siglooʼ anchaj máaxoʼob tu yaʼaloʼob táan u meyajtikoʼob Dios, baʼaleʼ maʼ tu éejemtoʼob wa Jesús taal bey wíinik way Luʼumeʼ (2 Juan 7-11). Yaan máaxoʼob tu chaʼaj u tuʼusloʼobeʼ xuʼul u creerkoʼob wa Jesuseʼ letiʼe Mesíasoʼ (Marcos 1:9-11; Juan 1:1, 14). Wa k-chaʼik k-nuʼuktaʼal tumen le kiliʼich muukʼoʼ, maʼ ken k-xúumpʼat le u jaajiloʼ. Wa mantatsʼ k-chaʼik k-nuʼuktaʼal tumen Dioseʼ, maʼ kun xuʼulul k-kʼamik le utsiloʼob ku tsʼáaik Jéeobaoʼ yéetel yaan k-kuxtal «jeʼel bix u kaʼansik le jaajoʼ» (3 Juan 3, 4). Le oʼolaleʼ, utiaʼal maʼ k-náachtal tiʼ Jéeobaeʼ maʼ unaj k-chaʼik náachkuntaʼal tiʼ le jaajoʼ.
6. ¿Baʼax jatsʼuts modosiloʼob ku beetik u yantal le kiliʼich muukʼ tiʼ le máaxoʼob ku chaʼik u nuʼuktaʼaloʼob tumenoʼ?
6 Le ka tʼaanaj apóstol Pablo tiʼ «le kʼaakʼas tsʼíibolaloʼoboʼ», tu táakbesaj le u adorartaʼal beetbil diosoʼoboʼ, le sectaʼoboʼ, le núupkʼebanoʼ bey xan uláakʼ baʼaloʼob kʼaastak yéetel subtsiltak. Baʼaleʼ tu yaʼalaj: «Le máaxoʼob utiaʼaloʼob Cristooʼ tsʼoʼok u kíimsikoʼob tiʼ [upʼéel cheʼ toj] u luʼumkabil wíinikiloʼob paʼteʼ yéetel baʼax utstutʼaanoʼob bey xan u tsʼíibolaloʼob. Wa kuxaʼanoʼon tu yoʼolal Kiliʼich Pixaneʼ, unaj k-xíimbal xan tu yoʼolal Kiliʼich Pixan» (Galaciailoʼob 5:19-21, 24, 25). ¿Baʼax jatsʼuts modos ku yantal tiʼ máaxoʼob ku chaʼik u nuʼuktaʼaloʼob tumen u kiliʼich muukʼ Dios? Le apóstol Pablooʼ tu yaʼaleʼ «Kiliʼich Pixaneʼ ku tsʼáaik yaakunaj, kiʼimak óolal, jeetsʼel óolal, chúukaʼan óolal, maʼalob bisajbail, utsil puksiʼikʼal, oksaj óolal [wa fe], kabal óolal yéetel muʼukʼaʼan óolal [wa u controlarkuba máak]» (Galaciailoʼob 5:22, 23). Beoraaʼ koʼox ilik baʼax u kʼáat u yaʼal cada upʼéel tiʼ le jatsʼuts modosoʼob ku taal tiʼ le kiliʼich muukʼoʼ.
Unaj k-yaabiltikba t-baatsil
7. ¿Baʼax ku péeksik u beet máak le yaabilajoʼ yéetel bix utúul máak ku yeʼesik yaabilaj?
7 Upʼéel jatsʼuts modos ku taal tiʼ le kiliʼich muukʼoʼ letiʼe yaabilajoʼ, lelaʼ ku péeksik máax u kaxt u yutsil uláakʼ máak. Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ «Jajal Dioseʼ yaakunaj» tumen chéen letiʼ jach nojoch u yeʼesik yaabilaj. U nojoch yaabilaj Dios yéetel u nojoch yaabilaj u Paal tu yoʼolal wíinikoʼobeʼ chíikpaj le úuchik u kʼubik u kuxtal Cristooʼ (1 Juan 4:8; Juan 3:16; 15:13; Romailoʼob 5:8). Toʼon u disipuloʼon Jesuseʼ k-kʼaj óoltaʼal tu yoʼolal le yaabilaj k-eʼesikoʼ (Juan 13:34, 35). Tsʼoʼoleʼ, ku yaʼalaʼaltoʼon «ka k-yaabiltba t-baatsil» (1 Juan 3:23). Pabloeʼ tu yaʼalaj xaneʼ máax ku yeʼesik yaabilajeʼ yaan chowak óolal tiʼ, uts u puksiʼikʼal, minaʼan kʼaakʼas tsʼíibolal tiʼ, maʼ tu nojbaʼalkunsikuba, maʼ tu kaʼanaltal u yich. Maʼ tu kʼaakʼas tʼaan, maʼ tu kaxtik chéen u yutsil, maʼ tu pʼuʼujul, maʼ tu chʼaʼakʼuxtik mix máak. Maʼ tu kiʼimaktal u yóol tu yoʼolal u kʼebanoʼob uláakʼ máak, baʼaleʼ ku kiʼimaktal u yóol tu yoʼolal le jaajiloʼ. Tuláakal ku mukʼyajtik yéetel oksaj óolal, yéetel alab óolal bey xan yéetel chúukaʼan óolal (1 Corintoiloʼob 13:4-8).
8. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-eʼesik yaabilaj tiʼ k-sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ?
8 Wa k-chaʼik tiʼ u kiliʼich muukʼ Dios ka u beet u yantaltoʼon yaabilajeʼ, yaan u chíikpajal tiʼ bix k-bisikba yéetel Dios bey xan yéetel k-éet wíinikil (Mateo 22:37-39). Le apóstol Juanoʼ tu tsʼíibtaj: «Le máax maʼ tu yaabilajeʼ láayliʼ kimeneʼ. Tuláakal le máax ku pʼektik u sukuʼuneʼ juntúul j-kíimsaj wíinik, yéetel teʼexeʼ a wojeleʼexeʼ mix juntúul j-kíimsaj wíinik ku páajtal u yantal kuxtal minaʼan u xuul» tiʼ (1 Juan 3:14, 15). Tu úuchben kaajil Israeleʼ, yaan kaʼach kaajoʼob utiaʼal u bin u taʼakuba le máaxoʼob yaan máax tsʼoʼok u kíimskoʼoboʼ, baʼaleʼ chéen jeʼel u páajtal u bin u taʼakubaʼob wa maʼ u pʼekmoʼob kaʼach le máax tu kíimsoʼoboʼ yéetel wa maʼ tu yóoliliʼob tu beetoʼobiʼ (Deuteronomio 19:4, 11-13). Wa k-chaʼik k-nuʼuktaʼal tumen le kiliʼich muukʼoʼ, yaan k-eʼesik yaabilaj tiʼ Dios, tiʼ k-sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ bey xan tiʼ uláakʼ máakoʼob.
«U kiʼimak óolal Yuumtsileʼ letiʼ k-muukʼ»
9, 10. ¿Baʼax ku beetik le kiʼimak óolaloʼ, yéetel baʼaxoʼob beetik u kiʼimaktal k-óol?
9 Le kiʼimak óolaloʼ ku beetik u yuʼubikuba máak jach maʼalobil. Jéeobaeʼ utúul Dios jach kiʼimak u yóol (1 Timoteo 1:11; Salmo 104:31). Jesuseʼ ku kiʼimaktal u yóol u beetik baʼax u kʼáat u Taata (Salmo 40:8; Hebreob 10:7-9). K-tiaʼal xaneʼ, «u kiʼimak óolal Yuumtsileʼ letiʼ k-muukʼ» (Nehemías 8:10).
10 Le kiʼimak óolal ku taal tiʼ Diosoʼ, ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ u lúubul k-óol ken k-aktáant talamiloʼob, muʼyajiloʼob wa chʼaʼapachtajiloʼob. Le baʼaxoʼob k-kanik tiʼ Diosoʼ ku beetik xan u jach kiʼimaktal k-óol (Proverbios 2:1-5.) Ku taasiktoʼon xan kiʼimak óolal u páajtal k-natsʼikba tu yiknal Dios yoʼolal le kʼaj óolal tsʼoʼok u yantaltoʼonoʼ, tu yoʼolal le fe yantoʼon tiʼ letiʼoʼ yéetel tiʼ u kʼiʼikʼel Cristo tu kʼubaj t-óolaloʼ (1 Juan 2:1, 2). Uláakʼ baʼax taasiktoʼon kiʼimak óolaleʼ letiʼe k-múul adorartik Dios yéetel k-sukuʼunoʼob tiʼ tuláakal yóokʼol kaaboʼ (Sofonías 3:9; Ageo 2:7). Le baʼax ken u beet u Reino Dios yéetel le u páajtal k-kʼaʼaytik le maʼalob péektsiloʼ ku beetik xan u kiʼimaktal k-óol (Mateo 6:9, 10; 24:14). K-ojéeltik jeʼel u páajtal k-kuxtal utiaʼal mantatsʼeʼ ku taasiktoʼon xan kiʼimak óolal (Juan 17:3). Tuláakal le baʼaxoʼob tsʼoʼok aʼalikaʼ, ku beetik u jach kiʼimaktal k-óol (Deuteronomio 16:15).
Le jeetsʼel óolal yéetel chúukaʼan óolaloʼ
11, 12. 1) ¿Bix u beetik u yuʼubikuba máak le jeetsʼeliloʼ? 2) ¿Baʼax utsil k-kʼamik tiʼ u jeetsʼelil Dios?
11 Uláakʼ jatsʼuts modos ku taal tiʼ le le kiliʼich muukʼoʼ letiʼe jeetsʼel óolaloʼ, lelaʼ ku beetik u yuʼubikuba máak maʼ chiʼichnakiʼ yéetel maʼ saajkiʼ. Jéeobaeʼ letiʼ u Diosil le jeetsʼeliloʼ, yéetel letiʼeʼ ku yaʼalikeʼ yaan u «kiʼikiʼtʼantik u kaajal yéetel jeetsʼel» (Salmo 29:11; 1 Corintoiloʼob 14:33). Jesuseʼ tu yaʼalaj tiʼ u disipuloʼob: «Pʼáateneʼex ich jeetsʼel. In jeetsʼel kin tsʼáaik tiʼ teʼex» (Juan 14:27). ¿Bix áantaʼabik le disipuloʼob tumen le jeetsʼeliloʼ?
12 Le jeetsʼelil tu tsʼáaj Jesús tiʼ u disipuloʼoboʼ tu beetaj u pʼáatal maʼ chiʼichnakoʼobiʼ yéetel maʼ saajkoʼobiʼ. Le ka tu kʼamoʼob xan le kiliʼich muukʼ aʼalaʼab u tsʼaʼabaltiʼoboʼ, anchajtiʼob upʼéel maas nojoch jeetsʼelil (Juan 14:26). Teʼ kʼiinoʼobaʼ, ku yantaltoʼon u «jeetsʼel óolal» Dios tumen tiʼ yanoʼon yáanal u nuʼuktaj u kiliʼich muukʼeʼ yéetel tumen ku núukik k-oracionoʼob (Filiposiloʼob 4:6, 7). Tsʼoʼoleʼ, u kiliʼich muukʼ Jéeobaeʼ ku yáantikoʼon utiaʼal ka k-bisba maʼalob yéetel k-sukuʼunoʼob bey xan yéetel u maasil máakoʼob (Romailoʼob 12:18; 1 Tesalonicailoʼob 5:13).
13, 14. ¿Bix u yáantikoʼon le chúukaʼan óolaloʼ, yéetel baʼaxten kʼaʼabéet u yantaltoʼon?
13 Le chúukaʼan óolaloʼ yaan baʼax yil yéetel le jeetsʼel óolaloʼ tumen ku yáantik máak utiaʼal ka yanak jeetsʼelil tiʼ ken u aktáant le talamil yéetel le chʼaʼapachtajiloʼ, tsʼoʼoleʼ ku beetik maʼ u xuʼulul u creertik máak yaan u kʼuchul u kʼiinil u yutstal le baʼax ku aktáantikoʼ. Dioseʼ jach chúukaʼan u yóol (Romailoʼob 9:22-24). Jesús xaneʼ jach chúukaʼan u yóol, yéetel toʼon xaneʼ k-jóoʼsik utsil tiʼ le chúukaʼan óolal ku yeʼeskoʼ. Pabloeʼ tu yaʼalaj: «Tu yoʼolal lelaʼ tu chʼaʼajten óotsilil Jajal Dios, utiaʼal beyoʼ Jesucristoeʼ ka u chíikbes tiʼ teen yáaxileʼ tuláakal u chúukaʼan óolal. Ka j-béeychajen jeʼel bix jumpʼéel kaʼansaj tiʼ le máaxoʼob bíin u yokes u yóoloʼob tiʼ letiʼoʼ utiaʼal ka yanaktiʼob kuxtal minaʼan u xuul» (1 Timoteo 1:16).
14 Le chúukaʼan óolal xanoʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ u lúubul k-óol le ken aʼalaʼaktoʼon baʼal wa le ken beetaʼaktoʼon wa baʼax kʼaas. Apóstol Pabloeʼ tu yaʼalaj tiʼ le sukuʼunoʼob yanoʼob Tesalonicaoʼ: «Ka yanakteʼex chowak óolal [wa chúukaʼan óolal] yéetel tuláakal máak» (1 Tesalonicailoʼob 5:14). Tumen kʼeban wíinkoʼoneʼ yaan kʼiineʼ k-beetik baʼax maʼ jach maʼalobiʼ, le beetikeʼ ku kiʼimaktal k-óol ken eʼesaʼaktoʼon chúukaʼan óolal tumen u maasil. Le oʼolaleʼ, kʼaʼabéet k-ilik muʼyajtik «tuláakal baʼal yéetel yaʼab chúukaʼan óolal» (Colosailoʼob 1:9-12).
Le maʼalob bisbail yéetel le utsil puksiʼikʼaloʼ
15. ¿Bix u yeʼesaʼal le maʼalob bisbail yéetel le utsil puksiʼikʼaloʼ, yéetel máaxoʼob maas jach eʼesik?
15 Le maʼalob bisbailoʼ yaan baʼax u yil yéetel le utsil puksiʼikʼaloʼ, le jatsʼuts modosoʼobaʼ k-eʼesik le ken k-áant uláakʼ máakoʼob, le ken k-eʼes utsiltiʼob yoʼolal bix k-tʼankoʼob yéetel yoʼolal bix k-bisikba tu yéeteloʼob. Jéeoba yéetel u Hijoeʼ jach uts u puksiʼikʼaloʼob (Romailoʼob 2:4; 2 Corintoiloʼob 10:1). Toʼon táan k-meyajtik Dios yéetel Cristoeʼ bey xan kʼaʼabéet k-beetkoʼ (Miqueas 6:8; Colosailoʼob 3:12). Tak máaxoʼob maʼ táan u meyajkoʼob Dioseʼ jeʼel u yeʼeskoʼob u yutsiloʼobeʼ (Beetaʼanoʼob [Hechos] 27:3; 28:2). Le oʼolaleʼ, toʼon táan k-chaʼik k-nuʼuktaʼal tumen u kiliʼich muukʼ Dioseʼ, maas ku páaʼtaʼal ka k-beete.
16. ¿Tak tiʼ baʼaxoʼob unaj k-eʼesik utsil?
16 Yaan kʼiineʼ k-kʼuuxil yoʼolal baʼax ku yaʼalaʼaltoʼon wa ku beetaʼaltoʼon. Baʼaleʼ kex ka beetaʼaktoʼon beyoʼ kʼaʼabéet k-eʼesik utsil. Le apóstol Pablooʼ tu yaʼalaj: «Wa ka kʼuuxileʼexeʼ maʼ a kʼebantaleʼex; yéetel maʼ u pʼáatal bulkʼiin kʼuuxeʼex. Maʼ a tsʼáaikeʼex tuʼux u meyaj kʼasilbaʼal». Tu yaʼalaj xan: «Baʼax unajeʼ, yanakteʼex yaakunaj yéetel chʼaʼa óotsilil ta baatsileʼex, yéetel saʼasabaʼex ta baatsileʼex jeʼel bix Jajal Dios tu saʼasajeʼex tiʼ Cristoeʼ» (Efesoiloʼob 4:26, 27, 32.) Kʼaʼabéet k-eʼesik k-utsil tiʼ máaxoʼob táan u aktáantikoʼob talamiloʼob. Baʼaleʼ, wa yaan máax bey táan u pʼatik le «jaaj bey xan [le] toj kuxtal[oʼ]», wa le ancianoʼob maʼ tu tsʼáaikoʼob tsolnuʼuk tiʼ yéetel le Biblia tumen saajkoʼob u yaatal u yóoleʼ, maʼ táan u yeʼeskoʼob u yutsiloʼob tiʼiʼ (Efesoiloʼob 5:9).
17, 18. ¿Bix u yeʼesaʼal le utsil puksiʼikʼaloʼ, yéetel baʼaxten unaj u yantaltoʼon?
17 Le utsil puksiʼikʼaloʼ upʼéel jach jatsʼuts modos unaj u yeʼesik máak. Dioseʼ letiʼeʼ Máax maas jach ku yeʼesik u yutsiloʼ (Salmo 25:8; Zacarías 9:17). Jesuseʼ jach uts u modos xan. Baʼaleʼ ka aʼalaʼab tiʼ «Utsil j-kaʼambesaj[eʼ]», maʼ tu yóotaj ka aʼalaʼak utsil tiʼiʼ (Marcos 10:17, 18). Maʼ tu yóotajiʼ tumen u yojel chéen Dios le Máax maas jach nojoch u yeʼesik u yutsiloʼ.
18 Le kʼeban yaan t-wíinkliloʼ letiʼ beetik u talamtaltoʼon k-eʼesik utsil (Romailoʼob 5:12). Baʼaleʼ jeʼel k-eʼesik utsil wa k-kʼáatik tiʼ Dios ka u kaʼansoʼon k-beeteʼ (Salmo 119:66). Le apóstol Pablooʼ tu yaʼalaj tiʼ le cristianoʼob yanoʼob Romaoʼ: «In wojel teʼexeʼ chuupeʼex yéetel utsil bey xan yéetel tuláakal kʼaj óolalil, yéetel a wojeleʼex a tsol a xikineʼex ta baatsileʼex» (Romailoʼob 15:14). Utúul anciano teʼ múuchʼuliloʼ kʼaʼabéet «u yaabilt[ik] baʼax uts» (Tito 1:7, 8). Wa k-chaʼik k-nuʼuktaʼal tumen u kiliʼich muukʼ Dioseʼ, yaan k-kʼaj óoltaʼal yoʼolal le utsil k-eʼesikoʼ, yéetel Jéeobaeʼ maʼ xan ken u tuʼubsoʼon (Nehemías 5:19; 13:31).
«X-maʼ kaʼapʼéel ichil oksaj óolal»
19. ¿Baʼax le fe jeʼex u yaʼalik Hebreob 11:1?
19 Le oksaj óolal wa fejoʼ, upʼéel xan tiʼ le jatsʼuts modos ku taal tiʼ le kiliʼich muukʼoʼ. U yantal k-fejeʼ u kʼáat u yaʼal «u yantal tiʼ toʼon u chúukaʼan jeetsʼelil yaan k-kʼamik le baʼax k-paʼatikoʼ, yéetel u yokol tiʼ k-tuukuleʼ jumpʼéel baʼal maʼ táan k-ilikeʼ jach u jaajil» (Hebreob 11:1). Wa yantoʼon fejeʼ, jach k-ojel yaan u béeytal tuláakal baʼax ku yaʼalik Jéeoba. Yaʼab baʼax eʼesiktoʼon yaan u béeytal le baʼaxoʼob táan k-páaʼtikoʼ, le oʼolaleʼ kex maʼ táan k-ilkoʼobeʼ k-ojel yaan u yúuchloʼob. Tuláakal le baʼaxoʼob yanoʼoboʼ ku chíikbeskoʼob yaan Máax beetmailoʼob.Wa k-chaʼik k-nuʼuktaʼal mantatsʼ tumen le kiliʼich muukʼoʼ yaan u yantaltoʼon upʼéel fe beyaʼ.
20. ¿Baʼax «le kʼeban ku woʼoltikoʼonoʼ», yéetel bix jeʼel k-kanáantikba tiʼeʼ bey xan tiʼ le kʼaakʼas tsʼíibolaloʼoboʼ?
20 «Le kʼeban ku woʼoltikoʼon» ku yaʼalaʼal teʼ Bibliaoʼ letiʼe u pʼáatal minaʼan u fe máakoʼ (Hebreob 12:1). Utiaʼal maʼ k-beetik u kʼaakʼas tsʼíibolaloʼob k-bakʼel, jeʼex k-yaabiltik le ayikʼaliloʼ yéetel kaʼansajoʼob ku bin tu contra Dios ku satkoʼob le k-fejoʼ, kʼaʼabéet chaʼik k-nuʼuktaʼal tumen u kiliʼich muukʼ Dios (Colosailoʼob 2:8; 1 Timoteo 6:9, 10; 2 Timoteo 4:3-5). Le kiliʼich muukʼoʼ ku beetik u yantaltoʼon upʼéel fe jeʼex le anchaj tiʼ le máaxoʼob meyajt Dios úuchjeakil ku chʼaʼachiʼitaʼaloʼob teʼ Bibliaoʼ (Hebreob 11:2-40). Tsʼoʼoleʼ wa yantoʼon upʼéel maʼalob fejeʼ yaan k-muʼukʼaʼankúuntik u fe u maasiloʼob (1 Timoteo 1:5; Hebreob 13:7).
Le kabal óolal yéetel muʼukʼaʼan óolaloʼ
21, 22. ¿Bix u yeʼesaʼal kabal óolal, yéetel baʼaxten kʼaʼabéet k-eʼesik?
21 Máax kabal u yóoleʼ maʼatech u jáan kʼuuxil yéetel ku yilik u biskuba maʼalob yéetel tuláakal máak. Le kabal óolaloʼ upʼéel tiʼ u jatsʼuts modos Dios. K-aʼalik beyaʼ tumen le ka tu chíikbesaj Jesús u jatsʼuts modos u Taataeʼ, tu yeʼesaj upʼéel jach nojoch kabal óolal (Mateo 11:28-30; Juan 1:18; 5:19). ¿Baʼax túun ku páaʼtaʼal xan ka u beet le máaxoʼob meyajtik Dios teʼ kʼiinoʼobaʼ?
22 Toʼon táan k-meyajtik Dios bejlaʼeʼ ku páaʼtaʼal xan ka k-eʼes mantatsʼ «kabal óolal tu táan tuláakal máak» (Tito 3:2). Lelaʼ bey k-beetik ken jóoʼkoʼon kʼaʼaytajoʼ. Tsʼoʼoleʼ, tiʼ le máaxoʼob tsʼaʼanoʼob nuʼuktaj teʼ múuchʼuliloʼ ku yaʼalaʼaltiʼob ka u tsoloʼob u nuʼuk «yéetel kabal óolal» tiʼ le máaxoʼob tsʼoʼok u kʼebantaloʼoboʼ (Galaciailoʼob 6:1). Utiaʼal ka yanak jeetsʼelil ichil u kaajal Dioseʼ unaj k-beetik le baʼax ku yaʼalik le Bibliaaʼ: «Kabalchajak a wóoleʼex yéetel eʼeseʼex suuk óolal» (Efesoiloʼob 4:1-3). Utiaʼal ka yanaktoʼon kabal óolaleʼ, kʼaʼabéet k-chaʼik nuʼuktaʼal mantatsʼ tumen le kiliʼich muukʼoʼ yéetel kʼaʼabéet k-controlartikba.
23, 24. ¿Bix u yeʼesik máak ku kanik u controlartuba, yéetel bix u yáantikoʼon leloʼ?
23 Máax muʼukʼaʼan u yóoleʼ ku controlartik u tuukul, u tʼaan bey xan baʼax ku beetik. Jéeobaeʼ tu controlartuba utiaʼal maʼ u séeb pʼuʼujul tak yéetel le babilonioʼob tu xuʼulsoʼob tiʼ u kaajil Israeloʼ (Isaías 42:14). Jesuseʼ tu yeʼesaj xan bix unaj k-beetik, tumen le ka anchaj muʼyajiloʼob tiʼeʼ tu controlartuba. Tsʼoʼoleʼ le apóstol Pedrooʼ tu yaʼalaj tiʼ u sukuʼunoʼob ka u tsʼaʼob «muʼukʼaʼan óolal tiʼ [u naʼatoʼob]» (1 Pedro 2:21-23; 2 Pedro 1:5-8).
24 Le ancianoʼob teʼ múuchʼuliloʼ kʼaʼabéet xan u controlarkubaʼob (Tito 1:7, 8). U jaajileʼ, le máax ku chaʼik u nuʼuktaʼal tumen le kiliʼich muukʼoʼ kʼaʼabéet u controlarkuba, utiaʼal maʼ u lúubul tiʼ núupkʼeban, tiʼ u yaʼalik tʼanoʼob kʼaastak yéetel tiʼ uláakʼ baʼal jeʼel u beetik maʼ u kʼamaʼal tumen Dioseʼ. Wa k-chaʼik tiʼ u kiliʼich muukʼ Dios ka u yáantoʼon utiaʼal k-kanik k-controlartbaʼeʼ, u maasileʼ yaan u yilkoʼob tiʼ bix k-tʼaan yéetel tiʼ baʼax k-beetik.
Kuxlakoʼon mantatsʼ jeʼex u yaʼalik le kiliʼich muukʼoʼ
25, 26. ¿Baʼax utsiloʼob ku taasik tiʼ u maasil wa k-kuxtal jeʼex u yaʼalik le kiliʼich muukʼoʼ yéetel baʼax utsil ken k-kʼame?
25 Wa k-kuxtal jeʼex u yaʼalik le kiliʼich muukʼoʼ, yaan k-tsʼáaik óol k-kʼaʼayt u Reino Dios (Beetaʼanoʼob 18:24-26). Uláakʼ máaxoʼob u kʼubmaj u yóoloʼob u meyajtoʼob Dioseʼ, yaan xan u kiʼimaktal u yóoloʼob u yantaloʼob t-éetel. Wa k-chaʼik k-nuʼuktaʼal tumen le kiliʼich muukʼoʼ, yaan xan k-líiʼsik u yóol k-sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ (Filiposiloʼob 2:1-4). ¿Máasaʼ letiʼe baʼax k-kʼáat tuláakloʼoneʼexoʼ?
26 Teʼ yóokʼol kaab yaan yáanal u páajtalil Satanasoʼ, maʼ chéen chʼaʼabil k-kuxtal jeʼex u yaʼalik le kiliʼich muukʼoʼ (1 Juan 5:19). Kex beyoʼ, u millonesi máakoʼobeʼ táan u beetkoʼob beyoʼ. Wa jach k-kʼubik óol tiʼ Jéeobaeʼ, yaan u kiʼimaktal k-óol teʼ kʼiinoʼobaʼ yéetel mantatsʼ yaan u páajtal k-kuxtal jeʼex u kʼáat Diosoʼ, le Máax jach yoʼolal u yaabilaj ku tsʼáaiktoʼon u kiliʼich muukʼoʼ (Salmo 128:1; Proverbios 3:5, 6).
¿Baʼax jeʼel u núukikeʼ?
• Wa k-kuxtal «jeʼel bix ku yaʼalik le Kiliʼich Pixanoʼ», ¿bix ken k-bisba yéetel Dios bey xan yéetel u Hijo?
• ¿Baʼax jatsʼuts modos ku taal tiʼ le kiliʼich muukʼoʼ?
• ¿Bix k-eʼesik le jatsʼuts modos ku taal tiʼ le kiliʼich muukʼoʼ?
• Wa k-chaʼik k-nuʼuktaʼal tumen le kiliʼich muukʼoʼ, ¿baʼax utsiloʼob ken u taastoʼon bejlaʼeʼ yéetel tiʼ le kʼiinoʼob ku taaloʼ?
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 16]
Unaj k-eʼesik k-utsil yéetel baʼaxoʼob k-aʼalik bey xan yéetel baʼaxoʼob k-beetik