Kʼaʼabéet k-eʼesiktiʼob maʼ k-tuʼubsmoʼobiʼ

LE APÓSTOL Pablooʼ tu yaʼalaj tiʼ le cristianoʼob teʼ yáax siglooʼ: «Unaj k-beetik uts tiʼ tuláakal, yáax táanileʼ tiʼ le sukuʼunoʼob tiʼ le oksaj óolaloʼ» (Gal. 6:10). Bejlaʼeʼ, láayliʼ k-kaxtik bix jeʼel k-beetik uts tiʼ k-sukuʼunoʼobeʼ. Ichil le máaxoʼob kʼaʼabéet u maas áantaʼaloʼoboʼ, táakaʼan le k-sukuʼunoʼob kajaʼanoʼob tiʼ upʼéel kúuchil tuʼux ku kanáantaʼal le máaxoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ.

Tiʼ jujumpʼéel luʼumiloʼobeʼ, le máaxoʼob tsʼoʼok u yantal u jaʼabiloʼoboʼ ku kanáantaʼaloʼob tumen u hijoʼob, baʼaleʼ tiʼ uláakʼ luʼumiloʼobeʼ ku bisaʼaloʼob tiʼ kúuchiloʼob tuʼux ku kanáantaʼal le máaxoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ. ¿Baʼax talamiloʼob ku aktáantik le sukuʼunoʼob kajaʼanoʼob teʼ kúuchiloʼobaʼ? ¿Bix jeʼel u aktáantkoʼob le talamiloʼob wa maʼ tu yáantaʼaloʼob tumen u paalaloʼoboʼ? ¿Bix jeʼel u yáantaʼaloʼob tumen le sukuʼunoʼoboʼ? ¿Yéetel baʼax utsiloʼob ku taasiktoʼon k-bin xíimbaltoʼob mantatsʼ?

Le talamiloʼob ku aktáantkoʼoboʼ

Le sukuʼun ku bisaʼal teʼ tuʼux ku kanáantaʼal le máaxoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ, maʼ xaaneʼ maʼ u yojel wa yaan upʼéel múuchʼulil naatsʼ teʼ tuʼux bisaʼaboʼ. Le oʼolaleʼ, le sukuʼunoʼob yanoʼob teʼ múuchʼuliloʼ maʼ xaaneʼ maʼatech u bin u xíimbaltoʼob tumen maʼ u yojloʼob wa tiaʼan le sukuʼun teʼ kúuchiloʼ. Tsʼoʼoleʼ, le u maasil nojoch máakoʼob yanoʼob teʼ kúuchilaʼ yaanal u religionoʼob, lelaʼ jeʼel u taasik talamil tiʼ le sukuʼunoʼob yanoʼob teʼeloʼ.

Jujumpʼéel tiʼ le kúuchiloʼobaʼ, ku muchʼkíintik le nojoch máakoʼob utiaʼal u rezaroʼob wa u beetkoʼob upʼéel misa. Utúul tiʼ le máaxoʼob  kanáantkoʼoboʼ tu yaʼalaj: «Yaan kʼiineʼ jujuntúul tiʼ le J-jaajkunajoʼob maʼ tu páajtal u jach tʼaanoʼoboʼ, kex maʼ u kʼáatoʼobeʼ ku bisaʼaloʼob tiʼ silla de ruedas teʼ tuʼux ku beetaʼal le misa wa le rezaroʼ». Tsʼoʼoleʼ, utiaʼal u chan kiʼimakkúuntaʼal u yóoloʼobeʼ ku kʼiimbesaʼal u kʼiin u kʼaabaʼob, le Navidadoʼ wa uláakʼ kʼiimbesajiloʼob. Jujuntúul tiʼ le sukuʼunoʼobaʼ tsʼoʼok xan u tsʼaʼabal janal tiʼob maʼ u kʼáat kaʼach u jaantoʼob tumen u yojloʼob ku bin tu contra baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ (Hch. 15:29). Wa mantatsʼ k-bin xíimbalt le sukuʼunoʼobaʼ jeʼel u páajtal k-áantikoʼob utiaʼal ka u aktáantoʼob le talamiloʼobaʼ.

Le áantaj ku tsʼáaik le sukuʼunoʼoboʼ

Le cristianoʼob teʼ yáax siglooʼ jach u yojloʼob kaʼach kʼaʼabéet u yáantaʼal le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼob yéetel maʼatech u kanáantaʼaloʼob tumen u paalaloʼoboʼ (1 Tim. 5:9). Bejlaʼa xaneʼ, le ancianoʼoboʼ ku yilkoʼob ka xíimbaltaʼak mantatsʼ le sukuʼunoʼob yanoʼob teʼ kúuchiloʼob yaan naatsʼ tiʼ le múuchʼuliloʼ. * Utúul anciano, Robert u kʼaabaʼeʼ tu yaʼalaj: «Le ancianoʼoboʼ jach maʼalob ka u xíimbaltoʼob le sukuʼunoʼob utiaʼal ka u yiloʼob bix yaniloʼob yéetel utiaʼal ka múul orarnakoʼob. Le u maasil sukuʼunoʼoboʼ jach yaʼab xan bix jeʼel u yáantajoʼobeʼ». Le ken k-jóoʼs u súutukil utiaʼal k-bin xíimbaltoʼobeʼ, k-eʼesik utiaʼal Jéeobaeʼ jach kʼaʼanan u kanáantaʼal le máaxoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ (Sant. 1:27).

Ken kʼaʼabéetchajkeʼ, le ancianoʼoboʼ yaan u yilkoʼob ka beetaʼak baʼax kʼaʼabéet utiaʼal u yáantaʼal le sukuʼunoʼob yanoʼob teʼ kúuchil yaan naatsʼ  tiʼoboʼ. Roberteʼ ku yaʼalik bey tiʼ baʼax kʼaʼabéet u yáantaʼal le sukuʼunoʼobaʼ: «Le sukuʼunoʼobaʼ kʼaʼabéet k-líiʼsik u yóoloʼob utiaʼal ka xiʼikoʼob muchʼtáambal wa jeʼel u páajtal u binoʼobeʼ». Baʼaleʼ, le ken pʼáatak maʼ tu páajtal u binoʼobeʼ, le ancianoʼoboʼ maʼ xaaneʼ yaan u yilkoʼob uláakʼ bix jeʼel u yáantkoʼobeʼ. Jacquelineeʼ, utúul kiik yaan maas tiʼ 80 jaʼaboʼob yéetel yaan xan tiʼ upʼéel kʼojaʼanil ku kʼaabaʼtik osteoartritiseʼ, ku yuʼubik le muchʼtáambaloʼob tiʼ telefonooʼ. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Jach ku líiʼsik in wóol in wuʼuyik le muchʼtáambaloʼoboʼ. ¡Jach túun mix baʼal jeʼel u beetik maʼ in wuʼuyik le muchʼtáambaloʼobaʼ!».

Wa utúul sukuʼun tsʼoʼok u yantal u jaʼabil yéetel maʼ tu páajtal u yuʼubik tiʼ teléfono le muchʼtáambaloʼoboʼ, le ancianoʼoboʼ unaj u yilkoʼob ka grabartaʼak tiʼ. Le máax ken u bis le grabación tiʼ le sukuʼunaʼ jeʼel u páajtal u tsikbal tu yéetel utiaʼal u líiʼsik u yóoleʼ. Utúul ancianoeʼ ku yaʼalik: «K-tsʼáaik u yojéelt le sukuʼun bix yanik le múuchʼuliloʼ, ku yáantaj utiaʼal ka u yil láayliʼ ku chʼaʼabal en cuenta tumen le sukuʼunoʼoboʼ».

Maʼ u jáawal k-bin xíimbaltoʼob

U jaajileʼ u bisaʼal máak teʼ kúuchil tuʼux ku kanáantaʼal le máaxoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ ku beetik u sen chiʼichnaktal yéetel u sen tuukul. Le oʼolaleʼ, jujuntúul tiʼ letiʼobeʼ ku pʼáatal maʼ u kʼáatoʼob tsikbal yéetel mix máakiʼ. Baʼaleʼ, wa k-séeb bin xíimbaltoʼob yéetel k-aʼaliktiʼob yaan k-áantkoʼob tiʼ jeʼel baʼalakeʼ, maʼ xaaneʼ leloʼ jeʼel u beetik maʼ u sen chiʼichnaktaloʼobeʼ yéetel jeʼel u kiʼimaktal u yóoloʼobeʼ (Pro. 17:22).

Maʼ xaaneʼ yaan máax jeʼel u tuklik chéen kunel u bin máak u xíimbalt utúul sukuʼun tsʼoʼok u káajal u tuʼubul u yiikʼ, u kóoktal wa maʼ tu páajtal u jach tʼaan. Baʼaleʼ wa maʼ tu xuʼulul k-bin xíimbalt kex istikiaj u tsikbal máak tu yéeteleʼ, k-eʼesik láayliʼ kʼaʼanan k-ilik áantik le sukuʼunoʼobaʼ (Rom. 12:10). Wa utúul sukuʼun táan u káajal u tuʼubul u yiikʼeʼ, jeʼel u páajtal k-aʼaliktiʼ ka u tsikbaltoʼon baʼaxoʼob u beetma tu paalil wa bix úuchik u kʼaj óoltik Jéeoba. ¿Baʼax jeʼel u páajtal k-beetik wa istikiaj u tʼaaneʼ? Unaj k-jach chʼenxikintik baʼax ku yaʼaliktoʼon yéetel wa k-ilik ku páajtaleʼ maʼalob ka k-aʼaltiʼ jujumpʼéel tiʼ le tʼaanoʼob k-tuklik u kʼáat u yaʼaloʼ, tsʼoʼoleʼ jeʼel xan u páajtal k-kʼaʼajsiktiʼ le baʼax tu yáax aʼaloʼ yéetel k-aʼaliktiʼ ka seguernak u tsikbal. Wa maʼ jach maʼalob yanil yéetel ku talamtaltoʼon k-naʼatik baʼax ku yaʼalikeʼ unaj k-jach chʼenxikintik baʼax u kʼáat u yaʼaltoʼon.

Wa jach upuliʼ tsʼoʼok u pʼáatal maʼ tu páajtal u tʼaaneʼ jeʼel u páajtal k-beetik uláakʼ baʼaloʼob utiaʼal k-áantikeʼ. Utúul precursora Laurence u kʼaabaʼeʼ, mantatsʼ u bin u xíimbalt Madeleine, utúul kiik yantiʼ 80 jaʼaboʼob yéetel tsʼoʼok u pʼáatal maʼ tu páajtal u tʼaan. Laurenceeʼ ku yaʼalik bix u tsikbal tu yéetel: «Ken múul payalchiʼinakoʼoneʼ kin machik u kʼab. Letiʼ túuneʼ ku chan chich machik in kʼab yéetel ku péepeksik u yich utiaʼal u yeʼesik jach kiʼimak u yóol ikil yaniken tu yéetel». K-machik u kʼab wa k-méekʼik le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u yantal u jaʼabiloʼoboʼ jach jeʼel u beetik u kiʼimaktal u yóoloʼobeʼ.

Jach jeʼel u taasik utsiltiʼob k-bin xíimbaltoʼob mantatsʼeʼ

K-bin xíimbalt mantatsʼ le sukuʼunoʼobaʼ jeʼel u yáantaj utiaʼal ka kanáantaʼakoʼob maas maʼalobeʼ. Danièle, utúul kiik tsʼoʼok óoliʼ veinte jaʼaboʼob joʼopʼok u xíimbaltik le sukuʼunoʼob yanoʼob teʼ kúuchiloʼob tuʼux ku kanáantaʼal le máaxoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ, ku yaʼalik: «Ken u yil le máaxoʼob ku meyajoʼob teʼ kúuchil, mantatsʼ ku bin xíimbaltbil utúul tiʼ le nojoch máakoʼob yanoʼob teʼeloʼ, maas maʼalob u kanáantkoʼob». Robert, tiʼ máax tsʼoʼok k-tʼaaneʼ, ku yaʼalik: «Maʼ xaaneʼ le máaxoʼob ku meyajoʼob teʼ kúuchiloʼ maas jeʼel u yuʼubikoʼob baʼax ku yaʼalik le máax mantatsʼ ku bin u xíimbalt utúul tiʼ le nojoch máakoʼoboʼ. Baʼaleʼ maʼatech u jach chʼenxikintkoʼob le máax chéen wa baʼax kʼiin ku binoʼ». Tumen yaan familiaʼob ku yaʼalikoʼob jach bix u kʼáatoʼob ka kanáantaʼak utúul u láakʼtsiloʼobeʼ, le máaxoʼob ku meyajoʼob teʼeloʼ jach ku kiʼimaktal u yóoloʼob ken k-tsʼáa u nib óolalil tiʼob yoʼolal le baʼax ku beetkoʼoboʼ. Tsʼoʼoleʼ wa k-ilik k-bisikba maʼalob tu yéeteloʼobeʼ, maʼ xaaneʼ maas jeʼel u chʼaʼaikoʼob en cuenta le baʼaxoʼob ku creertik le sukuʼun yaan teʼeloʼ.

Jeʼel xan u páajtal k-aʼaliktiʼob jeʼel k-áantkoʼob tak tuʼux ku páajtaleʼ. Yaan tuʼuxoʼobeʼ, tumen maʼ yaʼab máax yaan utiaʼal kanáantik tubeel le  máaxoʼob chʼijaʼanoʼoboʼ, le oʼolal maʼ tu jach kanáantaʼaloʼob jeʼex u kʼáat máakeʼ. Utúul enfermera Rébecca u kʼaabaʼeʼ, ku yaʼalik: «Tu yorai le janaloʼ jach yaʼab meyaj yaan utiaʼal beetbil. Le oʼolal wa ku páajtaleʼ, teʼ oraʼob jeʼelaʼ maas maʼalob ka taalak máak u xíimbalt utúul u amigo utiaʼal ka u yáant janal». Le oʼolal ken xiʼikoʼoneʼ jeʼel u páajtal k-kʼáatik baʼax tiʼ jeʼel k-áantkoʼobeʼ.

Wa mantatsʼ k-bin xíimbalt utúul sukuʼuneʼ, jeʼel u páajtal k-ilik baʼax kʼaʼabéettiʼeʼ yéetel unaj k-áantik wa ku chaʼabal k-beetik tumen le máaxoʼob kanáantkoʼoboʼ. Maʼ xaaneʼ, jeʼel u páajtal k-tsʼáaik tu cuarto u fotoʼob u láakʼtsiloʼob wa jujumpʼéel dibujoʼob beetaʼan tumen le mejen paalaloʼoboʼ. Jeʼel u páajtal k-bisik upʼéel nookʼ tiʼeʼ wa uláakʼ baʼaloʼob jeʼel u meyajtiʼ utiaʼal u limpiokíintkubaʼeʼ. Wa yaan u jardinil le kúuchil tuʼux yanoʼ, maʼ xaaneʼ jeʼel u páajtal k-jóoʼsik táankab utiaʼal u chan náaysik u yóoleʼ. Laurence, tiʼ le kiik tsʼoʼok k-tʼaaneʼ, ku yaʼalik: «Madeleineeʼ jach ku páaʼtik yéetel kiʼimak óolal u kʼuchul u kʼiinil in bin in xíimbalte. Ken in bis mejen paalaloʼob tin wéeteleʼ jach ku kiʼimaktal u yóol». Tuláakal le baʼaloʼobaʼ, jach jeʼel u yáantik le máaxoʼob yanoʼob teʼ kúuchil tuʼux ku kanáantaʼal le máaxoʼob tsʼoʼok u yantal u jaʼabiloʼoboʼ (Pro. 3:27).

Maʼ chéen letiʼob ku jóoʼskoʼob u yutsiliʼ

K-xíimbaltik mantatsʼ utúul sukuʼun tsʼoʼok u yantal u jaʼabileʼ ku yeʼesik «wa jaaj yaan [k-]yaakunaj» (2 Cor. 8:8). ¿Bix k-eʼesik wa jach tu jaajil yantoʼon yaakunaj? Maʼ xaaneʼ ku yaatal k-óol ilik bix u bin u pʼáatal minaʼan u muukʼ utúul k-amigo tumen tsʼoʼok u jach chʼíijil. Laurenceeʼ ku yaʼalik: «Ka káaj in bin in xíimbalt Madeleineeʼ, jach kin wokʼol ken suunaken tin wotoch tumen jach yaj in wilik le baʼax ku yúuchul tiʼoʼ. Baʼaleʼ tin kaneʼ u payalchiʼ máak tiʼ Dios yéetel u jaajil yóoleʼ jeʼel u yáantaj utiaʼal ka lukʼuktoʼon le saajkil yantoʼonoʼ bey xan jeʼel u yáantkoʼon k-líiʼs u yóol u maasileʼ». Roberteʼ úuch joʼopʼok u xíimbaltik Larry, utúul sukuʼun yantiʼ upʼéel kʼojaʼanil ku kʼaabaʼtik Parkinson. Roberteʼ ku yaʼalik: «Larryeʼ, tumen tsʼoʼok u maas kʼojaʼantaleʼ maʼ tu páajtal in naʼatik jach mix baʼal tiʼ le baʼax ku yaʼaliktenoʼ. Baʼaleʼ le ken múul payalchiʼinakoʼoneʼ kin tsʼáaik cuenta láayliʼ yaan u fejeʼ».

K-xíimbaltik le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u yantal u jaʼabiloʼoboʼ jach ku líiʼsik xan k-óol. K-ilik bix u tsʼáaik u yóoloʼob u maas natsʼubaʼob tiʼ Jéeoba kex tiʼ yanoʼob ichil máaxoʼob yaanal u religionoʼobeʼ, ku yáantkoʼon utiaʼal ka maas muʼukʼanchajak k-fe yéetel maʼ k-chʼaʼik saajkil. K-ilik jach u kʼáatoʼob maas kaambal tiʼ Dios kex tsʼoʼok u pʼáatal maʼ jach sáasil u paakatoʼob yéetel táan u kóoktaloʼobeʼ, ku yeʼesiktoʼon «maʼ chéen yéetel waaj bíin kuxlak wíinikiʼ, baʼaleʼ tak yéetel tuláakal u tʼaan Jajal Dios» (Mat. 4:4). K-ilik bix u kiʼimaktal u yóoloʼob tak chéen yéetel u cheʼej utúul chan paal wa u múul janal yéetel u amigoʼobeʼ, ku yeʼeskoʼobtoʼon unaj u kiʼimaktal k-óol yéetel le baʼaloʼob yantoʼonoʼ. Le nojoch yaabilaj ku yuʼubkoʼob yoʼolal Diosoʼ unaj u yáantkoʼon k-chʼaʼatukult tubeel baʼax ken k-beet yéetel k-kuxtal.

U jaajileʼ, tuláakal le sukuʼunoʼob yanoʼob teʼ múuchʼuliloʼ ku kʼamkoʼob utsil ikil u yáantkoʼob le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u yantal u jaʼabiloʼoboʼ. ¿Baʼax utsiloʼob ku kʼamkoʼob? Le máaxoʼob kʼojaʼanoʼoboʼ ku kʼaʼabéettal u maas kanáantaʼaloʼob, lelaʼ ku tsʼáaik u páajtalil u yeʼesaʼal yaabilaj tumen tuláakal le sukuʼunoʼoboʼ. Le oʼolaleʼ kex k-ojel yaan u chan xáantal táan k-beetikeʼ, tuláakloʼon kʼaʼabéet k-ilik kanáantik le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u yantal u jaʼabiloʼoboʼ, tumen lelaʼ upʼéel bix k-eʼesik k-kaxtik u yutsil u maasil (1 Ped. 4:10, 11). Wa le ancianoʼob ku beetkoʼob beyaʼ, yaan u yáantikoʼob le sukuʼunoʼob u yiloʼob baʼaxten jach kʼaʼabéet u kanáantaʼal le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chan u yantal u jaʼabiloʼoboʼ (Eze. 34:15, 16). Wa k-áantkoʼob yéetel yaabilajeʼ le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u yantal u jaʼabiloʼoboʼ yaan u tsʼáaikoʼob cuenta maʼ k-tuʼubsmoʼobiʼ.

[Tsolajiloʼob]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 28]

«Ken u yil le máaxoʼob ku meyajoʼob teʼ kúuchil, mantatsʼ ku bin xíimbaltbil utúul tiʼ le nojoch máakoʼob yanoʼob teʼeloʼ, maas maʼalob u kanáantkoʼob»

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 26]

K-múul payalchiʼ yéetel le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u yantal u jaʼabiloʼoboʼ jach jeʼel u beetik u kiʼimaktal u yóoloʼobeʼ

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 26]

K-eʼesik yaabilaj tiʼ le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u yantal u jaʼabiloʼoboʼ jach jeʼel u líiʼsik u yóoloʼobeʼ