Muʼukʼaʼan u yuʼubkubaʼob kex yaan talamil tiʼob

MAʼ XAANEʼ jach ku lúubul a wóol tumen ka wilik bey maʼ tu páajtal a pʼatik jujumpʼéel baʼaxoʼob maʼ maʼalob ka beetkeʼ. Maʼ xaaneʼ ka wilik bey maas maʼalob baʼax ku beetik u maasil yéetel ka tuklik maʼ ta náajmatik a wantal ichil u kaajal Dios. Wa maʼ xaan xaneʼ yantech upʼéel kʼojaʼanil ku luʼsik a muukʼ yéetel ku beetik maʼ u taaktal u seguer a kuxtal. Jeʼel baʼalak táan a aktáantikeʼ, maʼ xaaneʼ ka wilik bey minaʼan utstal tiʼeʼ. Maʼ xaaneʼ ka wuʼuyikaba jeʼex Job, máax tu kʼáataj tiʼ Dios: «¡Kexiʼ wa ka páatchajak in taʼakbesikimba tu tsʼuʼ le luʼum kaʼalikil in páaʼtik u chʼéenel a pʼujaʼaniloʼ, bíin a waʼal baʼax kʼiin in kʼaʼajal tiʼ teech!» (Job 14:13).

¿Baʼax jeʼel u beetik máak utiaʼal u jáawal u yuʼubikuba beyoʼ? Kex maʼ chéen chʼaʼabileʼ, tuukulnen tiʼ le baʼax tu kʼáataj Jéeoba tiʼ Jobaʼ: «¿Tuʼux yanech le ka tin wetsʼkúuntaj le luʼumoʼ? ¡Wa tumen jaaj sen yaan a ojéelajeʼ, aʼal tiʼ teen! ¿A wojel wa máax tukult bukaʼaj nojochil unaj u beetaʼal yéetel máax nojoch pakʼbaʼalil j-beete?» (Job 38:4, 5). K-tuukul tiʼ le kʼáatchiʼobaʼ yaan u yáantkoʼon k-il Jéeobaeʼ jach yaan u páajtalil yéetel jach yaan u naʼat, tsʼoʼoleʼ yaan k-naʼatik baʼaxten ku chaʼik u yantal talamiloʼob.

«Jumpʼéel kʼiʼix chʼiikil tin wíinklil»

Le apóstol Pablooʼ óoxtéen tu kʼáataj tiʼ Jéeoba ka luʼsaʼaktiʼ «jumpʼéel kʼiʼix chʼiikil [tu] wíinklil» wa upʼéel talamil maʼ tu xuʼulul u «loobiltik». Maʼ k-ojel baʼax talamil tu aktáantiʼ, baʼaleʼ jeʼex upʼéel kʼiʼix ku beetik u muʼyaj máakeʼ, maʼ xaaneʼ le talamiloʼ maʼ tu jach chaʼaj u meyajtik Jéeoba yéetel  kiʼimak óolaliʼ. Jéeobaeʼ tu núukajtiʼ: «Chéen in siibal utsil kʼaʼabéet tiʼ teech, tumen in páajtalileʼ ku yeʼesikuba tiʼ [maas] maʼalob wa juntúul máak minaʼan u muukʼ». Kex tumen maʼ luʼsaʼabtiʼ le baʼax tu muʼyajtoʼ, Pabloeʼ tu yaʼalaj: «Tumen kaʼalikil [maas] minaʼan in muukʼeʼ, [maas] muʼukʼaʼan in wuʼuyikimba» (2 Cor. 12:7-10). ¿Baʼax tu yóotaj u yaʼal yéetel le tʼaanoʼobaʼ?

Kex tumen maʼ xuʼul u muʼyajeʼ, Pabloeʼ maʼ xuʼul u tsʼáaik u yóol u meyajt Diosiʼ. Letiʼeʼ u yojel jach yaan u yáantaʼal tumen Jéeoba, le oʼolal maʼ xuʼul u kʼáatik u yáantajiʼ (Fili. 4:6, 7). Le beetik táanil tiʼ u kíimileʼ tu yaʼalaj: «Tsʼoʼok in baʼateltik le maʼalob baʼateloʼ, tsʼoʼok in wáalkabtik le bej tak tu xuuloʼ, tsʼoʼok in kanáantik le oksaj óolaloʼ» (2 Tim. 4:7).

Kex tumen le kʼeban wíinikoʼob yaan talamil tiʼob yéetel yaan baʼax maʼ maʼalob ku beetkoʼobeʼ, letiʼobeʼ ku meyajoʼob tiʼ Jéeoba utiaʼal u béeykuntik baʼax u tukulmaj, le oʼolal chéen letiʼ unaj u nojbeʼenkúuntaʼal. Ku tsʼáaik nuʼuktaj yéetel naʼatil tiʼob utiaʼal ka u aktáantoʼob yéetel utiaʼal ka u meyajtoʼob yéetel kiʼimak óolal. Lelaʼ u kʼáat u yaʼaleʼ letiʼeʼ ku tsʼáaik páajtalil tiʼ kʼeban wíinikoʼob utiaʼal ka u beetoʼob nukuch baʼaloʼob kex tumen yaan talamil tiʼob.

Pabloeʼ tu yaʼaleʼ maʼ luʼsaʼab le kʼiʼix yaan tu wíinklil utiaʼal maʼ u kaʼantal u yichoʼ (2 Cor. 12:7). Le «kʼiʼix» yaan kaʼach tiʼoʼ tu kʼaʼajsaj tiʼ Pablo kʼeban wíinik yéetel le áant utiaʼal maʼ yuʼubikuba nojbaʼalil. Le baʼax tu beetoʼ chíikaʼan tiʼ le baʼax tu yaʼalaj Jesusaʼ: «Tumen le máax ku kaʼanalkúuntik u yóoleʼ bíin kabalkúuntaʼak u yóol, baʼaleʼ le máax ku kabalkúuntik u yóoleʼ bíin kaʼanalkúuntaʼak u yóol» (Mat. 23:12). Le talamiloʼoboʼ ku yáantaj utiaʼal ka yanak kabal óolal tiʼ le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ yéetel utiaʼal ka u tsʼaʼob cuenta kʼaʼabéet u yáantaʼaloʼob tumen Jéeoba. Beyoʼ, jeʼex Pabloeʼ bíin «u nojbaʼalkúunsu[baʼob] tiʼ» Jéeoba (1 Cor. 1:31, LTN).

Yaan wa baʼax maʼ maʼalob k-beetik maʼ t-tsʼáaik cuentai

Jujuntúul máakoʼobeʼ maʼ tu tsʼáaikoʼob cuenta wa maʼ maʼalob le baʼax ku beetkoʼoboʼ wa maʼ u kʼáat u éejemtoʼob maʼ maʼalobiʼ. Yaneʼ ku tuklikeʼ jach yaan u naʼat yéetel tuláakal baʼax u yojel u beete (1 Cor. 10:12). Uláakʼ baʼax suuk u beetik wíinikeʼ letiʼe u tsʼíiboltik ka nojbaʼalkuntaʼakoʼ.

Joab, máax kʼuch u beetuba u nojchil u soldadoʼob le rey Davidoʼ, jach maʼ sajak kaʼachiʼ yéetel jach yaʼab baʼaloʼob u yojel u beete. Baʼaleʼ yaan baʼaloʼob jach maʼ maʼalobtak tu beetiʼ yéetel leloʼ tu yeʼesaj jach noj baʼal u taaskuba yéetel ku tsʼíiboltik baʼax maʼ utiaʼaliʼ. Jach kʼaas xan bix úuchik u kíimsik kaʼatúul u nojchil le soldadoʼoboʼ. Yáaxeʼ tu kíimsaj Abner tumen jach u pʼekmaj, yéetel ka máan kʼiineʼ utiaʼal u kíimsik Amasa, u primoeʼ, tu beetaj bey nukaʼaj u tsʼutsʼeʼ ka tu machaj u meʼex yéetel u x-noʼoj kʼab, baʼaleʼ yéetel u x-tsʼíik kʼabeʼ tu lomaj u nakʼ (2 Sam. 17:25; 20:8-10). Le ka luʼsaʼab Joab u beet u nojchil le soldadoʼoboʼ Amasa jeelinte, le oʼolal maʼ xaaneʼ tu kíimsaj tumen u kʼáat kaʼach ka jel tsʼaʼabaktiʼ le meyajaʼ. Joabeʼ maʼ xuʼul u tsʼíiboltik baʼax maʼ utiaʼaliʼ yéetel u kaxtik chéen u yutsil. Maʼ tu chʼaʼaj óotsililiʼ yéetel maʼ tu yeʼesaj wa arrepentirnajiʼ. Le taʼaytak u kíimiloʼ, le rey Davidoʼ tu yaʼalaj tiʼ Salomón ka u beet u kíimsaʼal Joab yoʼolal le baʼax tu beetoʼ (1 Rey. 2:5, 6, 29-35).

Lelaʼ ku yeʼesiktoʼoneʼ unaj u xuʼulul k-tsʼíiboltik k-beetik baʼax maʼ maʼalobiʼ. Kex tumen Joab maʼ páajchaj u beetkeʼ, toʼoneʼ jeʼeleʼ. Yáaxeʼ unaj k-tsʼáaik cuenta baʼaxoʼob maʼ maʼalobtak k-beetkiʼ yéetel k-ilik utskíintkoʼob. Utiaʼal leloʼ mantatsʼ kʼaʼabéet k-kʼáatik u yáantaj Jéeoba ich payalchiʼ yéetel k-xokik le Bibliaoʼ (Heb. 4:12). Maʼ unaj u jáawal k-ilik utskíintik le baʼaloʼob maʼ maʼalob k-beetkoʼ yéetel k-ilik maʼ u lúubul k-óol, tumen maʼ xaaneʼ maʼ kun páajtal k-luʼsik upuliʼ. Le oʼolal Pabloeʼ tu yaʼalaj: «Maʼ táan in beetik baʼax in kʼáatiʼ, baʼaleʼ le baʼax in pʼekmajoʼ letiʼ kin beetik». Kex beyoʼ letiʼeʼ maʼ tu tuklaj wa mix bikʼin kun xuʼulul u beetik baʼax maʼ maʼalobiʼ. Baʼaxeʼ maʼ xuʼul u tsʼáaik u yóol u yutskíint yéetel u yáantaj Jéeoba le baʼaxoʼob ku beetkoʼ (Rom. 7:15-25). Tsʼoʼoleʼ tu yaʼalaj xan: «Kin jatsʼik in wíinklil yéetel kin beetik u yuʼubik in tʼaan bik úuchuk maʼ in kʼaʼamal teen ku tsʼoʼokol in kaʼansik uláakʼ máakoʼob» (1 Cor. 9:27).

 Wíinikeʼ ken u beet wa baʼax maʼ maʼalobeʼ suuk u yaʼalik maʼ tiʼ letiʼ anchaj u culpailiʼ. Upʼéel bix jeʼel u xuʼulul k-beetik lelaʼ letiʼe k-tuukul jeʼex Jéeoba yéetel k-beetik le baʼax tu yaʼalaj Pabloaʼ: «Pʼekteʼex le kʼaasoʼ, beeteʼex le utsoʼ» (Rom. 12:9). Utiaʼal lelaʼ kʼaʼabéet k-aʼalik u jaajil, u chúukpajal k-óol yéetel unaj u xuʼulul k-tsʼíiboltik baʼax maʼ maʼalobiʼ. Davideʼ tu kʼáataj tiʼ Jéeoba: «¡Sakkúuns in tuukuloʼob yéetel u sen taamiloʼob in puksiʼikʼal!» (Sal. 26:2). Letiʼeʼ u yojel kaʼach Dioseʼ jeʼel u yilik baʼax tuukulil yantoʼoneʼ yéetel jeʼel u yáantkoʼoneʼ. Wa k-nuʼuktik k-kuxtal yéetel le Biblia bey xan yéetel le kiliʼich muukʼoʼ, jujumpʼíitil kun bin u xuʼulul k-beetik baʼax maʼ maʼalobiʼ.

Yaan sukuʼunoʼob jach ku lúubul u yóoloʼob ken u aktáantoʼob upʼéel talamil tumen ku yilkoʼob bey minaʼan utstal tiʼeʼ. Ken úuchuk beyaʼ, le ancianoʼoboʼ jach jeʼel u tsʼáaikoʼob áantajeʼ yéetel jeʼel xan u líiʼsikoʼob u yóol máakeʼ (Isa. 32:1, 2). Baʼaleʼ maʼ u tuʼubultoʼoneʼ jujumpʼéel talamiloʼobeʼ chéen teʼ túumben yóokʼol kaab kun utskíintbiloʼoboʼ. Kex beyoʼ, yaʼab sukuʼunoʼobeʼ tsʼoʼok u yilkoʼob bix jeʼel u aktáantkoʼobeʼ, yéetel leloʼ tsʼoʼok u yáantikoʼob utiaʼal ka yanak kiʼimak óolal tiʼob.

Jéeobaeʼ ku yaʼalik jach yaan u yáantkoʼon

Jeʼel baʼalak talamil ka k-aktáant teʼ tsʼook kʼiinoʼobaʼ, jach k-ojel Jéeobaeʼ yaan u yáantkoʼon. Le Bibliaoʼ ku yaʼaliktoʼon: «Kabalchajak túun a wóoleʼex yáanal u páajtalil u kʼab Jajal Dios, utiaʼal ka líikʼsakeʼex tumen letiʼ le ken kʼuchuk u kʼiinil. Pʼateʼex tuláakal a yaayam óolaleʼex tu kʼab Jajal Dios, tumen letiʼeʼ u tsʼaamaj u yóol u kanáanteʼex» (1 Ped. 5:6, 7).

Utúul kiik Kathy u kʼaabaʼ yéetel úuch káajak u meyaj tiʼ upʼéel u najil Beteleʼ, tu tuklaj maʼ kun béeytal u yáantik u yíicham tsaʼaytiʼ upʼéel kʼojaʼanil ku kʼaabaʼintaʼal Alzheimer. Utiaʼal maʼ u lúubul u yóoleʼ, le kiikaʼ tu yilaj jach kʼaʼabéet u kʼáatik ich payalchiʼ tiʼ Jéeoba naʼat yéetel muukʼ. Jeʼex u bin u maas kʼojaʼantal u yíichamoʼ, le sukuʼunoʼoboʼ tu yiloʼob bix jeʼel u maas áantkoʼobeʼ yéetel le kiikoʼoboʼ tu líiʼsoʼob u yóol Kathy. Yéetel u yáantaj le  sukuʼunoʼobaʼ Jéeobaeʼ tu tsʼáaj u muukʼil tiʼ le kiik utiaʼal u béeytal u kanáantik u yíicham ichil le once jaʼaboʼob táanil tiʼ u kíimiloʼ. Le kiikaʼ ku yaʼalik: «Jach kin tsʼáaik nib óolal tiʼ Jéeoba yéetel u jaʼiloʼob in wich ikil tu yáantilen ka chúukpajak in wóol. Le ka tin wuʼuyaj tsʼoʼok u pʼáatal minaʼanten u muukʼileʼ, maʼ tin tuklaj wa jeʼel u páajtal u seguer in kanáantik in wíichameʼ».

Bix jeʼel k-aktáantik le baʼaxoʼob maʼ maʼalob k-beetik maʼ k-tsʼáaik cuentaoʼ

Ken u tukult máak jach upuliʼ maʼ tu páajtal u beetik baʼax maʼalobeʼ, maʼ xaaneʼ ku tuklik maʼ kun uʼuybil u payalchiʼ tumen Jéeoba ken u aktáant talamiloʼob. Wa bey u yúuchuloʼ jach maʼalob ka tuukulnak tiʼ le baʼax tu yaʼalaj David le ka tsʼoʼok u kʼebantal yéetel Betsabeoʼ: «¡Techeʼ, Yuumtsil, maʼ ta kúulpachkunsik jumpʼéel puksiʼikʼal xeʼexeʼetʼpajaʼan!» (Sal. 51:17). Davideʼ jach tu jaajil u yóol tsʼoʼok kaʼach u arrepentir, u yojel jeʼel u páajtal u kaʼa natsʼkuba tiʼ Dioseʼ yéetel jeʼel u chʼaʼabal óotsilil tiʼeʼ. Jesuseʼ ku yeʼesik xan le jatsʼuts modos yaan tiʼ u Taataoʼ. Mateoeʼ tu chʼaʼachiʼitaj upʼéel u profecía Isaías béeychaj tiʼ Jesús: «Maʼ bíin u kach le jalal oopʼoloʼ mix bíin u tup le kʼuuch [wa mecha] ku butsʼilankiloʼ» (Mat. 12:20; Isa. 42:3). Le tiaʼan kaʼach way Luʼumeʼ, Jesuseʼ tu chʼaʼaj óotsilil yéetel tu yáantaj le máaxoʼob táan u muʼyajoʼoboʼ. Jeʼex u yaʼalik le tekstoaʼ, Jesuseʼ maʼ tu tsʼok lúubsaj u yóol le máaxoʼob beyoʼob jeʼex upʼéel x-tʼuchub sáasil jach taʼaytak u tuʼupul u mechailoʼ, baʼaxeʼ jach tu yáantoʼob. Wa bey tu tratartiloʼoboʼ, ¿a tuklikeʼ tsʼoʼok wa u jelpajal bix u modos yéetel maʼ tu chʼaʼiktoʼon óotsilil? Hebreob 4:15 ku yaʼalikeʼ, letiʼeʼ «ku páajtal u chʼaʼiktoʼon óotsilil tu yoʼolal u minaʼanil k-muukʼ».

Le ka tʼaanaj Pablo tiʼ «jumpʼéel mukʼyaj» yantiʼ «bey jeʼel bix jumpʼéel kʼiʼix» chʼiikil tu wíinklileʼ, tu yaʼaleʼ u páajtalil Cristoeʼ tiʼ yaan tu yóokʼol «bey upʼéel paseleʼ, NM» (2 Cor. 12:7-9). Le apostoloʼ ku yuʼubik jach kanáantaʼan kaʼach, jeʼex u yuʼubikuba utúul máak kanáantaʼan ichil upʼéel pasel tiʼ le iikʼoʼ wa tiʼ kʼiinoʼ. Jeʼex Pabloeʼ, toʼoneʼ maʼ unaj u lúubul k-óol wa yaan baʼax maʼ maʼalobtak k-beetkiʼ bey xan yoʼolal le talamiloʼoboʼ. Utiaʼal maʼ u xuʼulul u muʼukʼaʼantal k-fejeʼ, unaj u meyajtoʼon tuláakal le baʼaxoʼob ku tsʼáaiktoʼon u kaajal Jéeobaoʼ. Ken k-beet tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-beetik lelaʼ, Jéeobaeʼ yaan u nuʼuktik k-kuxtal. Ken k-il bix u yáantkoʼon Jéeoba tiʼ tuláakal baʼaxoʼob k-beetkeʼ, yaan u páajtal k-aʼalik le baʼax tu yaʼalaj le apóstol Pabloaʼ: «Kaʼalikil [maas] minaʼan in muukʼeʼ, [maas] muʼukʼaʼan in wuʼuyikimba» (2 Cor. 12:10).

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 3]

Pabloeʼ mantatsʼ kaʼach ku kʼáatik tiʼ Jéeoba ka áantaʼak u tsʼoʼokbes u meyajil kʼaʼaytajoʼ

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 5]

Le rey Davidoʼ tu tsʼáaj Joab u beet u nojchil le soldadoʼoboʼ

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 5]

Joabeʼ tu kíimsaj Amasa tumen jach u pʼekmaj

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 6]

Le ancianoʼoboʼ ku meyajtiʼob le Biblia utiaʼal u yáantkoʼonoʼob k-aktáant le talamiloʼoboʼ