U Tʼaan Jéeobaeʼ kuxaʼan

Baʼaloʼob maʼalobtak ku kanaʼal tiʼ u yáax yéetel u kaʼapʼéel cartai Corintoiloʼob

TU YÓOXPʼÉEL viajei u kʼaʼaytaj, óoliʼ tu jaʼabil 55 teʼ yáax siglooʼ, le apóstol Pablooʼ bin u xíimbalt le múuchʼulil yaan Efesooʼ. Letiʼeʼ jach chiʼichnak kaʼach yoʼolal le baʼax táan u yúuchul ichil le sukuʼunoʼob yanoʼob Corintooʼ, tumen yaʼab u baʼateltʼaanoʼob yéetel maʼ tu beetkoʼob mix baʼal tiʼ le máak ku núupkʼebantal teʼ múuchʼuliloʼ. Tsʼoʼoleʼ le sukuʼunoʼoboʼ tsʼoʼok kaʼach u tsʼíibkoʼob tiʼ Pablo jujumpʼéel baʼaloʼob u kʼáat u yojéeltoʼob. Yoʼolal le baʼaloʼobaʼ Pabloeʼ tu tsʼíibtaj u yáax carta tiʼ le Corintoiloʼoboʼ.

Ka máan jujumpʼéel mesoʼobeʼ tu túuxtajtiʼob uláakʼ carta. K-xakʼalxoktik le kaʼapʼéel cartaʼobaʼ jach jeʼel u yáantkoʼoneʼ, tumen le baʼax ku beetaʼal kaʼach tu kaajil Corinto bey xan le baʼax úuch teʼ múuchʼuliloʼ, chíikaʼanoʼob tiʼ le baʼaloʼob ku yúuchul bejlaʼoʼ (Heb. 4:12).

«PʼIL ICHNENEʼEX», «MAʼ A PÉEKEʼEX» YÉETEL «MUʼUKʼANCHAJKEʼEX»

(1 Cor. 1:1–16:24)

Pabloeʼ tu yaʼalaj: «Kin kʼáat óoltik tiʼ tuláakaleʼex [...], ka keet tuukulnakeʼex» (1 Cor. 1:10). Tu yaʼalaj xan tiʼ le corintoiloʼob ka u yeʼesoʼob u jatsʼuts modos Jesús tumen chéen letiʼ le «chuumpakʼil» tsʼaʼanoʼ (1 Cor. 3:11-13, LTN). Tsʼoʼoleʼ tu yaʼaleʼ teʼ múuchʼuliloʼ yaan utúul máak táan u núupkʼebantal yéetel tu yaʼalaj baʼax unaj u beetkoʼob: «Lukʼseʼex le kʼeban máak ichileʼexoʼ» (1 Cor. 5:13). Tu yaʼalaj xan tiʼob: «Maʼ jaaj wa le wíinkliloʼ utiaʼal u núupkʼebantal máakiʼ, tumen le wíinkliloʼ utiaʼal Yuumtsil» (1 Cor. 6:13).

Pabloeʼ tu chʼaʼaj en cuenta «le kʼáatchiʼob [tu] tsʼíibtaj» le corintoiloʼoboʼ, le oʼolal tu tsʼáajtiʼob maʼalob tsolnuʼukoʼob tiʼ le máaxoʼob tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ bey xan tiʼ le maʼatechoʼ (1 Cor. 7:1). Tsʼoʼoleʼ tʼaanaj xan tiʼ bix unaj u tsʼáaikuba máak yáanal u nuʼuktaj wa máax, bix unaj u beetaʼal le muchʼtáambaloʼoboʼ yéetel baʼaxten jach unaj u creertik máak yaan u kaʼa kuxkíintaʼal le kimenoʼoboʼ. Tu tsʼookeʼ tu yaʼalajtiʼob: «Pʼil ichneneʼex mantatsʼ, yéetel maʼ a péekeʼex tiʼ le oksaj óolaloʼ, xíimbalneneʼex bey xiibeʼ; muʼukʼanchajkeʼex» (1 Cor. 16:13).

U núukil kʼáatchiʼob:

1:21. ¿Ku meyaj wa tiʼ Jéeoba chéen «báaxal tʼaan» utiaʼal u salvartik le máaxoʼob ku tsʼáaik u fejoʼob tiʼoʼ? Maʼatech. Baʼaleʼ leloʼ maʼ xaaneʼ letiʼe ku tuklik le máaxoʼob maʼatech u meyajtkoʼob Diosoʼ, «tumen yóokʼol kaabiloʼob yéetel chéen u naʼat máakoʼob» yantiʼob. Utiaʼal letiʼobeʼ chéen báaxal tʼaan le baʼaxoʼob ku yaʼalik Jéeoba utiaʼal u salvartik le máakoʼoboʼ (Juan 17:25).

 5:5, NM. ¿Baʼax u kʼáat u yaʼal le teksto ken u yaʼal ka kʼuʼubuk le máak tiʼ Satanás utiaʼal ka xuʼulsaʼak le bakʼel yéetel ka toʼokok le espirituoʼ? Ken kʼebanchajak utúul máak yéetel maʼ tu arrepentireʼ ku jóoʼsaʼal teʼ múuchʼuliloʼ. Tumen ku kaʼa suut tu kʼasaʼan yóokʼol kaab le Kʼaasilbaʼaloʼ, le oʼolal ku yaʼalaʼal ku kʼuʼubul tiʼ Satanás (1 Juan 5:19). Tsʼoʼoleʼ ken jóoʼsaʼak le máakaʼ ku xuʼulsaʼal tiʼ le baʼax kʼaas tu beetoʼ wa le bakʼeloʼ, beyoʼ ku kanáantaʼal le múuchʼulil tiʼ le baʼax kʼaasoʼ wa ku toʼokol le espirituoʼ (2 Tim. 4:22).

7:33, 34. ¿Baʼax u «baʼalubaʼob le yóokʼol kaab» ku yilik u yantal tiʼ le sukuʼunoʼob tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ? Letiʼe baʼaxoʼob kʼaʼabéet tiʼ máak sáamsamaloʼ, jeʼex le janaloʼ, le nookʼoʼ yéetel upʼéel tuʼux u kajtal máak; maʼ letiʼe baʼaloʼob kʼaastak yaan teʼ yóokʼol kaab tiʼ le unaj k-náachtaloʼ (1 Juan 2:15-17).

11:26. ¿Cada baʼax kʼiin unaj u kʼaʼajsaʼal u kíimil Jesús, yéetel tak baʼax kʼiin ken xuʼuluk u beetaʼal? Le versiculoaʼ maʼ tu tsʼáaik naʼatbil wa ichil u jaʼabeʼ yaʼab utéenel unaj u kʼaʼajsaʼal u kíimil Jesús. Le tʼaan ich griego ku suʼutul «jeʼel jaytéen[oʼ]» ku páajtal xan u suʼutul «mantatsʼ ken» wa «cada ken». Le oʼolaleʼ le baʼax tu yaʼalaj Pablooʼ ku tsʼáaik naʼatbil cada ken u jaantoʼob le waaj yéetel ken u yukʼoʼob le vino teʼ Kʼaʼajsajil ku beetaʼal utéen cada jaʼab tu kʼiinil 14 tiʼ nisanoʼ, le yéeyanoʼoboʼ «táan [u tsʼáaikoʼob] kʼaj óoltbil u kíimil Yuumtsil». Lelaʼ yaan u beetikoʼob «tak ken taalak» Jesús utiaʼal ka u bisoʼob teʼ kaʼanoʼ (1 Tes. 4:14-17).

13:13. ¿Baʼaxten ku yaʼalaʼal le yaabilajoʼ maas nojoch tiʼ le fe yéetel le alab óolaloʼ? Ken tsʼoʼokok «k-kʼamik le baʼax k-páaʼtik» u tsʼáaik Jéeobaoʼ, yaan u xuʼulul k-páaʼtikoʼob tumen tsʼoʼok u béeychajloʼob (Heb. 11:1). Baʼaleʼ le yaabilajoʼ mix bikʼin kun xuʼulul k-eʼesik, le beetik ku yaʼalaʼal maas nojoch tiʼ le fe yéetel le alab óolaloʼ.

15:29. ¿Baʼaxten ku yaʼalik le teksto yaan máaxoʼob «ku yokjaʼob tu yoʼolal le kimenoʼoboʼ»? Le tʼaanoʼobaʼ maʼ u kʼáat u yaʼaloʼob wa kʼaʼabéet u yokjaʼ máak yoʼolal le máaxoʼob maʼ okjaʼanajoʼob ka kíimoʼoboʼ. Utiaʼal u yeʼesik bix u kuxtal le máaxoʼob yéeyanoʼoboʼ, Pabloeʼ ku ketik yéetel u yoksaʼal utúul máak ich jaʼ utiaʼal ka okjaʼanak. Letiʼobeʼ unaj u chúukpajal u yóoloʼob tak ken kíimikoʼob utiaʼal u páajtal u binoʼob kaʼan.

Baʼaxoʼob ku kaʼansiktoʼon:

1:26-31; 3:3-9; 4:7. Unaj k-eʼesik kabal óolal yéetel maʼ unaj tʼaan t-oʼolal utiaʼal k-nojbaʼalkuntikbaiʼ, baʼaxeʼ chéen yoʼolal Jéeoba. Wa k-beetik beyoʼ yaan k-áantaj utiaʼal ka u bisuba maʼalob le sukuʼunoʼoboʼ.

2:3-5. Le ka bin kʼaʼaytaj Corintoeʼ, maʼ xaaneʼ Pabloeʼ tu tuklaj maʼ kun páajtal u yáantik mix máak u meyajt Dios, tumen teʼeloʼ suuk u beetaʼal yéetel u kaʼansaʼal le baʼax ku tuklik le griegoʼoboʼ. Baʼaleʼ letiʼeʼ maʼ tu chʼaʼaj saajkiliʼ mix tu yaʼalaj maʼ tu páajtal u beetkiʼ, baʼaxeʼ tu tsʼoʼokbesaj le meyaj tsʼaʼab u beet tumen Diosoʼ. Toʼon xaneʼ unaj k-tsʼoʼokbesik le meyaj tsʼaʼantoʼonoʼ kex tumen yaan talamiloʼob k-aktáantik. Jeʼex Pabloeʼ, k-kʼáatik u yáantaj Jéeoba utiaʼal maʼ u xuʼulul k-kʼaʼaytik u maʼalob péektsilil le Reinooʼ.

2:16. U yantaltoʼon «u tuukul Cristo[eʼ]» u kʼáat u yaʼal k-kʼaj óoltik baʼaxten tu beetaj upʼéel wa baʼax, k-tuukul jeʼex letiʼeʼ, k-kʼaj óoltik u jatsʼuts modos yéetel k-beetik jeʼex letiʼeʼ (1 Ped. 2:21; 4:1). Utiaʼal k-beetik jeʼex letiʼeʼ, unaj k-xokik teʼ Biblia bix kuxlajik yéetel bix kʼaʼaytajnajikoʼ.

3:10-15; 4:17. Unaj k-ilik bix k-kaʼansik le máakoʼoboʼ, yéetel unaj k-tsʼáaik k-óol maas maʼalobkíinte (Mat. 28:19, 20). Wa maʼ k-kaʼansik tubeel le máakoʼoboʼ maʼ kun muʼukʼantal u fejoʼob utiaʼal u aktáantikoʼob le talamiloʼoboʼ. Yéetel kex ka k-salvartbaeʼ yaan k-uʼuyikba «bey juntúul máak ku púutsʼul tiʼ kʼáakʼeʼ», tumen jach yaan u yaatal k-óol úuchik u kíimloʼob.

6:18. Utiaʼal «[k-púutsʼul], túun tiʼ le núupkʼebanoʼ», maʼ chéen yaan yéetel ka k-náachkuntba tiʼ le baʼaxoʼob táakaʼanoʼob ichil le tʼaan griego pornéiaoʼ. Unaj xan k-náachkuntikba tiʼ tuláakal le baʼaxoʼob jeʼel u beetik k-lúubul tiʼ leloʼ, jeʼex u chaʼantaʼal chaknuuliloʼ, le kʼaakʼas kuxtaloʼ, u máansik tu tuukul máak u núupkʼebantal yéetel u coquetear yéetel wa máax (Mat. 5:28; Sant. 3:17).

7:29. Le máax tsʼokaʼan u beeloʼ maʼ unaj u kaxtik chéen u yutsil u núupiʼ, baʼaxeʼ unaj u tsʼáaik táanil le Reinooʼ.

 10:8-11. Jéeobaeʼ jach kʼuuxilnaj le ka tʼaanaj le israelitaʼob tu contra Moisés yéetel Aaronoʼ. Le oʼolaleʼ, jach upuliʼ maʼ maʼalob ka tʼaanakoʼon tu contra u maasiliʼ.

16:2. K-chʼaʼatuklik cada baʼax kʼiin yéetel bajux ken tsʼáa utiaʼal u maas kʼaʼaytaʼal le Reinooʼ yaan u yáantaj utiaʼal maʼ u jáawal k-beetik.

«KAXTEʼEX A CHÚUKAʼAN MAʼALOBTALEʼEX»

(2 Cor. 1:1–13:14)

Le ka tu yojéeltaj tsʼoʼok u kʼamik le tsolnuʼuk tsʼaʼabtiʼ yéetel tsʼoʼok u arrepentir le máak jóoʼsaʼaboʼ, Pabloeʼ tu yaʼalaj tiʼ le corintoiloʼoboʼ: «Unaj [...] a saʼatsikeʼex yéetel a kiʼimakkúuntikeʼex u yóol». Kex tumen Pablo tu beetaj u yaatal u yóoloʼob yéetel u yáax cartaoʼ, jach kiʼimakchaj u yóol tumen «tu beetaj [u] kʼexik [u tuukuloʼob]» (2 Cor. 2:6, 7; 7:8, 9).

Pabloeʼ tu yaʼalaj tiʼ le corintoiloʼob ka u beetoʼob jeʼex le sukuʼunoʼob yanoʼob Macedonia le ka tu tsʼáajoʼob siibaloʼob utiaʼal u yáantaʼal le sukuʼunoʼoboʼ, letiʼeʼ tu yaʼalaj: «Tumen teʼexeʼ ka máan tíipʼileʼex tiʼ tuláakal [...]; le oʼolaleʼ unaj a máan tíipʼileʼex xan tiʼ le utsil meyajaʼ». Ka tsʼoʼok u yaʼalik jujumpʼéel baʼaloʼob tiʼ le máaxoʼob pʼekmailoʼ, tu tsʼok aʼalaj: «Kaxteʼex a chúukaʼan maʼalobtaleʼex ta kuxtaleʼex, yanakteʼex kiʼimak óolal, kuxleneʼex ichil jumpʼéeliliʼ óolal yéetel jeetsʼel óolal» (2 Cor. 8:1, 2, 4, 7; 13:11).

U núukil kʼáatchiʼob:

2:15, 16. ¿Baʼaxten ku yaʼalik le teksto toʼoneʼ beyoʼon «u kiʼibokil Cristo[eʼ]»? Toʼoneʼ k-tsʼoʼokbesik le baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ yéetel k-kʼaʼaytik tiʼ le máakoʼoboʼ. Ken k-beet lelaʼ bey yantoʼon upʼéel jatsʼuts «kiʼibokil» tu táan Jéeobaeʼ bey xan tu táan le máaxoʼob utsoʼoboʼ, baʼaleʼ maʼ bey u yúuchul tu táan le kʼasaʼan máakoʼoboʼ.

5:16, LTN. ¿Baʼaxten le yéeyanoʼoboʼ «maʼ [tu tuukuloʼob] tu yoʼolal mix máak jeʼel bix u tuukul juntúul luʼumkabil máakeʼ»? Letiʼobeʼ maʼatech u juzgartikoʼob mix máak chéen yoʼolal bix u yilaʼaloʼob, u razaʼob, u luʼumiloʼob yéetel bix líiʼsaʼaniloʼob. Baʼax maas kʼaʼanan u yilkoʼobeʼ letiʼe u múul meyajtkoʼob Dios yéetel le sukuʼunoʼoboʼ.

11:1, 16; 12:11. ¿Tu yeʼesaj wa Pablo minaʼan u naʼat yéetel kaʼanal u yich tu táan le corintoiloʼoboʼ? Maʼatech, baʼaleʼ maʼ xaaneʼ yaneʼ bey tu tuklil yoʼolal le baʼaxoʼob tu yaʼalaj Pablo utiaʼal ka kʼaʼamak le páajtalil tsʼaʼantiʼ bey utúul apostoloʼ.

12:1-4. ¿Baʼax le paraíso tsʼaʼab u yil le apóstol Pablooʼ? Maʼ xaaneʼ letiʼe jeetsʼelil yéetel le yaʼabach utsiloʼob kun antal ichil u kaajal Dios ku keʼetel yéetel upʼéel paraíso teʼ «tsʼook kʼiin[oʼobaʼ]» (Dan. 12:4).

Baʼaxoʼob ku kaʼansiktoʼon:

3:5. Le versiculoaʼ ku yeʼesik chéen Jéeoba kaʼanskoʼon utiaʼal k-tsʼoʼokbesik le meyaj u tsʼaamajtoʼonoʼ. Yéetel utiaʼal u beetkeʼ ku meyajtiʼ le Bibliaoʼ, u kiliʼich muukʼ yéetel u kaajal (Juan 16:7; 2 Tim. 3:16, 17). Le oʼolaleʼ mantatsʼ unaj k-xokik le Bibliaoʼ, le jóoʼsaʼaniloʼoboʼ, k-kʼáatik mantatsʼ tiʼ Jéeoba ka u tsʼáatoʼon u kiliʼich muukʼ, unaj k-bin mantatsʼ teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ bey xan táakpajloʼobiʼ (Sal. 1:1-3; Luc. 11:10-13; Heb. 10:24, 25).

4:16, LTN. «K-ichilbeʼen wíinikeʼ» ku túumbenkunsaʼal «sáamsamal» tumen Jéeoba. Le oʼolaleʼ unaj k-ilik k-jóoʼsik u yutsil le áantajoʼob ku tsʼáaiktoʼonoʼ yéetel maʼ unaj k-chaʼik u máan mix upʼéel kʼiin utiaʼal k-muʼukʼankúuntik fejiʼ.

4:17, 18. K-ojéeltik chéen «jumpʼíit baʼax k-mukʼyajtik» yéetel chéen utiaʼal «junsúutuk[eʼ]» yaan u yáantkoʼon utiaʼal ka chúukpajak k-óol.

5:1-5. Le jatsʼuts tʼaanoʼob meyajnaj tiʼ Pablo teʼ versiculoʼobaʼ ku yeʼesik le yéeyanoʼoboʼ jach ku tsʼíiboltik u binoʼob kaʼan.

10:13. Wa maʼ tu yaʼalaʼaltoʼon ka xiʼikoʼon áantaj tuʼux maas kʼaʼabéet j-kʼaʼaytajoʼobeʼ, ku páaʼtaʼal ka kʼaʼaytajnakoʼon chéen teʼ tuʼux aʼalaʼan tiʼ le múuchʼuliloʼ.

13:5. Le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ mantatsʼ unaj u yilkoʼob wa muʼukʼaʼan u fejoʼob, lelaʼ ku páajtal u beetkoʼob ken u yiloʼob wa táan u kuxtaloʼob jeʼex u yaʼalik le Bibliaoʼ. Tsʼoʼoleʼ unaj u yeʼeskoʼob jach tu jaajil máaxoʼobiʼ wa u yeʼesikoʼob jach u tsʼaamaj u yóol u meyajtoʼob Dios bey máaxoʼob «tsʼoʼok u suuktaltiʼob u chʼaʼa nuʼuktikoʼob baʼax le utsoʼ bey xan baʼax le kʼaasoʼ» yéetel u yeʼesikoʼob yantiʼob fe yoʼolal baʼax ku beetkoʼob (Heb. 5:14; Sant. 1:22-25). Jeʼex túun k-ilkoʼ, le jach maʼalob tsolnuʼukoʼob tu tsʼáaj Pablooʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ u xuʼulul k-xíimbal tiʼ u bejil le jaajoʼ.

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 26]

¿Baʼax u kʼáat u yaʼal le tʼaanoʼob «jeʼel jaytéen ka a jaanteʼex le waajaʼ yéetel ka a wukʼeʼex le ukʼulaʼ»? (1 Cor. 11:26.)