Tsʼoʼok noventa jaʼaboʼob joʼopʼok in meyajtik le Máax tsʼaamil in kuxtaloʼ

Tsikbaltaʼab tumen Edwin Ridgwell

KA FIRMARTAʼAB u juʼunil utiaʼal u xuʼulul le yáax nojoch baʼateltáambal tu kʼiinil 11 tiʼ noviembre tiʼ 1918, muchʼaʼab tuláakal le mejen paalal tu najil in xook utiaʼal k-kʼiimbesik le úuchik u xuʼulul le Nojoch Baʼateltáambaloʼ. Teneʼ chéen cinco jaʼaboʼob yanten kaʼachi, maʼ in wojel baʼax le ku kʼiimbesaʼaloʼ. Baʼaleʼ in wojel maʼ maʼalob ka táakpajken tiʼ le kʼiimbesajoʼ, tumen in taataʼobeʼ u kaʼansmoʼobten maʼ maʼalob ka táakpajken tiʼ kʼiimbesajoʼob yaan yéetel u saludartaʼal bandera wa u kʼaʼayal himno nacionaliʼ. Le oʼolal tin beetaj in payalchiʼ, kex beyoʼ túupʼ in wokʼol, baʼaleʼ maʼ táakpajen tiʼ le kʼiimbesajoʼ. Chéen cinco jaʼaboʼob yanten, baʼaleʼ tsʼoʼok u joʼopʼol in wilik in beetik baʼax utstutʼaan le Máax tsʼaamil in kuxtaloʼ (Ecl. 12:1).

Kex wa jaypʼéel mesoʼob táanil tiʼ leloʼ binoʼon kajtal tu kaajil Glasgow, tu luʼumil Escocia. Teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ, in taataeʼ bin u yuʼub upʼéel tsoltʼaan ku kʼaabaʼtik «U millonesi máaxoʼob kuxaʼanoʼob bejlaʼeʼ maʼ kun kíimloʼob mix bikʼin». Le baʼax tu yuʼubaj u yaʼalaʼaloʼ tu beetaj u kʼexik u kuxtal. In taataʼobeʼ joʼopʼ u xokkoʼob le Bibliaoʼ yéetel yaʼab u tsikbaloʼob tiʼ u Reino de Dios yéetel tiʼ le utsiloʼob ken u taasoʼ. Jach kin tsʼáaik u diosboʼotikil tiʼob úuchik kaʼanskoʼobten in yaabilt Dios yéetel ka in kʼub in wóol tiʼ (Pro. 22:6).

Tin káajsaj in beetik in precursori

Ka tu tsʼáajten 15 jaʼaboʼobeʼ jeʼel u páajtal kaʼach u kaʼantal in xookeʼ, baʼaleʼ baʼax in kʼáateʼ in beetik in precursori. In taataeʼ ku tuklik kaʼacheʼ maʼ u chukten u jaʼabiliʼ, le oʼolal ooken meyaj tiʼ upʼéel oficina. Baʼaleʼ tumen láayliʼ taak in beetik in precursorileʼ, tin túuxtaj upʼéel carta tiʼ le sukuʼun J. F. Rutherford, teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ letiʼ nuʼuktik le meyaj ku beetik u j-jaajkunajoʼob Jéeobaoʼ. Teʼ cartaoʼ tin waʼaliktiʼ baʼax taak in beetik yéetel tin kʼáatajtiʼ baʼax ku tuklik tu yoʼolal. Letiʼeʼ tu yaʼalajten: «Wa yantech u jaʼabil utiaʼal a meyajeʼ, yantech xan u jaʼabil utiaʼal a maas meyajtik Yuumtsil [...]. Tsʼáa a wóol a maas meyajte, beyoʼ letiʼeʼ yaan beetik u bintech utsil». Le carta tu túuxtajten tu kʼiinil 10 tiʼ marzo tiʼ 1928, tu líiʼsaj u yóol in láakʼtsiloʼob. Maʼ sen úuch tiʼ leloʼ, teen, in taataʼob yéetel in kiikeʼ joʼopʼ k-beetik k-precursoril.

Tu jaʼabil 1931, tiʼ upʼéel asamblea yanchaj Londreseʼ, le sukuʼun Rutherfordoʼ tu kʼáataj máaxoʼob jeʼel u binoʼob kʼaʼaytaj táanxel luʼumiloʼobeʼ. Ka tin wuʼuyajeʼ tin waʼalaj jeʼel in bineʼ, ka túuxtaʼaben yéetel utúul sukuʼun ku kʼaabaʼtik Andrew Jack tu kaajil Kaunas, tiʼ u luʼumil Lituania. Teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ yanten 18 jaʼaboʼob.

Tin kʼaʼaytaj u maʼalob péektsilil le Reino táanxel luʼumiloʼ

Teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ, u kajnáaliloʼob Lituaniaeʼ jach óotsiloʼob, tu meeyjul kool yéetel tiʼ tséen wakax kuxaʼanoʼob. U jaajileʼ maʼ chéen chʼaʼabil  úuchik in wilik in kʼaʼaytaj teʼ mejen kaajoʼob jeʼeloʼ, tumen talam u kaxtik máak tuʼux u pʼáatliʼ. Mix bikʼin u tuʼubulten le tuʼuxoʼob t-máansaj le áakʼaboʼoboʼ. Kʼajaʼanten utéenjeakeʼ teen yéetel Andreweʼ líikʼoʼon, tumen maʼ tu páajtal u tʼúubul k-wenel. Ka t-tʼabaj le sáasiloʼ t-ileʼ chuup le cama yéetel pikoʼoboʼ. Tu sen chiʼijoʼon desde t-pool tak tu niʼ k-ook. Le oʼolal utiaʼal u chan xuʼulul yajil tuʼux u chiʼimenoʼobeʼ, sáamsamal ichil upʼéel semana binen tʼuʼtal ichil u síisis jaʼi upʼéel áalkab jaʼ yaan naatsʼ teʼ tuʼux yanoʼonoʼ. Maʼ úuch tiʼ leloʼ t-kʼaj óoltaj utúul máak yéetel u yatan maʼ jach úuch tsʼoʼokok u beeloʼobiʼ, letiʼobeʼ tu kʼamoʼob le maʼalob péektsiloʼ yéetel tu tsʼáajoʼob tuʼux k-yantal tu yotochoʼob. Le tuʼux tu tsʼáajoʼobtoʼonoʼ maʼ jach nojchiʼ yéetel chéen luʼum k-wenel, baʼaleʼ minaʼan baʼaloʼob ku chiʼibaloʼobiʼ. Toʼoneʼ t-ilaj bey upʼéel palacioeʼ.

Teʼ jaʼaboʼob jeʼeloʼ, u luʼumil Lituaniaeʼ jach controlartaʼan tumen u nuuktakil le Iglesia Católica yéetel le Iglesia Ortodoxa Rusaoʼ. Le oʼolal chéen le ayikʼaloʼob jeʼel u páajtal u manik u Bibliaʼoboʼ. K-ilik k-meyajtik u maas yaʼabil territorio ku páajtal yéetel k-ilik pʼatik yaʼab jóoʼsaʼaniloʼob. Yáax baʼax k-beetik ken kʼuchkoʼon tiʼ upʼéel kaajeʼ k-kaxtik tuʼux ken k-pʼáatal. Ken tsʼoʼokkeʼ k-bin xíimbalt yéetel kanáambai le najoʼob yaan tu joʼokajil le kaajoʼ. Tu tsʼookeʼ k-jáajan kʼaʼaytaj tiʼ u maasil najoʼob teʼ kaajoʼ. Beyoʼ k-láaj kʼaʼaytaj ichil le kaaj táanil u beetiktoʼon wa baʼax le j-kʼiinoʼoboʼ.

Le baʼaxoʼob úuchtoʼonoʼ tu beetaj u maas kʼaj óoltaʼal le meyaj k-beetikoʼ

Tu jaʼabil 1934 túuxtaʼab Andrew tu Betelil Kaunas, ka túuxtaʼab John Sempey utiaʼal in múul meyaj tu yéetel teʼ kʼaʼaytajoʼ. Tu kaʼatúulaloʼon t-aktáantaj yaʼab baʼaxoʼob maʼ tu tuʼubultoʼon. Kʼajaʼanteneʼ utéeneʼ tin xíimbaltaj utúul abogado tu oficina. Letiʼeʼ jach kʼuuxilnajeʼ ka tu jóoʼsaj upʼéel pistola, ka joʼopʼ u yaʼalikten ka jóokʼoken. Jáan payalchiʼinajen chaambéelil yéetel kʼaʼajten le baʼax ku yaʼalik le Bibliaaʼ: «Jumpʼéel utsil núuktʼaaneʼ ku jáawsik le kʼuuxiloʼ» (Pro. 15:1). Ka tin waʼalajtiʼ: «Teneʼ maʼ taalen in kaxt baʼateliʼ, taalen in kʼaʼayt le maʼalob péektsiloʼ, le oʼolal minaʼan mix baʼal oʼolal a pʼuʼujul». Le máakoʼ tu luʼsaj u kʼab tu gatilloi le pistolaoʼ, ka joʼopʼ in bin in jutsʼkimba teʼ jooloʼ.

Ka kʼuchen yiknal Johneʼ, tu yaʼalajten yaan baʼax u kʼáat u tsikbaltten. Letiʼeʼ bisaʼab teʼ comisaríaoʼ, tumen utúul koʼoleleʼ tu yaʼalaj letiʼ okolttiʼ upʼéel nojoch taakʼin. Teʼ comisaríaoʼ beetaʼab u láaj luʼsik u nookʼ, baʼaleʼ maʼ kaxtaʼab mix upʼéel centavo tiʼiʼ. Ka tsʼoʼokeʼ machaʼab le máax okolt u taakʼin le koʼoleloʼ.

Le baʼaloʼob úuchtoʼonaʼ láaj ojéeltaʼab teʼ chan kaajoʼ, baʼaleʼ áantajnaj utiaʼal u maas kʼaj óoltaʼal le meyaj k-beetikoʼ.

Taʼakumbai k-kʼaʼaytaj

Tu luʼumil Letonia, yaan maʼ jach náach teʼ tuʼux yanoʼon kaʼachoʼ, maʼatech u chaʼabal k-kʼaʼaytajiʼ. Kex jach sajbeʼentsileʼ, utéen tiʼ cada meseʼ k-bin tiʼ tren utiaʼal k-bisik jóoʼsaʼaniloʼobiʼ. Yaan kʼiineʼ, ken tsʼoʼokok k-kʼubik  le jóoʼsaʼaniloʼoboʼ, k-kʼuchul tak Estonia utiaʼal k-chʼaʼik uláakʼ jóoʼsaʼaniloʼob utiaʼal k-pʼat Letonia ken suunakoʼon.

Utéenjeakileʼ, utúul tiʼ le máaxoʼob ku meyajoʼob teʼ aduanaoʼ tu yaʼalajtoʼon ka k-éems teʼ tren le jóoʼsaʼaniloʼoboʼ utiaʼal ka k-bis tiʼ u nojchil le aduanaoʼ. Teen yéetel Johneʼ t-kʼáataj tiʼ Jéeoba ka u yáantoʼon. U maʼalobileʼ le máakoʼ maʼ tu yaʼalaj tiʼ u nojchil le aduana baʼax k-biskiʼ, chéen tu yaʼalajtiʼ: «Le máakoʼobaʼ yaan baʼax ken u yaʼaloʼobtech». Teen túuneʼ tin waʼalajtiʼeʼ le libroʼob k-biskoʼ jeʼel u yáantik le paalaloʼob tu najil u xookoʼoboʼ yéetel teʼ universidadoʼob u naʼatoʼob le baʼaxoʼob ku yúuchloʼob bejlaʼaʼ. Ka tu yuʼubeʼ ka tu chaʼaj k-bin, bey úuchik u páajtal k-kʼubik le jóoʼsaʼaniloʼob tiʼ le sukuʼunoʼoboʼ.

Jeʼex u bin u maas pʼektikuba le máakoʼob yoʼolal le política tu luʼumil Estonia, Letonia yéetel Lituaniaoʼ bey úuchik u bin k-maas chʼaʼapachtaʼal. Ka tsʼoʼokeʼ aʼalaʼab xan toʼon maʼ tu páajtal k-kʼaʼaytaj Lituania. Andrew yéetel Johneʼ beetaʼab u jóokʼloʼob teʼ luʼumiloʼ, yéetel tumen jach taʼaytak u káajal le u kaʼapʼéel nojoch baʼateltáambaloʼ, kex jach yaachaj tin wóoleʼ tak teen yanchaj in lukʼul u múuchʼ yéetel u maasil le máaxoʼob Gran Bretaña u taaloʼoboʼ.

Uláakʼ meyajoʼob yéetel utsiloʼob tin kʼamaj Irlanda del Norte

Tu jaʼabil 1937 suunajen yiknal in taataʼob, teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ tiʼ kajaʼanoʼob Irlanda del Norteiʼ. Tu kʼiiniloʼob táan le baʼateltáambaloʼ, le gobiernoʼoboʼ maʼatech u chaʼikoʼob u yantaltoʼon jóoʼsaʼaniloʼob. Kex beyoʼ maʼ t-xulaj k-kʼaʼaytajiʼ. Le ka tsʼoʼok le baʼateltáambaloʼ, láaj lukʼ xan le baʼaxoʼob talamkúuntik k-kʼaʼaytik le maʼalob péektsiloʼ. Le sukuʼun Harold King, utúul úuchben precursor bin u beet u misioneroi Chinaeʼ, káaj u yilik ka máansaʼak tsoltʼaanoʼob tuʼux jéechkab. Letiʼeʼ tu yaʼalaj: «Le sábado ku taalaʼ teen kin máansik le yáax tsoltʼaanoʼ». Ka tsʼoʼokeʼ tu pakteneʼ ka tu yaʼalaj: «Tuláakʼ sabadooʼ teech kan máansik». Ka tin wuʼuyeʼ jach sajakchajen.

Mix bikʼin u tuʼubulten le yáax ka tin máansaj  in tsoltʼaanoʼ. Jach yaʼab máakoʼob bin uʼuyik. Waʼalajen yóokʼol upʼéel cajaeʼ ka joʼopʼ in tʼaan x-maʼ microfonoi. Ka tsʼoʼokeʼ náatsʼ utúul máak u saludarten, letiʼeʼ tu yaʼaleʼ u kʼaabaʼeʼ Bill Smith. Tu yaʼaleʼ tu yilaj yaʼab máak muchʼukbaloʼobeʼ ka náatsʼ u yil baʼax ku yúuchul. Letiʼeʼ tu yaʼaleʼ u kʼaj óol in taata, baʼaleʼ in taataeʼ bin u beet u precursori tu kaajil Dublin, le oʼolal Bill Smitheʼ maʼ seguernaj u yilik u j-jaajkunajoʼob Jéeobaiʼ. Káaj in tsʼáaik xook tiʼ yéetel le Bibliaoʼ, ka tsʼoʼokeʼ nueve utúulul tiʼ u láakʼtsiloʼobeʼ joʼopʼ xan u meyajtkoʼob Jéeoba.

Ka máan kʼiineʼ binen kʼaʼaytaj tiʼ upʼéel kúuchil tuʼux yaan nukuch najoʼob naatsʼ tiʼ Belfast. Teʼeloʼ tin kʼaj óoltaj utúul koʼolel rusa kajaʼan kaʼach Lituania. Ka tin weʼesaj jujumpʼéel jóoʼsaʼaniloʼob tiʼeʼ, tu yaʼalajten: «Yanten le libro jeʼeloʼ. In tío tsʼáaten, letiʼeʼ profesor tu universidadi Kaunas». Ka tu jóoʼsaj le libro La Creación ich polaco. Tu jáalikoʼobeʼ yaʼab mejen tsʼíib yanoʼobiʼ. Le koʼoleloʼ kiʼimakchaj u yóol ka tu yojéeltaj teen tsʼáa le libro tiʼ u tío tu kaajil Kaunasoʼ (Ecl. 11:1).

John Sempey, le máax yéetel kin múul kʼaʼaytaj kaʼachoʼ tu yaʼalajteneʼ ken kʼuchken Irlanda del Norteiʼ ka xiʼiken in xíimbalt Nellie, u yíitsʼin, tumen letiʼeʼ u kʼáat maas kaambal tiʼ le Bibliaoʼ. Teen túun yéetel Connie, in kiikeʼ joʼopʼ k-xook tu yéetel. Nellieeʼ séeb úuchik u tsʼáaik ichil u kuxtal le baʼax ku kanikoʼ tak ka okjaʼanaji. Ka máan kʼiineʼ tsʼoʼok in beel tu yéetel.

Teen yéetel Nellieeʼ cincuentaiseis jaʼaboʼob t-múul meyajtaj Jéeoba. Yanchajtoʼon u kiʼimak óolalil k-áantik maas tiʼ cien máakoʼob u kʼaj óoltoʼob u jaajil. Tu kaʼatúulaloʼon k-tsʼíiboltik kaʼach k-salvartikba ken kʼuchuk le Armagedón yéetel k-ilik le túumben yóokʼol kaaboʼ, baʼaleʼ letiʼeʼ kíim tu jaʼabil 1998. Leloʼ tu beetaj u jach yaatal in wóol, letiʼe baʼax maas talam tsʼoʼok in wilik ichil in kuxtaloʼ.

Kaʼa suunajen teʼ tuʼuxoʼob yáax meyajnajaʼanenoʼ

U jaʼab kíimik Nellieeʼ tsʼaʼabten upʼéel jatsʼuts meyaj: aʼalaʼabten ka xiʼiken tu Betelil Tallin (Estonia). Le carta túuxtaʼabtenoʼ ku yaʼalik u jaats beyaʼ: «Tiʼ le diez sukuʼunoʼob túuxtaʼaboʼob tu luʼumiloʼob Estonia, Letonia yéetel Lituania tu jaʼabil 1930, chéen teech kuxaʼanech». Táan u tsʼíibtaʼal bix káajik le kʼaʼaytajoʼ, le oʼolal u kʼáatoʼob u yiloʼob wa jeʼel u páajtal in wáantikoʼobeʼ.

Jach tu taasajten kiʼimak óolal in tsikbaltik le baʼaxoʼob úuch tiʼ toʼon le ka káaj k-kʼaʼaytik le maʼalob péektsil teʼ luʼumiloʼob jeʼeloʼ. Ka kʼuchen Letoniaeʼ tiʼ weʼesaj tiʼ le sukuʼunoʼob le naj yáax meyajnaj bey upʼéel sucursaliloʼ yéetel le tuʼux k-taʼakik le jóoʼsaʼaniloʼob tu techoiloʼ, le kúuchil jeʼeloʼ mix utéen ilaʼab tumen le policíaʼoboʼ. Tu luʼumil Lituaniaeʼ bisaʼaben tu kaajil Šiauliai, teʼeloʼ yáax meyajnajen bey precursorileʼ. Teʼeloʼ utúul sukuʼuneʼ tu yaʼalajten: «Úuchjeakileʼ teen yéetel in maamaeʼ t-manaj upʼéel naj. Ka joʼopʼ k-limpiartik le kúuchil tuʼux ku líiʼsaʼal úuchben nuʼukuloʼobeʼ t-kaxtaj le libro El Plan Divino de las Edades yéetel El Arpa de Dios. Le ka tin xokoʼobeʼ tin tsʼáaj cuenta ku kaʼansikoʼob u jaajil. In tuklikeʼ teech pʼat le libroʼob teʼ naj jeʼeloʼ».

Páajchaj xan in bin tiʼ upʼéel asamblea tiʼ circuito tiʼ upʼéel kaaj in beetmaj in precursoriliʼ. Kʼaʼajaʼanteneʼ sesentaicinco jaʼaboʼob táanil tiʼ leloʼ beetaʼab upʼéel asamblea teʼ kaaj jeʼeloʼ, teʼ kʼiin jeʼeloʼ chéen treintaicinco máakoʼob binoʼobiʼ. Baʼaleʼ beoraaʼ maas tiʼ mil quinientos máakoʼob binoʼobiʼ. Jéeobaeʼ tsʼoʼok u beetik u bin utsil tiʼ le meyaj ku beetaʼal teʼeloʼ.

Jéeobaeʼ mix utéen u pʼaten

Tu mesil noviembre tiʼ 2006, tin kʼamaj upʼéel u yutsil Jéeoba tu beetaj u jach kiʼimaktal in wóol. Tsʼoʼok in beel yéetel Bee, utúul kiik jach kiʼichpam yéetel jach jatsʼuts u modos.

Jeʼel máaxak paalil táan u tuklik baʼax ken u beet ichil u kuxtaleʼ, jeʼel in waʼaliktiʼeʼ, u maas maʼalobileʼ ka u beet le baʼax ku yaʼalik le Bibliaaʼ: «Kaʼalikil táankelmecheʼ, kʼaʼajak tiʼ teech máax beetech». Kin wuʼuykimba jeʼex le salmista tu yaʼalaj le tʼaanoʼobaʼ: «In [Dios] teech ta kaʼambesajen líikʼbal tin táankelemil; tak bejelaʼeʼ táan in kʼaʼaytik a nukuch meyajoʼob. In [Dios], le ken nuxibchajkeneʼ maʼ a xúumpʼattiken bey le ken wéej sakak u tsoʼotsel in pool, tumen láayliʼ yaan in tsikbaltik le a nojoch páajtalil tiʼ le chʼiʼibaloʼobaʼ yéetel tiʼ le bíin taalakoʼoboʼ» (Sal. 71:17, 18).

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 25]

ESTONIA

LETONIA

LITUANIA

TALLIN

RIGA

VILNA

Kaunas

U Golfoi Riga

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 25]

Kex sajbeʼentsileʼ k-bisik kaʼach le jóoʼsaʼaniloʼob Letoniaoʼ

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 26]

Quince jaʼaboʼob yanten ka káaj in beetik in precursori Escocia

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 26]

Le kʼiin ka tsʼoʼok in beel yéetel Nellieoʼ (1942)