Le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ unaj u yeʼeskoʼob jatsʼuts modos
Le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ unaj u yeʼeskoʼob jatsʼuts modos
«Ilawileʼex a béeytaleʼex jeʼel bix [Dioseʼ].» (EFE. 5:1)
1, 2. 1) ¿Baʼaxten jach unaj u yeʼesik máak jatsʼuts modos? 2) ¿Baʼax ken k-kan teʼ xookaʼ?
UTÚUL koʼolel ku kʼaabaʼtik Sue Fox, u xokmaj bix unaj u yeʼesaʼal jatsʼuts modoseʼ, ku yaʼalik: «U yeʼesik máak jatsʼuts modoseʼ upʼéel baʼax maʼ chéen wa baʼax kʼiin unaj u beetaʼaliʼ. Unaj u yeʼesik máak jatsʼuts modos tiʼ tuláakal súutukil yéetel jeʼel tuʼuxak ka yanakeʼ. Leloʼ jach maʼalob u yilaʼal». Le máaxoʼob eʼesik jatsʼuts modosoʼ óoliʼ maʼatech u yantal talmil tiʼob yéetel u maasil, yéetel ken yanak talamil tiʼobeʼ séeb u yutskíintkoʼob. Baʼaleʼ le máaxoʼob maʼatech u yeʼeskoʼob jatsʼuts modosoʼ jach ku yantal talmil tiʼob yéetel ku beetkoʼob u kʼuuxil u maasil.
2 Toʼoneʼ kʼaj óolaʼanoʼon yoʼolal le jatsʼuts modos k-eʼesikoʼ. Baʼaleʼ unaj k-kanáantik maʼ k-beetik jeʼex le máaxoʼob maʼatech u yeʼeskoʼob jatsʼuts modosoʼ. Teʼ xookaʼ yaan k-ilik jujumpʼéel tekstoʼob jeʼel u yáankoʼon utiaʼal maʼ k-eʼesik le kʼaakʼas modos ku yeʼesik le máaxoʼob maʼatech u meyajtkoʼob Diosoʼ yéetel jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal k-áantik u maasil u natsʼubaʼob ichil u kaajal Dioseʼ. Utiaʼal k-naʼatik baʼax táakaʼan ichil u yeʼesik máak jatsʼuts modoseʼ, koʼoneʼex ilik bix u yeʼesik Jéeoba yéetel Jesús.
Jéeoba yéetel Jesuseʼ: ku yeʼeskoʼob jatsʼuts modos
3. ¿Bix u yeʼesik jatsʼuts modos Jéeoba?
3 Jéeobaeʼ jach ku yeʼesik jatsʼuts modos. Kex letiʼ u nojchil tiʼ tuláakal baʼaleʼ ku yeʼesik yaabilaj yéetel jatsʼuts modos tiʼ wíinik. Jeʼex le ka tʼaanaj yéetel Abraham bey xan yéetel Moiseseʼ meyajnajtiʼ le tʼaan «beet uts» (Gén. 13:14, NM; Éxo. 4:6, NM). Ken beetaʼak xan baʼax maʼ maʼalob tumen le máaxoʼob meyajtikoʼ, letiʼeʼ ku «chʼaʼik óotsilil; maʼatech [u] náakal» u yóol tiʼob (Sal. 86:15). Jeʼex túun k-ilkoʼ, Jéeobaeʼ maʼatech u jáan kʼuuxil jeʼex u beetik jujuntúul máakoʼob ken u yiloʼob maʼatech u beetaʼal baʼax u kʼáatoʼobeʼ.
4. ¿Baʼax ku kaʼansiktoʼon le bix u chʼenxikintik Jéeoba le máaxoʼob meyajtikoʼ?
4 Jéeobaeʼ ku yeʼesik xan jatsʼuts modos yoʼolal bix u chʼenxikint le máaxoʼob meyajtikoʼ. Jeʼex ka joʼopʼ u beetik Abraham yaʼab kʼáatchiʼob yaan yil yéetel u kajnáaliloʼob Sodomaeʼ, letiʼeʼ tu núukaj tiʼ tuláakal le baʼax tu kʼáatoʼ (Gén. 18:23-32). Jéeobaeʼ maʼ tu tuklaj wa chéen táan u peʼertik tiempo ikil u yuʼubik baʼax chiʼichnakkúuntik Abrahamiʼ. Letiʼeʼ ku chʼenxikintik u payalchiʼ le máaxoʼob meyajtikoʼ bey xan u kʼáat óolal le máaxoʼob tsʼoʼok u arrepentiroʼoboʼ (xokaʼak Salmo 51:11, 17). Lelaʼ ku yeʼesiktoʼoneʼ jach unaj k-chʼenxikintik baʼax ku yaʼaliktoʼon u maasil.
5. K-eʼesik utsil jeʼex Jesuseʼ, ¿bix jeʼel u yáantkoʼon k-bisba maʼalob yéetel u maasileʼ?
5 Jesuseʼ tu yeʼesaj jach uts, jeʼex u Taataeʼ. Kex jach yaʼab tiempo tu máansaj teʼ kʼaʼaytajoʼ, mantatsʼ tu yeʼesaj tsiikil tiʼ u maasil yéetel chúukpaj u yóol u yáantoʼob. Tiʼ tuláakal súutukileʼ tu yáantaj le máaxoʼob yaan lepra tiʼoboʼ, le chʼóopoʼoboʼ yéetel le óotsiloʼoboʼ. Ku pʼatik xan baʼax ku beetik utiaʼal u yáantik le máaxoʼob táan u muʼyajoʼoboʼ. Jach tu yeʼesaj xan u yutsil tiʼ le máaxoʼob tu tsʼáaj u fejoʼob tiʼoʼ (Mar. 5:30-34; Luc. 18:35-41). Wa k-eʼesik utsil yéetel wa k-áantik u maasil jeʼex tu beetil Jesuseʼ, yaan u tsʼaʼabal cuenta tumen k-láakʼtsiloʼob, k-vecinoʼob bey xan tumen uláakʼ máakoʼob. Wa k-beetik beyoʼ yaan k-nojbeʼenkúuntik Jéeoba yéetel yaan u yantaltoʼon kiʼimak óolal.
6. ¿Bix úuchik u yeʼesik tsiikil Jesús?
6 U nuuktakil le judíoʼob kaʼachoʼ ku yilkoʼob «yáanal loolob tʼaan» yaan le máaxoʼob maʼ u kʼaj óoloʼob tubeel le Leyoʼ, le oʼolal ku mixbaʼalkúuntkoʼob (Juan 7:49). Baʼaleʼ Jesuseʼ maʼ bey tu beetiliʼ, letiʼeʼ tu yeʼesaj tsiikil tiʼ u maasil, upʼéel bix tu beetileʼ letiʼe úuchik u tʼankoʼob tu kʼaabaʼoboʼ, jeʼex ka tu tʼanaj Marta, María, Zaqueo yéetel uláakʼ máakoʼobeʼ (Luc. 10:41, 42; 19:5). Maʼ xaaneʼ, le tuʼux kajaʼanoʼonoʼ yaan upʼéel bix suukaʼanil u tʼankuba máak yéetel u maasil, baʼaleʼ le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ ku yilik u yeʼeskoʼob tsiikil mantatsʼ. * Ku yilik u yeʼeskoʼob tsiikil tiʼ u sukuʼunoʼob bey xan tiʼ uláakʼ máakoʼob (xokaʼak Santiago 2:1-4).
7. ¿Bix u yáantkoʼon le Biblia utiaʼal ka k-eʼes jatsʼuts modos jeʼel tuʼuxak yanoʼoneʼ?
7 Dios yéetel Jesuseʼ ku yeʼeskoʼob tsiikil tiʼ u kajnáaliloʼob tuláakal le Luʼumaʼ, kex jejeláas u razailoʼob. Lelaʼ ku beetik u natsʼkuba tu yiknal le máaxoʼob u kʼáat u kanoʼob u jaajiloʼ. Baʼaleʼ maʼ unaj u tuʼubultoʼoneʼ, maʼ upʼéeliʼ bix u yeʼesaʼal jatsʼuts modos tuláakal tuʼuxiʼ. Kex beyoʼ le baʼaxoʼob ku yaʼalik le Bibliaoʼ jeʼel u yáantkoʼon k-il bix maas maʼalob ka k-eʼes jatsʼuts modoseʼ. Beoraaʼ yaan k-ilkeʼ wa k-eʼesik jatsʼuts modos ken k-kʼaʼayt le maʼalob péektsiloʼ jach jeʼel u bin toʼon utsileʼ.
Baʼaxten unaj k-tsiik yéetel bix unaj k-káajsik k-tsikbal
8, 9. 1) ¿Baʼaxoʼob ku beetaʼal tumen yaʼab máak maʼ maʼalob u yilaʼaliʼ? 2) ¿Bix u yáantkoʼon Mateo 5:47 k-il bix unaj k-tratartik u maasil?
8 Bejlaʼeʼ yaʼab tuʼuxeʼ, óoliʼ tuláakal máak áalkabil u máan, le oʼolal tsʼoʼok u pʼáatal maʼatech u tʼankuba máak ken máanak tu tséel uláakʼ, mix tak chéen ka tsiiknak wa ka u yaʼal «bix a wanil». U jaajileʼ maʼ tu páajtal u tsikik máak tuláakal le máaxoʼob ku yilik teʼ bejoʼ. Baʼaleʼ yaan súutukiloʼobeʼ maʼalob ka beetaʼak. Techeʼ ¿suuk wa a tsikik u maasil? ¿Wa chéen ka kʼáat máan tu tséeloʼob bey maʼatech a wilkoʼobeʼ? Yaan horaeʼ, kex maʼ u kʼáat máakeʼ, jeʼel u káajal xan u beetik beyaʼ, baʼaleʼ lelaʼ jach u puliʼ maʼ maʼalob ka beetaʼakiʼ.
9 Jesuseʼ ku yaʼalik: «Wa ka tsikikeʼex xan chéen a sukuʼuneʼexeʼ, ¿baʼax maʼalobil ka beetikeʼex? Tak le máaxoʼob maʼ oksaj óoloʼob beetikoʼob beyoʼ» (Mat. 5:47). Yoʼolal lelaʼ Donald Weiss, utúul máak kaʼanchajaʼan u xookeʼ ku yaʼalik: «Mix máak utstutʼaan ka kʼáat máanak wa máax tu tséel wa maʼ u paktaʼal. U jaajileʼ mix baʼal unaj u beetik u pʼáatal maʼ k-eʼesik jatsʼuts modos tiʼ u maasil. Le oʼolaleʼ, tsik u maasil yéetel tʼaanen tu yéeteloʼob». Lelaʼ ku yeʼesiktoʼoneʼ wa k-eʼesik tsiikil tiʼ tuláakal máakeʼ yaan k-bisikba maʼalob tu yéeteloʼob.
10. ¿Bix u yáantaj le jatsʼuts modos utiaʼal u kʼaʼamal le maʼalob péektsiloʼ? (Ilaʼak le cuadro «Cheʼejnen táanil tiʼ u káajal a tʼaan».)
10 Koʼoneʼex ilik baʼax tu beetaj Tom yéetel Carol, u yatan, kajaʼanoʼob tiʼ upʼéel noj kaaj yaan tu luʼumil Estados Unidos. Letiʼobeʼ ku yilik u tʼaanoʼob yéetel kiʼimak óolal yéetel u vecinoʼob utiaʼal ka kʼaʼamak le maʼalob péektsil ku kʼaʼaytkoʼoboʼ. Ka tʼaanaj Tom tiʼ baʼax ku yaʼalik Santiago 3:18, tu yaʼalaj: «Toʼoneʼ k-ilik k-eʼesik jatsʼuts modos ken tʼaanakoʼon yéetel tuláakal máak. K-natsʼikba yiknal le máaxoʼob yanoʼob tu jool u yotochoʼoboʼ bey xan yiknal le máaxoʼob táan u meyajoʼoboʼ. Toʼoneʼ k-cheʼej, k-tsikikoʼob, tsʼoʼoleʼ k-káajsik k-tsikbal tu yéeteloʼob tiʼ baʼaxoʼob u kʼáatoʼob tʼaan: tiʼ u paalaloʼob, tiʼ u yalakʼ peekʼoʼob, tiʼ u yotochoʼob yéetel tiʼ u meyajoʼob. Ken máanak kʼiineʼ ku yilkoʼonoʼob bey u amigoʼonoʼobeʼ». Caroleʼ ku yaʼalik xan: «Tuláakʼ kʼiin ken k-xíimbaltoʼobeʼ, k-aʼaliktiʼob k-kʼaabaʼ yéetel k-kʼáatiktiʼob xan bix u kʼaabaʼob. K-aʼaliktiʼob xan baʼax táan k-máan beete, baʼaleʼ k-ilik maʼ u xáantal táan k-tsikbal. Ken máanak kʼiin túuneʼ k-tsikbaltiktiʼob le maʼalob péektsiloʼ». Ikil u beetkoʼob lelaʼ Tom yéetel Caroleʼ tsʼoʼok u joʼopʼol u biskubaʼob yéetel yaʼab tiʼ le máakoʼoboʼ. Yaʼab tiʼ letiʼobeʼ tsʼoʼok u joʼopʼol u kʼamkoʼob le jóoʼsaʼaniloʼoboʼ, yéetel yaan tiʼ le letiʼobeʼ tsʼoʼok u káajal u xookoʼob.
Unaj k-eʼesik jatsʼuts modos ken joʼopʼok u yaʼalaʼaltoʼon baʼal
11, 12. ¿Baʼax tu yaʼalaj Jesús ken k-aktáant ikil kʼaʼaytik le maʼalob péektsiloʼ, yéetel baʼax unaj k-beetik ken úuchuk lelaʼ?
11 Yaan kʼiineʼ, le máaxoʼob tiʼ k-kʼaʼaytajoʼ ku yaʼalkoʼobtoʼon baʼaloʼob kʼaastak. Baʼaleʼ k-ojliliʼ bey kun úuchloʼ, tumen Jesuseʼ tu yaʼalaj tiʼ u disipuloʼob: «Wa teen tu chʼaʼapachtenoʼobeʼ bey xan teʼex yaan a chʼaʼapachtaʼaleʼex» (Juan 15:20). Baʼaleʼ wa k-tsʼíikil utiaʼal k-núukik le baʼax ku yaʼalikoʼoboʼ jeʼel k-beetik u maas kʼuuxiloʼobeʼ. ¿Baʼax túun unaj k-beetik? Apóstol Pedroeʼ ku yaʼalik: «[Eʼeseʼex tsiikil tiʼ] Cristo jeʼel bix Yuumtsil ta puksiʼikʼaleʼexeʼ. Mantatsʼ u nuʼuktmajeʼex utiaʼal a núukikeʼex tiʼ tuláakal ka u kʼáatoʼob a chiʼex tu yoʼolal le alab óolal yaan tiʼ teʼexoʼ, baʼaleʼ beeteʼex yéetel kabal óolal bey xan yéetel tsiikil» (1 Ped. 3:15). Jeʼex tsʼoʼok k-ilkoʼ, wa k-núukik yéetel tsiikil bey xan yéetel jeetsʼelil le baʼax ku yaʼalaʼaltoʼonoʼ, maʼ xaaneʼ jeʼel k-áantaj utiaʼal ka u kʼex u tuukul le máax aʼaliktoʼon baʼaloʼ (Tito 2:7, 8).
12 Cada ken aʼalaʼaktoʼon baʼaleʼ, ¿jeʼel wa u páajtal k-núukik jeʼex utstutʼaan Dioseʼ? Jeʼeleʼ. Pabloeʼ ku yaʼalik: «A tsikbaleʼexeʼ mantatsʼ ka uʼuyaʼak maʼalob yéetel jatsʼuts, yéetel ka a wojéelteʼex bix unaj a núukikeʼex u tʼaan jujuntúul» (Col. 4:6). Wa ku suuktal k-eʼesik jatsʼuts modos tiʼ k-láakʼtsiloʼob, tiʼ k-éet meyajoʼob, tiʼ k-éet xookoʼob, tiʼ k-sukuʼunoʼob yéetel tiʼ k-vecinoʼobeʼ, maʼ kun talamtaltoʼon k-tʼaan, jeʼex unaj u beetik utúul máax meyajtik Dios, ken pʼaʼastaʼakoʼon yéetel ken aʼalaʼaktoʼon baʼal (xokaʼak Romailoʼob 12:17-21).
13. U yeʼesik máak jatsʼuts modoseʼ, ¿bix u yáantaj utiaʼal u kʼexik u tuukul le máakoʼoboʼ?
13 U yeʼesik máak jatsʼuts modos ken joʼopʼok u yaʼalaʼal baʼal tiʼeʼ ku taasik utsiloʼob. Tu luʼumil Japoneʼ, utúul nojoch máak yéetel utúul máax bijaʼan xíimbaltikeʼ, tu sen aʼaloʼob baʼal tiʼ utúul sukuʼun ka kʼuch kʼaʼaytaj tu yotoch. Baʼaleʼ le sukuʼunoʼ maʼ kʼuuxilnajiʼ, baʼaxeʼ yéetel tsiikileʼ lukʼ tu yiknaloʼob. Ka seguernaj u kʼaʼaytaj, baʼaleʼ tu yileʼ táan u paktaʼal tumen le máax bijaʼan xíimbaltik le nojoch máakoʼ. Ka náatsʼ le sukuʼun tu yiknaloʼ, le máakoʼ tu yaʼalajtiʼ: «Yaachajaʼan in wóol úuchik k-aʼaliktech baʼal. Tumen kex t-aʼalajtech baʼaleʼ, tin wileʼ maʼ kʼuuxilnajechiʼ. ¿Baʼax unaj in beetik utiaʼal in weʼesik jatsʼuts modos xan?». Le máakaʼ jach chiʼichnakchajaʼan, tumen luʼsaʼab meyaj tiʼ yéetel maʼ úuch kíimik u maamaiʼ. Le sukuʼunoʼ tu kʼáataj tiʼ wa jeʼel u xook tu yéeteleʼ, le máakoʼ tu yaʼalaj jeʼel u xookeʼ. Maʼ xáanchaj tiʼ leloʼ le máakoʼ joʼopʼ u xook kaʼatéen tiʼ upʼéel semana.
Le baʼax jeʼel u yáantkoʼon k-eʼes jatsʼuts modosoʼ
14, 15. ¿Baʼax ku kaʼansik tiʼ u paalal le máaxoʼob meyajtik Dios úuchjeakiloʼ?
14 Le máaxoʼob meyajt Dios úuchjeakiloʼ tu yilaj u kaʼansik u paalaloʼob u yeʼesoʼob jatsʼuts modos ichil u yotochoʼob. Tuukulnakoʼon tiʼ bix jaʼtsil úuchik u tʼankuba Abraham yéetel Isaac, jeʼex u yaʼalik Génesis 22:7. Jeʼel u páajtal k-aʼalik xaneʼ, Joseiʼ jach maʼalob bix úuchik u kaʼansaʼal tumen u taataʼob u yeʼes jatsʼuts modos, tumen le ka kʼaʼal carceleʼ tu yeʼesaj u yutsil tiʼ u maasil máakoʼob kʼalaʼanoʼoboʼ (Gén. 40:14). Yéetel le bix úuchik u tʼaan tu táan faraonoʼ ku yeʼesikeʼ u yojel xan u yeʼes tsiikil tiʼ máaxoʼob yaan páajtalil tiʼob (Gén. 41:16, 33, 34).
15 Upʼéel tiʼ le Diez Mandamientos tu tsʼáaj Jéeoba tiʼ le israelitaʼoboʼ ku yaʼalik: «Tsik a taata, tsik xan a maama, utiaʼal ka chowakchajak u kʼiiniloʼob a kuxtal yóokʼol le luʼum ku tsʼáaiktech Yuumtsil a [Dios]» (Éxo. 20:12). Upʼéel bix u yeʼesaʼal tsiikil tiʼ le taatatsiloʼob úuchjeakiloʼ letiʼe u beetaʼal le baʼax ku yaʼalikoʼoboʼ. Jeʼex u hija Jefteeʼ, tu yeʼesaj tsiikil tiʼ u taata le úuchik u yóotik u tsʼoʼoks le voto beetaʼab tumen u taataoʼ, kex kʼaʼabéetchaj maʼ u tsʼoʼokol u beel (Jue. 11:35-40).
16-18. 1) ¿Bix jeʼel u páajtal u kaʼansaʼal le paalaloʼob u yeʼesoʼob jatsʼuts modosoʼ? 2) Aʼal jujumpʼéel utsiloʼob ku taasik u kaʼansaʼal jatsʼuts modos tiʼ le paalaloʼoboʼ.
16 Jach unaj u kaʼansaʼal le paalaloʼob u yeʼesoʼob jatsʼuts modosoʼ. Utiaʼal u kanik u bisubaʼob yéetel u maasil ken nuukchajkoʼobeʼ, kʼaʼabéet u kaʼansaʼaltiʼob baʼax unaj u yaʼalikoʼob ken u núukoʼob tʼaan tiʼ teléfono, bix unaj u tsikikoʼob utúul uʼulab yéetel baʼax maʼ unaj u beetkoʼob tu yorai janaliʼ. Unaj u kaʼansaʼaltiʼob baʼaxten unaj u jeʼikoʼob joonaj tiʼ u maasil, bix unaj u yeʼesik u yutsiloʼob tiʼ le chʼijaʼanoʼob wa tiʼ le kʼojaʼanoʼoboʼ yéetel bix unaj u yáantkoʼob máaxoʼob aal baʼax ku biskoʼob. Kʼaʼabéet u naʼatkoʼob baʼaxten unaj u kʼáatkoʼob wa baʼax yéetel tsiikil, u tsʼáaikoʼob u diosboʼotikil baʼax ku tsʼaʼabal tiʼob yéetel u kʼáatikoʼob ka saʼasaʼak baʼax maʼ maʼalob ku beetkoʼobiʼ.
17 Maʼ unaj u yilik máak upʼéel baʼal talam u kaʼansik u paalal u yeʼesoʼob jatsʼuts modosiʼ. Upʼéel bix maas maʼalob jeʼel u kaʼansaʼaloʼobeʼ letiʼe ka u yeʼes máak bix unaj u beetaʼaloʼ. Kurt, yaan kaʼatúul u sukuʼun yéetel utúul u yíitsʼineʼ, ku yaʼalik bix úuchik u kanikoʼob u yeʼesoʼob jatsʼuts modos: «K-uʼuyik bix jaʼtsil u tʼankuba k-taata yéetel k-maama, yéetel k-ilik bix u chúukpajal u yóoloʼob yéetel bix u yáantikoʼob u maasil. Táanil tiʼ u káajal yéetel ken tsʼoʼokok le muchʼtáambaloʼoboʼ, in taataeʼ ku yaʼalikten ka xiʼiken tu yéetel ken u natsʼkuba tsikbal yéetel le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chan yantal u jaʼabiloʼoboʼ. Teneʼ kin wilik kaʼach bix u káajsik u tsikbal yéeteloʼob bey xan bix u yeʼesik tsiikil tiʼob. Ka máan kʼiineʼ tin kanaj in weʼes le jatsʼuts modosoʼob xanaʼ. Suukchajten in weʼesik in wutsil tiʼ u maasil. Bejlaʼeʼ maʼatech in weʼesik jatsʼuts modos chéen tumen kʼaʼabéet in beetik, baʼaxeʼ kin weʼesik tumen kin wuʼuyik taak in beetik».
18 ¿Baʼax utsil ku taasik u kaʼansaʼal le paalaloʼob u yeʼesoʼob jatsʼuts modosoʼ? Ku kanik u bisubaʼob tubeel yéetel u maasil. Yéetel ken máanak kʼiineʼ, yaan u biskubaʼob tubeel yéetel u patronoʼob bey xan yéetel u yéet meyajoʼob. Tsʼoʼoleʼ, le paalaloʼob ku kanik u yeʼesoʼob jatsʼuts modosoʼ ku beetkoʼob u kiʼimaktal u yóol u taataʼob (xokaʼak Proverbios 23:24, 25).
Le jatsʼuts modosoʼ ku yeʼesik máaxoʼob meyajtik Dios
19, 20. ¿Baʼaxten unaj k-chʼaʼatuklik maʼ u xuʼulul k-eʼesik jatsʼuts modos jeʼex u beetik Dios yéetel Jesuseʼ?
19 Pabloeʼ ku yaʼalik: «Teʼex u yaabilaj paalal [Dioseʼ], ilawileʼex a béeytaleʼex jeʼel bix letiʼeʼ» (Efe. 5:1). Wa k-kʼáat k-beet jeʼex u beetik Jéeoba yéetel Jesuseʼ, unaj k-tsʼáaik ichil k-kuxtal le baʼaxoʼob tsʼoʼok kanik teʼ xookaʼ. Beyoʼ maʼ ken k-eʼes jatsʼuts modos chéen utiaʼal k-lúubul utsil tiʼ le máaxoʼob tsʼaʼan páajtalil tiʼoboʼ wa chéen utiaʼal u siʼibiltoʼon wa baʼax (Jud. 16).
20 Teʼ kʼiinoʼobaʼ, Satanaseʼ táan u yilik ka xuʼuluk u yeʼesaʼal le jatsʼuts modos u kʼáat Jéeoba ka eʼesaʼakoʼ. Baʼaleʼ maʼ kun béeytal u beetik u xuʼulul u yeʼesaʼal tumen le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ. Le oʼolaleʼ, unaj k-chʼaʼatuklik maʼ u xuʼulul k-eʼesik jatsʼuts modos jeʼex u beetik Dios yéetel Jesusoʼ. Bey túunoʼ, le bix k-tʼaan bey xan le baʼaxoʼob k-beetkoʼ mantatsʼ ken u yeʼesoʼob maʼ beyoʼon jeʼex u maasil máakoʼoboʼ. Tsʼoʼoleʼ, wa k-eʼesik jatsʼuts modoseʼ yaan u tsʼaʼabal nojbeʼenil tiʼ u kʼaabaʼ Jéeoba yéetel yaan u beetik u natsʼkuba uláakʼ máakoʼob ichil u kaajal.
[Tsolajiloʼob]
^ xóot’ol 6 Yaan tuʼuxoʼobeʼ maʼ maʼalob u yilaʼal ka tʼaʼanak utúul nojoch máak tu kʼaabaʼ tumen utúul máax maas táankelem wa x-lóoʼbayan wa maʼ letiʼ aʼalik ka beetaʼakiʼ. Le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ unaj u yeʼeskoʼob tsiikil jeʼex suukaʼanil u beetaʼal teʼ tuʼux yanoʼoboʼ.
¿Kʼajaʼan wa tech?
• ¿Bix u yeʼesik jatsʼuts modos Jéeoba yéetel Jesús?
• ¿Baʼaxten le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ unaj u yeʼeskoʼob jatsʼuts modos?
• ¿Baʼax utsiloʼob ku taasik u yeʼesik máak jatsʼuts modos ken jóokʼok kʼaʼaytaj?
• ¿Bix jeʼel u kaʼansik u paalal le taatatsiloʼob utiaʼal ka u yeʼesoʼob jatsʼuts modosoʼ?
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 27]
Cheʼejnen táanil tiʼ u káajal a tʼaan
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 27]
Yaʼab máakeʼ maʼatech u yóotik tsikbal yéetel máaxoʼob maʼ u kʼaj óoloʼobiʼ. Baʼaleʼ yoʼolal u yaabilajoʼob tiʼ Dios yéetel tiʼ u yéet máakiloʼobeʼ, u j-jaajkunajoʼob Jéeobaeʼ ku yilik u tsikbaloʼob yéetel jeʼel máaxakeʼ, tumen u kʼáat u kaʼansoʼob tiʼob le baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ. ¿Baʼax jeʼel u yáantkech utiaʼal a beetik xan beyoʼ?
Le baʼax ku yaʼalik Filiposiloʼob 2:4 jach jeʼel u yáantkoʼoneʼ, le tekstoaʼ ku yaʼalik: «Mix juntúul ka u kaxant chéen le baʼaloʼob utiaʼal u yutsil tu juunaloʼ, baʼaleʼ le baʼax utiaʼal u yutsil xan le uláakʼoʼoboʼ». Tuukulnakoʼon tiʼ bix u yuʼubikuba u yuumil naj ken kʼuchkoʼon xíimbalte, tumen maʼ u kʼaj óoloʼoneʼ, maʼ xaaneʼ ku chan chiʼichnaktal. ¿Bix jeʼel u páajtal k-áantik utiaʼal ka xuʼuluk u chiʼichnaktaleʼ? U cheʼej yéetel u tsiik máak yéetel kiʼimak óolaleʼ jach jeʼel u yáantikeʼ, baʼaleʼ yaan uláakʼ baʼax kʼaʼabéet u beetaʼal.
Ken káajak k-tsikbal yéetel wa máaxeʼ, maʼ xaaneʼ k-beetik u káajal u tuukul tiʼ yaanal baʼal. Wa maʼ k-tʼaan tiʼ le baʼaxoʼob chiʼichnakkúuntikoʼ, maʼ xaaneʼ maʼ ken u yóot u yuʼub le baʼax k-aʼalikoʼ. Le oʼolaleʼ, wa ka tsʼáaik cuenta baʼax chiʼichnakkúuntik u yuumil najeʼ, maʼalob ka tsikbalnakech tiʼ leloʼ. Jesuseʼ bey úuchik u beetik ka tu yilaj utúul koʼolel tu jáal upʼéel chʼeʼen tu luʼumil Samaria (Juan 4:7-26). Le koʼolelaʼ táan u tuukul kaʼach tiʼ u páaytik jaʼ, le oʼolal Jesuseʼ tu káajsaj u tʼaan tiʼ jaʼ; lelaʼ tu tsʼáaj tuʼux u tsikbaltik tiʼ le baʼaxoʼob utstutʼaan Diosoʼ.
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 26]
Wa k-eʼesik jatsʼuts modos tiʼ u maasileʼ, maʼ xaaneʼ jeʼel u páajtal k-kʼaʼaytiktiʼob le maʼalob péektsiloʼ
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 28]
Mantatsʼ unaj k-eʼesik jatsʼuts modos