Maʼ k-lúubul tiʼ «u táabsajiloʼob Kʼaasilbaʼal»

LE BAʼAXOʼOB tu yaʼalaj Rabsaqué, le máax tʼaanaj tu kʼaabaʼ Senaquerib, u reyil Asiria tu táan u kajnáaliloʼob Jerusalenoʼ, óoliʼ bey ka u yaʼal: «Maʼ chaʼik a tuʼusleʼex. Le a Dioseʼexoʼ maʼ ken u yáanteʼex. Kʼubabaʼex beoraaʼ utiaʼal maʼ a kíimsaʼaleʼex». Senaquerib yéetel u soldadoʼobeʼ tsʼoʼok u yookloʼob tu luʼumil Judá, le oʼolal Rabsaqueiʼ chéen táan u yilik u lúuʼsik u yóol u kajnáaliloʼob Jerusalén utiaʼal ka u kʼububaʼob (2 Rey. 18:28-35).

Le asirioʼoboʼ ojéelaʼan jach kʼasaʼanoʼob. Ku yaʼalikoʼob le baʼaloʼob kʼaastak ku beetkoʼob tiʼ le máaxoʼob ku palitsiltkoʼob utiaʼal u sajakkúuntkoʼob uláakʼ kaajoʼoboʼ. Philip Taylor, utúul máax ku tsikbaltik bix u kuxtal le máakoʼob úuchjeakiloʼ, ku yaʼalik: «Utiaʼal u beetkoʼob u sajaktal le máakoʼob utiaʼal ka u kʼububaʼob tiʼob yéetel utiaʼal maʼ u lukʼul le kaajoʼob yanoʼob yáanal u páajtaliloʼoboʼ ku sen aʼalikoʼob bix kʼaasil u beetkoʼob u muʼyaj yéetel bix u kíimskoʼob máax ku tsʼáaikuba tu contraʼob». Jeʼex u yaʼalik Tayloreʼ, le baʼax tu beetaj Rabsaqueoʼ jach ku beetik u sajaktal máak.

Bejlaʼeʼ toʼoneʼ «maʼ táan k-baʼateʼel tu contra máakoʼobiʼ, baʼaleʼ tu contra u muukʼ kʼaakʼas pixanoʼob» wa tu contra le kʼasaʼan angeloʼoboʼ (Efe. 6:12). Letiʼobeʼ nuʼuktaʼanoʼob tumen Satanás, letiʼ xaneʼ ku meyaj yaʼab baʼaloʼob tiʼ utiaʼal u yilik u náachkuntkoʼon tiʼ Dios.

Le Kʼaasilbaʼaloʼ ku yaʼalikeʼ jeʼel u páajtal u náachkuntik máak tiʼ Dioseʼ. Tu kʼiiniloʼob Jobeʼ tu yaʼalaj tiʼ Jéeoba: «Wíinikeʼ, jeʼel u kʼubik tuláakal baʼax utiaʼal, tu yoʼolal maʼ u kíimsaʼa[leʼ]». Yéetel lelaʼ, tu tsʼáaj naʼatbileʼ wa ka u chʼaʼapacht wíinikeʼ yaan u xulik u meyajtik Dios (Job 2:4). ¿Jaaj wa le baʼax tu yaʼaloʼ? ¿Jach wa tu jaajil wa ka yanak máak tu chiʼ kíimileʼ jeʼel u bin tu contra baʼax ku yaʼalik Dios utiaʼal u salvartik u kuxtaleʼ? Le Kʼaasilbaʼaloʼ le u kʼáat ka k-tukle. Lelaʼ upʼéel bix u léechtik máak, jeʼex le cáncer jujumpʼíitil u bin u yaʼabtal ichil u wíinklil máakoʼ, le Kʼaasilbaʼaloʼ jujumpʼíitil u bin u kʼaskúuntik u tuukul máak. Le oʼolaleʼ koʼox ilik jujumpʼéel tiʼ le baʼaxoʼob ku meyajtiʼ utiaʼal k-ilik bix jeʼel k-kanáantikba tiʼobeʼ.

Máakoʼob «beetaʼan[oʼob] yéetel u maʼay luʼum»

Satanaseʼ tu túulchʼintaj Elifaz, utúul tiʼ le óoxtúul máakoʼob bin xíimbaltik Job, utiaʼal u yaʼalik wíinikeʼ maʼ tu páajtal u aktáantik le talmiloʼoboʼ. Letiʼeʼ tu yaʼaleʼ wíinikeʼ «bey jumpʼéel u pakʼ luʼumil naj beetaʼan yéetel u maʼay luʼumeʼ» yéetel «[¡]ku páajtal u peʼechʼel bey jeʼel bix le kʼamasoʼ! Chéen tu yáam u sáastal yéetel u bimbal kʼiineʼ, ku xuʼulsaʼal; ku kíimil jumpuliʼ, mix máak yaj óoltik» (Job 4:19, 20).

U jaajileʼ le Bibliaoʼ ku ketkoʼon xan yéetel «kuum beetaʼan yéetel kʼat» (2 Cor. 4:7). Le baʼax beetik u yilaʼal chéen beyoʼon kʼatoʼ letiʼe kʼeban tu máansajtoʼon Adanoʼ (Rom. 5:12). Le oʼolal chéen t-juunaleʼ maʼ tu béeytal k-aktáantik le baʼaxoʼob ku beetik Satanasoʼ. Baʼaleʼ maʼ unaj u tuʼubultoʼoneʼ Jéeobaeʼ jeʼel u yáantkoʼoneʼ. Kex yaan kʼiin k-beetik baʼax maʼ jach maʼalobeʼ letiʼeʼ ku yilkoʼon bey upʼéel baʼal jach «koʼoj» u tojleʼ (Isa. 43:4). Tsʼoʼoleʼ wa k-kʼáatik u kiliʼich muukʼeʼ, letiʼeʼ ku tsʼáaiktoʼon (Luc. 11:13). «Le nojoch páajtalilaʼ tiʼ Jajal Dios u taal», le oʼolal ku yáantkoʼon k-aktáant le baʼaxoʼob ku beetik Satanás t-contraoʼ (2 Cor. 4:7; Fili. 4:13). Baʼaleʼ utiaʼal u yáantkoʼon Dioseʼ unaj k-tsʼáaikba tu contra le Kʼaasilbaʼaloʼ yéetel k-jéetsʼel pʼáatal «tiʼ le oksaj óolaloʼ» (1 Ped. 5:8-10).  Minaʼan baʼax oʼolal k-chʼaʼik saajkil tiʼ le Kʼaasilbaʼaloʼ.

Wíinikeʼ ku beetik loob «jeʼel bix u yuʼukʼul jaʼeʼ»

Elifaz xaneʼ tu yaʼalaj: «Minaʼan wíinik x-maʼ kʼeban. Mix ka aʼalaʼak minaʼan u siʼipil». Ka tsʼoʼokeʼ tu yaʼalaj: «Mix u angeloʼob ku náajmatikoʼob u yaʼalik wa utsoʼob mix le kaʼan uts yanil tu táanoʼ. ¡Jach mix le wíinik kʼasaʼan yéetel pʼekbeʼen, ku loobilaj jeʼel bix u yuʼukʼul jaʼeʼ!» (Job 15:14-16). Yéetel le tʼaanoʼobaʼ Elifazeʼ táan u tsʼáaik u naʼat Jobeʼ, Jéeobaeʼ mix utúul máak maʼalob yanik tu táan. Le Kʼaasilbaʼaloʼ jach u kʼáat ka tuukulnakoʼon beyoʼ. U kʼáat ka lúubuk k-óol yoʼolal baʼaxoʼob maʼ maʼalobtak k-beetmaj úuchjeakiliʼ yéetel ka k-tukulteʼ Jéeobaeʼ mix bikʼin ken u perdonartoʼon. U kʼáat xan ka k-tukulteʼ Dioseʼ jach talam baʼax ku kʼáatik yéetel maʼ tu chʼaʼiktoʼon óotsilil mix tech u yáantkoʼon.

U jaajileʼ tuláakal máak «tsʼoʼok u kʼebantaloʼob yéetel náach yaniloʼob tiʼ u nojbeʼenil Jajal Dios». Tumen kʼebanoʼoneʼ maʼ tu béeytal k-tsʼoʼokbesik tuláakal baʼax ku yaʼalik Dios ka k-beete (Rom. 3:23; 7:21-23). Baʼaleʼ leloʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa jach mix baʼaloʼon tu táaniʼ. K-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ jach u yojel «toʼoneʼ maʼay luʼumoʼon», le oʼolal maʼatech u yaʼalik ka k-beet upʼéel baʼax u yojel maʼ tu páajtal k-beetik yéetel maʼatech «u kʼeyikoʼon sáamsamal» (Sal. 103:8, 9, 14). Tsʼoʼoleʼ u yojel «le úuchben kaan ku kʼaabaʼintik Kʼaasilbaʼal wa Satanasoʼ» letiʼ túulchʼintkoʼon k-beet baʼax kʼaas (Apo. 12:9, 10).

Jéeobaeʼ ku perdonartik le máaxoʼob bis upʼéel kuxtal maʼ maʼalob tu táanoʼ, baʼaleʼ unaj u xuʼulul u beetkoʼob, u arrepentiroʼob yéetel u natsʼkubaʼob tu yiknal yéetel kabal óolal (Isa. 55:7; Sal. 51:17). Jéeobaeʼ ku yaʼalik kex «sen chak jopeʼen a kʼebaneʼexeʼ, teneʼ bíin in pʼat sen sak bey [nieveiʼ]» (Isa. 1:18). ¿Máasaʼ lelaʼ jach ku líiʼsik k-óol utiaʼal maʼ u xuʼulul k-beetik baʼax ku yaʼalik Jéeoba, le k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ?

Tumen kʼebanoʼoneʼ maʼatech k-náajmatik k-bisikba yéetel Dios. Adán yéetel Evaeʼ kʼebanchajoʼob, le oʼolal tak toʼon peʼert le kuxtal minaʼan u xuuloʼ (Rom. 6:23). Baʼaleʼ Jéeobaeʼ, yoʼolal u nojoch yaabilajeʼ, tu tsʼáaj u kuxtal u Hijo utiaʼal u saʼasaʼal u kʼeeban le máaxoʼob ku tsʼáaik u fejoʼob tiʼoʼ (Mat. 20:28; Juan 3:16). ¿Máasaʼ upʼéel jach nojoch «siibal utsil» le baʼax tu beetoʼ? (Tito 2:11.) Jeʼex túun k-ilkoʼ, jeʼel u béeytal k-meyajtik Dios kex kʼebanoʼoneʼ. Le oʼolaleʼ maʼ unaj k-chaʼik tiʼ Satanás ka u beet k-tuklik maʼ tu béeytaliʼ.

«Beet wa baʼax tiʼ u kuxtal»

Satanaseʼ tu yaʼaleʼ Jobeʼ yaan u xuʼulul u meyajtik Dios wa ka kʼojaʼanchajak. Letiʼeʼ tu yaʼalaj tiʼ Jéeoba: «Beet wa baʼax tiʼ u kuxtal ka wilaʼa wa maʼ tu kʼaakʼas tʼantikech tu táan a wich» (Job 2:5). Bejlaʼeʼ le Kʼaasilbaʼaloʼ ku meyajtiʼ le baʼaxoʼob k-muʼyajtik utiaʼal u beetik k-tuklik maʼ tu béeytal k-meyajtik Dios.

Jéeobaeʼ maʼatech u xuʼulul u kʼamkoʼon  ken pʼáatak maʼ tu béeytal k-meyajtik jeʼex kaʼacheʼ. Tuukulnakoʼon tiʼ baʼax jeʼel k-beetik wa ka beetaʼak loob tiʼ utúul k-amigoeʼ. ¿Yaan wa u xuʼulul k-yaabiltik tumen yaan baʼaxoʼob maʼ kun béeytal u beetik jeʼex kaʼacheʼ? ¿Máasaʼ maʼatan? Baʼaxeʼ yaan u seguer k-yaabiltik yéetel k-kanáantik, lelaʼ maas jeʼel k-beetik wa táan u yáantkoʼon ka beetaʼab loob tiʼeʼ. Wa bey k-beetikoʼ, ¿kux túun Jéeoba? Le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Dioseʼ toj, yéetel maʼ bíin u tuʼubs le baʼax tsʼoʼok a beetikeʼexoʼ yéetel le yaakunaj tsʼoʼok a weʼesikeʼex tiʼoʼ» (Heb. 6:10).

Le Bibliaoʼ ku tʼaan tiʼ «juntúul óotsil x-kimen íicham», maʼ xaaneʼ letiʼeʼ yaʼab jaʼaboʼob joʼopʼok u tsʼáaik baʼaxoʼob yantiʼ utiaʼal u adorartaʼal Dios. Le ka ilaʼab tumen Jesús u tsʼáaik «kaʼapʼéel mejen taakʼin» teʼ tuʼux ku tsʼaʼabal le siibaloʼob teʼ templooʼ, ¿tu tuklaj wa jach u pʼíit le taakʼin tu tsʼáajoʼ? ¡Maʼatech! Baʼaxeʼ tʼaanaj maʼalob tu yoʼolal tumen tu tsʼáaj tuláakal baʼaxoʼob yantiʼ utiaʼal u adorartaʼal Jéeoba (Luc. 21:1-4).

Wa chúukaʼan k-óol k-meyajt Dioseʼ, maʼ kun xuʼulul k-meyajtik kex ka kʼojaʼanchajkoʼon, tak ken chʼíijkoʼon wa ken k-muʼyajt uláakʼ talmiloʼob yoʼolal le kʼebanoʼ. Jéeobaeʼ maʼ ken u pʼatoʼon kex maʼ jach yaʼab meyaj k-beetik ichil u kaajal jeʼex kaʼacheʼ (Sal. 71:9, 17, 18).

Unaj k-tsʼáaik u «chichich pʼóok[il]» le salvacionoʼ

¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-lúubul tiʼ u léechoʼob Satanaseʼ? Unaj k-beetik le baʼax tu yaʼalaj Pabloaʼ: «Muʼukʼaʼankúunsabaʼex tiʼ Yuumtsil tu yoʼolal u muʼukʼaʼanil páajtalil. Búukinteʼex tuláakal le u nuʼukulil baʼateʼel ku tsʼáaikteʼex Jajal Diosoʼ, utiaʼal ka páatak a jéetsʼel pʼáataleʼex tu contra u táabsajiloʼob Kʼaasilbaʼal». Upʼéel tiʼ le u nuʼukuliloʼob baʼateloʼ letiʼe «chichich pʼóok» ku tsʼáaik salvacionoʼ (Efe. 6:10, 11, 17). Utiaʼal maʼ k-lúubul tiʼ u léechoʼob le Kʼaasilbaʼaloʼ, unaj k-tsʼáaik le nuʼukulaʼ yéetel u meyajtoʼon mantatsʼ. Jeʼex upʼéel casco ku kanáantik u pool le soldadooʼ, «u alab óolalil toksajil» wa u creertik máak yaan u tsʼáaik Dios le túumben Luʼum ku yaʼalikoʼ, ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-chaʼik u tuskoʼon Satanás (1 Tes. 5:8). Unaj k-xokik le Biblia utiaʼal maʼ u lukʼul t-tuukul le baʼax ku yaʼalik u beetik Diosoʼ.

¿Baʼax áant Job utiaʼal ka chúukpajak u yóol u muʼyajt le baʼaxoʼob beetaʼab tiʼ tumen Satanasoʼ? Letiʼe u creertik yaan u kaʼa kuxtal le kimenoʼoboʼ. Le oʼolaleʼ kex óolak kíimkeʼ maʼ tu xulaj u meyajtik Jéeobaiʼ. Le beetik tu yaʼalaj tiʼ Jéeoba: «Techeʼ bíin a tʼanen, teen xaneʼ bíin in núuk a tʼaan; bíin wal a pakten yéetel yaakunajeʼ, tumen teech beetmajilen» (Job 14:15). Letiʼeʼ u yojel wa ku chúukpajal u yóol u meyajt Dioseʼ, kex ka kíimkeʼ yaan u kaʼa kuxkíintaʼal, tumen u yojel Dioseʼ jach u yaabiltmaj le máaxoʼob meyajtik yéetel chúukaʼan óolaloʼ.

Tuláakloʼoneʼ unaj xan k-kʼubik k-óol tiʼ Dios jeʼex tu beetil Joboʼ. Letiʼeʼ jeʼel u páajtal u yutskíintik tuláakal le baʼaxoʼob ku beetik Satanás yéetel le máaxoʼob yanoʼob tu tséel utiaʼal u beetkoʼob k-muʼyajoʼ. Maʼ u tuʼubultoʼon le baʼax tu yaʼalaj apóstol Pabloaʼ: «Teʼexeʼ ku páajtal a alab óoltikeʼex Jajal Dios, tumen letiʼeʼ maʼ bíin a pʼat u túuntaʼal a wóoleʼex maas tiʼ le ku páajtal a mukʼyajtikeʼexoʼ. Baʼaleʼ le ken taalak le túuntaj óolaloʼ Jajal Dios túuneʼ bíin u tsʼáa xan bix jeʼel u páajtal a jóokʼoleʼexiʼ, utiaʼal ka páatak a mukʼyajtikeʼex» (1 Cor. 10:13).

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 20]

Jéeobaeʼ jach nojoch baʼal u yilik le meyaj k-tsʼáaiktiʼoʼ

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 21]

Unaj k-tsʼáaik u «chichich pʼóok[il]» le salvacionoʼ