Unaj k-kanáantik maʼ u kʼastal k-puksiʼikʼal teʼ kʼiinoʼob tsʼoʼok u jach kʼastalaʼ

VITTORIO MESSORI, utúul periodista catolicoeʼ, tu yaʼalaj yoʼolal le baʼaloʼob kʼaastak ku sen beetaʼal tumen le catolicoʼob tu luʼumil Italiaoʼ: «Mix máak jeʼel u yaʼalik wa maʼ jaaj tsʼoʼok u jach kʼastal baʼaxoʼob ku beetaʼal tumen le Iglesia catolicaoʼ. Lelaʼ maʼ tu xuʼulul u beetaʼal chéen yéetel ka chaʼabak u tsʼoʼokol u beel le j-kʼiinoʼoboʼ, tumen 80 tiʼ cada cien baʼaloʼob kʼaastak ku beetaʼal yaan yil yéetel le núupkʼebanoʼ ku beetaʼal tumen homosexualoʼob: j-kʼiinoʼob ku violarkoʼob xiiboʼob yéetel mejen paalaloʼob» (La Stampa).

Le baʼaloʼob kʼaastak ku sen beetaʼaloʼ ku yeʼesik tiaʼanoʼon tu «tsʼook jaʼaboʼobeʼ» (2 Tim. 3:1-5). Jeʼex u yaʼalaʼal teʼ noticiaʼoboʼ, le baʼaloʼob beyaʼ ku beetaʼal tak tumen le máaxoʼob ku yaʼalikoʼob táan u meyajtkoʼob Diosoʼ, baʼaleʼ ku kʼastal u puksiʼikʼaloʼobeʼ ku joʼopʼol u beetkoʼob tuláakal le baʼaloʼob kʼaastak ku tsʼíiboltikoʼoboʼ (Efe. 2:2). Tak Jesuseʼ tu yaʼaleʼ teʼ «puksiʼikʼal[oʼ] ku jóokʼol kʼaakʼas tuukulil, kíimsaj wíinikil, núupkʼebanil, kʼaakʼas tsʼíibolal, ookolil, tuusil yéetel le aʼalaj baʼaliloʼ» (Mat. 15:19). Baʼaleʼ Jéeobaeʼ u kʼáat ka meyajtaʼak tumen «máax maʼ j-kaʼapʼéel ichiʼ» wa limpio u puksiʼikʼal (Pro. 22:11). Le oʼolaleʼ, ¿bix jeʼel k-kanáantik k-puksiʼikʼal teʼ kʼiinoʼob tsʼoʼok u jach kʼastalaʼ?

¿Baʼax u kʼáat u yaʼal u yantal tiʼ máak upʼéel puksiʼikʼal limpio?

Le Bibliaoʼ suuk u chʼaʼachiʼitik le «puksiʼikʼal» utiaʼal u tʼaan tiʼ baʼax jach yaan tu tuukul máakoʼ. Le libro Compendio del diccionario teológico del Nuevo Testamentooʼ, ku yaʼalikeʼ le tʼaan griego ku suʼutul puksiʼikʼaloʼ ku meyaj utiaʼal u yúuchul tʼaan tiʼ «baʼax ku tuklik máak», tiʼ «le baʼax péekskoʼon meyajt Dios yéetel le baʼax péekskoʼon k-beet baʼax maʼaloboʼ». Jeʼex túun k-ilkoʼ le puksiʼikʼaloʼ ku chíikbesik jach baʼax yaan t-tuukul. Yéetel jeʼex u yaʼalik le librooʼ, le baʼax yaan tu tsʼuʼ u puksiʼikʼal máakoʼ letiʼe baʼax maas maʼalob u yilik Jéeobaoʼ (1 Ped. 3:4).

Yaan kʼiineʼ le Bibliaoʼ ku meyajtiʼ le tʼaan limpio utiaʼal u yeʼesik jach bix yanil upʼéel baʼaloʼ, baʼaleʼ yaan kʼiineʼ ku meyajtiʼ utiaʼal u yeʼesik bix unaj u kuxtal máak. Jeʼex teʼ tsikbal tu beetaj Jesús teʼ puʼukoʼ, tu yaʼaleʼ kiʼimak u yóol le máaxoʼob «sak [wa limpio] u puksiʼikʼaloʼoboʼ», wa le máaxoʼob ku kanáantkoʼob maʼ u beetkoʼob baʼaloʼob kʼaastakoʼ (Mat. 5:8). Le máakoʼob beyaʼ ku tsʼíiboltkoʼob u beetkoʼob baʼax maʼalob, yéetel u puksiʼikʼaloʼobeʼ chuup yéetel yaabilaj tiʼ Jéeoba (Luc. 10:27). ¿Máasaʼ tuláakloʼon k-kʼáat ka yanaktoʼon upʼéel puksiʼikʼal beyoʼ?

Maʼ chéen chʼaʼabil u pʼáatal limpio u puksiʼikʼal máak mantatsʼiʼ

Le máax meyajtik Jéeobaoʼ maʼ chéen unaj u pʼáatal «minaʼan u sipaʼanil u kʼaboʼob[iʼ]», kʼaʼabéet xan u kanáantik maʼ u kʼaskúuntik «u tuukul tiʼ kʼeban» (Sal. 24:3, 4). U jaajileʼ, lelaʼ cada kʼiineʼ maas talam u beetaʼal, tumen yantoʼon upʼéel nojoch baʼateʼel tu contra Satanás yéetel u kʼasaʼan yóokʼol kaab, bey xan tu contra k-kʼeban wíinklil. Utiaʼal maʼ k-náachtal tiʼ Jéeobaeʼ mantatsʼ unaj k-kanáantik maʼ u kʼastal k-puksiʼikʼal. Beyoʼ yaan k-kanáantikba yéetel yaan k-ilik maʼ u xuʼulul k-bisikba yéetel Dios. ¿Bix jeʼel u páajtal k-kanáantik k-puksiʼikʼaleʼ?

Hebreob 3:12 ku yaʼalik: «Kanáantabaʼex mix juntúul tiʼ teʼex ka yanak tiʼeʼ jumpʼéel  kʼasaʼan puksiʼikʼal ka u tseluba tiʼ le kuxaʼan Jajal Dios tu yoʼolal maʼ táan u yoksik u yóol tiʼoʼ». Jeʼex k-ilkoʼ, maʼ tu páajtal u yantaltoʼon upʼéel puksiʼikʼal limpio yéetel upʼéel «kʼasaʼan puksiʼikʼal». Le oʼolal Satanaseʼ táan u yilik u beetik u xuʼulul k-tsʼáaik k-fe tiʼ Jéeoba. ¿Bix u beetik? Ku meyajtiʼ baʼaloʼob maʼ jaajtak jeʼex u kaʼansajil le evolucionoʼ, ku beetik u tuklaʼal mix máak unaj u yaʼalik tiʼ máak baʼax unaj u beetik ichil u kuxtal wa bix unaj u adorartik Dios, yéetel ku beetik u tuklaʼal maʼ Dios beet u tsʼíibtaʼal le Bibliaoʼ. Toʼoneʼ maʼ unaj k-chaʼik u yokol t-tuukul le baʼaloʼob kʼaastak beyaʼ (Col. 2:8). Upʼéel baʼax jeʼel u yáantkoʼoneʼ letiʼe k-xokik le Biblia sáamsamaloʼ yéetel k-tuukul tiʼ le baʼax ku yaʼalikoʼ. Wa k-kʼaj óoltik tubeel le Bibliaoʼ yaan k-maas yaabiltik Jéeoba yéetel yaan k-maas naʼatik bix u biskuba yéetel wíinik. Lelaʼ jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-tuʼusleʼ yéetel utiaʼal ka yanaktoʼon upʼéel fe muʼukʼaʼan bey xan utiaʼal maʼ k-chaʼik u kʼastal k-puksiʼikʼal (1 Tim. 1:3-5).

Baʼax unaj k-beetik ken túuntaʼak k-óol

Uláakʼ baʼax jeʼel u kʼaskúuntik u puksiʼikʼal máakeʼ letiʼe baʼaloʼob kʼaastak ku tsʼíiboltik u bakʼeloʼ yéetel u tsʼíiboltik u yantal yaʼab ayikʼaliloʼob tiʼ (1 Juan 2:15, 16). U yaabiltik máak taakʼin wa u tsʼíiboltik ayikʼaliloʼob yéetel baʼaloʼob koʼojtakeʼ jeʼel u beetik u kʼastal u puksiʼikʼaleʼ yéetel jeʼel u bisik u beet baʼax maʼ utstutʼaan Dioseʼ. Yaan máakoʼobeʼ ku tuusoʼob yéetel ku yoklikoʼob taakʼin bey xan uláakʼ baʼaloʼob tuʼux ku meyajoʼob (1 Tim. 6:9, 10).

Baʼaleʼ le máaxoʼob yantiʼob upʼéel puksiʼikʼal limpiooʼ jach chíikaʼan u yilaʼal, tumen u yaabiltmoʼob baʼax toj, sajak u beetoʼob baʼax maʼ utstutʼaan Jéeobaiʼ yéetel ku yilik u pʼatkoʼob maʼalobil u concienciaʼob. Leloʼ le áantkoʼob u beetoʼob baʼax «maʼalob» mantatsʼ (Heb. 13:18). Tsʼoʼoleʼ ku beetkoʼob u yúuchul tʼaan maʼalob tiʼ Jéeoba yoʼolal baʼaxoʼob ku beetkoʼob, jeʼex úuchik tiʼ Emilio, utúul u j-jaajkunaj Jéeoba kajaʼan Italia, letiʼeʼ u choferi upʼéel camión tuʼux ku bisaʼal máakoʼob. Utéenjeakileʼ tu kaxtaj upʼéel billetera yaan 470 euros ichil (kex 680 dolaroʼob) ka bin u  kʼub tiʼ u supervisor, letiʼ túuneʼ tu sutaj tiʼ u yuumil. Yaan tiʼ u yéet meyajoʼob Emilioeʼ jach maʼalob úuchik u yilkoʼob le baʼax tu beetoʼ ka joʼopʼ u xokikoʼob xan le Bibliaoʼ. Yoʼolal lelaʼ siete utúulal máakoʼob tiʼ kaʼapʼéel familiaʼobeʼ tsʼoʼok u joʼopʼol u meyajtikoʼob Jéeoba. Lelaʼ ku yeʼesiktoʼoneʼ, le máaxoʼob limpio u puksiʼikʼaloʼoboʼ ku péekskoʼob u maasil u tsʼaʼob nojbeʼenil tiʼ Dios (Tito 2:10).

Bejlaʼeʼ yaʼab máakeʼ maʼ kʼaas u yilik le núupkʼebanoʼ, u chital utúul xiib yéetel u yéet xiibil wa koʼolel yéetel u yéet koʼolelil, le baʼaloʼob beyaʼ jeʼel u beetik u kʼastal u tuukul yéetel u puksiʼikʼal le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ. Le máaxoʼob ku lúubloʼob tiʼ le baʼaloʼob beyaʼ, maʼ xaaneʼ jeʼel u joʼopʼol u taʼakikoʼob baʼax ku beetkoʼobeʼ, lelaʼ upʼéel baʼal jach maʼ maʼalobiʼ, tumen maʼ táan u kanáantkoʼob ka pʼáatak limpioi u puksiʼikʼaloʼobiʼ.

Gabrieleʼ 15 jaʼaboʼob yantiʼ ka okjaʼanaji ka káaj u beetik u precursori. Baʼaleʼ ka máan kʼiineʼ joʼopʼ u biskuba yéetel máaxoʼob beetik baʼaloʼob kʼaastak yéetel joʼopʼ u bin tak tiʼ cabaretoʼob (Sal. 26:4). Bey túunoʼ lúub tiʼ núupkʼeban yéetel joʼopʼ u taʼakik le baʼaxoʼob kʼaastak ku beetkoʼ, le oʼolal jóoʼsaʼab teʼ múuchʼuliloʼ. Lelaʼ le beet u tsʼáaik cuenta maʼ maʼalob le baʼax ku beetkoʼ. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Joʼopʼ in kaʼa tsʼáaik in wóol in xok le Biblia sáamsamaloʼ yéetel joʼopʼ in wilik baʼax taak u kaʼansikten Jéeobaiʼ. Joʼopʼ xan in xokik le jóoʼsaʼaniloʼob ku tsʼáaik le palitsiloʼ. Tin wileʼ le in xokik le Biblia yéetel uláakʼ jóoʼsaʼaniloʼoboʼ jach tu yáanten. Tin wilaj xaneʼ wa k-jach tsʼáaik k-óol k-xok le Biblia yéetel k-payalchiʼ jach tu jaajil k-óoleʼ Dioseʼ jach jeʼel u yáantkoʼoneʼ». Lelaʼ le áant u pʼat le baʼaxoʼob kʼaastak ku beetik kaʼachoʼ yéetel utiaʼal u kaʼa meyajtik Jéeoba.

Bejlaʼeʼ Gabriele yéetel u yatneʼ táan u beetik u precursoriloʼob. Le baʼax úuchtiʼoʼ ku yeʼesikeʼ u xokik máak le Biblia yéetel le jóoʼsaʼaniloʼob ku taal tiʼ «le palitsil chúukpajaʼan u yóol yéetel yaan u naʼat[oʼ]», jach jeʼel u yáantik máak u kanáant u puksiʼikʼaleʼ yéetel utiaʼal maʼ u lúubul tiʼ núupkʼeban (Mat. 24:45; Sal. 143:10).

Bix jeʼel u kanáantik u puksiʼikʼal máak le ken u aktáan talmiloʼobeʼ

Yaan sukuʼunoʼobeʼ jach ku lúubul u yóoloʼob yoʼolal baʼaxoʼob ku beetik u láakʼtsiloʼob maʼatech u meyajtkoʼob Dios, yoʼolal le óotsilil ku máanskoʼoboʼ wa yoʼolal upʼéel talam kʼojaʼanil ku muʼyajtikoʼob. Rey David úuchjeakileʼ tu muʼyajtaj le baʼaloʼob beyaʼ. Le oʼolal tu yaʼalaj: «Kin wuʼuyik jach u naatʼal in tseem, péeknajaʼan [...] yanil u yóol in puksiʼikʼal» (Sal. 143:4). ¿Baʼax áant teʼ súutukiloʼob beyoʼ? U kʼaʼajsik le áantajoʼob tsʼoʼok u kʼamik tiʼ Diosoʼ bey xan bix áantaʼabik uláakʼ máaxoʼob meyajtik Dios. Davideʼ tuukulnaj tiʼ le baʼaxoʼob u beetmaj Jéeobaoʼ yéetel le baʼaxoʼob tu beetaj utiaʼal u nojbeʼenkúuntik u kʼaabaʼoʼ (Sal. 143:5). Toʼon xaneʼ, wa k-tuukul tiʼ Dios bey xan tiʼ le baʼaxoʼob u beetmaj yéetel táan u beetik t-oʼolaleʼ yaan u líikʼil k-óol tak teʼ súutukiloʼob jach talamtakoʼ.

¿Yaan wa kʼiin tsʼoʼok u lúubul k-óol yoʼolal baʼaxoʼob ku beetik utúul sukuʼun? Kex wa jach tu jaajil maʼ maʼalob le baʼax tu beetaj le sukuʼunoʼ, wa k-chʼíikil tuukul tiʼ le baʼax tu beetoʼ jeʼel u beetik u joʼopʼol k-pʼektikeʼ yéetel jeʼel u beetik k-tuukul kʼaas tiʼ letiʼeʼ. Tsʼoʼoleʼ jeʼel tak u beetik k-náachtal tiʼ u maasileʼ. A tuklikeʼ, le baʼaloʼob beyaʼ ¿jeʼel wa u yáantik máak utiaʼal ka yanak tiʼ upʼéel maʼalob puksiʼikʼaleʼ? Maʼatan. Lelaʼ ku yeʼesiktoʼoneʼ, utiaʼal ka yanaktoʼon upʼéel maʼalob puksiʼikʼaleʼ kʼaʼabéet k-ilik maʼ k-jáan kʼuuxil yoʼolal le baʼaxoʼob ku beetik le sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ.

Tumen k-kanáantik k-puksiʼikʼaleʼ maʼ beyoʼon jeʼex u maasil máakoʼob maʼatech u meyajtkoʼob Diosoʼ yéetel k-kʼamik yaʼab utsiloʼob. Yáaxeʼ jach ku kiʼimaktal k-óol tumen k-ojel táan k-beetik baʼax utstutʼaan Jéeoba. Tsʼoʼoleʼ k-maas bisikba tubeel tu yéetel, tumen letiʼeʼ jach u yaabiltmaj le máaxoʼob «sak [wa limpio] u puksiʼikʼaloʼob[oʼ]» (Sal. 73:1). Jeʼex túun k-ilkoʼ, wa k-kanáantik maʼ u kʼastal k-puksiʼikʼaleʼ yaan k-antal ichil le máaxoʼob aʼalaʼab tumen Jesús yaan kiʼimak óolaltiʼob yéetel «bíin u yiloʼob [Diosoʼ]», lelaʼ u kʼáat u yaʼaleʼ, yaan u yilkoʼob bix kun salvartbiloʼob (Mat. 5:8).