Le talmiloʼoboʼ ku muʼukʼaʼankúuntik k-fe tiʼ Jéeoba

Tsikbaltaʼab tumen Ada Dello Stritto

In kʼaabaʼeʼ Joel, táant u tsʼoʼokol in copiartik u tekstoi le kʼiin tin libretaoʼ. Kex yanten 36 jaʼaboʼobeʼ tu bisajten kaʼapʼéel hora. ¿Baʼaxten jach yaʼab tiempo tu bisajten? In maama kun tsolik baʼaxten.

TEEN yéetel Luigi, in wíichameʼ, okjaʼanajoʼon tu jaʼabil 1968 utiaʼal k-beetikba jaajkunaj tiʼ Jéeoba. Anchaj kaʼatúul k-paalal toj yóoloʼob, David yéetel Marc, baʼaleʼ Joel u yóoxtúuleʼ síij maʼ kʼuchuk u kʼiinil tiʼ upʼéel hospital tu kaajil Binche (Bélgica), tu jaʼabil 1973, le kaajaʼ óoliʼ 60 kilómetros (15 leguas) yanil tiʼ u noojolil Bruselas. Ka síijeʼ chéen upʼéel kilo setecientos gramos u aalil, le óolal anchaj in pʼatik hospital utiaʼal u chan tʼaʼajtal.

Baʼaleʼ ka máan wa jaypʼéel semanaʼobeʼ Joeleʼ láayliʼ kʼojaʼaneʼ, le oʼolal teen yéetel Luigieʼ t-bisaj yiknal utúul pediatra, le ka tsʼoʼok u yilkeʼ tu yaʼalajtoʼon: «Yaj tin wóol, tumen le chan paalaʼ bey tiʼ letiʼ anchaj le kʼojaʼanil maʼ anchaj tiʼ le yáax kaʼatúuloʼ». Le ka tsʼoʼok u yaʼalik lelaʼ, máan u súutuk mix máak ku tʼaan. Lelaʼ tu tsʼáaj k-naʼat jach kʼojaʼan le chaambaloʼ. Tsʼoʼoleʼ le doctoroʼ tu bisaj jumpáayil in wíichameʼ ka tu yaʼalajtiʼ: «A chan hijoeʼ yaan trisomía 21 tiʼ» wa síndrome de Down. *

Le baʼax tu yaʼalaj le doctoroʼ jach tu beetaj u lúubul k-óol, le oʼolal t-chʼaʼatuklaj k-bisik yiknal uláakʼ doctor. Ichil le upʼéel hora táan u yilaʼal baʼax yantiʼ Joeloʼ, le doctoro maʼ tu yaʼalaj mix baʼaliʼ, le oʼolal teen yéetel Luigieʼ t-ilaj bey jach xáanchajeʼ. Ka tsʼoʼokeʼ tu paktoʼoneʼ, ka tu yaʼalaj: «Le chan paalaʼ yaan u kʼaʼabéettal a jach kanáantikeʼex. Baʼaleʼ letiʼeʼ yaan u kiʼimaktal u yóol, tumen jach a yaabiltmeʼex». Ka tsʼoʼokeʼ tin méekʼaj in chan hijoeʼ ka t-bisaj t-otoch. Teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ tsʼoʼok u máan ocho semanaʼob síijik.

Le muchʼtáambaloʼob yéetel le kʼaʼaytajoʼ jach tu yáantoʼon

Ka beetaʼab uláakʼ estudioʼob tiʼ Joeleʼ, ilaʼabeʼ yaan upʼéel kʼojaʼanil tu puksiʼikʼal yéetel tu baakeloʼob. Tumen jach nojoch u puksiʼikʼaleʼ ku  peʼechik u pulmonoʼob, le oʼolal jach séeb u kʼojaʼantal. Le ka tu tsʼáaj cuatro meses tiʼeʼ yanchaj k-bisik hospital tumen tu tsʼáaj bronconeumonía tiʼ, ka tsʼaʼab ich cuarentenai wa jumpáayil. Jach yaachaj t-óol k-ilik bix u muʼyaj. Toʼoneʼ k-kʼáat méekʼ yéetel k-báayte, baʼaleʼ maʼ chaʼab mix k-machik ich diez semanaʼobiʼ. Teen yéetel Luigieʼ chéen táan k-paktik tumen maʼ tu páajtal k-beetik mix baʼal utiaʼal k-áantik, le oʼolal kin méekʼik in wíicham utiaʼal k-múul payalchiʼ tiʼ Jéeoba.

Le táan k-máansik le talmilaʼ, maʼ xuul k-bin yéetel David bey xan yéetel Marc teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ, teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ tiʼ utúuleʼ yaan seis jaʼab yéetel tiʼ uláakʼ utúuleʼ yaan óoxpʼéel jaʼab. Teʼ Najil Reinooʼ jach ku líiʼsaʼal k-óol tumen le sukuʼunoʼoboʼ, lelaʼ upʼéel bix úuchik u yáantkoʼon Jéeoba. K-aʼalik xan tiʼ Jéeoba le baʼaxoʼob k-muʼyajtikoʼ, leloʼ ku tsʼáaiktoʼon jeetsʼelil (Sal. 55:22). Tak le enfermeraʼob kanáantik Joeloʼ, tu tsʼáajoʼob cuentaeʼ le muchʼtáambaloʼoboʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-sen chiʼichnaktal.

Tsʼoʼoleʼ kin kʼáatik xan tiʼ Jéeoba ka u tsʼáaten u muukʼil utiaʼal in jóokʼol kʼaʼaytaj. Maʼatech in pʼáatal okʼol tin wotoch, baʼaxeʼ kin jóokʼol in tsikbalt tiʼ in vecinoʼob Jéeobaeʼ ku yaʼalik u tsʼáaik upʼéel túumben Luʼum tuʼux maʼ kun yantal kʼojaʼaniloʼob, yéetel kin tsikbaltiktiʼob bix u líiʼsik in wóol lelaʼ. Cada ken béeyak in jóokʼol kʼaʼaytajeʼ kin wuʼuyik bey tsʼoʼok u núukaʼal in payalchiʼob tumen Jéeobaeʼ.

«Maʼ tu béeytal u creertaʼal»

Jach kiʼimakchaj k-óol ka chaʼab k-bisik tu kaʼatéen le chaambal t-otochoʼ. Baʼaleʼ maʼ xáanchaj kiʼimak k-óoliʼ. Ka sáaschaj tuláakʼ kʼiineʼ, Joeleʼ jach kʼojaʼan tu kaʼatéen, ka yanchaj k-séeb bisik teʼ hospitaloʼ. Le doctoroʼoboʼ tu yaʼaloʼobtoʼon: «Joeleʼ chéen seis meses maas kun kuxtal». Kaʼapʼéel mes aʼalaʼaktoʼon lelaʼ, bey jach yaan u béeytal le baʼax tu yaʼaloʼoboʼ, tumen láayliʼ jach kʼojaʼan le chaambaloʼ. Utúul doctoreʼ kulaj t-iknaleʼ, ka tu yaʼalajtoʼon: «Jach yaaj tin wóol, baʼaleʼ minaʼan uláakʼ baʼax jeʼel u páajtal k-beetik tu yoʼolaleʼ». Ka tsʼoʼokeʼ tu yaʼalaj: «Jach jeʼex yanikoʼ, chéen Jéeoba jeʼel u páajtal u yáantkeʼ».

Ka tsʼoʼokeʼ ooken tuʼux tsʼaʼan Joel yéetel kex kaʼanaʼaneneʼ, tin wilaj maʼ in lukʼul tu tséel. Luigieʼ, letiʼ kanáantik David yéetel Marc, le oʼolal yaʼab kiikoʼob tiʼ le múuchʼuliloʼ anchaj u turnarkubaʼob utiaʼal u láakʼintikenoʼob. Upʼéel semana tiʼ lelaʼ u puksiʼikʼal in chan hijoeʼ xuʼul u meyaj. Le enfermeraʼoboʼ tu séebaʼanil bin u yáantoʼob, baʼaleʼ mix baʼal páajchaj u beetkoʼob. Ka máan u chan súutukeʼ, utúul tiʼ letiʼobeʼ tu yaʼalajten chaambéelil: «Bey tsʼoʼokik tuláakloʼ». Ka túupʼ in wokʼol. Tu séebanileʼ jóokʼen teʼ cuartooʼ ka tin wóotaj payalchiʼ, baʼaleʼ maʼ tin kaxtaj bix jeʼel in waʼalik baʼax kin muʼyajtikeʼ. Kex quince minutoʼob úuchuk leloʼ, utúul tiʼ le enfermeraʼoboʼ jóokʼ u yaʼalten: «Tsʼoʼok u kaʼa káajal u péek u puksiʼikʼal». Tu machajen tu muukʼ in kʼabeʼ ka tuʼ yaʼalajten: «Koʼoten, jeʼel u páajtal a wilkeʼ». Le ka ookeneʼ, u chan puksiʼikʼaleʼ táan u kaʼa meyaj. Le baʼax úuchaʼ jach ojéeltaʼab ichil le hospitaloʼ. Yaʼab doctoroʼob yéetel enfermeraʼobeʼ, le ka tu yiloʼob le chan xiʼipaloʼ, tu yaʼaloʼob: «Maʼ tu béeytal u creertaʼal».

Joeleʼ kampʼéel jaʼab yantiʼ ka káaj u xíimbal

Ichil u yáax jaʼabiloʼob u kuxtaleʼ, le pediatraoʼ mantatsʼ ku yaʼaliktoʼon: «Jach kʼaʼabéet a yaabiltikeʼex Joel». Jéeobaeʼ tu  kanáantoʼon yéetel yaabilaj, maases le ka síij Joeloʼ. Toʼoneʼ, jach k-kʼáat k-kanáant Joel xan beyoʼ. Yéetel jach anchaj u súutukil utiaʼal k-beetik, tumen kʼaʼabéetchaj k-áantik tiʼ tuláakal.

Ichil le yáax siete jaʼaboʼob tiʼ u kuxtaloʼ bey úuchik k-kanáantikoʼ: tu mesil octubre tak marzoeʼ jach ku kʼojaʼantal Joel, tumen jach ku beetik keʼel, le oʼolal mantatsʼ ku kʼaʼabéetchajal k-bisik hospital. Kex beyoʼ tin wilaj xan in jóoʼsik tiempo utiaʼal in kanáantik David yéetel Marc. Letiʼob xaneʼ, jach tu yáantoʼob u yíitsʼnoʼob. Yaan doctoroʼobeʼ tu yaʼaloʼobtoʼon Joeleʼ mix bikʼin kun xíimbal. Baʼaleʼ, le yaan kampʼéel jaʼab tiʼoʼ, Markeʼ tu yaʼalajtiʼ: «¡Xíimbalnen! Eʼes tiʼ k-maama jeʼel a béeytaleʼ». Letiʼ túuneʼ, káaj u xíimbal. Jach kiʼimakchaj k-óol ka múul payalchiʼinajoʼon utiaʼal k-tsʼáaik nib óolal tiʼ Jéeoba. Tak teʼ kʼiinoʼob maʼ jach nojoch baʼax ku beetik Joeloʼ, k-líiʼsik u yóol.

Jach áantaʼab tumen le baʼaxoʼob tu kanaj tiʼ Jéeobaoʼ

Le ken k-il jeʼel u páajtaleʼ k-bisik Joel teʼ Najil Reinooʼ. Tumen jach séeb u kʼojaʼantaleʼ, k-tsʼáaik tiʼ upʼéel chan carrito yéetel k-jayik upʼéel nailon tu yóokʼol. Baʼaleʼ kex beyoʼ, maʼatech u pʼáatal maʼ k-bin teʼ muchʼtáambaloʼob tu yéeteloʼ.

Le sukuʼunoʼoboʼ jach tu yeʼesoʼobtoʼon yaabilaj yéetel tu beetoʼob tuláakal le ku páajtal utiaʼal u yáantkoʼonoʼob. Utúul tiʼ letiʼobeʼ mantatsʼ ku kʼaʼajsiktoʼon le baʼax ku yaʼalik Isaías 59:1: «U páajtalil Yuumtsileʼ maʼ chichanchajak utiaʼal ka pʼáatak maʼ tu páajtal u tsʼáaik [salvacioniʼ], mix pʼáatak kóokiʼ ku páajtal u yuʼubik tʼaan». Le tekstoaʼ tu maas muʼukʼaʼankúuntaj k-fe tiʼ Dios.

Teʼ jaʼaboʼob tsʼoʼok u máanoʼ t-kaʼansaj Joel u tsʼáa táanil u meyajtik Jéeoba. Tuláakal súutukil ku béeytaleʼ kaʼansik tiʼ tu yoʼolal Jéeoba, tumen jach k-kʼáat ka u yaabilte yéetel ka u yil bey u Taataeʼ. Tsʼoʼoleʼ jach k-kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u yáantoʼon k-kaʼans tiʼ Joel baʼax utstutʼaan.

Ka chan nojochchaj Joeleʼ jach tu beetaj u kiʼimaktal k-óol, tumen jach utstutʼaan u tsikbaltik le baʼaxoʼob ku yaʼalik le Bibliaoʼ. Jeʼex le ka tsʼoʼok u operartaʼal, le yaan 14 jaʼaboʼob tiʼoʼ, tu yaʼalajten: «¿Mami, jeʼel wa u páajtal in pʼatik le libro Vivir para siempre tiʼ le doctoroʼ?». Leloʼ jach tu beetaj u kiʼimaktal in wóol. Ka máan wa jaypʼéel jaʼaboʼobeʼ, kʼaʼabéetchaj u kaʼa operartaʼal, yéetel k-ojel maʼ xaaneʼ jeʼel tak u kíimileʼ. Baʼaleʼ táanil tiʼ u operartaʼaleʼ, tu tsʼáaj upʼéel carta tiʼ le doctoroʼob k-múul k-tsʼíibtmaj tu yéetel tuʼux k-tsolik baʼaxten maʼ tu kʼamik kʼiʼikʼ. Le doctor kun xotkoʼ, tu yaʼalajtiʼ: «¿Letiʼe wa xan ka tuklikoʼ?», letiʼeʼ tu núukaj yéetel u jaajil u yóol: «Letiʼ doctor». Jach tu kiʼimakkúuntaj k-óol k-ilik jach u kʼubmaj u yóol tiʼ Jéeoba, le Máax tsʼaamil u kuxtaloʼ yéetel tumen u kʼáat u beet baʼax ku yaʼalik. Jach maʼalob úuchik k-ilik le bix áantaʼabikoʼon tumen le máaxoʼob ku meyajoʼob teʼ hospitaloʼ.

 Joeleʼ tu maas tsʼáaj u yóol u meyajt Jéeoba

Le yaan 17 jaʼaboʼob tiʼoʼ, Joeleʼ okjaʼanaj utiaʼal u yeʼesik tsʼoʼok u kʼubik u kuxtal tiʼ Jéeoba. Leloʼ upʼéel kʼiin jach maʼ kun tuʼubultoʼon. Ken k-il bix u maas meyajtik Jéeobaeʼ ku taasiktoʼon kiʼimak óolal. U yaabilaj tiʼ Jéeoba yéetel u tsʼíibolalil u meyajtikeʼ láayliʼ nojcheʼ. Le oʼolal jeʼel máaxak ka u yileʼ, ku yaʼaliktiʼ: «In kuxtaleʼ, in beetik baʼax utstutʼaan Jéeoba».

Teʼ jaʼaboʼob jeʼeloʼ, tu kanaj xook yéetel tsʼíib, kex chan talamchajtiʼ. Jach ku kiʼimaktal u yóol cada ken béeyak u tsʼíibtik upʼéel tʼaan. Desde teʼ kʼiinoʼoboʼ, mantatsʼ ku xokik u jaats tiʼ le folleto Xakʼalxokt sáamsamal le Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ. Ken tsʼoʼokkeʼ, ku yilik u tsʼíibtik tiʼ upʼéel tiʼ u libretaʼob le baʼax ku xokikoʼ.

Tu kʼiinil le muchʼtáambaloʼoboʼ, Joeleʼ ku yilik ka séeb kʼuchkoʼon teʼ Najil Reinooʼ, tumen utstutʼaan u saludartik tuláakal le ku kʼuchloʼoboʼ. Jatsʼuts xan u yilik u núukik le kʼáatchiʼob ku beetaʼaloʼ bey xan u máansik upʼéel eʼesajil. Tsʼoʼoleʼ ku máansik micrófono yéetel ku beetik uláakʼ meyajoʼob teʼ múuchʼuliloʼ. Yéetel wa maʼ kʼojaʼaneʼ ku jóokʼol t-éetel teʼ kʼaʼaytaj cada semanaoʼ. Tu jaʼabil 2007 tsʼaʼab u yojéelt le múuchʼulil tsʼoʼok u tsʼaʼabal u beet u siervo ministerialiloʼ. Leloʼ jach tu beetaj u kiʼimaktal k-óol ka tak okʼolnajoʼon, tumen jach jatsʼuts úuchik k-ilik u tsʼaʼabal le meyaj u beetoʼ.

Jach t-ilaj bix u yáantkoʼon Jéeoba

Tu jaʼabil 1999 yanchajtoʼon uláakʼ nojoch talmil, tumen chocartaʼab le coche tuʼux k-binoʼ, ka úuch upʼéel nojoch loob tiʼ Luigi. Yoʼolal lelaʼ anchaj u xoʼotʼol upʼéel u yook yéetel beetaʼab yaʼab operacionoʼob tiʼ u tʼoʼolol u paach. T-kʼáataj tiʼ Jéeoba tu kaʼatéen ka u yáantoʼon, letiʼ túuneʼ tu tsʼáajtoʼon le muukʼ kʼaʼabéettoʼonoʼ (Fili. 4:13). Kex pʼáat maʼ tu béeytal u xíimbal in wíichameʼ, k-ilik maʼ k-jach chiʼichnaktal tu yoʼolal. Tumen bejlaʼa maʼ tu páajtal u meyajeʼ yaan maas tiempo tiʼ utiaʼal u kanáantik Joel, leloʼ ku yáantken utiaʼal ka maas béeyak in meyajtik Jéeoba. Tsʼoʼoleʼ Luigieʼ ku páajtal u maas áantkoʼon k-meyajt Jéeoba yéetel maas ku páajtal u yáantik le sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ, tsʼoʼoleʼ láayliʼ letiʼ ku beetik u coordinadoril le ancianoʼoboʼ.

Le baʼaxoʼob tsʼoʼok u sen úuchultoʼonoʼ tu tsʼáaj u páajtalil k-máansik maas yaʼab tiempo u múuchʼ. Tsʼoʼok k-kanik kuxtal chéen yéetel upʼíit baʼal. Le ken lúubuk k-óoleʼ, k-aʼalik tiʼ Jéeoba bix k-uʼuyikba. Upʼéel baʼax jach ku beetik u lúubul k-óoleʼ, letiʼe úuchik u náachtal David yéetel Marc tiʼ Jéeobaoʼ. Le ka nojochchajoʼob yéetel ka binoʼob kajtal yaanal tuʼuxeʼ, jujumpʼíitil úuchik u pʼatkoʼob u jaajil. Baʼaleʼ k-tsʼíiboltik ka suunakoʼob ichil u kaajal Jéeoba (Luc. 15:17-24).

Teʼ jaʼaboʼob tsʼoʼok u máanoʼ, tsʼoʼok k-ilik bix u yáantkoʼon Jéeoba yéetel tsʼoʼok k-kanik k-kʼub k-óol tiʼ letiʼ utiaʼal k-aktáantik le talmiloʼoboʼ. Maʼatech u tuʼubultoʼon le baʼax ku yaʼalik Isaías 41:13: «Tumen teen Yuumtsil a [Dioseʼ], tsʼoʼok in machikech ta kʼab; teneʼ tin waʼalaj tiʼ teech: Maʼ sajaktal, teen áantikech». K-ojéeltik bey machaʼan k-kʼab tumen Dioseʼ ku líiʼsik k-óol. U jaajileʼ le talmiloʼob tsʼoʼok k-aktáantikoʼ tsʼoʼok u muʼukʼaʼankúuntik k-fe tiʼ Jéeoba, k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ.

[Tsolajiloʼob]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 17]

Joel yéetel Ada, u maama

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 18]

Ada, Joel yéetel Luigi

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 19]

Joeleʼ utstutʼaan u saludartik le sukuʼunoʼob ku kʼuchloʼob teʼ tu Najil Reinooʼ