«Maʼ a sajaktal, teen áantikech»

JESUSEʼ tu yaʼalaj tiʼ u disipuloʼob: «Le Kʼaasilbaʼaloʼ yaan u beetik u kʼaʼalal tsʼeʼetsʼek tiʼ teʼexeʼ tu yoʼolal u túuntaʼal a wóoleʼex». Baʼaleʼ táanil tiʼ u yaʼalik lelaʼ, tu yaʼalaj: «Maʼ [a chʼaʼik] sajakil tiʼ baʼax bíin a mukʼyajte». Bejlaʼeʼ, Satanaseʼ ku beetik u kʼaʼalal cárcel le sukuʼunoʼob utiaʼal u xuʼulul u kʼaʼaytkoʼob le Reinooʼ. Le oʼolal maʼ xaaneʼ yaan k-chʼaʼapachtaʼal tumen le autoridadoʼoboʼ (Apo. 2:10; 12:17). ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-sajaktal ken chʼaʼapachtaʼakoʼon tumen Satanás, jeʼex tu yaʼalil Jesusoʼ?

U jaajileʼ tuláakloʼon tsʼoʼok k-chʼaʼik saajkil wa baʼax kʼiin, baʼaleʼ le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ Jéeobaeʼ jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-beetik upʼéel baʼax ku bin tu contra ken sajakchajkoʼoneʼ. ¿Bix u yáantkoʼon? Upʼéel bixeʼ, letiʼe ken u yaʼaltoʼon baʼaxoʼob ku meyaj tiʼ Satanás yéetel tiʼ le máaxoʼob yanoʼob tu tséel utiaʼal u chʼaʼapachkoʼonoʼ (2 Cor. 2:11). Utiaʼal lelaʼ, koʼox ilik upʼéel baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ bey xan baʼax tsʼoʼok u beetik jujuntúul sukuʼunoʼob bejlaʼa «utiaʼal ka páatak [u] jeetsʼel pʼáat[loʼob] tu contra u táabsajiloʼob Kʼaasilbaʼal» (Efe. 6:11-13).

Utúul kʼasaʼan reyeʼ líikʼ tu contra utúul rey ku meyajtik Dios

Teʼ siglo 8 táanil tiʼ u taal Jesusoʼ, Senaquerib, u kʼasaʼan reyil Asiriaeʼ, joʼopʼ u bin u xuʼulsik tiʼ jejeláas nukuch kaajoʼob. Yoʼolal lelaʼ maʼ tu chʼaʼaj saajkil líikʼil tu contra u kaajal Jéeoba yéetel tu contra u kaajil Jerusalén, le tuʼux ku gobernar Ezequíasoʼ (2 Rey. 18:1-3, 13). Maʼ xaaneʼ Satanás péeks Senaquerib u beete, tumen wa ka béeyak le baʼax ku tuklik kaʼachoʼ yaan u xuʼulsik tiʼ tuláakal le máaxoʼob adorartik Jéeoba way Luʼumeʼ (Gén. 3:15).

Senaqueribeʼ tu túuxtaj Rabsaqué yéetel u soldadoʼob utiaʼal u yaʼalikoʼob tiʼ u kajnáaliloʼob Jerusalén ka u séeb kʼububaʼob (2 Rey. 18:17, NM). * Rabsaqueiʼ u kʼáat kaʼach u sajakkúunt le judíoʼoboʼ utiaʼal u kʼubkubaʼob chéen beyoʼ. ¿Baʼax tu yaʼalaj utiaʼal u sajakkúuntkoʼob?

Chúukpaj u yóol u meyajtoʼob Dios kex kʼalaʼaboʼob

Rabsaqueiʼ tu yaʼalaj tiʼ le máaxoʼob túuxtaʼaboʼob tʼaan tu yéeteloʼ: «Aʼaleʼex tiʼ Ezequías u péektsil le nojoch [reyoʼ], u [reyil] Asiria: ¿Tiʼ baʼax ka wuʼuyikaba jach maʼalob yanilech? [...] Kin wilikeʼ a [tsʼaamaj] a wóol tiʼ u yáantaj le egipcioʼoboʼ. Maʼalob túun, Egiptoeʼ chéen jumpʼéel sakʼab tsaʼatsaʼaj, wa máax ku machikuba tiʼeʼ ku juʼupʼul, ku táatsʼmáansaʼal  xan u kʼab tumen» (2 Rey. 18:19, 21). Le baʼax tu yaʼalaj Rabsaqueoʼ maʼ jaajiʼ, tumen rey Ezequíaseʼ maʼ u kʼáatmaj áantaj tiʼ Egiptoiʼ, lelaʼ ku yeʼeskeʼ letiʼeʼ tu yóotaj u yaʼal tiʼ le judíoʼoboʼ: «Chéen ta juunaleʼex, minaʼan mix máak áantikeʼex».

Teʼ kʼiinoʼob xanaʼ, le máaxoʼob pʼekmiloʼon ikil meyajtik Diosoʼ u kʼáatoʼob ka k-tukult minaʼan mix máak áantkoʼon. Tuukulnakoʼon tiʼ le baʼax úuch tiʼ utúul kiik xáanchaj kʼalaʼan yoʼolal u fe tiʼ Dios yéetel maʼatech u chaʼabal u xíimbaltaʼal tumen le sukuʼunoʼoboʼ. ¿Baʼax áant utiaʼal maʼ u xuʼulul u meyajtik Dios yoʼolal u saajkil? Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Le payalchiʼoʼ tu yáanten in natsʼimba tiʼ Jéeoba [...]. Yaʼab utéenel tin kʼaʼajsaj le baʼax ku yaʼalik Isaías 66:2, tuʼux ku yaʼalik Dioseʼ ku paktik le “óotsil yaj xan u yóol[oʼ]”. Leloʼ jach tu yáanten yéetel tu líiʼsaj in wóol». Utúul sukuʼun xáanchaj kʼalaʼan xaneʼ tu yaʼalaj: «Joʼopʼ in wilkeʼ kex chichan le tuʼux kʼalaʼanen kaʼachoʼ, bey upʼéel nojoch kúuchileʼ tumen táan in biskimba yéetel Dios». Jeʼex túun k-ilkoʼ, le baʼax áant le kiik yéetel le sukuʼun teʼ kʼiinoʼob kʼalaʼanoʼoboʼ letiʼe bix u biskubaʼob yéetel Jéeobaoʼ (Sal. 9:9, 10). U yojloʼob jeʼel u páajtal u kʼaʼalaloʼob yéetel u náachkuntaʼaloʼob tiʼ u láakʼtsiloʼob, tiʼ u amigoʼob yéetel tiʼ le sukuʼunoʼoboʼ, baʼaleʼ maʼ tu páajtal u náachkuntaʼaloʼob tiʼ Jéeoba (Rom. 8:35-39).

Le oʼolal jach unaj k-jóoʼsik utsil tiʼ le áantajoʼob ku tsʼáaik Dios utiaʼal k-maas bisikba tu yéeteloʼ (Sant. 4:8). Maʼalob ka k-tukle: «¿Kin wilik wa Jéeoba bey utúul Dios jach yaneʼ? ¿Kin chʼaʼik wa en cuentai baʼaxoʼob ku yaʼalik ken in chʼaʼatukult in beetik wa baʼax?» (Luc. 16:10). Wa k-beetik tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-bisikba maʼalob tu yéeteleʼ minaʼan baʼax oʼolal k-sajaktal. Utéenjeakileʼ Jeremíaseʼ tu yaʼalaj bix u yuʼubikuba le judíoʼoboʼ: «Teneʼ Yuumtsil kin chʼaʼachiʼitik a kʼaabaʼ yanilen tu taamil le chʼeʼenaʼ: [...] Le kʼiin kin tʼanikecheʼ ka taal tin wiknal [yéetel] ka waʼalik tiʼ teen: Maʼ a chʼaʼik sajakil» (Lam. 3:55-57).

Maʼ tu béeytal u tuskoʼonoʼob

Rabsaqueiʼ tu tuklaj u beetik u kaʼapʼéeltal u tuukul le judíoʼob yéetel le tʼaanoʼobaʼ: «¿Maʼ wa tu lukʼesaj Ezequías u kúuchiloʼob [u adorartaʼal] yéetel u multunil u [adorartaʼal Diosiʼ?] [...] ¡[Dioseʼ] letiʼ máax tu yaʼalaj tiʼ teen ka a in baʼatelte yéetel ka in xuʼulsej!» (2 Rey. 18:22, 25). Yéetel le tʼaanoʼobaʼ táan u tsʼáaik u naʼatoʼobeʼ maʼ kun kanáantbiloʼob tumen Jéeoba, tumen kʼuuxilnajaʼan tu yéeteloʼob. Baʼaleʼ Dioseʼ maʼ kʼuuxilnajaʼan yéetel Ezequíasiʼ mix tiʼ le judíoʼob tsʼoʼok u joʼopʼol u kaʼa adorarkoʼob jeʼex utstutʼaanoʼ (2 Rey. 18:3-7).

Teʼ kʼiinoʼob xanaʼ, le máaxoʼob chʼaʼapachkoʼonoʼ jach ku kaxkoʼob bix jeʼel u beetkoʼob k-lúubleʼ. Yaan kʼiineʼ ku wéej aʼalikoʼob wa baʼax jaaj utiaʼal u tuskoʼonoʼob yéetel uláakʼ baʼaloʼob. Jeʼex le sukuʼunoʼob kʼalaʼanoʼoboʼ ku yaʼalaʼaltiʼob yaan sukuʼunoʼob tsʼaʼan wa baʼax meyajil u beetoʼob teʼ múuchʼuliloʼ tsʼoʼok u xuʼulul u meyajtkoʼob Dios, le oʼolal letiʼobeʼ unaj xan u beetkoʼob beyoʼ. Baʼaleʼ le baʼaloʼob beyaʼ maʼatech u beetik u lúubul le máaxoʼob jach u yaabiltmoʼob Diosoʼ.

Tuukulnakoʼon tiʼ le baʼax úuch tiʼ utúul kiik kʼalaʼab le táan le u kaʼapʼéel nojoch baʼateltáambaloʼ. Bisaʼab cartaʼob tiʼ tuʼux ku  yaʼalaʼal wa máax sukuʼunileʼ tsʼoʼok u xuʼulul u meyajtik Dios. Ka kʼáataʼabtiʼ bix u yilik le baʼax tu beetaj le sukuʼunoʼ, le kiikoʼ tu yaʼalaj: «Letiʼeʼ chéen utúul kʼeban wíinik». Yéetel tu yaʼaleʼ le táan u beetik baʼax ku yaʼalik Diosoʼ, tu beetaj upʼéel maʼalob meyaj. Ka tsʼoʼokeʼ tu yaʼalaj: «Baʼaleʼ wa tsʼoʼok u joʼopʼol u yaʼalik baʼaloʼob maʼ bey yanil teʼ Bibliaoʼ, bejlaʼeʼ maʼ in sukuʼuniʼ». Le kiikaʼ tu beetaj le baʼax ku yaʼalik le Bibliaaʼ: «Maʼ a kʼubik a wóoleʼex tiʼ jalaʼach máakoʼob, chéen tiʼ wíinikoʼob maʼ tu páajtal u [salvarkoʼob máak]» (Sal. 146:3).

Utiaʼal k-kanáantik maʼ k-tuʼusleʼ, unaj k-kʼaj óoltik tubeel le Bibliaoʼ yéetel mantatsʼ unaj k-ilik k-tsʼáaik ichil k-kuxtal baʼax ku yaʼalik (Efe. 4:13, 14; Heb. 6:19). Wa maʼ k-kʼáat ka kʼaschajak k-tuukul ken joʼopʼok u túuntaʼal k-óoleʼ, kʼaʼabéet k-xokik le Biblia sáamsamaloʼ (Heb. 4:12). Bejlaʼeʼ u kʼiinil utiaʼal k-maas kʼaj óoltik baʼax ku kaʼansik yéetel utiaʼal k-muʼukʼaʼankúunsik k-fe. Utúul sukuʼun xáanchaj kʼalaʼaneʼ tu yaʼalaj: «Kin waʼalik tiʼ tuláakal ka u yil u jóoʼsik utsil tiʼ tuláakal le baʼaxoʼob ku kaʼansaʼaltoʼonoʼ, tumen maʼ k-ojel baʼax kʼiin ken meyajnaktoʼoniʼ». Jeʼex k-ilkoʼ wa desde bejlaʼa k-xokik le Biblia bey xan le jóoʼsaʼaniloʼob ku tsʼáaik le palitsiloʼ, ken joʼopʼok k-chʼaʼapachtaʼaleʼ, le kiliʼich muukʼoʼ yaan u yáantkoʼon k-kʼaʼajs «tuláakal le baʼaloʼob tsʼoʼok» k-kanikoʼ (Juan 14:26).

Upʼéel baʼax jeʼel u yáantkoʼon ken joʼopʼok k-sajakkúuntaʼaleʼ

Rabsaqueiʼ tu yóotaj u sajakkúunt le judíoʼob yoʼolal le baʼax tu yaʼalaj tiʼ le máax gobernarkoʼoboʼ: «Beet jumpʼéel kʼaxtʼaan yéetel in tsʼuulil, u [reyil] Asiria: teneʼ kin tsʼáaik tiʼ teech dos mil tsíiminoʼob, wa ka kaxantik j-natʼ tsíiminoʼob. Techeʼ maʼ tu páajtal a beetik u púutsʼul mix u jach pʼeexil u j-baʼateloʼob le asirioʼoboʼ» (2 Rey. 18:23, 24). U jaajileʼ chéen tu juunal Ezequías yéetel le kaajoʼ maʼ tu béeytal u ganarkoʼob u soldadoiloʼob Asiria.

Teʼ kʼiinoʼob xanaʼ, le máaxoʼob chʼaʼapachtikoʼonoʼ bey maʼ tu béeytal k-ganarkoʼobeʼ, lelaʼ maases wa u tsʼaamuba le gobierno tu tséeloʼoboʼ. Tu kʼiiniloʼob le kaʼapʼéel nojoch baʼateltáambaloʼ bey beetaʼabik tumen le naziʼoboʼ, letiʼobeʼ tu yóotaj u sajakkúuntoʼob le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ. Utúul tiʼ letiʼob xáanchaj kʼalaʼaneʼ tu yaʼalaj le baʼaxoʼob beetaʼabtiʼoʼ. Kʼáataʼabtiʼ tumen utúul soldado: «¿Ta wilaj wa bix úuchik u tsʼoʼonol a sukuʼunoʼ? ¿Baʼax ku kaʼansiktech leloʼ?», le sukuʼunoʼ tu núukajtiʼ: «Teneʼ u j-jaajkunajen Jéeoba yéetel maʼ kun xuʼulul in beetik». Le soldado túunoʼ tu yaʼalajtiʼ: «Jeʼeloʼ yaan a tsʼoʼonol xan». Baʼaleʼ maʼ tu beetaj le baʼax tu yaʼaloʼ. Le sukuʼunoʼ tu yaʼalaj baʼax áante: «Teneʼ jach kin kʼubik in wóol tiʼ Jéeoba» (Pro. 18:10).

Le fe yantoʼon tiʼ Jéeobaoʼ ku kanáantkoʼon tiʼ le baʼaxoʼob ku beetik Satanás utiaʼal u náachkuntkoʼon tiʼ letiʼoʼ (Efe. 6:16). Le oʼolal unaj k-kʼáatik tiʼ Dios ka u muʼukʼaʼankúunt k-fe (Luc. 17:5). Yéetel unaj k-jóoʼsik utsil tiʼ le áantajoʼob ku tsʼáaik le palitsiloʼ. Ken joʼopʼok k-chʼaʼapachtaʼaleʼ, jach jeʼel u yáantkoʼon k-kʼaʼajsik le baʼax aʼalaʼab tiʼ le profeta Ezequieloʼ, letiʼeʼ profetizarnaj ichil upʼéel kaaj jach kʼasaʼan. Dioseʼ tu yaʼalajtiʼ: «Bin in kaʼaj in beet u noʼoltal a puksiʼikʼal jeʼel bixoʼobeʼ yéetel u tsʼuʼuytal xan a pool tiʼob. Bin in kaʼaj in beet a tsʼuʼuytal jeʼel bix box too[kʼeʼ], [maas] tsʼuʼuy tiʼ le tuunichoʼ» (Eze. 3:8, 9). Ken kʼaʼabéetchajaktoʼoneʼ Jéeobaeʼ jeʼel u tsʼáaiktoʼon u muukʼil utiaʼal ka chúukpajak k-óoleʼ.

Maʼ lúuboʼob tiʼ le túuntaj óoloʼoboʼ

Le máaxoʼob pʼekmiloʼonoʼ tsʼoʼok u yilkoʼobeʼ, le túuntaj óoloʼ letiʼe baʼax beetik u xuʼulul u meyajtik máak Diosoʼ. Lelaʼ bey tu beetil xan Rabsaqueoʼ. Tu yaʼalaj tiʼ u kajnáaliloʼob Jerusalén: «U [reyil] Asiriaeʼ ku túuxtiken in waʼal tiʼ teʼex ka a bisabaʼex yéetel [...]. Ku tsʼoʼokoleʼ bíin u biseʼex tiʼ jumpʼéel luʼum chíikaʼan tiʼ a luʼumeʼex, jumpʼéel u luʼumil trigoʼob  yéetel uvaʼob, utiaʼal u beetaʼal waaj, utiaʼal xan a beetikeʼex vino, jumpʼéel u luʼumil u aceiteil oliva yéetel u luʼumil kaab. Bey túunoʼ jeʼel u páajtal a kuxtaleʼex maʼalob[eʼ] maʼ xan táan a kíimileʼex» (2 Rey. 18:31, 32). Maʼ xaaneʼ le judíoʼoboʼ jach maʼalob tu yuʼubiloʼob u yaʼalaʼal yaan u jaantkoʼob choko waaj yéetel u yukʼikoʼob túumben vino, tumen tsʼoʼok u xáantal baʼpachtaʼak le kaajoʼ yéetel maʼ tu páajtal u jóoʼloʼobiʼ.

Utéenjeakileʼ, bey óotaʼab beetil tiʼ utúul misionero tumen u jaats soldadoʼoboʼ. Aʼalaʼabtiʼeʼ yaan u bisaʼal tiʼ upʼéel «nojoch naj» jach «jatsʼuts u jardinil» utiaʼal u chʼaʼatuklik baʼax ken u beete. Baʼaleʼ le sukuʼunoʼ tu yilaj maʼ u beetik baʼax kʼaas tu táan Dios. ¿Baʼax áant utiaʼal ka chúukpajak u yóol? Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Suuk in tuukul tiʼ bix kun utskíintbil tuláakal le baʼaloʼob tumen u Reino Diosoʼ. [...] Teneʼ jach in wojel yaan u béeytal tuláakal le baʼaxoʼob aʼalaʼan yoʼolal le Reinooʼ, mix utéen máan tin tuukul maʼ kun béeytal, leloʼ le áanten. Maʼ béeychaj u beetkoʼob u lúubul in wóoliʼ».

¿Jach k-creertik wa yaan u béeytal le baʼaxoʼob ku yaʼalaʼal yoʼolal le Reinooʼ? Abraham, apóstol Pablo yéetel Jesuseʼ páajchaj u aktáantkoʼob nukuch talmiloʼob, tumen jach ku creerkoʼob yaan u béeytal le baʼaxoʼob aʼalaʼan yoʼolal le Reinooʼ (Fili. 3:13, 14; Heb. 11:8-10; 12:2). Wa k-tsʼáaik táanil ichil k-kuxtal yéetel k-tuukul tiʼ le utsiloʼob ken u taasoʼ, maʼ kun xuʼulul k-meyajtik Dios kex jeʼel baʼalak ka k-aktáanteʼ (2 Cor. 4:16-18).

Jéeobaeʼ maʼatech u pʼatik le máaxoʼob meyajtkoʼ

Le baʼaxoʼob tu yaʼalaj Rabsaqueoʼ maʼ béeychaj u sajakkúuntik Ezequíasiʼ mix u kajnáaliloʼob Jerusalén, tumen jach u kʼubmaj u yóoloʼob tiʼ Jéeoba (2 Rey. 19:15, 19; Isa. 37:5-7). Le oʼolal núukaʼab u payalchiʼob le ka xuʼulsaʼab tiʼ 185,000 u soldadoiloʼob Asiria tumen utúul ángel. Ka sáaschaj tuláakʼ kʼiineʼ, Senaqueribeʼ suʼlakchajaʼan ka suunaj tu kaajil Nínive yéetel u yalaʼ u soldadoʼob (2 Rey. 19:35, 36).

Jeʼex túun k-ilkoʼ, Jéeobaeʼ mix utéen ku pʼatik le máaxoʼob ku kʼubik u yóoloʼob tiʼ letiʼoʼ. Lelaʼ mix bikʼin u kʼexpajal, jeʼex u yeʼesik le baʼax úuch tiʼ le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u aktáantkoʼob talmiloʼob teʼ kʼiinoʼobaʼ. Toʼoneʼ jach k-creertik le baʼax ku yaʼalik Jéeobaaʼ: «Teen Yuumtsil a [Dioseʼ], tsʼoʼok in machikech ta kʼab; teneʼ tin waʼalaj tiʼ teech: Maʼ a sajaktal, teen áantikech» (Isa. 41:13).

[Tsolajiloʼob]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 13]

Ichil le Bibliaoʼ maas tiʼ treinta utéenel ku yaʼalik Jéeoba tiʼ le máaxoʼob meyajtik maʼ u sajaktaloʼoboʼ

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 12]

¿Tiʼ baʼaxoʼob chíikaʼan le baʼaxoʼob tu yaʼalaj Rabsaqué yéetel le baʼaxoʼob ku beetik le máaxoʼob pʼekmiloʼon teʼ kʼiinoʼobaʼ?

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 15]

U biskuba máak yéetel Jéeobaeʼ ku yáantaj utiaʼal u chúukpajal u yóol ken u aktáant talmiloʼob