Maʼ xuʼuluk in meyaj ichil u kaajal Jéeobaiʼ

TSIKBALTAʼAB TUMEN VERNON ZUBKO

TENEʼ líikʼen tiʼ upʼéel granja yaan naatsʼ tiʼ Stenen, Saskatchewan (Canadá). Fred yéetel Adella, in taataʼobeʼ tu yáantoʼonoʼob k-kʼaj óolt Dios yéetel tu tsʼáajoʼobtoʼon baʼaxoʼob kʼaʼabéetchaj ten yéetel tiʼ Aurellia, in kiik, bey xan tiʼ k-íitsʼnoʼob, Alvin, Allegra yéetel Daryl. Tak bejlaʼeʼ k-jach tsʼáaik u diosboʼotikil tiʼob úuchik u yáantkoʼonoʼob k-kʼaj óolt u jaajil.

In taataeʼ yéeyaʼan utiaʼal u bin kaʼan, letiʼeʼ maʼ sajakchaj kʼaʼaytajiʼ. Jach meyajnaj utiaʼal u tsʼáaiktoʼon baʼax kʼaʼabéet yéetel tu yilaj u tsʼáaik ojéeltbil letiʼeʼ u j-jaajkunaj Jéeoba. Mantatsʼ tu kʼaʼaytaj le maʼalob péektsiloʼ. Le bix tu tsʼáajil u yóoloʼ tak bejlaʼa maʼ tubaʼanteneʼ. Suuk u yaʼalikten kaʼachi: «Tsʼáa a wóol meyaj ichil u kaajal Jéeoba, beyoʼ yaan a jechik yaʼab talmiloʼob».

Suuk k-kʼaʼaytaj kaʼach tu bejiloʼob Stenen yéetel tiʼ uláakʼ kaajoʼob naatsʼtak, baʼaleʼ maʼ chéen chʼaʼabil úuchik in wilkiʼ. Tumen cada upʼéel kaajeʼ yaan máaxoʼob pʼaʼastik le paalaloʼoboʼ. Utéenjeak, ocho jaʼaboʼob yanteneʼ, tiʼ waʼalakbalen tiʼ upʼéel esquina táan in kʼaʼaytik U Pʼíich Tulumil Kanan yéetel ¡Despertad! ka baʼpachtaʼaben tumen u jaats paalaloʼob. Tu chʼaʼajoʼob in túumben pʼóokeʼ ka tu tsʼáajoʼob tu joʼol upʼéel cheʼ yaan teʼ tuʼux yanenoʼ. U maʼalobileʼ utúul sukuʼun táan u kanáantikeneʼ tu natsʼubaeʼ ka tu yaʼalajten: «¿Baʼax ku yúuchul Vern?». Ka bin u yáalkab le paalaloʼoboʼ. Kex jach tu sajakkúunten le baʼax tu beetoʼoboʼ, tu kaʼansajteneʼ ken kʼaʼaytajnakoʼon teʼ bejoʼoboʼ maʼ unaj k-pʼáatal waʼatal chéen bey upʼéel cheʼiʼ. Tuláakal le baʼaxoʼob úuchten tin paaliloʼ tu yáanten kʼaʼaytaj joonaj joonai.

Teen yéetel Alvin, in sukuʼuneʼ, okjaʼanajoʼon tu mesil mayo tiʼ 1951, 13 jaʼaboʼob yanten. Láayliʼ kʼajaʼanten le tsoltʼaan tu máansaj le sukuʼun Jack Nathan, tu yaʼalajtoʼoneʼ maʼ k-chaʼik u máan upʼéel mes maʼ k-tʼaan tiʼ Jéeoba. * Ichil k-familiaeʼ ku yilaʼal le precursori bey letiʼe baʼax maas maʼalob jeʼel u beetik máakoʼ. Le oʼolal tuʼ jaʼabil 1958, le ka tsʼoʼok in xookeʼ, binen kajtal Winnipeg (Manitoba) utiaʼal in beetik in precursori. Kex in taata utstutʼaan in múul meyaj tu yéetel utiaʼal k-cepillartik cheʼobeʼ, letiʼ yéetel in maamaeʼ mantatsʼ ku yaʼalikoʼobtoʼon ka k-beet k-precursori, letiʼobeʼ maʼalob úuchik u yilkoʼob ka xiʼiken áantaj tuʼux maas kʼaʼabéet.

In túumben otoch yéetel utúul máax kun láakʼintken tuláakal in kuxtal

Tu jaʼabil 1959, u najil Beteleʼ tu invitartaj máaxoʼob u kʼáatoʼob bin áantaj Quebec, tumen jach kʼaʼabéetchaj j-kʼaʼaytajoʼobiʼ. Teneʼ  binen in beet in precursori tu noj kaajil Montreal. ¡Jach túun kʼexpaj in kuxtal! Kʼaʼabéetchaj in kanik francés yéetel in kanik kuxtal jeʼex u kajnáaliloʼoboʼ. Upʼéel baʼax jach tu yáanteneʼ letiʼe baʼax tu yaʼalajten le superintendente tiʼ circuitooʼ: «Mix utéen unaj a waʼalik: “Le tuʼux yanen kaʼachoʼ maʼ bey k-beetkiʼ”» (1 Cor. 9:22, 23).

Ka kʼuchen Quebekeʼ minaʼan uláakʼ precursoriʼ. Baʼaleʼ tu mesil febrero tiʼ 1961 tin kaxtaj utúul máax láakʼintken tuláakal u kʼiiniloʼob in kuxtal, tumen tsʼoʼok in beel yéetel Shirley Turcotte, utúul x-lóoʼbayan kiik tin kʼaj óoltaj Winnipeg. U láakʼtsiloʼob xaneʼ jach u yaabiltmoʼob Jéeoba. Teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ maʼ tin tuklaj bukaʼaj áantaj ken u tsʼáaten Shirleyiʼ.

Kʼaʼaytajnajoʼon Gaspé

Kaʼapʼéel jaʼab tsʼoʼokok k-beeleʼ túuxtaʼaboʼon k-beet k-precursor especiali Rimouski (Quebec). Ka káaj le yáaxkʼinoʼ, u najil Beteleʼ tu yaʼalajtoʼon ka xiʼikoʼon kʼaʼaytaj tu peninsulai Gaspé, yaan tu laakʼin Canadá. K-meyajeʼ letiʼe k-tsʼáaik kʼaj óoltbil u jaajil le bukaʼaj ku páajtaloʼ (Ecl. 11:6). T-butʼaj maas tiʼ mil revistaʼob yéetel óoliʼ cuatrocientos libros t-coche, t-bisaj xan k-nookʼ yéetel baʼal k-jaante, ka binoʼon kʼaʼaytaj ichil u mes. Joʼopʼ u bin k-kʼaʼaytaj teʼ mejen kaajoʼoboʼ. Upʼéel radioemisoraeʼ tu yaʼalaj tiʼ le máakoʼoboʼ tsʼoʼok u kʼuchul u j-jaajkunajoʼob Jéeoba yéetel maʼ unaj u kʼamkoʼob le juʼunoʼob ku tʼoxkoʼoboʼ. Baʼaleʼ u maas yaʼabil le máakoʼoboʼ maʼ tu naʼatoʼob le baʼax tu yaʼaloʼ, tu tukloʼob táan u yaʼalik ka kʼaʼamak le jóoʼsaʼaniloʼoboʼ le oʼolal tu kʼamoʼob.

Teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ, yaan tiʼ le kaajoʼob yanoʼob Quebecoʼ maʼ úuch chaʼabak u yúuchul kʼaʼaytajiʼ, le oʼolal yaan kʼiineʼ k-maʼachal tumen policía. Lelaʼ bey úuchiktoʼon tiʼ upʼéel noj kaaj tuʼux k-pʼatik revistaʼob óoliʼ tiʼ tuláakal le najoʼoboʼ, ka taal utúul policíaeʼ ka tu yaʼalaj ka xiʼikoʼon tu yéetel teʼ comisaríaoʼ. Le abogado yaan teʼ noj kaajoʼ tsʼoʼok u yaʼalik ka xuʼuluk k-kʼaʼaytaj. Tumen maʼ kulaʼan u nojchil le policíaʼob teʼ kʼiin jeʼeloʼ, tin weʼesaj tiʼ le abogado upʼéel carta tsʼaʼantoʼon tumen u Betelil Toronto, Canadá, tuʼux ku yaʼalik jeʼel u páajtal k-kʼaʼaytajeʼ. Ka tsʼoʼok u xokikeʼ tu yaʼalaj: «Teneʼ maʼ in kʼáat talmiloʼobiʼ. Letiʼe j-kʼiin aʼalten ka in beetoʼ». Toʼoneʼ k-kʼáat eʼes tiʼ le máakoʼob yantoʼon u derechoi k-kʼaʼaytik le maʼalob péektsiloʼ, le oʼolal suunajoʼon k-seguert k-kʼaʼaytaj teʼ tuʼux yanoʼon kaʼach ka kʼuch le policíaoʼ.

Ka sáaschaj tuláakʼ kʼiineʼ, suunajoʼon utiaʼal k-tʼaan yéetel u nojchil le policíaoʼ, letiʼeʼ jach tsʼíikilnaj yoʼolal le baʼax úuchoʼ ka tu tʼanaj le abogado tiʼ telefonooʼ ka tu kʼeʼekʼeyaj. Tsʼoʼoleʼ ka tu yaʼalajtoʼon wa ku yantal wa baʼax talmileʼ ka k-tʼane. Kex táanxel kaajil k-taal yéetel maʼ k-jach ojel k-tʼan franceseʼ, le máakoʼoboʼ utsoʼob t-éetel yéetel ku kʼamkoʼonoʼob tu yotochoʼob. Kex beyoʼ, k-tuklik: «¿Bíin wa u kʼamoʼob le maʼalob péektsiloʼ?». Lelaʼ t-ilaj u núukil le ka suunajoʼon utiaʼal k-beetik u Najiloʼob Reino teʼ kaajoʼobaʼ. T-ileʼ yaʼab tiʼ le máaxoʼob t-tsikbaltaj le maʼalob péektsil tiʼoboʼ tu beetubaʼob j-jaajkunajil tiʼ Jéeoba. Jach tu jaajil Jéeoba «beetik u nojochtal» le semillaoʼ (1 Cor. 3:6, 7, NM).

Tsʼaʼabtoʼon upʼéel herencia

Lisa, k-hijaeʼ, síij tu jaʼabil 1970. Letiʼeʼ bey upʼéel herencia tu tsʼáajtoʼon Jéeobaeʼ, jach tu beetaj u kiʼimaktal k-óol. Shirley yéetel Lisaeʼ meyajnajoʼob tin wéetel utiaʼal k-beetik u Najiloʼob Reino. Le ka tsʼoʼok u xook Lisaeʼ, tu yaʼalajtoʼon: «Bey tumen tin woʼolal ta pʼataj a beetik a precursorileʼexoʼ, bejlaʼeʼ tsʼoʼok in chʼaʼatuklik in beetik in precursorai». Tak bejlaʼeʼ láayliʼ táan u beetik u precursorai u múuchʼ yéetel Sylvain, u yíicham. Letiʼobeʼ tsʼoʼok xan u yáantajoʼob utiaʼal u líiʼsaʼal u Najiloʼob Reino tiʼ yaanal luʼumiloʼob. Toʼoneʼ k-chʼaʼatukultmaj ich familiai k-kuxtal chéen yéetel upʼíit baʼal utiaʼal u páajtal k-maas áantaj  ichil u kaajal Jéeoba. Maʼ tuʼubukten le baʼax tu yaʼalaj Lisa le ka tu káajsaj u beetik u precursorai veinte jaʼabjeakiloʼ. U jaajileʼ letiʼ líiʼs in wóol utiaʼal u káajal in kaʼa beetik in precursori tu jaʼabil 2001, tak bejlaʼeʼ láayliʼ táan in beetkeʼ. Le precursoriloʼ jach ku yáantken in kʼub in wóol tiʼ Jéeoba tiʼ tuláakal baʼax kin beetik yéetel utiaʼal ka kiʼimakchajak in wóol chéen yéetel upʼíit baʼal.

Upʼéel meyaj ku kʼaʼabéetkuntik u yeʼesaʼal yaabilaj yéetel chúukaʼan óolal

Jéeobaeʼ tsʼoʼok u yáantken in wileʼ, wa ku tsʼáaikuba máak yáanal u nuʼuktaj yéetel ku kʼamik jeʼel baʼaxak meyajil ku tsʼáaikeʼ yaan u kʼamik yaʼab utsiloʼob. Upʼéel meyaj jach jatsʼuts in wilkeʼ letiʼe in táakpajal ichil le Comité Regional tiʼ Construccionoʼ bey xan in múuchʼ meyaj yéetel sukuʼunoʼob, yéetel kiikoʼob utiaʼal u beetaʼal u Najiloʼob Reino tu kaajiloʼob Quebec bey xan tiʼ uláakʼ kaajoʼob.

Maʼ xaaneʼ maʼ jach maʼalob bix u máansik u tsoltʼaanoʼobiʼ, baʼaleʼ jach u yojel u beetoʼob le meyajoʼob utiaʼal u líiʼsaʼal u Najiloʼob Reinooʼ. Letiʼobeʼ jach ku tsʼáaik u yóoloʼob meyaj, le oʼolal jach ku chíikpajal u yich u meyajoʼob. U jaajileʼ Jéeoba yéeymiloʼob utiaʼal u beetkoʼob le meyajoʼobaʼ.

Yaan sukuʼunoʼobeʼ tsʼoʼok u kʼáatkoʼobten: «¿Baʼax modosi unaj u yantal tiʼ le sukuʼunoʼob líiʼsik u Najiloʼob Reinooʼ?». Jeʼel u páajtal in waʼalikeʼ yaabilaj tiʼ Jéeoba yéetel tiʼ u Hijo, bey xan tiʼ u maasil sukuʼunoʼob (1 Cor. 16:14). Tsʼoʼoleʼ kʼaʼabéet xan u yeʼesik máak chúukaʼan óolal. Lelaʼ ku yáantkoʼon utiaʼal u seguer k-múuchʼ meyaj yéetel u kaajal Jéeoba ken beetaʼak wa baʼax maʼ jeʼex k-kʼáateʼ. Tsʼoʼoleʼ jeʼel u péekskoʼon áantaj ken líiʼsaʼak uláakʼ u Najiloʼob Reinoeʼ.

Jach kin tsʼáaik nib óolal tiʼ Jéeoba

In taataeʼ kíim tu jaʼabil 1985, baʼaleʼ láayliʼ kʼajaʼanten le úuchik u yaʼalik ka in tsʼáa in wóol meyaj ichil u kaajal Jéeobaoʼ. In wojel letiʼeʼ láayliʼ táan u meyaj, jeʼex u maasil sukuʼunoʼob tsʼoʼok u binoʼob kaʼanoʼ (Apo. 14:13). In maamaeʼ yaan 97 jaʼaboʼob tiʼ, baʼaleʼ yoʼolal upʼéel kʼojaʼanil ku kʼaabaʼtik apoplejía tiʼeʼ, maʼ tu páajtal u tʼaan tubeel. Baʼaleʼ jach u kʼaj óol le Biblia tubeeloʼ. Teʼ cartaʼob ku tsʼíibtikoʼ, ku chʼaʼachiʼitik yaʼab tekstoʼob yéetel ku yaʼaliktoʼon ka chúukpajak k-óol k-meyajt Jéeoba. ¡Teen, in kiik yéetel k-íitsʼnoʼobeʼ, jach k-tsʼáaik u nib óolalil tiʼ Jéeoba yoʼolal le yaabilaj eʼesaʼabtoʼon tumen k-taataʼoboʼ!

Jach kin tsʼáaik xan u nib óolalil tiʼ Jéeoba úuchik u tsʼoʼokol in beel yéetel Shirley. Letiʼeʼ mantatsʼ ku kʼaʼajsik le baʼax aʼalaʼabtiʼ tumen u maamaoʼ: «Verneʼ yaan u beetik yaʼab meyajoʼob ichil u kaajal Jéeoba, le oʼolal kʼaʼabéet u suuktal a wilik u yáantik u maasil». Ka tsʼoʼok k-beel, walajki cuarentainueve jaʼabjeakileʼ, t-chʼaʼatuklaj yaan k-múul chʼíijil táan meyajtik Jéeoba, yéetel wa kuxaʼanoʼon ken xuʼulsaʼak tiʼ le kʼasaʼan yóokʼol kaabaʼ yaan k-múul táankelemtal utiaʼal u seguer k-meyajtik Jéeoba utiaʼal minaʼan u xuul. Jeʼel u páajtal in waʼalikeʼ, ichil le jaʼaboʼob tsʼoʼok u máanoʼ yaʼab meyaj tsʼoʼok k-beetik «tiʼ u meeyjul Yuumtsil» (1 Cor. 15:58). Jéeobaeʼ maʼ xuʼuluk u kanáantkoʼoniʼ yéetel mix utéen u binet mix baʼal toʼon.

[Tsolajiloʼob]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 31]

«Toʼoneʼ k-chʼaʼatukultmaj ich familiai k-kuxtal chéen yéetel upʼíit baʼal utiaʼal k-maas meyaj ichil u kaajal Jéeoba»