1, 2. ¿Baʼax ku yúuchul yoʼolal bix líiʼsaʼaniloʼon yéetel yoʼolal tuʼux kajaʼanoʼon?

TULÁAKLOʼONEʼ yoʼolal bix líiʼsaʼaniloʼon yéetel tuʼux kajaʼanoʼoneʼ yaan baʼax suuk k-beetik. Lelaʼ u kʼáat u yaʼaleʼ jeʼel u suuktaltoʼon le baʼax ku beetik le máaxoʼob yéetel k-bisikbaoʼ bey xan le baʼax ku beetik le máakoʼob tuʼux kajaʼanoʼonoʼ. Le oʼolal yaan bix suuk k-vestirtikba, yaan baʼax suuk k-jaantik yéetel yaan modos ku suuktal k-eʼesik.

² Baʼaleʼ yaan uláakʼ baʼaloʼob maas kʼaʼanaʼantak yaan yil yéetel k-kuxtal. Jeʼex desde t-chichnileʼ ku kaʼansaʼaltoʼon yaan jujunpʼéel baʼaloʼobeʼ maʼalobtak yéetel yaneʼ maʼ maʼalobtakiʼ. Baʼaleʼ yaʼab u téeneleʼ maʼ junpʼéeliliʼ bix u tuukul máak yoʼolal baʼax maʼalob yéetel baʼax maʼ maʼalobiʼ. Yaan tak baʼaloʼob k-beetik chéen tumen bey u yaʼalik k-concienciaoʼ. Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ tak «le j-táanxel luʼumiloʼob minaʼan le ley tiʼoboʼ, ku beetkoʼob mantatsʼ le baʼax ku yaʼalik le [leyoʼ]» (Rom. 2:14). Baʼaleʼ ¿u kʼáat wa túun u yaʼal maʼ kʼaas ka k-beet baʼax kaʼansaʼantoʼon t-chichnil yéetel baʼaxoʼob suuk u beetaʼal tuʼux kajaʼanoʼon chéen tumen maʼ tu béeytal k-ilik teʼ Biblia jach tuʼux ku yaʼalik maʼ maʼaloboʼ?

3. ¿Baʼaxten le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ maʼatech u beetkoʼob chéen baʼax suuk u beetaʼal tuʼux kajaʼanoʼob bey xan baʼax ku yaʼalik le yóokʼol kaabaʼ?

³ Teʼ Bibliaoʼ k-ilik kex kaʼapʼéel baʼax oʼolal maʼ bey unaj u tuukul máaxoʼob meyajtik Diosoʼ. Yáaxeʼ: «Yaan bejoʼob toj u yilaʼaloʼob, baʼaleʼ tu xuuloʼobeʼ tiʼ yaan kíimiliʼ» (Pro. 16:25). Tumen j-kʼebanoʼoneʼ maʼ mantatsʼ k-beetik baʼax maʼalobiʼ (Pro. 28:26; Jer. 10:23). U kaʼapʼéeleʼ Satanaseʼ, «u diosil le yóokʼol kaabaʼ». Letiʼ nuʼuktik le yóokʼol kaabaʼ, wa letiʼ aʼalik baʼax uts yéetel baʼax kʼaas bey xan letiʼ tsʼáaik tu tuukul le máakoʼob baʼax maas jatsʼuts u yilaʼaloʼ (2 Cor. 4:4; 1 Juan 5:19). Le oʼolaleʼ wa k-kʼáat ka u kiʼikiʼtʼantoʼon Dios yéetel ka u kʼam baʼax k-beetkeʼ, unaj  k-beetik baʼax ku yaʼalik Romailoʼob 12:2 (xoke).

4. ¿Baʼax ken k-il teʼ xookaʼ?

⁴ Yaan óoxpʼéel baʼal jach kʼaʼanaʼan ku yaʼalik Romailoʼob 12:2, ken k-il teʼ xookaʼ. 1) ¿Baʼaxten unaj k-kʼexik k-kuxtal? 2) ¿Baʼax táakaʼan tiʼ u kʼexik u kuxtal máak? 3) ¿Bix jeʼel k-kʼexik k-kuxtaleʼ?

5. ¿Tiʼ máaxoʼob aʼalaʼab le baʼax ku chíikpajal tiʼ Romailoʼob 12:2?

⁵ Apóstol Pabloeʼ tu tsʼíibtaj u carta tiʼ Romailoʼob. Lelaʼ maʼ tu túuxtaj tiʼ máaxoʼob maʼatech u meyajtikoʼob Diosiʼ mix tiʼ chéen jeʼel máaxakeʼ, baʼaxeʼ tiʼ le sukuʼunoʼob yéeyaʼanoʼoboʼ (Rom. 1:7). Tiʼ letiʼob tu yaʼalaj ka u kʼex u tuukuloʼob yéetel ka «xuʼuluk [u kuxtaloʼob] jeʼex u máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ». Utiaʼal le cristianoʼob kajaʼanoʼob Roma óoliʼ tu jaʼabil 56 tsʼoʼokok u taal Jesusoʼ, u kuxtal máak «jeʼex u máakiloʼob le yóokʼol kaa[boʼ]» letiʼe u beetik le baʼax suuk tiʼ le romanoʼoboʼ bey xan u kuxtal yéetel u vestirtkuba jeʼex letiʼoboʼ. Úuchik u yaʼalik Pablo «xuʼuluk [...] a kuxtaleʼex» tu yeʼesaj yaan jujuntúul cristianoʼob láayliʼ ku tuukuloʼob yéetel ku beetkoʼob baʼax ku beetik le máakoʼoboʼ. ¿Bix u afectartaʼaloʼob kaʼach tumen le baʼaxoʼob ku yúuchuloʼ?

6, 7. Ka tu tsʼíibtaj Pablo u carta tiʼ Romailoʼoboʼ, ¿bix u religión le máakoʼob teʼ kʼiinoʼoboʼ yéetel bix u kuxtaloʼob?

⁶ Bejlaʼeʼ le máaxoʼob ku bin u xíimbaltoʼob Romaoʼ ku yilkoʼob u juutul pakʼiloʼob temploʼob, muknaloʼob, monumentoʼob bey xan nukuch kúuchiloʼob tuʼux ku náaysik u yóoloʼob kaʼachi, yaan tiʼ le baʼaloʼobaʼ beetaʼab teʼ yáax siglooʼ. Le baʼaloʼobaʼ ku yáantkoʼon k-naʼat bix u religión le máakoʼob teʼ kʼiinoʼoboʼ bey xan baʼax suuk u beetkoʼob. Yaan libroʼob xaneʼ ku tsikbaltikoʼob bix u baʼateʼel le gladiadoroʼob teʼ kʼiinoʼoboʼ yéetel bix u ketlan máakoʼob tiʼ carretaʼob utiaʼal baʼateʼel. Ku yaʼalikoʼob xan baʼax ku beetik le máaxoʼob ku actuaroʼob utiaʼal chaʼantbiloʼ, yaan kʼiineʼ suʼtsil baʼax ku beetkoʼob. Tsʼoʼoleʼ yaʼab negocio ku beetaʼal kaʼach tu kaajil Roma, le oʼolal séeb u beetaʼal taakʼiniʼ (Rom. 6:21; 1 Ped. 4:3, 4).

⁷ Le romanoʼoboʼ yaʼab kaʼach u temploʼob yéetel yaʼab u diosoʼob, baʼaleʼ óoliʼ mix baʼal ku beetkoʼob utiaʼal u biskubaʼob tu yéetel u diosoʼob. Utiaʼal letiʼobeʼ le religionoʼ chéen letiʼe u táakpajal máak tiʼ le baʼaxoʼob ku beetaʼal ken síijik máak, ken tsʼoʼokok u beel yéetel ken kíimik, baʼaloʼob chéen suuk u beetkoʼob. Chéen tukult bix tu yuʼubiluba le cristianoʼob kajaʼanoʼob Roma teʼ kʼiinoʼoboʼ. Yaʼab tiʼ letiʼobeʼ líikʼoʼob ichil máakoʼob beyoʼ, le oʼolal utiaʼal u beetkubaʼob cristianoʼobeʼ unaj u kʼexik bix u tuukuloʼob yéetel bix u kuxtaloʼob. Lelaʼ unaj u seguer u beetkoʼob kex tsʼoʼok u yokjaʼob.

8. ¿Baʼaxten bejlaʼeʼ le yóokʼol kaabaʼ jach kʼaas utiaʼal le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ?

⁸ Bejlaʼa xaneʼ le yóokʼol kaabaʼ jach kʼaas utiaʼal máaxoʼob meyajtik Dios.  ¿Baʼaxten? Tumen u yiikʼal le yóokʼol kaabaʼ tiaʼan tuláakal tuʼuxeʼ (xok Efesoiloʼob 2:2, 3 yéetel 1 Juan 2:16). Sáamsamal k-ilik baʼax ku tsʼíiboltik le máakoʼoboʼ, bix u tuukuloʼob, baʼax u tsʼaatáantmoʼob yéetel bix u kuxtaloʼob, le oʼolal jeʼel u joʼopʼol k-tuukul yéetel k-kuxtal jeʼex letiʼoboʼ. Le oʼolal jeʼex tu yaʼalil Pabloeʼ jach unaj u xuʼulul k-tuukul «jeʼex u máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ» utiaʼal u páajtal k-kʼexik k-kuxtal. ¿Baʼax unaj k-beetik?

9. ¿Baʼax tsʼoʼok u kʼexik yaʼab máakoʼob táanil tiʼ u yokjaʼob?

⁹ Ken káajak u xook máak yéetel u beetik baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ ku káajal u meyajtik Dios. Ku yilaʼal tumen yaan baʼax ku kʼexik ichil u kuxtal: ku pʼatik le maʼ jaajil religionoʼ yéetel ku joʼopʼol u yantaltiʼ le modos anchaj tiʼ Cristooʼ (Efe. 4:22-24). Ku kiʼimaktal k-óol tumen cada jaʼabeʼ u milesil máakoʼob ku beetkoʼob tuláakal utiaʼal u yokjaʼob, beyoʼ ku yeʼeskoʼob tsʼoʼok u kʼubik u kuxtaloʼob tiʼ Dios. Leloʼ ku kiʼimakkúuntik u yóol u puksiʼikʼal Jéeoba (Pro. 27:11). Baʼaleʼ unaj k-tuklik: ¿chéen wa letiʼe baʼax unaj u kʼexik máakoʼ?

10. ¿Baʼaxten juntúul máax táan u maʼalobkíintik u kuxtaleʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa tsʼoʼok u kʼexik u kuxtaliʼ?

¹⁰ Juntúul máak táan u maʼalobkíintik u kuxtal yéetel ku joʼopʼol u meyajtik Dioseʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa tsʼoʼok u kʼexik u kuxtal jeʼex u yaʼalik le Bibliaoʼ. Jeʼex junpʼéel baʼal ku koʼonoleʼ jeʼel u tsʼaʼabal u etiquetail yéetel u yaʼalaʼal tsʼoʼok u maas maʼalobtaleʼ, baʼaleʼ u jaajileʼ óol mix baʼal kʼexpajak tiʼ. Maʼ xaaneʼ chéen junpʼéel wa baʼax tsʼaʼab ichil wa chéen jel tsʼaʼab u etiquetail. Junpʼéel diccionarioeʼ ku yaʼalikeʼ le tʼaan «kʼex» ku chíikpajal «tiʼ Ro[mailoʼob] 12:2, ku yeʼesik u jelaʼanil u kuxtal máak jeʼex uts tu tʼaan le yóokʼol kaab tiʼ le u kʼeʼexel u kuxtal máak tumen u páajtalil le kiliʼich muukʼoʼ» (Diccionario expositivo de palabras del Antiguo y del Nuevo Testamento exhaustivo, de W. E. Vine). Le oʼolal juntúul cristianoeʼ maʼ chéen unaj u pʼatik le bix u tʼaan wa le baʼaloʼob maʼ maʼalob suuk u beetik kaʼachoʼ. Yaan máaxeʼ maʼ u yojel baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ, baʼaleʼ ku yilik maʼ u tʼaan kʼaas yéetel u beetik baʼaloʼob maʼ maʼalobiʼ. ¿Baʼaxoʼob túun unaj u kʼexik juntúul cristiano?

11. Jeʼex tu yaʼalaj Pablooʼ, ¿baʼax unaj u kʼexik máak utiaʼal u páajtal u kʼexik u kuxtal?

¹¹ Pabloeʼ tu yaʼalaj: «Kʼex a tuukuleʼex utiaʼal ka páajchajak a kʼexik a kuxtaleʼex». Ichil le tʼaan «tuukul» ku chíikpajal teʼ Bibliaoʼ táakaʼan tiʼ baʼax ku chíinil u tuukul máak, baʼax modosil ku yeʼesik yéetel baʼax ku chʼaʼtuklik u beetik. Tiʼ u carta tiʼ Romailoʼobeʼ, Pabloeʼ tʼaanaj tiʼ máakoʼob tu yeʼesoʼob yaan «kʼaakʼas tuukul[tiʼob]», tsʼoʼoleʼ chuupoʼob yéetel «baʼaloʼob maʼ tojtakiʼ, loobil, tsʼuʼutil yéetel kʼasaʼanil; ku sen tsʼíiboltkoʼob xan baʼax maʼ u tiaʼaloʼobiʼ, j-kíimsaj máakoʼob,  j-baʼateʼel máakoʼob, j-tuusoʼob» yéetel ku beetkoʼob uláakʼ baʼaloʼob kʼaastak (Rom. 1:28-31). Le oʼolal tiʼ le máaxoʼob meyajtik Dios líikʼoʼob ichil máakoʼob beyoʼ tu yaʼalaj ka u kʼex u tuukuloʼob utiaʼal u páajtal u kʼexik u kuxtaloʼob.

12. 1) Bejlaʼeʼ ¿bix u tuukul óoliʼ tuláakal máak? 2) ¿Baʼaxten unaj k-kanáantikba tiʼ le tuukul beyoʼ?

¹² U kʼaasileʼ toʼoneʼ kajaʼanoʼon xan ichil máakoʼob beyoʼob jeʼex le tu yaʼalaj Pablooʼ. Maʼ xaaneʼ ku tuklikoʼob maʼ kʼaʼabéet leyoʼob wa principioʼob utiaʼal u nuʼuktik u kuxtal máakiʼ. Yaʼab maestroʼob yéetel taatatsiloʼobeʼ ku chaʼikoʼob u tuklik wa u beetik máak jeʼel baʼaxak u kʼáateʼ. Ku yaʼalikoʼobeʼ tuláakal baʼax ku kʼexpajal. Yaan tak máaxoʼob ku yaʼalikoʼob ku creertikoʼob Dioseʼ ku yaʼalikoʼob jeʼel u páajtal u beetkoʼob baʼax u kʼáatoʼobeʼ, maʼ kʼaʼabéet u beetkoʼob baʼax ku yaʼalik Diosiʼ (Sal. 14:1). Toʼon k-meyajtik Dioseʼ jach unaj k-kanáantikba tiʼ le tuukul beyaʼ. Wa maʼ t-kanáantikbaeʼ jeʼel u xuʼulul k-beetik baʼax ku yaʼalik u kaajal Dioseʼ wa jeʼel tak u joʼopʼol k-tʼaan kʼaas yoʼolal jeʼel baʼaxakeʼ. Wa maʼ xaaneʼ maʼ t-jach kʼamik ken eʼesaʼaktoʼon baʼax ku yaʼalik le Biblia yoʼolal le náaysaj óolaloʼob, yoʼolal Internet wa le u kaʼantal u xook máakoʼ.

13. ¿Baʼaxten unaj k-ilik jach bixoʼon?

¹³ Utiaʼal maʼ u seguer u nuʼuktikoʼon le yóokʼol kaabaʼ unaj k-jach ilik bix k-modos, baʼax k-tsʼíiboltik, baʼax taak k-beetik yéetel baʼax k-tsʼaatáantik. Maʼ xaaneʼ le baʼaloʼobaʼ maʼ chíikaʼan u yilaʼal tumen u maasiliʼ, le oʼolal jeʼel u yaʼalikoʼob maʼalob bix k-meyajtik Jéeobaeʼ. Baʼaleʼ chéen toʼon k-ojel wa jach tu jaajil tsʼoʼok u kʼexik k-kuxtal baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ yéetel wa mantatsʼ táan k-beetik (xok Santiago 1:23-25).

14. ¿Baʼax áantkoʼon k-il baʼax unaj k-kʼexik ichil k-kuxtal?

¹⁴ Utiaʼal u páajtal k-kʼexik k-kuxtaleʼ yaan baʼaxoʼob unaj k-kʼexik ichil k-puksiʼikʼal. ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal u páajtal k-beetkeʼ? Le baʼax k-beetik ken k-kan baʼax ku páaʼtik Jéeoba tiʼ toʼon jeʼex u yaʼalik le Bibliaoʼ ku chíikbesik jach baʼax yaan t-puksiʼikʼal yéetel ku yeʼesik baʼax unaj k-kʼexik ichil k-kuxtal utiaʼal u páajtal k-beetik le «kʼambeʼen yéetel jach chúukaʼan» baʼax uts tu táan Jéeobaoʼ (Rom. 12:2; Heb. 4:12).

15. ¿Baʼax ku kʼexpajal ken u patoʼon Jéeoba?

¹⁵ (Xok Isaías 64:8.) Le baʼax tu yaʼalaj profeta Isaíasoʼ ku yeʼesik junpʼéel baʼax unaj k-tuklik. Tumen toʼon le kʼatoʼ, ¿bix u patikoʼon Jéeoba, le j-Pat kʼatoʼ? Letiʼeʼ maʼ tu kʼexik k-wíinklil utiaʼal ka ilaʼakoʼon maas jatsʼutsʼoʼon. Baʼaleʼ wa k-chaʼik u patikoʼoneʼ ku kʼexpajal bix k-tuukul yéetel baʼax k-tsʼíiboltik. Leloʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-beetik baʼax ku beetaʼal way yóokʼol kaabeʼ. ¿Baʼaxoʼob ku beetik Jéeoba utiaʼal u patikoʼon?

16, 17. 1) Tsol baʼax ku beetaʼal yéetel le kʼat utiaʼal u páajtal u beetaʼal junpʼéel maʼalob nuʼukuloʼ. 2) ¿Bix u yáantkoʼon u Tʼaan Dios utiaʼal k-pʼáatal bey máakoʼob koʼoj u tojoloʼob tu tʼaaneʼ?

¹⁶ Utiaʼal u beetaʼal junpʼéel maʼalob nuʼukuleʼ kʼaʼabéet maʼalob le kʼatoʼ. Baʼaleʼ le j-pat kʼatoʼ unaj u beetik kaʼapʼéel baʼal. Yáaxeʼ unaj u pʼoʼik le kʼatoʼ utiaʼal u luʼsik tuláakal baʼax maʼ maʼalobiʼ. Tsʼoʼoleʼ unaj u xaʼakʼtik yéetel le bukaʼaj jaʼ unaj u biskoʼ, tumen beyoʼ le nuʼukuloʼ yaan u pʼáatal jeʼex u beetmiloʼ.

¹⁷ Jeʼex k-ilkoʼ le jaʼoʼ ku meyaj utiaʼal u pʼoʼobol yéetel u xaʼakʼtaʼal utiaʼal u pʼáatal maʼalob, beyoʼ ku béeytal u beetaʼal junpʼéel nuʼukul koʼoj u tojoliʼ. Jeʼel bix le jaʼ yaan baʼax ku beetik tiʼ le kʼatoʼ, u Tʼaan Dioseʼ yaan baʼax xan  ku beetik tiʼ toʼon. Ku yáantkoʼon utiaʼal u xuʼulul k-tuukul jeʼex k-tuukul kaʼach táanil tiʼ k-kʼaj óoltik Dioseʼ yéetel utiaʼal k-pʼáatal bey máakoʼob koʼoj u tojoloʼob tu táaneʼ (Efe. 5:26). ¿K-ilik wa baʼaxten mantatsʼ tu yaʼalaʼaltoʼon ka k-xok le Biblia yéetel ka xiʼikoʼon muchʼtáambal, tuʼux ku xakʼalxoktaʼal u Tʼaan Dios? Tumen beyoʼ táan k-chaʼik u patikoʼon Jéeoba (Sal. 1:2; Bax. 17:11; Heb. 10:24, 25).

18. 1) ¿Baʼaxten unaj k-jóoʼsik u súutukil k-tuukul tiʼ baʼax k-kanik wa k-kʼáat ka u kʼex k-kuxtal u Tʼaan Dios? 2) ¿Tiʼ baʼax kʼáatchiʼiloʼob unaj k-tuukul?

¹⁸ Baʼaleʼ utiaʼal k-kʼexik k-kuxtaleʼ maʼ chéen unaj k-xokik sáamsamal le Biblia yéetel k-kaanbal tiʼ baʼax ku yaʼalikoʼ. Yaʼab máax xokik wa baʼax kʼiin yéetel yaʼab baʼax tsʼoʼok u kanikiʼ. Maʼ xaaneʼ ken jóokʼkech kʼaʼaytajeʼ tsʼoʼok a wilik máakoʼob beyaʼ. Yaneʼ u yojloʼob de memoriail jujunpʼéel tekstoʼob tiʼ le Bibliaoʼ. * Baʼaleʼ kex beyoʼ maʼ xaaneʼ maʼ tu kʼexik u tuukuloʼob mix u kuxtaloʼob. ¿Baʼax u bintiʼob? Utiaʼal u kʼeʼexel u kuxtal juntúul máak tumen u Tʼaan Dioseʼ unaj u kʼuchul tu maas taamil u puksiʼikʼal (Gal. 6:6). Le oʼolal unaj k-jóoʼsik u súutukil k-tuukul tiʼ baʼax k-kanik. Maʼalob ka k-tukle: «¿Jach wa tu jaajil kin creertik le baʼax tsʼoʼok in kanikoʼ maʼ chéen u kaʼansaj junpʼéel religioniʼ? ¿Yaan wa baʼax tsʼoʼok in wilik ichil in kuxtal ku yeʼesik letiʼe u jaajiloʼ? ¿Kin wilik wa in tsʼáaik ichil in kuxtal baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ wa chéen kin kaʼansik tiʼ u maasil? ¿Kin wuʼuyik wa tiʼ teen ku yaʼalik Jéeoba?». Wa k-tuukul tiʼ le kʼáatchiʼobaʼ yaan k-maas yaabiltik Jéeoba yéetel tuláakal k-puksiʼikʼal. Leloʼ yaan u péeksikoʼon k-kʼex le baʼaxoʼob kʼaʼabéet ichil k-kuxtaloʼ (Pro. 4:23; Luc. 6:45).

19, 20. ¿Baʼax ku yaʼalik le Biblia jeʼel u taasiktoʼon yaʼab utsil wa k-beetkoʼ?

¹⁹ Wa k-xokik mantatsʼ le Biblia yéetel k-tuukul tiʼ baʼax ku yaʼalikoʼ yaan u taaktal k-beetik le baʼax tu yaʼalaj Pabloaʼ: «Piteʼex a úuchben kuxtaleʼex paʼteʼ yéetel le baʼaxoʼob suuk a beetkeʼex kaʼachoʼ. Búukbesabaʼex yéetel le túumben kuxtaloʼ; ikil u yantalteʼex chúukaʼan kʼaj óolalileʼ, le kuxtalaʼ ku bin u túumbenchajal» (Col. 3:9, 10). Jach beyoʼ wa k-naʼatik baʼax ku kaʼansik le Biblia yéetel k-tsʼáaik ichil k-kuxtaloʼ yaan k-búukbesikba yéetel le túumben kuxtaloʼ, leloʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ u léechtikoʼon Satanás.

²⁰ Apóstol Pedroeʼ tu yaʼalaj: «Jeʼex u beetik le paalaloʼob ku yuʼubikoʼob tʼaanoʼ, xuʼuluk a kuxtaleʼex jeʼex a túulchʼintaʼaleʼex tumen le tsʼíibolaloʼob yaanteʼex kaʼa[choʼ]». Tsʼoʼoleʼ tu yaʼaleʼ mantatsʼ unaj u yantaltoʼon junpʼéel kiliʼich kuxtal (1 Ped. 1:14, 15). Wa k-beetik tuláakal utiaʼal k-pʼatik le bix k-tuukul kaʼach yéetel k-kʼexik k-kuxtaleʼ, yaan k-kʼamik yaʼab utsiloʼob, jeʼex ken k-il teʼ tuláakʼ xookoʼ.